Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-04 / 181. szám

4 “"K#írlap 1984. AUGUSZTUS 4, KEDD Tíz év — 27 millió Tíz éve nyílt meg Aszódon az OTP járási fiókja, s betét- állománya — a helyi posta- hivatalokban őrzött összeget is beleszámítva — ma már 27 millió. Olyan nagy az ügyfél- forgalom, hogy tavaly ősszel a fiók épületét is ki kellett bő­víteni. Jelenleg 3800-an tartoznak az OTP-nek az aszódi járás­ban — de hasznos tartozás ez, hiszen a legtöbb kölcsönt igénylő családi házat épített. Idén már 171-en jelentették be házépítési szándékukat, de so­kan kérnek kölcsönt televízió, motorkerékpár, bútor, ágyne­mű vásárlására is. Néhány érdekes adat: a já­rás községeiben 10 postahiva- tab kezel egymilliónál nagyobb betétösszeget. Aszód a legta­karékosabb község, itt az or­szágos átlagot jóval felülmúl­va 1790 forint az egy lakosra jutó átlagbetét. Gyártmányszakosítás ás felelősség Néhány megjegyzés gépiparunk nemzetközi kötelezettségeiről A gépipar a nemzetközi munkamegosztás egyik legfon­tosabb területe; ennek az iparágnak ma már mintegy 30 —40 gyártási ágazata van. Ezért a teljességre való tö­rekvés különösen a kisebb or­szágokban a gépipari terme­lés káros elaprózását okozza. A gyártott gépfajták amúgy is állandóan tökéletesednek, a választék folyamatosan bővül s így eleve reménytelen — és nem kifizetődő — a gépipar^ ban önellátásra berendezked­ni. A fejlődést jelzi, hogy — a nemzetközi munkamegosz­tás fokozódása következtében — a rendkívül fejlett gép­iparral rendelkező Nyugat-Né- metország exportálja a leg­több szerszámgépet a tőkés ál­lamok közül, s ugyanakkor az elsők között van a szerszám­gép behozatalában is. A KGST-országok gépipará­nak termelése a legutóbbi év­tized alatt valamennyi ország­ban 4—5—6-szorosára növe­kedett s a gépipar mind az PESTIEK A HATÁRON TÚL Barnára sült emberek csoportja áll az ótátrafű- redi szénsavas forrás előtt és figyeli a hatalmas par­kírozó tér nagyvárosi forgalmát. Farmotoros Ikarus kanyarodik be és nehézkesen keresi helyét a több száz autóbusz és személykocsi dzsungeljében. Sápadt képű pestiek özönlenek ki a katlan forróságú kocsi­ból és megrohanják a frissvízű forrást. A bronzbőrüek közül, a többiekre kacsintva kilép egy fiatalember, s megszólítja a közelben pilledező csinos kislányt: — Vengerka? — Dá — hangzik a válasz. — Kossuth papír ősz jeszty? — Dá... A kislány, mint minden csencseléshez felkészült tapasztalt pesti, már fut is vissza az autóbuszhoz és hozza az ezüst Kossuth-ot. Annak rendje és módja szerint megkötik az üzletet. A fiatalember mohón fel­bontja a cigarettás dobozt, s rágyújt. Élvezettel szív­ja mellre az erős füstöt és hálálkodva mondja: — Egy hete nem szívtam Kossuth-ot kedves, az enyém már elfogyott!... __ [ — Hát maga magyar? A mindenségit, miért csa­pott be? A magyarok két csoportja nevetve barátkozik Össze. Egy autóbuszra való nép hazafelé tart, ezek éhe­sek az otthoni „büdöské”-re. A sápadtak pedig éppen most érkeztek, s percek múlva mennek tovább, de a Tátra felhőket ostromló bércei közé, hogy nagyon ol­csón, nagyon kellemesen töltsék szabadságuk napjait. (tm) Gázpalackból — konyak Pénzt fogadott el gázpalackokért — letartóztatták Hosszú éveken át vezette Hagy Vilmos a Dabasi Járás Tanácsa kereskedelmi osztá­lyát. Munkája ellen komo­lyabb kifogás nem merült fel. Körülbelül két esztendeje fel­tűnt azonban milyen gyakori vendége az italboltoknak ahol sűrűn konyakozik. Nemrégen bejelentették a járási tanácsnál, hogy költsé­ges szenvedélyét abból a pénz­ből fedezi, amit gázpalack vá­sárlási engedélyekért az igénylőktől kap. Fegyelmi vizsgálat indult ellene. Ki­derült: néhány esetben való­ban olyanok jutottak metán- bután palackhoz, akiktől pénzt kapott. Nagy Vilmos az­zal védekezett, hogy a palack kiutalástól függetlenül csupán baráti kölcsönöket vett fel, s beigazolta, hogy azokat vissza is fizette. Éppen ezért csak fegyelmi úton vonták fe­lelősségre, de állásvesztésre ítélték. összipari termelésben, mind pedig a kivitelben az első helyre került. A KGST-orszá­gok kivitelében e termékek — országonként változóan — 20 —40 százalékot képviselnek. Az iparág gyom fejlődési üte­me, a gépkereskedelem je­lentős aránya lehetővé és egy­idejűleg szükségessé tette, hogy a további fejlődést a gépipari termékek gyártásá­nak szakosításával is elősegít­sék. A KGST végrehajtó bizott­sága eddig több mint ezer ter­mék — gép, berendezés, mű­szer — szakosított gyárfására hozott határozatot.. A szakosí­tási ajánlások több mint 200 termékfajtánál számolnak a magyar gépipar közreműködé­sével. Az eddigi gyártássza­kosítás a magyar gépipar sok termelési ágazatát — általá­nos gépipari, vegyigép-, ne­hézgép-, szerszámgép-gyártás, műszeripar, erősáramú ipar — érinti, hisz a ránk szakosí­tott gyártmányok között kü­lönféle szerszámgépek, hír­adástechnikai és vákuumtech­nikai termelő berendezések, kábelipari gépek, konzerv- és húsipari komplett technológiai vonalak, ipari varrógépek, me­zőgazdasági gépek, vegyipari gépek és komplett berendezé­sek, valamint műszerek talál­hatók. A több mint 200 gép­ipari termék közül mintegy 150-et rajtunk kívül más szo­cialista országban is gyárta­nak; a KGST-államok szük­ségletét e gyártmányokból kö­zösen fedezzük. Nyilvánvaló, hogy ezeknél a termékeknél is magas színvonalú gyártás­ra, folyamatos műszaki fej­lesztésre van szükség, mert mindennemű fennakadás ki­hat a szocialista országok be­ruházási és termelő tevékeny­ségére. Még nagyobb a fele­lőssége a magyar^ gépiparnak — s elsősorban az érdekelt üzemeknek — azoknak a ter­mékeknek az előállításában,' amelyeket a KGST kizárólag hazánkra szakosított. Ilyen megbízásunk mintegy félszáz gépipari gyártmányra van. Vizsgáljuk meg, miképp áll helyt gépiparunk e gyártmá­nyok előállításában, fejleszté­sében? A félszáz gyártmánynak több mint a fele ma még a fejlesz­tés, a műszaki dokumentáció­készítés és a prototípus előál­lítás állapotánál tart s még csak 20-at gyárt gépiparunk rendszeresen, sorozatban; köztük több igen fejlett, kor­szerű gyártmány van. Ez a minősítés vonatkozik például a vasbetonalj-gyártő bérén­Furcsa díszítés dezésre, a félautomatikus vá- kuumformázóra. A korszerű szakosított gyártmányok közé sorolható a csávázógép, a szu­per centrifuga, valamint több vegyipari gép. A szakosított gyártmányok egy részénél az érdekelt üze­mek még adósak a műszaki korszerűséggel, A szakosítás­ból eredő kötelezettségek tel­jesítése szempontjából a leg­nagyobb az elmaradás a szer- számgépiparban, ahol a gyárt­mányfejlesztés 1960 után lelas­sult s ez a szakosított géptípu­sok kialakításánál is megmu­tatkozott. (A magyar ipar­ra szakosított szerszám­gépek mintegy felét most fejlesztik s ezek közül kettőnek a prototípusát — a koordináta fúrógépről és a me­netköszörűről van szó — az idén készítik el.) E rövid áttekintésből Is kitűnik, hogy gépipari üze­meink — tisztelet a kivétel­nek — még nem érzik át kel­lően a gyártmány szakosítással járó felelősséget. Igaz, hogy a termelés szakosításának meg­kezdésekor csak az ezzel együttjáró gazdasági előnyö­ket hangsúlyoztuk s az érem másik oldaláról, a felelősség­ről alig-alig esett szó. A sza­kosításnak ugyanis nemcsak az a célja, hogy valamennyi KGST-országban elősegítse az illető termékek gazdaságo­sabb termelését. Az előbbitől elválaszthatatlan feladata az is, hogy nyisson szabad utat a termékek műszaki fejlődé­sének, ' korszerűségük világ- színvonalon tartásának. E ket­tős funkció szerves egységet alkot, mert a gyártásszakosí­tás gazdasági előnyei nem ér­vényesülhetnek a műszaki színvonal emelése nélkül. Kor­szerűtlen terméket nem szí­vesen vásárol senki, ha pedig kevés a megrendelés, nem le­het szó nagy sorozatú gyártás­ról. A gyártásszakosítás eredmé­nyessége tehát az üzemekben dől el. Ott alkotják meg és állítják elő a korszerű termé­keket, amelyek alkalmasak arra, hogy a KGST-országok iparának műszaki színvonalát gyarapítsák. Ez az általános feladat a már szakosított gyártmányoknál olyan köte­lesség, amelyért a gépipar üze­mei felelősek nemcsak a ma­gyar népgazdasággal, hanem a KGST-országokkal szem­ben is, amelyek számítanak a ránk szakosított, fejlett gyárt­mányokra s amelyek velünk szemben hasonló kötelezettsé­geket vállaltak. Garaimölgyi István Megyénk idegenforgalmi attrakciója a nógrádverőcei Duna-part díszítése. Nem az egész, csak az Árpád utcai házak kertje, azaz aztík tám­fala alatt elterülő partrészé, ahol végig szabad a f ürdés a messziről jövő csónakosok is oly sűrűn kikötnek. Nos, a csónakosok és egyéb kirán­dulók is kétségkívül hozzá­járulnak e part díszítéséhez elszórt papírhulladékokkal, üres szardiniás dobozokkal, pozdorjává tört sörösüve­gekkel. Különösen ez utób­biak ékesítik szépen a fö­venyt, szikrázva a napfény­ben és mily kellemes lát­ványt nyújtanak azok, akik egy-egy cserépbe belelépve fél lábbal járják a tvistet. A hölgyek szemérmes bikini­ben, az urak pedig monoki- niben természetesen. Számos dunasori ház lakó­ja pedig a maga részéről szintén igyekszik hozzájárul­ni a partrész mennél roman­tikusabb ékesítéséhez, kertje bástyafal szerű kerítésén át leszórja a paprikacsutkát, a káposztalevelet, miegyebet, nyilván, hogy színesebbé te­gye a homok, a kövek meg a kavicsok szürkeségét és ez­zel festöibbé a Dunakanyar­nak ezt a kies kis szakaszát. Részt vesz ebben a díszítési versenyben a verőcei kisven­déglő konyhája is, újabban a csirkebeleket szórja le a kerítése elé a partra. Ezt viszont öreg Dunánk úgylátszik már sokallja, nyil­ván azért húzódott vissza és tette szárazra a vendéglő csatornájának tisztításra és javításra szoruló emésztő­gödrét. így azután a környé­ket, üdülőhelyek fürdői kö­rül általában szokatlan illat árasztja el, amely éppen a szokatlanságnál fogva, mint­egy aláfesti és hangsúlyozza a partrész egyéb ékességeit. Megoldódik a gödöllőiek régi panasza Gödöllőről mindenki tudja, hogy státusára nézve egyike hazánk legfurcsább lakott te­lepülésének: „egyetemi falu”. Község, amely olyasmivel di­csekedhet, amivel még a nagyvárosok mindegyike sem: agráregyeteme van. Azt azon­ban csak a járás lakosai tud­ják, hogy Gödöllő falunak sem volt igazi: milyen falu az olyan, amelynek lakói csak megtermelik a gyümölcsöt, zöldséget, de hozzájutni alig tudnak?! Ezen a régi, égető gondon igyekszik most radikálisan se­gíteni a járási és községi ta­nács. Egyszerre három helyem létesítenek korszerű, minden igényt kielégítő zöldség-gyü­mölcs árudát. Egyet a község központjában, a Szabadság téren, hogy a HÉV utasainak is „kéznél legyen”. Egy má­sikat a piactéren, ahol évek Óta befejezetlenül áll a csar­nok; most végre befejezik: tá­gas, korszerű áruda lesz belő­le. A harmadik, pavilonrend­szerű zöldség-gyümölcs árusí­tóhely az Agrártudományi Egyetem lakótelepén épülj Jó hír a zsebrádió tulajdonosoknak: megszületett a higanyoxidos elem Ismét űj gyártmánnyal gya­rapodott a törökbálinti Mecha­nikai Művek. Mérnökei, tech­nikusai megalkották a higany- osidos elemet. Azaz, nemcsak az övék az érdem, mert előt­tük a Távközlési Kutató Inté­zet szakemberei több évig kí­sérleteztek az új híradástech­nikai gyártmánnyal. Az érde­meket azonban egyik fél sem akarja kisajátítani, egyformán örülnek az élért eredménynek. Mindenesetre — ha még a kísérleti gyártásnál tarta­nak is —, az új elem alkotói dicséretes szorgalomról tettek tanúbizonyságot. A Mechani­kai Művekben ugyanis április­ban kezdtek foglalkozni a té­mával, s amint mondták, vé­leményük szerint a negyedik negyedévben már az üzletek­ben is árusíthatják a higany­oxidos elemeket. Hűtlen, de nem egészen Mi az új gyártmány haszna? A külföldi zsebrádíó-tulajdo- nosok magyarázat nélkül is tudnak válaszolni a kérdésre. Ezentúl nem keld a kis zseb­rádiókba az IKKÁ-ban vásárol­ni ilyen elemeket, mert bár­melyik villamossági üzletben megkaphatják. Az új elem már vizsgázott az illetékesek előtt június 26- án, a prototípus tárgyaláson. Igaz, hogy nem találkozott a legteljesebb egyetértéssel, mert a Villamos Berendezés és Ké­szülék Művek képviselője, mint profilgazda, nem fogadta el az új gyártmányt, ellenben az a szakember, aki az emlí­tett nagyvállalat Akkumulátor- és Szárazelemgyárából volt jelen a tárgyaláson, jónak ta­lálta a higanyoxidos elemet. A felhasználó, a székesfehérvári Villamossági-, Televízió és Rá­diókészülékek Gyára a május­ban kapott próbadarabokat ^ szintén jónak minősítette. A ^ VTRGY legújabb zsebrádiójá- ban kívánja alkalmazni a hi- 1j ganyoxidos elemeket. 1j A MEI (Minőség Ellenőrző 1j Intézet) korábban ugyancsak 1j „bizonyítványt” készített az 1j új gyártmányról, s jegyzőköny- 1j vileg igazolta, hogy az meg- £ felel a nemzetközi előírások- 4 nak. Ugyanakkor azt is rögzí- 4 tette, hogy néhány mechanikus 4 hibát még ki kell javítani. 1j A KGM az feszes vélemé- ^ nyék egybevetése után elfo- 1j gadta a prototípust, s miután ^ a Mechnikai Művekben elvé- 1j gezték a szükséges változtatá­sokat, a MEI további vizsgála- 1j tokát folytat. Összehasonlítja a 1j higanyoxidos elemet a száraz- ^ elemgyár hasonló rendeltetésű, 4 de más rendszerű gyártmányá- íval. 4 A Mechanikai Művek szak- j emberei elmondták, hogy a ^ szárazelemgyár telepének élet- ^ tartama 25 óra, a higanyoxidos 1j telepé viszont 30 óra, de nem ^ ez a legalapvetőbb különbség. 1j Az előbbi nem olyan időálló, ^ tehát nem tárolható olyan 4/ hosszú ideig, mint a higany- 1j oxidos elem. Az ú j gyártmány 4/ becslés szerint egy évnél to- | vább is állhat az üzletben vagy | otthon a fiókban, s még min- | dig legalább 90 százalékos ér- 1j tékű lesz, míg a másikért csak íj hat hónapig vállalnak garan- 1j ciát. 1, Az előkalkuláció szerint 27 1j forintba kerül majd a higány- 1j oxidos telep. Amint mondták, 4f még exportszállításokra is esé- 1j íves lehet a Mechanikai Művek 4 „újszülöttje”. Zsíros Mihály 21 éves hen­gerész, halásztelki lakos, hét­tőn este Halásztelken, a Rádi- féle italboltban összeszólalko­zott Balogh József 42 éves bu­dapesti segédmunkással. A szóváltás után azonban kibé­kültek és együtt mentek el az Italboltból. Útközben újra felparázslott a vita és ennek iorán Balogh megütötte Zsí­rost. A kölcsönt Zsíros rögtön visszaadta: úgy állonvágta Báloghot, hogy az azonnal összeesett, s a. földön feklíő férfit Zsíros néhányszor meg- -úgta. Ezután eltávozott. más ilyen ajánlattal nem versenyezhetett, bár nagyon szerették volna visszatartania kombájnost, a von­tatóvezetőt, a szere­lőt, a hegesztőt, a kovácsot. Pesszer Jó­zsef mindig azt a szakmáját gyakorol­ja, amelyikre szük­ség van valahol. Most harag ide és oda, másfél hónapra kombájnosnak kérte ki a gépállomás a hőerőműtől. Még a járási pártbizottság segítsége is kellett, mert az üzem nehe­zen engedte. Hajnali ötkor már a gépén igazgat — nem is állt egy-két óránál többet! ■— és míg rá nem estele­dik — dolgozik, Mi­re visszatér az erő­műhöz, a termelőszö­vetkezet hatszázhar­minc normálhold le- aratását írja a javá­ra. öt-hatezer forint kerül a takarékba. Ebből szépül majd az új lakás. Pesszer József elé­gedett a keresettel, a géppel. Legmele­gebben azonban a tagokról beszél. Ízle­tes, jó az ebéd, amit delenként utána kül­denek. S akikkel együtt dolgozik, iga­zán jó munlcatársak. Ha a föld szélén le­áll valamiért a masi­na, már szaladnak valamennyien, mi a baj, hol segíthetnek? Egyiküknek sem jut­na eszébe azon töp­rengeni: meddig tart a gépállomás és meddig a szövetke­zet feladata? Nem elég a sok munka, még a szú­nyogok sem hagynak nyugtot. Kegyetlenül csípnek. Hol ide, hol oda kap az ember. Még a ruha alá sem restellnek befurakod­ni. A gép pedig a csendet űzi tova. Kö­rülötte szürkéssárga porfelhő, a törek száll erre-arra. Nem illik soká zavarni a munkát. Egy-két szó jut csak a szúnyo­gok szidására, arra, hogy Nyári Józsi bá­csi perlekedjen a fia­talok ügyéért: jó len­ne már nekik egy magnó. Hiába az ő muzsikája, jobban il­lene ide a modem tánczene. Nagy Lász­ló visszakanyarítja a beszédet a kom­bájnokra, a kombij- nosokra. Amikor azonban köztudo­másúvá vált, hogy állásából elmozdították, egymás után futottak be újabb feljelenté- , sek ellene. Olyanok panaszol­ták be, akik pénzt adtak, csak még gázpalack vásárlási enge­délyt nem kaptak... Most a pénzüket követelik vissza, A nyomozás azután megál­lapította, hogy Hotán Sándor tanító legalább tizenkét eset­ben megígérte, megfelelő ősz- szegért, amit a kereskedelmi osztály vezetőjének ad át, pa­lackot szerez. Kivéve azokat, akik nem sokkal a fegyelmi megindítása előtt fizették be a pénzt, valamennyien hozzá­jutottak a palackvásárlási en­gedélyhez. Egyes esetekben 600 forint is elég volt hozzá, másoktól 1000—1500 forintot kértek, de olyan is van, aki kétezret adott. Mindkettőjüket letartóztat­ták. Kétségkívül nagy árat fi­zetnek a gázpalackokból fa­kasztott konyakért. 2 J Ez az este ts me- % leg. A balatoni mű- 4/ úton egymást érik az 4 autók. Legtöbbjük '4 már a főváros felé $ tart, elég volt a ki- $ rándulásból. Zömé­lj ben külföldiek. A 1j munkából hazatérők 4, is, mint „volt”-ról 4 beszélnek a mai nap- íj ról. Számukra csak 1j a vacsora és a puha $ ágy van hátra. Észre 'j sem veszik, hogy az 4, úttól kicsit távolabb, 4f a tárnoki Lenin Ter- : £ melőszövetkezet föld- '4 jón, még mindig dol- 1, gozik a kombájn. 1j Nem figyelnek rá, íj fáradtak. 4j Pesszer József, a 4 kombájn vezetője 4 még nem ért rá el- 'j fáradni. Másfél órá- 'j ja van hátra, amíg íj az éjszaka teljesen 1j ráborul majd. Pesz- 1, szer József négy éve 4 arat a szövetkezet- 4 ben. Idén kicsit ne-, 1 4 heztelnek rá az is- • % merősök. Az Érdi 1 íj Gépállomáson a hét ■ 'j esztendőt vetik sze- > 1j mére, amit köztük- 4 töltött. Ennyit ér a ■ 4 barátság? — kérdik. 1 4 Szidják, amiért idén . 1j januárban vette a 1j sapkáját... és íco- i 1j vács lett a Duna­- 1j menti Hőerőműnél. 3 1j Nem tarthatták visz­- 4 sza: ott lakást ígér- 4 tek neki. A gépállo­Nevek hangzanak el, kik jöttek üzem­ből a környékre, ki hogyan dolgozott. Említik Fodorékat, akik Pilisvörösváron arattak. Ők sem áll­tak egy napot sem. S ha akarnák, sem tudnák eldönteni, ki volt a szorgalma­sabb: az apa, vagy nagyon tehetséges ti­zennyolc éves fia■ Újabb nevek, akik jól szervezték a mun­kát, üzemi munká­sok, akik nemhiába vállalkoztak az ara­tásra, sokat segítet­tek, még egy-két tör­ténet az aratás ide­jéről, azután Pesszer József gépe ismét nekiindul. Ha fény­képezőgép lenne a kézben, alkonyuló határt örökítene meg, ahol egy SZK—i-es kombájn dolgozik, s körülötte öten szor­goskodnak. A távol­ban még mindig sár­ga szemű autók húz­nak el — vezetőik már befejezték a na­pot. Mindennapi kép. És az is mindenna­pos, hogy a terme­lőszövetkezetek föld­jén itt-ott üzemi munkások aratnak, akiktől sajnálkozva búcsúznak majd az ismerősök, mert csak rövid időre látogat­tak haza. S. A. Nem sokkal az incidens után arra járt Kecskés János halásztelki lakos, aki azonnal orvosi segítségért sietett. Az orvos azonban csak Balogh halálát tudta megállapítani. A boncolási jegyzőkönyv még nem készült el, így csak való­színűségi alapon tudták meg­állapítani a halál okát: Balogh az esés következtében a fej-, e. feen beverte. Zsíros Mihályt halált okozó testisértés miatt előzetes le­tartóztatásba helyezték és megindították az eljárást elle­ne. Halállal végződött a verekedés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom