Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-23 / 171. szám

Fordítsanak nagyobb gondot az új telepítések ápolására 580 hold új gyümölcsös a járásban és a városban Merre találjuk? Örömünkre szolgál, hogy a Pest megyei Idegenforgalmi Hi­vatal szentendrei kirendeltsé­ge útmutató táblákon hívja fel az idegenek figyelmét a város nevezetességeire. Ezt az ide érkező vendégek is elis­meréssel fogadják és ennek hangot is adnak. Meg kell azonban monda­nunk, hogy ezek a táblák nem egyértelműen mutatják a megfelelő útirányt. A Vörös­hadsereg útja és a Gőzhajó utca találkozásánál egy kis tábla hirdeti Ráby Mátyás há­zát, azonban a téglalap alakú táblácska a legjobb szándék mellett sem képes a menet­irány jelzésre. Az emberek hozzászoktak a nyíl használa­tához, egy ilyen formájú táb­la jobban szolgálná a célt. A fogyatékosságot kiküszöbölhet­nék, ha a táblácskákra útólag egy iránytmutató nyilacskát festenének. A H. H.-nak igaza van: Rendezzék közmegelégedésre a papszigeti bo!t nyitvatartási idejét „Segítség, megfulladunk!..." Nagyon Sikerült ötlet volt a HÉV-állomáson a „Tejcsárda” megteremtése. Azóta a város egyik legnépszerűbb kereske­delmi egysége lett! A Nyugat-Pest megyei Élel- miszerlkereskedelmi Vállalat megtalálja számítását az áru­forgalomban, miért nem gon­doskodik azonban arról, hogy az apró boltban dolgozó, min­dig mosolygó, gyors és kedves kiszolgálón ők egészséges leve­gőt szívjanak? Azzal a kéréssel ostromolják a vezetőséget, hogy egy légke­verővei, vagyis ventillátorral frissítsék a levegőt, mert for­ró nyári napokon odabenn megfulladnak. Aki nem hiszi, győződjön meg róla! Vízitelep vagy gazlenyészet ? Az elmúlt években jóváha­gyott városrendezési terv a vá­ros egyes területeit üdülőte­rületi fejlesztésre jelölte ki. Ezek közé a területek közé tartozik a 11-es műút és a Duna közötti úgynevezett V. övezet. Az itt parcellázott tel- i kék nagyon hamar gazdára találtak, mint a cukrot, úgy vették a telkeket az emberek. Meg kell azonban állapi ta- ] ni, hogy az új tulajdonosok nem fordítanak megfelelő gondot telkeik kultúráltságára, nem ápolják, rendezik azokat. A korábbi művelés nyomait is elnyomja a gaz, amely szaba­don burjánzik. A hétvégi házak építése kö­rül sincs minden rendbe:1. Akad nem is egy épül::, amely nem válik díszére a nagyforgalmú Dunakanya - nak. Tenni kellene valam t. KÉPES HÍRADÓ Baj van a göngyöleg elszállításával a Marx téri Népbolt- nál. Nem egy alkalommal előfordult már, hogy a szállí­tással megbízott gépkocsik nem érkeztek meg a várt na­pon. Ilyenkor a bolt személyzete kénytelen újra bepakolni a ládákat az üzletbe. Nem lehetne jobban és pontosabban koordinálni a szállításokat? mm mm Mi mmm Wi'. í­Mit rejt ez a dekoratív portál? Kevesen tudják, hogy a redőnyök mögött a „.tollasok” egy részlegének .„szociális” helyisége, öltözője húzódik meg. Kommentár, úgy gondol­juk, nem szükséges Június első napjaiban nyílt meg a Tyukos-dűlői perembolt a 23-as kilométerkőnél. Az építkezés 136 000 forintba ke- i rült és jelentős társadalmi munka is segítette. A bolt havi átlagos forgalma metgközelíti a 80 090 forintot kell a növányápolást elvégez­ni, hiszen ezt a művelési előlegek rendszeres biztosítása is támogatja. Dicsérettel kell szólni a pomázi Árpád Szakszövetke­zet ez irányú tevékenységé­ről. Az általuk telepített 70 hold őszibarack növényápo­lása példás, mintaszerű. Ne­kik is van pedig bőven egyéb teendőjük. Kövessék min­denütt a pomázi szakszövet­kezet példáját, hiszen a já­rás és város mezőgazdasá­gának fejlesztése, szakszövet­kezeteink és szövetkezeteink gazdagodása ezen az úton va­lósulhat meg. mölcsöseink ápolása — gyak­ran az időjárásra való hi­vatkozással — szinte rend­szeresen megkésik. Igaz, a legutóbbi háromhetes eső sok gondot okozott, mégis azt kell mondjuk, hogy történ­hetne másképpen is. Külö­nösen elgazosodtak a fiatal telepítések Kisorosziban, a pomázi Petőfi Termelőszövet­kezetnél és a tahi szakszövetke­zetnél. Ezeken a területeken is dolgoznak, helyesebben dolgozgatnak a tagok, de a kis csemeték nagyobb figyel­met érdemelnének. A zöldtrágyának való ma­gokat időben elvetették ugyan, de a kisarjadt nö­vény aláforgatása megkésett. A zöldtrágya elöregedett és tűlnövése elnyomja a cse­meték zsenge hajtásait. Az elöregedett zöldanj^ag kései forgatása már nem jelent­kezik olyan hatásfokkal a ta­lajerő-utánpótlás vonatkozásá­ban, mint az optimális idő­szakban elvégzett munkánál. Időben és jobb minőségben A helyi politikai célkitű­zéseink között jelentős he­lyet foglal el a terület nö- rénykultúráj ának fej lesztése, a régi gyümölcsöiS területek rekonstrukciója, új gyümöl­csösök telepítése. A községek vezető testületéi, a termelő- 2s szakszövetkezetek egyaránt lelkesedéssel fogadták ezeket a terveket és a sjiunkához is hozzáláttak. Egyik-másik gazdasági egységünknél — így a Mathiász Termelőszö­vetkezetnél is — a telepí­tésekhez szükséges járulékos beruházásokat is jelentős ütemben végzik. E munka eredményeképpen 1961-től kezdve a járás és a város területén 580 holdon telepítettek gyü­mölcsöst és szőlőtelepeket a termelő- és szakszö­vetkezetek, jelentős ál­lami támogatással és kedvezményekkel. .A kedvezményekhez tar­tozik a művelési előlegek, hitelek folyósítása is, amit minden gazdasági egységünk élvez. Az új telepítésű gyü­első téma pénzügyi fedeze­tet is igényel és az máról holnapra nem oldható, meg. Úgy gondoljuk azonban, hogy a bolt nyitvatartási ideje csak a kereskedelem illetékeseinek körültekintő és célszerű intézkedésétől függ! A Hétfői Hírek-ben egy ész­revételt olvashatunk a pap­szigeti campingről. Szóvá te­szik: kevés a sátor, rossz az ide vezető út és a szige­ten működő népbolt nyitva- tartása nem megfelelő. A problémákkal érdemben foglalkozni kell, bár a két Ember, v akik vaktában vetik bele ma­gukat az. enyhülést ígérő hul­lámokba, hányán lelték szo­morú végüket a közömbös Dunában. Könnyelműségünk néha végzetes, ezt tanúsítják a köz­úti balesetek és a Duna ál­dozatai. A hatóságok min­dent megtesznek, hogy erről a könnyelműségről leszoktas­sanak bennünket, de nincs a világnak annyi rendőre és strandőre, aki meg tudná akadályozni a végzetes em­beri gyöngeség kilengéseit. Konokul, naponta százszor kell figyelmeztetni minden­kit, aki a Duna partján meg­áll: ember, vigyázz, sosem tudhatod, hogy nem te le­szel-e a következő áldozat! Akik a Dunát kedvelő üdülőket megrendszabá­lyozni hivatottak, mi értünk éberek és határozottak. Akik elhelyezik a tilalmi táblákat, tudják jól, miért nem szabad éppen ott fürdeni. De ez mind nem elegendő. Annak a belső parancsnak kell min­dig engedelmeskedni, amely minden virtuskodóban és fi­gyelmetlenben biztosan megszólal: tartsd meg a sza­bályokat, melyeket csak a te érdekedben hoztak a hoz­záértők, akik láthatatlanul a táblák és a kötelek mögött aggódva vigyáznak rád és mindnyájunkra. A közömbös Duna egyked­vűen viszi hátán a kirándu­lók csónakjait, hűsíti az úszó­kat, partot x’ombol és szige­tet rak, de elveszi az életét a meggondolatlanoknak, vir- tuskodóknak, a figyelmetle­neknek. Minden nyáron óva inte­nek a hatóságok, minden nyáron beszámolnak az új­ságok a Duna áldozatairól. A fürdésre alkalmas helyeken kitűzött táblák, kötélkeríté­sek figyelmeztetik a íürdő- zőket: eddig és ne tovább. Mégis alig múlik el hét, hogy boi'zongva ne halljunk szívet elszorító tragédiákról. Most is egy kitűnő fiatal sportember lelte korai halá­lát a közömbös Dunában, mert kiúszott az elkerített fürdőhelyen túlra és már nem lehetett segíteni rajta. De hány kisgyereket lá­tunk lubickolni a vízben olyan helyeken, ahol tilos a fürdés, hány olyan fiatalt, aki nem sportol rendszeresen és éppen ezért gyengébb, ér­zékenyebb testalkatú. Tudjuk, hogy a szülők fél­tő szeretete és gondoskodása végtelen, de mégsem ellen­őrizhetik gyermekeiket' lép- ten-nyomon: hol járnak, mit csinálnak? És a felnőttek, akik úgy ismerik a Dunát mint a te­nyerüket, de nem számolnak azzal, hogy a meder évről év­re változik! És a kirándulók, SZENTENDREI EMBEREK REZSŐ BÁCSI dolgozott. 