Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-23 / 197. szám

MST HEGVEI

kJCírlap

1964. AUGUSZTUS 23. VASÁRNAP

SZTARJELÖLTEK

• Anglia, Felsőbabád, Anglia

Hol marad a segítség?

Megyénk állami és termelőszövetkezeti gazdaságai ez idén is szép számmal vesznek részt a mezőgazdasági kiállításon, s az egyik valamilyen terményével, a másik' állattenyésztése legszebb példányaival verseng a díjakért. A Felsőbabádi Állami Gazdaság például két állatfajtát mutat be.

A felsőbabádi fehérhúsú

Noha csupán disznó, rendkívül előkelő származású, ősei külföldről, egyenesen Angliából érkeztek hozzánk 1948- ban, tehát azóta tizenhat nemzedéke növekedett már fel a magyar ég alatt. Vagyis teljesen meghonosodott. Ma már felsőbabádi fehérhúsú néven is ismeretes, bár őshazájában Lards Withe a neve, ami szó szerint fehér szalonnákat jelent, de Tóth Károly főagronómus közli, hogy nálunk inkább nagy fehér angol hússertésnek hívják. Fehér a húsa. fehér a sörtéje, de a

Vőlegények és menyasszonyok Jogász és csirketenyésztő

I mit hoz haza a tizenegy fel* j sőbabádi sertés?

B 63

Nem bombázó repülőgépről, van szó, habár szárnya van mindegyiknek. A B betű, meg a két számjegy Felsőbabád egyik' egyik legnagyobb büszkeségiét, a pecsenyének való hibridcsirkét jelenti.

Várady Barna a gazdaság hatalmas baromfitenyésztő telepének vezetője tenyésztette ki so,k éves fáradságos és türelmes munkával. Ezentúl már csak ezt a hibridcsirkét tenyészti a gazdaság, de nagyobb mennyiségben, hizlalásKét bajnokjelölt még az otthoni legelőn

sortén áttetsző bőre kifejezetten rózsaszín.

A kiállításra kerülő négy nyolchónapos koca- és hét alig egyesztendős kansüldőt Janicselc István, a tenyészsül- dőtelep vezetője egyenként mutatja be. A kisasszonyok neve: Fecske, Champion, Nefelejts, Katalina, az úrfiaknak viszont egyelőre még nincs nevük. Heten három apától származnak. Royal 86. Champion Boy 97 és Marchall 92 fiai. Eszerint különböztetik meg őket.

A kis kocák testsúlya egyébra eddig csak a hernádi Március 15 Tsz (kapott belőle.

Igen szép erényekkel dicsekedhet a B 63. Két és fél kiló talkaiTnáninyal kilenchetes korára 130—140 deka súlyt ér él, többet a mostanáig tenyésztett B 61-nél. Pedig a B 61 is közel ilyen erényekkel rendelkezett, hiszen 2.70 kiló takarmányból 63 napos korára 125 dekáis átlagsúlyt ért el.

A B 61 hibridet sárga magyar, Plymouth és Comish keresztezéséből tenyésztette ki Várady. Tehát két nagy I testű amerikai és a nemesített

nesképek vannak benne, megtetszett, hát megvettem. Többször is elolvastam, egészen beleszerettem a baromfitenyésztésbe és attól keizdve bújtam minden ezzel .a-témával foglalkozó angol könyvet A ~lag- modernebbeket is természetesen. Rövid idő múlva a Pomá- zi Állami Gazdaság tenyészetéhez kerültem, aztán nagyon hamar Ide.

— Mikor végezte az aglrár- egyetemet?

— Soha. Csak az abszolúto- riumom van meg, de három szigorlatom hiányzik a — jogi fakultáson.

Lám mégis csak jogásznemzet a magyar, nálunk a jogászokból még pecsenyecsirke- tenyésiztő is lehet.

Szokoly Endre

A közelmúltban egyik me- gyeszerte ismert termelőszövetkezetünk párttitkára keseregve mondotta:

— Nagyon nehéz a helyzetünk. A tavalyi mérleghiány nagy részét az idén ki kell gazdálkodnunk. De nem is ezt sérelmezzük, hanem azt, hogy szinte mindenki elfordult tőlünk.

Majd így folytatta:

— Sokan jártak ide. olyanok is, akikre nem volt szükségünk és nem sajnáljuk, hogy elmaradtak. De hiányoljuk azokat, akik most, a bajban segítségünkre lehetnének.

Ennek a szövetkezetnek a neve, a problémája értekezleteken is szóba jön. Szerencsére ma már józanabbul ítélik meg a szövetkezet vezetőinek magatartását és munkáját, mint korábban, de a segítség- nyújtás — az még most is hiányzik.

Hogy közelebb jussunk a problémához, illetve, hogy érthetőbb legyen: a szóban forgó szövetkezet éveken keresztül példásan gazdálkodott. 1 Belföldi és külföldi küldöttséIdeiglenes AFOR-teíep nyílt Szobon

Szóvá tettük annak idején a szobi ÁFOR-telep megszüntetését, aminek következtében a járás teher- és személyautói, motorkerékpárjai, a termelő- szövetkezetek traktorjai ' csak nehézkesen juthatnak üzemanyaghoz. Éppen ezért Szob községi tanácsa benzintöltő állomás és telep céljára telket ajánlott fel az ÁFOR-nak.

Az új telep tervezési munkálatai befejeződtek és az elkészült költségvetés szerint körülbelül 220 ezer forint

szükséges a telep megépítéséhez. Ez idő szerint azonban ilyen összeg nem áll rendelkezésre. Mindenesetre annyi már történt ebben az ügyben, hogy addig is, amíg sikerül anyagi fedezetet előteremteni az építkezéshez, az ÁFOR ideiglenes telepet létesített a községi tanács által kijelölt helyen és ezzel a járásbeli járművek üzemanyagbeszerzési nehézségei, ha átmenetileg is, megoldódtak.

Fedett piac épül Ócsán

A B 63 mamája a Comish 100 büszkén készülődik a kiállításra

(Foto: Gábor)

Legutóbb elhatározta Ócsa község tanácsa, hogy még az ősz folyamán vasvázas, hullámpalatetős, egyébként oldalfalak nélküli építményt emel az egyik üres telken, hogy a lakosság jobb gyümölcs- és zöldségellátása érdekében télen-nyáron, esőben- hóban árusíthassák terményeiket a község őstermelői, de elsősorban a helybeli Űj Barázda Termelőszövetkezet.

Az Űj Barázda kertészete eddig is sokban hozzájárult a község zöldség-, gyümölcsellátásának . megjavításához. Most a fedett árucsarnok tervével egyidejűleg zöldség- és dinnyetermelésének fokozását határozta el. Tervezi, hogy jövőre a jelenleginél nagyobb területen rendezi be öntözéses kertészetét és nagyobb mennyiségben termel téli főzelékfajtákat is. Ezenkívül, ahogy tavaly, idén is foglalkozik a lakosság téli burgonyaellátásával, de nemcsak oly módon, hogy házhoz szállítja a megrendelt mennyiséget, hanem új árusítóhelyén, a fedett piacon kilószámra is kiméri egész télen át.

Ehhez, valamint a téli fejeskáposzta és egyéb főzelékfélék, zöldségek, valamint hagyma tárolására azonban megfelelő hely szükséges. Éppen ezért arra készül a tsz, hogy a fedett árucsarnoknak a tanács által neki felajánlott fele része alatt pincét épít. Ezenfelül az épületnek neki jutó részét fallal veszi körül és így szabályos bolthelyiséget alakít ki. A tsz boltja minden valószínűség szerint még az ősszel megnyílik. 0

gek tucatjai keresték fel. De felkeresték sokan küldöttségen kívül is. Úgy tűnt: mindenki örül a szövetkezet eredményeinek és — ez nem megvetni való — úgy érezték a látogatók, hogy az eredményekben egy kicsit nekik is részük van.

Az igazsághoz tartozik az is, hogy a sok dicséret, az elismerés a termelőszövetkezet vezetőinek is jólesett. Dicséretben pedig nem volt hiány. Szóban, sajtóban, rádióban, televízióban egyaránt elismerték a szövetkezeti gazdaság eredményeit. A legtöbb esetben aztán kritika nélkül fogadták a vezetők nyilatkozatait. Csoda-e, ha a korlátlan elismerés elbizakodottá tette a vezetőket? Olyan vállakózásba kezdtek, ami — tekintettel arra, hogy nem tartották be a helyes termelési arányokat — megrendítette a szövetkezet egyensúlyát.

Tavaly ősszel már előrevetítette árnyékát, hogy a zárszámadás csalódásokat okoz a tagságnak, s mindazoknak, akik töretlenül hittek a szövetkezet egyenletesen felfelé ívelő fejlődésében. Az elbizakodott vezetők bíztak azonban a „jó kapcsolatokban”, s remélték, hogy átvészelik a nehézséget. A zárszámadó közgyűlésen azonban olyan nagy mérleghiány „ugrott” ki, amelyre a legborulátóbbak sem mertek gondolni. Ennek a szövetkezetnek a mérleghiánya nagyobb összegre rúgott, mint a járás többi gyenge szövetkezetéé összesen. S megtörtént a pálfordulás. A szövetkezet zárszámadó közgyűlésén már nem veitek részt a korábbi ismerősök, a különböző szervek képviselői, csak a járás vezetői és a megyei pártbizottság küldöttei.

A törvényes rendelkezéseknek megfelelően rendezték a szövetkezet gazdasági ügyeit. Tekintettel arra, hogy nem gyenge termelőszövetkezetről van szó — termelési eredményeik most is messze fölötte vannak a járás, sőt, a megye sok szövetkezetének —,a mérleghiányt ki kell gazdálkodni. Ezzel mind a vezetők, mind pedig a tagság egyetértett. S hogy mennyire egyetértenek, azt bizonyítják eddigi eredményeik: túlteljesítik termelési tervüket. Olyan összeget gazdálkodnak ki az idén, amelyre a megyében nincs még példa.

A szövetkezet vezetőinek azonban .ennek ellenére vannak problémáik. Gazdaságilag az a nehézségük támadt, hogy nem tudnak^ megfelelő — a korábbit legalábbis megközelítő — előleget nyújtarti, ami a tagok körében kedvezőtlen hangulatot kelt. Átmeneti segítségről volna csupán szó, tehát nem ajándékról, vagy ahogyan ezt ma mondják, dotációról, hanem középlejáratú hitelről. A dolognak ez a része minden bizonnyal hamarosan elintézést nyer. De minél előbb kapnák a segítséget, annál többet érne az. Esetük nagyon is igazolja a mondást: kétszer ad, aki gyorsan ad.

Sokkal inkább elgondolkoztató azonban az, amit a termelőszövetkezet párttitká- ra mondott. Most, amikor igazán szükségük lenne a segítségre, távolmaradnak azok az emberek, akik segíthetnének. Most, a bajban, a nehézségek közepette már az ! is sokat segítene a szövetke- j zet vezetőinek, tagjainak, ha megkérdeznék tőlük: „hogyan is éltek, milyen nehézségeitek vannak?’’. De nem kérdezi senki. Megbélyegzett embereknek érzik magukat. Olyannak, akik jóvátehetetlen hibát követtek el. s akikkel nem tanácsos a régi, szorosabb kapcsolatot fenntartani.

Nézzünk szembe őszintén a tényekkel:

Kétségtelen, hogy a termelőszövetkezet vezetői követték el a hibát. Ök készítették az irreális tervet, ők vezették a szövetkezet szekerét bizonytalan útra. Csakhogy abban az időben nem. vagy csak alig hangzott el ellenkezés a tervekkel szemben. Legalábbis nem volt elég hangos a tiltó szó. Ha ma valaki bírálja a szövetkezet vezetőit, annak önkritikusan azt is hozzá kell tenni: vajon mit tettem én annak érdekében, hogy a szövetkezet ne térjen le a helyes útról? Hallattam-e elég hangosan a tervekkel szemben a hangomat?

A mai tapasztalatok alapján már megmondhatjuk: „a fénykorszakban” sem voltak a termelőszövetkezet vezetői csalhatatlanok. S hogy annak hitték magukat, ahhoz hozzájárult a túl sok dicsérge- tés, a kritikátlanság. De azt is meg kell mondani, hogy nem olyan felelőtlenek, tehetségtelenek ezek a vezetők, hogy útilaput kelljen kötni a lábukra, nem érdemelnek megvetést, kiközösítést. Amilyen káros volt annak idején az elvtelen di- csérgetés, ugyanolyan káros ma a „megbélyegzés”.

Ma még a nehézségek ellenére is jól mennek a dolgok ebben a szövetkezetben. De vajon meddig? Meddig bírják a szövetkezeti vezetők a tengernyi tennivaló mellett hordani a rájuk nehezedő bizonytalanságot? Nincs ez így rendjén. A rendes kerékvágásba kell terelni az életet. Segíteni kell a vezetőket, mert ezzel a szövetkezetei segítik.

Mihók Sándor

ként 130 kiló körül van, és törzshossza, tehát fejét, farkát leszámítva a test mérete egy méter körül jár. A kan- süldők viszont másfél mázsánál többet nyomnak, s ennek megfelelően hosszabbak is. Természetes, hiszen az erősebb nemhez tartoznak és idősebbek menyasszonyaiknál.

De akár koca, akár kan, fiatal kora ellenére alaposan megtermett ez a tizenegy sertés. Teljesen kifejlődve két méternél is hosszabbak a fajtájuk és hízóra fogva több száz kiló súlyt is elérnek. Erre azonban nem igen kerül sor. Bacon, azaz angol szalonna készül belőlük, erre pedig sem az öreg, sem a túlhízlalt sertés nem alkalmas. Ugyanis visszaküldjük, bacon alakjában őshazájukba őket, márpedig Anglia csak a fiatal sertés húsos szalonnáját fogadja szívesen.

Hogyan fogadja azonban idén a kiállítási zsűri a felsőbabádi sertéseket? 1960-ban a tenyésztési, 1962-ben a tenyésztési nagydíjat hozták ha4 za a kiállításról elődeik. Idén

magyar sárga fajta felhasználásával.

A tenyésztő azaniban neim volt megelégedve az eredménnyel, gyorsabban hízó csirkiét akart kitenyészteni s ezért igyekezett kiküszöbölni a sárga magyar törpítő hatásét. Különböző Comish és Plymouth vonalaikat keresztezett, így tenyésztette ki a 201-es Plymouth félvért annak (kakasától és a tisztavérű 100-as Cornish tyúktól származik a B 63. Most néhány ilyen fiatal tenyészállatot visiz a gazdaság a kiállításra, amelyen különböző Várady-féle hibrid pecsenyecsirkék az előző években már sok díjat nyerték ott.

Különös karrier

— Mióta foglalkozik baromifi tenyésztéssel? — kérdezzük Várady Barnától.

— 1948 óta. Akikor nyelvgyakorlás céljából valami angol könyvet kerestem a Teleki téren. Találtam egyet. 1908- ban adták ki, a baromfitenyésztésről szólt Szép szíILONKA NÉNI

Ipari tanulónak jelentkezhetnek 14-16 éves fiúk

kőműves szakmára, a ceglédi iparitanuló- iskolában (Pesti út 7), vagy a nagykőrösi iparitanulóiskolában (Hősök tere 9). Mindkét iskolában már csak 1—2 férőhely van, ezért az érdeklődők minél előbb jelentkezzenek a lakóhelyükhöz legközelebb levő iskolában.

ÉM. Bács megyei Állami Építőipari Vállalat, Kecskemét, Klapka u. 34.

Ilonka nénit jó húsz éve ? — gyermekkorom óta — isme- rém. Gyerekeivel játszópaj- £ tások voltunk, akkoriban sű- ^ rűn összejártunk, az a kis Pest ^ megyei falu, ahol él, számomra $ mindenekelőtt ezért kedves. ^ Rájuk gondolok, ha utam arra ^ visz, de ritkán állóik meg, mi- 0 vei pajtásaim azóta a fészeik- f) bői rég kirepülték, s bár a fa- £ luban élnek, bejárók lettek, ^ Pesten dolgoznak, életük ott- 2 hon az alvásnál alig több, ko- ^ rán indulnak, későn émeik halj za, nincs idejük vendéget fo- % gadni, ha kedvük lenne is ta- ^ Ián, Ilonka nénivel pedig e % húsz évben alig-alig beszéltem, % nem tudnék neki mit mondatni, s ő se nekem, hiszen, ha t ottjártam bármikor is, neki £ annyi dolga volt, hogy nem ért £rá velünk tölteni az időt. Nyá- > ron legkésőbb négy órakor t mindig talpon volt, s nem rit- t kán éjfél felé járt mikorra le- t pihenhetett. Az otthoni tenni- t valókat kora hajnalban és ké- t sö este végezte, napközben fér- t jének se'gített, amíg f iai kicsik t voltak még a legnehezebb t munkában is, mint amilyen a t kévehányás hordáskor, vagy a t petrencézés szénagyűjtés ide- ijén.

Most végre annyi év után a napókban kibeszélgettük magunkat. Egyedül volt odahaza a hirtelen lehűlés miatt kiújult reumájától ágyba parancsolva, s míg nézem munkában megtört, fáradt termetét, kezén az összecsomósodott inakat, arcán több mint ötven év ráncjeleit, a megfakult őszi fényeket a szemében, hirtelen a múló időre gondoltam. Megsajnáltam: milyen szép volt fiatal korában, milyen friss mozgású, most itt van betegen, egyedül, s alig akad olyan is, aki napközben rányítná az ajtót. Miről elmélkedhetik magában ilyenkor egy parasztasszony, akinek egész élete szakadatlan látás-futásban telt, s telik, míg mozogni tud? És amikor megkérdeztem tőle ezt, úgy éreztem, szívesen beszél is róla.

— Kire gondolnék? Hát a gyerekeimre, mi van velük, aztán az uramra, mert az is olyan nyavalyás mindig most, hogy túllépte a hatvanat, nem vész-e össze megint a brigadé- rossal, mert olyan az, hamar megmondja a magáét. És hát számolgatok magamban, fiam, örökké a kis keresetünket számolom, mire futja belőle, mire

nem. Jaj, mert sok a vennivaló, mindig több kellene, mint amennyi van és hát tudod,

hogy van az. Ha az ember csak két napra is kiesik a munkából, az már hiányzik.

Az valami érthetetlen dolog, ahogy a férfiak képesék egyedül hagyni ezekkel a számolgatásokkal a feleségüket. Ök elköltik a magukét, ameny- nyi nekik kell, azt már oda se adják, a beosztás gondja az asszonyoké, s minél kevesebb a beosztani való, annál inkább. Ha pénzügyekben el kell járni, többnyire e feleségüket küldik a tsz-irodára, ha sokallják az adót, azt is az asszony próbálja intézni a tanácsnál, ha elfogyott a dohányra való, nékik kell a piacon órák-hasz- szat ácsorogni, még akkor is, ha nincs rá hajlamuk, türelmük, kiárulni filléres értékekből tíz forintokat.

És az otthoni helytállás mellett azt látjuk, hogy nem egy nagyobb !közösségben is valósággal megállna az élet nélkülük. Ha ők nem lennének, nem lenne, aki elvégezze, a növény- ápolást, felszedje, betakarítsa, ami megtermett, bizony a földek helyenként teljesen elnéptelenednének. Jó, hogy keres-