Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-14 / 190. szám
MSI MEGYEI Kórlap 1964. AUGUSZTUS 14. PÉNTEK TAMABAS NEM TOBTENT Újabb török repülőgépek Ciprus fölött Amerika-ellenes tüntetések Nicosiában A ciprusi kormány közleménye szerint török lökhajtásos repülőgépek azt követően, hogy szerdán a reggeli órákban megsértették Ciprus légiterét Morfu és Xerosz térségében, a délelőtti órákban a sziget északkeleti részén fekvő Lefkoniko felett repültek át. A ciprusi ENSZ-szóvivő is megerősítette a berepülés tényét, de hozzátette, hogy támadás nem történt, s a tűzszüneti parancsot szerdán az egész szigeten betartották. Kosztopulosz görög külügyminiszter szerdán magához kérette llkin török nagykövetet, és tiltakozott amiatt, hogy a' török légierő újból megsértette Ciprus légiterét, valamint Görögország légiterét is. Jelentések érkeztek ugyanis arról, hogy Kréta és Rhodosz sziget fölött is török katonai repülőgépek repültek el. A külügyminiszter kijelentette, hogy amennyiben a felderítések megismétlődnek, úgy Görögország megteszi a megfelelő lépéseket. Visszatért szerdán Nicosiába Kiprianu ciprusi külügyminiszter, aki az athéni kormánnyal folytatott megbeszéléseket. Kiprianu nyomban felkereste Makariosz elnököt, hogy tájékoztassa tárgyalásairól. A külügyminiszter megérkezésekor athéni útjáról megelégedéssel nyilatkozott. A Reuter úgy tudja, hogy Kiprianu Makariosz elnök személyes üzenetét vitte Athénba. Az üzenet — ugyancsak a Reuter szerint — bizonyos keserűséggel állapítja meg, hogy Görögország nem nyújtott kellő mértékben támogatást a török agresszió ellen. Szerdán délben Amerika- ellenes tüntetések zajlottak le Nicosiában. Főleg’a főváros fiatalsága vonult fel ilyen feliratú tábláikkal: „Az angolok és az amerikaiak elárulták az ENSZ-t!” — „Négerek gyilkosai, takarodjatok!” A sajtó igen heves hangon bírálja az Egyesült Államokat, amiért Ciprussal szemben a török agressziót támogatta. Az amerikai nagykövetség épületének védelmére a ni- cosáai rendőrfőnök vezetésével érkezett a helyszínre rendőri erősítés. LAPZÁRTAKOR JELENTIK: A szigeten teljes a nyugalom teljes mértékben osztja a szovjet kormányfő álláspontját“. Bombay Hárommillió sztrájkoló Már mintegy hárommillió munkás sztrájkol az indiai Maharasntra államban, tiltakozásul az élelmiszerhiány es az árak emelkedése ellen. A sztrájk gyakorlatilag megbénította az állam életét. Bom- bayban a gyárak, bankok, áruházak, éttermek és szállodák 85 százaléka szüntette oe munkáját. Szöul Áriíz, földcsuszamlás Az ötnapos heves esőzés után fellépő árvíz és földcsuszamlás következtében szerdán 37 személy vesztette életét Dél-Koreában. Mintegy huszonegyezer ember vált hajléktalanná és hatalmas rizsföldek kerültek víz alá. A károkat egymillió dollárra becsülik. Hruscsov és Mikojan üdvözlő távirata Ochabhoz Nyikita Hruscsov, a szovjet minisztertanács elnöké és Anasztasz Mikojan, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnök« meleghangú üdvözlő táviratban gratulált Edward Ochabnak, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa újonnan megválasztott elnökének. A szovjet vezetők eredményes munkát kívánnak az új lengyel államfőnek a lengyel nép, a béke és a szocializmus üdvére, majd meggyőződésüket fejezik ki,'hogy a szovjet és a lengyel nép testvéri barátsága és sokoldalú együttműködése továbbra is erősödni és fejlődni fog a két ország érdekében, az egész világ békéjének megszilárdítására. Dobi István üdvözlő távirata Kedves Odhab elvtárs! A Lengyel Népköztársaság Államtanácsa elnökévé történt megválasztása alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya, népe és a magam nevében szívből jövő legjobb kívánságaimat küldöm önnek. Magas és felelősségteljes új tisztségéhez jó egeszseget és további sikeres, tevékenységet kívánok elnök elvtársifek, a Lengyel Népköztársaság, országaink baráti kapcsolatai, a szocialista népek közössége, s a népek barátsága nagy ügyének javára. Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Amerikai repülőgépeket és katonákat indítottak Kongóba Az amerikai kormány a Fort Bragg-i légitámaszpontról elindított Kongóba négy katonai szállítórepülőgépet. A UPI értesülése szerint negyven ejtőernyős, tíz más fegyvernemhez tartozó katona, továbbá ötvenhat főnyi kísérő személyzet utazik a négy C—130- as típusú szállítórcpülö- gépen. Miért nem győz az admirális? ye-Valamikor régen Clemenceau, a híres francia államférfi ezt mondta: „A háború sokkal komolyabb dolog, semhogy katonákra bízhatnánk..Pedig amikor Clemenceau a katonákról eme nem éppen hízelgő kijelentést tette, akkor még nem ismerte Burke admirálist, az U. S. Navy — az Egyesült Államok haditengerészetének — pompás generális példányát. Hát még ha ismerte volna! . No, de Clemenceau már régen beszélt, Burke admirális azonban épp a napokban. Nem is beszélt, hanem elnyilatkozta magát. Persze, nem a mi lapunkban, hanem az U. S. News and World Report című amerikai folyóiratnak és talán nem is veszi jó néyen, ha megtudja, hogy mi is közöltük nyilatkozatát. Mindegy. Ne sajnáljuk a helyet tőle, megérdemli. Kommentárra már úgysem kell majd helyet pazarolnunk. A véleményalkotást az olvasóra bízzuk. Az idézett amerikai folyóirat munkatársa kérdés-feleletet játszott az admirálissal. Idézünk belőle: KÉRDÉS: Burke admirális, ha körülnéz a világban, elégedett ön a jelen helyzettel? VÁLASZ: Nem. KÉRDÉS: Aít nyugtalanítja, önt? VÁLASZ: Az emberek beállítottsága ... Valami olyasféle- beállítottság kezd eluralkodni rajtunk* hogy nem akarunk beavatkozni. Jámborak vagyunk ... Erre sok példa van. New Yorkban például a múltkor harmincnyolcán hallották, amint egy nőt meggyilkol ták. Hosszú időbe tellett, amíg a gyilkos végzett áldozatával. Az emberek mégsem tettek semmit, nem siettek a megtámadott nő segítségére. Nem akartak beavatkozni. Aztán: egy lány*t megerőszakolnak és az emberek nem lépnek közbe — nem akarnak beavatkozni. Vagy: egy nőt megtámadnak a New York-i kompon, és senki sem akar közbeavatkozni. Még tanúskodni sem akarnak a rendőrség részére.. Miért? Az embernek az az érzése támad, hogy beavatkozni többé nem időszerű dolog. Ha valaki mégis odamegy és segít, a többiek nem úgy réznek rá, mint hősre. Bizonyos fokig hülyének tekintik és így szólnak hozzá: „Meg is sebesül- aettél volna!” KÉRDÉS: Nemzeti betegség ez? VÁLASZ: Nem tudom. . Az emberek valójában nem is akarnak ilyenek lenni, de azért ilyenek. Ugyanez a magatartás figyelhető meg nemzetközi életünkben is ... , (S most, kedves olvasó, álljunk meg egy pillanatra. Az őszinteségi rohamba esett admirális, miután ily szépen lefestette hazája közérkölcsét, mesteri bukfenccel fordít egyet a dolgon, s kijelenti: „ugyanez a magatartás figyelhető meg nemzetközi életünkben” — értsd: az USA külpolitikájában — is.) Hogyan? Erre a továbbiak adnak magyarázatot. KÉRDÉS: Ennek tulajdonítja ön a jelenlegi vietnami válság iránt megmutatkozó nyilvánvaló érdektelenséget is? VÁLASZ: Részben. Például volt idő, amikor egy akció már véget vethetett volna a Castro-rezsimnek ... KÉRDÉS: És hogyan léptünk volna közbe? Katonailag? VÁLASZ: Minden lehető módon. Nemcsak egy cselfo- gás lehetséges. Lehet, hogy katonai akcióhoz kellett volna folyamodni, de mindenképpen könnyű lett volna. KÉRDÉS: Készen állt a haditengerészet a beavatkozásra? VÁLASZ: Igen. Az USA haditengerészete mindig bevetésre kész. KÉRDÉS: Mit teszünk a továbbiakban Castro ellen? VÁLASZ; Minden lehetőt elkövetünk, hogy ártsunk a kommunista kormánynak és végül megbuktassuk. ■ KÉRDÉS: Katonai akcióval? VÁLASZ: Ha másképp nem megy, el lehet képzelni egy inváziót is ... KÉRDÉS: És mi a helyzet Délkelet-Ázsióban? Ott helyes úton járunk? VÁLASZ: Nem hiszem. Délkelet-Ázsia messze van és már nem érdekli annyira népünket, mint Kuba. Ott vagyunk Vietnamban, jobbak a fegyvereink, jobb az ellátásunk, a közlekedésünk. Számbelileg is fölényben vagyunk. KÉRDÉS: Akkor hát miért nem győzünk? VÁLASZ: A kommunisták élet-halál harcot vívnak. A különbség a nép beállítottságában van. KÉRDÉS: Mit kell tertnünk, ha győzni akarunk? VÁLASZ: Meg kell, hogy legyen bennünk a győzni akarás. A mieinknek, ott Vietnamban érezniük kell, hogy az otthoniak velük éreznek, írják meg az otthoniak nekik, hogy számítanak rájuk. Ezt kell olvasniok az újságokban is. Ki kell törölnünk belőlük azt. az érzést, hogy az amerikai nép valójában nem is akarja, hogy csapataink ott legyenek, s nem törődik vele, akár győzünk, akár vesztünk... KÉRDÉS: Bevetne ön nukleáris fegyvereket? VÁLASZ: Ha szükséges. Nem szabad habozni és fékezni a lendületet... KÉRDÉS: Bevonulna ön Észak-Vietnamba? VÁLASZ: Talán. El kell rá készülni, hogy szükség esetén behatoljunk Észak-Vietnam-' ba ... Időközben Harriman külügyminiszter-helyettes, aki az elmúlt napokban a kongói kormány megsegítéséről tárgyalt Brüsszelben, ismételten megerősítette, hogy „a két kormány folytatja és bővíti a Csombe-kormánynak nyújtott segítséget'’. Üjabb jelentések szerint a kongói partizánok folytatják előrenyomulásukat Bakavu város felé. A kongói kormánycsapatok kedden hidat robbantottak az előretörés meg- lassítására. Később két T—28-as típusú amerikai repülőgép — disz- sízidens kubai pilóták vezetésével — a várostól 50 kilométerre megtámadott egy partizán gépkocsioszlopot. JOHNSON: A vitákat erőszak alkalmazása nélkül kell megoldani Johnson, ál Egyesült Államok elnöke szerdán New Yorkban beszédet mondott az amerikai jogászszövetségben. A délkelet-ázsiai helyzettel kapcsolatban azt állította, hogy Washington nem törekszik a háború kiterjesztésére, mert ez — úgymond — „olyan óvatlanság lenne, amely emberek millióinak _ életébe kerülne, Ázsia nagy részét háborúba sodorná és fenyegetné a világbékét”. Az Egyesült Államok jelenlétét Dél-Viet- namban azzal próbálta indokolni, hogy Washington nem engedheti „kommunista zsarnokság alá” kerülni a délvietnami népet. A ciprusi válsággal kapcsolatban többek között kijelentette: „Amerika nem nézheti ölhetett kézzel, hogy legjobb barátai a háború szakadékénak szélére sodródjanak. Kötelességünk munkálkodni azon, hogy érvényesüljön az elv, amely szerint a vitákat erőszak alkalmazása nélkül kell megoldani. Ha ez az elv nem érvényesül barátok között, akkor nem érvényesülhet ellenfelek között sem.” Végezetül foglalkozott a polgárjogok területén, a négerek egyenjogúsításával kapcsolatban mutatkozó zűrzavaros problémákkal. Utalt arra, hogy „e jogok megtagadása rendbontásra és erőszakosságra vezet” és kijelentette, hogy .az ilyeú cselekedeteket be kell szüntetni és meg kell büntetni Mississippi államban épp úgy, mint New Yorkban”. A „kincstárnok“ kiszabadult Hajsza a „hallgatag vonatrabló“ után Ismét nyomozási láz tört ki Angliában: pontosan egy héttel az „évszázad bűntényének” első évfordulója után megindult az évszázad legnagyobb hajtóvadászata a börtönből megszöktetett Charles Frederick Wilson, a „hallgatag vonatrabló” után. Amint már jelentettük, szerdára‘virradóra egy háromtagú banda behatolt a birminghami Winson Green börtönbe és kiszöktette onnan a 30 évi börtönbüntetésre ítélt Charles Wilsont, a nagy vonatrablás egyik föbűnösét. A 32 éves Wilsonban, aki a monstre-per során egyetlen kérdésre sem volt hajlandó válaszolni, a banda „kincstárnokát” sejtik. Wilson hátrahagyta fe- gyencruháját, tehát a bűnözőknek még arra is volt idejük, hogy a magukkal hozott civilruhába átöltöztessék társukat. , A Scotland Yardot elsősorban az a kérdés foglalkoztatja: hogyan jutottak hozzá a szöktetők a börtön páncél- szekrényében őrzött fő kulcshoz és a cella kulcsához. A Scotland Yardot elárasztják bejelentésekkel és nyomravezetőnek szánt közlésekkel azzal kapcsolatban, hogy hol vélték látni a birminghami börtön szökevényét. Az egyik bejelentés egy nőtől származik, akinek a lakása a börtön falaira néz. Szerinte két autó állt a fal előtt. Egy másik bejelentés arról értesítette a rendőrséget, hogy a szökés éjszakáján kétüléses repülőgép várakozott a börtön közelében. Ebből arra következtetnek, ihogy Wilsonnak esetleg sikerült külföldre szöknie. Ä- '< nem NYÁRI VÁSÁR augusztus 10-22-ig Női nylonharisnya, női fürdőruhák, lányka es bakfis fürdőruhák, női nyáriruhák, béby^ lányka és bakfis nyáriruhák, divatvásznak, műszálszövetek, nyomott mosóáruk, női balerinacipők, női pömszcipők, női, férfiszandálok és még ezerféle cikk 30 százalékos engedménnyel Kapható: a kijelölt boltokban. Cipruson a légikor csütörtökön észrevehetően tovább enyhült'. Az egész szigeten nyugalom uralkodik. A hírügynökségek jelentették, hogy Grivasz tábornok csütörtökön átvette a ciprusi nemzetőrség főparancsnokságát, mint Karajannisz tábornok utóda. Karajannisz — miután benyújtotta lemondását — csütörtökön Nicosiából Athénbe érkezett A Reuter jól értesült forrásokra hivatkozva úgy tudja, hogy Karajannisz és Grivasz között nézeteltérések merültek fel. A török fővárosban csütörtök délután tették közzé Inö- nü miniszterelnök válaszát Hruscsov szovjet miniszter- elnök augusztus 9-i üzenetére. Válaszában Inönü hangsúlyozza, hogy „a török kormány • Ennyi talán elég is. Bár az újságíró még sok kérdést tett fel az admirálisnak és Mr. Burke még sok mondattal találta szarva között a tőgyit, csak egyetlenegy kérdésről nem volt szó, csak egy dologra nem válaszolt a kipróbált hadaggastyán. Hová bújik akkor — családjával együtt —, ha az agresz- szió nyomán az egész békeszerető államok egyesített ütőerejével találja magát szemben? F. A.
