Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-13 / 189. szám

MST MEGYEI t&Círlap 15)64. AUGUSZTUS 13, CSÜTÖRTÖK Cipruson nem került sor komolyabb összecsapásra A török kormány „állandó éberséggel“ figyeli a ciprusi helyzetet A ciprusi ENSZ-parancs- nokság közlése szerint kedden Cipruson nem került sor ko­molyabb összeütközésre és az érdekelt felek láthatólag tisz­teletben tartják a tűzszünetet. Az AP jelentése szerint az ENSZ-erők fokozták járőr- tevékenységüket a török légi­támadások által sújtott part­vidék! területeken, ahol kedd óta svéd gépesített alakulatok végeznek jár­őrszolgálatot. Kiprianu ciprusi külügymi­niszter kedden Papandreu mi- ..niszterelnökkel és a görög kormány több vezető tagjával háromórás megbeszélést tar­tott Athénban. A tárgyalások után kiadott közlemény sze­rint a ciprusi helyzetet vizs­gálták meg a legújabb esemé­nyeknek, a Biztonsági Tanács tűzszüneti felhívásának fé­nyében. „Elhatároztuk, hogy közös frontot alakítunk ki bár­milyen török agresszióval szemben. Ha Törökország agressziót követ el, Gö­rögország minden rendel­kezésére álló erővel a harcoló Ciprus oldalára áll” — hangoztatta a közlemény. A török kormány kedden közölte, hogy „állandó éber­séggel’’ figyeli a ciprusi hely­zet alakulását. A közlésre a török kormány négy és fél órás ülése után került sor. Az AFP szerda reggeli köz­lése szerint egy török repülőgép szer­dán a reggeli órákban el­repült Morfu és Xerosz ciprusi helységek felett. A repülésre annak ellenére került sor, hogy az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa felszólította az érdekelt feleket a Ciprus feletti katonai repülések meg­szüntetésére. Hruscsov a szűzföldekre érkezett Hruscsov szovjet kormány­fő országjáró körútja során szerdán a kusztanaji terü­letre, a kazahsztáni szűz­földek körzetébe érkezett. Hruscsov megtekintette több gazdaság földjeit, elbeszél­getett a vezetőkkel, a mező- gazdasági szakemberekkel. 34 aranyérmes magyar bor Az USA-ban sokan szabotálják az egyenjogúsítási tör­vényt. — A figurákat látom, csak az egyenlőségjelet nem. (Fülöp György rajzia) A Budapesti Nemzetközi Borverseny első két napján 27 ország 271 borát rangsorolták a műjégpálya nagytermében működő „Borbíró”-bizottságok, s ebből — a szigorú bírálat el­lenére — 17 arany és 28 ezüst érmet nyertek a magyar bo­rok. A harmadik versenynapon, szerdán újabb magyar sikere­ket könyvelhettünk el. Az elő­zetes tájékoztatás szerint újabb 17 hazai bor nyert első díjat. Többek között arany­éremmel tüntettek ki az Agro­biológiai Intézet alföldi hárs­levelű borát, a sátoraljaújhe­lyiek két 4 puttonyos aszúját, továbbá az egriek Medoc Noir- ját, a gyöngyösiek Cabernet Souvignon-át, és a balaton­fürediek két rizlingszilváni, egy olaszrizling és egy szür­kebarát borát. Kitűnően szere­pelt még a pécsiek olaszriz- lingje, valamint az alföldiek két olaszrizlingje. Pál Ferenc tállyai termelő egy édes szo­morodni és egy aszuborával nyert aranyérmet. A magyar borokon kívül Ausztria öt, Bulgária ugyan­csak öt, Franciaország három, Olaszország és Portugália egy-egy borral nyert aranyér­met. TÖRTÉNELMI PILLANAT Az Egyesült Államok, Gö­rögország és Törökország — egyformán NATO-hatalom. Évek óta fennen hirdetik egységüket és nemes céljai­kat. Űjabban azonban mind az egység, mind pedig a ne­mes célok tekintetében meg­hökkentő produkciókkal le­pik meg a világot. Törökor­szág, például, az USA-tól kapott hadigápekkel megtá­madja Ciprust és irtja az ott élő görög lakosságot. Görög­ország megérti — mégpedig teljes joggal — a ciprusi gö­rögök helyzetét és tiltakozik a fajirtás eme speciális for­mája ellen. Ciprus népe békét akar és szabadságot. A NATO azon­ban ragaszkodik ahhoz, bogy Cipruson nukleáris támasz­ponttal rendelkezzék. És, hogy ezt a célját elérje, nap­ról-napra mind dühödtebben uszítja egymásra a ciprusi görögöket és törököket. Cso­da-e, ha Görögország szem­bekerült Törökországgal és legutóbb, az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsának ülésén Görög­ország szembekerült az Egyesült Államok képviselő­jével is. Épületes pillanatok lehettek azok, amikor Gö­rögország képviselője (mint NATO-hatalom) a leghatáro­zottabb vádakat hangoztatta az USA ellen (mint NATO- hatalom ellen) — és az a pár­viadal szellemi knock-outtal végződött — erkölcsileg a görög küldött javára. Olyan történelmi pillanat ez, ame­lyet lehetetlenség nem meg­örökíteni. Lásson, akinek van szeme, halljon, akinek van füle és gondolkozzék, akinek — van esze... Mlússseaer csendőrrel Csőmbe ellentámadást akar indítani a felkelők ellen Harckocsikat, légSökéses repülőgépeket, nagy mennyiségű lőszert összpontosítottak Az agressziót semmivel sem lehet indokolni Tito nyilatkozata a • nemzetközi SseSysoSsroI Jöszip Broz Tito, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke nyilatko­zott a Tanjug vezérigazgatójá­nak a jelenlegi nemzetközi helyzetről. — Az utóbbi napokban — mutatott rá Tito — az egész világ aggodalommal vette tu­domásul a Vietnamban és Cipruson lejátszódott esemé­nyeket. A VDK és Ciprus el­len foganatosított agresszív intézkedések joggal keltettek nyugtalanságot, hiszen súlyosan fenyegetik azokat a pozitív eredményeket, amelyeket nagy fáradság­gal az utóbbi időben si­került elérni. A jugoszláv köztársasági el­nök élesen elítélte azokat az erőket, amelyektől nem ide­gen a háborús módszerek al­kalmazása és amelyek az erő­szakot lehetséges eszköznek tekintik a vitás kérdések meg­oldására. Nyomatékosan hang­súlyozta: — A VDK ellen indított lé­gitámadás semmivel sem iga­zolható. Ezt a támadást a leg­erélyesebben kell elítélni, hi­szen azonkívül, hogy tekinté­lyes anyagi károkat okozott, ártatlan emberek életét kö­vetelte. Tito ismételten utalt arra, "hogy agressziókat semmivel sem lehet indokolni, még azzal sem — mondotta az Egyesült Államokra célozva —, hogy egy bizonyos ország­ban választásra készülnek. A jugoszláv elnök foglalko­zott a Ciprus ellen indított török légitámadással is. — Ez az agresszió — húzta alá — súlyos következmé­nyekkel járt, mert nemcsak a görög lakosságnak okozott anyagi károkat, hanem száz meg száz ember életét oltotta ki. Erre az agresszióra né­hány nappal a vietnami tá­madás után került sor. ön­ként kínálkozik az a gondo­lat, hogy a Vietnam ellen indított támadás bátorítólag ha­tott a török támadásra is. Tito elnök a továbbiakban elítélte a külföldi fegyveres erők beavatkozását Kongó belügyeibe. Tito befejezésül közölte, hogy az el nem kötelezett or­szágok őszi kairói értekezletén a jelenlegi nemzetközi hely­zet — amikor is az emberi­ség sorsával folytatnak fele­lőtlen játékot — az egyik leg­fontosabb napirendi pont lesz. Nyugati hírügynökségi je­lentések szerint a kongói kor­mány a napokban nagyszabá­sú ellentámadást, szándékozik indítani a felkelők ellen, mindenekelőtt Stanleyville visszafoglalására. Húszezer volt katangai csendőrt kívánnak a fel­kelők ellen harcbavetni. Csőmbe elrendelte, hogy mindazt a nagy mennyiségű hadianyagot, amely a katan­gai csendőrség birtokában volt a „katangai függetlenségi harcok” idején, most a kon­gói kormányhadsereg ren­delkezésére bocsássák. E ha­dianyag nagy részét a katan­gai lázadás leverése után Spanyolországba és az ango­lai • Lobitóba csempészték Csőmbe csendőrei. Az AFP értesülése szerint az első fegyver- és lőszerszál- dítmány kedden este külön- repülőgépan Angolából már meg is érkezett Leopoldville­OSSZEHIVTAK A ROMAN NAGY NEMZETGYŰLÉST A Román Népköztársaság Államtanácsa törvényerejű rendelettel augusztus 22-én délelőttre összehívta a Nagy Nemzetgyűlés ünnepi ülésszakát, amelyet az ország felszaba­dulásának 20. évfordulója alkalmából tartanak. A Mezőgazdasági Gép- alkatrész Ellátó Vállalat Bu­dapesten, vagy Pest környé­kén lakó, Vili. általános is­kolát vépzett fiatalokat jár­mű- és járműalkatrész szak­mában ipari tanulónak alkalmaz. Jelentkezés: Budapest VI., Bajcsy Zsilinszky út 57. I. em. Személyzeti osztály. GONOSZPARAZS SZINTE menetrendszerű­vé kezd válni, hogy az ame­rikai elnökválasztási előké­születek politikai barométe­re — Kubában mutatja az időjárást... A négy évvel ezelőtti ese­ményekre még jól emléke­zik a közvélemény. Akkor az elnökválasztási hadjárat idején kezdődött meg a Ku­ba elleni partraszállás meg­szervezése. Ezt egyébként széliében és hosszában, nyíl­tan tárgyalja D. Wise és A. Ross nemrég megjelent könyve, amely az amerikai hírszerző szolgálatról szól. Éppen augusztusban kezdő­dött a titkos hadművelet, azzal, hogy a CIA megálla­podást kötött Lam Johns reklámfőnökkel, indítsa el a propagandagépezetet a talaj „szellemi megdolgozására”. Az amerikai lapok ostoba cikkeket közöltek, amelyek igyekeztek befeketíteni a kubaiakat. Olyasmivel ho­zakodtak elő, hogy a kubai forradalmárok „csirkét esz­nek a szállodai szobákban és a padlóra szórják a csonto­kat”. És miközben ez tar­tott a kulisszák mögött éles versengés folyt Kennedy és Nixon között az elnöki szé­kért.- Mindketten saját esé­lyeik fokozására használták fel a kubai partraszállás előkészítését, határozott cé­lozgatást tettek arra, hogy támogatják az akciót. A mostani elnökválasztási hadjárat idején is fokozódott Washington Kuba-ellenes tevékenysége. Az Amerikai Államok Szervezetének jú­lius végi külügyminiszteri ér­tekezlete nem volt egyéb, mint az USA erőteljes fellé­pése Kuba elszigetelésére és „kiközösítésére”. Washingto­ni sugalmazásra az értekez­leten részt vevő orszá­gok többsége kötelezte magát, hogy megszakít Kubával minden diplo­máciai és gazdasági kap­csolatot. De még ez sem volt elég. Az USA elképze­lésének megfelelően az érte­kezlet említett határozatát a napokban átadták a Bizton­sági Tanácsnak, mintegy be­vádolva Kubát, hogy „be akar avatkozni” az amerikai államok belügyeibe. A pa­naszt azonban semmiféle ténnyel nem tudták alátá­masztani. Az egész arra irá­nyul, hogy az ENSZ fórumát felhasználva, minél több ál­lamot vonjanak be a füg­getlen Kuba elleni mester­kedésekbe, amivel veszélyez­tetik az általános békét. A szovjet kormány ép­pen ezért erélyes nyilatkoza­tot tett közzé és juttatott el hétfőn a Biztonsági Tanács elnökéhez. A dokumentum törvénytelennek tekinti az Amerikai Államok Szerveze­tének Kuba-ellenes határo­zatát, amely sérti az ENSZ alapokmányát. A szovjet kormány rámutat arra, hogy a jogtalan határozatért első­sorban az Egyesült Államok­nak kell viselnie a felelőssé­get. WASHINGTON újabb mozgolódása mögött ott van az a tény, hogy az amerikai reakciósok még mindig nem tudják elviselni Kuba füg­getlenségét. Félnek terebé­lyesedő befolyásától és sze­retnék eltörölni népi rend­szerét, vagy legalábbis elszi­getelni az amerikai konti­nensen. Pedig hát leckét már kap­tak ... A partraszállás annak idején csúfos kudarcot szen­vedett. A mostani próbálko­zások sem egészen sikere­sek: négy amerikai állam nem támogatta az USÁ-t a külügyminiszteri értekezle­ten. A nemzetközi közvéle­mény is elítéli az újabb szer­vezkedést. Ami pedig Kubát illeti, nem ijed meg a fenye­getésektől, hanem ereje és igazsága tudatában határo­zottan kiáll. Fellépésével szolidaritást vállal a szocia­lista tábor és az egész béke­szerető emberiség, amely tudja, hogy Washington Ku­ba-ellenes indulata állan­dóan izzó parázs. Vigyázni kell, nehogy lángra kapjon ez a gonosz parázs... csendőröket is, akiket innen irányítanak majd tovább a felkelőktől leginkább szoron- nagy mennyiségű i gatott helyekre. A katonai helyzetben az el­múlt 24 órában nem történt jelentősebb változás. Egye­dül Dél-Kasaiból jelentették, hogy a felkelők heves táma­dásokat intéznek a kormány­csapatok ellen. be. A következő napokban léglökéses repülőgépek, harc­kocsik, nehéztüzérségi fegy­verek és lőszer érkezését várják. Leopoldville és Elisabeth- ville között légihldat léte­sítettek a hadianyagszállí­tás lebonyolítására. Ezek a repülőgépek hozzák Leopoldvillebe a katangai A NAGY TITOK Különböző nagy titkok léteznek a világ politikai színpadának nyu­gati felében. Ér­demes lenne egy­szer ezeket cso­korba kötni a je- len- és az utókor okulására. Ámde eme nagy titkok között is vezet a Csombe-titok. A dolog lényegét így lehetne meg­fogalmazni: ki szereti ezt az em­bert? A kongói sza­badságharcosok nem szeretik, ez kétségtelen. Ma­ga Kongó népe szintén nem sze­reti, különben nem támogatná' szívvel-lélekkel a partizánokat. Ka­tanga sem szere­ti, különben nem kötött volna úti­laput a talpa alá. Még a katangai csendőrök sem túlságosan ra­jonganak érte, aminek egyik kézzel fogható je­le az, hogy megta­gadták a felvo­nulást a. szabad­ságharcosok ál­tal elfoglalt vá­rosok ellen. Az se igen nevezhető a szeretet megnyil­vánulásának, hogy az afrikai vezető politikusok legutóbbi kairói ülésére Csombét nem hívták meg. Annyira nem, hogy még Marok­kó királya is kije­lentette, távozik a tetthelyről, ha oda Csombét be­engedik. Ügy lát­szik, Csombét nem szereti senki, pe­dig arra is haj­landó volt már, hogy virágot vi­gyen Lumumba sírjára. Hajlan­dónak mutatko­zott arra, hogy megbocsát annak, akit meggyilkolt... A naiv újság­olvasó azt hihel- né ezekután, hogy bizonyos belga és amerikai üzlet­emberek rajonga­nak Csombéért. Szó sincs róla. A belga és amerikai üzletemberek szintén nem sze­retik Csombét. De pénzt bőven ad­nak neki. Az USA például, hetenként egymillió dollár értékű hadianya­got ad neki. Csőm­be amúgy jó fej­számoló. Kiszámí­totta, hogy az idén már 6.6 millió dollárt kapott ka­tonai eszközök­ben a Pentagon­tól. Neki ez a fontos. Azzal, hogy szeretik-e — nyilván nem so­kat törődik. Hja, a pénz beszél... A FÖLDMŰVES SZÖVETKEZETBEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom