Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-23 / 197. szám

1964. AUGUSZTUS 23, VASÁRNAP PEST HEcrei K^Cívlap n Szövetkezetek - a szövetkezetekért fi ktsz-ek termékei a mezőgazdasági kiállításon KÖLCSEY FERENC Idén is részt vesznek a kisipari szövetkezetek az Or- ! szagos mezőgazdasági kiállí- I táson. Erről tájékoztatott Ke- 1 lenhegyi Emil, az OKISZ J elnökhelyettese. — A kisipari szövetkeze- 1 tek részvétele a 65. Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállítá­son és Vásáron összhangban áll azokkal a fejlesztési té­nyekkel és tervekkel, ame­lyeket az illetékesek a ki­állítással kapcsolatban meg­jelöltek — mondotta az OKISZ elnökhelyettese. A kiállításra kerülő, csaknem ezer fajta termékünket úgy válogattuk össze, hogy azok szemléltetően fe­jezzék ki a mezőgaz­dasági munka technikai színvonalának növelésére irányuló törekvéseinket. Ennek megfelelően az idén már szűknek bizonyul az OKISZ korábbi pavilonja. Az ideiglenes csarnokrésszel és a szabad területen elhe­lyezett gépparkkal együtt az OKISZ-kiáüítás területe csak­nem 2500 négyzetmétert fog­lal el. — A különböző mintagé­pek, szeráruk, tömegcikkek szakosított, csoportosított be­mutatása meggyőzően érzé­kelteti, hogy szinte alig van olyan mezőgazdasági munkaterület, amelyhez lé­nyeges segítséget ne nyújta­nának a szövetkezeti mun­kahelyekből kikerülő termé­kek — magyarázta Kelen- hegyi Emil. — Minden termékünket még felsorolni is nehéz len­ne — folytatta az elnökhe­lyettes —, véleményünk sze­rint nagy sikert arat majd a Jánoshalmi Építő- és Fa­ipari Ktsz szakembereinek új konstrukciója. Kukorica­megmunkáló ügyes gépük hat különböző műveletet egyesít: négyszögültetést vé­gez, kapál, átállítható per­cek alatt egyelésre és más műveletekre. A Makói Vas­ipari Ktsz magszeparátorá­nak érdekessége, hogy a ga­bonaszemek osztályozását elektrosztatikus eljárással végzi. Az újdonságok közé tar­tozik a Dunapataji Vegyes Ktsz magasfokú intenzitás­sal működő burgonyaültető­gépe, a Bajai Vas- és Fém­ipari Ktsz motoros fakéreg- hántolója, valamint a lakó­teleptől távol dolgozók egész­ségét és kényelmét szolgáló fürdőkocsik, amelyeket a La- josmizsei Fémipari Ktsz ké­szít. — Nemcsak gépeket mu­tatunk be — tette hozzá az OKISZ elnökhelyettese. — A bemutatandó, csaknem | ezer termékünk közül különösen a vásárlátoga­tók figyelmébe ajánljuk azokat a kisgépeket, esz­közöket és tömegcikke­ket, amelyek a mező- gazdaságban dolgozó nők termelőmunkáját hivatot­tak megkönnyíteni. Ilyen például a háztáji és nagyüzemi használatra al­kalmas, teljesen biztonságos és gyors libatömő-készűlék, a különböző szállítószalagok, az új típusú almaszedő ko­csi, a különféle húsipari gépek, kefés mosó és öblítő berendezés, a fogasléces hur­katöltő, az áztatógép, számos lakberendezési cikk és a ház­tartás ezernyi szerteágazó gondját megkönnyítő ötletes készülék és eszköz. — Örömmel közölhetem — mondotta befejezésül Kelen- hegyi Emil —, hogy idén először új formában vesz­nek részt a kiállításon a népi iparművészeti és házi­ipari szövetkezetek is. Ki­állítjuk legszebb lakásberen­dezési és díszítő termé­keinket. Azt akarjuk, hogy népi iparművészeink legszebb alkotásai, az ízléses szőnye­gek, falidíszek, hímzett és szövött áruk kiszorítsák a giccset. Ilyen értelemben pavilonunk kiállítása nép­művelési féladatokat is tel­jesít. (cs. á.) Kétszázhatvanöt községben nyílik társasutazási iroda Az utazási láz elérte a fal­vakat is. Az országot-világot látni vágyó fiatalok mellett olyan idős parasztemberek is meglehetősen nagy számban estek bele ebbe a közismert ..betegségbe”, akik felnőttek és megöregedtek anélkül, hogy átlépték volna a falujuk ha­tárát. A falu újszerű igényei­nek kielégítésére megtörtént a megegyezés a Szövetkezetek Országos Szövetsége és az IBUSZ között. A megállapodás szerint 1965. január elején megkezdik a falusi utazási irodák országos hálózatának kiépítését. Az első lépésben — a jövő év elején — 265 köz­ségben nyit az IBUSZ társas- utazási kirendeltséget. A falu­si IBUSZ-ok ügyvitelét a föld­művesszövetkezetek alkalma­zottai látják el, fél állásban. Az ehhez szükséges ismerete­ket az IBUSZ ez év őszén in­duló szaktanfolyamain sajá­títják el. (MTI) órára a’ tek. ns. városi min­den rangú közönség illően meghíva. Jelen volt József ná­dor is, az elnöki megnyitót Teleki József tartotta.” Nyíri István műsizaki hidászati tár­gyú előadása után Kölcsey „szívrázó” emlékbeszéde- kö­vetkezett „az elhunyt ha Iha­tatlan Kazinczy Ferencre, nem csak mint... koszorúkat ér­demlett literatorra, hanem mint... szenvedettre ...” A A PARTON mis szenvedett szó célzás Kazin­czy politikai tevékenységére, a Martinovics haladó, már- már forradalmi jellegű moz­galmában való részvételére, börtönökben töltött mártír­éveire 1832-ben nagy bátorság kel­lett Kazinczy ily irányú mél­tatásához: „Felednem kellett volna ta­lán Kazinczyt, az embert, a szenvedettet, s egyedül a lite- rátort állítanom elő, tiszta nyugalomban: mint művész a márványszobort, hogy reá ko­szorúkat aggassunk. De az én lelkem minden ideái összeol­vadásban vágynak egymással, s a szív húrain rezegnek ke­resztül. Rokonom, barátom, tanítóm és társam vala, s most, midőn szavam az elnyu­godott felett fog hangzani: keblembe zárjam a fájdalma­mat? S féljek-e, ha kínos ér­zelmeket rezzentek fel?” Kölcsey nem félt, konkreti­zálta mondanivlóját: „A mi barátunk búban, mint örömben, kétség mint remény közt, saját ideáidhoz hú ma­radt: és a brünni erősségben, mini a kufsteini hegyormon s a munkácsi vár falai közt, szerelme a nyelvhez nem kis- sebbedett. Ott, a vigasztalás­tól üres magányban érlelte meg ő a nagy gondolatot: újí­tó változást hozni a nyelvbe; s ez által ízlésünket, gondol­kozásunk módjának, s tudo­mányi művelődésünknek más és nagy befolyású utat mutat­ni.” Ne feledjük, hogy Kölcsey e bátor szavakat József nádor jelenlétében mondotta, akinek nagy része volt Martinovics­nak és mártírtársainak barbár kivégzésében, ezt nem feled­tetheti él az, hogy egyes konkrét törekvésekben támo­gatta a nemzeti fejlődést. A Kazinczyt méltató szavak mellett megrázó erővel osto­rozta Kölcsey a múlt öröiksé- | geképpen ma is fel-felbukka- j nő szörnyű nemzeti hibánkat, a közönyt, a Kazinczyt sújtó bűnös részvétlenséget: „Két rendbeli folyóírásai, részvétlenség miatt mindjárt kezdetben elakadtanak, nyom­tatott számos művei tizenegy­millió népesség között vevőt nem leltenek.” Nevén nevezve a gyerme­ket: Kazinczy nyomorgott s Kölcsey ennek tanúja volt, „Véráldozatnak képzelem a szent öreget, mely a nép bű­neiért utolsó höryései közt vonaglik” — kiált fel Kölcsey elkeseredésében. E beszéd elmondásakor még az emberiség nem ismerte a fényképezést, nem is szólva napjaink ma már-már meg­szokott hatalmas vívmányai­ról; a televízióról, a magne­tofonról. Kölcsey szónoki alakjáról mégis eleven képet nyerünk Kossuth emlékező . soraiban. (Pesti Hírlap, 1842. ■ 102. sz.) Alábbi sorok az or- ! szággyűlési szónokot jellem- I zik, de ráillenek az akadémi- I kusra is. „Egy erős lélek töredékeny test lanczai között. Tar agyat őszbe vegyült kevés hajszál J lengte kórul; színtelen arcán I ezernyi. átvirrasztott éjnek tikkadtsága ült; egyetlen sze­mében a nemzet múlt s jelen bánata tükröződött. ősara tompa, mély és ércztelen, mint egy síri hang, melynek monoton egyformasága csak ritkán, csak az indulatok leg­főbb hevében szállongott alá; és lön még tompább, meg ércztelenebb, még síriasabb, mikor aztán ökölbe szorított jobbját emelve, a reá meresz- I tett szemek előtt úgy állott, \ mint egy tulvilági lény, kinek 1 szellemszavát, nem úgy, mint ] másét, az érzékléteg segedel­mével, hanem közvetlenül lel- I künk leikével véltünk hallani. ' Es e sirí hangra síri csendes- I ség figyelmeztetett, melyet ! csak az érzelmek villanyos ki. \ törésé szakasztott félbe.’’ De megyénk színhelye volt ; Kölcsey költői tevékenységé­nek is 1814 augusztus 16-án. I Bénye és Pécsei között meg- I lépőén modern hangú költe­ményt írt. Címe: Elfojtódás. Gyermekkori játszótársa, ideá­lis szerelme, Péchy Cella ha­lála nagy fájdalommal súj­totta, ebből az alkalomból ír­ta a költeményt: nek, hogy azért járnak ki a munlkába, mert számolgatnak, tehát saját egyéni érdekükből, mégis azt kell mondani, hogy szorgosságuk lényegesen több annál, mint amit meg lehet fizetni, mint amennyit megfi­zetnek. — Hacsak egy kicsit is job­ban leszek, dehogy maradok én ágyba holnap is — mondta Ilonka néni. — Ott a sok pap­rika szedetlen, énrám ne mondják a többietk, hogy ki­húzom magam a munkából. Próbáltam megnyugtatni, hiszen tudtam már, hogy több mint kétszáz munkaegységet gyűjtött össze az idén, s hogy a kapálásra vállalt területet nagyrészt ö dolgozta, mert a férje fogatos, s örökösen úton van — a kiküldötteket fuva­rozza. De nem hallgatott rám, dehogy hallgatott. Hiszen a munkának ezt a szenvedélyét ő már születése pillanatában magával hozta a világra, ilyen volt már az anyja is, s min­den őse. Ez a szenvedélyes munkaszeretet varázsolta gyö­nyörű kultúrtájjá ezt az itteni vidéket. Ilonka néniék faluja a sze­gedi műút mellett fekszik. Aki ezen az úton végigmegy, már Soroksártól kezdve mindkét oldalon kendőket lát lobogni, tavasztól késő őszig. Lobog­nak a kendők, fárad a derék, imitt-amott egyiknél-másiknál régi betegségek újulnak ki időszakonként, olykor hiány­zik egy-kettő közülük, de mennek azonnal ők is mi­helyt jártányi erejük van, biz­tatás nélkül is, hogy a föld ne érezze a férfiak hiányát. Biztosan nem természetes ál­lapot ez így, mert ugye, ha fogy a férfi munkáskéz, több gép, s más eszköz kellene, ami könnyítene az asszonyok mun­káján, s kellenének új elgon­dolások, amelifeknek megva­lósításával az otthoni helyt­állás is kevesebb erőfeszítést kívánna tőlük. Bízzunk az idő­ben, amely bizonnyal meghoz­za ezt is, hiszen annyi jó tö­rekvés körvonalai bontakoz­nak ki előttünk manapság. Dehót most még nehéz, nagyon nehéz. Került-fordult az ember s máris újból itt az ősz. Alighogy megsült az első kenyér az új búzából, épphogy letenni kezdjük a cséplés gondjait, az országban mint­egy négymillió hold termését kell felszedni, betakarítani. Már sürget a cukorgyár, előbb kezd dolgozni az idén, mint más években, csövet hajtott a kukorica, maholnap törni kell azt is, jó szőlőtermésre van kilátás háromszázötvenezer holdról kell leszüretelni, száz­ezer holdnyi területen kell megszedni a gyümölcsfákat, aztán a sok kerti vetemény s megannyi más tennivaló, fel­sorolni is lehetetlen mennyi minden. S mint tavaly, vagy azelőtt, más években e mun­ka igen jelentős részét az asz- szonyok fogják elvégezni, akiknek elegendő a kendőjük lobogását látni a földeken s nyugodtabb lesz mindenki, akit a mezőgazdaság sorsa iz­gat. Igen nagy a szövetkezeti vezetők felelőssége atekintet- ben, hogy Ilonka néniék nyu­godtan és kedvvel dolgozza­nak az idei őszön. Érdekes időszak ez abból a szempont­ból is, hogy most kell betar­tani az utolsó szóig, amit év elején Ígértek nekik, prémium, jutalmak, juttatások formájá­ban. Most újból itt az ideje annak, hogy a vezetők kifeje­zésre juttassák tiszteletüket, megbecsülésüket irántuk, nem szabad, hogy hiányozzon a jó szó, a megértés irányukban. Hiszen, amikor Ilonka néniék számolnak, bár először a jö­vedelmet nézik, a számításba ugyanúgy beleveszik az embe­ri szavakat is. Feletteseik megfelelő magatartását, amely a zavartalan munkának egy­általán nem utolsó biztosítéka. Igazságos bánásmódot kér­nek s várnak jogosan, azt várják, hogy az elosztás körül soha ne legyen részrehajlás, valamint a munkaegység-jó­váírás körül sem. Várják, hogy ne csak a feladatok ki­osztásánál érvényesüljön az egyenjogúság, hanem az elszá­molásnál is, hogy azonos mun- j káért a férfiakkal egyenlő ja- £ vadalmazást kapjanak. Vár- £ ják, hogy közgyűléseken, bri-j gádértekezleteken a szövetke- zet valamennyi fórumán nyu- % godtan elmondhassák véle-% menyüket, s ha jogosan emel-% nek szót valami ellen, serei- ^ műket mielőbb orvosolják. f S ho most itt szóváte- szem ezt, csak azért teszem, mert tudom, hogy a szövetke- fj zeti asszonyok között sokan ^ vannak, akik nem szeretnek ^ kívánságaikkal \elöhozakodni.% Szégyellnek is magukról be- szélni, mert természetüknél % fogva nagyon, nagyon szeré- ^ nyék. És lámpalázuk támad, fj ha szólni kell, még közülük a ^ legszájasabb is megilletődve £ elhallgat sokszor, amikor pe- í dig indokolt lenne, hogy ala- % posan megmondja véleményét. % ... Sokáig beszélgettünk } Ilonka nénivel azon a délutá-% non. Amikor férje hazajött % ezen az estén is meleg vacsora £ várta, s felesége olyan frissen£ tett-vett a tűzhely körül, hogy£ el kellett hinnem: holnap azf ö kendője is ott lobog már afy földeken, mint tavaly, vagy% azelőtt kora ifjúsága óta min- £ dig. S nagyon jó ez így, hi-% szén ha jól meggondoljuk, egy £ ország sorsa múlik az asszo- ^ nyok munkáján. ^ Kovács Imre f ELFŐJTO DAS Oh sírni, sírni, sírni, Mint nem sírt senki még Az elsüllyedt boldogság után; Mint nem sírt senki még Legfelső pontján fájdalmának, f£i tud? Ki tud? Ah. fájdalom — Lángoló, mint az enyém, csapongó, s mély, Nincsen több, nincs sehol! S mért nom forr könyü szememben? S mért, hogy szívem nem reped meg Vérözönnel keblemen? Bényétől Pécseiig, august. 16. 1814. E helyi hagyományok plasz- tikusabbá teszik a költő-poli­tikus nemes alakját. Amíg magyar nyelven hirdetik az emberi haladás eszméit, lelki­ismeretűnket felrázóan élni, hatni fog Kölcsey nemes, sok­oldalú egyénisége. Kubinyi György Egy hónap alatt nyolcszáz új tv-tulajdonos Pest megyében Körülbelül egy hónapja ve­zették be a tv-készülékek ked­vezményes részletfizetésre tör­ténő eladását. Azóta ilyen fel­tételek mellett Pest megye te­rületén a megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat bolt­jaiban 400 darab tv kelt el, csaknem ugyanennyi készülé­ket pedig készpénzfizetés mel­lett vásároltak. Tehát egy hó­nap alatt mintegy nyolcszáz az új tv-tulajdonosok száma megyénkben. Tekintettel arra, hogy a vásárók érdeklődése a tv-készülékek iránt egyre nö­vekszik. meelevő készletein fe­lül a vállalat további 1200 da­rabbal egészítette ki raktár- készletét, hogy zavartalanul kielégíthesse a vásárlók igé­nyeit. Ugyancsak körülbelül egy hó­napja vonták be a 250 kem-es Pannónia motorkerékpárt a hitelakcióba. Ez idő alatt Pest megyében részletfizetésre 120 ilyen motorkerékpár talált gazdát. Azelőtt a nyári hóna­pokban. amikor a legnagyobb a motorkerékpárok kereslete, havonta legfeljebb tíz-tizenkét Pannóniát vettek a megye boltjaiban. Százhuszonhat esztendővel j ezelőtt, 1838. augusztus 24-én j halt meg Kölcsey Ferenc, a | reformkor nagy alakja. Mű- i veit a mai Magyarországon többen olvassák és szeretik, j mint a felszabadulás előtt, i írásai számos kiadásban je­lentek meg. Kölcsey-kutatók tanulmányaikban, életrajzaik­ban, írók, költők szépirodal­mi alkotásokban elevenítették j meg nemes alakját. Kölcsey tevékenységének lé­nyege: művészi, nagyrészt ma is élvezhető formában hirdet­te költeményeiben, beszédei­ben, kritikai, bölcseleti, jelle­gű műveiben kora haladó esz­méit. Harcostársa volt tehát | Kazinczynak a nyelvújításért vívott harcban. Kazinczy har­mincegy évvel volt idősebb Kölcseynél (1759-től 1831-ig élt.) Kölcsey 1832 szeptember 8-án (kilenc évvel a Himnusz írása után), a Magyar Tudo­mányos Akadémia első köz­gyűlésén ma is eleven erővel ható emlékbeszédet tartott Kazinczy Ferenc emlékére. Ez a nagyszabású emlékezés a pesti vármegyeházán (a Fest megyei Tanács mai székháza) hangzott el. A Jelenkor című lap 1832 szeptember 12-i szá­mában így tudósít erről a je­lentős kulturális eseményről: „Ezen, valóban közérdekű nemzeti jelles ünneplésre ns. tekintetes [nemes] Pest vár­megye nagyobb gyűlésterme vala kijelölve’ s reggeli 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom