Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-09 / 159. szám

1984. JÜLIUS 9. CSÜTÖRTÖK MSI MECV KJúrlap A tengeri halak hangja A szovjet tudósok szalagra rögzítették a tengeri halak ál­tal kibocsátott hangokat. A csaknem 12 órás magneto­fonszalag bekerül a halak „hangatlaszába”. Ez az at­lasz felbecsülhetetlen segít­séget nyújt majd a halra­jokat kutató halászoknak. Kapitális bölénybika az Állatkrrtbrn Az Országos Erdészeti Fő­igazgatóság rendkívül értékes ajándékkal, egy kapitális eu­rópai bölénybikával gazdagí­totta a Fővárosi Allatkert ál­lományát. Az értékes állatot hót *wel ezelőtt a Lengyel Népköztársaság erdészeti mi­nisztériuma ajándékozta az Országos Erdészeti Főigazgató­ságnak. A Pueh n*. /re hallga­tó hatalmas állat az új bölény­ház egyik kényelmes kifutójá­ban kapott helyet. Az ajándék­kal a Fővárosi Allatkert eu­rópai bölényeinek száma öt­re emelkedett, de a közeljövő­ben ismét megcsappan a lét­szám, mert egy fiatal bikát a veszprémi állatkertbe „helyez­nek át”. (MTI) lobiét segítsen a gépállomás! Aratási gondok az aszódi Aranykalász Termelőszövetkezetben Teljes érésben van már min­den gabona, vörös lenek az in­tenzív búzatáblák az aszódi Aranykalász Termelőszövetke­zetben. Ezért ha elején is tart még a szokásos aratási idő, s bár a gabona jó felét le is vágták, keményen szorít i a munka. Minden nappal na­gyobb a pergési veszély, esős az időjárás is, és hogy még növekedjen a gond, törik-sza- kad a gép is. A 651 hold gabonából ked­den estig 350 holdat arattak le. Ez a több mint ötven szá­zalékos teljesítmény látszólag megnyugtató aratási ütem­ről tanúskodik, de a valóságos helyzet korántsem ilyen ked­vező. Két kombájn, és két aratógép áll a tsz rendelkezé­sére, de a kombájnok nem dolgoznak. Az egyik kombájn már csü­törtök óta üzemképtelen, mert motorjának a hengerfeje el­repedt, a másik pedig a har­madik forduló után mon­dott csődöt. Érdemes idézni a kombájn­Utazás - benzinért A motorok akár teher-, -akár személyautóba, vagy kerékpárba, vontatóba le­gyenek is beépítve, ben­zint igényelnek, ám nehe­zen jutnak hozzá, mivel az egész szobi járás területén nincs benzinkút. Ha már fogytán van a benzin vala­melyik motorban, hát el kell vele menni Vácra, Balassagyarmatra, esetleg kompon átkelve a Dunán Esztergomba, közelebb se­hol nincs benzinkút. A szobi benzinkút a vas­útállomás területén . volt és ez lett a veszte. Sokáig nem tiltakozott a MÁV egy szó­val sem ellene, de aztán éveken keresztül átiratok­kal ostromolta a kút gaz­dáját, az ÁFOR-t, hogy szüntesse meg, vigye el a kútját benzinestől az ál­lomás területéről, mert tűz­veszélyes. Szob község tanácsa, bár a motorok üzemanyag-ellá­tásáról való gondoskodás nem tartozik éppen hiva­tali kötelességei közé, fel­ajánlotta, hogy ingyen tel­ket bocsát az ÁFOR ren­delkezésére, 200 ezer forint készpénzt és építőanyagot is- ad, csak építsen a vál­lalat kutat. Az ÁFOR azt válaszolta, kútépítés — be­ruházás, beruházásra pedig nincs kerete. Jól van, mondja a tanács, hát ak­kor majd megépíti a köz­ség, ha tudja, de mibe ke­rül? Tervdokumentáció, költségvetés kell, adjon az ÁFOR. Most ott tart a dolog, hogy az ÁFOR készítteti a tervet. Meddig tart egy benzinkút-építési terv elké­szítése? Ki tudná azt meg­mondani? Aztán ha elké­szül a terv, meg a költség- vetés, módjában lesz-e a tanácsnak az építést ma­gára vállalni? Erre még nehezebb a yálasz. Mert je­lentős teljesítményű benzin­kút kell Szobra, líjszen egy-két éven belül megnyí­lik a határon a letkési híd, nemzetközi autóforgalom alakul ki Szobon keresz­tül. Azaz már most is sű­rűn megjelennek külföldi gépkocsik, Szobon, a Ipoly­ság felől jönnek. Például a francia—magyar mérkőzés napján 150 csehszlovák és lengyel autó haladt át a községen. Közülük több is kereste a benzinkutat és csak úgy folytathatta útját, hogy a helybeli autósok át­adtak egy-két liter üzem­anyagot. Reméljük, nem ez marad - megoldásnak ___ — g —e TAPASZTALATCSERE: 20 EZER EMBERNEK aratás történetét. Az aratás elején örömmel vette tudo­másul a tsz, hogy a helybeli gépállomás két jó kombájnt és két kiváló kombájnost kül­dött. Mindkettő kiválóan dol­gozott egy-egy napig, májd elvezényelték őket tőlük. Ez­után kaptak egy harmadik kombájnt, amelyiket ugyan két napig javítottak.a tsz-ben. Annak is jó szakember •/olt a vezetője. Miután egy napig sikeresen dolgozott, azt is el­vitték a tsz-ből. Ezután kapták a csütörtök óta javítás alatt álló gépet, majd később küldték az ötö­diket, amely a harmadik for­duló után vált üzemképtelen­né. Eltörött a ferde felvonó tengelye — kedden — és nem tudják, mikor lesz kész. Rá­adásul a rendre arató gépek­kel is megjárta a tsz, mert egy gyakorlott vezetőt és egy teljesen kezdőt ígértek. Ami­re megkapták a két gépet, ki­derült, hogy két teljesen kez­dő ember ül rajtuk. — Még a hajam is az égnek állt — mondja Korsós István tsz-mezőgazdász — amikor megláttam, hülyén „munkát” végeznek a rendre aratók. Azért, hogy gyorsabban ha­ladhassanak, felemelték a gé­pek motolláit, s az eredmény elképesztő: a selymesebb gabo­naszálakat nem vágta le a ka­sza. Mint mezőgazdász, be­vallani sem merem, hogy az eddig rendre aratott táblákon még tíz százalékos | is lehet a szemveszteség, különösen, ha a kombájnok cseppet sem­biztató munkáját is figyelem­be veszem. Az elnök és a mezőgazdász természetesen lejjebb eresztet­ték a motollát, de meggyőző­désük szerint a gépek fele­lőtlen vezetői azt később is­mét felemelték. Legalábbis ezt bizonyítja a későbbi mun­ka, A gépek vezetői nyilván néra" kerülhetik el a felelős­ségre vonásit, de a gépállomás vezetőit sem lehet megdicsér­ni a megállapodás megszegéséért Miért tettek egy helyre két gyakorlatlan vezetőt? így legyen okos a tsz-veze- tőség, amikor az aratás komp­lex megszervezéséről van szó! A kombájnok üzemkiesése mi­att leállhattak volna a szál­lítógépek is, ha újabb hiba miatt nem jutott volna nekik munka. E kétes értékű kapa­citáskihasználásra az adott módot, hogy a kévekötő ara­tógépek egyik erőgépe, vala­mint az egyik szállítógép ugyancsak „beadta a kulcsot”. Mivel tehát a kévekötő arató­gépek és a maghordók négy erőgépe közül kettő üzemkép­telenné vált, „megoldódott” a gordiusi csomó. Megoldódott annyiban, hogy nem a kombájnok veszteglése miatt áll további gépek sora. A szállítógépek sorsát már is­merjük, a szalmalehúzókat pedig beosztották a tarlóhán­táshoz. Hogy a megtisztításra beosztott emberek se tétlen­kedjenek ezalatt, őket meg aratóbrigádokba osztották be. Összesen huszonegy kézikaszás vágja a rendet, mert csak ennyit sikerült elő- keríteni az egész tsz-ben. A gépállomás — avagy új-abban: gépjavító állomás — nagyobb „dicsőségére” tehát újra megismerkedhetnek az aszódi Aranykalász Tsz tagjai az aratás nehéz fizikai mun­kájával. Méghozzá igazan a nehezével, mivel csak csonka aratóbrigádokat tudtak össze­állítani: kötéltes,: ökre már nem - idtak szert tenni Pedig az idénre mar nem is- tervez­tek számottevő kézi aratást. Nem terveztek, mivel van elegendő gép az aratáshoz, hi­szen hatszáz hold gabonát meg kellene „ennie” a négy nagy "teljesítményű gépnek. Igazán nem lenne túlzott követel­mény azt várni, hogy tíz mun­kanap alatt végezzenek az aratással az aszódi Aranyka­lász Tsz-ben az oda beosztott gépek. S ha ez mégsem sike­rül, vagy csa-k a tsz-tagok erő­feszítéseivel és más munka elhanyagolása árán, nem ne­héz kitalálni, hogy ennek a gépállomás az oka. Nagymiklós István Bekötőút szúnyofmvámval Szentendre határában, közvetlenül a part mellett fek­szik a fákkal övezett Pap-sziget. Ez a Duna medréből ki­emelkedő. apró szigetecske romantikus szépségével, hús árnyat adó ligeteivel, napsütött partjával, méltán érde­melte ki a turisták, kirándulók és evezősök szeretetét. A rajta épített camping csak növelte vonzerejét: az új mos­dók, egyéb berendezések és az élelmiszerbolt megadják a sátrakban üdülő hazai és külföldi turistáknak, tanáraik felügyelete mellett egy-két hetet itt töltő iskolásoknak a szükséges kényelmet. Nem is lenne semmi baj, ha az itt-tartózkodást nem változtatnák idén szenvedéssé a környéket elárasztó szú­nyogok miriádjai. Természetes, hogy a Duna menten, a vízparton minden nyáron sok bosszús pillanatot, percet okoznak ezek az állandóan támadó vérszomjas rovarok. Idén a sok eső még jobban kedvezett szaporodásuknak, de mégsem ez az oka annak, hogy itt elviselhetetlen mennyiségben tenyésznek, és sűrű rajokban röpködnek. Ugyanis az idei évad kezdetére a városkán áthúzódó ki­tűnő autóúttól a szigetre, egészen a camping bejáratáig — megépítették az elengedhetetlenül szükséges_ bekötő­utat. A kis, szelíd folyóágon azonban nem híd ível át a túlsó partra; szép, kőszegélyes,, erős töltés vezet odáig. A tervezők és megbízóik nyilvánvalóan ezt a célszerűnek mutatkozó, és ami nem elhanyagolható szempont — lé­nyegesen olcsóbb megoldást választották. Megépítésével azonban kettévágták a kis folyamágat. Es miután átere­szeket nem terveztekt szabályos gátat emeltek a viz ter­mészetes áramlása elé. Nos, a tények azt mutatják, hogy a gátat így tervezni, s megépíteni hiba volt: a szigetecske és a part közötti szakaszon úgyszólván teljesen megszűnt a víz mozgása, Az álló, felmelegedő és poshadó víz pedig nagyszerű bio­lógiai körülményeket teremt a szúnyogok számára. Ezért szaporodtak el idén mérhetetlen és kipusztíthatatlan mennyiségben, s ezért árasztják el nemcsak a camping, hanem a szentendrei part felparcellázott, apró vikend- házakkal tarkálló területét is. A kellő előrelátás hiánya a szentendrei Pap-szigetnél így hozta létre hazánk talán első mesterséges szúnyog- tenyészetét. Igaz, az autókon érkező turisták most már könyelmeßen gördülhetnek a szép sátortáborig. S ott ked­vük szerint maradhatnak, ameddig csak — bírják a szú­nyoghadak ádáz támadásait. Ha utólagosan is, megoldást azért lehetne találni. Csak néhány, a víz újbóli áramlásé; gindító átereszt kellene nyitni a gáton. Mégpedig sürgősen. (h. f. p.) Egytized százalék V\\\\\v,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v.v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\w\\\\\\\\\y Még dolgoznak az idei első félév végleges eredményeinek megállapításán a Váci Kötött­árugyárban, de Oszlár Béla, az üzemgazdasági osztály veze­tője ismertette a tervteljesítés előzetes számadatait. Ezek szerint az év első hat hónap­jában 99,9 százalékra teljesí­tettek a termelési tervet. Az expót tterv teljesítésére sa­ját irányszámokat dolgoztak ki, amelyek eltérnek a minisz­tériumi ütemezéstől. Ezt a sa­ját exporttervet is 99,9 száza­lékra hajtották végre. Néhány perccel később Cal- bicsek Károly, a gyár igazga­tója értekezletre invitált. Ar­ról beszélgetett a termelés „alparancsnokaival”, hogy a második félévre tizenhat- ezer forint célprémiumot kap­hatnak, ha... Ami ezután a „ha” után kö­vetkezett, bepillantást enged a gyár termelési feladataiba. Bizonyára az olvasó is, a ri­porterhez hasonlóan, úgy gon­dolja, hogy egy tized százalé­kos elmaradást nem lesz ne­héz pótolni az év második fe- í lében. Ez igaz, ám van ennél \ nehezebb gondjuk is, amit ha d megoldanak, | tizenhatezer forint jutalom \ jár a művezetőknek. A gond $ az igazgató bevezető szavai­dból derül ki: d — Az év elejétől küszkö- d dünk, hogy javítsunk gyárt- £ mányaink minőségén. Sajnos, ^ javulás helyett visszaesés kö- '/ vetkezett be, bár az utóbbi d időben ez a folyamat meg- d szűnt, ami azt bizonyítja; nem d leküzdhetetlen akadállyal ál- dlunk szemben. d Számokat mond. Ezek sze- drint az első negyedévben a d gyártott cikkféleségek 88,5 szá­zaléka felelt meg az első osz- í r.ályú értékelés követelmé- ínyeinek, a második negyed- í évben azonban az első osztá- d lyú áruk aránya nem érte del a 87 százalékot. A kitűzött d célprémium elnyerésének fel- d tétele pedig az, hogy a má- d sodik félévben 8,8 százalék le- d hét az osztályos, tehát az első d osztályúnál alacsonyabb érté- d kelést kapott áru. 5 A mérce tehát nem magas, '} mégis élénk vitát váltott ki a ; művezetők körében, hogy telje- ; síthető-e a feltétel, avagy nem. j A vita során elemezték a mi- j nőségromlás okait. Az élem- < zéskor első helyen szerepelt, Jóbbat, de hogyan ? — A művezetők és a prémium — Tanácskozás a Váci Kötöttárugyárban egyik köztisztelet­ben és sötét ru­hában álló írónkat mutatta, amikor a család hatéves kisfia megkérdez­te: — Anyu, ez a bácsi bohóc? — Dehogy bo­hóc, kisfiam. Író. — Akkor miért zöld az egyik nad­rágszára, a másik meg piros? Ezt hallva, nekem is eszembe jutott néhány hasznos újítás a színesí­téssel Icapcsolat- ban. De nem mondtam el a há­zigazdának, in­kább a tv-gyár- nak javasolom. Gyártsunk több­fajta előtét üve­get. Mégpedig: No. 1. Az iri­gyeknek melegen ajánlom a sárga színt. Ennek is különösen az epe­sárga változatát. No. 2. Bírósági tárgyalás közvetí­hogy változott a gyárban az áruösszetétel. Szinte az egész országban ismerik a Váci Kö­töttárugyár tréningruháit. Nem egyszer’ még a főváros áru­házaiban is tanúi voltunk, hogy a vásárlók ragaszkod­tak a váci gyártmányhoz. Nos, ezeket a tréningruhákat már hiába keresik az üzletek­ben. Sokkal szebbe^ és sok­kal jobbak kerültek a helyük­be. A sok szép és új fazon jó a vevőnek, de gond a készí­tőknek. A, gyártmányfejlesz­téssel tehát maguknak csi­náltak gondot? Igen, de ma­gük mondták, hogy ez szá­mottevően nem befolyásolta a minőség csökkenését. Rosszabb lett a fonal? Ez sem lényeges ok. Változott a szakmunkások összetétele? Igen, de az utóbbi időben tett intézkedések ezen a gondon is segítettek. Rosszabbak a gé­pek? Igen, s itt meg kell állni egy szóra. Az utóbbi években egyre több munkát bízott a gyárra a minisztérium. Ez nem baj, •söc, örülnek neki, mert azt jelenti, hogy itthon is, külföl­dön is keresik á Váci Kötött­árugyár készítményeit. Gyárt­mányaiknak közel egyharma- dát exportálják. (Többet gyár­tani úgy is lehet, ha a sok éves gyakorlat segítségével ügye­sebben, gyorsabban dolgoznak az emberek. Még többet azon­ban csak úgy tudnak készíteni a keresett kötött holmikból, ha új gépeket állítanak munkába. Kaptak is körhurkológépeket, de milyeneket? Egyesek sze­rint csak a „lerobbar.C jelző illik rájuk. Ráad Asm olyan gyorsan üzembe kellett he­lyezni valamennyit, hogy alig maradt idő a legszembetűnőbb hibák megszüntetésére. A minőségromlás első je­lentősebb oka tehát terítékre került. S a többi? — Igaz, vannak objektív akadályok, de a minőség javí­tása mégis elsősorban rajtunk múlik — mondta az igazgató. Ha kimondta, be is bizo­nyította. Kiderült, hogy a leg­több gyártmány azért nem le­hét elsőosztályú, mert valahol a gyárban — olajos lett! Ezen pedig lehet és kell is változ­tatni. Valaki arra hivatkozott, hogy egyszer az igazgatóság túlságosan híg olajat rendelt. Három napja használták a rossz kenőanyagot, mire ész­revették és másikat hozattak helyette. Ez is hiba, de az is, hogy a szakmunkás, vagy ha ő nem vette észre, a műveze­tő egyáltalán megengedte a rossz anyag felhasználását. Akkor is olajosodik a kel­me, ha sokáig a gép alatt hagyják. — Nem érnek rá a szállítók — szólt valaki. — Ha jobban szervezik a munkát, mindenre jut idő — vélekedett a másik. A szóváltást követően fon­tos elvet tisztáztak. Kiderült, hogy bizonj még van javíta­nivaló a munkafegyelmen, en­nek pedig az az oka, hogy a „nem az én asztalom” meg­gondolás alapján egyik műve­zető nem szól rá a másik em­bereire, ha rosszul végzik a munkájukat. Tisztázták, hogy az egész gyár minden műve­zető „asztala”, tehát közösen felelősek mindenért, ami a gyárbán történik. Na­gyon helyes, hogy még a tmk- sok művezetője is ugyanolyan prémiumfeltételt kapott, mint a többiek. Látszólag nincs sok köze a minőség javításához, ám ha jobban meggondoljuk, nem mindegy, hogyan javítják ki, illetve hogyan kezelik a gépeket. A termékeny vita végén megállapodtak, hogy a kitűzött cél reális, s az egyik műveze­tő így szólt, amikor aláírta a prémium összegét és feltét» lét tartalmazó iratot: — Mindenesetre nagyon szép az igazgatóságtól, hogy nem üt a fejünkre a hibákértj hanem pénzt ad, ha rendbe- tesszük a portánkat. Hadd tegyük hozzá, hogy a prémium a kötelességeken fe­lül végzett, jobb eredményeket hozó munkáért jár. F, I. » téséhez hosszában csíkos előtét üve­get javaslok. No. ■ Sok. Ha olyan személy áll a kamera előtt, akinek baj van a lelkiismeretével, akkor előnyös az egyszínű fekete üveglap alkalma­zása. A tökéletes hatás a készülék kikapcsolásával is elérhető. No. Több. Lab­darúgó-mérkőzé­sek közvetítésekor a színvonalra uta­ló szürke szín a legcélszerűbb. Ha a kamera a kö­zönséget mutat­ja, akkor a szür­két a paprikavö­rössel tanácsos felcserélni. No. Még -több. A kritikusoknak nem javaslok sem- í milyen színt. Javaslataimnak \ egy nagy előnye: van: így biztosan : színes lesz a mű-; sori Tóth István ■ színes televízió Azaz: színe sí­tett televízió. Igen, színesített televí­zió az, ami felkel­tette érdeklődése­met. Egyik isme­rősömnél láttam ezt az újítást. A képernyő elé há­rom színben ját­szó üveglapot he­lyeztek: felül ké­kes, középen pi­ros, alul pedig zöld színben ját­szott az üveglap. Ily módon a va­sárnapi verset elő­adó művész zöld könyvben, piros kézzel és kék gondolatokkal la­pozott ...A drá­mai színész fáj­dalmában így fa­kadt ki: „Ö, te­kintsenek gondok­ban megőszült fe­jemre!” A színesí­tés következtében ezt én így értel­meztem: „Ó, te­kintsenek gondok­ban m.egkékült fe­jem,re!” A kamera éppen I alkalmazott nukleáris műsze- 1 reket. (MTI) Az augusztus vegén nyíló 65. Országos Mezőgazdasági Kiállítás sok érdekes újdon­sága, látványossága meliert elsősorban oktató, ismeretur- jesztő jellegű lesz. Fő célj,. hogy megismertesse a szakem­berek széles körét a mezőgaz­dasági termelés korszerűsíté­séhez legfontosabb új módsze­rekkel, eszközökkel, techno­lógiákkal. Ezt a célt szolgálja a kiállítás utolsó hetében,; szeptember 14. és 19 közötti megrendezésre kerülő szak- \ mai hét is, az első ilyen jel- : legű rendezvény a hazai kiál- i ií tások történetében. A szakmai héten mintegy: 20 000 termelőszövetkezeti és: állami gazdasági vezető, bri-j gádvezető és más szakember I látogatását szervezik meg. A ■ program 12 nagy témát ölel \ fel, mezőgazdaságunk szinte: valamennyi területét, a külön- i böző állattenyésztési ágazatok- \ tói kezdve egészen az üzem-' szervezésig. A részvevők meg-i tekintik majd a szakterüle- tűkhöz tartozó új gvártmányo- i kát, eszközöket, mint például a legújabb növényvédőszere­ket, az állattartás és az állat- egészségügy ú műszereit és a mezőgazdasági termelésben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom