Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-28 / 175. szám

1964 JÜLIXJS 36, VASÁRNAP :3^Ctriap 3 Nagymaros — fürdőváros Egy ésszerű elgondolás - Üdülő kombinát a nagymarosi erőmű mellett Remény van arra, hogy a Dunakanyar jelentős lépéssel előbbre jut. Ez a remény a nagymarosi vízierőmű felépí­tésének közeli megvalósításá­val áll szoros összefüggésben. Mint ismeretes, a körülbelül tizenhárommilliárd forintos építkezést a program szerint — amelynek mintegy fele jut Nagymarosra — 1965 elején kezdik meg a nagymarosi és a vele szemközti Duna-parton. Az erőmű hatalmas gátja hídszerűén íveli majd át a Du­nát, és úgy építik meg, hogy valóságos hídként alkalmas legyen a két part közötti köz­úti forgalom lebonyolítására is. Az erőmű évekig tartó épí­téséhez — a tervek szerint 1972-ben kerül sor zárókövé­nek elhelyezésére — sok ezer munkásra, műszaki és admi­nisztratív dolgozóra lesz szük­ség. Az építkezés gazdája, az Országos Vízügyi Főigazgató­ság, Dunaber néven önálló vállalatot létesített, és arra bízta a nagyszabású munka lebonyolítását. A szakemberek nagy vonalakban már kidol­gozták a munka ütemtervét, amely szerint az első lépésre, a fölvonulásra a jövő év ele­jén kerül sor. A hozzávetőle­ges számítások szerint a föl­vonulási épületek építési költ­sége maga meghaladja a hat­vanmillió forintot, ami elég reálisan érzékelteti a hét év­re tervezett építkezés monu­mentális arányait. A Dunakanvar egyik régóta kedvelt üdülőhelye Nagyma­ros. Egyik legfőbb vonzóereje, hogy partjáról nyílik a vidék legszebb panorámája. Felké­szültsége azonban hiányos. Je­lentőségét viszont szinte el­képzelhetetlen mértékben megnöveli az ide tervezett erő­mű és a híd. amely Visegrád- dal, a Dunakanyar legfőbb és legvonzóbb üdülőhelyével köti össze. Ennek meggondolása szülte azt a gyönyörű tervet, amely egyre élénkebben fog­lalkoztatja a Dunakanyar In­téző Bizottságon Jcíviil a me­gyei pártbizottságot és a me­gyei tanács vezetőit. Felmerült ugyanis az a tö­kéletesen logikusnak és reális­nak tűnő gondolat, hogy a népgazdaság és a Dunakanyar számára valamilyen módon meg kellene menteni a vízi­erőmű építésének befejezése után feleslegessé váló, tehát lebontásra kerülő felvonulási épületeket; azokat a létesítmé­nyeket, amelyeknek építése hatvan millió forintot emészt fel. A gondolat nagy lelkesedést keltett, és azonnal megkezdőd­tek a számítgatások, a tervez- getések. Csakhamar konkrét terv készült, amelynek az a lényege, hogy alig húsz-hu- szonkét millió forint többlet- költséggel, az ideiglenes jel­legű felvonulási épületek he­lyett olyan épületeket lehetne Nagymaroson emelni, amelyek később, az erőmű építésének befejezése után megmaradná­nak, és mint korszerű turistaszállók, lakóházak és egyéb intézmények, fontos és hasznos szerepet tölthetné- nek be a Dunakanyar idegen- forgalmi érdekeinek szolgála­té ban. A szép gondolat megvalósí­tásához elkészültek a vázlat­tervek is. Ezek szerint Nagy­maroson, a Dunát átívelő gát feljárójának közelében, gyö­nyörű, modern városközpont, alakulna ki, amelynek távlati képét és makettjét is elkészí­tették a szakemberek. Ezek szerint az 1700 személyes mun­kásszállás épületéből, a vízi­erőmű elkészülte után, korsze­rű turistaszálloda lesz. A több­szintes épület bal oldalán áll a vendéglátóipari komplexum tetszetős hajléka, benne