Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-23 / 197. szám

6 1964. AUGUSZTUS 23, VASÁRNAP ~tJCíHan A KINYÚJTOTT KÉZ — Tudja aLnök úr, amikor ón voltam itt a főjegyző, havi jövedelmem a mai pénzben számolva meghaladta a húsz­ezer forintot — mondja Szód 'község egykori főjegyzője, Pi­ros György, a mai tanácsel­nöknek, Petróczki Gusztáv­nak. Hárman ülünk a kis asztal körül: a volt főjegyző, a ta­nácselnök és az újságíró. Soha életemben nem be­széltem még igazi főjegyző­vel. Egészen másnak képzel­tem. A várt helyett egy öreg, fáradt, kérges kezű. munfcás- zubbonyos parasztember ült az asztal mellé. Most éppen olyan, mint azok voltak, akik félve, elfogódottan menték be a községházára: szögletes moz­dulatai, cserzett arcú paraszt­ember. Az egykori gazdagság­ból csak néhány kopott in­tarziás bútor maradt és a régi hatalomra legfeljebb az emlékeztet, hogy a szomszéd parasztasszon y még mindig nflgyságosasszonynak szólítja a feleségét. Egyéb semmi. Haj­nali két ómakor kel és este nyolckor, holtfáradtan jön ha­za. Felesbe bérel földiét, azon gazdálkodik. Petróczki tanácselnökkel be­szélgettem róla. Az elnök azt mondja: — Nekünk problémát je­lent Piros György. Már fel­kínáltunk neki állást, hívtuk a tsz-be is, de az öreg sértődötten visz- szavonult Nem vállal sem­mit Nem tudom, mi lesz ve­le, ha egyszer nem bírja to­vább ezt a nehéz munikát. Piros György már eljutott odáig, hogy elítéli a múltat. — A régi világban csak a „kékvérűek” boldogulhattak. A többieknek meg tellett jár­ni a szamárlétrát, fokról fdk- na. évtizedeken át. (Piros 1923-ban lett adóügyi jegyző Szódon és 15 évi szol­gálat után nevezték ki főjegy­zőnek.) — Kezdettől láttam, hogy a nagybirtokrendszer tartha­tatlan. Az igazságos földosz­tás mellett voltam. (1936-tól tagja volt a Kis­gazdapártnak. Kapcsolatban állt Bajcsy-Zsilinszky Endré­vel, Dinnyés Lajossal és a kisgazda balszárny több ve­zetőjével.) — Gyűlöltem Hitlert és tudtam, hogy a háborút nem nyerhetik meg. (Piros György kapcsolatban volt a környék antifasisztái­val. Járt a kivégzett Kemény doktorékhoz. akiknek pincé­jében illegális antifasiszta rá­dióadó működött. Piros fő­jegyző tudott az adó működé­séről.) — Sajnáltam a parasztokat és amit tudtam, mindig meg­tettem értük. (Azt mondják róla, hogy be­tartatta a törvényeket, de nem volt embertelen. Ezt bizonyít­ja az is, hogy a felszabadulás után újra főjegyzőnek választ­ják és 1948-ig hivatalában is maradt. Ekkor is segédjegyző­nek akarták elhelyezni egy másik községbe. Piros sértő­dötten utasította vissza a degradálást. Itt kezdődött el életében egy szomorú kor­szak.) — 1950-ben kuláklistára tet­tek. Összesen három és fél hold földem volt. Ezen gazdál­kodtam és béreltem hozzá va­lamennyit. De hiába kérvé­nyeztem, nem töröltek a lis­táról. Az utolsó malacomért egy éjjel nyolcán jöttek ... (Piros György az új rendszer­től talán hálát várt és helyette ellenség lett. Azt hiszem, er­ről nemcsak ő tehet. Egy hibás és azóta már korrigált politi­ka következményei sújtották. Ezt a téves irányt a helyi em­berek szűklátókörűsége, a sze­mélyi bosszú csak túlhajtotta. A lojalitással közeledő becsü­letes polgáremberből valóban ellenség lett.) A tanácselnökkel a mai vi­lágról próbáljuk kikérni a vé­leményét. De Piros mereven elzárkózik. — Számomra a politika meghalt. Hatvannégy éves va­gyok, dolgozom, amíg tudok. Ez minden . .. És most Petróczki tanácsel­nök kérdez: — De mi lesz Gyuri bácsi­val, ha egyszer nem bírja to- | vább a munkát? Nincs bizto- { sítása, nincs nyugdíja ... — Nézze elnök úr, a szocia­lista állam nem hagy éhen- veszni — feleli a volt főjegy­ző. | (Lám: Piros György tudja és ma már teljesen biztos ben- J ne, hogy ebben a társadalom- \ ban nem halhat éhen senki, j Beszédéből kiderül, hogy nem j fél, tisztában van jogaival és j lehetőségeivel.) — Én a Rákosi alatt is azt : mondtam, hogy olyan ez mint a bor. Ki kell, hogy forrja magát, le kell, hogy tisztuljon a sep­rőtől ... A hasonlatánál maradunk: — És mit gondol, tisztán csillog már a mi borunk? (Nem felel. Látszik, hogy a politikai kérdéseket min­denképpen kerülni akarja. Manapság már nem olvas újságot, a világ eseményeiről is csak vázlatosan tájékozott. A politikust nem sikerül megszólaltatni, de készségesen beszél a földet, a munkát tisz- j telő parasztember.) — Tudja az elnök úr, hogy í mi folyik kint a földeken? ! Most szólal meg először a ] felesége, aki eddig idegesen j ült a nádfonatú hintaszékben: — Hallgass. Nem kell ne­ked beleszólni semmibe. Majd azt mondják, hogy lázítasz! — Beszéljen csak nyugod­tan — biztatja mosolyogva az elnök. (Piros beszél. A munká­ról beszél, nem politizál. Nem tudja, hogy amiről ma itt szó esik, az politikai kérdés is.) — Többször láttam tavaly ősszel, hogy a váci tangaz­daság letöretlen tábláiról zsákszámra lopják a kuko­ricát Semmi közöm hozzá, de szóltam a csősznek. Csak le­gyintett. Azt is megfigyel­tem, hogy egyes traktorosok milyen munkát végeznek. Felemelik a kultivátort és csak a fogast hagyják a föl­dön. így aztán nem nehéz percek alatt végigszáguldozni a táblán. Vagy ott van a Sződligeti Állami Gazdaság máig is kapálatlan kukorica- táblája... Ehhez mit szól, el­nök úr? Az elnök hallgatásával iga­zat ad, aztán visszakérdez: — Gyuri bácsi mit tenne, ha maga lenne az elnök? — Majd én szétcsapnék közöttük. Aki nem hajlan­dó rendesen dolgozni, azt vi­lággá zavarnám, de előzőleg megmondanám neki... — Na, na Gyuri bácsi! — mosolyog az elnök. — És a törvényesség? Ma már nem lehet úgy beszélni az embe­rekkel, mint a maga idejé­ben... — aztán még hozzáteszi: — vagy mint az ötvenes években. (A helyi tsz-ről már óvato­sabban nyilatkozik. Nem akar senkit megbántani. De azért mindent nem tud el­hallgatni.) — Az is furcsa, hogy ná­lunk a legnagyobb dologidő­ben is úgy járnak a föl­dekre, mint a tisztviselők. Nyolckor kezdenek, délben | egy óra ebédszünet, délután j négykor indulnak haza. Ha l én így dolgoznék, felkopna j az állam. — A hajnaltól késő estig tartó munka után mennyi Gyuri bácsi jövedelme? — kérdezi az elnök. Erre újra az asszony felel: — Éppen most számoltam ki... Havi ezer forint. — Tudja-e Gyuri bácsi, hogy ennyi munkával mit ke­resne a tsz-ben? — Nem gondolkoztam rajta. — Most vezettük be azt a rendszert, hogy a ledolgozott órák után négy forint órabért havonta előlegben kifizetünk. Már ez több, mint Gyuri bácsi teljes jövedelme. Ehhez jön még a munkaegység; ami re­mélhetőleg az idén. több lesz, mint harminc forint, és a ház­táji jövedelme. Piros György hitetlenkedve néz. — Biztos ismeri Ádám bá­csit. Régen több mint száz holdja volt, most nálunk ál­talában havi háromezer forin­tot keres. — Én nem szeretem a kö­zös munkát — jelenti ki Piros György elutasítóan. — Van egy olyan lehetőség is, hogy egy család vagy bri­gád egy-egy földterületet felelősséggel elvállal. A munkaegység mellett itt a termés egy része is jár. Piros György gondolkozik. Felesége biztatja. Valami már elkezdődött benne. Ezelőtt két évvel a feléje nyújtott kezet büszkén félrelökte. Ma már, ha nem is kap utána, de las- I san, bizonytalanul elfogadja. Még vívódik benne a sértett önérzet, a magamurasághoz való ragaszkodás, a bizalmat­lanság, de már hangot kap az okos megfontolás is. Nemré­gen olvastam egy szatírát. Ar­ról szólt, hogy egy ember el­kártyázza országrészét es ez­zel kizárja magát az alkot­mány biztosította jogaiból, és maga körül kapitalista viszo­nyokat teremt. Egy kicsit Pi­ros György is ilyen. Ma már nem ellensége a társadalom. Csak önmaga ellensége, ha a társadalmon kívülre száműzi magát, ha egyedül, társtalanul él. — Majd még beszélünk er­ről, elnök úr — mondja és fe­lesége megkönnyebbülten bó­lint rá. A konszolidáció tény, de nem köthető adott időhöz. Piros György kissé későn, de nem elkésve jut el ide. Tuda­ta már tisztán látja az utat, de ösztönei, indulata! még né­ha béklyót vernek akaratára. Piros György valaha ellen­fél volt. Ma már nem az. Nem ő lett gyengébb, hanem a társadalom erősödött meg. Annyira erősödött, hogy ma már kezet nyújthat Piros Györgynek. Rajta áll, hogy elfogadja-e... Ősz Ferenc Jttifli u ha tikit ni A felrobbant lőszer súlyos tragédiát okozott Dány határában Dány községben, a Sipos- dűlőben történt pénteken délután: a falutól 200 mé­terre levő lakatlan terüle­ten 10—13 éves fiúk ját­szottak. Itt találtak egy tü­zérségi lövedéket, amelyet szét akartak szerelni. A há­borúból visszamaradt löve­dék eközben felrobbant és borzalmas tragédiának lett az okozója: a szétvágódó szilánkok halálra sebezték Uj Ignác 12 éves tanulót. Nála egy évvel fiatalabb testvérét, Gyulát életveszé­lyes állapotban kellett kór­házba szállítani. A velük levő Kurunczi István 13 éves és Kovács Imre 10 éves fiúkat is megsebezték a repeszek. Ök szerencsére csak könnyebb sebekkel ke­rültek kórházba. A rendőrség azonnal in­tézkedett a tűzszerészek ki­hívásáról, hogy az esetleg a környéken még ott lévő lő­szerek hatástalanításával meg­akadályozzák a további sze­rencsétlenségeket. A szomorú gyermektragé­dia ismét újabb figyelmez­tetés a felnőttek, a szülők számára: a szabadban játszó gyermekeket ki kell oktatni a háborúból visszamaradt lő­szerek, aknák veszélyessé­gére, arra, ha ilyet talál­nak, haladéktalanul jelent­sék — Ki tud többet egészsé­günkről címmel a Medi­cina Könyvkiadó vetélke­dőt rendez az ősszel vidéki városainkban. Téma: a szív­működés és a vérkeringés, az egészséges életmód, és nagy orvosok, nagy felfe­dezések. A vidéki selejtező és elődöntő után Budapes­ten rendezik meg a dön­tőt. rrmnap 1964, augusztus 23, vasár­nap, Fiilöp napja. A nap kél: 4.50, nyugszik: 18.42 órakor. A hold kél: 19.18, nyug­szik: 4.37 órakor. 1964. augusztus 24, hétfő, Bertalan napja. A nap kél: 4.51, nyugszik: 18.41 órakor. A hold kél: 19.42, nyug­szik: 5.47 órakor. Várható időjárás: Változó mennyiségű felhőzet, néhány helyen esővel, esetleg ziva­tarral. Mérsékelt szél. — Megyei tanácstagi foga­dóórát tart: augusztus 24-én hétfőn, Solymáron 18—20 órakor Pappert Ádám me­gyei tanácstag, Forgách György megyei tanácstag Újlengyelben délelőtt 9—12 órakor, augusztus 25-én ked­den, Kiss Tiborné megyei tanácstag Tatárszentgyörgy községben 10 órakor, míg Pappert Ádám megyei ta­nácstag Pilisboros j enőn 17— 19 órakor. — Korszerűen berendezett ruházati bolt nyílt meg Tá­piószecsőn. Rövidesen a ré­gi iparcikkbolt helyén egy kétműszakos élelmiszerüzle­tet nyitnak, hogy az új falu­rész ellátása a követelmé­nyeknek megfeleljen. — A szőlő- gyümölcstele- pítés helyzetét, a vízgazdál­kodási társulatok működé­sét, a lakosság vízellátását és a tanácsi építőipar téli felkészülését, végül a gyer­mek és ifjúságvédelmi fel­adattal megbízottak munká­ját vizsgálja felül az gjköyet- kezendő hetekben a Pest me­gyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság. — A ráckevei 3993-as szá­mú, Árpád fejedelem, az Ör­kényi Váradi-telepi iskola, az érdi 343-as számú Kani­zsai Dorottya, a budakalászi 1526. számú II. Rákóczi Fe­renc, a váci Madách Imre, valamint a vérségi Magya- los pusztai általános iskola úttörőcsapata érte el a leg­jobb eredményt a hulladék­gyűjtésben. Ezért a MÉH a fenti iskolák úttörőcsapatai­nak négyszáztól ezeregyszáz forintig terjedő pénzjutalmat adott. — Több. mint félmillió forint volt tavaly az or­szág legnagyobb községé­nek, Érdnek a villany- számlája. Ennyibe került a közvilágítás — noha még 70 kilométernyi villanyhá­lózat és 1200 közvilágítá­si lámpa hiányzik. 62 négyes A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása alapján a 34. játékhéten öt ta­lálatot egyetlen fogadó sem ért el. Négy találatot 62 foga­dó ért el, nyereményük egyen­ként 64 751 forint. Három ta­lálatot 4 879 fogadó ért el, nyereményük egyenként 411 forint. Két találatot 136143 fogadó ért el, egyenként 14,70 forintos eredménnyel. (MTI) — Fortuna ismét kedvezett a Pest megyeieknek. A ked­den megtartott gépkocsi-nye- reménybetétkönyv sorsolá­son a váci járásban három gépkocsit, a nagykátai járás­ban kettőt, a ráckevei járás­ban ugyancsak kettőt, míg Nagykőrösön szintén két gépkocsit nyertek a géptkocsi- nyereménybetétkönyv tu­lajdonosok. — Jégverés érte a kiskun- lacházi Petőfi Termelőszö­vetkezet birtokát, az Állami Biztosító megyei igazgató­sága 396 000 forint kártérí­tést fizetett a tsz-nek. — Félévi közgyűlését szombaton délelőtt tartotta a ceglédi Kossuth Termelőszö­vetkezet a helybeli Kossuth Művelődési Ház színházter­mében. Az elmúlt hat hó­nap eredményeiről, tapasz­talatairól Tokaji András, a tsz elnöke számolt be a tag­ságnak. — Értékes jutalommal kedveskedik a mezőgazdasá­gi kiállítás rendezősége az ötszázezredik és az egymil- liomoddk látogatónak. A ki­állítási iroda és az Állami Biztositó az ötszázezredik látogatónak egy világvevő rádiókészüléket, mig az egy­30 EVE 1934. augusztus 23-án halt meg Viktor Kaplan osztrák mérnök, akinek nevét találmánya, a ró­la elnevezett kiváló hatásfokú különleges víziturbina tartja fenn. Alkotása a jelenleg hasz­nálatos legfontosabb és legkor­szerűbb erőgépek egyike. Kis esésű nagy vízmennyiségek — te­hát főként nagy folyók középfo­lyásának — eredményes kihasz­nálására szolgáló függőleges ten­gelyű propellerlurbináját, éve­kig tartó számítások és részkí­sérletek után, 1912-ben szerkesz­tette meg. Gyakorlati alkalma­zásra — a közbejött világháború miatt — azonban csalc 1921-ben kerülhetett sor. Az elsőt Brno- ban helyezték üzembe. A Kaplan-turbina sajátossága, hogy mind a vezetőlapátok, mind a járókeréklapátok beállításszö­ge menet közben is állítható, a hatásfok legjobb kihasználásá­nak megfelelően. A szovjet kuj" bisevi „óriás” roppant teljesít­ményű energiafejlesztő telepei is Kaplan-türbinákkal működnek; a mi tiszalöki vízierőművünk 4.8 méter átmérőjű járókerekü Káp­lán-turbináinak teljesítménye 35 OOO kilowatt. — Augusztus 24-től— szeptember 5-ig naponta dél­után 3—este fél 8-ig, szom­baton pedig 12 órától 3 órá­ig lehet jelentkezni Buda­pesten a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egye­temen a TIT József Attila Szabadegyetemre. — Díjmentesen látja el a nyereményszolgálatot az Or­szágos Takarékpénztár, Mindazok a kötvénytulajdo­nosok, akik a takarékpénz­tár központjában működő központi leszámoló és érték­osztályhoz (Bp., V. Nádor u. 16.) levélben beküldik köt­vényeik számát, az első sor­solásoktól kezdődően meg­tudhatják, hogy nyert-e köt­vényük. A felkutatott nyer­tes kötvényeket, függetlenül attól, hogy melyik sorsolá­son húzták ki, az ország bármelyik OTP fiókjánál be lehet váltani, — Európa-szerte ismerik Gyula fafa­t űlliomodik részvevőnek egy rágó művész készítményeit. agyképernyős televíziót A kiváló fáfáfágó Vecsésen ajándékoz. él. Igényesség Apafej! Elegáns uraknak, elegáns kiszolgálás jár! (Komádi rajza) A RÁDIÓ VASÁRNAP KOSSUTH RADIO 6.10: Zenés műsor. 7.15: Nagy Pi­roska műsora. 8.10: Tánczene. 9.15: Édes anyanyelvűnk. 9.20: Zenés utazás játékországban. 10.01: Ilos- falvy Róbert új operafelvételeiből. 10.20: Nyáron egyszerű? II. rész. 11.31: Boccaccio. Operettrészletek. 12.15: Jó ebétihez szól a nóta. 12.50: Tombola. 13.40: A Román Népköz- társaság nemzeti ünnepén. 14.30: Edinburghi fesztivál 1964. 15.10: Üj versek. 16.38: Máthé Jolán és Bella Tibor énekel. 17.00: Magnósok fi­gyelem. 17.30: II. félidő! Közvetí­tés bajnoki labdarúgó-mérkőzések­ről. 18.30: Hanglemezek. 18.35: Köz­vetítés a Nemzeti Színházból. Ré­szeg eső. Dráma két részben. 21.35: A Stúdió 11. játszik. 22.25: Zene­kari muzsika. 23.30: Könnyűzene. PETŐFI RADIO 8.00: Miska bácsi lemezesládája. 8.39: Operakalauz. 9.55: Gazda- szemmel. 10.10: Térzene. Közvetítés Nagykanizsáról. 10.40: Vezényel • Pierre Monteux. 11.28: Botond Edit műsora. 13.00: Dr. Kardos Tibor írása. 13.25: Mit hallunk a jövő hé­ten? 13.55: A dzsessz kedvelőinek. ! 14.25: Népek zenéje. 15.00: Béka- "gér harc. 15.40: Josephine Baker •s Yves Montand énekel. 16.10: Honnan — hová? Amerika élővilá- a. I. 16.30: I. félidő! 17.20: Opera­részletek. 18.00: Nótacsokor. 18.25: j Korszakok hangja. III. rész. 19.26: j A hét könnyű- és tánczenei műso- 1 rából. 20.57: Közvetítés Dublinből. ÉS A TELEVÍZIÓ 22.15: Az elvált asszony — operett- részletek. URH 18.35: Tánczene. 19.25: Schu­mann: Az éden és a peri — ora­tórium. 21.02: Könnyűzene. 21.35: Don Juan — operarészletek. TELEVÍZIÓ 10.00: Pancimanci. NDK-rajzfilm. 10.25: Az állatok világa. III. Nagy­macskák és majmok. Közvetítés az Allatkertból. 10.45: A porondról je­lentjük. 11.00: A nagy olimpia. Ma­gyar film a római olimpiáról. 16.25: Győri Vasas ETO—U. Dózsa. Bajnoki labdarúgó-mérkőzés köz­vetítés Győrből. Riporter: Regős Sándor. A szünetben: a Magyar Hirdető műsora. 18.25: Nagy pil­lanatok — nagy felfedezések. A torony. 18.50: A Román Népköztár­saság nemzeti ünnepén. 1. Város az Arges partján. Kisfilm. 2. Mi­hail Rosianu rendkívüli és megha­talmazott nagykövet ünnepi beszé­de. 3. Nicolae Herlea énekel. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Szegények, de szépek. Magyarul beszélő olasz film. (14 éven felü­lieknek!) 21.30: Az érem harmadik oldala. Komlós János műsora. 21.40: Telesport. 22.05: Tv-híradó. Z. kiadás. HÉTFŐ KOSSUTH RÁDIÓ 8.15: Operarészletek. 9.00: ,,Párizs a fogait mutogatja” — 1944. augusztus 25. emléke. 9.20: Könnyű dallamok. 10.10: Az óvodások mű­sora. 10.30: Kamarazene. 11,15: A MŰSORA rádió operettjeiből. 12.10: Minden­ki kedvére! 14.10: Heti zenés ka­lendárium! 15.05: Válaszolunk hall­gatóinknak. 15.20: Népi zenekar. 16.10: A Gyermekrádió műsora. 16.50: ötórai tea. 18.10: Villanó­fényben ... az anyagmozgatás. 18.15: Oroszlánkölykök. Folytatásos rádiójáték. IX. rész. 18.50: Dohná- nyi Ernő két zongoraversenyt ját­szik. 20.30: Szárnyaló operettmeló­diák. 21.40: A Stúdió 11. játszik. 22.15: A román kultúra hete. 23.30: Népdalok. PETŐFI RADIO 14.00: Farkas Ferenc —• Tóth Ár­pád: Az öröm illan. 14.25: Könnyű­zene. 15.05: Zenekari muzsika. 15.40: A román kultúra hete. 16.00: Könnyű dallamok. 16.20: Édes anyanyelvűnk. 16.24: Fuvószene. 16.50: Versek. 17.05: Csajkovszkij: A varázslónő — jelenet a III. fel­vonásból. 17.30: Lányok, asszo­nyok. 18.00: Hangverseny a stúdió­ban. 18.25: Verbunkosok, népda­lok. 19.00: Mi történt a nagyvilág­ban? 19.15: Könnyűzene. 19.28: Gazdaszemmel. 19.38: Beszélgető­sek Furtwangleriről. 20.28: Elbeszél lés. 21.05: Bach orgonaművek, 21.34: Hermáim István írása. 21.541 Arany János balladája. 22.0CÍ Tánczene. URH 18.40: Zenés színjátékokból. 19.10: Láttuk, hallottuk. 19.30: Kamaraze­ne. 20.01: Tánczene. 20.40: A régi muzsika kedvelőinek. 21.50: Lajtha László: Vas megyei kurucképek. 22.00: Balettzenék.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom