Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-08 / 185. szám

1964. AUGUSZTUS 8. SZOMB AT

PEST

M Ef.

'sMMgß..

n

Gyorsítani kell a

A gabona rak tarozás, amely az elmúlt években oly sokszor ütközött jelentős nehézségekbe, minden jel szerint ez idén simán lebonyolódik. Igaz, a múlt tapasztalatain okulva már májusban igen erélyes és hatásosnak bizonyult intézkedések történtek arra nézve, hogy kellő időben minden szem gabona fedél alá kerüljön.

Megyénkben néhány tsz kisebb-nagyobb befogadóképességű magtár építésébe kezdett. a Pest megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat pedig a megye különböző részein szintén tervbe vette egyelőre csak tetővel, de később oldalfalakkal ellátható csarnok éoítését. — amint annak idején erről részletesen beszámoltunk. Ezenkívül minden községben felkutatták és szükség esetére igénybe vették a gabonatárolásra alkalmas helyiségeket.

Ami örvendetes az építkezéseknél: ezúttal a magtárak, csarnokok nemcsak terv szerint épültek, de úgyszólván mindenütt csaknem határidőre be is fejeződtek. Több ilven új építményben már frissen csépelt gabona van.

Az építkezéseknél nehézségek azért természetesen ezúttal is jelentkeztek. A vasvázas csarnokok jó része még fedetlen, hullámpala ugyanis nem volt kellő időre, megfelelő mennyiségben. Az utolsó pillanatban, ezekben a nanokban azonban végre sikerült a szükséges tetőfedőpala teljes meny- nyiségét biztosítani és az építkezések helyére szállítani,

úgyhogy a félbemaradt tetőfedési munkát mindenütt folytatják és napokon belül be is fejezik. A legnagyobb vasvázas magtárcsarnok, a négyszáz vagon befogadó képességű ceofédt szeptember lóra. határidőre szintén” felépül.

Sokban hozzájárul a raktározási helyzet kedvező alakulásához az új gabona csekély víztartalma is. Kisebb területen és vastagabb rétegben tárolható a gabona, dohosodás és más károsodás veszélye nélkül.

Ez idáig a szükségmagtárak alig tíz százalékát vették

Van mar hullámpala a vasvázas magtár- csarnokokhoz — iskolában nem raktároznak A gabonafelvásárló vállalat igazgatója nyilatkozik

igénybe és úgylátszik, ennél többet már nem is kell.

Ilyen körülmények között a megyében egyetlen iskolában sem kell a tanítást elhalasztani szeptember elsején.

Nincs ugyanis szükség arra, hogy iskolai helyiségeket magtár céljára használjanak fel, e nélkül is megoldható a raktározás idén.

A nagyobb kenyérgabonaszállítmányokat egyébként egyenesen a malmokba irányították, ahol — az újat a régivel 50—50 százalékos arányban keverve — már hetek óta őrlik. A Terményfelvásárló és Feldolgozó Vállalat malmai tehát fokozatosan továbbra is képesek még kisebb-nagyobb mennyiségű gabonát tárolni annál is inkább, miután rakterületük egyelőre nincs teljes mértékben kihasználva. Ugyanez a helyzet a vállalat többi magtárépületében is. Mostanáig ezeknek a magtáraknak a kapacitását csupán 62 százalékig használták ki a péntekig beszállított 2687 vagon búza, 559 vagon rozs és 932 vagon árpa elraktározásával.

— A raktárhelyzet tehát eddig kielégítően, sőt mondhatnám jól alakult — mondotta Cselle Ferenc, a Pest megyei Gabovafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatója. — Erre a hétre vártuk a szállításban a csúcsforgalmat, fel is készültünk rá, sajnos hiába. Lelassult a szállítás. Éppen ezért arra kérjük a termelő- szövetkezeteket, hogy amilyen jó munkával, gyorsan végeztek az aratással és járnak a cséplés végéfelé, épp oly gyorsan szállítsák le szerződéses gabonájukat, s tegyenek eleget kötelezettségüknek is. Használják ki a jó időt, hogy ne érje eső, kerüljön minden szem kellő időben, veszteség nélkül a magtárba.

Valóban erre kell törekedni, hogy idén teljes siker koronázza az aratás, cséplés nehéz és jól végzett munkáját, az idei kenyér biztosítását.

Társadalmi és egyéni érdek, anyagi és erkölcsi ösztönzés

Új típusú kályha gyártását kezdték meg a Mechanikai Művekben

A törökbálinti Mechanikai Művekben az idén már csaknem 13 ezer olajkályhát gyártanak és néhány év múlva az idei mennyiségnek csaknem a dupláját bocsátják a kereskedelem rendelkezésére. A 'gyárban gondoltak a választék bővítésére is. Uj típusú kályha gyártását kezdték meg. A korszerűsített kályha formájában is különbözik a régitől. Oldalai enyhén dom- borúak, s az elejét rácsozattal látták el. A szemre tetszetős külső azonban szerkezeti változást is takar. A szabályozó és elzárócsapok átcsoportosításával megkönnyítették a kályha kezelését, tökéletesítették az olajállásjelzőt is. A nullszéria készítését már megkezdték, a sorozatgyártáshoz pedig az ősszel látnak hozzá.

Szüret előtt

Rókaverseny - valahol Pest megyében

mű, kedden pedig az ultrarövid hullámú „számra” kerül sor.*

A Magyar Honvédelmi Sportszövetség a versenyt felkészülésnek szánja a jövő évi lengyelországi Európa- bajnokságra.

Javítják a prést

(Gábor felv.)

nak, amely viszont a dolgozók valamennyi rétegének az alapvető ideológiai kérdésekben való véleményazonosságát is megköveteli.

A társadalmi és egyéni érdek egységét minden szinten tudatosan kell megvalósítani. Erre szolgálnak a tervek, az állami jogszabályok, a rendelkezések, az utasítások, az irányítás szervezete, az anyagi ösztönzés különféle formái. Az egyéni érdek csak akkor kerül ellentmondásba a társadalmi érdekkel, ha hiba csúszik a népgazdaság tervszerű szabályozásának menetébe, ha az anyagi ösztönzés iránya nem helyes. A gazdaságvezetés módszereinek állandó tökéletesítése biztosítja a hibák kiküszöbölését.

A szocializmus az egyéni szükségletek mind teljesebb kielégítésére törekszik, oly módon, hogy ezáltal a társadalmi szükségletek kielégítését, a társadalom feladatainak elvégzését, érdekének tiszteletbentartását segítse elő. Valójában itt ugyanazon dolog két oldaláról van szó. Hosszabb távon például nem lehet növelni az életszínvonalat anélkül, hogy ehhez ne teremtenénk meg a termelési-gazdasági feltételeket és nem lehet növelni a termelést az élet- színvonal rovására.

Mindebben fontos szerepet játszik a társadalom rendelkezésére álló javak elosztása. Ez akkor biztosítja legjobban a társadalmi és egyéni érdek összhangját, ha a társadalmi munlcaterme- lékenység emelésére irányuló ösztönzést tartja szem előtt. A jövedelmek felosztásánál tehát az anyagi ösztönzés elve érvényesül, amely a munka mennyiségén kí- ■vül figyelembe veszi, a minőségi tényezőket, a gazdaságosságot, a nehéz és könnyű munlca, a szakképzett és szakképzetlen munka különbségeit, a munkaerőgazdálkodás érdekeit.

A szocializmus teljes felépítésének időszakában, s még sokáig azután, anyagi ösztönzés nélkül nem lehet megteremteni a társadalmi és az egyéni érdek összhangját. Éppen ezért ez a törvényszerűség a szóban forgó érdekegység felismerésének, tudatosításának is egyik legfontosabb feltétele. Az anyagi érdekeltség hatalmas nevelő tényező is. Ahogy mondani szokás, saját zsebükön keresztül tanítja meg az embereket a társadalmi érdek tiszteletben- tartására.

A szocializmus építésében e tényezőnek komoly szerepe

van; mind lebecsülése, mind túlbecsülése súlyos hibák forrása. A nemzetközi munkásmozgalom kalandor elemei ugrásokkal akarják helyettesíteni a megalapozott építőmunkát, saját országuk nemzeti sajátosságait túlihangsúlyozva elvetették a személyes anyagi ösztönzést, aminek felhasználása pedig általános szükségszerűség minden szocializmust és kommunizmust építő országban. Ez a szektás, a reális feltételekkel, a szocializmus építésének általános szükségleteivel, a tömegek valóságos igényeivel nem számoló stratégia, amely nem vette figyelembe a termelőerők fejlettségi színvonalát, a gyakorlatban kudarcot vallott, ha kiagyalói ezt elméletileg még nem is ismerik el.

Van egy másik nézet is, amely mérhetetlenül túlbecsüli az anyagi ösztönzést, nem számol a politikai, az erkölcsi, a világnézeti tényezőkkel. Ez a nézet az anyagiasság „ideológiája”, amely a szocialista építést az adom- veszem polgári, kispolgári elvére alapozza, lebecsüli a társadalom erkölcsi tényezőit. Ennek képviselői a párt humanista politikájában liberalizmust, a polgári és kispolgári életforma, ízlés, eszmevilág rehabilitációját látják. Tagadhatatlan, hogy ma nálunk nem az aszkétizmus, az anyagi kérdésekben megnyilvánuló túlzott puritánság, hanem ez a liberalizmus a nagyobb veszély. Félreértés ne essék: nem a szakképzettebb, felelősségteljesebb munkával megérdemelten járó magasabb életszínvonal a káros, hanem az a szemlélet, amely mindent kizárólag az anyagiakon keresztül ítél meg.

A vállalati kollektívák te- vékenységérp is 6ok anyagi ösztönző hat, amely valamilyen formában befolyásolja a személyes jövedelmeket is. A társadalom, a vállalat és az egyén érdekeinek összehangolása igen bonyolult folyamat. Ezért állandóan tökéletesíteni kell az anyagi ösztönzés mechanizmusát. Ugyanakkor annak is tudatában kell lenni, hogy a népgazdasági és a vállalati érdek abszolút egybeesését ezen az úton nemigen lehet elérni. Mindig lesznek olyan feladatok, amelyeknek elvégzésében a vállalatok kevésbé érdekeltek, de amelyeket tőlük mégis meg kell követelni. Ugyanez a helyzet a vállalatokon belül is. Itt jelentkezik újra az eszmei-erkölcsi tényezők szerepe. A szocialista tudatosságra apelláló agitációt és propagandát természetesen nem az anyagi ösztönzés helyett, annak ellenére, hanem azzal ésszerűen társítva kell alkalmazni.

Földes Károly

Rendőrkézen a visszaeső bűnözd

A közelmúltban veszélyes bűnözőt fogtak el a ráckevei járásban: Mikovits László

negyvenéves, foglalkozás nélküli, közveszélyes munkakerülőt, aki már különböző bűn- cselekmények miatt többször megjárta a börtönt. A Rákospalotán lakó Mikovits legutóbb idén március 14-én került szabadlábra. Ahelyett azonban, hogy munkát vállalt volna, tovább folytatta előző életét. Többek között Halásztelek községben behatolt Ruso János lakására, és onnan el- lonott egy télikabátot. Most felismerték és a rendőrség elfogta Előzetes letartóztatásba került és a bűnvádi eljárást megindították ellene.

MIAMI

Ezüst a hajóroncsban

Floridai könnyűbúvárok csoportja egy tizennyolcadik században elsüllyedt hajó roncsai között értékes ezüstleletre bukkant, a spanyol gálya valószínűleg tengeri vihar során merült el.

FUTÓRÓZSA

úgy várják már szép, szőke, huszonkét éves unokáját, mint ő. Most is odasántikált hozzá Kovács Géza, akinek két műtétje volt már, szintén a lábával van baja. — Megborotválom János bácsit — mondta —, ne lássa ilyen borostásan Zsuzsika. Gézának még nem reszket a keze, fiatal, alig harmincéves. Hol van még az ő korától! Átélt már két háborút, a második elvitte egész családját, csak Zsuzsa maradt. Felnevelte egyedül, asszony nélkül. Sokszor odaültette az asztala mellé a forgalmi irodában, s ha elbóbiskolt, gyorsan ágyat vetett neki két széken, meg a vasutasköpenyén, aztán rohant ki, vonatokat fogadni, meg indítani.

| önnie kell már. Vajon J hol késik? Három óra. Recseg a kavics, -valaki jön errefelé. Nagykeservesen megfordul, hátra néz. Géza. Hogy tud mosolyogni, pedig két mankóval jár. — Zsuzsa? — kérdezi Géza. János bácsinak mintha nehezére esnék a beszéd, alig' tud válaszolni. — Nem jött még — mondja rekedten. — Ó, biztosan randevúja van — nevet Géza. — Szép lány, sokan udvarolhatnak neki. Nézi az öreget, aki azt hiszi, rosszul hall. — Randevúja ... — motyogja, és felemeli a botot, nézegeti görcsös, barna szárát. — Lehet — bólogat Géza — és lassan férjhez is megy — teszi hozzá —, ha megtetszik neki valaki...

János bácsi tétován körülnéz a nagy kertben, ömlik a napfény a sok különféle színű bokorra, meg a sárga, barokk szanatóriumépület homlokzatára. Mintha a napfény bántaná, összehúzódik a szeme. Három óra tíz perc. — Az én unokám — gondolja az öreg — talán tényleg randevúra ment. Talán nem is jön... Talán holnap sem.. Reszkető keze, ami miatt nem tud megborotválkozni, ismét a bot felé tapogatózik. — Egyedül leszek akkor, teljesen egyedül — mormogja magában, és megsimítja a bot lehajló végét, majd megszorítja úgy, hogy belekékülnek az ujjat Sohasem beszéltek Zsuzsával arról, hogy mi lesz, ha férjhez megy ... Három óra tizenöt. Géza letámasztja a mankó\

kát, és hátrahajtja a fejét,' a pad magas támlájára. —; Mintha szunyókálna — töp-; reng az öreg — és vár, ve-; lem együtt, mindennap. Az-; tán az ő feje is elnehezedik.;

— Ennek sincs senkije, sze- í génynek — nézi Gézát —! lelencgyerek volt. Még jó,! hogy ülő szakmája van, mert í különben ezekkel a lábakkal...} igaz, egyszer majd eldob- í hatja a mankókat, de addig; még sok idő eltelik... Jó lenne otthon lenni már,; megnyesegetni a szőlőt... Va- ; jón miért szegődött úgy; hozzám Géza?

jy agypapa! — szólítja hal- ; 1s kan Zsuzsa. Az öreg fel-; riad, nézi az unokáját, aki- i nek kék pöttyös ruháján; már apró árnyékok vannak. í

— Aludtál ? — mosolyog a;

lány, és lehajol, hogy meg-'/ simogassa. — Egy nagyon í kicsit — suttog az öreg. — í Egyedül jöttél? — Miért, j papa ? — csodálkozik Zsuzsa, f János bácsi a padot nézi, í üres. Géza közben felkelt. í méq látják, ahogy a bejárat felé kopog. Az öreg beleka- 'j paszkodik Zsuzsa karjába. — J Sétáljunk kicsit, olyan jól í érzem magam — mondja.'/ Aztán erősen megkapaszko- % dik, mint a futórózsa a ke- $ rítés rácsaiban. i

Juhász Erzsébet

t

\ * vasrácsos kerítésen pií ■ J ros, az otthonihoz ha- ' sonló, futórózsák kapaszkod- , nak. Csak az egy egész lu- ? gas! — dobban meg János ; bácsi szíve, amint a kapu ; felé megy. — Lassan elnyíl- - nak már — beszélget to- ! vább magában — és az ; enyémek otthon, elvirágza- I nak azok is. Nem is tudom, \ milyenek, ha Zsuzsa nem ; hozna egy-egy csokorral.

! Egy pillanatra botjára tá- \ maszkodik, hogy erőt gyűjt- : sön a még hátralévő lépé- ! sekhez. Ha itt áll meg, en- l nél a nem tudni milyen : nevű bokornál, aminek fur- \ csa, sárgás levelei vannak,

• akkor tíz lépés a pad, nem \ több, nem kevesebb, sok• szór kiszámította már. Pon- \ tosan tíz olyan lépés, ami- \ lyet egy operált lábú, hat- \ vannyolc éves ember tehet.

\ Ift a pad. Óvatosan leeresz- : kedik, a botot maga mellé : támasztja. Innen lehet leg- ! jobban látni a kaput és az \ utcát.

\ Szép ez a szanatórium, és

• közel van Pesthez. Zsuzsa l gyakran jöhet. Jön is, majd \ mindennap itt van, hoz köny- \ vet, virágot, süteményt, vagy i valami apróságot, amit ép- í pen kitalál. — Van szíve l hozzá — szokta mondani l János bácsi mephatottan a í betegtársaknak, akik legalább

Első ízben rendeznek Magyarországon nemzetközi rókaversenyt. A félreértések elkerülése végett: ez esetben nem „hagyományos” rókákat keresnek. E viadalon a résztvevőknek a terepen elhelyezett rádióadók helyét kell megállapítani és a lehető legrövidebb időn beiül elérni. Az érdekes verseny: még nem szerepel Magyar- \ országon a hivatalos versenysportok között, annak ellenére, hogy már „róka-, vadász” Európa-bajnokságot is ; rendeztek. A tavalyi moszk- • vai Európa-bajnokságoh' a \ magyar sportolók a negyedik • helyet szerezték meg.

A vasárnap és kedden • sorra kerülő versenyen 3 ta- \ gú szovjet, csehszlovák, bal- • gár. lengyel, NDK és ma- ■ gyár csapatok vesznek részt, j Mindegyik versenyző saját j vevőkészülékével indul el, és : próbálja a terepen egymás-: tói 3—3 kilométerre elhe-: lyezett - rádióadókat megta- : lálni. A „rókavadászat” ne-: héz sport, mert a felszere-! léssel több mint 9 kilomé- ■ tért kell futni a terepen.; De nagy szerephez jut a; technika, hisz az győz, aki: könnyebb vevőkészülékkel < rendelkezik. A sportág kü-; lön érdekessége, hogy á ve-: vőkészülékeket a versenyzők í maguk építik.

A viadal valahol Pest me- j gyében lesz. A pontos he-í lyet a nemzetközi zsűri csak; a verseny előtti napon dönti 1 el, és nem hozza nyil- \ vánosságra, nehogy ezáltal: egyes versenyző előnyhöz jus- í

son. Vasárnap a rövidhullá-!

Termelőszövetkezeteink I

munkaerőgondjainak megöl-1 dása, fejlődésük meggyorsí- | tása szükségessé teszi a mun- | kadíjazási rendszerben rejlő I serkentő erők minél telje- | sebb kihasználását. Ma a ! szövetkezeteknek nagy önállóságuk van a többtermelésre és közös munkára ösztönző munkák és módszerek kiválasztásában. A munkaegységrendszert és annak kiegészítőit a tervtúlteljesítésért járó premizálást, az eredményességi munkaegység-jóváírást, az előleg- fizetést, a pénzdíjazást és a többi formát azonban ma még — sokszor kényelmességből — nem mindenütt alkalmazzák a helyi lehetőségek mértékében és a helyi feltételeknek megfelelően.

Állami iparunkban is jócskán akad még tennivaló a személyes anyagi ösztönzés fejlesztése tekintetében. Ezért hasznos, ha elméletileg is megvizsgáljuk: hogyan egyeztethető össze a társadalmi és az egyéni érdek, s milyen szerepük van nálunk az anyagi és az erkölcsi ösztönzőknek?

Abból kell kiindulnunk, hogy a haza minden polgárának érdeke: minél hamarabb valósuljon meg a szocializmus teljes felépítése, amely együtt jár az élet- színvonal rendszeres, megalapozott emelésével. A társadalom érdeke, hogy tagjai sokoldalúan fejlődjenek, s szükségleteiket végzett munkájuk mennyisége és minősége szerint elégítsék ki. Ez az érdekegység a gazdasági alapja a szocialista nemzeti egység politikájá-