Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-01 / 179. szám
1964. AUGUSZTUS 1. SZOMBAT PEST MEGYEI Cj&rlap :* Sseméíui viták Ismerős kifejezés, sokszor halljuk. „Személyi viták nehezítik az előbbre jutást.” „Személyi viták akadályozzák a problémák megoldását.” Sűrűn elhangzik ilyen vagy olyan formában, mindenkor azonos tartalmat takarva. A munka szülte viták elkerülhetetlenek, de ezek nem személyi viták, nem személyek, hanem felfogások, nézetek ellen irányulnak. E kérdéscsoporttal foglalkozik a cikk. Legyünk őszinték: nem bánunk kellően gazdag kincsű magyar nyelvünkkel. Amire azt kellene mondanunk: torzsalkodás, tekintélyféltés, huzakodás, szándékos értetlenség, irigykedés szülte veszekedés s így tovább, arra azt mondjuk: viták. Személyi viták. Pedig nemcsak a szavakkal való gazdálkodást jelenti ez, hanem az emberekkel, az anyagi javakkal való rossz gazdálkodást is. Mert a személyi viták emberek idegeibe, s jelentős anyagi javakba kerülnek. QD Egyik járási tanácsunk mezőgazdasági osztályának főkönyvelője munkahelyet keresett feleségének. Az asz- szonyka bármit elfogadott volna, férje viszont azt tartotta: az ő felesége akármit nem végezhet el. Megpróbálta ide is, oda is benyomni feleségét. Az érintettek ellenálltak. A dolog elfajult. „Viták keletkeztek”, azaz — veszekedés lett a dologból. Ellenem irányul az egész — így a főkönyvelő. Ránkkénvszeríti — így az érintettek. Végül persze került hely a feleségnek, de addig órák, napok teltek el „személyi vitákkal”, azaz kicsinyes indokok sugallta huzakodással. Az emberek egy része azonnal a személye elleni támadásnak fogja fel, ha ellentmondanak neki. Sokan az igazságot akként mérik, hogy amit ők mondanak, az igaz, amit mások, az nem. Nem a tények mérlegelése dönt, hanem a személyeké. Ki mondta? Sűrűn elhangzó kérdés. És a kérdésben ott rejlik a furcsa alapállás is: mert akárkitől nem fogadjuk el. Az igazság mindenkor igazság marad, bárki mondja is ki. Ezt azonban még elég kevesen értik meg. Van példa arra — egyik közös gazdaságunkban — hogy amit hetek, hónapok óta hajtogatott a tagság, azt a vezetőség nem fogadta el. Mindaddig, míg egy „felülről jött” ember is nem mondta ki. Abban a pillanatban elfogadott dolog lett! Miért? Az okos szó, bárhonnét is jön. megfogadható. Csak éppen valami érthetetlen, s mai közéletünktől teljesen idegen szolga- lelkűség miatt, szívesebben fogadják el, ha „felülről” jön. Mert akkor egyben takaró is: jó fedezék a felelősség elhárítására. DD A Duna menti község tantestületében nem valami nagy volt az egyetértés. Apró, jelentéktelen ügyek mérgezték a levegőt, amelyek magukban semmit, összességükben azonban szinte kibírhatatlan légkört jelentettek. Egyik kolléga összeveszett a másikkal, mert az ráhárított egy feladatot. Mások megjegyzést tettek egyik tanárnőre, pusztáin azért, mert — jól öltözött. S így tovább. Végül e személyi torzsalkodások odáig fajultak, hogy a munka, a gyerekek nevelése került veszélybe. Ekkor — csak ekkor! — kapott észbe az igazgató, s próbált rendet tenni, tisztázni a dolgokat. Most persze ellene fordultak. Kiderült az is; szinte lehetetlen tisztázni, mi történt, mert lényegében nem történt semmi. Csak éppen emberek piszkálták egymást, apró intrikákat szőttek, nyelveltek a másik rovására, pletykáltak, s nemcsak mások becsületét pöttyözték be, hanem hivatásukat >s, amelynek alapelve a becsületesség, az igazat mondás. Szabad-e, hogy kollektíva eljusson idáig? Persze, nem szabad. Ahol azonban emberek vannak, ott ilyen is van — hangzik a jogosnak látszó ellenvetés. De miért? Miért van így? Azért, mert túl sok kacatot cipelünk még magunkkal a régmúltból, s a közelebbi múltból is. A „tisztes” polgári világból, ahol alapvető volt az ilyen emberi magatartás, s a személyi kultusz okozta torzulások időszakából is, amikor elég volt — tények nélkül, azoktól függetlenül — beszélni valakiről... A gyom mindig szívósabb, mint a nemes növény. A magatartásbeli gyomok is szí- vósabbnak, erősebbnek bizonyulnak sokszor, mint az új erkölcsű ember kifejlesztette tulajdonságok. A régi — átmenetileg — úrrá lehet az újon. Mert az előre haladásnak nemcsak győzelmei, hanem időleges vereségei is vannak. És sokszor e vereségek láttán úgy kiáltanak fel az emberek, mintha végérvényesen eldőlt volna a csata, s elintézik annyival: micsoda emberek vannak! A kisebb vagy nagyobb emberi közösségek magatartását mindenkor a többség kialakította légkör szabja meg. Lehetnek — és vannak is — közösségek, ahol ez a többség még régi szellemben gondolkozik, s cselekszik. Vajon ez esetben ez a mérvadó? Ekkor a kisebbség ne fáradozzon azon, hogy megváltoztassa az erőviszonyokat, s a többséget jó szellemű emberekből hozza létre? Sokszor könnven beletörődünk a vereségekbe. S Sok időt rabol el, rengeteg energiát leköt a személyeskedés, a kicsinyes huzakodás, az emberek közötti torzsalkodás. Mennyivel ..gyorsabban haladhatnánk előre, ha nem kellene lépten — nyomon „tisztázni”, ha hivatalos szerveink- nék, párt- ég tömegszervezeteinknek nem kellene nagyon is sűrűn foglalkozniuk a személyi marakodásokkal, az értetlenséggel, azzal, ami szembeállít embereket, olyan embereket, akiknek pedig közös célctkért kellene munkálkodniuk. Idegen emberék sokszor jobban és gyorsabban megejtik egymást, mint azok, akik napról-napra együtt dolgoznak, s éveket töltenek egymás mellett. Miféle indokok lehetnek erre? Legalábbis olyan indokok, amelyek elfogadhatók? Az országban uralkodó szabad, nyílt légkör, a párt politikáját jellemző humanitás ki kell, hogy sugározzon a kisebb emberi közösségekre is. E sugárzást erősíteni: kettős feladatot jelent. Egyrészt azt, hogy helyben, „lenn” is ilyennek kell lennie a mindennapok gyakorlatának, másrészt viszont azt, hogy az eddigieknél szigorúbban kell fellépni a torzsalkodák, intrikálok, pletjfkálók, a rosszízű személyi viták kezdeményezői ellen. E kettős feladat lényegében egyet jelent. A humanitás a tisztesség szigorúsága, a becsületesség egyet jelent a nem becsületessel való szembeszegüléssel. A türelmesség pedig nem jelent szemhunyást. A személyi viták számát nem úgy kell csökkentenünk, hogy a cikk bevezetőjében említett szavakkal megkülönböztetjük őket egymástól. Ügy is, hogy a kis közösségek légkörét megváltoztatjuk. Olyanná tesszük, ahol nem azért nincsenek személyi viták, mert csak torzsalkodások, pletykák, intrikák vannak, hanem mert a közösség nem tűri, hogy mindkét felet lealacsonyító személyi viták legyenek. Mészáros Ottó Újabb 600 holtai bővült Néhány év múlva a Szentendrei-sziget lesz a Dunakanyar zöldséges- és gyümölcsöskertje. A tervek szerint a sziget 6500 hold gazdaságilag művelhető területéből 1970-ig 4500 holdat öntöznek, s az itt nevelt termékeket elsősorban a kiránduló- és üdülőhelyekre szállítják. A fejlesztési terv megvalósításához még a múlt évben hozzáláttak. Ekkor alakult meg a vízhasznosító társulat, amely öt hordozható berendezésével 250 holdat öntő-' zött. A fejlesztési terv szerint 1970-ig négy öntöző főmű épül. Az első már elkészült és üzembehelyezésével újabb 600 holddal bővült a sziget öntözött területe. A társulat ebben az évben a hordozható berendezésekkel 12.4 millió köbméter vizet permetez a gyümölcsösökre, valamint a zöldség- és takarmánytermő földekre. A nyelvtanulásról Az utóbbi években lényegesen megnőtt a külföldre látogató magyarok száma. Hazánk fiai tömegesen keresik fel a környező baráti országokat, de a nyugati országokat is. Az utazók között mind több az olyan, aki nem csoporttal, nem IBUSZ- szervezés keretében látogat el az őt érdeklő tájakra, hanem gépkocsin, vagy vonaton, de egyedül vág neki az ismeretlennek. Ebben az évben különösen Csehszlovákiába és Lengyelországba utazik sok magyar állampolgár. Oka ismeretes: könnyebb lett az útipapírok intézése. Most közlik a lapok, hogy a kölcsönös egyéni látogatások, utazások lehetővé váltak a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság polgáraival is. Az intézkedést minden biMegkapták diplomájukat az ország első termelőszövetkezeti üzemgazdászai Zsámbékon, a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban befejeződtek az államvizsgák. Két évi tanulás után 40 hallgató állt a vizsgabizottság elé. Ezek a hallgatók termelőszöMa megkezdődik az augusztusi csillaghullás Földünk szombaton érkezik el Nap körüli pályájának ahhoz a pontjához, ahol összetalálkozik a Perseidák nevű hatalmas meteor-raj útvonalával — mondotta dr. Kulin György, az Uránia Csillagvizsgáló igazgatója. Ezzel megkezdődik a nyári éjszakák nagy égi színjátéka, az augusztusi csillaghullás. Szombattól fogva teljesen körülvesznek bennünket a meteorok. Amelyik annyira közel suhan el mellettünk, hogy a föld légkörébe is belemerül, az felizzik és elég. Ezeket látjuk hullócsillagoknak. A Perseidák serege általában apró kis meteorocskákból áll. A felízzás közben szabad szemmel is látható átmérője általában 1 és 10 milliméter, súlya pedig 2 milligramm és :yi között váltakozik. Az ' ;ási tömegben csak elvét kadhat ennél nagyobb és súlyosabb. Ha ugyanis egy ilyen nagyobb meteor izzik fel a légkörben, az már nem kis hullócsillagnak, hanem tűzgömbnek látszik. tűzgömböt viszont a Perseidák között eddig nemigen észleltek, pedig a csillaghullás csúcsúpontján, augusztus 12- én egyetlen megfigyelőhelyről óránként általában 50 felvillanást is leh,et látni. Ezeknek az apróságoknak azonban megszámlálhatatlan milliárdjai rohannak most körülöttünk, hiszen a Főidnek csaknem 52 millió kilométeres utat kell bejárnia ahhoz, hogy nem egészen három hét eltelte után a meteoráramot elhagyva, folytathassa tovább száguldását a térben. (MTI). Napkemencében rubin és iafír Ausztráliai tudósoknak sikerült háromtükrös napkemencében háromezer Celsius fok hőmérsékleten mesterséges rubint és zafírt előállítani. vetkezeti üzemgazdászok lesznek. Ők az iskola első „fecskéi”, akik diplomát kaptak ebből a szakmából. Feladatuk közé tartozik többek között a tervezés, a zárszámadás előkészítése, az elő- és utókalkuláció összeállítása, valamint a jövedelmezőség és az eredményesség vizsgálata. Az oklevelek átadására pénteken került sor. Negyvenhat hallgató, köztük egy kitüntetéssel, kettő kitűnő eredménnyel végzett, — kapta meg diplomáját. Az ünnepségen dr. Erdei Ferenc akadémikus köszöntötte mezőgazdaságunk új szakembereit. zonnyal a turisták számának további emelkedése követi. A nagy utazási láz azonban óhatatlanul előtérbe helyezi a nyelvtanulás problémáját. Nemegyszer tanúja lehet az ember olyan eseteknek, hogy magyarok kézzel-lábbal magyaráznak, törik, keverik a nyelveket, s csak nagy üggyel-bajjal tudják megértetni magukat. A külföldi partner hiába kérdezi oroszul, németül, angolul, franciául, esetleg olaszul, •hogy mit óhaji az ember. A kérdésre csak kevés magyar tud érthetően válaszolni. Oka: hazánkban a tömeges nyelvtanulás még gyermekcipőben jár, meg sem közelíti az utazás méreteit. S a határok tágabbra nyíltával nem hogy javulna a helyzet, hanem még romlik is. Példa erre a többi között a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat statisztikája is. Mint ismeretes, a TIT keretén belül lehetséges a nyelvtanulás. A TIT tagjai a jelentkezők kívánságának megfelelően vezetnek nyelvtanfolyamokat — kellő számú jelentkező esetén — bármely nyelvből. Ezt a lehetőséget azonban nagyon kevesen használják ki. 1961-ben például megyénkben nyolc orosz, 26 német/3 francia, 5 angol tanfolyam indult, kereken 500 hallgatóval. 1963-ban pedig már csak 4 orosz, 10 német, 3 angol tanfolyam indult 270 hallgatóval. A számok önmagukért beszélnek! ... A szeptemberben induló új népművelési-oktatási idényben valamiképpen módját kellene ejteni, hogy nagyobb propagandát és nagyobb támogatást kapjon az iskolán kívüli tömeges nyelvoktatás megyénkben is. (tm) (Folytatás az 1. oldalról.) j fiatalok arató- és cséplőbrigá- i dókat. Például Nagykátán, a ! Magyar—Koreai Barátság I Tsz-ben a kézi aratásban segítettek a KISZ-esek. A monori járásban 700 fiatal kapcsolódott be a gabonabetakarításba. Minthogy az aratás most fejeződött be, még nem tudják pontosan lemérni a fiatalok segítségét. Mindenesetre a megyei bizottság kéri, hogy az ifjúsági cséplő- és szalmalehúzó csapatok igyekezzenek továbbra is segíteni a még so■ ronlévö munkákban a közös I gazdaságc/kat. I A beszámolót követő vitá- | ban a végrehajtó bizottság 1 tagjai több javaslatot tettek a mezőgazdaságban végzett KISZ segítő munka kiterjesztésére. A DánszentmVklósi Állami Gazdaság dolgozói, KISZ-fia- taljai a megyei KlSZ-bizott- ságnak is megküldték versenyfelhívásukat, amelyben felszabadulásunk 20. évfordulója tiszteletére siló- zási versenyre hívják ki az ország valamennyi szocialista nagyüzemét, ál- } lami gazdaságát, termelőszövetkezetét. J Vállalják, hogy a fővetésü si- (lókukorica és csatornádé siló- ázását augusztus 31-ig befejelzik. A silókazlakat úgy alakítják ki, hogy a romlás az £ 5 százalékot ne haladja meg. IA várható géphibásodásokat 5 figyelembevéve egy-egy siló- \ kombájn naponta minimálisan ; 400—500 mázsás teljesítményt í ér el. 5 A silózást komplett bri- 5 gádban végzik. A nagyobb \ gyakorlattal rendelkező brigádtagok mellé KISZ- í fiatalokat osztanak be. \ Arra törekszenek, hogy a í munkagépeket és szállítóeszközöket maximálisan kihasz- £ nálják, ezért a silózást a bri- | gád mindig egy-egy nagyobb Ij területen végzi. A zavartalan £ silózás érdekében ügyeletes f szerelő tartózkodik kint a 2 munkahelyen. hogy meghi- \ básodás esetén azonnal meg- : javíthassa a gépeket. A versenyt tíz naponként értékeli a \ pártszervezet, a KlSZ-szerve- ; zet és a szakszervezet képvi- íselőiből alakult bizottság. < A KISZ Pest megyei vég- í rehajtó bizottsága felhívja a j megye termelőszövetkezeti és : állami gazdaságokban dolgozó, ; valamint a gépállomási fiata- í lókat, csatlakozzanak a dán■ szentmiklósi felhíváshoz. ala- i kítsák újjá a silózóbrigádokat, j segítsék mezőgazdaságunkat, [hogy maradéktalanul biztosíthassa a szarvasmarha állomány téli takarmányellátását. «. p. Amit vágattak — teljesítik! Különleges virdgna Inárcson szú bácsi még a kalapját is leveszi templomi mozdulattal, meghatódottan. A mikrobusz motorja felbúg. Jó lehet a vezetője, hogy fátyolos szemmel, baj nélkül kikanyarog vele az útra. — Lányok, ne sírjatok hát — szólal meg vigasztalón Perényi István tsz-elnök, miközben szeméből két öreg könnycsepp hullik a földre. — Ne sírjatok, apátok helyett apátok leszek, minden gondotokkal, bajotokkal mindig eljöhettek hozzám. Megértem én, nehéz az első lépés, amit most ti tesztek meg az életben. De higgyétek el, nehezebb volt az én időmben. Csak egy kis batyuval vágjam neki a világnak, ti meg annyi táskával, hogy miattuk a szobámba se mehetek be. E zen nevetnek. Perényi meg folytatja: — Szeretettel várt és fogad benneteket a tsz. Ne féljetek, jó dolgotok lesz minálnnk. — Hogy miiven d^lqunk lesz, az rajtunk múlik — mondja Kati. — Attól, hogy hogyan dolgozunk — szólal meg Erzsi. — Es hogyan viselkedünk — teszi hozzá Mari. Ma reggel munkába áll az üvegházban három dísznövénytermesztő szakmunkás, a Március 21. három új tagja Különleges virágnav van mindenütt éppen. De ilyen különleges sehol sincs ma, csak Inárcson. Szokoly Endre folyóvizes szobát, most hozzák rendbe nekik. Lesz benne szekrény, asztal, szék, ágy, de ágyneműre nincs szükségük, saját keresetűikből vettek kelengyét mind a hárman, mielőtt útrakeltek. A tanulói ösztöndíjból három év alatt mindegyiküknek kétezer forintnál is több gyűlt össze a takarékban. Eótról hivatalos kísérettel jöttek. Bradács Illés, a nevelőjük hozta a három volt növendéket. — Jó helyre hoztam őket — mondja. — Ilyen jó helyre a legjobbakat. A hivatalos kísérőn kívül azonban még hárman eljöttek velük. Az egyik a tanáruk, a másik szakoktatójuk volt, a harmadik pedig a Gyermek- város szakszervezeti titkára, ötödiknek pedig a mikrobusz vezetője. Most az irodaépületből tűnnek elő. Ütött a búcsú perce. — Jenő bácsi! Jani bácsi! Bandi bácsi! Árpi bácsi! Illés bácsi! — sikong három sírás leányhang. Átölelik, összevissza csókolják a könnyező szemű férfiakat, a lányok szeméből meg potyognak a könnyek. Hej, sok apával kell beérni annak, akinek egy sincsen! A búcsúzkodást látva szem nem marad szárazon az udvarban. Öszöreg, nagy bajuvény termesztők és kertépítők. — Itt is áz uvegházban dolgozunk majd. Lehet, hogy nem éppen virágkertészek leszünk, de értünk a palántaneveléshez, hogyan kell zöldségpalántával dolgozni majd megtanuljuk —, a barna arcú, fekete szemű Lendvai Kati beszél így, a legidősebb. Húsz éves már és hét esztendőt töltött a Gyermekvárosban. Székesfehérvárott született. — De nem biztos, hogy odavaló vagyok. a nyjáról, apjáról semmit z J sem tud, az égvilágon nincsen senkije. Két társa Seres Erzsi három évig, Juhász Mari négy évig lakott a Gyermekvárosban. Tizennyolc esztendővel ezelőtt az egyik Tiszafüreden, a másik Szegeden látta meg a napvilágot. Mostanáig állami gondozottak — ez volt a hivatalos címük, rangjuk, mától fogva tsz-ta- gok. Eddig mindenük megvolt, ezután magukról kell gondoskodniok. Szobájuk, ágyuk ottmaradt Foton, ma este már más alszik abban, sok az olyan gyerek, akinek másutt nincs helye. ők meg hol hajtják fejüket nyugovóra, itt az idegenben? Zsiroséknál, Krizsánék- nál vendégeskednek pár napig, amíg elkészül a lakásuk. Mert a tsz-től lakást kapnak, y ~ f n oröndökkel teli az elnök % fi szobája az inárcsi Már- £ cius 21 Tsz központjában, % szép, új utazótáskákkal. Az ^ udvaron meg mikrobusz áll, £ azon jöhettek valami előkelő ^ vendégek, mert ki is gondol- % ná, hogy ennek a mutatós, < zöld kocsinak nagy poggyá- í szú utasai — a tsz-három leg- í újabb tagjai. Ugyanaz a há- ^ rom jólöltözött fiatal leány, ^ aki divatos, csinos nyári ruhá- £ ban — egyikük például élénk % színű halásznadrágot visel — £ kicsit félszegen, félénken ösz- % szebújik az eperfa alatt, a ^ mikrobusz mellett. £ Nincsenek sokáig, csak egy- £ egy percre magukban, szala- £ doz hozzájuk, meg vissza az £ irodába Zsíros Zsuzsa, a he- } lyes kis adminisztrátor lány, £ pusmognak, nevetgélnek, már- % is jó barátnők. Aztán másik $ barátnő, Krizsán Magdi siet $ feléjük, rászabott, ízléses ru- £ hában, munka után frissen ki- £ mosakodva, mert már estele- £ dik. Neve egy ízben szerepelt £ ezeken a hasábokon, mint ^ olyan lányé, aki nem szakadt t el a földtől, szakmunkás ta- \ nuló a tsz-ben. 'j A három újonnan jött lány pedig már szakmunkás, épp % most szabadult fel nyolcadma- '/, gával Foton, a Gyermekváros- £ ban. Három esztendőn keresz- £ tül tanulóskodtak, megkapták j. a bizonyítványt róla: dísznö- T~ "