Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-07 / 184. szám
1964. AUGUSZTUS 7. PÉNTEK MSl MECVEI kJÍívíop s SZERETET ES HŰSÉG határban és otthon a ház körül. Kelemen néni úgy megszerette a szerény, csendes legényt, mintha a saját fia lett volna. Főzött, mosott rá, ellátta minden szükségessel. Nem volt ebben semmi különös. Kelemenék és mások is természetesnek találták, hogy segítenek a bajban lévő lengyeleken. S az sem volt különös eset, hogy a két ikerlány közül az egyiknek, Marikának a pillantása egyre többször találkozott a lengyel fiú tekintetével. Stefan tanulta szaporán a magyar nyelvet, Marika pedig szorgalmasan a lengyelt. így telt el egy esztendő, hazavágyó, szomorú sóhajtások és szívet dobogtató szerelmes suttogások közben. Amikor elvitték a németek a lengyel foglyokat Nagy- kátáról, Stefan így búcsúzott: — Marika, ha vége lesz a háborúnak, visszajövök. A lány azt felelte: — Megvárlak. És vártak egymásra hosszú évekig. Stefan az auschwitzi koncentrációs táborban adta postára a leveleket, de azok soha nem érkeztek meg Magyarországra. Véget ért a háború, Marika ezután is várt Ste- fanra. Stefan pedig Marikára. Mert ott, ahol négymillió embert gyilkoltak le, csodával határos módon, 6 nem pusztult el. Marika Budapesten, Stefan Varsóban házasodott meg. Mind a ketten megmondták élettársuknak: másra vártak, mást szeretnek. Éltek, dolgoztak becsületesen. Gyermekeket neveltek fel. Két éve hivatalos ügyben Stefant Budapestre küldték. Első útja Nagykátára vezetett. Marikával huszonnégy év után így találkozott. A lila nyakék történetét így mesélte el, a hotel Warsawa halijában a magyar munkásasszony. Arcát még szebbé tette a szíve mélyén őrzött hűség. Hetesi Ferenc Pál Harminchárom új oktatófilm, késsül az idén Több mint 20 000 kópia iskoláknak — Magnószalagra veszik a rádióban elhangzó osztályfőnöki órákat metből, olaszból. Ez évben újabb 12 felvétel készült el. Az idén 3000 magnókópiát kért az Iskolai Felszereléseket Értékesítő Vállalat, s egyidejűleg jelezte, hogy jövőre már 6000 kópiára tart igényt, mert az iskolák részéről állandóan fokozódik az érdeklődés a magnószalagra vett nyelvleckék iránt. Újdonság lesz, hogy ezentúl a rádióban elhangzó osztályfőnöki órák anyagát is hangszalagra rögzítik, másolótokat készítenek róla, hogy ezeket az iskolák rendelkezésére bocsáthassák. (MTI) Az iskolai filmintézet nagyobb forgalmának elsősorban az a magyarázata, hogy a szemléltetés mind. fontosabb helyet foglal el a korszerű oktató-nevelőmunkában. Az intézet jelenleg 370 féle film több mint 20 000 kópiájával áll az alsó- és középfokú oktatási intézmények rendelkezésére. 1964-re 33 új oktatófilm forgatását vették tervbe, közülük négy színes lesz. Tizenkét alkotás már el is készült; így például a „Regeneratív tüzelés”, amely jól felhasználható a gimnáziumi kémia- tanításnál. Az emelődaruknál, villamosmozdonyoknál, szerszámgépeknél alkalmazott kapcsolási módokat mutatja be a „Ward—Leonard hajtások” című film. A ruhakonfekció-ipar legkorszerűbb gépeit és legmodernebb technikai eljárásait láthatják a tanulók a „Gépesítés a ruházati iparban” című filmen. A pályaválasztás könnyítését szolgálja a „Melyiket válasszam?” című produkció, amely a lakatos, a vegyipari és az esztergályos szakmáról ad áttekintést. Az általános iskolai gyakorlati foglalkozáshoz kapcsolódik a „Rúd- és dróthúzás, szegkészítés” című film. Az iskolai filmintézet az idegen nyelvek oktatásánál egyre inkább tért hódító magnetofonfelvételek készítésével is foglalkozik. A múlt év végéig 49 nyelvleckét vettek magnószalagra oroszból, angolból, franciából, némai nap 1964. augusztus 7., péntek, Ibolya napja. A nap kél: 4.29 órakor, nyugszik: 19.10 órakor. A hold kél: 3.32 órakor, nyugszik: 19.24 órakor. Várható időjárás: főként nappali felhőképződés. Néhány helyen zápor, zivatar. Mérsékelt szél, meleg idő. 130 Eve — Tanácstagi fogadóórák: Krizsán Ferenc megyei tanácstag augusztus hó 10-én, hétfőn 15—17 óráig Csömör községben. Mészáros József megyei tanácstag szintén hétfőn 10—17 óráig Tápió- szelén tart fogadóórát. — Ülést tartott tegnap délelőtt a Hazafias Népfront megyei operatív bizottsága. Az értekezleten a hazánk felszabadulásának 20. évfordulója megünneplésére vonatkozó tennivalókat tárgyalták meg. — ötszáz termelőszövetkezeti tag látogat Pest megyéből az ünnepi játékok városába, Szegedre augusztus 19-én. A kétnapos kirándulás programjában az ünnepi játékok megtekintése, városnézés és termelőszövetkezeti látogatás szerepel. A kirándulást a biztosítási és önsegélyező csoportok megyei elnöksége és az Állami Biztosító Pest megyei Igazgatósága szervezi. A rádió és a televízió mai műsora KOSSUXH RADIO 8.15: Ritmikus percek. 9.00: Beszélő székek ... I. rész. 10.10: Az óvodások műsora. 10.30: West Si- de-i történet. Részletek Bernstein színjátékából. 11.00: Fiatalok stúdiója. 11.20: Népi muzsika. 12.15: Operarészletek. 13.00: Ami a jövő hét zenei műsoraiból kimarad. 14.10: Kórusok, hangszerszólók. 14.40: A robotember háza. Ifjúsági rádiójáték. V. rész. 15.00: Köny- nyű dallamok. 15.40: Leányok a kertek alatt. 16.10: Haydn: G-dur. „Ustdob” szimfónia. 16.35: Ifjúsági Magazin. 17.00: ötórai tea. 16.10: Üj Zenei Üjság. 18.45: Milliárdos hullámok. II. Ismerkedés (az ismerős) Dunával. 19.20: Nótacsokor. 19.30: Enrico Caruso énekel. 20.25: Julika. Rádiójáték. 22.22: Edith Piaf és Charles Aznavour énekel, a Melachrino-zenekar játszik. 22.25: Vallomások és költemények Bartók Béláról. 23.30: Operettmuzsika. PETŐFI RADIO 14.00: Ponchlelli: Gioconda — órák tánca. 14.25: Népi együttesek műsorából. 15.05: Kamarazene, 16.10: Válaszolunk hallgatóinknak, lí.25: Könnyűzene. 17.05: Az Ifjú- sági Rádió műsora Juhász Gyuláról. 17.36: A Vándor-kórus énekel. 17.45: Horgászok! 17.50: Muzsikáló képeslapok. Üdvözlet Szigetvárról. 18.10: Modern gépek — modern emberek. 18.25: Operettrészletek. 19.00: Mi történt a nagyvilágban? 19.15: Fuvószene táncritmusban. 19.35: Láttuk, hallottuk . . . 19.15: Fuvószene táncritmusban. 19.35: Láttuk, hallottuk ... 19.55: Vivaldi: Juditha Triumphane — oratórium. 22.00: Ami a jövő hét zenei műsoraiból kimarad. URH 18.30: Hírek. 18.40: Zenekari muzsika. 19.30: Könnyűzene. 19.55: Virginia Zeani és Wolfgang Windgassen énekel. 20.25: A kuráre mestereinél. Előadás. 20.40: Tánczene. 21.25: Zongoraművek. 22 30: Hírek. TELEVÍZIÓ 9.30: Tv-híradó. (ism.) 9.40: Papa, mama, a feleségem és én. Magyarul beszélő francia film. (ism.) 14 éven felülieknek! 11.20: Telesport, 11.35: A jövő hét műsora. ^Jcjíe eóett szerelem Elemér minden ünnepi, avagy csak hétköznapi gondolat nélkül sétált, amikor agyába hasított a felismerés: gyomrának korgása minden kétséget kizárva éhséget jelez. A közeli tejivóba tért be. — Három deci tej, két kifli — hadarta, s fizetéskor az átlagosnál hosszabb pillantást szentelt a pénztárgép mögött fehér köpenyben trónoló fiatal, csinos nőnek. , Másnap ismét arra járt, s betért a tejivoba. — Fél liter tejet kérek, öt darab kiflivel — ejtette lassan a szót, hogy minél tovább nézhesse a pénztárosnőt. Este, üzletzárás után, tisztes távolból hazáig kísérte. Egy hét múlva: — Egy liter tejet legyen szives. Tíz kiflivel. Nem baj, ha tegnapi. Egyébként engedje meg, Elemér vagyok ... — s később az utcán örömében viháncolt, mint valamiféle csikó. Egy lapos követ úgy talált el, hogy az már csak a szemben levő üvegezett kirakatban fékezett. Szó nélkül kifizette a kétszáz forintot. Újabb napok után: — Mancika, egy kanna tejet kérek. Két kenyérrel. Este moziban voltak. Egy új magyar filmet láttak. Nagyon jól szórakoztak! Másnap: — Édesem! Fél liter kiflit, három tejjel legyél szíves ... • Holnap lesz az esküvőjük... Tóth István 1831 augusztus 7-én halt meg Joseph-Marie Jacquard francia szövő-technikus, a textilipar nagyjelentőségű előmozdítója. Lyoni selyemszövőmunkás fiaként már kora ifjúságában gyárban kellett dolgoznia. Tíz éves, amikor könyvkötőinasként megtanult írni-olvasni. Szülei halála után visszatért a szövőszékhez, s szüntelenül újításokkal próbálkozott. Az általa tökéletesített nyüstös szövőgép az 1801-es párizsi iparkiállításon diját nyert, s első díjat nyert egy bálókötogép szerkesztésére kiírt pályázaton is. Eredményeiért lehetővé tették számára a gondtalanabb kísérletezést. Szerkesztett egy szalagszö- vögépet, s 1805-ben, 53 éves korában építette meg a nevét fogalommá tevő mintásszövősaé- ket, amellyel tetszés szerinti bármilyen bonyolult szövött minta viszonylag egyszerűen előállítható. Gépeinek alapelvén mindmáig nem kellett változtatni. Az újfajta gép — bár nem zökkenőmentesen, — rövid idő alatt elterjedt és sokkal járult hozzá a gyári szövőipar hatalmas arányú fellendüléséhez. — Százhetvenöt holdon átlagosan 238 mázsa cukorrépát termelt a múlt évben a ceglédi Kossuth Tsz. A püspökhatvani Üj Barázda Termelőszövetkezet 80 holdon 260 mázsás holdankénti termést ért el. A most megrendezésre kerülő mezőgazda- sági kiállításon mindkét termelőszövetkezet részt vesz, s bemutatja, hogyan érte el a kiváló eredményt. — Vasárnaponként átlagosan mintegy ötvenezer látogató keresi fel vonaton és a HÉV-szerelvényein a Dunakanyar kirándulóhelyeit. A MÄVAUT hétvégenként 140—I5Ó különjáratot indít, hogy ezzel is meggyorsítsa a nagyarányú kiránduló forgalmat. — Közel tizenhét millió forint összegű kártérítést fizetett ki eddig megyénk termelőszövetkezeteinek az Állami Biztosító a kalászosokat ért jégverés miatt. A gal- gamácsai Hunyadi Tsz például I millió 164 ezer, a fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet pedig 1 millió 349 ezer forintot kapott. — Vatelin helyett habgumi. A gyömrői Szabók Ktsz-ben kísérletképpen bevezetik a habgumiból készült. begombolható kabátbélések alkalmazását. — Vasárnap rendezik meg a fővárosban a Kossuth Akadémia parkjában (VIII., Kun Béla tér 2.) 9 órai kezdettel az országos tűzoltóversenyt. A vetélkedőn a megyei versenyek első helyezést elért legjobb községi és üzemi önkéntes tűzoltórajok vesznek részt. — Bitumenes kátyúzás. A monori járásban még az idén „bitumenes kátyúzást” kap a veesés—kis tárcsái főközlekedési, az ócsa—mendei és a monor—ecseri összekötő, valamint az úri, tápiósápi, maglódi és gyömrői bekötőút. Itatásos hengerlést kap a gomba—tápiósülyi út és Maglódon makadám úttestet portalanítanak, két kilométeres szakaszon. Ma Siófokon sorsoljak a lottót A lottó 32. heti nyerőszámait augusztus 7-én, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel Siófokon rendezi a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. (MTI) — Elkészültek az új vecsési élelmiszer- és ruházati bolt tervei. Az Iskola utca sarkán épül majd fel a boltház. — A napokban befejeződik a jászkarajenői vízhálózat idei, 280 ezer forintos bővítése. Kevés a konzerv Vágány József, a Tápiógyör- gyei Földművesszövetkezet I számú önkiszolgáló vegyesboltjának vezetője ezt mondja: — Régebben mi láttuk el gyümölccsel, zöldséggel is a községet. Kevés a helyünk, így ma nem is vállalkozhatunk rá. A termelőszövetkezet zöldséges boltjára várna a feladat és úgy-ahogy van is gyümölcs, zöldség a faluban. — Konzerv kivételével más áruból jó az ellátás. A konzerv azonban nagyon hiányzik. Különösen jó lenne a rakott káposzta, a szalontüdő, a pacalpörkölt. Hidegből pedig a májkrémet, a vagdalthúst, a marhapörköltet, a gulyást keresik. Aratáskor minden meny- nyiség elkelt volna. Kevesebb a gond is vele és a húsproblé- n>át is megoldotta volna. Sajnos az igényeket nem tudtuk kielégíteni. A boltvezető bosszankodik. A rendes, takaros bolt maga árulkodik: vezetője igazán szeretne vásárlói kedvében járni. Nem rajta múlik, ha nem mindig sikerül. . . — Közzétették az Egyesült Államokban az atombomba előállításának költségeit. E szerint a tíz kiló- tonnás atombomba 350 ezer dollárba kerül, míg a 2 me- gátonnás bomba költségei elérik a hatszázezer dollárt. Köszönetét mondunk mindazt knalt, akik felejthetetlen férjem tragikus elhunyta alkalmával részvétükkel és együttérzésükkel fájdalmunkat enyhítették. Bzv. Komor Béláné és családja Víkendház e Álljon meg jóember, szétesik a ház (Püspöki rajza) Ideát van Fehérgyarmat. Odaát van Szlovákgyarmat. Ideát mi állunk a híd közepén. Várjuk a cseh és a magyar határszervek pecsétjét. Odaát fejkendős parasztasz- szony áll. A kendője és a ruhája nem olyan, mint a magyar parasztasszonyoké. AH az asszony és vár a határállomáson, már kora reggel óta. a lányát, a kisunoká- ját és a vejét várja. Azt írták, ma jönnek hozzá Mátravere- bélyről. — Tavaly óta nem voltak itthon. Magyarul szépen, ízesen beszél. — Sokáig mást is vártam. Az uramat, aki odaát él. A fejét a magyar falu felé f*rdítja. Még évekig várta azután, hogy tizenhat esztendeje otthagyta őt az öt gyerekkel. De az ember nem jött, összeállt ideát egy másik asszonnyal. — Van annak is baja vele elég. Mert nem dolgozott rendesen, csempészett, börtönbe került. — És iszik, elissza a keresetét. A gyerekeket az asszony, Majer Andrásné, egyedül, a maga erejéből nevelte fel. Igaz, csak négyet, mert egyet örökbeadott. Egyet a három fiú és a két lány közül. De mindegyik csak hozzá ragaszkodik. — A gyerekek jók. Ketten még vele élnek, a többiek már családot alapítottak. Van rendes szakmájuk, boldogulnak. A lábát mutatja, viszeres, dagadt. A nehéz munkát már nem bírja. — A gyerekek kímélnek. Odaadják a keresetüket. A fiamnak én adok belőle; itt van, sörre. És most, még az idén, házat is építenek, már megkapták a telket. Emelkedik a sorompó, indulunk a Magas-Tátra felé. Az asszony bútsűr fej kendője és a ruhája nem olyan, mint a magyar parasztasszonyoké. De az anyaszív mindenütt egyforma. ★ A gyönyörű ódon Krakkó régi piacterének oszlopos boltívei előtt meghallgattuk a hétszázéves Mária-templom gótikus tornyából szálló kürtszót Ez bennünket magyarokat is, történelmünk egyik gyászos dátumára, 1241-re emlékeztetett. Itt, Krakkó alatt vonult el a tatárok serege hazánk felé. A lengyel őrszem a toronyból kürtszóval jelezte a várost fenyegető veszélyt. A dallamot nem tudta végig fújni — egy tatár nyíl fúródott a nyakába. Azóta Krakkóban a nap minden órájában felharsan a kürt és ugyanott félbeszakad, mint 1241-ben. Bent, a csodálatosan szép, régi mesterek remekműveivel, freskóival, szobraival díszített Mária-templomban, magyar szót hallva, idősebb, kopott ruhás férfi sietett elő. Tört, akadozó, de fájdalommal és szeretettel fűtött szavaiban ott éreztük a lengyel nép negyedszázaddal ezelőtti tragédiáját. Az idős férfi — a templom sekrestyése — ezt mondta: — Mi, lengyelek soha nem fogjuk elfelejteni, hogy amikor a német fasiszták elűztek sokunkat hazánkból, a magyar nép úgy fogadott bennünket, mint bajbajutott testvéreit és megosztotta velünk utolsó falat kenyerét is. Egy kötegre való, itt elég drága képeslapot osztott szét a túristacsoport tagjai között. Közben könnyek peregtek a szeméből. A szeretet és a barátság könnyei. ★ Szülőföldem szép határa Meglátlak-e valahára? A vers sorai lassan pergő ritmusban követik egymást, egy betű, egy ékezet sem hiányzik. Aki halkan mondja, alacsony, szemüveges, idős férfi, a krakkói Polónia szálló előtt áll magyarok gyűrűjében. Itt él már 40 éve ebben a városban és azóta nem járt a szülőhazában, az anyanyelvet is csak nagyritkán használja. Mégis, csak kicsit idegen a hangsúlya ... Nem felejtett belőle semmit, pedig a jogi doktorátust már lengyel egyetemen szerezte meg.' Igaz, az alsóbb iskolákat, az elemit, a gimnáziumot, magyar földön járta ki az öregúr, még az első világháború előtt. Azután katonáskodott Veszprémben. A ferencjózsefi időkben Árva megyéből tizenhárom községet, közöttük a szülőfaluját, átcsatolták ide. Hazája Lengyelország lett, felnőtt életét itt töltötte. Ahogyan tanácsokat ad; a régi királyi várban, a Wawelben és a város más részein mit nézzünk meg, lelkesedésén érezni, igazi lengyel, igazi krakkói patrióta vált belőle. — A magyar nyelvet és a gyermekkori, nem lehet soha elfeledni. így mondja és boldogan mosolyog. Oka van rá, régi vágya teljesül. Két nap múlva utazik Budapestre, onnan pedig Váora. Lengyel gyermekeket kísér üdülni a Duna partjára. Ide, a Visztula mellé pedig rövidesen megérkeznek a váci lányok és fiúk. ök is megismerik majd ezt a gyönyörű várost és a lengyel vendégszeretetet ★ A lila nyakék nagyon szép volt. Ott csillogott a húsz- emeletes varsói toronyszálló éttermében egyik útitársnőnk nyakán. Először vette fel mikor megérkeztünk és lejöttünk vacsorázni. Ütitársnőnk már túl van a negyvenen, de még mindig szép, kék szemű, szőke munkásasszony. A vacsora alatt állandóan az ajtót figyelte. Várt valakit. Azután elmesélte a lila nyakék történetét. Bizony az is régen kezdődött, éppen huszonöt éve. Fiatal, 18 éves, karcsú leány volt még Kelemen Marika. Falujába, Nagykátára akkor érkeztek a lengyel hadifogl.yok. Szigorú ném^t . őrség vette körül táborukat, de hogy élelmezésükre ne legyen gond, kiadták őket munkára a gazdáknak. Reggel jöttek ki a táborból, este pedig mentek vissza. így került Kelemenékhez egy lengyel fogoly, Stefan is. Segített a családnak kinn a