Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-07 / 184. szám

1964. AUGUSZTUS 7. PÉNTEK MSl MECVEI kJÍívíop s SZERETET ES HŰSÉG határban és otthon a ház körül. Kelemen néni úgy megszerette a szerény, csen­des legényt, mintha a saját fia lett volna. Főzött, mo­sott rá, ellátta minden szük­ségessel. Nem volt ebben semmi kü­lönös. Kelemenék és mások is természetesnek találták, hogy segítenek a bajban lé­vő lengyeleken. S az sem volt különös eset, hogy a két ikerlány közül az egyik­nek, Marikának a pillantá­sa egyre többször találko­zott a lengyel fiú tekinteté­vel. Stefan tanulta szapo­rán a magyar nyelvet, Ma­rika pedig szorgalmasan a lengyelt. így telt el egy esztendő, hazavágyó, szomorú sóhaj­tások és szívet dobogtató szerelmes suttogások közben. Amikor elvitték a néme­tek a lengyel foglyokat Nagy- kátáról, Stefan így búcsú­zott: — Marika, ha vége lesz a háborúnak, visszajövök. A lány azt felelte: — Megvárlak. És vártak egymásra hosszú évekig. Stefan az auschwitzi koncentrációs táborban adta postára a leveleket, de azok soha nem érkeztek meg Ma­gyarországra. Véget ért a háború, Ma­rika ezután is várt Ste- fanra. Stefan pedig Mari­kára. Mert ott, ahol négy­millió embert gyilkoltak le, csodával határos módon, 6 nem pusztult el. Marika Budapesten, Stefan Varsóban házasodott meg. Mind a ketten megmondták élettársuknak: másra vártak, mást szeretnek. Éltek, dolgoztak becsülete­sen. Gyermekeket neveltek fel. Két éve hivatalos ügyben Stefant Budapestre küldték. Első útja Nagykátára veze­tett. Marikával huszonnégy év után így találkozott. A lila nyakék történetét így mesélte el, a hotel Warsawa halijában a magyar munkás­asszony. Arcát még szebbé tette a szíve mélyén őrzött hűség. Hetesi Ferenc Pál Harminchárom új oktatófilm, késsül az idén Több mint 20 000 kópia iskoláknak — Magnószalagra veszik a rádióban elhangzó osztályfőnöki órákat metből, olaszból. Ez évben újabb 12 felvétel készült el. Az idén 3000 magnókópiát kért az Iskolai Felszerelé­seket Értékesítő Vállalat, s egyidejűleg jelezte, hogy jö­vőre már 6000 kópiára tart igényt, mert az iskolák ré­széről állandóan fokozódik az érdeklődés a magnósza­lagra vett nyelvleckék iránt. Újdonság lesz, hogy ezen­túl a rádióban elhangzó osz­tályfőnöki órák anyagát is hangszalagra rögzítik, máso­lótokat készítenek róla, hogy ezeket az iskolák rendelke­zésére bocsáthassák. (MTI) Az iskolai filmintézet na­gyobb forgalmának elsősor­ban az a magyarázata, hogy a szemléltetés mind. fonto­sabb helyet foglal el a kor­szerű oktató-nevelőmunká­ban. Az intézet jelenleg 370 féle film több mint 20 000 kópiájával áll az alsó- és középfokú oktatási intézmé­nyek rendelkezésére. 1964-re 33 új oktatófilm forgatását vették tervbe, közülük négy színes lesz. Tizenkét alko­tás már el is készült; így például a „Regeneratív tü­zelés”, amely jól felhasznál­ható a gimnáziumi kémia- tanításnál. Az emelődaruk­nál, villamosmozdonyoknál, szerszámgépeknél alkalma­zott kapcsolási módokat mu­tatja be a „Ward—Leonard hajtások” című film. A ruhakonfekció-ipar leg­korszerűbb gépeit és legmo­dernebb technikai eljárásait láthatják a tanulók a „Gé­pesítés a ruházati iparban” című filmen. A pályavá­lasztás könnyítését szolgálja a „Melyiket válasszam?” cí­mű produkció, amely a la­katos, a vegyipari és az esz­tergályos szakmáról ad át­tekintést. Az általános isko­lai gyakorlati foglalkozás­hoz kapcsolódik a „Rúd- és dróthúzás, szegkészítés” című film. Az iskolai filmintézet az idegen nyelvek oktatásánál egyre inkább tért hódító magnetofonfelvételek készíté­sével is foglalkozik. A múlt év végéig 49 nyelvleckét vettek magnószalagra orosz­ból, angolból, franciából, né­mai nap 1964. augusztus 7., pén­tek, Ibolya napja. A nap kél: 4.29 órakor, nyugszik: 19.10 órakor. A hold kél: 3.32 órakor, nyugszik: 19.24 órakor. Várható időjárás: főként nappali felhőképződés. Né­hány helyen zápor, zivatar. Mérsékelt szél, meleg idő. 130 Eve — Tanácstagi fogadóórák: Krizsán Ferenc megyei ta­nácstag augusztus hó 10-én, hétfőn 15—17 óráig Csömör községben. Mészáros József megyei tanácstag szintén hétfőn 10—17 óráig Tápió- szelén tart fogadóórát. — Ülést tartott tegnap dél­előtt a Hazafias Népfront megyei operatív bizottsága. Az értekezleten a hazánk felszabadulásának 20. év­fordulója megünneplésére vonatkozó tennivalókat tár­gyalták meg. — ötszáz termelőszövetke­zeti tag látogat Pest me­gyéből az ünnepi játékok vá­rosába, Szegedre augusztus 19-én. A kétnapos kirándu­lás programjában az ünnepi játékok megtekintése, város­nézés és termelőszövetkezeti látogatás szerepel. A kirán­dulást a biztosítási és önse­gélyező csoportok megyei elnöksége és az Állami Biz­tosító Pest megyei Igazgató­sága szervezi. A rádió és a televízió mai műsora KOSSUXH RADIO 8.15: Ritmikus percek. 9.00: Be­szélő székek ... I. rész. 10.10: Az óvodások műsora. 10.30: West Si- de-i történet. Részletek Bernstein színjátékából. 11.00: Fiatalok stú­diója. 11.20: Népi muzsika. 12.15: Operarészletek. 13.00: Ami a jövő hét zenei műsoraiból kimarad. 14.10: Kórusok, hangszerszólók. 14.40: A robotember háza. Ifjúsági rádiójáték. V. rész. 15.00: Köny- nyű dallamok. 15.40: Leányok a kertek alatt. 16.10: Haydn: G-dur. „Ustdob” szimfónia. 16.35: Ifjúsá­gi Magazin. 17.00: ötórai tea. 16.10: Üj Zenei Üjság. 18.45: Milliárdos hullámok. II. Ismerkedés (az is­merős) Dunával. 19.20: Nótacsokor. 19.30: Enrico Caruso énekel. 20.25: Julika. Rádiójáték. 22.22: Edith Piaf és Charles Aznavour énekel, a Melachrino-zenekar játszik. 22.25: Vallomások és költemények Bartók Béláról. 23.30: Operettmu­zsika. PETŐFI RADIO 14.00: Ponchlelli: Gioconda — órák tánca. 14.25: Népi együttesek műsorából. 15.05: Kamarazene, 16.10: Válaszolunk hallgatóinknak, lí.25: Könnyűzene. 17.05: Az Ifjú- sági Rádió műsora Juhász Gyulá­ról. 17.36: A Vándor-kórus énekel. 17.45: Horgászok! 17.50: Muzsiká­ló képeslapok. Üdvözlet Szigetvár­ról. 18.10: Modern gépek — mo­dern emberek. 18.25: Operettrész­letek. 19.00: Mi történt a nagyvi­lágban? 19.15: Fuvószene táncrit­musban. 19.35: Láttuk, hallot­tuk . . . 19.15: Fuvószene táncrit­musban. 19.35: Láttuk, hallot­tuk ... 19.55: Vivaldi: Juditha Triumphane — oratórium. 22.00: Ami a jövő hét zenei műsoraiból kimarad. URH 18.30: Hírek. 18.40: Zenekari mu­zsika. 19.30: Könnyűzene. 19.55: Virginia Zeani és Wolfgang Wind­gassen énekel. 20.25: A kuráre mestereinél. Előadás. 20.40: Tánc­zene. 21.25: Zongoraművek. 22 30: Hírek. TELEVÍZIÓ 9.30: Tv-híradó. (ism.) 9.40: Pa­pa, mama, a feleségem és én. Ma­gyarul beszélő francia film. (ism.) 14 éven felülieknek! 11.20: Tele­sport, 11.35: A jövő hét műsora. ^Jcjíe eóett szerelem Elemér minden ünnepi, avagy csak hétköznapi gondolat nélkül sétált, amikor agyába hasított a fel­ismerés: gyomrának korgása minden kétséget kizárva éhséget jelez. A közeli tejivóba tért be. — Három deci tej, két kifli — hadarta, s fize­téskor az átlagosnál hosszabb pillantást szentelt a pénztárgép mögött fehér köpenyben trónoló fiatal, csinos nőnek. , Másnap ismét arra járt, s betért a tejivoba. — Fél liter tejet kérek, öt darab kiflivel — ej­tette lassan a szót, hogy minél tovább nézhesse a pénztárosnőt. Este, üzletzárás után, tisztes távolból hazáig kísérte. Egy hét múlva: — Egy liter tejet legyen szives. Tíz kiflivel. Nem baj, ha tegnapi. Egyébként engedje meg, Elemér va­gyok ... — s később az utcán örömében viháncolt, mint valamiféle csikó. Egy lapos követ úgy talált el, hogy az már csak a szemben levő üvegezett kirakat­ban fékezett. Szó nélkül kifizette a kétszáz forintot. Újabb napok után: — Mancika, egy kanna tejet kérek. Két kenyérrel. Este moziban voltak. Egy új magyar filmet lát­tak. Nagyon jól szórakoztak! Másnap: — Édesem! Fél liter kiflit, három tejjel legyél szíves ... • Holnap lesz az esküvőjük... Tóth István 1831 augusztus 7-én halt meg Joseph-Marie Jacquard francia szövő-technikus, a textilipar nagyjelentőségű előmozdítója. Lyoni selyemszövőmunkás fia­ként már kora ifjúságában gyárban kellett dolgoznia. Tíz éves, amikor könyvkötőinasként megtanult írni-olvasni. Szülei halála után visszatért a szö­vőszékhez, s szüntelenül újí­tásokkal próbálkozott. Az álta­la tökéletesített nyüstös szövő­gép az 1801-es párizsi iparkiál­lításon diját nyert, s első díjat nyert egy bálókötogép szerkesz­tésére kiírt pályázaton is. Ered­ményeiért lehetővé tették szá­mára a gondtalanabb kísérlete­zést. Szerkesztett egy szalagszö- vögépet, s 1805-ben, 53 éves ko­rában építette meg a nevét fo­galommá tevő mintásszövősaé- ket, amellyel tetszés szerinti bármilyen bonyolult szövött minta viszonylag egyszerűen előállítható. Gépeinek alapelvén mindmáig nem kellett változtat­ni. Az újfajta gép — bár nem zökkenőmentesen, — rövid idő alatt elterjedt és sokkal járult hozzá a gyári szövőipar hatal­mas arányú fellendüléséhez. — Százhetvenöt holdon át­lagosan 238 mázsa cukorré­pát termelt a múlt évben a ceglédi Kossuth Tsz. A püs­pökhatvani Üj Barázda Ter­melőszövetkezet 80 holdon 260 mázsás holdankénti ter­mést ért el. A most megren­dezésre kerülő mezőgazda- sági kiállításon mindkét termelőszövetkezet részt vesz, s bemutatja, hogyan érte el a kiváló eredményt. — Vasárnaponként átlago­san mintegy ötvenezer láto­gató keresi fel vonaton és a HÉV-szerelvényein a Du­nakanyar kirándulóhelyeit. A MÄVAUT hétvégenként 140—I5Ó különjáratot indít, hogy ezzel is meggyorsítsa a nagyarányú kiránduló for­galmat. — Közel tizenhét millió forint összegű kártérítést fi­zetett ki eddig megyénk ter­melőszövetkezeteinek az Ál­lami Biztosító a kalászoso­kat ért jégverés miatt. A gal- gamácsai Hunyadi Tsz pél­dául I millió 164 ezer, a fóti Vörösmarty Termelőszövet­kezet pedig 1 millió 349 ezer forintot kapott. — Vatelin helyett hab­gumi. A gyömrői Szabók Ktsz-ben kísérletképpen be­vezetik a habgumiból ké­szült. begombolható kabát­bélések alkalmazását. — Vasárnap rendezik meg a fővárosban a Kossuth Akadémia parkjában (VIII., Kun Béla tér 2.) 9 órai kez­dettel az országos tűzoltó­versenyt. A vetélkedőn a megyei versenyek első he­lyezést elért legjobb közsé­gi és üzemi önkéntes tűzol­tórajok vesznek részt. — Bitumenes kátyúzás. A monori járásban még az idén „bitumenes kátyúzást” kap a veesés—kis tárcsái főközle­kedési, az ócsa—mendei és a monor—ecseri összekötő, valamint az úri, tápiósápi, maglódi és gyömrői bekötő­út. Itatásos hengerlést kap a gomba—tápiósülyi út és Maglódon makadám úttes­tet portalanítanak, két kilo­méteres szakaszon. Ma Siófokon sorsoljak a lottót A lottó 32. heti nyerőszá­mait augusztus 7-én, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel Sió­fokon rendezi a Sportfogadá­si és Lottó Igazgatóság. (MTI) — Elkészültek az új ve­csési élelmiszer- és ruhá­zati bolt tervei. Az Iskola ut­ca sarkán épül majd fel a boltház. — A napokban befejező­dik a jászkarajenői vízhá­lózat idei, 280 ezer forintos bővítése. Kevés a konzerv Vágány József, a Tápiógyör- gyei Földművesszövetkezet I számú önkiszolgáló vegyesbolt­jának vezetője ezt mondja: — Régebben mi láttuk el gyümölccsel, zöldséggel is a községet. Kevés a helyünk, így ma nem is vállalkozhatunk rá. A termelőszövetkezet zöld­séges boltjára várna a feladat és úgy-ahogy van is gyümölcs, zöldség a faluban. — Konzerv kivételével más áruból jó az ellátás. A kon­zerv azonban nagyon hiány­zik. Különösen jó lenne a ra­kott káposzta, a szalontüdő, a pacalpörkölt. Hidegből pedig a májkrémet, a vagdalthúst, a marhapörköltet, a gulyást ke­resik. Aratáskor minden meny- nyiség elkelt volna. Kevesebb a gond is vele és a húsproblé- n>át is megoldotta volna. Saj­nos az igényeket nem tudtuk kielégíteni. A boltvezető bosszankodik. A rendes, takaros bolt maga árulkodik: vezetője igazán sze­retne vásárlói kedvében járni. Nem rajta múlik, ha nem mindig sikerül. . . — Közzétették az Egye­sült Államokban az atom­bomba előállításának költ­ségeit. E szerint a tíz kiló- tonnás atombomba 350 ezer dollárba kerül, míg a 2 me- gátonnás bomba költségei el­érik a hatszázezer dollárt. Köszönetét mondunk mind­azt knalt, akik felejthetetlen fér­jem tragikus elhunyta alkalmá­val részvétükkel és együttérzé­sükkel fájdalmunkat enyhítet­ték. Bzv. Komor Béláné és családja Víkendház e Álljon meg jóember, szétesik a ház (Püspöki rajza) Ideát van Fehérgyarmat. Odaát van Szlovákgyarmat. Ideát mi állunk a híd köze­pén. Várjuk a cseh és a ma­gyar határszervek pecsétjét. Odaát fejkendős parasztasz- szony áll. A kendője és a ru­hája nem olyan, mint a ma­gyar parasztasszonyoké. AH az asszony és vár a ha­tárállomáson, már kora reg­gel óta. a lányát, a kisunoká- ját és a vejét várja. Azt írták, ma jönnek hozzá Mátravere- bélyről. — Tavaly óta nem voltak itthon. Magyarul szépen, ízesen be­szél. — Sokáig mást is vártam. Az uramat, aki odaát él. A fejét a magyar falu felé f*rdítja. Még évekig várta azután, hogy tizenhat esztendeje ott­hagyta őt az öt gyerekkel. De az ember nem jött, összeállt ideát egy másik asszonnyal. — Van annak is baja vele elég. Mert nem dolgozott rende­sen, csempészett, börtönbe ke­rült. — És iszik, elissza a kere­setét. A gyerekeket az asszony, Majer Andrásné, egyedül, a maga erejéből nevelte fel. Igaz, csak négyet, mert egyet örökbeadott. Egyet a három fiú és a két lány közül. De mindegyik csak hozzá ra­gaszkodik. — A gyerekek jók. Ketten még vele élnek, a többiek már családot alapí­tottak. Van rendes szakmájuk, boldogulnak. A lábát mutatja, viszeres, dagadt. A nehéz munkát már nem bírja. — A gyerekek kímélnek. Odaadják a keresetüket. A fiamnak én adok belőle; itt van, sörre. És most, még az idén, há­zat is építenek, már megkap­ták a telket. Emelkedik a sorompó, in­dulunk a Magas-Tátra felé. Az asszony bútsűr fej kendője és a ruhája nem olyan, mint a magyar pa­rasztasszonyoké. De az anyaszív mindenütt egyforma. ★ A gyönyörű ódon Krakkó régi piacterének oszlopos bolt­ívei előtt meghallgattuk a hét­százéves Mária-templom gó­tikus tornyából szálló kürtszót Ez bennünket magyarokat is, történelmünk egyik gyászos dátumára, 1241-re emlékezte­tett. Itt, Krakkó alatt vonult el a tatárok serege hazánk fe­lé. A lengyel őrszem a torony­ból kürtszóval jelezte a várost fenyegető veszélyt. A dalla­mot nem tudta végig fújni — egy tatár nyíl fúródott a nya­kába. Azóta Krakkóban a nap minden órájában felharsan a kürt és ugyanott félbeszakad, mint 1241-ben. Bent, a csodálatosan szép, régi mesterek remekműveivel, freskóival, szobraival díszí­tett Mária-templomban, ma­gyar szót hallva, idősebb, ko­pott ruhás férfi sietett elő. Tört, akadozó, de fájdalom­mal és szeretettel fűtött sza­vaiban ott éreztük a lengyel nép negyedszázaddal ezelőtti tragédiáját. Az idős férfi — a templom sekrestyése — ezt mondta: — Mi, lengyelek soha nem fogjuk elfelejteni, hogy ami­kor a német fasiszták elűztek sokunkat hazánkból, a ma­gyar nép úgy fogadott ben­nünket, mint bajbajutott test­véreit és megosztotta velünk utolsó falat kenyerét is. Egy kötegre való, itt elég drága képeslapot osztott szét a túristacsoport tagjai között. Közben könnyek peregtek a szeméből. A szeretet és a barátság könnyei. ★ Szülőföldem szép határa Meglátlak-e valahára? A vers sorai lassan pergő ritmusban követik egymást, egy betű, egy ékezet sem hi­ányzik. Aki halkan mondja, alacsony, szemüveges, idős férfi, a krakkói Polónia szál­ló előtt áll magyarok gyűrű­jében. Itt él már 40 éve eb­ben a városban és azóta nem járt a szülőhazában, az anya­nyelvet is csak nagyritkán használja. Mégis, csak kicsit idegen a hangsúlya ... Nem felejtett belőle semmit, pedig a jogi doktorátust már len­gyel egyetemen szerezte meg.' Igaz, az alsóbb iskolákat, az elemit, a gimnáziumot, ma­gyar földön járta ki az öreg­úr, még az első világháború előtt. Azután katonáskodott Veszprémben. A ferencjózsefi időkben Árva megyéből ti­zenhárom községet, közöttük a szülőfaluját, átcsatolták ide. Hazája Lengyelország lett, fel­nőtt életét itt töltötte. Aho­gyan tanácsokat ad; a régi ki­rályi várban, a Wawelben és a város más részein mit néz­zünk meg, lelkesedésén érez­ni, igazi lengyel, igazi krak­kói patrióta vált belőle. — A magyar nyelvet és a gyermekkori, nem lehet soha elfeledni. így mondja és boldogan mo­solyog. Oka van rá, régi vá­gya teljesül. Két nap múlva utazik Budapestre, onnan pe­dig Váora. Lengyel gyerme­keket kísér üdülni a Duna partjára. Ide, a Visztula mel­lé pedig rövidesen megérkez­nek a váci lányok és fiúk. ök is megismerik majd ezt a gyönyörű várost és a lengyel vendégszeretetet ★ A lila nyakék nagyon szép volt. Ott csillogott a húsz- emeletes varsói toronyszálló éttermében egyik útitársnőnk nyakán. Először vette fel mi­kor megérkeztünk és lejöt­tünk vacsorázni. Ütitársnőnk már túl van a negyvenen, de még mindig szép, kék szemű, szőke mun­kásasszony. A vacsora alatt állandóan az ajtót figyelte. Várt valakit. Azután elmesélte a lila nyakék történetét. Bizony az is régen kez­dődött, éppen huszonöt éve. Fiatal, 18 éves, karcsú leány volt még Kelemen Marika. Falujába, Nagykátára akkor érkeztek a lengyel hadifog­l.yok. Szigorú ném^t . őrség vette körül táborukat, de hogy élelmezésükre ne le­gyen gond, kiadták őket munkára a gazdáknak. Reg­gel jöttek ki a táborból, este pedig mentek vissza. így került Kelemenékhez egy lengyel fogoly, Stefan is. Se­gített a családnak kinn a

Next

/
Oldalképek
Tartalom