étte­rem, cukrászda, presszó. Az épület az erőmű építése alatt a dolgozók étkeztetését szol­gálja. A szálloda jobb oldalán a dolgozók tisztasági fürdője áll, amely később ..Nagymaros- fürdőváros” lakosságának és üdülőinek lesz a fürdője. Ettől az épületcsoporttól i jobbfelé, bizonyos távolság­ban másik épületcsoport ké­pe látható, központjában egy tízemeletes pontházzal, amely a vízierőmű építése alatt a j szükséges irodáknak ad haj- 1 lékot, a hét "évre tervezett j építkezésnél fóglálkoztaíott tervezőknek, mérnököknek, kalkulátoroknak pedig össz­komfortos családi lakást. Az építkezés befejezése után o torony háziroda helyiségeit is lakásokká alakítanák át és azokban helyeznék el azo­kat a családokat, amelyeknek leginkább vályogból épült, régi lakóházai jelenleg az építkezések számára kijelölt területen állnak, tehát le­bontásra kerülnek. Az ér­dekelt családok a lakáson kí­vül természetesen kártalaní­tást kapnak kisajátított ingat­lanukért. A tízemeletes lakó­ház mellett modern filmszín­ház épül a vízierőmű építé­sénél foglalkoztatott sok ezer dolgozó számára. Később ez is a fürdőváros kultúrintéz­ménye lesz. A maketten ezeken az épü­leteken kívül még egy szép, új házcsoport látható, öt egy­forma. öt-öt emeletes ház. Ezek mindegyikében húsz­húsz lakás lesz, amelyeknek nagy részében ugyancsak a szanálásra kerülő házak la­kóit helyezik el. Az távlati rajz azt a megkapóan szép panorámát érzékelteti, amely a terv meg­valósulása esetén a Duna felől tárul a látogató elé. Az érdekelt legfőbb állami szervek is a legnagyobb tet­széssel és helyesléssel fogad­ták !a megyei pártbizottság, a megyei tanács és a Dunaka­nyar Intéző Bizottság közös elgondolását. Már ígéretet tettek annak legmesszebbme­nő erkölcsi és anyagi támoga­tására és a húsz-huszonkét- millió forint többletköltség biztosítására. Kétségtelen, hogy ezek után a vízierőmű építési vállalata, a Dunaber, a felvonulási épületek ter­veinek megfelelő elkészítte- J fősével és kivitelezésével — ami némi többletmunkát je­lent — szintén hathatós se­gítséget nyújt a népgazdasági szempontból is rendkívül elő­nyös elgondolás megvalósítá­sához Ha megvalósulnak ezek a tervek a vízierőművel szinte eg> időben, európai viszony­latban is egyik legszebb für­dőváros épül ki a Dunaka­nyarnak ezen a festői szaka­szán. Magyar I,ászló SÜLLYEDŐ HAJÓN Gyernrkgondozonö tanfolyam A nagykőrösi Pest megyei Egészségügyi Szakiskola felvé­telt hirdet kétéves gyermek­gondozónői tanfolyamára 17— 32 éves, legalább nyolc általá­nos iskolát végzett nők részé­re. A felvételi kérelmeket leg­később augusztus 10-ig kell közvetlenül az iskola címére: Nagykőrös, Rákóczi út 28. megküldeni. A kérelemhez születési anyakönyvi kivona­tot, iskoúai bizonyítványt. a szülők kereseti kimutatását és szakorvosi igazolásokat kell mellékelni. Köztudott: sok a válás. Hal­lottam olyan véleményt, hogy ez aggasztó. Egyesek a házas­sági bontóperek ily magas szá­mát társadalmi betegség tü­netének vélik, mások mint a házasság tarthatatlanságának bizonyítékát. Mi hát az igazság? A Pest megyei és a Pest­vidéki Járásbíróságon keres­sük a választ. Kalauzunk: a megyei bíróságon dr. Mogyo­rósi Júlia, a járásbíróságon dr. Csáky Mária. Mindkét bí­rónő válópereket tárgyal, mindketten alaposan ismerik a témát. Járásbíróság. Itt az úgyne­vezett előkészítő — békéltető — tárgyalásokat, valamint azt vagy azokat a tárgyalásokat tartják, ahol a válásokat el­ső fokon kimondják, vaev el- utasítják. Dr. Csáky Mária másodnaponként, szinte pihe­nés nélkül tárgyal. — Kiábrándító dolog egy ilyen eljárás. Az ember nem is hinné, hogy azok, akik nemrégen még szerették egy­mást, ilyen gyűlölettel tud­nak egymás ellen fordulni — mondja a bírónő. Aztán rend­szerezni próbáljuk a válópere­ket. Kiderül, hogy tulajdon­képpen — az extrém esetek kivételével — mindössze néhány tipikus válóok szerepel. Ezek ismertek: a férj durvasága, amely mö­gött rendszerint jelentős sze­repet játszik az alkohol. Az anyós. A fiatalok életébe bele­szólnak a mamák, akik a rosz- szul értelmezett „szeretet” gyakorlása közben egymással szembe fordítják a fiatalokat. A konfliktus rendszerint ott van, hogy a mamák nem akar­ják és nem tudják megérteni: a fiatalok ma már másképp akarnak élni. A fiús mama felháborodik azon, hogy me­nye nem bálványozza a fiát és — horripüe djctu — még mosogatni is befogja. Súlyos­bítja a helyzetét, hogy a fia­taloknak nincs módjuk külön lakásba költözni. A legtöbb válóperben meg­található a harmadik. Ha egy férj jelentkezik és válópert in­dít, mert tizenvalahány év után rájött, hogy felesége el­maradt tőle a fejlődésben: ke­resd a harmadikat! Ha pana­szában az szerepel, hogy a feleség nem látja el rendesen a háztartását, nem gondozza a gyerekeket: keresd a harma­dikat! után a vendégek a házigazda invitálására leültek beszél­getni. Dr. Somos András akadé­mikus, Kozma Pál, a főiskola szőlészeti tanszékének vezető­je, Juhász János, a Ráckevei Járási Pártbizottság első tit­kára, de mondhatni, mindenki, aki jelen volt, a sziget jövőjét vitatta. Talán a szó: vitatta, nem is helyén való. Inkább így: mindenki hozzáadta a jö­vendő tervhez a maga elkép­zeléseit. Jó talaj, az ország dé­li részénél is erősebb napsü­tés, jó öntözési lehetőségek (itt is a Duna és a megfelelő mély­ségű rétegvíz), ötven éves átlagban is minimálisan ke­vés jégverés. És jelenleg mindössze 1300 kh. földön ter­melnek zöldséget. Ez kétezer vagon. Kevés, pedig itt van­nak Budapest testében. De nem is olyan sokára el kell ér­ni, hogy Csepel-sziget legyen Budapest konyhakertje. A fő­város évi zöldségigénye húsz­ezer vagon. A szigeten adot­tak a lehetőségek és a zöld­áru fél, esetleg egy óra alatt a csarnokban lehet — frissen. Fehér Lajos elvtárs arra kérte a jelenlevőket, hogy a jövő év elejére készítsék el a — Szent­endrei-szigethez (hasonlóan — Csepel-sziget mezőgazdasági és közgazdasági távlati ter­vét. Itt is mosolyogva figyel­meztette az embereket: ne fe­lejtsék, zöldség, csonthéjas gyümölcs, csemegeszőlő és ön­tözni, öntözni. (4500 kh-át, már öntöznek a szigeten. A cukor­répa kétszeri öntözéssel 350 —400 métermázsát ad holdan­ként.) Délután a ráckevei Árpád Tsz-ben, amikor a vendégek már bejárták a földeket, be­szélgettek a vezetőkkel, a pap­rikát válogató asszonyokkal, bent a tanyán, a hatalmas szénakazlak mellett megálltak és ismerkedtek a hidegleve­gős szárítással. — Tsz-eink erősödését a széna illatából is meglehet ál­lapítani — szólt Fehér elv­társ. — Nem vicc, a tsz-ek hőskorában, amikor gyengén álltunk, a munkafegyelem sem volt kielégítő, amikor kapkod­tunk és nem jutott idő a szé­na gondos betakarítására és szárítására — dohos volt a szénakazlak illata. — Most az ember reggelig is elállna itt, e kellemes illatú kazlak mel­lett. Már van erőnk arra is, hogy jószagú szénát termel­jünk. Az autók Kiskunlacházára viszik utasaikat. De nem lehet ellenállni. Baloldalt hatalmas répaföld, harsog a zöld levél, amerre a szem ellát. Megáll­nak. Megszólítanak egy em­bert, a kiskunlacházai Űj Ba­rázda Tsz brigádvezetőjét. — Fehér Lajos vagyok — mutatkozik be a Miniszterta­nács elnökhelyettese. — Fehér vagyok, csak nekem a nagy fiam Lajos, mondja a brigád- vezető. — No akkor, az a gyerek ne­kem druszám. Mondja meg, hogy üdvözlöm a druszámat. Tulajdonképpen a két nap­ban mindenütt szóba került,, de a legélesebben Kinkun- lacházán a Petőfi Tsz-elnöke Szűcs Béla fogalmazta meg a vendégek előtt a felvásárlási hibákat, nehézségeket. Az áru, a helytelen és rosszúl ér­telmezett kereskedelmi érde­kek és a rossz szervezés kö­vetkeztében az átvevők hibá­jából szinte felbecsülhetetlen értékben megy nyarankint tönkre. Vagonszámra málna, paprika, saláta, paradicsom rohad a földeken. A görög mitológiában tanta- lusi kínoknak képzelték és nevezték ha a megboldogult a túlvilágon éhezett, bár a gyümölcs éppen a szájáig ért, de képtelen volt „addig” elér­ni. A két sziget a főváros mellett húzódik, gyümölcse, zöldsége a pesti ember szájáig ér. De a felvásárlási szervek tesznek róla, hogy az embe­rek asztalára késve, fonnyad- tan és drágán kerüljön a megtermett áru. Majd azt mondaná az ember, szerencse néhány maszek ügyeskedése. — Semmilyen ész — érv nem segít — mondotta Szűcs elvtárs. — Rákényszerül­tünk olyan törvényt kijátszó dolgokra, hogyha nem veszik meg a — mondjuk — salátát (álutólag a MEK emberei sze­rt. a budapesti emberek nem tartanak rá igényt) mi pakol­juk fel a teherautónkra. Dél­re a piacon a saláta, fejenként 80 fillérért egy szálig elkelt. A felvásárlók széttárják a karjukat és kész. Pedig a kiskunlacházi Pető­fi az utóbbi néhány évben szé­pen fejlődött. Idén csak mun­kaegység előlegben 25 forintot fizetnek a tagoknak, egy nap­ra, 456 ember és hányszor négyszázötvénhat ember meg­feszített munkájáról van itt szó. A vendégek láttak fiatal­embert, aki tizenhét tehenet gondoz és fej, asszonyokat, akik többi teendőik mellett naponként tizennégy hektoli­ter vizet hordanak vödrökkel a kis pulykáknak. És mennyi asszony, mennyi dolgos kéz produktuma herdálódik a fel­vásárlás rossz szervezettségé­nek következtében. — A kormány is keresi a felvásárlási rendszer megfele­lőbb megoldását, de ezt csak közösen, az összes érdekel­tekkel együtt tudjuk javítani. Jó lenne, ha mennél többen élnének a javaslattevés lehe­tőségével — válaszolta Fehér Lajos elvtárs. o A végén néhány szót az emberekről. Jóleső érzés volt látni, figyelni, hogyan nőttek fel tsz-eink vezetői, hogyan váltak az ország vezetőivel egyenrangú vitapartnerré. Mindenki tisztelettel és sze­retettel beszélt Fehér Lajos elvtárssal. De a hozzáértő, a lelkiismeretes munkásember pozíciójából. Az eredményeket szerényen mondták el. És nem léitek problémáik, nehézsé­geik megmutatásától sem. Semmit sem szépítettek, min­den szavukban érezni lehetett a felelősséget. És talán amikor beszéltek, nem is gondolták, hogy hozzáértésük, lelkiisme­retük, magatartásuk az ország vezetésének, a párt és a kor­mány vezető módszerének egyszerű és egyenes következ­ménye. Része, alkotó eleme annak a légkörnek, amely ma már ná­lunk természetes közeg. Suha Andor Vannak „politikus” férjek is. B. I. tizenöt évi házasság után válókeresetet indított felesége ellen, mondván: az asszony klerikális beállítottságú, nem ismeri a marxizmust és nem ért egyet a párt politikájával. A per során kiderült, hogy a családi „osztályharc” mögött is ott van a harmadik, aki húsz éves és nagyon csinos, egyébként a férj titkárnője. A munkahely nagyon sok alkalom szülője. Itt a nők csi- nosabbak. mint »az otthon ta­karító feleség, kedvesebbek és üdébbek. A hivatalban az otthon ideges férj kedves és udvarias. Egy érdekes, egyedülálló eset: B. K. Elvált a feleségétől egy nőért Hamarosan azon­ban az új feleségtől is el­vált és visszatért az elsőhöz. Nem hosszú időre. Egy újabb nő hamarosan elvonzotta. Ezt is elvette feleségül, de ez sem tartott sokáig. Újra az elsőhöz tért vissza. És ez már szinte tréfának hang­zik: ismét jött egy nő. A „szerelem” ismét az anya- könyvvezetőnél ért révbe, hogy hamarosan újabb váló­perrel terhelje a bíróságot. Megint csak az első miatt. B. K. úgy járt a válóperekre, mintha bérlete lett volna. Jelenleg — legalább is lap­zártakor — az első felesé­génél van. Az asszony bízik benne, hogy végre vissza­kapta férjét. A fiatalokról folytatott vi­tákban gyakran terhelő adat­ként hangzik el, hogy áll­hatatlanok a házasságban is. A bíróságon azonban nem ez derül ki. A házassági bontóperek legnagyobb szá­zalékban 10—15 évi házas­ság után következnek be. 35—40 éves férfiak és nők döbbennek rá, hogy elron­tották az életüket.. Már er­ről sok szó esett: keresd a harmadikat! Van persze fia­talon kötött, meggondolat­lan házasság. K. M.-ék váló­perén a lány szülei elmon­dották, hogy telefonon értesültek lányuk házasságáról, melyet kétheti ismeretség után kötött egy fiúval, akit az utcán ismert meg. A válóperek szomorúak és kiábrándítóak. A felek min­den eszközt‘latbavetve azért harcolnak, hogy a süllyedő hajóról minél többet tudja­nak magukkal vinni. Leg­szebb emlékeiket meggyaláz­zák, kicsinyesen, gyűlölköd­ve osztozkodnak, sokszor a gyerekek is a bosszú és az önzés áldozataivá válnak. A bíróság legnehezebb, de ta­lán a legfontosabb feladata megakadályozni, hogy a gyermek a kíméletlen harc áldozatává váljon. A válóperek nem mindig egységes bírói gyakorlata sokszor csak szítja a felek ellentétét. Kénytelenek hazu- dozni, vádaskodni vagy meg nem történt tényeket ma­gukra vállalni a per sikere érdekében. Ezért is írta kö­rül a Legfelsőbb Bíróság legújabb elvi döntése a meg­egyezéses alapon történő vá­lás lehetőségét. Ez esetben, amennyiben a felek a válás­ban megegyeztek és a bíró­ság meggyőződött elhatáro­zásuk komolyságáról, alapos okáról, valamint arról, hogy összes vagyonjogi kérdésüket és a gyermekek sorsát meg­nyugtatóan elintézték, a válás kimondható. Az aggasztóan sok válás mellett ez a könnyítés első pillanatban nem látszik he­lyesnek. Dr. Mogyorósy Julia osz­latja el az aggodalmat: — Tény, hogy jelenleg az „előkelő” második helyet fog­laljuk el a „világranglistán” a válások számát illetően. Ez nem örvendetes, de nem is olyan kétségbeejtő. Elsősor­ban azért, mert egyre nö­vekszik a házassági kötelék­ben élők száma. Az elváltak is újabb házasságot kötnek, ami bizonyítja, hogy nem a i házasság intézménye a rossz, hanem sok házasság elrom­lik. A bírónő okfejtéséből vi­lágossá válik, hogy a válá­sok nagy számának valóban vannak társadalmi okai is, de ezek az aggályoskodók ál­lításával szemben nem a be­tegség, hanem a változás tü­netei. A ténylegesen egyen- jogúvá és gazdaságilag füg­getlenné váló asszony már nehezebben, vagy egyálta­lán nem tűri az italos férj durvaságait. Nincs gazdasá­gilag kiszolgáltatva, az egy­re felvilágosultabb társada­lom előítéletei nem kény­szerítik. hogy leélje életét egy boldogtalan, rossz há­zasságban. E folyamat városon erősebben érezhető, ezért itt lényegesen nagyobb a válások száma. A faluban élő asszonyokat még jobban kötik a‘z előítéletek, még hat a vagyonhoz, a magántulaj­donhoz való ragaszkodás, még éles az örökségért folyó harc. Visszatérve a válás meg­könnyítésén érzett aggodalom­ra, a bírónő így vélekedik: — A válóperek számának csökkentéséhez nem az eljá­rás megnehezítése vezet. A bírósági eljárás az esetek dön­tő többségében csak törvénye­síti a meglevő álllapotot: a szétzilált életközösséget A válópereket már a házasság előtt kell megelőzni... Erről is sok vita folyik. Vannak akik a kötelező orvo­si vizsgálat bevezetését, má­sok az egyházi kihirdetéshez hasonló türelmi időt látnának helyesnek, megelőzendő a meggondolatlanul megkötött házasságokat. — Ez is csak félmegoldás — mondja dr. Mogyorósy Júlia. Az orvosi vizsgálat csak fel­világosító jellegű lehet, nem képezhet házassági akadályt. Hiszen ha nem engedélyez­nék a házasságot, a felek élet- közösségre lépnek. Az orvosi felvilágosítás azonban belyés, de ettől csodát várni naivi­tás ... Még sok a zavaró tényező. Hány nő fél a pártában mara­dástól? Ne tagadjuk, ma is van érdekházasság. Hánv há­zasság születik egy berende­zett lakásért, vagy jó egzisz­tenciáért. A házassági hírde >■ sekben, a legszebb emberi ér­zéseknek ebben a szezon végi leértékelt Kiárusításában szin­te a piacon születnek a házas­ságok. „Autó szükséges”, „ba­latoni villám van”, „3000 fo­rintot keresek”, „csak 1 bér­leti lakással rendelkezők je­lentkezzenek” — nos, mik ezek, ha nem kiábrándító ér­dekházasságok? És mennyi lány menekül egy akármilyen házasságba, hogy megszabaduljon szűkös laKásban élő, veszekedő csa­ládjától, vagy prűd, konzerva­tív szülei zárdái szigorától? Bajok vannak az emberek, új, szerintük modern felfo­gásával is., Ezelőtt tíz évvel egy hivatalban szövődő kap­csolatba a közösség sokszor kulturaiatlanul és erőszakos módon nyúlt bele. Ezzel nem­ben ma a közösség sokszor szemethúny, és cinkos helyes­léssel szemléli és segíti a iz­zadságokat feldúló viszonyo­kat. Mogyorósy bírónő szerint: — Nem kell visszahozni a régi módszereket. De ki kell alakítani a társadalmi rosszal­lást a lelelőtlen kalandokkal szemben. Okos szóval és kul­túrált eszközökkel elejét le­het venni sok céltalan kis kalandnak. A divatos ..áldat­lan” flörtök következtében sok csaiaa szétzilálódik. A jó időben való tapintatos köz­belépés biztos segítség. Amíg házasság lesz, válás is lesz. Nyilvánvaló, hegv a rossz, vagy elromlott házassá­gokat alapos vizsgálat után fel kell bontani, lehetőleg mi­nél kulturáltabban, 0=0’. hogy a felek ne kapjanak és ní kényszerüljenek súlvos sebe két adni. Azon kell fá: Jozni, hogy kevesebb legyen a rossz házasság arra ügyelni, hogy lehetőleg egyetlen házasság se zilálódjék szét elkerülhető okok miatt. Ősz Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom