Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-04 / 181. szám

1964. AUGUSZTUS 4. KEDD PfcST MEtVU ktfírlan Carllonville fiat ház eltűnt Nagyméretű földcsuszamlás­ról érkezett jelentés a dél­afrikai aranybányavidék köz­pontjában levő Carl ton vilié­ből. A földcsuszamlás követ­keztében keletkezett szakadék Valósággal elnyelt hat házat. Az áldozatok száma még nem ismeretes. Beszédes múlt HÉTSZÁZ ÉVES SZIGETSZENTMIKLÓS Erdei Ferenc akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára úgy ér­kezett a faluba, mint aki ha­zajött. Az öreg Kincse Józsi bácsinak kijáró ölelés sem egyszerű, udvarias gesztus volt csupán, az ilyenkor szó­Sikeres volt az eperfelvásárlás Sikeres volt az eper- és a málnafelvásárlás a Tahitó t- falu és Vidéke Körzeti Föld­művesszövetkezet működési területén. Málnából eddig tíz Vagon a felvásárolt mennyi­ség, a tervezett húsz vagon eper helyett viszont 54 vagont sikerült átvenni a szakszövet­kezetek terméséből, valamint a házikertekből. A földműves­szövetkezet vezetőinek véle­ménye szerint utoljára 1961- ben volt ilyen bő termés eper­ből, amikor mintegy 60 vagon volt a felvásárolt mennyiség. Ki lesz a győztes? Lovasbajnokság Ráckevén Még egy simítás a ló nya­kán, még egy biztató verege- tés, aztán a ló és a lovas vág­tába kezd. A paripa könnye­dén szökken a magasba, izmai megfeszülnek, a lovas erősen tartja a kengyelt, aztán hirte­len lazít rajta, s a ló gyönyö­rűen íveli át a 120 centiméter magas rudat. Babin János, Vi­gadó nevű lován — hibapont nélkül vonul le a pályáról. Az akadályverseny össze- vetöjéröl Bábel Benjámin vi­szi el a pálmát, Dnyeper lo­vával. Második Babin János. Mindketten a Kiskunsági Ál­lami Gazdaság versenyzői. A területi lovasbajnokság­nak már hagyománya van. Évenként háromszor rende­zik meg. Tavaly szintén Rác­kevén tartották, de akkor sze­rencsésebb körülmények kö­zött. Tavaly mintegy 3000 né­ző jött össze, az idén ennél jóval többre számítottak, de a rossz idő miatt még a tava­lyi létszámot sem közelítették meg. A szervezés is gyengébb volt, mert még a szomszédos községekben is kevesen tudtak arról, 'hogy mi készül szom­bat—vasárnap Ráckevén. A versenyzőket nem zavarja a részvétlenség. Különösen nem az úttörőket. Kicsit ille- tődött, kipirult arccal lovagol­nak be a pályára. Felcsattanó taps üdvözli őket. Most szék­foglalóval kezdik a bemutatót. Az győz, aki előbb ugrik le lo­váról s előbb foglal el egy széket. A tizenegy közül a vé­gén már csak ketten küzde­nek. A leszállás villámgyors, t a helyfoglalás úgyszintén. Egyszerre ülnek le a székre. Nehéz a döntés. No, még egy- tzer. A nagyobbik fiúé, Ma- f>jar Lacié és Sziglavi nevű 'ováé a győzelem. Aztán a nagyobbak akadály- versenye következik. A csapat- bajnokságon négy csapat áll rajtíhoz. Néhány an két paripá­val indulnak. Gondolatban mindenki Somogyi Gabriellá­nak a Budapesti Lovasklub versenyzőjének és Hajadon ne­vű lovának előlegezi a pál­mát. Kecsesen, biztosan üli lovát a fiatal, csinos, szőke kontyos lány. Öröm nézni — mondogatják a nézők. A má­sik budapesti versenyző. Boro- missza Katalin is csak négy hibapontot szerzett. A buda­pesti csapatnak így biztos a győzelme. Csapatversenyben második a Kiskunsági Állami Gazdaság, harmadik a szentta­mási csapat. Ribiánszky László, a Kis­kunsági Állami Gazdaság törzstenyésztője izgatottan jár­kál a nézők között. Nemcsak fiáért izgul, aki szintén indult a versenyen, hanem lovaiért is. Büszkén mutogatja ver­senylovait ismerőseinek. Ezért százezret adott volna a svájci emberem tavaly — mutatott egy sárgás-barna kancára. Ha el nem dugtam volna előle. Következő szám: a kitartá- sos — magas — ugratás. El­ső fordulón 130 centiméter, második fordulón 140 centi­méter magasságot kell átug­rania a versenyzőknek. A har­madik fordulón már csak négy lovas küzd tovább. So­káig úgy látszott, most is So­mogyi aratja le a babért, de lova a harmadik fordulóban kitört, a negyedik fordulóban már a másik szőke lány har­colt tovább Kurdi Lászlóval Végülis Kurdi lovára tűzik fel a győzelmet jelentő piros sza­lagot. A lovasbajnokság befejezé­seként ismét az egyenruhás úttörők vonulnak a pályára, látványos mutatványokkal szó­rakoztatják a nézőket, egészen sötétedésig. Vonák Kata kásos formaság, hanem őszin­te, baráti érzésből fakadt. Nem csoda, Erdei Ferenc hosszú éveket élt Szigetszent- miklóson. Itt talált otthonra az Erdei család a harmincas évek végén, s még akkor szövődtek annak az igaz barátságnak a szálai, amely most hazahozta egy délelőttre a nagyrangú akadémikust, baráti látogatás­ra és hivatalos küldöttként egyaránt. Vasárnap délelőtt kezdődtek a faluban az ünnepségek, amelyek a hétszázéves múlt jegyében fogantak. A tanterem — a három kö­zül az egyik — ahgl közel egy hónapnyi időre otthonra ta­lált a helytörténeti kiállítás, a sok értékes lelet és dokumen­tum, zsúfolásig megtelt a meg­nyitóra. Annyian jöttek el, hogy több vendég számára már hely sem jutott volna. S ez az érdeklődés nemcsak a nagyhírű akadémikus látoga- gatásának szólt, hanem a ki­állításnak is, amelynek létre­jöttében nagyon sokan vettek részt a falu lakói közül. A főérdem persze a honis­mereti szakkör tagjaié — Kincse Józsefé, Csiba Joláné, dr. Balogh Zoltáné, Vöő Im­réé, Tóth Miklósé, Mikó Pálé, Méh, Sándornéé és a többieké — akik hosszú évek kutató, gyűjtő munkájával hívták életre e kiállítást s akik a megnyitót megelőző hetekben éjszakákon át dolgoztak fáradhatatlanul, hogy időre elkészüljenek. De őszinte dicséret illeti mindazo­kat. akik hozzájárultak ahhoz, hogy összegyűljön és ideke­rüljön a most itt látható gaz­dag és értékes anyag. Nem volt könnyű dolga a gyűjtőknek, de olykor még az adományozóknak sem. Volt, aki kereken visszautasította a kiállítás szervezőit és rende­zőit: az 5‘ házukat ne fénykén pezzék le, ne tegyék ki köz­szemlére a falu elé. Olyan do­log is megesett, hogy a gyűj­tők már megkapták az enge­délyt, hogy lefényképezzék az ezerhétszázas évekből való fa­ragott ládát, de mire néhány nap múlva fényképezőgéppel felszerelve visszatértek, a ház gazdája gyűjtést készített az értékes ládafiából. Másutt az ősi búboskemencét rombolták le, mire lencsevégre kaphat­ták volna a gyűjtők. Ott sem volt egyszerű a do­log. ahol nemcsak engedélyt, de baráti segítséget is kaptak a honismereti kör tagjai. A régi jobbágyvilágról valló dézsmaház ma Körösi János kovácsműhelye. A mennyezet felett, a padláson állt a déd­apa által készített fatokos bőr kovácsfújtató. A tokon 1821-es készítésről tanúskodó évszám. Feltétlenül értékes lelet. Csakhogy ... ahhoz, hogy a kiállítóterembe elszállíthassák, le kellett bon­tani a tetőzet egy részét... A néhány esztendővel