Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-23 / 197. szám

1964. AUGUSZTUS 23, VASÁRNAP

PEST HEcrei

K^Cívlap

n

Szövetkezetek - a szövetkezetekért

fi ktsz-ek termékei a mezőgazdasági kiállításon

KÖLCSEY FERENC

Idén is részt vesznek a kisipari szövetkezetek az Or- ! szagos mezőgazdasági kiállí- I táson. Erről tájékoztatott Ke- 1 lenhegyi Emil, az OKISZ J elnökhelyettese.

— A kisipari szövetkeze- 1 tek részvétele a 65. Országos Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron összhangban áll azokkal a fejlesztési tényekkel és tervekkel, amelyeket az illetékesek a kiállítással kapcsolatban megjelöltek — mondotta az OKISZ elnökhelyettese. A kiállításra kerülő, csaknem ezer fajta termékünket úgy válogattuk össze, hogy

azok szemléltetően fejezzék ki a mezőgazdasági munka technikai színvonalának növelésére irányuló törekvéseinket. Ennek megfelelően az idén már szűknek bizonyul az OKISZ korábbi pavilonja. Az ideiglenes csarnokrésszel és a szabad területen elhelyezett gépparkkal együtt az OKISZ-kiáüítás területe csaknem 2500 négyzetmétert foglal el.

— A különböző mintagépek, szeráruk, tömegcikkek szakosított, csoportosított bemutatása meggyőzően érzékelteti, hogy szinte alig van olyan mezőgazdasági munkaterület, amelyhez lényeges segítséget ne nyújtanának a szövetkezeti munkahelyekből kikerülő termékek — magyarázta Kelen- hegyi Emil.

— Minden termékünket

még felsorolni is nehéz lenne — folytatta az elnökhelyettes —, véleményünk szerint nagy sikert arat majd a Jánoshalmi Építő- és Faipari Ktsz szakembereinek új konstrukciója. Kukoricamegmunkáló ügyes gépük hat különböző műveletet egyesít: négyszögültetést végez, kapál, átállítható percek alatt egyelésre és más műveletekre. A Makói Vasipari Ktsz magszeparátorának érdekessége, hogy a gabonaszemek osztályozását

elektrosztatikus eljárással végzi.

Az újdonságok közé tartozik a Dunapataji Vegyes Ktsz magasfokú intenzitással működő burgonyaültetőgépe, a Bajai Vas- és Fémipari Ktsz motoros fakéreg- hántolója, valamint a lakóteleptől távol dolgozók egészségét és kényelmét szolgáló fürdőkocsik, amelyeket a La- josmizsei Fémipari Ktsz készít.

— Nemcsak gépeket mutatunk be — tette hozzá az OKISZ elnökhelyettese. —

A bemutatandó, csaknem | ezer termékünk közül

különösen a vásárlátogatók figyelmébe ajánljuk azokat a kisgépeket, eszközöket és tömegcikkeket, amelyek a mező- gazdaságban dolgozó nők termelőmunkáját hivatottak megkönnyíteni.

Ilyen például a háztáji és nagyüzemi használatra alkalmas, teljesen biztonságos és gyors libatömő-készűlék, a különböző szállítószalagok, az új típusú almaszedő kocsi, a különféle húsipari gépek, kefés mosó és öblítő berendezés, a fogasléces hurkatöltő, az áztatógép, számos lakberendezési cikk és a háztartás ezernyi szerteágazó

gondját megkönnyítő ötletes készülék és eszköz.

— Örömmel közölhetem — mondotta befejezésül Kelen- hegyi Emil —, hogy idén először új formában vesznek részt a kiállításon a népi iparművészeti és háziipari szövetkezetek is. Kiállítjuk legszebb lakásberendezési és díszítő termékeinket. Azt akarjuk, hogy népi iparművészeink legszebb alkotásai, az ízléses szőnyegek, falidíszek, hímzett és szövött áruk kiszorítsák a giccset. Ilyen értelemben pavilonunk kiállítása népművelési féladatokat is teljesít. (cs. á.)

Kétszázhatvanöt községben nyílik társasutazási iroda

Az utazási láz elérte a falvakat is. Az országot-világot látni vágyó fiatalok mellett olyan idős parasztemberek is meglehetősen nagy számban estek bele ebbe a közismert ..betegségbe”, akik felnőttek és megöregedtek anélkül, hogy átlépték volna a falujuk határát. A falu újszerű igényeinek kielégítésére megtörtént a megegyezés a Szövetkezetek Országos Szövetsége és az IBUSZ között. A megállapodás

szerint 1965. január elején megkezdik a falusi utazási irodák országos hálózatának kiépítését. Az első lépésben — a jövő év elején — 265 községben nyit az IBUSZ társas- utazási kirendeltséget. A falusi IBUSZ-ok ügyvitelét a földművesszövetkezetek alkalmazottai látják el, fél állásban. Az ehhez szükséges ismereteket az IBUSZ ez év őszén induló szaktanfolyamain sajátítják el. (MTI)

órára a’ tek. ns. városi minden rangú közönség illően meghíva. Jelen volt József nádor is, az elnöki megnyitót Teleki József tartotta.” Nyíri István műsizaki hidászati tárgyú előadása után Kölcsey „szívrázó” emlékbeszéde- következett „az elhunyt ha Ihatatlan Kazinczy Ferencre, nem csak mint... koszorúkat érdemlett literatorra, hanem mint... szenvedettre ...” A

A PARTON

mis

szenvedett szó célzás Kazinczy politikai tevékenységére, a Martinovics haladó, már- már forradalmi jellegű mozgalmában való részvételére, börtönökben töltött mártíréveire

1832-ben nagy bátorság kellett Kazinczy ily irányú méltatásához:

„Felednem kellett volna talán Kazinczyt, az embert, a szenvedettet, s egyedül a lite- rátort állítanom elő, tiszta nyugalomban: mint művész a márványszobort, hogy reá koszorúkat aggassunk. De az én lelkem minden ideái összeolvadásban vágynak egymással, s a szív húrain rezegnek keresztül. Rokonom, barátom, tanítóm és társam vala, s most, midőn szavam az elnyugodott felett fog hangzani: keblembe zárjam a fájdalmamat? S féljek-e, ha kínos érzelmeket rezzentek fel?”

Kölcsey nem félt, konkretizálta mondanivlóját:

„A mi barátunk búban, mint örömben, kétség mint remény közt, saját ideáidhoz hú maradt: és a brünni erősségben, mini a kufsteini hegyormon s a munkácsi vár falai közt, szerelme a nyelvhez nem kis- sebbedett. Ott, a vigasztalástól üres magányban érlelte meg ő a nagy gondolatot: újító változást hozni a nyelvbe; s ez által ízlésünket, gondolkozásunk módjának, s tudományi művelődésünknek más és nagy befolyású utat mutatni.”

Ne feledjük, hogy Kölcsey

e bátor szavakat József nádor jelenlétében mondotta, akinek nagy része volt Martinovicsnak és mártírtársainak barbár kivégzésében, ezt nem feledtetheti él az, hogy egyes konkrét törekvésekben támogatta a nemzeti fejlődést.

A Kazinczyt méltató szavak mellett megrázó erővel ostorozta Kölcsey a múlt öröiksé- | geképpen ma is fel-felbukka- j nő szörnyű nemzeti hibánkat, a közönyt, a Kazinczyt sújtó bűnös részvétlenséget:

„Két rendbeli folyóírásai, részvétlenség miatt mindjárt kezdetben elakadtanak, nyomtatott számos művei tizenegymillió népesség között vevőt nem leltenek.”

Nevén nevezve a gyermeket: Kazinczy nyomorgott s Kölcsey ennek tanúja volt, „Véráldozatnak képzelem a szent öreget, mely a nép bűneiért utolsó höryései közt vonaglik” — kiált fel Kölcsey elkeseredésében.

E beszéd elmondásakor még az emberiség nem ismerte a fényképezést, nem is szólva napjaink ma már-már megszokott hatalmas vívmányairól; a televízióról, a magnetofonról. Kölcsey szónoki alakjáról mégis eleven képet nyerünk Kossuth emlékező . soraiban. (Pesti Hírlap, 1842.

■ 102. sz.) Alábbi sorok az or- ! szággyűlési szónokot jellem- I zik, de ráillenek az akadémi- I kusra is.

„Egy erős lélek töredékeny test lanczai között. Tar agyat őszbe vegyült kevés hajszál J lengte kórul; színtelen arcán I ezernyi. átvirrasztott éjnek tikkadtsága ült; egyetlen szemében a nemzet múlt s jelen bánata tükröződött. ősara tompa, mély és ércztelen, mint egy síri hang, melynek monoton egyformasága csak ritkán, csak az indulatok legfőbb hevében szállongott alá; és lön még tompább, meg ércztelenebb, még síriasabb, mikor aztán ökölbe szorított jobbját emelve, a reá meresz- I tett szemek előtt úgy állott,

\ mint egy tulvilági lény, kinek 1 szellemszavát, nem úgy, mint ] másét, az érzékléteg segedelmével, hanem közvetlenül lel- I künk leikével véltünk hallani.

' Es e sirí hangra síri csendes- I ség figyelmeztetett, melyet ! csak az érzelmek villanyos ki. \ törésé szakasztott félbe.’’

De megyénk színhelye volt ; Kölcsey költői tevékenységének is 1814 augusztus 16-án. I Bénye és Pécsei között meg- I lépőén modern hangú költeményt írt. Címe: Elfojtódás.

Gyermekkori játszótársa, ideális szerelme, Péchy Cella halála nagy fájdalommal sújtotta, ebből az alkalomból írta a költeményt:

nek, hogy azért járnak ki a munlkába, mert számolgatnak, tehát saját egyéni érdekükből, mégis azt kell mondani, hogy szorgosságuk lényegesen több annál, mint amit meg lehet fizetni, mint amennyit megfizetnek.

— Hacsak egy kicsit is jobban leszek, dehogy maradok én ágyba holnap is — mondta Ilonka néni. — Ott a sok paprika szedetlen, énrám ne mondják a többietk, hogy kihúzom magam a munkából.

Próbáltam megnyugtatni, hiszen tudtam már, hogy több mint kétszáz munkaegységet gyűjtött össze az idén, s hogy a kapálásra vállalt területet nagyrészt ö dolgozta, mert a férje fogatos, s örökösen úton van — a kiküldötteket fuvarozza. De nem hallgatott rám, dehogy hallgatott. Hiszen a munkának ezt a szenvedélyét ő már születése pillanatában magával hozta a világra, ilyen volt már az anyja is, s minden őse. Ez a szenvedélyes munkaszeretet varázsolta gyönyörű kultúrtájjá ezt az itteni vidéket.

Ilonka néniék faluja a szegedi műút mellett fekszik. Aki ezen az úton végigmegy, már Soroksártól kezdve mindkét oldalon kendőket lát lobogni, tavasztól késő őszig. Lobognak a kendők, fárad a derék, imitt-amott egyiknél-másiknál

régi betegségek újulnak ki időszakonként, olykor hiányzik egy-kettő közülük, de mennek azonnal ők is mihelyt jártányi erejük van, biztatás nélkül is, hogy a föld ne érezze a férfiak hiányát. Biztosan nem természetes állapot ez így, mert ugye, ha fogy a férfi munkáskéz, több gép, s más eszköz kellene, ami könnyítene az asszonyok munkáján, s kellenének új elgondolások, amelifeknek megvalósításával az otthoni helytállás is kevesebb erőfeszítést kívánna tőlük. Bízzunk az időben, amely bizonnyal meghozza ezt is, hiszen annyi jó törekvés körvonalai bontakoznak ki előttünk manapság.

Dehót most még nehéz, nagyon nehéz. Került-fordult az ember s máris újból itt az ősz. Alighogy megsült az első kenyér az új búzából, épphogy letenni kezdjük a cséplés gondjait, az országban mintegy négymillió hold termését kell felszedni, betakarítani. Már sürget a cukorgyár, előbb kezd dolgozni az idén, mint más években, csövet hajtott a kukorica, maholnap törni kell azt is, jó szőlőtermésre van kilátás háromszázötvenezer holdról kell leszüretelni, százezer holdnyi területen kell megszedni a gyümölcsfákat, aztán a sok kerti vetemény s megannyi más tennivaló, felsorolni is lehetetlen mennyi minden. S mint tavaly, vagy azelőtt, más években e munka igen jelentős részét az asz- szonyok fogják elvégezni, akiknek elegendő a kendőjük lobogását látni a földeken s nyugodtabb lesz mindenki, akit a mezőgazdaság sorsa izgat.

Igen nagy a szövetkezeti vezetők felelőssége atekintet- ben, hogy Ilonka néniék nyugodtan és kedvvel dolgozzanak az idei őszön. Érdekes időszak ez abból a szempontból is, hogy most kell betartani az utolsó szóig, amit év elején Ígértek nekik, prémium, jutalmak, juttatások formájában. Most újból itt az ideje annak, hogy a vezetők kifejezésre juttassák tiszteletüket, megbecsülésüket irántuk, nem szabad, hogy hiányozzon a jó szó, a megértés irányukban. Hiszen, amikor Ilonka néniék számolnak, bár először a jövedelmet nézik, a számításba ugyanúgy beleveszik az emberi szavakat is. Feletteseik megfelelő magatartását, amely a zavartalan munkának egyáltalán nem utolsó biztosítéka. Igazságos bánásmódot kérnek s várnak jogosan, azt várják, hogy az elosztás körül soha ne legyen részrehajlás, valamint a munkaegység-jóváírás körül sem. Várják, hogy ne csak a feladatok kiosztásánál érvényesüljön az

egyenjogúság, hanem az elszámolásnál is, hogy azonos mun- j káért a férfiakkal egyenlő ja- £ vadalmazást kapjanak. Vár- £ ják, hogy közgyűléseken, bri-j gádértekezleteken a szövetke- zet valamennyi fórumán nyu- % godtan elmondhassák véle-% menyüket, s ha jogosan emel-% nek szót valami ellen, serei- ^ műket mielőbb orvosolják. f

S ho most itt szóváte- szem ezt, csak azért teszem, mert tudom, hogy a szövetke- fj zeti asszonyok között sokan ^ vannak, akik nem szeretnek ^ kívánságaikkal \elöhozakodni.% Szégyellnek is magukról be- szélni, mert természetüknél % fogva nagyon, nagyon szeré- ^ nyék. És lámpalázuk támad, fj ha szólni kell, még közülük a ^ legszájasabb is megilletődve £ elhallgat sokszor, amikor pe- í dig indokolt lenne, hogy ala- % posan megmondja véleményét. %

... Sokáig beszélgettünk } Ilonka nénivel azon a délutá-% non. Amikor férje hazajött % ezen az estén is meleg vacsora £ várta, s felesége olyan frissen£ tett-vett a tűzhely körül, hogy£ el kellett hinnem: holnap azf ö kendője is ott lobog már afy földeken, mint tavaly, vagy% azelőtt kora ifjúsága óta min- £ dig. S nagyon jó ez így, hi-% szén ha jól meggondoljuk, egy £ ország sorsa múlik az asszo- ^ nyok munkáján. ^

Kovács Imre f

ELFŐJTO DAS

Oh sírni, sírni, sírni,

Mint nem sírt senki még Az elsüllyedt boldogság után;

Mint nem sírt senki még Legfelső pontján fájdalmának, f£i tud? Ki tud?

Ah. fájdalom —

Lángoló, mint az enyém, csapongó, s mély, Nincsen több, nincs sehol!

S mért nom forr könyü szememben?

S mért, hogy szívem nem reped meg Vérözönnel keblemen?

Bényétől Pécseiig, august. 16. 1814.

E helyi hagyományok plasz- tikusabbá teszik a költő-politikus nemes alakját. Amíg magyar nyelven hirdetik az emberi haladás eszméit, lelkiismeretűnket felrázóan élni, hatni fog Kölcsey nemes, sokoldalú egyénisége.

Kubinyi György

Egy hónap alatt nyolcszáz új tv-tulajdonos Pest megyében

Körülbelül egy hónapja vezették be a tv-készülékek kedvezményes részletfizetésre történő eladását. Azóta ilyen feltételek mellett Pest megye területén a megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban 400 darab tv kelt el, csaknem ugyanennyi készüléket pedig készpénzfizetés mellett vásároltak. Tehát egy hónap alatt mintegy nyolcszáz az új tv-tulajdonosok száma megyénkben. Tekintettel arra, hogy a vásárók érdeklődése a tv-készülékek iránt egyre növekszik. meelevő készletein felül a vállalat további 1200 darabbal egészítette ki raktár- készletét, hogy zavartalanul kielégíthesse a vásárlók igényeit.

Ugyancsak körülbelül egy hónapja vonták be a 250 kem-es Pannónia motorkerékpárt a hitelakcióba. Ez idő alatt Pest megyében részletfizetésre 120 ilyen motorkerékpár talált gazdát. Azelőtt a nyári hónapokban. amikor a legnagyobb a motorkerékpárok kereslete, havonta legfeljebb tíz-tizenkét Pannóniát vettek a megye boltjaiban.

Százhuszonhat esztendővel j ezelőtt, 1838. augusztus 24-én j halt meg Kölcsey Ferenc, a | reformkor nagy alakja. Mű- i veit a mai Magyarországon többen olvassák és szeretik, j mint a felszabadulás előtt, i írásai számos kiadásban jelentek meg. Kölcsey-kutatók tanulmányaikban, életrajzaikban, írók, költők szépirodalmi alkotásokban elevenítették j meg nemes alakját.

Kölcsey tevékenységének lényege: művészi, nagyrészt ma is élvezhető formában hirdette költeményeiben, beszédeiben, kritikai, bölcseleti, jellegű műveiben kora haladó eszméit. Harcostársa volt tehát | Kazinczynak a nyelvújításért vívott harcban. Kazinczy harmincegy évvel volt idősebb Kölcseynél (1759-től 1831-ig

élt.) Kölcsey 1832 szeptember

8-án (kilenc évvel a Himnusz írása után), a Magyar Tudományos Akadémia első közgyűlésén ma is eleven erővel ható emlékbeszédet tartott Kazinczy Ferenc emlékére. Ez a nagyszabású emlékezés a pesti vármegyeházán (a Fest megyei Tanács mai székháza) hangzott el. A Jelenkor című lap 1832 szeptember 12-i számában így tudósít erről a jelentős kulturális eseményről:

„Ezen, valóban közérdekű nemzeti jelles ünneplésre ns. tekintetes [nemes] Pest vármegye nagyobb gyűlésterme vala kijelölve’ s reggeli 10