Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-04 / 181. szám
1964. AUGUSZTUS 4, KEDD Egy panaszos levél nyomában Varga János öntödei dolgozó: — Bár minden orvos ilyen lenne. Egyszer volt vele dolgom. Súlyos, komplikált törésem volt, Pestre kellett szállítani. Két órán keresztül telefonált, veszekedett, gorom- báskodott, amíg elintézte, hogy azonnal Pestre szállítsanak. Puritán, egyszerű és megközelíthetetlen ember... Sz. Tőrincsi András: — Én még nem voltán nála, de a Váci Kötöttárugyárban, ahol dolgozom, az asszonyok nagyon dicsérik. Csak jót hallani róla. Mesélik, hogy néha olyan dolgokat mond, hogy el kell pirulni, de közben az ember észre sem veszi, hogy valamije fáj. Mindenki hozzá akar menni ... Bárkit kérdeztem, hasonlóan nyilatkozott. Ezt mondták a rendelője előtt türelmesen várakozók és a munkatársak is. A levélíró igazsága A bíráló levél szerzőjét nem találtam munkahelyén, mert szabadságon volt. Annyit megtudtam róla, hogy becsületes, tisztaszándékú ember. Ezt bizonyltja az is, hogy levele alá teljes nevét írta, nyílt sisakkal akart a nyilvánosság elé állni. Levelében igazat is írt, de nem az igazságot. Megtévesztette a felszín, nem gondolt arra, hogy az igazság nem olcsó bazári áru, mely könnyen elérhető. Egy részletből következtetett az igazságra, csak a felszínre figyelt és ez eltakarta előle a lényeget. A levont következtetések pedig már hibásak voltak és szemben álltak az Igazsággal. Az eset tanulság lehet arra, hogy felszínesen, meggondolatlanul nem szabad bírá’ni és különösen nem szabad ilyen messze elmenni a következtetésekké Nem akarom törvényerőre emelni Soós doktor furcsa módszerét. Nem akarok lélekDr. Soós József váci orvosról bíráló levél érkezett a szerkesztőségbe. A főorvos durva, embertelen a betegekkel. nem adja meg a legelemibb megbecsülést sem az őt felkereső dolgozóknak. A levélíró szerint a betegek félve mennek Soós főorvos rendelésére és csak suttogya, egymás között mernek panaszkodni. Végül a levélíró ezt a tanulságot vonja le: „Igaz, SZTK-rendelőintézetünk régi, talán több évszázados. A régi épület azonban nem jelentheti elmúlt évszázadbeli szokások érvényesülését”. Lapunkban már több esetben olvashattunk dicsérő sorokat dr. Soós Józsefről, ezért kicsit kételkedve közelebbről vizsgáltuk meg a levél tartalmát. Goromba-e a főorvos? Hát, igen! — Na, szívem, ugorj, húzd le a cipődet — parancsolja a vizsgálóasztalra K. L. vác- hartyáni lakost. A beteg lábán kicsi, már félig begyógyult seb. — Megégettem — mondja a ..fájdalomtól” eltorzult arccal. — Mikor? — Egy hete... de tegnap már úgy fájt, hogy nem tudtam bemenni dolgozni. — Tegnap bepiáltál és most idejössz, hogy mossalak ki a bajból. Hát nem, szívem, te ne nézz engem hülyének — „gorombáskodik” a főorvos, miközben beköti a sebet. — Ha most azt hiszed, hogy kiírlak, tévedsz. Menj az üzemi orvosodhoz és tisztázd ott magad! De vigyázz! Nem lesz ennek jó vége — mondja és máris hívja a következőt. — Siess, aranyom, mozgás, mutasd, mi bajod — tuszkolja a vizsgálóasztal felé a következőt, egy idős parasztembert. Miközben sebét vizsgálja, végig „gorombáskodik”: — Hát ez bizony súlyos, egy darabig nem táncolsz. De azért kutyabaj, a háztájidat ellátod, mi? Mennyi lesz a munkaegység? Az kevés1, persze, lógtok szivem, nekem ne magyarázz, ismerem én a dörgést, na, ugrás lefelé, nem érek rá veled egész nap foglalkozni, még sokan állnak odakint. avult kórházban. 1945-ben lefoglalta az Irgalmasrend egyik épületét. Ebből fejlesztette ki a mai kórházat. Itt dolgozott 1962-ig, amikor nyugdíjba ment, de tekintettel az orvoshiányra, hamarosan újra mun- kábaállt az SZTK sebészetén. A legnépszerűbb orvos. Igaz, hogy kissé goromba, de a sebészek általában n.em finom emberek. „Durvaságával” érzelmeit, sajnálatát palástolja... Dr. Soós József orvos a javából... Kávai Géza, a városi népfront-bizottság titkára így vélekedik: •— Soós főorvos úr? Jó doktor, ... $ jóisten áldja meg. :. Tetszik tudni, olyan tréfás embeL Jüihdisyiccei __ F üke Andrásné: mel láttam, a bíráló tehát igazat írt. De vajon ez az igazság? A váciak véleménye Dr. Hansági Gyula, a váci városi tanács egészségügyi osztálya vezetőjének helyettese: — Dr. Soós József a legmegbízhatóbb öreg orvosunk. Talán senki nem tett ennyit a város egészségügyéért. A felszabadulás előtt mint városi orvos dolgozott az öreg, elAz idős parasztember végig mosolyog, szinte észre sem veszi, hogy csúnya sebét kinyomták és újrakötötték. Elindul kifelé, de az ajtóból visszafordul: — Hoztam a doktor bácsinak néhány tojást — vesz elő egy kis butyrot. — Most lebuktatsz, szivem, az újságírók előtt, meg vagyok én veletek áldva. Na, tedd le szépen, aztán szaladj, de nehogy a kocsmában találkozzunk ... És jönnek sorban a betegek. Ismerősként köszöntik az idős orvost, aki napi kilenc órán át egy pillanatra meg sem áll. Fürgén, fiatalosan dolgozik és végig zsörtölődik, veszekszik, tréfál. Az új betegek esetleg megsértődnek a főorvos modoráért, de miközben háborog- nak, méltatlankodnak, észre lem veszik, hogy kapocs fog- ía össze sebüket. És békülni, lálálkodni sem érnek rá, mert Imikor köszönetre nyílna a izájuk, a főorvos már tessékeli is kifelé őket. Bizony dr. Soós József goromba ember. Saját szemem— Nem véletlen, hogy őt választották meg a népfront elnökévé. Soós doktor közismert, népszerű és közszeretetnek örvendő ember, szinte hozzátartozik Vác képéhez. Tetteiről legendák keringenek. Mesélik, hogy a felszabadulás előtt, ha egy szegény ember megkérdezte tőle, hogy a kezelésért mivel tartozik, Soós doktor gorombán elzavarta és adott neki tíz pengőt. Neki szervusz a kocsis, a borbély, a munkásnő, de ugyanígy beszél a vezető emberekkel is. Itt született, itt nőtt fel, harminc éve itt gyógyít. Mindenkit ismer és őt is ismeri mindenki. Lassan a fél várost operálta már ... Kimentem a főtérre és találomra megszólítottam három embert. Mindhárman ismerték dr. Soós Józsefet. mai nap 1964. augusztus 4, kedd, Domonkos napja. A nap kél: 4.25, nyugszik: 19.15 órakor. A hold kél: 0.24, nyugszik: 16.38 órakor. Várható időjárás: felhőátvonulások, legfeljebb egykét helyen átfutó esővel. Az északi szél mérséklődik. A nappali felmelegedés néhány fokkal magasabb lesz. — Szombat-vasárnap tizenöt közlekedési baleset történt a megye országútj aim. Ezek közül azonban csak kettő volt súlyos kimenetelű. Szombaton, a kora délutáni órákban, az érdi benzinkút elől kikanyarodva BA 49—14 rendszámú személygépkocsijával Fehér Endre pécsi lakos nem adott elsőbbséget a főútvonalon haladó csehszlovák utánfutós motorkerékpárnak. A karambol következtében Komáromi Sándor csehszlovák állampolgár a lábát törte, míg felesége könnyebben sérült meg. A Költői Anna kórházba szállították őket a mentők. Vasárnap a kora délutáni órákban Dunaharasztin Tanyik János budapesti nyugdíjas lovaskocsijáról leesett Horváth Dezső budapesti lakos. Tanyik János ittas volt és elvesztette" uralmát a lovak felett. Horváth Dezsőt súlyos sérülésekkel a Szobi utcai kórházba szállították. — Tatarozzák a csévha- raszti KISZ-klubhelyiséget. Az állami gazdaság üzemegysége 20 ezer forintot biztosított e célra. — Félmillió csibe. E hó végére teljesíti éves tervét a ceglédi baromfikeltető állomás: 500 ezer csibét adnak át tenyésztésre. Tulajdonos kerestetik Gyümölcs- és tejbolt felépítését határozta el a visegrádi tanács. Elkészültek a tervek, megtörtént a helyszíni szemle. Csak . . . Csak éppen a telek- könyvet elfelejtették megnézni. A kivitelezés előtti utolsó pillanatokban derült ki, hogy a kijelölt telek amerikai állampolgár tulajdona. Mentsük, ami menthető — gondolta a tanács — vásároljuk meg! HGSZ ÉVE 1944 augusztus 4-ének fülledt nyári napján egy amsterdami üzletház raktárnak használt padlásteréből, rájuktörő fasiszta rendőrök rejtőző üldözötteket hurcoltak el. Köztük volt egy 14 esztendős kislány: Anna Frank, kinek nevét azóta az egész világon megismerték. Atyja Frankfurtban volt tisztviselő. Hitler ural ómra jutása után családjával külföldre menekült. Hollandia német megszállása ott is bujdo- sásra kényszerítette őket. a kis Anna egy nyirkos pince rejle- kén 12 éves korában, levelek formájában kezdte írni naplóját. Korát meghaladó intelligenciával, művészi kifejezőkészségről tanúskodó maga számára írt vallomásainak minden sora izgalmas és érdekes, egyben pedig a fasiszta embertelenség megrázó dokumentuma es vádirata. A naplót a háború után megtalálták és azóta majd minden kultúrnyelvre lefordították, s színpadi változata is bejárta a világot. A koránérett leányka naplója és élete befejezetlen maradt. A naplóírás folytatását az amsterdami rajtaütés, életét a fasiszta barbárok bergen-bel- seni haláltábora szakította meg. De szemlélete, életkedve, kitűnő stílusa, jellemábrázolása, írása révén megörökítette a nevét. — Emelkedett a háztáji tehenészetek tejhozama az aszódi járásban. A járás féléves tejfelvásárlási tervét 108 százalékra teljesítette. — Országos döntőbe kerültek a szobi, vasadi és nagykőrösi önkéntes tűzoltók. Múlt vasárnap Baján versengtek az „országrészi” tűzöl tó versenyen, Baranya, Bács, Tolna, Somogy, Csongrád és Pest megye legjobb önkéntes tűzoltói. Kilenc kategóriában mérték össze tudásukat. A Pest megyeiek három első és öt második helyet szereztek A szobiak gépjárműfecskendővel, a vasadiak mozdonyfecskendővel és a Nagykőrösi Konzervgyár ifjúsági raja 400-as kismotor fecskendővel győztek, s bekerültek az országos döntőbe. Károly bácsi öröme Ringler Károly hat érvel ezelőtt alapította a solymári takarékszövetkezetet. Munka* ját hivatásnak tekinti. Nemcsak arra ügyel, hogy befelé guruljon a forint, hanem az emberek közt járva megtudja, hol szorít a cipő. így vált népszerűvé. A hivatalában kerestem fel. Boldogan újságolta hogy a tagok száma megüti az ezret; ekkor egy fiatalász- szony százasokkal a kezében belépett az irodába. — Ügy látom. Marika, maga most nem visz, hanem hoz — tréfálkozott Károly bácsi a féllel. — Igen — pirult a büszkeségtől az asszony arca — a fiam két hete szabadult és ez az első keresete a vasöntőben. Kérek egy betétkönyvet Dienes István részére. — Azzal letett az asztalra hatszáz forintot. Károly bácsi megropogtatta a százasokat. i— Hm . .. Az első kereset . . . Látja — fordult hozzám — ez az én örömöm. Galgóczy Imre — Fortuna Pest megyében. A június végén megtartott lottó jutalomsorsoláson félmillió forint értékben 73 nyereménytárgyhoz jutottak megyénk lottózót Háromszoba hallos budapesti öröklakást nyert egy ceglédi lakos, a televíziók, rádiók és mosógépek többsége pedig Érdre, Gödöllőre, Aszódra és Ceglédre került. SZOBRÁSZAT — Ne mozogjon kérem, lehetetlen így dolgozni, ha mozgatja a fejét. (Püspöki rajza) A rádió és a televízió mai műsora Csak: hogyan és kitől? A Magyar Nemzeti Bank csak forintban ad lehetőséget a vásárlásra. Viszont. . . Ha az ,,ismeretlen amerikai” hajlandó mégis eladni, a szó szoros értelmében itt kell „felélnie” az összeget, mivel a forintot ki nem viheti. Keressünk másik telket — gondolta a tanács. Es megtalálta. De . . . Az egyetlen szó- bajöhetö másik telken nem engedélyezi az építkezést a Dunakanyar főépítésze. Ezek- után mit tehet a visegrádi tanács? Intézkedik, tárgyal és — keresi az „amerikait” . . . — Két chilei mérnök érdekes tervet dolgozott ki az Atlanti- és a Csendes-óceán közötti összekötő vízi és szárazföldi út megteremtésére. Tervük lényege, hogy alagutat fúrnak a Costa Rica-i sziklás hegységben. A másfél kilométeres alagút részben hajó, részben szárazföldi járművek számára készülne. KOSSUTH RADIO 8.15: Harsan a kürtszó! 8.55: Zenekari muzsika. 9.40: Mezei csokor. 10.10: Színes szőttes. — Utazni jó! 11.34: Sokszemközt. 11.39: Dalol a falu. 12.15: Tánczenei koktél. 13.00: Törvénykönyv 13.15: Operarészletek. 13.45: Gaz-' daszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. 14.10: A dzsessz Csehszlovákiában. 14.37: Kamarazene. 15.05: Palota a pusztán. 15.25: Zenés találkozó Hevesen. 16.10: D- moll zongoraverseny. 16 55: A medve bőre. 18.15: Ignaz Paderewski zongorázik. 18.45: Fekete István két írása. 19.00: Madarász Katalin énekel. 19.25: A Szabó család. 20.00: Esti krónika. 20.25: Rivaldafény. 21.20: A vándor énekel. 22.20: Közvetítés a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből. 23.10: Mai olasz költők verseiből. 23.25: Operettrészletek. 0.10: Haydn-kö- rusok. PETŐFI RADIO 14.25: Verbunkosok, katonadalok, cigánydaiok. 15.05: Operarészletek. 16.10: Róka koma. 16.30: Megemlékezés Stephanidesz Károlyról. 16.50: Perceink, napjaink, életünk. 17.05: Délutáni frissítő! 18.04: Szép ez Is! 18.15: Két óceán találkozása. 18.40: Könnyű fuvós- muzsika. 19.15: Szegedi Aniké hangversenye a stúdióban 19.41: Operettfinálék. 20.16: Bergeni Fesztivál 1964. 21.05: Pásztori szerelem. 21.58: Tánczene. URH 18.40: Könnyűzene. 19.2«: Zenekari muzsika. 20.15: Kocsár Miklós : Nagyrédei lakodalmas. 20.33: Szép magyar noveUa. 20 52: Wagner: a walkür. TELEVÍZIÓ 17.48: Hírek. 17.55: Délutáni randevú. — Fortunával. Közvetíti« a lottú-tárgynyereménysorsolásrOl, az OTP Lottó Főigazgatóságáról, 18.10: Az orvos válaszol. 18.20: Kettős kötés. Angol ipari klsfilm. 18.40: Kukkantó. 19.20: Esti mese 19.30: Tv-hiradó. 19.45: Napi jegyzetünk. 19.50: Vállalják a veszélyt. Teljes gázzal! 20.15: Csirkefogók egyenruhában. Magyarul beszélő nyugatnémet film. (10 éven felülieknek!) 21.35: A kultúra történelemkönyvéből. Balázs Béla születésének 80. évfordulóján. 22.20: Tv-híradó. 2. kiadás. tani fejtegetésbe bonyolódni arról, hogy mennyire helyes egy szenvedő ember figyelmét a legerőszakosabb módon is elterelni fájdalmáról. Biztos vagyok benne, hogy ha a beteg az orvosnál sajnálatot tapasztal, ha vigasztalja, az sokkal fájdalmasabb és célszerűtlenebb. Különben többen elmondták, hogy szinte észre sem veszik és máris végzett a sebbel dr. Soós József. Lehetnek, akiknek e módszer nem tetszik, akik érzékenyek és nemcsak a tökéletes beteg- ellátást, hanem a jó modort is számonkérik az orvostól. Ezeknek is igazuk lehet, de ez nem a múlt század levegőjének visszaáramlásét jelenti. Mert ennek ellenére dr. Soós József minden tiszteletet és I megbecsülést megérdemel. Ezt bizonyította, hogy amikor az emberek róla beszéltek, felra- I gyogott a szemük és mosolyogtak. Az ember megirigyelte ezt a fiatalosan mozgó, vidám 65 éves öreg orvost, aki elérte a legtöbbet, amit az ember életében elérhet: szeretik, bíznak benne és tisztelik. Háta mögött Siminek hívják. ö az egész város kedves, öreg, kicsit zsémbes Sima bácsija, egy szín a régi örég Vácból és tevékeny harcosa a fejlődő, gazdagodó városnak. Jól van, Sírni bácsi... illetve Soós főorvos úr, ne tessék velem kiabálni, máris megyek — mondom most gondolatban a rámcsukódó ajtó védelméből, de még visszaszólok: — Azért néha egy picit, egy icipicit tessék kedvesebbnek lenni, nem kerül sokba és vannak, akik ezt is igénylik. És még egy: kívánom, hogy még sokáig a mai erejében és frisseségében „gorombáskod- jon” a váciakkal. Ősz Ferenc