ez­előtt a falu határában feltárt bronzkori temető kincsei: edé­nyek és temetkezési urnák már Budapestről érkeztek Két újítási javaslat — a Magyar Dohányipar címére Kedves Magyar Dohányipar, hiszen tetszenek ismer­ni, a fogyasztó vagyok. Engem nem riaszt vissza a rák veszélye — egy vagyont költők cigarettára —, de azért újabban, már ha kapni, Fecskét szívok. Aznap is, ami­kor múltkoriéban kubai orvosvendégeinkkel találkoztam, bementem a trafikba és, mintha ötös találatom lenne a lottón, akkora szerencsével Fecskét találtam odabent. Ab­ból aztán mindjárt megkínáltam dr. Rolandó Espinosát, aki fejét csóválva hosszasan nézte a frissen felbontott cigarettacsomagot, mielőtt egyet kihúzott volna. — Az ember nem mindig tiszta kézzel gyújt rá, s mielőtt szájába veszi, kénytelen összefogdosni a füstszű­rőt —, állapította meg ugyanazt, amit különben a Fecske hazai tisztelői közül is már többen. Aztán elővett egy csomag kubai cigarettát, azt meg ö bontotta fel ott, ahol erre a műveletre a felirat a fo­gyasztót kioktatja. Belenéztem a csomagba, nem látszott füstszűrös cigarettának, pedig az volt. Csakhogy Kubában úgy csomagolják, hogy az ember a meggyújtandó végét fogja meg a kezével, mialatt a csomagból kihúzkodja. — Nálunk a cigarettagyárak gondolnak a higiéniára — szólt. Én pedig tisztelettel azt az újítást javaslom, gondoljanak nálunk is. Ez az első számú javaslatom. Egyébként a kubai cigaretta neve Agrarios, vagyis Mezőgazdák, és ahogy dr. Espinosa informált, hazájában egyike a legolcsóbb cigaretta fajtának. Ennek ellenére a mi borsosárú Velencénknél feltétlenül jobb. Második számú újítási javaslatom tehát az lenne, hogy szíveskedjenek a Fecske minőségét egy kissé meg­javítani. Nem is nagyon, csak annyira, mint amilyen mi­nőségben a kezdet-kezdetén tetszettek forgalomba hozni. Mondanom sem kell, mindkét újítási javaslatomat díjmentesén bocsátom áz igen tisztelt Magyar Dohány­ipar rendelkezésére. Legyen újítási díjam, hogy mind a kettőt elfogadják és végre is hajtják. Hűséges fogyasztójuk: Szokoly Endre Talajjavítás - nyereséggel vissza a faluba. A múzeum adta kölcsönbe a restaurált, értékes leleteket... özvegy Sztó Becz Sándorné a dédnagymama épen maradt jegykendőjét adta a kiállítás gyűjteményébe. A korabeli díszítés azonban már Körösi Jánosáé munkáját dicséri... Kincse Józsi bácsi a negyven- nyolcas honvéd nagyapa szil- vóriumos kulacsát állította ki... Tálas Lajos korabeli aratókoszorút készített... És sorolhatnám még hosszan a több mint száz ajándékozó nevét... Szigetszentmiklós múltja ma három terembe sűrűsö­dött. A több mint százesztendős faekéhez a dédapa verítéke tapadt. A menyasszonyi mirtuszkoszorú a dédmama boldogságáról vall. S az a különös, közel százesz­tendős, megsárgult fénykép, amelyen a megtört szülők előtt menyasszonyi ruhába öl­töztetve fekszik az asztalon a halott kislány, egy szörnyű tragédia emlékét őrzi. Beszédes múlt. Jó, hogy összegyűjtötték a honismereti kör tagjai, a máskülönben előbb vagy utóbb elpusztuló emlékeket. Tanítanak és em­lékeztetnek egyaránt. És bizo­nyítanak is: mekkora utat tett meg a falu. Erről beszélt ün­nepi megnyitójában Erdei Fe­renc, helyeselve a szentmik- lósiakban már évek óta élő gondolatot: nem szabad pusz­tulni hagyni e drága emléke­ket és ereklyéket. Helytörté­neti múzeumot kell alapítani Szigetszentmiklóson! Van is a faluban egy öreg, több mint százesztendős tor- nácos parasztház a modem egészségház szomszédságában. Alkalmasabb helyiséget nem is lehetne találni erre a cél­ra. Ha a jelenlegi lakóját si­kerülne valahol elhelyezni, a tanács szívesen áldozna a ház felújítására. Segíthetne a me­gye is. A hétszázéves évfor­duló alkalmából szebb aján­dékot nem is kaphatna a fa­lu! Prukner Pál Bolzano POSTA A HÁGÓN Vasárnap megnyílt Európa legmagasabban fekvő postahi­vatala, a 2757 méter magas Stelvio-hágón. A postahivatal csak a nyári hónapokban mű­ködik. 1962. kora tavaszán határjá­rás volt Szadán. A megyei ta­nács küldöttjét a ,.Székely Bertalan Tsz elnöke és foag- ronómusa kísérte. Egy zsombékos, nádas rét mellett megálltak és bottal turkálni kezdték a vastag poz- dorját. — Ilyen helyeken jó tőzeges a talaj — állapítot­ták meg egybehangzóan. A feltúrt rétég alól azonban kö­zönséges nedves homok bar­na 11 ott elő. Tavaly ismét eszébe jutott az elnöknek, hogy a Pap-dű­lőben. vagy az Ivacsi-dűlőben kellene megnézni, mi ott a helyzet, hiszen arrafelé ember- emlékezet óta mocsaras, nádas a talaj. Először csak ásóval kezdték forgatni a földet, de rövidesen már azt is tudták, hogy az egyik helyen négy, a másikon hat hold kiterjedés­ben kitűnő minőségű lápföld terül el. Az Országos Talajminőség­vizsgáló Intézet próbafúrása tisztázta, hogy a lápföld kö­lt iijji a vesztetlek a kupecek Kovács János és Bűz Fe­renc nagykőrösi lakosok há­rom nap alatt annyit keres­tek, mint egy dolgozó ember négy hónap alatt. Az ötlet egyszerű, minden spekuláció alapötlete. Meg kell figyelni, hogy miben mutatkozik kon­junktúra és azt ki kell hasz­nálni. Tudvalévő — és ezt Kovácson és Bűzön kívül — mindenki észrevette, hogy a sertéshús ellátásban nehézsé­gek vannak. Ennek oka is köz­Ácsorgunk a villamosmegál­lóban, a járdaszi­geten. Valami baj lehet a hatossal, mert öröm nézni, milyen szépen összegyűltünk: kis helyen — sok jó ember. Mellettem két fiatalasszony szidja egyetértés­ben a közlekedést. Egyikük szoknyá­jába csöppnyi le­gényke kapaszko­dik: pufók Muril­lo-angyalka, fa- latnyi shortnad- rágban. Csipogó hangja valahol a térdem magassá­gából hallatszik, komoly üzleti tár­gyalást folytai édesanyja barát­nőjével. rülbelül négy-ötezer évvel ez­előtt keletkezett, s ötven szá­zalékban tőzeg. A szakértői vélemény elhangzása után a termelőszövetkezet azonnal munkához látott. Sajnos, na­gyon sok gyenge, alig vala­mirevaló homokföldjük van. Ez is az egyik oka, hogy még mindig a gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövet­kezetek között tartják számon őket. A talajjavítást ezen az összefüggő, 530 holdas homo­kon kezdték meg. Eddig már 118 holdon vé­gezték el a talajjavítást. Az állam oly módon is segíti a gyenge termelőszövetkezete­ket, hogy a talajjavításhoz szükséges tőzeget ingyen bo­csátja rendelkezésükre. A szadai tsz abban a szerencsés helyzetben van, hogy az álta­luk kitermelt láp földet a há­romforintos üzemi költség levonása után mázsánként öt forintért vásároljak meg tő­lük. így még két forint hasz­nuk is marad a talajjavításra felhasznált lápföld minden mázsáján. MéP ebben az évben továb­bi hetvenegy holdon szeretnék a munkát folytatni. Erősen várják a Tőzegkitermelő Vál­lalat exkavátorait és marko­lóit, hogy a lekerült gabona helyén újra meginduljon a munka. Az eddig kitermelt 44 ezer mázsa lápföldből tízezer mázsa iutott az öreghegyi negyvenholdas szőlőtalaj felja­vítására. Tavaly ősszel végez­ték el ezt a munkát az eróziós teljesen kifáradt földön. A beültetett vesszők gyönyörűen megeredtek s a jól végzett mérnöki számítások alapján az idei rendkívüli esőzések okoz­ta vízlevonulások sem tettek nagy kárt a telepítésben. Ötmillió — gyümölcsből A Dunakanyar fővárosában, Szentendrén az Országos Ta­karékpénztár járási fiókjánál ötmillió forintos betétemelke­dést eredményezett az eper és a málna. Bódis Józsefné. a fiók vezetője elmondotta: hosszú évek hagyománya már, hogy a bogyósok terméséből begyűlt összeget a helyi posta- hivatalokban, a dunabogdányi takarékszövetkezetben és a szentendrei járási fiókban he­lyezik el a termelők. Ezzel az ötmillióval negyvenöt millió­ra ugrott a szentendrei járás lakóinak betétállománya. A már szűk járási fiókban naponta legalább kétszázan fordulnak meg. Ebben az esz­tendőben 114 család kapott családiház-építésre kölcsönt A járás területén 11 postahi­vatal kezel egymillió forintos betétállományt. | ismert: az igények növekedése nem azonos tempójú a terme­lés növekedésével. Kovács János és Bűz Fe­renc meglátták, hogy számuk­ra ez aranybányát jelent. Sa­ját kocsijukkal elutaztak Ba­ranyába és ott magasabb árat kínáltak a sertésért, mint az Állatforgalmi Vállalat. A ser­téseket teherautóval szállítot­ták Nagykőrösre, ahol az előre felvett megrendelések kielé­gítése után a piacon keres­kedtek. A sertéseket átlagban jj négy forinttal adták drágáb- \ ban kilónként, de csaltak a £ súllyal is. A három sikeres út Jután 43 sertést adtak el, for- J galmuk megközelítően 150 000 | forint volt. \ A harmadik út után a rend- J őrség felfigyelt üzelmeikre és J a kupecek letartóztatásával J véget vetett a törvényenkívüli J sertéskereskedelemnek. \ A bíróság az ügy tárgyalá­ssánál tekintetbe vette, hogy J tartani lehet a hasonló esetek elszaporodásától. Az alapos, J minden részletet felderítő tár- Jgyalás után Kovács János el- \ sőrendű vádlottat, egy évi bör- t tönbüntetésre, a közügyek < gyakorlásától való két évi el- ! tiltásra. a sertéskereskedelem- í bői származó pénz lefoglalá- ísára, ezenkívül 2000 forint [pénzbüntetésre ítélte. Bűz Fe- \ renc másodrendű vádlott 10 [ hónapot, valamint 2000 forint | pénzbírságot kapott. Az ügyész i a cselekmény társadalmi ve- í szélyességére való tekintettel súlyosbításért fellebbezett. ARANYHALA CSKA — Esznek és \ úszkálnak. — Adjál nekem ; is kishalakat, Bo- \ ri néni. Beteszem J őket üvegbe, is \ mindennap meg- \ etetem. — Es mit adsz J nekik? J Fogas kérdés, J meg kell fontolni’ J — Hááát... min- $ denféle morzsa- kát. — Ajaj, Gabi- í kám, attól meg- | döglenek! A kicsi í halak csak a bot- ? hát szeretik. Gabi megdob- $ ben: — Bolhát?... % Akkor... akkor $ beteszem őket az { ágyunkba! ny. é. í — Látod, Ga­bika, ha eljönnél hozzám, megmu­tatnám neked a kishalakat! — Milyen ki­csik. Bori néni? Bori néni össze­csippentett két uj- jával mutat in. — És mikor eszed meg őket? — Azokat nem lehet megenni, Gabikám, csak dísznek valók, üvegtarcályba. Aranyhalacskám is van! Gabi a sóvár­gástól nagyokat nyel. — És mit csi­nálnak abban az üveg... üvegben?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom