Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-13 / 189. szám

Pereg a szem a zsákokba Perzselön tűz a déli nap a dűlöút porára. Messzire nyú­lik a Haleszi út. Errefelé csak néha lebbenti el a szél a mo- nori vagy a vasadi fáradt ha­rangszót. A különben csen­des tájon lázas munka zaja hírlik már messziről: a rnono- ri Kossuth Tsz gabonáját csé­pelik a vasadi határrészen. If­jú Gábor István cséplőbri­gádja derekasan dolgozik. — Itt délre végzünk, aztán a Detrich tanyarészre huza­tunk — mondja a brigdádve- zető, zömökkötésü, határozott szavú ember. — 42 napja megy a gép, napi 100 mázsa az átlagteljesítmény. 15 ta­gú a brigádunk, nagyobbrészt éveik óta összeszokott erőkből áll. A csípős, finom porfelhőben csupa ismerős arc bukkan elő. Az etetöálláson idős Gábor István, 65 évét meghazudtoló fürgeséggel, biztonsággal öleli bele a kévéket a szédítő for­gása dobba. Most éppen a monori-erdei M. Szabó Mari­ka metszi a keze alá a kévé­ket. Vgyes mozgású fiatal lány, aki már három éve tag­ja a cséplöbrigádnak. Száll a por, szúr a toklász, de nem mozdulok a géplétrá- ról. Bennem remeg a gép munkaritmusa. Kedvem lenne beállni az állásba. (Nem hó­bortos passzióként. Tudom, mit kívánok!) A zsákolónál fiatal legény ügyeskedik — húsz év előtti magamat látom benne: ifjú Gy. Bán Sándor, Alsótanyáról. Másodéves egyetemi hallgató. Tanárnak készül, de jól megfogja a zsá­kot is. A gépész — fején kimust­rált régi honvédsapka, arcán a por, az izzadtság, az olaj és a napsütés különös árnyalatú feketeségével — a gép körül tesz-vesz, igazít, olajoz, gon­dos figyelemmel. — Csudajó kis gép ep — mondja a brigádvezető. — Ki akarták cserélni másikkal, de nem engedtük. Amaz meg akart szakadni, ha nedves kévét nyelt. Ennek meg se kottyan. — Hogy fizet a gabona? — kérdezem. — Elég jól. Abból az osz­tagból — mutatja — olyan szép, acélos gabonát küldtünk a pilisi malomba, hogy azt mondták: mind ilyen kellene. — Mi nem szeretjük, ha a zsákolok álldogálnak — mondja Vladár Imre, aki szusszanásnyi szünetre meg­áll — mert akkor ritkán pe­reg a szem. Az a jó, ha kap­kodva !kell a zsákot szedni. — No, akkor vigyük ezeket a zsákokat — mondom, mint aki tudja, hogy ilyen helyen sokáig beszélgetni nem lehet, hátramozdítókra meg végkép­pen nincs szükség. Mikor megralktuk a mázsát, valaki megszólal. — Még van hely a brigád­ban. Éppen ilyen emberre lenne szükség. Kirázom magamból a tok­lászt, meg a port. Magamba’.i mosolygok: ez most azt hiszi, megijesztett. Nem áll meg bennem a szó: — Olyan rosszul nem jár­nának velem. Két nyáron vol­tam cséplőgépnél etető! És azon veszem észre ma­gam, hogy ezt milyen rango­sán, büszkén mondtam. Fekete János Űri: MAI MŰSOR Mozi A gyilkos és a lány. MONOMIDfEI P EST. MEGYEI HÍRLA.P KÜLÖN K, IÁD A SA VI ÉVFOLYAM, 189. SZÁM 1984. AUGUSZTUS 13, CSÜTÖRTÖK A szakember fóruma Csak egészséges árut exportálhatunk! Pilis és környékének pa­radicsomszállítmányai évti­zedek óta kiváló, jó minő­ségükkel hírnevet harcoltak ki maguknak az exportber­kekben, a külföldi vásárlók szívesen fogadják az innen érkező szállítmányokat. Eb­ben az évben is elérkeztünk az exportszállítás csúcsához. Az év elején szinte üresén álló pilisi MÉK felvásárló­telep július 20. óta meg­élénkült, mert a nap minden órájában érkeznek rakott autók paradicsommal, ame­lyek a tsz-ekből hozzák az exportálásra alkalmas árut. A kirendeltség naponta 4000—5000 láda exportra kész árut vesz át. Ezenkívül egyé­ni termelőktől vásárol fel 15—20 000 forint értékben. A felvásárlások zöme barack, valamint paradicsom. A beérkezett export minő­ségű árut a MÉK dolgozói rakják vagonba. A napi forgalmuk 4—6 futókocsi, amely az NDK- ba, Csehszlovákiába, Nyu- gat-Németországba, va­lamint Lengyelországba viszi az árut. Ahhoz, hogy e forgalom vég­bemehessen, igen komoly feladatokat kell végrehajta­nia a kirendeltség vezetőjé­nek: Brezina elvtársnőnek és Mészáros Miklós elvtársnak. Amióba az idei exportszál­lítás megkezdődött, a járá­sunk területéről kiszállítof- tak 60 vagon paradicsomot, 8 vagon dinnyét. 3 vagon uborkát. Ebben az évben min­den terményféleségből jóval kevesebbet szállítottunk ki az előző évek hasonló idő­szakához viszonyítva. Külö­nösen a paradicsom mennyi-, sége csökken. E visszaesés abból adódhat, hogy a nagy forróság hirtelen érlelte a paradicsomot és így nagy mennyiség alkalmatlanná vált exportálásra. A mennyiség csökkenését idézi elő az is, hogy a paradicsom vetésterü­lete jóval kisebb ebben az év­ben, mint az előző években volt. A kiszállított áruk nö­vényegészségügyi szem­pontból ez ideig kifogás alá nem estek. Ennek ellenére felhívom az exportáló tsz-ek figyelmét, hogy különös gonddal válo­gassák ki az exportálásra szánt áruk közül a Xantho- monas gombával fertőzött gyümölcsöket, amelynek tü­nete a húsba mélyedt fekete gombatelep, amely fokozato­san terjed a gyümölcsön. Eb­ből a betegségből 1 százalé­kos fertőzöttség már ex­portálásra alkalmatlanná te­szi a szállítmányt! Az exportáruk *igen nagy ellensége az amerikai fehér szövőlepke, amellyel való fer­tőzöttség meghiúsíthatja egy község exporttevékenységét. Felhívom a községi tanácsok figyelmét arra, hogy augusztus második felé­ben várható a szövőlep­ke második rajzása, amely előreláthatólag inten­zívebb lesz, .mint az első volt. A községi tanácsok te­gyenek meg a rendelet ál­tal előírt utasítások alapján mindent a megjelenő kárte­vők irtásával kapcsolatban, mert amennyiben az export­áruk útvonala, valamint az állomás környéke e kártevő­vel fertőződne, kénytele­nek leszünk a fertőzött köz­séget zárlat alá helyezni és az exportszállításokat mind­addig leállítani, míg a kár­tevőket ki nem irtják. Czövck Rudolf mezőgazdasági mér­nök Több mint egymillió forintot költöttünk a boltok korszerűsítésére Beszélgetés a pilisi fmsz elnökével Sokak előtt ismert tény, hogy ez év januárjában egyesült a gombai és a pi­lisi fmsz, arról azonban sokkal kevesebben tudnak, hogy az új szövetkezetnek közel hatezer tagja és 120 üzemegysége van. — Hogyan tudják ellátni a megnövekedett feladato­kat? Elég szakember áll-e az fmsz rendelkezésére? Ilyen, és még egy sor más kérdéssel kerestük fel Csi­kós János elvtársat, a Pilis és Környéke Fmsz vezető­jét. — Hogy az átszervezés mennyi gondot jelentett, ar­ról talán ne is beszéljünk — mondta Csikós elvtárs —, hiszen az elég kevés embert érint. Inkább az egyéb mun­kákról, az egyéb feltornyo­A JOBB ELLÁTÁSÉRT Tizenöt vagon burgonyát, 1800 baromfit ad értékesítésre a monori fajtamegállapító telep A monori fajtamegállapító telep Ujfalusi-tanyáján se­rény munka folyik. Albert Balázsné és Potoczki Istvánná brigádja burgonyát készít elő a MÉK-ne!k. Nagy Sándorné, Klement Mihályné, Csernai Margit és testvére: Erzsébet, megpihen­nek egy pillanatra. Több má­zsa teljesítmény van mögöt­tük, megérdemelnek egy kis pihenést. — Eddig egy vagonnyi bur­gonyát adtunk át a MÉK-nek a szerződésben előírtak sze­rint — mondja Tóth Károly A Lomnici-csúcs tövéből, a Magas-Tátrából küldöm üd­vözletemet a lap szerkesztőinek és olvasóinak: Major János telepvezető. Célunk, hogy év­ről évre, ahogy nő a zöld­növényfajta kitermesztése, olyan arányban emeljük a MÉK-nek átadandó zöldáru­termés mennyiségét. A lakos­ság élelmezési gondjain kí­vánunk ezzel segíteni. — Hogy példát • lemlítsek: az idén 10—15 vagon burgo­nyát adunk át a MÉK-nek a tavalyi 12 vagon helyett. De emeltük a szerződéses paradi­csom, paprika, káposzta és a gyümölcs mennyiségét is. Az idén terven felül 3 mázsa pri­mőr paradicsomot adtunk át értékesítésre. ★ Bent a telepen megnéztük a baromfifarmot. A jövő héten 1800 darab baromfi kerül a BARNEVÁL-hoz értékesítés­re. Léber Mihályné baromfi­gondozónő lelkiismeretes munkájának eredménye, hogy nem történt jelentős elhullás. Ezt a turnust sikerült átlag 100—120 dekára felhozni. Szé­pek lettek a baromfiak, mert a táp mellett sok zöldfélét is elfogyasztottak. A baromfin nincs sok nyereség, mégis éV' ről évre fokozzák a tervet. A központi telepről nem mehet el a látogató anélkül, hogy az import virágparcel­lák mellett meg ne állna egy pillanatra. 500 fajta virág il­latozik itt a rózsaszín-lilás petúniától a piros, sárga ei- niáig. Sokan megfordultak itt virágért, mert szépek és jóval olcsóbbak, mint másutt. (HJ) sodott nehézségekről, a dol­gozók ellátásáról mondanék néhány szót. Arra talán ki­fejezés sincs, hogy néhány bolt és főként a raktárak hogyan néztek ki, mikor át­vettük őket. Elsődleges fel­adatnak tekintettük, hogy a boltok külső képét megvál­toztassuk, hogy az embe­rek szívesen menjenek be, emberi körülmények között vásárolhassanak, alkalmazot­taink pedig ilyen körülmé­nyek között dolgozhassanak. — Több mint egymillió forintot költöttünk el erre a célra. 32 boltot korszerűsítet­tünk. Káván korszerűsítettük az italboltot, a húsboltot. Ugyan­csak Káván új darálót ál­lítottunk üzembe. Vasadon most folyik egy új élelmi­szerbolt építése és az ital­bolt átépítése. Csévharasztra egy 30 ezer forintos hűtő- szekrényt vittünk. Gombán a rózsadombi üzlet megva­lósítása a cél, erre a volt malom épületét szeretnénk felhasználni. Felsőfarkasdon is új bol­tot kívánunk létrehozni. Természetesen Pilist sem ha­nyagoljuk el. — Az irányító szakgárda kialakítása nem volt túl­zottan nagy gond, hiszen kiváló szakerők álltak ed­dig is a szövetkezet élén. Tanyi Józsefné több mint 10 éve főkönyvelőként dol­gozik nálunk, munkájával nagyon elégedettek vagyunk. Tószegi István, Gáti László, Pálinkás János is nagy szorgalommal végzi munká­ját, de ugyanezt mondhat­nánk el a 32 tagú függet­lenített gárda mindegyik tagjáról. — A gondokkal nem küz­döttünk hiába. Jó ered­ményként könyvelhetjük el, hogy az elmúlt években több mint egymillió forint nyereséggel zártunk. Ko­moly összegű- részesedést fi­zettünk vissza tagjainknak. Reméljük, ebben az évben is így lesz. A felvásárlás te­kintetében is szép eredmé­nyeket értünk el. Tojásfel­vásárlási tervünket 150 ezer darabbal teljesítettük túl, a méhészektől pedig 2 mázsával több mézet vettünk át, mint amennyi a terv volt. — Kedvező a félévi mér­leg is. 36 milliós forgalom helyett 38 milliót bonyolí­tottunk le a félévi nyere­ség már meghaladta a mil­liót! Sponger István KÉPEK A FONYÓDI TÁBORBÓL Verőfényben a fotós a tábor kedvence. Szívesen állnak neki modellt (kép jobbra). Nem is tábor a tábor, kirán­dulók nélkül. Még a Balaton vizét is olt lehet hagyni egy- egy napra. Bár a kirándulók mclabúsan tekingetnek, mégis jól érzik magukat a Vörös- kő-sziklánál (alsó kép). (Prohászka Imre felvételei) Javul a munkáshigiénia a Maglódi Vasipari Ktsz-ben kája iránt van érdeklődés. Kis A ktsz sok részleggel dol­gozik. A fémcsiszolók két mű­szakban végzik munkájukat, ebben az évben 2,5 millió fo­rint értéket állítanak elő. Ez a részleg a ktsz egyre fejlődő üzemága, ugyanis a megyében Maglódon fejlesztik ezt a legjobban. A lakatosrészleg igen sok gyártmányféleséget állít elő: benzinkutakat, ben­zinkeverő kannákat, motortar­tó állványokat, gépkocsitartó bakokat másfél millió forint értékben. Jelenleg a Revers olajszekrény prototípusát gyártják le, ha beválik, fél­millió forint értékben elkez­dik a sorozatgyártást. A műszerészek speciális tár­gyak előállításával foglalatos­kodnak. A ktsz saját gyártmá­nyát, a különleges műszerdu­gókat exportra és a hazai tu­dományos intézetek kísérleti céljaira állítják elő. Százhúsz­ezer darabot csinálnak belőle. Ebből az áruból nagyon nagy a kereslet. Ezt szeretnék ki­elégíteni. Létszámnöveléssel sikerül is talán megoldani. A ktsz sokat dolgozik a la­kosság megrendeléseire. Kü­lönösen a fémcsiszolók mun­részleg, de nagyon jelentős fel­adatokat old meg az öntőmű- hely is. A ktsz kollektívája igen nagy gonddal törekszik arra, hogy a munkafeltételek jobbak legyenek. A közeljövő­ben befejeződik a központi iroda és raktár építése és « felszabaduló helyre beköltöz­hetnek a zsúfolt részlegek, ja­vul a sokat bírált higiénia is: öltözők, mosdók épülnek. A KISZ-szervezet védnöksége alatt talán már ebben az év­ben szép új kultúrterme lesz a szövetkezetnek. A növekvő termelési fel­adatokat a ktsz tagjai na|.y szorgalommal oldják meg. Sok embert lehet és kell megdi-. csérni kiváló helytállásáért. Nánai Jánost ás munkatársait a fémöntőműhejyből, a műsze­rész részlegből: Polocska Já­nost, Fejes Istvánnét, Szőke Lajosnét; a csiszolók közül: Duhaj Pált, Rakó Jó,nőst, a lakatosok közül: Albert Fe­rencet, Márkus Sándort, Po- rubszky Józsefet, Rc.nkó Já­nost; a tisztviselők közűi Fe­hér Júliát. (Bognár) ÉLETKÉPEK Dinnyevásár Az Ady Endre úton, a monori Üj Élet Tsz zöldség­boltja előtt há­rom szekér húzó­dik a fák alá. A lovakat hajló, napbarnított ci­gányférfiak mel­lett a kocsikon kávébarna bőrű, tipikusan tarka, bőszaknyás nők is helyet foglal­nak. A lovak már­is hozzáfognak az evéshez. Az egyik az útszegély gye­pét legeli, a má­sik a fa lombját húzogatja és ro­pogtatja, hallha­tó élvezettel. Az üzletben nagy halom tök, dinnye, paradi­csom, paprika és egyéb zöldségfé­le, aminek most van a szezonja. A kocsikról a fér­fiak — négyen — belépnek az üz­letbe. Pillanatok alatt olyan moz­galmas élet kere­kedik az egyéb­ként csöndes üz­letben, mint ami­kor a bűvész mu­tatványát készíti elő: mindenkihez beszél, minden porcikája mozog, hogy a nézők fi­gyelmét lekösse és elterelje arról, amit tulajdonkép­pen csinál. A négy férfiből egyszerre dőh a szó. Cikor- nyás, bővített mondatokban, a közismerten sajá­tos beszédmodor­ral és kiejtéssel magyarázzák, hogy tököt kíván­nak vásárolni az állataiknak és dinnyét sajátma- guknak. Indulna az alku. a szabott árak mellett azon­ban alku nincs. Az egyik férfi egyenként latol­gatja, kongatja az aranysárga tök­óriásokat és egy­más után rakos­gatja a mázsára. A másik férfi dinnyét válogat a kismérlegre, ugyanakkor a har­madik hangos ki­áltással ugrik ki a boltajtón, hogy az elindult lovát elhúzza a fa alól. Közben a mázsá­ról hordanak a kocsikra, raknak ismét a mázsára és szüntelen be­szélnek, köteked­nek, számolnak, mire futja még a pénzükből; a nők az ajtóban már ízlelgetik a diny- nyét, olyan a ki­be forgalom, mint­ha az egész üzle­tet el akarnák szállítani... Magócsi nqni — az üzlet veze­tője — alig győz egyik mérlegtől a másikig ugrani, hogy feljegyezze: miből mennyit hordanak ki az üzletből. A töké­letes zűrzavarnak látszó mozgalom­ból végre megszü­letik a számla és a zsebekből elő­kerülnek a piros­hasú százasok... Elindulnak a ko­csik és az üzlet elcsendesedik. Még izzik a leve­gő, néhány türel­mesen várakozó vásárló az átélt mozgalmas per­cek után — Ma­gócsi nénivel együtt — kicsit kifújja magát, az­tán visszazökken minden a megszo­kott csöndessé­gébe. Dr. Huszty Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom