Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-13 / 189. szám
Pereg a szem a zsákokba Perzselön tűz a déli nap a dűlöút porára. Messzire nyúlik a Haleszi út. Errefelé csak néha lebbenti el a szél a mo- nori vagy a vasadi fáradt harangszót. A különben csendes tájon lázas munka zaja hírlik már messziről: a rnono- ri Kossuth Tsz gabonáját csépelik a vasadi határrészen. Ifjú Gábor István cséplőbrigádja derekasan dolgozik. — Itt délre végzünk, aztán a Detrich tanyarészre huzatunk — mondja a brigdádve- zető, zömökkötésü, határozott szavú ember. — 42 napja megy a gép, napi 100 mázsa az átlagteljesítmény. 15 tagú a brigádunk, nagyobbrészt éveik óta összeszokott erőkből áll. A csípős, finom porfelhőben csupa ismerős arc bukkan elő. Az etetöálláson idős Gábor István, 65 évét meghazudtoló fürgeséggel, biztonsággal öleli bele a kévéket a szédítő forgása dobba. Most éppen a monori-erdei M. Szabó Marika metszi a keze alá a kévéket. Vgyes mozgású fiatal lány, aki már három éve tagja a cséplöbrigádnak. Száll a por, szúr a toklász, de nem mozdulok a géplétrá- ról. Bennem remeg a gép munkaritmusa. Kedvem lenne beállni az állásba. (Nem hóbortos passzióként. Tudom, mit kívánok!) A zsákolónál fiatal legény ügyeskedik — húsz év előtti magamat látom benne: ifjú Gy. Bán Sándor, Alsótanyáról. Másodéves egyetemi hallgató. Tanárnak készül, de jól megfogja a zsákot is. A gépész — fején kimustrált régi honvédsapka, arcán a por, az izzadtság, az olaj és a napsütés különös árnyalatú feketeségével — a gép körül tesz-vesz, igazít, olajoz, gondos figyelemmel. — Csudajó kis gép ep — mondja a brigádvezető. — Ki akarták cserélni másikkal, de nem engedtük. Amaz meg akart szakadni, ha nedves kévét nyelt. Ennek meg se kottyan. — Hogy fizet a gabona? — kérdezem. — Elég jól. Abból az osztagból — mutatja — olyan szép, acélos gabonát küldtünk a pilisi malomba, hogy azt mondták: mind ilyen kellene. — Mi nem szeretjük, ha a zsákolok álldogálnak — mondja Vladár Imre, aki szusszanásnyi szünetre megáll — mert akkor ritkán pereg a szem. Az a jó, ha kapkodva !kell a zsákot szedni. — No, akkor vigyük ezeket a zsákokat — mondom, mint aki tudja, hogy ilyen helyen sokáig beszélgetni nem lehet, hátramozdítókra meg végképpen nincs szükség. Mikor megralktuk a mázsát, valaki megszólal. — Még van hely a brigádban. Éppen ilyen emberre lenne szükség. Kirázom magamból a toklászt, meg a port. Magamba’.i mosolygok: ez most azt hiszi, megijesztett. Nem áll meg bennem a szó: — Olyan rosszul nem járnának velem. Két nyáron voltam cséplőgépnél etető! És azon veszem észre magam, hogy ezt milyen rangosán, büszkén mondtam. Fekete János Űri: MAI MŰSOR Mozi A gyilkos és a lány. MONOMIDfEI P EST. MEGYEI HÍRLA.P KÜLÖN K, IÁD A SA VI ÉVFOLYAM, 189. SZÁM 1984. AUGUSZTUS 13, CSÜTÖRTÖK A szakember fóruma Csak egészséges árut exportálhatunk! Pilis és környékének paradicsomszállítmányai évtizedek óta kiváló, jó minőségükkel hírnevet harcoltak ki maguknak az exportberkekben, a külföldi vásárlók szívesen fogadják az innen érkező szállítmányokat. Ebben az évben is elérkeztünk az exportszállítás csúcsához. Az év elején szinte üresén álló pilisi MÉK felvásárlótelep július 20. óta megélénkült, mert a nap minden órájában érkeznek rakott autók paradicsommal, amelyek a tsz-ekből hozzák az exportálásra alkalmas árut. A kirendeltség naponta 4000—5000 láda exportra kész árut vesz át. Ezenkívül egyéni termelőktől vásárol fel 15—20 000 forint értékben. A felvásárlások zöme barack, valamint paradicsom. A beérkezett export minőségű árut a MÉK dolgozói rakják vagonba. A napi forgalmuk 4—6 futókocsi, amely az NDK- ba, Csehszlovákiába, Nyu- gat-Németországba, valamint Lengyelországba viszi az árut. Ahhoz, hogy e forgalom végbemehessen, igen komoly feladatokat kell végrehajtania a kirendeltség vezetőjének: Brezina elvtársnőnek és Mészáros Miklós elvtársnak. Amióba az idei exportszállítás megkezdődött, a járásunk területéről kiszállítof- tak 60 vagon paradicsomot, 8 vagon dinnyét. 3 vagon uborkát. Ebben az évben minden terményféleségből jóval kevesebbet szállítottunk ki az előző évek hasonló időszakához viszonyítva. Különösen a paradicsom mennyi-, sége csökken. E visszaesés abból adódhat, hogy a nagy forróság hirtelen érlelte a paradicsomot és így nagy mennyiség alkalmatlanná vált exportálásra. A mennyiség csökkenését idézi elő az is, hogy a paradicsom vetésterülete jóval kisebb ebben az évben, mint az előző években volt. A kiszállított áruk növényegészségügyi szempontból ez ideig kifogás alá nem estek. Ennek ellenére felhívom az exportáló tsz-ek figyelmét, hogy különös gonddal válogassák ki az exportálásra szánt áruk közül a Xantho- monas gombával fertőzött gyümölcsöket, amelynek tünete a húsba mélyedt fekete gombatelep, amely fokozatosan terjed a gyümölcsön. Ebből a betegségből 1 százalékos fertőzöttség már exportálásra alkalmatlanná teszi a szállítmányt! Az exportáruk *igen nagy ellensége az amerikai fehér szövőlepke, amellyel való fertőzöttség meghiúsíthatja egy község exporttevékenységét. Felhívom a községi tanácsok figyelmét arra, hogy augusztus második felében várható a szövőlepke második rajzása, amely előreláthatólag intenzívebb lesz, .mint az első volt. A községi tanácsok tegyenek meg a rendelet által előírt utasítások alapján mindent a megjelenő kártevők irtásával kapcsolatban, mert amennyiben az exportáruk útvonala, valamint az állomás környéke e kártevővel fertőződne, kénytelenek leszünk a fertőzött községet zárlat alá helyezni és az exportszállításokat mindaddig leállítani, míg a kártevőket ki nem irtják. Czövck Rudolf mezőgazdasági mérnök Több mint egymillió forintot költöttünk a boltok korszerűsítésére Beszélgetés a pilisi fmsz elnökével Sokak előtt ismert tény, hogy ez év januárjában egyesült a gombai és a pilisi fmsz, arról azonban sokkal kevesebben tudnak, hogy az új szövetkezetnek közel hatezer tagja és 120 üzemegysége van. — Hogyan tudják ellátni a megnövekedett feladatokat? Elég szakember áll-e az fmsz rendelkezésére? Ilyen, és még egy sor más kérdéssel kerestük fel Csikós János elvtársat, a Pilis és Környéke Fmsz vezetőjét. — Hogy az átszervezés mennyi gondot jelentett, arról talán ne is beszéljünk — mondta Csikós elvtárs —, hiszen az elég kevés embert érint. Inkább az egyéb munkákról, az egyéb feltornyoA JOBB ELLÁTÁSÉRT Tizenöt vagon burgonyát, 1800 baromfit ad értékesítésre a monori fajtamegállapító telep A monori fajtamegállapító telep Ujfalusi-tanyáján serény munka folyik. Albert Balázsné és Potoczki Istvánná brigádja burgonyát készít elő a MÉK-ne!k. Nagy Sándorné, Klement Mihályné, Csernai Margit és testvére: Erzsébet, megpihennek egy pillanatra. Több mázsa teljesítmény van mögöttük, megérdemelnek egy kis pihenést. — Eddig egy vagonnyi burgonyát adtunk át a MÉK-nek a szerződésben előírtak szerint — mondja Tóth Károly A Lomnici-csúcs tövéből, a Magas-Tátrából küldöm üdvözletemet a lap szerkesztőinek és olvasóinak: Major János telepvezető. Célunk, hogy évről évre, ahogy nő a zöldnövényfajta kitermesztése, olyan arányban emeljük a MÉK-nek átadandó zöldárutermés mennyiségét. A lakosság élelmezési gondjain kívánunk ezzel segíteni. — Hogy példát • lemlítsek: az idén 10—15 vagon burgonyát adunk át a MÉK-nek a tavalyi 12 vagon helyett. De emeltük a szerződéses paradicsom, paprika, káposzta és a gyümölcs mennyiségét is. Az idén terven felül 3 mázsa primőr paradicsomot adtunk át értékesítésre. ★ Bent a telepen megnéztük a baromfifarmot. A jövő héten 1800 darab baromfi kerül a BARNEVÁL-hoz értékesítésre. Léber Mihályné baromfigondozónő lelkiismeretes munkájának eredménye, hogy nem történt jelentős elhullás. Ezt a turnust sikerült átlag 100—120 dekára felhozni. Szépek lettek a baromfiak, mert a táp mellett sok zöldfélét is elfogyasztottak. A baromfin nincs sok nyereség, mégis éV' ről évre fokozzák a tervet. A központi telepről nem mehet el a látogató anélkül, hogy az import virágparcellák mellett meg ne állna egy pillanatra. 500 fajta virág illatozik itt a rózsaszín-lilás petúniától a piros, sárga ei- niáig. Sokan megfordultak itt virágért, mert szépek és jóval olcsóbbak, mint másutt. (HJ) sodott nehézségekről, a dolgozók ellátásáról mondanék néhány szót. Arra talán kifejezés sincs, hogy néhány bolt és főként a raktárak hogyan néztek ki, mikor átvettük őket. Elsődleges feladatnak tekintettük, hogy a boltok külső képét megváltoztassuk, hogy az emberek szívesen menjenek be, emberi körülmények között vásárolhassanak, alkalmazottaink pedig ilyen körülmények között dolgozhassanak. — Több mint egymillió forintot költöttünk el erre a célra. 32 boltot korszerűsítettünk. Káván korszerűsítettük az italboltot, a húsboltot. Ugyancsak Káván új darálót állítottunk üzembe. Vasadon most folyik egy új élelmiszerbolt építése és az italbolt átépítése. Csévharasztra egy 30 ezer forintos hűtő- szekrényt vittünk. Gombán a rózsadombi üzlet megvalósítása a cél, erre a volt malom épületét szeretnénk felhasználni. Felsőfarkasdon is új boltot kívánunk létrehozni. Természetesen Pilist sem hanyagoljuk el. — Az irányító szakgárda kialakítása nem volt túlzottan nagy gond, hiszen kiváló szakerők álltak eddig is a szövetkezet élén. Tanyi Józsefné több mint 10 éve főkönyvelőként dolgozik nálunk, munkájával nagyon elégedettek vagyunk. Tószegi István, Gáti László, Pálinkás János is nagy szorgalommal végzi munkáját, de ugyanezt mondhatnánk el a 32 tagú függetlenített gárda mindegyik tagjáról. — A gondokkal nem küzdöttünk hiába. Jó eredményként könyvelhetjük el, hogy az elmúlt években több mint egymillió forint nyereséggel zártunk. Komoly összegű- részesedést fizettünk vissza tagjainknak. Reméljük, ebben az évben is így lesz. A felvásárlás tekintetében is szép eredményeket értünk el. Tojásfelvásárlási tervünket 150 ezer darabbal teljesítettük túl, a méhészektől pedig 2 mázsával több mézet vettünk át, mint amennyi a terv volt. — Kedvező a félévi mérleg is. 36 milliós forgalom helyett 38 milliót bonyolítottunk le a félévi nyereség már meghaladta a milliót! Sponger István KÉPEK A FONYÓDI TÁBORBÓL Verőfényben a fotós a tábor kedvence. Szívesen állnak neki modellt (kép jobbra). Nem is tábor a tábor, kirándulók nélkül. Még a Balaton vizét is olt lehet hagyni egy- egy napra. Bár a kirándulók mclabúsan tekingetnek, mégis jól érzik magukat a Vörös- kő-sziklánál (alsó kép). (Prohászka Imre felvételei) Javul a munkáshigiénia a Maglódi Vasipari Ktsz-ben kája iránt van érdeklődés. Kis A ktsz sok részleggel dolgozik. A fémcsiszolók két műszakban végzik munkájukat, ebben az évben 2,5 millió forint értéket állítanak elő. Ez a részleg a ktsz egyre fejlődő üzemága, ugyanis a megyében Maglódon fejlesztik ezt a legjobban. A lakatosrészleg igen sok gyártmányféleséget állít elő: benzinkutakat, benzinkeverő kannákat, motortartó állványokat, gépkocsitartó bakokat másfél millió forint értékben. Jelenleg a Revers olajszekrény prototípusát gyártják le, ha beválik, félmillió forint értékben elkezdik a sorozatgyártást. A műszerészek speciális tárgyak előállításával foglalatoskodnak. A ktsz saját gyártmányát, a különleges műszerdugókat exportra és a hazai tudományos intézetek kísérleti céljaira állítják elő. Százhúszezer darabot csinálnak belőle. Ebből az áruból nagyon nagy a kereslet. Ezt szeretnék kielégíteni. Létszámnöveléssel sikerül is talán megoldani. A ktsz sokat dolgozik a lakosság megrendeléseire. Különösen a fémcsiszolók munrészleg, de nagyon jelentős feladatokat old meg az öntőmű- hely is. A ktsz kollektívája igen nagy gonddal törekszik arra, hogy a munkafeltételek jobbak legyenek. A közeljövőben befejeződik a központi iroda és raktár építése és « felszabaduló helyre beköltözhetnek a zsúfolt részlegek, javul a sokat bírált higiénia is: öltözők, mosdók épülnek. A KISZ-szervezet védnöksége alatt talán már ebben az évben szép új kultúrterme lesz a szövetkezetnek. A növekvő termelési feladatokat a ktsz tagjai na|.y szorgalommal oldják meg. Sok embert lehet és kell megdi-. csérni kiváló helytállásáért. Nánai Jánost ás munkatársait a fémöntőműhejyből, a műszerész részlegből: Polocska Jánost, Fejes Istvánnét, Szőke Lajosnét; a csiszolók közül: Duhaj Pált, Rakó Jó,nőst, a lakatosok közül: Albert Ferencet, Márkus Sándort, Po- rubszky Józsefet, Rc.nkó Jánost; a tisztviselők közűi Fehér Júliát. (Bognár) ÉLETKÉPEK Dinnyevásár Az Ady Endre úton, a monori Üj Élet Tsz zöldségboltja előtt három szekér húzódik a fák alá. A lovakat hajló, napbarnított cigányférfiak mellett a kocsikon kávébarna bőrű, tipikusan tarka, bőszaknyás nők is helyet foglalnak. A lovak máris hozzáfognak az evéshez. Az egyik az útszegély gyepét legeli, a másik a fa lombját húzogatja és ropogtatja, hallható élvezettel. Az üzletben nagy halom tök, dinnye, paradicsom, paprika és egyéb zöldségféle, aminek most van a szezonja. A kocsikról a férfiak — négyen — belépnek az üzletbe. Pillanatok alatt olyan mozgalmas élet kerekedik az egyébként csöndes üzletben, mint amikor a bűvész mutatványát készíti elő: mindenkihez beszél, minden porcikája mozog, hogy a nézők figyelmét lekösse és elterelje arról, amit tulajdonképpen csinál. A négy férfiből egyszerre dőh a szó. Cikor- nyás, bővített mondatokban, a közismerten sajátos beszédmodorral és kiejtéssel magyarázzák, hogy tököt kívánnak vásárolni az állataiknak és dinnyét sajátma- guknak. Indulna az alku. a szabott árak mellett azonban alku nincs. Az egyik férfi egyenként latolgatja, kongatja az aranysárga tökóriásokat és egymás után rakosgatja a mázsára. A másik férfi dinnyét válogat a kismérlegre, ugyanakkor a harmadik hangos kiáltással ugrik ki a boltajtón, hogy az elindult lovát elhúzza a fa alól. Közben a mázsáról hordanak a kocsikra, raknak ismét a mázsára és szüntelen beszélnek, kötekednek, számolnak, mire futja még a pénzükből; a nők az ajtóban már ízlelgetik a diny- nyét, olyan a kibe forgalom, mintha az egész üzletet el akarnák szállítani... Magócsi nqni — az üzlet vezetője — alig győz egyik mérlegtől a másikig ugrani, hogy feljegyezze: miből mennyit hordanak ki az üzletből. A tökéletes zűrzavarnak látszó mozgalomból végre megszületik a számla és a zsebekből előkerülnek a piroshasú százasok... Elindulnak a kocsik és az üzlet elcsendesedik. Még izzik a levegő, néhány türelmesen várakozó vásárló az átélt mozgalmas percek után — Magócsi nénivel együtt — kicsit kifújja magát, aztán visszazökken minden a megszokott csöndességébe. Dr. Huszty Károly
