Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-01 / 179. szám

1964. AUGUSZTUS 1. SZOMBAT PEST MEGYEI Cj&rlap :* Sseméíui viták Ismerős kifejezés, sok­szor halljuk. „Személyi vi­ták nehezítik az előbbre ju­tást.” „Személyi viták aka­dályozzák a problémák megoldását.” Sűrűn elhang­zik ilyen vagy olyan for­mában, mindenkor azonos tartalmat takarva. A mun­ka szülte viták elkerülhe­tetlenek, de ezek nem sze­mélyi viták, nem szemé­lyek, hanem felfogások, né­zetek ellen irányulnak. E kérdéscsoporttal foglalko­zik a cikk. Legyünk őszinték: nem bá­nunk kellően gazdag kincsű magyar nyelvünkkel. Amire azt kellene mondanunk: tor­zsalkodás, tekintélyféltés, hu­zakodás, szándékos értetlen­ség, irigykedés szülte veszeke­dés s így tovább, arra azt mondjuk: viták. Személyi vi­ták. Pedig nemcsak a szavak­kal való gazdálkodást jelenti ez, hanem az emberekkel, az anyagi javakkal való rossz gazdálkodást is. Mert a sze­mélyi viták emberek idegei­be, s jelentős anyagi javakba kerülnek. QD Egyik járási tanácsunk me­zőgazdasági osztályának fő­könyvelője munkahelyet ke­resett feleségének. Az asz- szonyka bármit elfogadott vol­na, férje viszont azt tartotta: az ő felesége akármit nem végezhet el. Megpróbálta ide is, oda is benyomni feleségét. Az érintettek ellenálltak. A dolog elfajult. „Viták kelet­keztek”, azaz — veszekedés lett a dologból. Ellenem irá­nyul az egész — így a főköny­velő. Ránkkénvszeríti — így az érintettek. Végül persze ke­rült hely a feleségnek, de ad­dig órák, napok teltek el „sze­mélyi vitákkal”, azaz kicsi­nyes indokok sugallta huza­kodással. Az emberek egy része azon­nal a személye elleni támadás­nak fogja fel, ha ellentmonda­nak neki. Sokan az igazságot akként mérik, hogy amit ők mondanak, az igaz, amit má­sok, az nem. Nem a tények mérlegelése dönt, hanem a személyeké. Ki mondta? Sű­rűn elhangzó kérdés. És a kér­désben ott rejlik a furcsa alapállás is: mert akárkitől nem fogadjuk el. Az igazság mindenkor igazság marad, bárki mondja is ki. Ezt azon­ban még elég kevesen értik meg. Van példa arra — egyik közös gazdaságunkban — hogy amit hetek, hónapok óta hajtogatott a tagság, azt a vezetőség nem fogadta el. Mindaddig, míg egy „felülről jött” ember is nem mondta ki. Abban a pillanatban elfoga­dott dolog lett! Miért? Az okos szó, bárhonnét is jön. megfogadható. Csak éppen va­lami érthetetlen, s mai közéle­tünktől teljesen idegen szolga- lelkűség miatt, szívesebben fo­gadják el, ha „felülről” jön. Mert akkor egyben takaró is: jó fedezék a felelősség elhárí­tására. DD A Duna menti község tan­testületében nem valami nagy volt az egyetértés. Apró, je­lentéktelen ügyek mérgez­ték a levegőt, amelyek ma­gukban semmit, összességük­ben azonban szinte kibírhatat­lan légkört jelentettek. Egyik kolléga összeveszett a másik­kal, mert az ráhárított egy feladatot. Mások megjegy­zést tettek egyik tanárnőre, pusztáin azért, mert — jól öl­tözött. S így tovább. Végül e személyi torzsalkodások odáig fajultak, hogy a mun­ka, a gyerekek nevelése ke­rült veszélybe. Ekkor — csak ekkor! — kapott észbe az igazgató, s próbált rendet ten­ni, tisztázni a dolgokat. Most persze ellene fordultak. Ki­derült az is; szinte lehetet­len tisztázni, mi történt, mert lényegében nem történt sem­mi. Csak éppen emberek pisz­kálták egymást, apró intriká­kat szőttek, nyelveltek a má­sik rovására, pletykáltak, s nemcsak mások becsületét pöttyözték be, hanem hivatá­sukat >s, amelynek alapelve a becsületesség, az igazat mon­dás. Szabad-e, hogy kollektíva eljusson idáig? Persze, nem szabad. Ahol azonban em­berek vannak, ott ilyen is van — hangzik a jogosnak látszó ellenvetés. De miért? Miért van így? Azért, mert túl sok kacatot cipelünk még magunkkal a régmúltból, s a közelebbi múltból is. A „tisztes” polgá­ri világból, ahol alapvető volt az ilyen emberi maga­tartás, s a személyi kultusz okozta torzulások időszaká­ból is, amikor elég volt — té­nyek nélkül, azoktól függetle­nül — beszélni valakiről... A gyom mindig szívósabb, mint a nemes növény. A ma­gatartásbeli gyomok is szí- vósabbnak, erősebbnek bi­zonyulnak sokszor, mint az új erkölcsű ember kifejlesz­tette tulajdonságok. A régi — átmenetileg — úrrá lehet az újon. Mert az előre haladás­nak nemcsak győzelmei, ha­nem időleges vereségei is vannak. És sokszor e veresé­gek láttán úgy kiáltanak fel az emberek, mintha végér­vényesen eldőlt volna a csa­ta, s elintézik annyival: mi­csoda emberek vannak! A kisebb vagy nagyobb em­beri közösségek magatartását mindenkor a többség kiala­kította légkör szabja meg. Le­hetnek — és vannak is — kö­zösségek, ahol ez a többség még régi szellemben gondol­kozik, s cselekszik. Vajon ez esetben ez a mérvadó? Ekkor a kisebbség ne fáradozzon azon, hogy megváltoztassa az erőviszonyokat, s a többséget jó szellemű emberekből hoz­za létre? Sokszor könnven beletörődünk a vereségekbe. S Sok időt rabol el, rengeteg energiát leköt a személyeske­dés, a kicsinyes huzakodás, az emberek közötti torzsalkodás. Mennyivel ..gyorsabban halad­hatnánk előre, ha nem kelle­ne lépten — nyomon „tisztáz­ni”, ha hivatalos szerveink- nék, párt- ég tömegszerveze­teinknek nem kellene nagyon is sűrűn foglalkozniuk a sze­mélyi marakodásokkal, az ér­tetlenséggel, azzal, ami szem­beállít embereket, olyan em­bereket, akiknek pedig közös célctkért kellene munkálkod­niuk. Idegen emberék sokszor jobban és gyorsabban megej­tik egymást, mint azok, akik napról-napra együtt dolgoz­nak, s éveket töltenek egymás mellett. Miféle indokok lehet­nek erre? Legalábbis olyan indokok, amelyek elfogadha­tók? Az országban uralkodó sza­bad, nyílt légkör, a párt poli­tikáját jellemző humanitás ki kell, hogy sugározzon a kisebb emberi közösségekre is. E su­gárzást erősíteni: kettős fel­adatot jelent. Egyrészt azt, hogy helyben, „lenn” is ilyen­nek kell lennie a mindenna­pok gyakorlatának, másrészt viszont azt, hogy az eddigiek­nél szigorúbban kell fellépni a torzsalkodák, intrikálok, pletjfkálók, a rosszízű szemé­lyi viták kezdeményezői ellen. E kettős feladat lényegében egyet jelent. A humanitás a tisztesség szigorúsága, a be­csületesség egyet jelent a nem becsületessel való szembesze­güléssel. A türelmesség pedig nem jelent szemhunyást. A személyi viták számát nem úgy kell csökkentenünk, hogy a cikk bevezetőjében em­lített szavakkal megkülönböz­tetjük őket egymástól. Ügy is, hogy a kis közösségek légkö­rét megváltoztatjuk. Olyanná tesszük, ahol nem azért nin­csenek személyi viták, mert csak torzsalkodások, pletykák, intrikák vannak, hanem mert a közösség nem tűri, hogy mindkét felet lealacsonyító személyi viták legyenek. Mészáros Ottó Újabb 600 holtai bővült Néhány év múlva a Szent­endrei-sziget lesz a Dunaka­nyar zöldséges- és gyümölcsös­kertje. A tervek szerint a sziget 6500 hold gazdaságilag művelhető területéből 1970-ig 4500 holdat öntöznek, s az itt nevelt termékeket elsősorban a kiránduló- és üdülőhelyek­re szállítják. A fejlesztési terv megvalósításához még a múlt évben hozzáláttak. Ekkor ala­kult meg a vízhasznosító tár­sulat, amely öt hordozható be­rendezésével 250 holdat öntő-' zött. A fejlesztési terv szerint 1970-ig négy öntöző főmű épül. Az első már elkészült és üzembehelyezésével újabb 600 holddal bővült a sziget öntö­zött területe. A társulat eb­ben az évben a hordozható berendezésekkel 12.4 millió köbméter vizet permetez a gyümölcsösökre, valamint a zöldség- és takarmánytermő földekre. A nyelvtanulásról Az utóbbi években lénye­gesen megnőtt a külföldre látogató magyarok száma. Hazánk fiai tömegesen ke­resik fel a környező baráti országokat, de a nyugati or­szágokat is. Az utazók kö­zött mind több az olyan, aki nem csoporttal, nem IBUSZ- szervezés keretében látogat el az őt érdeklő tájakra, ha­nem gépkocsin, vagy vona­ton, de egyedül vág neki az ismeretlennek. Ebben az év­ben különösen Csehszlová­kiába és Lengyelországba utazik sok magyar állam­polgár. Oka ismeretes: könnyebb lett az útipapírok intézése. Most közlik a la­pok, hogy a kölcsönös egyé­ni látogatások, utazások le­hetővé váltak a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság polgáraival is. Az intézkedést minden bi­Megkapták diplomájukat az ország első termelőszövetkezeti üzemgazdászai Zsámbékon, a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban befejeződtek az államvizsgák. Két évi tanulás után 40 hall­gató állt a vizsgabizottság elé. Ezek a hallgatók termelőszö­Ma megkezdődik az augusztusi csillaghullás Földünk szombaton érkezik el Nap körüli pályájának ah­hoz a pontjához, ahol összeta­lálkozik a Perseidák nevű ha­talmas meteor-raj útvonalával — mondotta dr. Kulin György, az Uránia Csillagvizsgáló igazgatója. Ezzel megkezdődik a nyári éjszakák nagy égi színjátéka, az augusztusi csil­laghullás. Szombattól fogva teljesen körülvesznek bennünket a me­teorok. Amelyik annyira kö­zel suhan el mellettünk, hogy a föld légkörébe is belemerül, az felizzik és elég. Ezeket lát­juk hullócsillagoknak. A Perseidák serege általá­ban apró kis meteorocskákból áll. A felízzás közben szabad szemmel is látható átmérője általában 1 és 10 milliméter, súlya pedig 2 milligramm és :yi között váltakozik. Az ' ;ási tömegben csak elvét kadhat ennél na­gyobb és súlyosabb. Ha ugyanis egy ilyen nagyobb me­teor izzik fel a légkörben, az már nem kis hullócsillagnak, hanem tűzgömbnek látszik. tűzgömböt viszont a Perseidák között eddig nemigen észlel­tek, pedig a csillaghullás csúcsúpontján, augusztus 12- én egyetlen megfigyelőhelyről óránként általában 50 felvilla­nást is leh,et látni. Ezeknek az apróságoknak azonban megszámlálhatatlan milliárdjai rohannak most kö­rülöttünk, hiszen a Főidnek csaknem 52 millió kilométeres utat kell bejárnia ahhoz, hogy nem egészen három hét eltel­te után a meteoráramot el­hagyva, folytathassa tovább száguldását a térben. (MTI). Napkemencében rubin és iafír Ausztráliai tudósoknak si­került háromtükrös napke­mencében háromezer Celsius fok hőmérsékleten mester­séges rubint és zafírt elő­állítani. vetkezeti üzemgazdászok lesz­nek. Ők az iskola első „fecs­kéi”, akik diplomát kaptak ebből a szakmából. Feladatuk közé tartozik többek között a tervezés, a zárszámadás elő­készítése, az elő- és utókalku­láció összeállítása, valamint a jövedelmezőség és az ered­ményesség vizsgálata. Az oklevelek átadására pénteken került sor. Negy­venhat hallgató, köztük egy kitüntetéssel, kettő kitűnő eredménnyel végzett, — kap­ta meg diplomáját. Az ün­nepségen dr. Erdei Ferenc akadémikus köszöntötte me­zőgazdaságunk új szakembe­reit. zonnyal a turisták számá­nak további emelkedése kö­veti. A nagy utazási láz azon­ban óhatatlanul előtérbe he­lyezi a nyelvtanulás problé­máját. Nemegyszer tanúja lehet az ember olyan ese­teknek, hogy magyarok kézzel-lábbal magyaráznak, törik, keverik a nyelveket, s csak nagy üggyel-bajjal tud­ják megértetni magukat. A külföldi partner hiába kér­dezi oroszul, németül, an­golul, franciául, esetleg ola­szul, •hogy mit óhaji az em­ber. A kérdésre csak kevés magyar tud érthetően vála­szolni. Oka: hazánkban a tömeges nyelvtanulás még gyermekcipőben jár, meg sem közelíti az utazás mére­teit. S a határok tágabbra nyíltával nem hogy javulna a helyzet, hanem még rom­lik is. Példa erre a többi között a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat statisz­tikája is. Mint ismeretes, a TIT keretén belül lehetsé­ges a nyelvtanulás. A TIT tagjai a jelentkezők kíván­ságának megfelelően vezet­nek nyelvtanfolyamokat — kellő számú jelentkező ese­tén — bármely nyelvből. Ezt a lehetőséget azonban nagyon kevesen használják ki. 1961-ben például me­gyénkben nyolc orosz, 26 német/3 francia, 5 angol tanfolyam indult, kereken 500 hallgatóval. 1963-ban pe­dig már csak 4 orosz, 10 né­met, 3 angol tanfolyam in­dult 270 hallgatóval. A szá­mok önmagukért beszél­nek! ... A szeptemberben induló új népművelési-okta­tási idényben valamiképpen módját kellene ejteni, hogy nagyobb propagandát és nagyobb támogatást kapjon az iskolán kívüli tömeges nyelvoktatás megyénkben is. (tm) (Folytatás az 1. oldalról.) j fiatalok arató- és cséplőbrigá- i dókat. Például Nagykátán, a ! Magyar—Koreai Barátság I Tsz-ben a kézi aratásban se­gítettek a KISZ-esek. A monori járásban 700 fiatal kapcsolódott be a gabonabetakarításba. Minthogy az aratás most fejeződött be, még nem tud­ják pontosan lemérni a fia­talok segítségét. Mindenesetre a megyei bizottság kéri, hogy az ifjúsági cséplő- és szalma­lehúzó csapatok igyekezzenek továbbra is segíteni a még so­■ ronlévö munkákban a közös I gazdaságc/kat. I A beszámolót követő vitá- | ban a végrehajtó bizottság 1 tagjai több javaslatot tettek a mezőgazdaságban végzett KISZ segítő munka kiterjesz­tésére. A DánszentmVklósi Állami Gazdaság dolgozói, KISZ-fia- taljai a megyei KlSZ-bizott- ságnak is megküldték verseny­felhívásukat, amelyben felszabadulásunk 20. év­fordulója tiszteletére siló- zási versenyre hívják ki az ország valamennyi szo­cialista nagyüzemét, ál- } lami gazdaságát, termelő­szövetkezetét. J Vállalják, hogy a fővetésü si- (lókukorica és csatornádé siló- ázását augusztus 31-ig befeje­lzik. A silókazlakat úgy ala­kítják ki, hogy a romlás az £ 5 százalékot ne haladja meg. IA várható géphibásodásokat 5 figyelembevéve egy-egy siló- \ kombájn naponta minimálisan ; 400—500 mázsás teljesítményt í ér el. 5 A silózást komplett bri- 5 gádban végzik. A nagyobb \ gyakorlattal rendelkező brigádtagok mellé KISZ- í fiatalokat osztanak be. \ Arra törekszenek, hogy a í munkagépeket és szállítóesz­közöket maximálisan kihasz- £ nálják, ezért a silózást a bri- | gád mindig egy-egy nagyobb Ij területen végzi. A zavartalan £ silózás érdekében ügyeletes f szerelő tartózkodik kint a 2 munkahelyen. hogy meghi- \ básodás esetén azonnal meg- : javíthassa a gépeket. A ver­senyt tíz naponként értékeli a \ pártszervezet, a KlSZ-szerve- ; zet és a szakszervezet képvi- íselőiből alakult bizottság. < A KISZ Pest megyei vég- í rehajtó bizottsága felhívja a j megye termelőszövetkezeti és : állami gazdaságokban dolgozó, ; valamint a gépállomási fiata- í lókat, csatlakozzanak a dán­■ szentmiklósi felhíváshoz. ala- i kítsák újjá a silózóbrigádokat, j segítsék mezőgazdaságunkat, [hogy maradéktalanul biztosít­hassa a szarvasmarha állo­mány téli takarmányellátását. «. p. Amit vágattak — teljesítik! Különleges virdgna Inárcson szú bácsi még a kalapját is leveszi templomi mozdulattal, meghatódottan. A mikrobusz motorja fel­búg. Jó lehet a vezetője, hogy fátyolos szemmel, baj nélkül kikanyarog vele az útra. — Lányok, ne sírjatok hát — szólal meg vigasztalón Perényi István tsz-elnök, mi­közben szeméből két öreg könnycsepp hullik a földre. — Ne sírjatok, apátok helyett apátok leszek, minden gondo­tokkal, bajotokkal mindig el­jöhettek hozzám. Megértem én, nehéz az első lépés, amit most ti tesztek meg az élet­ben. De higgyétek el, nehe­zebb volt az én időmben. Csak egy kis batyuval vágjam neki a világnak, ti meg annyi táskával, hogy miattuk a szo­bámba se mehetek be. E zen nevetnek. Perényi meg folytatja: — Szeretettel várt és fogad benneteket a tsz. Ne féljetek, jó dolgotok lesz minálnnk. — Hogy miiven d^lqunk lesz, az rajtunk múlik — mondja Kati. — Attól, hogy hogyan dol­gozunk — szólal meg Erzsi. — Es hogyan viselkedünk — teszi hozzá Mari. Ma reggel munkába áll az üvegházban három dísznö­vénytermesztő szakmunkás, a Március 21. három új tagja Különleges virágnav van min­denütt éppen. De ilyen külön­leges sehol sincs ma, csak Inárcson. Szokoly Endre folyóvizes szobát, most hoz­zák rendbe nekik. Lesz benne szekrény, asztal, szék, ágy, de ágyneműre nincs szükségük, saját keresetűikből vettek ke­lengyét mind a hárman, mi­előtt útrakeltek. A tanulói ösztöndíjból három év alatt mindegyiküknek kétezer fo­rintnál is több gyűlt össze a takarékban. Eótról hivatalos kísérettel jöttek. Bradács Illés, a neve­lőjük hozta a három volt növendéket. — Jó helyre hoztam őket — mondja. — Ilyen jó helyre a legjobbakat. A hivatalos kísérőn kívül azonban még hárman eljöttek velük. Az egyik a tanáruk, a másik szakoktatójuk volt, a harmadik pedig a Gyermek- város szakszervezeti titkára, ötödiknek pedig a mikrobusz vezetője. Most az irodaépület­ből tűnnek elő. Ütött a búcsú perce. — Jenő bácsi! Jani bácsi! Bandi bácsi! Árpi bácsi! Illés bácsi! — sikong három sírás leányhang. Átölelik, össze­vissza csókolják a könnyező szemű férfiakat, a lányok sze­méből meg potyognak a könnyek. Hej, sok apával kell beérni annak, akinek egy sin­csen! A búcsúzkodást látva szem nem marad szárazon az ud­varban. Öszöreg, nagy baju­vény termesztők és kertépítők. — Itt is áz uvegházban dol­gozunk majd. Lehet, hogy nem éppen virágkertészek le­szünk, de értünk a palántane­veléshez, hogyan kell zöldség­palántával dolgozni majd megtanuljuk —, a barna arcú, fekete szemű Lendvai Kati beszél így, a legidősebb. Húsz éves már és hét esztendőt töl­tött a Gyermekvárosban. Szé­kesfehérvárott született. — De nem biztos, hogy odavaló vagyok. a nyjáról, apjáról semmit z J sem tud, az égvilágon nincsen senkije. Két társa Se­res Erzsi három évig, Juhász Mari négy évig lakott a Gyer­mekvárosban. Tizennyolc esz­tendővel ezelőtt az egyik Ti­szafüreden, a másik Szegeden látta meg a napvilágot. Mos­tanáig állami gondozottak — ez volt a hivatalos címük, rangjuk, mától fogva tsz-ta- gok. Eddig mindenük meg­volt, ezután magukról kell gondoskodniok. Szobájuk, ágyuk ottmaradt Foton, ma este már más al­szik abban, sok az olyan gye­rek, akinek másutt nincs he­lye. ők meg hol hajtják fejü­ket nyugovóra, itt az idegen­ben? Zsiroséknál, Krizsánék- nál vendégeskednek pár na­pig, amíg elkészül a lakásuk. Mert a tsz-től lakást kapnak, y ~ f n oröndökkel teli az elnök % fi szobája az inárcsi Már- £ cius 21 Tsz központjában, % szép, új utazótáskákkal. Az ^ udvaron meg mikrobusz áll, £ azon jöhettek valami előkelő ^ vendégek, mert ki is gondol- % ná, hogy ennek a mutatós, < zöld kocsinak nagy poggyá- í szú utasai — a tsz-három leg- í újabb tagjai. Ugyanaz a há- ^ rom jólöltözött fiatal leány, ^ aki divatos, csinos nyári ruhá- £ ban — egyikük például élénk % színű halásznadrágot visel — £ kicsit félszegen, félénken ösz- % szebújik az eperfa alatt, a ^ mikrobusz mellett. £ Nincsenek sokáig, csak egy- £ egy percre magukban, szala- £ doz hozzájuk, meg vissza az £ irodába Zsíros Zsuzsa, a he- } lyes kis adminisztrátor lány, £ pusmognak, nevetgélnek, már- % is jó barátnők. Aztán másik $ barátnő, Krizsán Magdi siet $ feléjük, rászabott, ízléses ru- £ hában, munka után frissen ki- £ mosakodva, mert már estele- £ dik. Neve egy ízben szerepelt £ ezeken a hasábokon, mint ^ olyan lányé, aki nem szakadt t el a földtől, szakmunkás ta- \ nuló a tsz-ben. 'j A három újonnan jött lány pedig már szakmunkás, épp % most szabadult fel nyolcadma- '/, gával Foton, a Gyermekváros- £ ban. Három esztendőn keresz- £ tül tanulóskodtak, megkapták j. a bizonyítványt róla: dísznö- T~ "

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom