Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-13 / 189. szám

PEST MEGYEI AZ MSZMP PEST: M EGYE I B IZOTTSÁGA ES AM EGY E I VIIÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! f VIH. ÉVFOLYAM, 183. SZÄM ÄRA 50 1'II.IÍB 1964. AUGUSZTUS 13, CSÜTÖRTÖK NAPIRENDEN : AZ EZÜST NAGYMESTERE A. ÉatajerögíBisdúEkotÉás és talajvédelem Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén „A megye talajerő gazdálkodásá­nak és szervasanyag-utánpót- lásának távlati fejlesztési irányelvét” tárgyalta meg, majd egyéb ügyekkel foglal­kozott. Varga Péter elvtársnak, a végrehajtó bizottság elnöké­nek megnyitója után élénk vita alakult ki a mezőgazda- sági osztály által beterjesztett irányelv felett. A beterjesztés hangsúlyozza, hogy Pest me­gyében nagy gondot kell for­dítani a talajerő-gazdálkodás­ra, a szervesanyag--utánpót­lásra, a talajjavításra, vala­mint a víz- és szélkár elleni védekezésre, mert a termésátlagokat csak ezek figyelembevételével lehet tartósan növelni. A megye mezőgazdaságilag hasznosított területének 40,3 százaléka homok, ennek több mint fele futóhomok, amely kevés humuszt tartalmaz. Az irányelv, amely 1980-ig hatá­rozza meg a teendőket, Ié- nyeges módosítást javasol a az évelő pillangósok és a ta­karmánynövények javára. A megye mezőgazdasága belterjes irányban fejlődik, jelentősen növekszik a szőlő-, gyümölcs-, valamint a zöld­ségterület, ugyanakkor a szer- vestrágya-ellátottság az or­szágos átlagnál lényegesen rosszabb. Az irányelv előírja, hogy a jövőben nagy gondot kell fordítani az istálló trágya kezelésére. Minden mezőgaz­dasági üzemben megteremtik a feltételeit a szakszerű trá­gyakezelésnek, ily módon a minőség növelése mellett mintegy 15—20 százalékkal növekszik a szerves trágya mennyisége is. A foszfáté» trágyakezelés meghonosítása ugyancsak mintegy 15—20 százalékos mennyiségi növe­kedést jelent, s egyben csök­kenti a nitrogénveszteséget. A jövő évtől kezdődően éven­te 15—20 üzemben vezetik be a foszfátos trágyakezelést. Egyes üzemekben komposzt- trágyát készítenek. Addig is, amíg a szervestrá- gya-mennyiség jelentősen nem növekszik, a meglevő mennyiséget ott használják fel, ahol annak hatékonysága a legjobb. Sok szó esett a vég­rehajtó bizottság ülésén a zöldtrágyázásról is. Tekintettel arra, hogy a megye mezőgazdaságilag művelt területének csak­nem a fele homok, a zöld- trágyázás előtt nagy jövő áll. Jelenleg azonban a termelő- szövetkezetek vezetői nem ér­tékelik még kellően ennek je­lentőségét, nem élnek ezzel a lehetőséggel. Évente csupán, 2500—3000 holdon vetnek zöldtrágyát. Akadályozza a zöldtrágyázás elterjedését a vetőmaghiány is. Prezenszky Gábor, a mezőgazdasági osz­tály vezetője hangsúlyozta: a termelőszövetkezetek gondos­kodjanak a náluk legalkal­masabb zöldtrágyanövény ve­tőmagjának megtermesztésé- ről. Az irányelv a jövő évtől kezdődően mintegy 30—35 százalékkal kívánja a zöld- trágyázás ütemét fejleszteni. A műtrágya-felhasználás kedvezően alakult, évről év­re fokozatosan növekszik. A jövő évi keretből a mező­gazdaságilag művelt terület minden holdjára Ili kiló műtrágya jut. Bár növek­szik a holdanként felhasz­nált műtrágya mennyisége, annak termésfokozó hatása csak 60—70 százalékban ér­vényesül. Az irányelv elő­írja, hogy a műtrágyát kon­centráltan és helyes arány­ban kell felhasználni. A megyében több mint 50 ezer hold homok- és mintegy 35 ezer hold termő- és ter­méketlen szikterület vár meg­javításra. A megye talaj­adottsága tehát megkívánja, hogy elsősorban a homok- területek megjavítására for­dítsanak gondot a mezőgaz­dasági üzemek. A végre­hajtó bizottság álláspontja szerint a homok kisebb be­fektetéssel és nagyobb biz­tonsággal javítható meg, mint a szikes. 1960 óta mint­egy 6400 hold homokot, 4000 hold savanyú talajt és 1600 hold szikes területet javítot­tak meg. Az idén é« jövőre mint­egy IS ezer hold homok-, 3200 hold savanyú- és 3400 hold szikes terület kerül megjavításra. A homok megjavításának módszere az, hogy mély ter­mőréteget alakítanak ki a láp- föld felhasználásával. Amint az irányelv kimondja, a jö­vőben szakszerűen kell irá­nyítani a talajjavítást és maradéktalanul érvényesíteni kell az OMMI javaslatát. A talajerő-gazdálkodás meg­javításában nagy szerepe van a talajvédelemnek. Az or­szágos sürgősségi sorrendben Pest megye a hatodik helyet foglalja el a talajvédelem tekintetében. A váci, a szobi és az aszódi járás egy ré­sze a nógrádi vízgyűjtőegy­séghez tartozik, amelyet or­szágosan kiemelt terűiéiként kezelnek. A végrehajtó bi­zottság észrevételezi az Or­szágos Talajvédelmi Tanács­nál, hogy a területek kije­lölésénél ne a közigazga­tási határt vegyék figyelem­be, hanem a lepusztulás in­tenzitását. A talajfelszín le­pusztulásának mértéke az erodáltabb területeken évi 80 tonna hektáronként. Ezt a talajvédelmi rendszabá­lyok betartásával 15 tonná­ra kell csökkenteni. Eddig a megye három táj­egységére készült el a ta­lajvédelmi irányterv. A tápió- hajtai vizgyűjtőre, a gombás­pataki vízgyűjtőre, és az acsai vizgyűjtőre. Tekintet­tel arra, hogy egy-egy ta­lajvédelmi irányterv megva­lósítása 10—15 évet igényel, addig is sokat kell tenni a talajvédelem érdekében. Min­denekelőtt következetesen fel kell használni a talajvédelem­re és a vízszabályozásra évenként tervezett ösz- szegeket. A eeßdi járás is csatlakozott! Széles visszhangot vált ki megyénkben az aszódi járás termelőszövetkezeteinek felhívása az őszi mezőgazdasági mun­kák meggyorsítása érdekében. A ceglédi járás termelőszövet­kezeteinek vezetői értekezleten vitatták meg az aszódiak kez­deményezését, s úgy döntöttek, csatlakoznak a felhíváshoz. Jelenleg ugyanis tervező- kapacitás hiánya miatt éven­ként több millió forint ma­rad felhasználatlanul. A gaz­daságok a helyes agrotech­nikai, biológiai, talajvédelmi eljárások meghonosításával sokat tehetnek a talajvéde­lem érdekében. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága az irány­elvet elfogadta. A továb­biakban elfogadta a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek 1984. első félévi terv­mérésének eredményéről ké­szült tájékoztató jelentést, intézkedett az 1964- és 65- ben megvalósítandó telepí­tések és beruházások céljára felhasználandó területek elő­zetes kijelöléséről. Elfogad­ta az 1965. évi tervjavas­lat készítésénél alkalmazan­dó irányelveket, majd ha­tározatot hozott a Gödöllői Járási Tanács végrehajtó bi­zottsága irányító munkájá­nak megjavítására, különös tekintettel a tsz-ek irányí­tására. A budapesti Iparművészeti Múzeumban megnyílt Az ezüst XIX. századbeli nagymes­tere, Szentpéteri József című kiállítás. Az Iparművészeti Múzeum a saját, valamint más múzeumok és magángyűjtemények anyagából rendezte meg az érdekes kiállítást, amelynek igen sok látogatója akadt már a megnyitás napján. Szentpéteri József művészete való­ban megérdemli a figyelmet, hiszen a mester a XIX. század legjobb ezüstmüvesei közé tartozik. Képünk a kiállítás egyik anyagát — egy kávéskészletet mutat be. v\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\VA\VV\\\\\\\\\\V\\V^\\\\S\k\\^^^ Tiltakozó szolidaritási nagygyűlés a MÉMOSZ-han A Szakszervezetek Országos Tanácsa és az Országos Béke- tanács szerda délután az Épí­tőik Rózsa Ferenc művelődési házában a Vietnami Demok­ratikus Köztársaságot és a Ciprusi Köztársaságot ért im­perialista agressziók ellen til­takozó szolidaritási nagygyű­lést rendezett. Négy órára, -a gyűlés kezde­tére zsúfolásig megtelt a mű­velődési ház nagyterme. A résztvevők között ott voltak a budapesti gyá­rak, üzemek, hivatalok, vállalatok, intézmények képviselői, a társadalmi és tömegszervezetek kül­döttei, kiváló munkások, szocialista briigádtagok, értelmiségi dol­gozók, írók, művészek, peda­gógusok. A nagygyűlésen részt vett és az elnökségben foglalt he­lyet Gáspár Sándor, a Buda­pesti Pártbizottság titkára, Ne­mes Dezső, a Központi Bizott­ság titkára és Rónai Sándor, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, valamint a párt és a kormány, továbbá a társadal­mi, a gazdasági és a kulturá­lis élet számos kiválósága. Az elnökség tagja volt Ho­ang Bao Son, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság buda­pesti nagykövete és Pandelis Varnavas, a Ciprusi Szakszer­vezeti Szövetség szervező tit­kára is. A nagygyűlést Szakasits Ár­pád, az Országos Béketanács elnöke nyitotta meg, majd Beckl Sándor, a SZOT titká­ra mondott beszédet. Beckl Sándor szavait gyakran szakította félbe a gyűlés részvevőinek hosz- szan tartó, nagy tapsa. Beszéde után Hong Bao Son, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagy­követe emelkedett szólásra. Hosszan zúgott a taps Hó­ig Bao Son szavai után, a nagygyűlés részvevői meleg ünnepléssel fejez­ték ki szolidaritásukat a Vietnami Demokratikus Köztársaság iránt. Ezután Péter János külügy­miniszter szólalt fel. Újabb összetűzések az USÁ-ban Újabb összetűzésekre ke­rült sor a faji egyenlőséget követelő négerek és a rend­őrség között New Jersey ál­lam két városában. Az első tüntetés — nyugati hírügy­nökségi jelentések szerint — este 9 óra tájban Patterson város négerlakta negyedé­ben robbant ki, ahol a rend­őrség körülzárt egy tánc­termet. A megtámadott né­gerek üvegeket dobtak a mulatságot megzavaró rend­őrökre. Egy négert letar­tóztattak. A tüntetők az egyik rendőrgépkocsit össze­törték. Edward Ochab a lengyel államtanács új elnöke A Lengyel Távirati Iroda jelenti, hogy a lengyel parla­ment szerdai ülése egyhangúlag Edward Ochabot választotta meg az államtanács új elnökévé az elhunyt Aleksander Za- wadzki helyébe. Visszaérkezett Varsóból az Aleksander Zawadzki temetésén részt vett magyar küldöttség Szerdán visszaérkezett Budapestre az a magyar küldött­ség, amely részt vett Varsóban Aleksander Zawadzkinak, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa elnökének, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának temetésén. A küldöttséget Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, az Elnöki Tanács helyettes elnöke vezette, tagjai voltak: Lévárdi Ferenc, nehézipari miniszter, és Martin Fe­renc, hazánk varsói nagykövete. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Csanádi György, köz­lekedés- és postaügyi miniszter, Barcs Sándor, az Elnöki Ta­nács tagja, Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes, valamint az MSZMP Központi Bizottságának és a Külügyminisztérium­nak több vezető munkatársa fogadta. Ott volt a. fogadtatásnál Jan Kiljanczyk, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagy­követe is. (MTI) — Ügy érzem, hogy most kezdődik az élet. Bár éppen tegnap utaztam a vo­naton egy fiúval, s ő azt mondta, hogy unalmas lesz min­dig csak kalapálgat- ni, énnekem mégis ez az élet! Húszéves lány szá­jából hangzott el ez a határozott mondat. Nagykőrösi benn­szülött, ott végezte a gimnáziumot. Wil- lingsdorfer Klárá­nak hívják, felettébb csinos és teli van ambícióval. Kirakat- rendezői ambícióval. Ö ugyanis egyike ama néhány ifjú ki­rakatrendezőnek, akik most. augusztus elsején léptek me­gyénkben munká­ba. Szép és ritka fog­lalkozás. Hogyan lesz valakiből kira­katrendező? — Én először, éne­kesnő szerettem vol­na lenni — válaszol­AKI „KALAPAWAT“ ja a kislány, — de azután rájöttem, hogy semmi han­gom hozzá. Azután a Testnevelési Fő­iskolára akartam menni. Abból sem lett semmi. S akko­riban járt itt a vá­rosban egy pesti ki­rakatrendező lány. Az csinált nekem kedvet ehhez. S most már a világért sem cserélném el semmire. — Mennyi lesz a fizetés? — Kezdőre ezerhá- romötven. — Most egy nehéz kérdés: vajon kell-e ma már vidéken, a vidéki kisvárosban kirakatrendező? El­ismerik-e a munká­ját? — Hát... erre bi­zony nem könnyű vá­laszolni. Nálunk a közízlés bizony kis­sé még maradi ... Vannak, akik szerint mindegy, hogy mi­lyen az a kirakat, csak minden le­gyen benne. Aztán vannak, akik ször­nyen fáznak min­dentől, ami új, ami merész, ami mo­dern ... De én tu­dom, hogy a kiraka­tok rengeteget vál­toztathatnak a köz­ízlésen. Sőt, itt vi­déken talán a leg­többet. — S magának mi az Ízlése? Például, ha ajándékba vá­laszthatna magának, milyen képet válasz­tania? — Egy Szönyit — hangzik a határo­zott felelet. — Filmben mit nézne meg újra? — A Hamletet. — Az operában? — A végzet hatal­mát. — Könyv? — Emilie Bronté; Üvöltő szelek. Igen, a húszéves kirakatrendező kis­lány ízlésmércéje valóban magas. Most már elkészí­tette első kiraka­tait. Legelső kira­kata, egy bőrdísz­mű-kirakat, a benne levő lágyával és sti­lizált furulyás alak­jával, nylonsálak­kal díszített kere­kével. a táskák mel­lé ízléssel válogatott kesztyűkkel — el­bűvölően könnyed, mai és kellemes lát­vány. S ha rendező­jük így fogja fel az életet, a hivatását, akkor az idők so­rán bizonyára sok­kal, de sokkal töb­bet tesz majd a szimpla kalapál- gatásnál... Firon András

Next

/
Oldalképek
Tartalom