Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-14 / 190. szám

1964. AUGUSZTUS 14. PÉNTEK PEST MEGYEI 3 Magyar űjságírdkiildöttség utazott Helsinkibe A Finn Köztársaság kül­ügyminisztériumának meghí­vására csütörtökön négytagú magyar újságíróküldöttség utazott Finnországba. Dr. Reino S. Palas, Finnor­szág budapesti nagykövete ebédet adott a Helsinkibe uta­zó magyar újságíróküldöttség tiszteletére. CSÖKKEN A MELEG Mint a Meteorológiai Inté­zet központi előrejelző osztá­lyán közölték, Dél-Európa fe­lett kisebb ciklonok és anti­ciklonok pörögnek: nyugta­lan, változékony az időjárás, ugyanakkor Európa északi te­rületei felett nagy kiterjedésű anticiklon terpeszkedik. Az észak-szibériai eredetű hűvös hullám csütörtök reggelre el­érte Moszkvát, estig pedig már mélyen behatolt Len­gyelország és Ukrajna fölé. A következő 36 órában elő­reláthatólag kis^é csökken a felmelegedés, pénteken több vidéken számítanunk kell esőkre, zivatarokra. Dinnyések Rádió a kunyhóban Pazarol a tolvaj Lassan hazafelé Kiállítás Érdekes kiállítás előkészí­tésén dolgozik Vayer La­josáé, a Petőfi Irodalmi Mú­zeum munkatársa- A jövő év elején nyitják meg a mintegy 200 fotóból álló tárlatot, amelyen Petőfi ko­rától napjainkig bemutat­ják a magyar irodalom ki­válóságairól készült fényké­peket. A kiállítás egyben szemlélteti a fotóművészet fejlődését is. (MTI) A nagy lomposfarkú komon­dor békésen szundít a hosszú lánc végén. Az éjszaka fára­dalmait piheni. Ilyenkor nap­közben az emberek vigyáznak helyette a dinnyére. Éjszaka viszont a kutyaszimatra, ku­tyafülre van szükség a diny- nyetolvajok ellen. €1 — Nagy kárt tesznek sok­szor — panaszkodnak a diny- nyések. — A legnagyobb baj az, hogy nem értenek hozzá, nem ismerik melyik a jó és végig lékelnek egy csomót, aztán otthagyják és megro­had. Inkább gyerekek járnak dinnyét lopni, de akad néha felnőtt is. Legalább jönnének be, s kérnének, szívesebben adna nekik az'ember — ma­gyarázza Erdélyi Ferencné. A földbe épített kunyhók elé kis üvegverandákat csi­náltak a dinnyés asszonyok. Itt főznek, itt étkeznek és a kunyhólákás megmarad tisz­tán, hűvösen hálószobának. Erdélyiné, Marika néni ve­randáján húsleves forr a tűz­helyen. — Majdnem mindennap csirkét vágunk — mondja mi­közben kóstolgatja a levest. — Az van bőven, az idén száz­nál is több a csirkénk. Csak meg ne unjuk. Négy család jött el Hort községből Vácegresre dinnyés­nek. Minden évben mennek valahová az ország különbö­ző részére. Tavaly Miskolc környékén telepedtek le, ugyancsak ők, a két Erdélyi, a Jenes és a Csuka család. — Mi már összeszoktunk, megértjük egymást — mond­ja Johanna, a széparcú fiatal- asszony. — Nem, nem Johanna — tiltakozik — mindenki csak Jolinak szólít. Ez a szokás mi­felénk, időnként felkapnak egy-egy nevet, amikor engem kereszteltek, ez a női név volt a divatos. e Aztán a munkájukról mesél­nek, nekipirosodva az asszo­nyok. — Már harmadik napja nincs éjszakánk. Délben kezd­jük szedni a dinnyét, éjjel 11-ig tart, akkor pakolás, az­tán indulunk Pestre. Két órá­ra ott vagyunk, s aztán indu­lunk vissza. Az úton alszunk, amit alszunk, az autón, vagy a Zetoron. Nem panasz akar ez lenni, inkább magyarázat. Magya­rázzák a kívülállóknak a száz csirkét, meg az évi 50—60 ezer forint jövedelmet. Hogy meg kell ám ezért dolgozni, sose irigyelje őket senki. A diny- nye mellett ott van még a ku­korica is, és a többi föld. Tíz holdat művel Johanna is a férjével. > — Nézzék meg — mutatja szép gömbölyű arcát. — Hu­szonkét éves vagyok, de sok­kal idősebbnek nézek ki. Ügy irigylem a velem egyidős lá­nyodat, asszonyokat, a falu­ban, este kiöltöznek, mennek sétálni .vagy moziba. Mi meg O Épül az egyetemi város Sajnos, a nagyarányú épít­kezésen időnként megakad a a munka, sokszor van baj a határidőkkel. Hozzájárul eh­hez az is, hogy menet közben sokszor módosítják a terveket, de a legtöbb problémát a szakmunkások és segédmun­kások hiánya okozza. A mun­káshiány enyhítésében nagy segítséget jelent az, hogy a nyári időszakban az egyetem hallgatói kéthetes turnusok­ban dolgoznak az építkezé­sen. Az egyetemi KlSZ-bizott- ság sikeresen szervezte meg a nyári tábort. Már az első tur­nusban 130 fiatal vett részt. Munkabrigádokba tömörülve dolgoztak a tereprendezésnél, kivették részüket az alapárok ásásában, sőt a betonozásban is. A fiatalok norma alapján dolgoznak, s már eddig is je­lentős sikereket, 116—118 szá­zalékos teljesítményeket értek el. így épül Gödöllőn a régi fá­cánkert helyén az új egyetemi város. Akik ott dolgoznak, ke­mény munkát végeznek, sok nehézséget kell leküzdeniük. Csiba József Jegyzék a külföldi szakfolyóiratokról \ A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára egy­éves munkával elkészítette és vaskos kötetben kiadta a 40 akadémiai intézeti könyv­tárhoz érkező külföldi, tu-, dományos folyóiratok jegy­zékét. A kötet több mint 4000 folyóirat „tartózkodási helyéről’’ ad felvilágosítást az érdeklődő kutatóknak. 462000 szegecs az Efesébet-híd acéltestében Az új Erzsébet-híd hatalmas acélteste már áthidalja a Du­na két partját. Érdemes azonban a statisztikát segít­ségül hívni, hogy közelebbről megismerkedjünk az új híd­dal. * Megtudhatjuk, hogy kö­rülbelül 7000 tonna acélt épí­ELŐRE BEJELENTVE? \\\\\\\\v\\\\\\w\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\v,\\\\\\w\\\x\\\\\v rjiába, no. A szép magyar- iJ hon fővárosának idegen- forgalma igencsak megnöve­kedett. A magyaros vendégszeretet városunk vendéglátóipari egységeiben is megnyilvánul. Ezt szándékszik példázni alanti élményem, akarom mondani élményünk. Mert kedves külföldi vendégeket szállított hozzánk a MALÉV messze nyugatról, nagybá­tyámat és feleségét. Szin: Mackó Étterem, Bu­dapesten. Időpont: vasárnap déli két óra. Szándék: ebéd. Indok: éhség. — Kérek .... egy étlapot... Két kezén akrobatikus mu­tatványként ágaskodnak a tá­nyérok, fejét büszkén felve­ti, sasorrát magasba tartja és tovább száguld. Mármint a pincér. , — Tán nem ért magyarul? — súgja rokonom tört ma- : gyarsággal. \ Újból megkísérlem. \ — Nem látja, kérem, hogy \ dolgom van — dörög rám a \ fehérkabátos vendéglátóipari ; dolgozó. í Fél háromkor már étlapot ; böngészünk. Kiválasztjuk. — Kérek három cigánype­csenyét% három deci... ^ A sasorrú továbbrobog. Vendégeim összenéznek. j Negyedóra múlva megérke- 5 zik a cigánypecsenye. j, — Kérem, legyen szíves ^ három deci... g — Miért nem egyszerre ren- $ delték? — mondja bőszen a $ vincér. ■ f Miután nagy nehezen le- % lyeltük az ízletes sültet,, a $ Iázaspár inni szeretne. í .4 pincér egy kosár kényé- et tesz elénk, s egy tálcán •árom tejszínhabbal diszí- ‘ett csokoladékrémet. % — Kérem ... én nem kér­tem .. . — rebegem elhalóah. — Lári-fári, talán nem friss, azt tetszik hinni? — méltat­lankodik és otthagyja aszta­lunkon a három pohár kré­met. Vendégeimnek ízlik a cse­mege. Négy órára —' már a ciga­rettánál tartunk —, megér­kezik/a három deci bor is. — I don’t like wine.... — néz rám megdöbbenten az asz- szony. a pincér összecsapja a ké­zi zét: — Ó, hát külföldiek. Ezer bocsánat. Miért nem tetszett előbb szólni? Azt hiszem, a magyaros vendégszeretet ellen valóban nem lehet kifogásuk... a kül­földieknek. Csak időben je­lezzük. Ez a lényeg. G. J. tettek be, beleértve a kábele­ket is, amelyek ezer tonnát nyomnak. Érdekes számadatokat tud­hatunk meg a kábelekről is. A híd mindkét oldalán 61—61 kábel feszül egy-egynek a hossza 458 méter. Mind a bu­dai, mind a pesti kapuzat és a kábelkamrák között össze­sen 20, egyenként 70 méter hosszú kábel is húzódik, ame­lyek szinte meggátolják, hogy a mederpályára nehezedő súly a kapuzatot a meder felé húz­za. Ha jól összeszámoljuk, a kábelek hossza 57.6 kilométer, tekintélyes távolság. A pályát 29 hídelemből rak­ták össze — ebből 27-et a Du­náról emeltek a magasba — egy-egy hídelem körülbelül 10 méter, így a meder feletti pá­lya hossza 290 méter, az egész acélszerkezeté pedig 380 mé­ter. Az egyes elemeket a ..szá­razföldön” — a Ganz-MÁVAG lágymányosi telepén szerelték össze, összeillesztése azonban már a „levegőben” történik. Ez bizony nagyon aprólékos munkát követel. Mindjárt ki­derül a statisztikából. Amíg a különböző lemezeket a Ganz-MÁVAG-ban egymáshoz erősítették, 142 000 szegecset „ütöttek” be. A helyszíni sze­relésnél, tehát a lágymányosi" szerélőtelepen és most a híd­nál körülbelül 320 000 szegecs kerül a híd acéltestébe. Marika néni bosszankodva k&vargatja a tűzhelyen az ételt. / — Azt hiszik ám sokan a fa­luban, hogy mi jöttmentek va­gyunk. Van nekünk minde­nünk otthon, szép házunk, sok ruhánk. Mar* árgyi nevetve emléke­zik a Csongrádban töltött nyárra, ahol egy idős paraszt- gazda ngm engedté be őket a házába, mert félt, sose men­üéit majd el. — Megmutattam neki a nyolc helyiségből álló otthoni lakásomat fényképen, de még akkor is bizalmatlanul szem­léit bennünket, nem akarta elhinni. Csak akkor hívott már a házába, amikor a kuny­hónkat szétvitte a szél, akkor mondta, megbántam már, gyertek csak hozzám bátran. :Mikor meg eljöttünk tőle, még a könnye is potyogott az öregnek, annyira megszeretett bennünket. Az erre járó idegenek cso­dálkoznak, gúnyolódnak, hogy még rádiójuk is van a kuny­hóban, meg autoszifonjuk. is. — Már mér ne lenne? Csa­vargóéit l a miénk, az igaz, mégse cserélnénk senkivel — mondja Mari ángyi. ­Persze, hogy nem cserélné­nek — érthető.. Ha bizonyta­lan is az évi jövedelem, ha nincs is minden évben négyes és ötös találat, a hármas azért biztos. Igaz, meg kell dolgoz­ni érte, az egész nyár kora ta­vasztól késő őszig kemény munkában telik el.' De meg­éri. Még Johannának is, aki az idén azzal bíztatja magát, jövőre már ő is megláthatja a Balatont, motort vagy autót vesznek, és azzal utazgatnak majd a férjével. Már számol­ják a heteket, napokat, meny­nyit lesznek még itt, figyelik mennyi még a dinnye, mikor fogv el végre. Mert mégiscsak az . a legjobb, amikor már bontják a kunyhót, szedik a sátorfájukat, hazamennek a saját Házukba és megszűnik egy télre a „csavargó” élet. Vonák Kata A gépjárművezetés' engedé­lyezése előtti orvosi alkalmas- sági vizsgálatokkal és a gép- járfnűvezetők időszakos or­vosi vizsgálatainak új rend­jével kapcsolatban az Egész­ségügyi Minisztérium tájékoz­tatást adott arról, hogy orvosi véleményért hova fordulhat­nak az érdekeltek. Az előírások* szerint annak, aki állás vállalására jogosító — úgynevezett hivatásos — vezetői engedélyt kíván sze­rezni, a Közlekedés- és Posta- ügyi Minisztérium pályaalkal­massági vizsgáló állomásán kell jelentkeznie előzetes or­vosi vizsgálatra és ugyanott kapja meg az orvosi véle­ményt. Azokat, akik állás vállalá­sára nem jogosító gépjármű- vezetői engedélyt kívánnak szerezni — magáftgépjármű- vezetők — vagy akik traktor­vezetői engedélyt szeretnének, munkahelyükön vizsgálják meg és ott kapnak orvosi vé­leményt alkalmasságukról; ha az üzem telephelyén, ahol dol­goznak,* legalább napi három órában működik üzemi orvos. Ez vonatkozik a MÁV dolgo­zóira is. A fegyveres erők és fegyveres testületek tagjainak és alkalmazottainak orvosi vizsgálatát az illető szervek egészségügyi szolgálata vég­zi. Egyéb esetekben az előze­tes orvosi véleményért az ál­landó lakóhely szerint illeté­kes tanács erre kijelölt orvo­sához kell fordulni. Az orvo­sok működési helyéről pontos felvilágosítást a tanácsok egészségügyi osztályai adnak. A magán- és a hivatásős gépjárművezetők időszakos orvosi vizsgálatát egyaránt a tanácsok által kijelölt orvosok látják el. (MTI) „Hízik“ a szőlő, közeleg a szüret • Jó a fürihozam — Több ezer holdnyi új nagyüzemi szőlő „mutatkozik be" az idén A rendkívül kemény tél és a sok helyütt mutatkozott rü gyfagyHoárok ellenére a sző­lők idei fejlődése mindezideig kielégítő. A lombozat csak­nem valamennyi borvidéken sértetlenül vészelte át a kárt. Az egyes országrészeken többízben pusztított jég­esők sem csökkentették lényegesen az ígérkező terméshozamokat. A legutóbbi határszemlék eredményei általában kedve­zőek: az ország nagy részén ötször-hatszor permeteztek, a Dunántúlon pedig hétszer- nyolcszor is, szinte kivétel nél­kül gondozottak a szőlőtáb­lák. A fürfihozam országszerte jónak mondható, s különö­/> Éva és Marika (Foto: Kotroczó) sen bőven rakodtak meg idén a tőkék egyes alföldi vi­dékeiken, továbbá Gyöngyös környékén. A nyáreleji és a júniusi kánikulát, a sokáig tartó ‘ szárazságot, csupán Borsod, Hajdú-Bihar és Sza- bolcs-Szatmár megyék szőlői sínylették meg kissé: a bo­gyók viszonylag aprók marad­tak. A legutóbbi napokban szerencsére éppen ezek a vi­dékek kaptak áztató, jó eső­ket, így remény van arra, hogy a szőlők fejlődésében most már itt is kedvezőbb sza­kasz 'következik. Az ország más tájain a bo­gyók szépen „híznak”. A legkorábbi csemegefajták szórványosan megjelentek a piacokén, de puhulnak, „üve­gesednek” már a korai bor- , szőlő fajták bogyói is: köze­0 leg a szüret! Augusztus mó- ff sodik felében előreláthatóan 1 Apostag, és Izsák környékén I érik be elsőnek az oportó. f Az utóbbi években telepí- f tett nagyüzemi szőlők közül f az első néhány ezer holdon ff az idén már jócskán mutat- 'f kozik termés. Ha üzemileg ff még nem is lesz számottevő a ^ hozam, ‘ „bemutatkozásnak’’ ff igen szép. Sj A szakemberek bizakodás-. ff sál tekintenek a közelgő szü- ff rét elé. Az érés időszakában ff azonban több borvidéken szá­y ^ molni kell kisebb-nagyobb ff szállítási, feldolgozási, illetve ff tárolási nehézségekkel. Aján- ff latos tehát, hogy a termelő- | üzemek már most gondos- ^ kódjának megfelelő szállító- ff eszközökről, tárolóedényekről, ff stb., nehogy az esetleges roha- £ mos érés miatt majd torlódá- £ sok' legyenek, vagy kár érje f a termést. (MTI) (Tudósítónktól) Gödöllő határában, ott, ahol egykor fácánok röpködtek, most nagyarányú építkezést végeznek: itt emelljpdnek egy­más után az egyetemi város épületének falai. Az illetékesek a közelmúlt­ban vették át a kollégiumi épületcsoport első épületét, amelyben négyszáz diák nyer majd elhelyezést. Most már a szobák bútorzását végzik, s elmondható, hogy igazán ké­nyelmes, korszerű körülmé­nyek között élhetnek, tanul­hatnak itt a jövő mezőgazda- sági szakemberei. A már folyamatban levő munka mellett elkezdődött a főépület északnyugati szár­nyának kibővítése, és a terep- rendezés, alapozás után meg­kezdik a szemináriumi épület falainak felhúzását is. A már meglevő objektumok; a Kí­sérleti tér központi épülete, a gabonatároló, az istálló, a la­boratórium után következnek majd az üvagház, a növény­nemesítő, s egyéb létesítmé­nyek munkálatai, az ötödik szakaszban pedig a tanári la­kások és az óvoda megvalósí­tására kerül sor. egész, nyáron semmire sem érünk rá. Itt van ez a lány is — fordul a tizenötéves Ma­rika felé. Szegénykém csak itt próbálgatja a fürdőruháját, magának öltözik fel, és tet­szeleg, nem mehet egész nyá­ron strandra, se máshová. Mondtam már a férjemnek, jövőre nem jövök el dinnyés­nek, inkább valahol gyárba szeretnék dolgozni én is, mint a barátnőim. — Majd megunod azt is — iegyinti le Mari ángyi, aki a négy asszony «közül a legidő­sebb és a legbölcsebb. —Mert azért akárhogy is van, csak mpgéri ám, ugye, ilyenkor él vagyung keseredve, de aztán meg ősszel mi örülünk. Ne­künk ez a lottónyereményünk, igaz, ebben az évben csak kö­zepes találatunk lesz, nem jó már ez a föld dinnyének, mást kellene bele ültetni. Tavaly Miskolc mellett sokkal szebb volt a termés. De így is meg­éri a sok munkát, nem pa­naszkodhatunk azért.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom