Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-13 / 189. szám
A PEST MEGYE! H í Rt A P KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM 1964. AUGUSZTUS 13, CSÜTÖRTÖK HALLOTTUK ÍRUNK RÓLA KÍSÉRLETI TÁROLÁS A Hunyadi Termelőszövetkezet 413 eser forintot költ talnßßaritnsm Lépegető exkavátor végzi a tőzegkitermelést A munkaerőhiány mindenütt ésszerűsítésre ösztönzi a dolgozókat. A konzervgyárban egy új kísérletet vezettek be a szállítás megkönnyítésére. Konténeres rakodólapokon tárolják a befőtteket a raktárban, a szállítást ezzel megkönnyítik (Godány felv.) ★ CSATLAKOZTAK A VERSENYFELHÍVÁSHOZ A város hat termelőszövetkezetének vezetői a minap megbeszélést tartottak, a nyári mezőgazdasági munkák jelenlegi eredményeiről, gondjairól, Ezen a megbeszélésen elhatározták, hogy csatlakoznak az aszódi járás termelő- szövetkezeteinek augusztus 6-i versenyfelhívásához. Az ülés résztvevői a versenyfelhívás valamennyi pontját elfogadták. ★ Az alkotmány ünnepére Juhász István tehenész, a Petőfi Termelőszövetkezet I-es üzemegységének dolgozója jó munkája elismeréseként 280 kilós borjút kap prémiumként. ★ Három hete gazdátlan a Mentovieh u. 9. szám előtt levő ekekapa. Vajon nincs rá szükség? De ki a gazdája? ■k Az új tejbisztrót majd vasárnap is nyitva tartják. ★ 49 malac „született” a Dózsa Termelőszövetkezetben, és 16 anyakocától még százszáztíz kismalac szaporulatot várnak. k 430 ezer forintot költ a városi tanács az iskolák megszépítésére, rendezésére. A kivitelezést a Vegyesipari Javító- és Szolgáltató Vállalat végzi augusztus 31-ig. k Motorosok, gyalogosok panaszolják, hogy a Kecskeméti út elején az úttestet a két lakóépület építésekor a vízvezeték szerelésénél átvágták, és azóta sem hozták rendbe. Majd a nyakukat törik ki az arra haladók az esti sötétségben. A problémát még fokozza, hogy ezen a részen az esti villany is csak tizenöt perccel később gyűlik ki, mint a város más pontján, k Százezer forint értékű felújítást végeznek november 30-ig a városi kórházban. k MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Miért rosszak a magyar filmek? Magyar film. Főszereplők: Bara Margit, Mécs Károly. Szélesvásznú. Kísérő műsor: Lakásválság. A Hunyadi Termelőszövetkezetnek a Kőrös-ér közelében levő területe lapos. Huszár Kálmán tsz-elnök többször megfigyelte, hogy ejgy ötholdas területen a savanyú fű egészen rendkívüli bujasággal hajt és a közelben elvetett káliigényes kultúrák — takarmányrépa, torzsás- íéiék — nagyon gyorsan fejlődnek. Egyik ilyen határjárás alkalmával az elnök megállította fogatát a Kőrös-ér közelében. Újra megnézegették ezt a bizonyos ötholdnyi területet. Hamarosan előkerült az ásó. „Valaminek lennie kell itt a felszín alatt”. Feltétlenül van valami tápanyag, amit ki lehetne termelni és másutt is lehetne értékesíteni. Az első ásónyomok során pörkölt pótkávé színű anyag került felszínre. Rövid vizsgálat után kiderült, hogy tőzeg és egyórás ásás után már azt is meg lehetett állapítani, hogy a tőzegtelep vastagsága száz-százhúsz centiméter. Rövid számolás azt is tisztázta, hogy körülbelül huszonöt- ezer köbméter tőzeget takar a föld, ami felmérhetetlen érték. _ Egy köbméterben ugyanis hét mázsa tőzeg van, amelynek értéke feldolgozott állapotban tizenhat forint. Á városi tanács mezőgazda- sági osztályán nagy örömmel fogadták a nagyszerű felfedezést. A vezetők többször is kilátogattak a területre és rövid úton százezer forintot biztosítottak szállítóeszközök beszerzésére. — Ennek idestova két esztendeje — mondotta Huszár Kálmán. — Beláthatatlan mé— Számításom szerint két év alatt há romszázötve n- négyszáz vagon elsőrendű szerves anyag került kitermelésre, amit a 114 katasztrális hold nagyüzemi szőlőtelepítésen dolgoztunk be. ■— A két ötéves tervben szövetkezetünk kétszázötven hold szőlő és háromszáz hold gyümölcsös telepítését tervezi. Az idén is ötven holdon telepítünk és ehhez holdanként ötszáz mázsa tőzeget használunk fel. Beszélgetés közben felvetődik az a kérdés* hogy vajon Huszár Kálmán, a kíváncsi ember, megpróbálta-e kideríteni azt, hogy ez a nagyméretű tőzegtelep hogyan keletkezett. Az elnök bólint és rögtön válaszol. — Nem is kellett ennek megállapításához különleges kutatás. A Kőrös-ér nevében ott bujkál a kőrisfa neve. Ebből következik, hogy a közelben erdő volt és van ma is, ahonnan az ér a nevét kaphatta. A mi területünk helyén biztosan mocsár vagy nádas volt és nagyon valószínű, hogy egy-egy áradás nagyobb tömegű levél maradékot és más szerves anyagot sodort ide. Erre vallanak a tőzegben lépten-myomon megtalálható csigaházak és falevélnyomok Az idekerült anyagra aztán idők során tovább rakódott le sok újabb réteg, amely lassan száz centiméteres vastagságot ért el. Váratlan, fordulattal visszakanyarodunk a tőzegkitermelő brigád munkájára. — Augusztus hatodikéval befejezték a munkát — mondotta az elnök. — Hetedikén a brigád már a gabonaszállításban dolgozott. Helyettük gép végzi a kitermelést. Még februárban tárgyaltunk a Budapesti Talajjavító Vállalattal egy lépegető exkavátor üzemeltetéséről, és a szerződés alapján augusztus hetedikén megérkezett a hatalmas gép, amely egy műszakban hatszáz mázsa tőzeget termel ki. Az anyagot rögtön kazalba Is rakja, onnan később a felhasználás igénye szerint a termelőszövetkezet, fogatai szállítják a felhasználási helyre. Ez a gép különben a hattagú brigád munkájának harmincszorosát végzi el egy nap alatt — két ember kezelésével. (Rossi—Fehér) ÚJABB PARKOK .. j* k* ile^o Naponta szaporodnak a kis kertek, parksávok a város lakóházat előtt. A Kecskeméti út 30. szám előtt létesített kis kertet naponta gondozzák, hogy meghittebbé, szebbé varázsolja a város összképét (Papp felv.) Tizenkétnapos kirándulás és tapasztalatcsere Erdélyi Gábor, a ceglédi ja* rási tanács elnökhelyettese vezeti azt a harminctagu kiránduló csoportot, amely auguszPistike hazakerült Szomorú, majdnem tragikus végű história játszódott le F. J. családjában. Szerdán történt. A szülők dolgozni voltak, a gyerekek pedig játszani indultak. Pistiké, történetünk három és fél éves főhősét, kilencéves hányja és a szomszédok kilencéves fia az otthonuktól több mint egy kilométerre levő homokos gödrökbe vitte, íbújócskázni. Vidáman futkároztak — mint az idősebb gyerekek mesélik —, ám úgy délután 5 óra felé Pistiiké eltűnt. Azt hitték, elment haza. Játszottak még egy darabig, aztán hazaindultak. Pistike azonban nem kerül elő. A hazatérő szülők a hír hallatára kisfiúk keresésére indultak. Az eredménytelen kutatás belenyúlta csütörtök éjszakéiba. Másnap már hajnalban talpon volt a család, a szomszédok, ismerősök serege kereste az eltűnt gyereket. Vajon mi lett vele? Betemette volna a homok? Sokan a közeli szőlők kútjainak felikutatását javasoltált. A szülők kétségbeesése percről-percre nőtt. Csütörtök délelőtt fél 10 órakor a szerencsétlen anya idegtépő sírás közben ismét a homokgödrök átkutatására indult. Puszta kézzel kaparta a földet — eredménytelenül. Minden keresés, kutatás meddőnek bizonyult. Lassan beesteledett. Vége lett a csütörtöki napnak is és Pistike ■még mindig nem volt meg. A várva-várt örömhír pénteken kora reggel érkezett. Kecskemét határában egy férfi rátalált a Kecskemét felé ballagó kisfiúra. Pistike azt mondogatta és most már szülei kérdéseire is azt válaszolja: „Mindig csak ballagtam, kerestem a házunkat:” Az elveszett gyerek megkerült. És ez csak a véletlen és a szerencse kellemes ösz- szejátszása folytán történt így. Ugyanezzel az erővel bekövetkezhetett volna a szörnyű tragédia is, ami igazán érhet egy védtelen 3 és fél éves gyereket. Hogy ki volt a hibás? A játszótársaknak kellett volna vigyázni, vagy a szülőknek kellene óvatosabbnak lenni? Az eset mindenesetre figyelmeztet. Manapság, amikor a napközi otthonok egész sora működik városunkban, nem lenne szabad ilyen fiatal ' gyereket felügyelet nélkül otthon hagyni. Ilyen és hasonló esetnek nem lenne szabad előfordulni! Barta Lajos tus 12-én, a hajnali órában indult tizenkétnapos balkáni kirándulásra. A kirándulásnak nagykőrösi résztvevője is van, Huszár Kálmán, a Hunyadi Termelőszövetkezet elnöke. Az egész utat autóbuszon teszik meg. Ceglédről indulva keresztül haladnák, Románián, Bulgárián és Jugoszlávián keresztül térnek haza. A program sok, ragyogó látványosságot Ígér. Átutaznak Erdélyen, történelmi nevezetességű városokon. A Kárpátokon keresztül jutnak el a román fővárosba, amelynek megtekintése után a Feketetenger partján haladnak Várna felé. Várna lesz az első állomás, ahol hosszabban időznek. Ott tanulmányozzák a világhírű bolgár nagyüzemi szőlőtermelést. Félnapot töltenek a nevezetes aranyhomók üdülőhelyen. Megfelelő tapasztalatokat szereznek Plovdiniben az euró- paszerte ismert bolgár' paradicsomtermelésről, ahonnan a híres korai paradicsomot exportálják az északi országokba. Napokat töltenek a bolgár fővárosban is.' Hazafelé egy-egy napot szentelnek a jugoszláv néppel való találkozásra Nisben, majd Belgrádbán. Üjvídéken és Szabadkán keresztül tér haza a csoport. Köszönet a segítségért A szeszipar tizennégy dolgozója a Hunyadi Termelőszövetkezet kertészetében cet csak felnőttek látogathatják!’’ Természetesen ez nem azért jelent haladást, mert a felszólításra egyetlen gyerek sem reagál, hanem pusztán azért, mert a melegvíz is bekerült a szövegbe. De talán hasznosabb lenne ez a melegvíz inkább a tuso- lóban, de nemcsak napi félórákra. Ja persze, ez azért túlságosan nagy haladás lenne! Tévedés ne essék, én a haladás felmérésében és leírásában nem akarok túlzásokba keveredni. Nem szabad eltúlozni a dolgot akkor, amikor például a hangszórók egész délután kellemes zene sugárzása helyeit mélyen hallgatnak, sokszor még akkor Szabadságra küldte a Szeszipari Vállalat tizennégy dolgozóját, akik a pálinkát készí- ’ tik egész éven át. Nem is újdonság ez a szabadságolás, hiszen az anyag fogytán és a vállalat azzal az ígérettel engedte el a dolgozókat, hogy mihelyt erre mód nyílik, de legkésőbb egy hónapon belül, visszavárja őket. A Hunyadi Termelőszövetkezet vezetősége tudomást szerzett a felszabadult munkaerőről és gyorsan intézkedett, hiszen a betakarításban minden munkaerőt használni tud a mezőgazdaság, de különösen most a kertészet. A termelőszövetkezet elnöke felkereste a brigád egyik tagját, Szabó Balázsnét, akit röviden tájékoztatott a kertészetben adódó munkalehetőségről és arról, hogy mit tudnának a brigád tagjai megkeresni. Másnap reggel tizennégy asszony már paradicsomot szedett a termelőszövetkezet kertészetében. Mázsánként tizenöt forintot kaptak és könnyű kiszámítani, hogy naponta megkeresték az asz- szonyok a hatvan-hetven forintot. Három hétig tartott a munka, a vállalat Jelentkezett és visszahívta a tizennégy asszonyt, akik természetesen visszamentek régi munkahelyükre. Az asszonyok remekül dolgoztak, de a termelőszövetkezet is állta a szavát. A brigád tagjai azzal búcsúztak, hogy a viszontlátásra jövőre, hasonló körülmények között. A termelőszövetkezet vezetősége pedig köszönetét mondott a dicséretre méltó segítségért és azért, hogy az ipar dolgozói a nagy melegben is becsülettel megállták helyüket a mezőgazdaságban. Hová kerül a szennyvíz? Hová!? — Ezt kérdezik a Szervcstrágyagyűjtö Szövetkezeti Vállalat hajtői is. No meg a Kárpát utcai kanális mellett lakók, a Ceglédi úti járókelők. A konzervgyárat okoltuk, de kisegítésképpen, hogy a bűz nagyobb legyen, ide hordja a szennyvizet a Szervestrágya- gyűjtő Szövetkezeti Vállalat kocsija. Naponként huszonöt kocsit is megszámolt Lévai néni. Először a kanálisba, majd némi „osztályharc” után a csaknem húsz méterre levő kukoricaföldre eresztgették a bűzös levet. Bezzeg örültek a kukoricák, meg a gazdáik. A környék és a járókelők viszont úgy gondolják, számos nem a központban levő kukoricaföld megérdemelné az ajándékot. Van megoldás? Reméljük. Elvégre a város egyik legszebb és legforgalmasabb részéről van szó. A városi tanács egészségügyi osztálya már tud a dologról, cikkünk az intézkedés meggyorsítását szolgálja. — b— is, amikor nincs fullasztó meleg. Délelőttönként még fel-felraknak egy-egy lemezt, de úgy látszik, a lemezkezelő délutánra belefárad a nehéz testimunkába. De a némaság délután sem örök. Egymást követik a jótékony célú figyelmeztetések, felhívások. Figyelmeztetik az úszni nem tudókat, a mélyvíz rejtette veszélyekre. No meg a meleg vizes medence előnyeire. Egyszóval bizonyos fejlődés tapasztalható, de még vannak hiányosságok is. Ezeket azonban csak ilyen „rosszindulatú” újságíró szemmel lehet észrevenni? — barta — ; Ha majd valami ; nagy történész \ vállalkozni mer : arra, hogy rend- \ szerező műben \ összefoglalja a ’• strandhagy omá- \ nyakat, könyvé- \ ben jelentős he- !lyet foglal el a ! mikrofonok által 1 bemondott szö- \ vég. Legalábbis l abban a részben, i amely a nagykő- i rösi strand „hala- í dó” hagyományait \ dolgozza fel. Mert \ csalás lenne azt \ állítani, hogy az J itteni hagyomá- \ nyok nem hala- l dók. í f Nagyot leptünk í előre a medencé- j bői való kizavarás f terén. Az elmúlt Í években, mikor ^ hallhattuk stran- í dunkon az alábbi, % kissé zavaros $ szöveget: „A me- '/ leg vizű medenStrandhagyományok Gép dolgozik az emberek ; helyett. retű nyereség volt ez a felfe- < dezés, hiszen a termelőszövet- j kezet szervestrágya-igényé-! nek kielégítésében nagysze-! rű segítséget kaptunk. A kitermelés azonnal meg-: indult, mégpedig a leghozzá- i férhetőbb módon: kézi erővel, i Hat termelőszövetkezeti tag j végezte nap, mint nap, télen- ] nyáron át. — A hat ember — folytatta ] — egészen rendkívüli munkát ] végzett. Szeretném újra megéli- \ csérni Fekete Józsefet, aki j még ebben a valóban nagyon szorgalmas munkacsapatban is mindig az élen járt. Tegyük azonban hozzá, hogy meg is volt az értelme a munkának, hiszen az emberek kemény helytállásuk hasznát is látták.. Naponta száz forinton felül kerestek és a termelőszövetkezet vezetősége a munkabérüket kéthetenként pontosan folyósította.
