Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-07 / 184. szám
4 ““k/CMop 1964. AUGUSZTUS 7. PÉNTEK Gyorsítsuk meg az ország vérkeringését! A vasúi és a szállítók jobb egvüttmííködéséről A \asuti áruszállítás mfi- lió tonnákban mért eredménye alapján nyugodtan mondhatjuk, hogy az idén már januárban kezdődött a csúcsforgalom. A Központi Statisztikai Hivatal közelmúltban nyilvánosságra hozott tervjelentése is megállapítja, hogy az év első felében a vasút 15 száza- léldkal több árut szállított, mint a múlt év hasonló időszakában. Vasutasaink az év első felében több mint egymillió tonnával teljesítették túl a tervet, hat hónap alatt hét havi mennyiségnek megfelelő árut szállítottak. Az elért eredményben kétségtelenül éreztette hatását a vasút műszaki fejlesztése, a korszerű Diesel- ég villamosmozdonyok üzembelépése, a pályák és biztosító- berendezések korszerűsítése, de a nagyobb rész mindenképpen a vasúti forgalom különböző ágazatainak jobb összmunkájából adódik. Tovább növeli a vasúti áru- szállítással szembeni követelményeket a minden évben, és így az idén is jelentkező őszi csúcsforgalom. A vasút teljesítőképességének az ipari termelésre gyakorolt meghatározó szerepe várhatóan erőteljesebben érvényesül az év második felében, amikor az időhöz kötött mezőgazdasági szállítások kerülnek előtérbe. Az egész népgazdaság fejlődése érdekében szükséges további teljesítménynövelés járható útja a műszaki fejlesztésen kívül, a vasúton belüli és a vasúton kívüli lehetőségek felkutatása és maximális kihasználása. Ez természetesen elsősorban a vasutasok kötelessége, de a vasúton kívüli lehetőségek feltárásában és hasznosításában felelősségük már megoszlik mindazokkal, akikkel mint szállító felekkel működnek együtt. S itt kezdődnek a problémák. A vasút vezetői és dolgozói napi munkájuk közben is érthetően arra törekszenek, hogy — a népgazdaság érdekeinek megfelelően — tervszerűen használják fel a rendelkezésre álló vonóerőt és kocsiparkot. A vállalatoktól kapott szállítási igénybejelentések (tervek) alapján állítják össze a tehervonatok közlekedési tervét. Hasztalanná válik viszont a vasutasok tervszerűségre irányuló minden erőfeszítése, ha a vállalatok önmagukra nézve nem tartják kötelezőnek a saját szállítási terveiket. A tapasztalatok szerint a vállalatok csak mintegy 55 százalékig teljesítik szállítási terveiket és ugyanakkor — terven kívül — nagy mennyiségű árut zúdítanak a vasút nyakába. Ezzel nemcsak a vasutasok munkáját nehezítik meg, hanem növelik saját áruik szállítási idejét is. Az adóit helyzetben, amikor a vasút teljesítőképessége az egész ipari termelés fejlődését kedvezően, vagy kedvezőtlenül befolyásolja, érdemes gondolkodni azon, hogy az előzetes terv megszegése, illetve a tervtől eltérő szállítás esetén a vállalat — nyeresége terhére — büntetést fizessen. A másik probléma, amely ugyancsak évek óta napirenden szerepel, a kocsik késedelmes ki- és berakása. Bár e tekintetben történtek intézkedések — mint amilyen például a vasárnapi és munkaszüneti napokfa előírható rakodási kötelezettség, de egyik-másik vállalat a késedelmes ki- és berakással még mindig sok vasúti kocsit elvon a forgalomtól. Egyes üzemek raktárnak használják a vasúti kocsikat; legalábbis erre utal az, hogy az év első öt hónapjában a múlt év hasonló időszakához viszonyítva több mint ötmillió forinttal emelkedett a ko- ff esik visszatartásáért fizetett f. kötbérek összege. A késedéi- f, mes kirakások egyik oka az ff üzemen belüli szervezetlen- 4 ség. Ez sok esetben visszave- | zethető arra, hogy egyes vál- 4 lalatok vezetői nem is tekin- f tik feladatuknak a vasúti ff szállítás gondjainak megisme- ff rését, segítését. Másrészt — ff mint objektív tényező — köz- ff rejátszik az is, hogy még a f, nagy anyagmennyiséggel dől- ff gozó vállalatoknál sincs sok- ff szór kellően gépesítve a ra- f kodás. ^ Avasúti áruszánítás isJ mert és várható problémái- f, nak megoldásában nagy fon- ff tosságú lépés volt a közös va- ff gonpark megteremtése. A ff nemzetközi méretekben vég- ff rehajtott koordináció az ff együttműködésben részt vevő f minden ország számára lehe- ff tővé teszi, hogy az eddigiek- 4 nél előnyösebben és gazdasá- ff gosabban üzemeltesse vasúti ^ kocsiparkját. A nemzetközi f, együttműködésből adódó elő- ff nyök és a csak vázlatosan f érintett belső lehetőségek ^ jobb kihasználásával vasúti ff kocsiparkunk számszerű nö- ff vetése nélkül is könnyebben f oldhatók meg a vasúti áru- ff szállítás gondjai. Ehhez azon- f/ ban nemcsak a vasutasok í jobb munkája szükséges, ha- ff nem az is, hogy az üzemekben ff elemezzék a késedelmes ko- ff csikirakások okait és a ta- ff pasztalatök alapján tett in- ff tézkedésekkel segítsék az or- \ szag vérkeringésének gyorsu- ff hísÁf. 4 Könner János Titokzatos irattáska Érettségi dolgozatok a vasúti csomagőrzőben A francia érettségi vizsgatételek kiszivárgása miatt kitört botrány hullámai újabb titokzatos ügyet vetettek felszínre. Az egyik Párizs környéki pályaudvar csomagőrzőjében egy irattáskát találtak, amelyből 58 érettségiző diák vizsgadolgozata került elő. A táskát ez év június 30- án egy autóból lopták el. A gépkocsi egy Gilson nevű tanáré volt. akit a dolgozatok kijavításával bíztak meg. A tanár annak idején jelentette az esetet az iskolai hatóságoknak, mire az 58 diákkal megismételtették az érettségi vizsgát. A csomagőrzőben a dolgozatokat egy diák fedezte fel, akit a nyári vakációban kisegítőként alkalmaztak. " ä£s HH A szakszervezeti bizottság titkárát keresem. — Az irodákat járja a KISZ-titkárral, társadalmi munkásokat szerveznek az egyik ifjúsági építkezéshez — igazít el a portás. Jó félóra is eltelik, mire megtalálom. — A gazdaságosságról, a minőségi munkáról szeretnék írni — mondom. — Gyere holnap. Igen, holnap lesz egy átadás. Ott aztán sűrítve mindent megtalálsz. Hegyezheted a ceruzádat, Sőt, egy kezdeményezésnek is tanúja lehetsz. — Milyen kezdemenyezés- nek? — Holnap mindent megtudsz. Addig hadd viszkedjen az oldalad. S valóban; másnap tanúja voltam annak, ami talán kezdeményezés is. Mert olyant már hallottunk, hogy az építőipari vállalatok műszaki vezetőiből álló bizottság úgynevezett előátvételt rendezett a hivatalos átadás előtt egykét héttel. Az ekkor észlelt hibák kijavítására volt idő. Kár, hogy nem voltak ebben következetesek. És most itt tovább mentek. Még nem tudtam, ezért kérdezősködtem. — Kik ezek az emberek? Ha jól látom, az a magas, nyurga férfi az ácsok brigád- vezetője. Amaz meg ott asztalos. És a burkoló? Az mit keres itt? Mosolyog a titkár. — Elővetted már a ceruzádat? Hát akkor írd. Ezentúl a ház átvételénél jelen lesznek a kivitelező brigádveze- tök is. Nézzék csak, mit csináltak. S hallják a véleményt. Akár rossz, akár jó. Büszkék lesznek egyesek, némelyik pedig szégyenkezik majd. Vagy húszán lehetünk. A főmérnök, a főépítésvezető, három osztályvezető, a titkár, és a brigádvezetők. Ott áll a ház beékelődve a két szélső új között. Sárga a homlokzat színe, pirosak az erkély vas- korlátai, az ablak- és ajtókeretek fehéren villognak a vakító napfényben. — Olyan ez, főmérnök szaktárs, mint egy szépen elrendezett dobozka. Minden a helyén ás jól a helyén. Igaz-e, fiúit? — hadonászik a kezével a kőművesek brigádvezetője. — A csempék ragyognak és olyan sarkosan állnak, hogy vinklivel sem lehetett volna különben odaragasztani a falra — toldja meg a burkolok vezetője. — És mi kutyák vagyunk? — replikázik a festővezető.— Szép sima, egyenletes rahor- dás. Ügy ám! — Majd elválik — nyugtatja őket a főmérnök és erre elhallgatnak. Egy szó sem esik többé. Újra a főmérnök beszél, de már a földszinti bejárónál: — Hát akkor nyissák ki az ajtót. Kong a folyosó hűvös betonkockája, amint belépünk. S milyen a sors? A tervosztályvezető lába meginog. — Álljunk csak meg! Itt valami nem stimmel. Lehajol, kezével mozgatja a kőkockát. — Hát ez mozog. De mozog ám! — Csak ez az egy, többet biztosan nem találnak — védi magát Hantos brigádveze- tö. — S vajon ez kit dicsér? — mutat ujjúval az egyik oldalfalra a szakszervezeti titkár. A fal hófehér, de látszik egy mélyedés. Az ember tenyere éppen hogy eltakarná, akkora. Nem volt elég malter, így aztán az kimaradt — kuncog a tréfáskedvű festő. — Te csak hallgass — szórja a villámokat a kőműves. S holodnak tovább. Az előbb még vidám csoport kedve egyre kisebb lesz. Az ajtóízek, zamatok gazdag változatát kínálják az erdeinkben termő vadgyümölcsök, bogyók. Az Erdei Termék Vállalat több ezer gyűjtője évről évre kát, ablakkereteket simítják végig a szakavatott kezek. — Átvenne maga ilyen ajtót? — kérdi a főmérnök. — Hát... — Átvenne, vagy nem? — Majd utánahúzzuk, főmérnök szaktárs. Nem lesz baj, mire az igazi bizottság jön. — Ez is bizottság. Egyébként milyen beszéd az, hogy majd áthúzzuk? Először is a görcsök azzal nem tűnnek el, másodszor ennek a lakásnak az anyagnormáját már kimerítették. És a fizetést is felvették a munkáért. Mit gondol, honnan szedünk anyagot és pénzt? Egy ajtóra annyit kenni, hogy kettőre elég lenne? S tíz forint helyett húsz forintot kapni? Az egyik fürdőszobában állunk. Már amennyien befé- riinlk. A főmérnök a szellőző ablakot nyitná, de csak nem sikerül. — Vajon hogyan jön majd itt be a friss levegő? Már ugrik is az asztalos. Mert hát ö szerelő-lakatos is egyben. Brigádvezetö, jó szakember. — Majd én kinyitom. Nekem sikerülni fog. Mert véletlenül ezt én csináltam. Emlékszem, első emelet három. De akárhogy feszíti a kilincset, a zár csak nem akar elfordulni. Aztán egyszer csak kezében marad a kilincs. Húz egyet a száján, nézi a markában egyre forrósodó fémdarabkát, s nem szól. Balkezét zavarában a zsebébe süllyeszti, majd ismét előszedi. Mondana valamit, látszik a testtartásán, de hallgat inkább. Minek ide a szó? — Van még itt munka bőfelkeresi a legjobb termőtájakat, sőt, egyre újabb területeket „fedeznek” fel, hiszen az erdei gyümölcs-különlegességekre, illetve a belőlük készített szörpökre bőven van kereslet, itthon is, külföldön is. A vállalat szakembereinek tájékoztatása szerint erdei szamócából — az év első jelentékenyebb vadgyümölcséből — a '{ korai aszály miatt gyenge, kö- Í zepes volt a termés, s csupán '(másfél vagonnyit sikerült f gyűjteni. A gyümölcsből saj- f tolt körülbelül 112 hektónyi f, lé felhasználásával készül ff majd az ízletes erdei szamóca- 'f szörp. \ Általában jó termés mutat- \ kozik a sajmeggyből, amely f a déli fekvésű karsztos hegy- ff oldalak jellegzetes vadgyü- ff mölcse. Gazdag kumarin tar- ff talmát a különböző erdei gyü- f mölcslevek és likőrök zamat- f anyagának dúsítására használják. A zúzott sajmeggyet szeszben lúgozzák ki, s az ff „esszencia” minden 1 decije ff egy hektoliter gyümölcslevet ff ízesít- Többek között a saj- ff meggyesszencia adja a „lelket" ff a kedvelt meggylelkelikőrhöz ff is. A sajmeggynek a fáját is 'f hasznosítják — vesszőiből az ff idén körülbelül 300 000 illatos ff cigarettaszipkát készítenek. ff A gyűjtés késő őszig tart. 'f Az áfonya után augusztusban ff kezdődik a szederszüret, majd f, sorra beérik a som, a vadkör- ff te, a vadalma, a bodza és a ff kökény. Kökényből legutóbb ff 25 vagonnyit exportáltak elő- f tartósított, illetve mélyhűtött ff állapotban. Ugyancsak fa- ff gyasztva vittek külföldre 4 ff vagonnyi szedret és 20 vagon- ff nyi bodzabogyót. Ez utóbbit ff egyes országokban italok fes- ff tésére és gyógylekvár készíté- f sére használják fel. (MTI)-— Az 1963/64. évi kulturális szemle tapasztalatait, az elkövetkezendő időszak feladatait tárgyalta meg tegnap délelőtti ülésén a KISZ Pest megyei Bizottsága operatív bizottsága. Gyümölcsszüret az erdőben Szedik az erdei málnát, sajmeggyet, áfonyát f ven! — állapítja meg az „át- ff vétel” végén a főmérnök. Leülnek a folyosó hűvös % lépcsőjére. A főmérnök leg- % felül, a többiek szép sorjában ff sorakoznak a lépcsőfokokon. % — Tudják, hogy miért lép- f jük túl az engedélyezett bér- f keretet? És miért fogy el ff olyan istentelen sok anyag? ff Jóval több, mint a józan szó- f, mítás szerint el kellene fogy- j; nia? Az év végén maguk ff mindig jönnek: lesz-e nyere- f ség? Lesz-e plusz pénz? Hát miből legyen, ha ezek a plu- 'f szók elmennek ilyen pótmun- f, kákra? Nem mondom, a kő- ff művesek szépen dolgoztak, ff Egyedül ott lent a földszin- ff ten, az a horpadás, ami hibát ff találtunk. A csövesek is szé- f pen dolgoztak. De a burkolok, ff a villanyszerelők, a festők, a f, szerelő-lakatosok körülnézhet- f, nek a brigádjukban. f. y Sokáig beszélgetnek még. f Válasz nemigen érkezik. El- $ lenvetés sem. Elindulnak a köz- ff pont felé. Elöl a kőműves és f, a csöszerelő-brigádvezető. Be- f, szélgetnek, arcukon mosoly, f, Utánuk a többiek. Kullognak % lehajtott fejjel a főmérnök és ff az osztályvezető mellett. A f titkár oldalba lök. — Elég volt a ceruza? Ránézek az apró, vékony ff szerszámra. g — Elégnek elég volt, de a £ hosszú hegy alaposan elko- ff pott. Volt mit feljegyezni. f — Fogadok, ha legközelebb f jössz ilyen átadásra, már he- ff gyes marad a ceruzád. f, Nem szólok semmit, me- ^ gyünk a jövetkor még oly hangos, most pedig hangtalan csoport után. , Orsovai Tibor f.