1936-ban vette át a a műhely vezetését, akkor már sokat betegeskedő apjától és költözött jelenlegi otthonába. — Mindig itt éltem és dol­goztam Szentendrén — mond­ja — kivéve hadifogságom éveit. Igaz, hogy ott is dolgoz­tam. Sőt, 1917-től, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom győzelme után 1921-ig saját kis műhelyem volt a Szovjet­unióban, egy Samarkand és Taskent közötti kis faluban, DzsiZákban. Onnan hazahajtott a honvágy, Birom még a mun­kát, itt még a reniteskedő szí­vem is békén hagy. De, ha emelkedőt kell járnom, az már bizony nehézen megy. Pedig édesanyám, aki szülésznő volt, még kilencven éves korában is fáradhatatlanul rótta gya­logosan az utat, ha hívta a kötelesség. Úgy látszik, engem gyengébb fából faragtak — teszi hozzá mosolyogva. A takaros, világos műhely falán, a fő helyen az ipariga­zolvány mellett oklevél dísze­leg. 1962-ben kelt díszes ok­mány arról tanúskodik, hogy Novoszedlák Rezső bácsi el­nyerte a KIOSZ „Jó minősé­gért” elnevezésű kitüntető jel­vényét. Méltó elismerése ez egy hetvenen felül járó kisipa­ros munkájának. De talán en­nél is nagyobb örömöt jelen­tenek számára a megjavított cipők tulajdonosainak elisme­rő, dicsérő, köszönő szavai. Mi csak azt kívánjuk, hogy jó egészségben, ilyen töretlen munkakedvvel gyógyítgassa továbbra is beteg cipőinket. Korányi Sándor M ost is dolgozik. Görnyed- ten ül a rövidlábű széken, vidám, gúnyorostekintetű kék szemével a szemüveg mögül éppen azt vizsgálgatja: mit le­het tenni a kezében tartott „kérge-beteg” cipővel? A gyors diagnózis után, már meg is születik a terápia módja. És most már a kezeké a szó. Fürgén, ügyesen dolgozik, akárcsak fiatal segéd korában. Egy bőrdarab ide, egy bőrda- rab oda, egy kis ragasztás, egy kis varrás, és már hasz­nálhatóvá válik a cipő. — Még egy mérnök is nehe­zen tudná kiszámítani, hány cipőt csináltam, javítottam az alatt a 63 év alatt, ami azóta telt el, hogy mint kis- inas, édesapám műhelyében először kóstoltam bele a ci­pész-mesterségbe — emléke­zik vissza Novoszedlák Rezső, a köztiszteletben álló ősz ci­pészmester, aki 76 éve ellenére még ma is töretlen lendülettel, a tőle megszokott lelkiismere­tességgel, pontossággal végzi munkáját. Munkája pedig mindig akad, méghozzá nem is kevés, hiszen nem csupán a közvetlen környék lakói, hanem mások is vele „gyó- gyíttatják” lábbelijüket. A z ő családja is ősszentend­reinek számít, hiszen már a nagyapja is itt született, an­nak pedig már jónéhány esz­tendeje, talán a kétszázat is meghaladná, ha jól utánaszá­molnánk. Előbb ízbégen, majd 46 évig egyfolytában édesap­jának, a mai Cipész Szövetke­zet helyén állott műhelyében — Pomáz, Pócsmegyer, Su- ránytelep üdülőterületének részletes rendezési tervét tárgyalja pénteken délelőtt a járási tanács végrehajtó bi­zottsága- E területfejlesztési kérdések mellett megvitatják a művelődési osztály irányí­tó, ellenőrző és tervező tevé­kenységét, a felnőttoktatás helyzetét, valamint a pilis- szentkerészti erdészet dolgo­zóinak szociális, egészségügyi, kulturális és munkaügyi helyzetéről szóló jelentéseket is- A hozott határozatok is­mertetésére visszatérünk­— A filmszínház műsorán július hó 22-én a Gól bünte­tésből, 23-tól 24-ig az Esős vasárnap, 25-én és 26-án a Meztelen diplomata, a . kert­mozi műsorán ma este a 80 nap alatt a föld körül, 23- tól 29-ig a Mandrin kapi­tány című szélesvásznú film szerepel­— Takarékoskodjunk az ivóvízzel! A vízművek veze­tősége közli, hogy az elmúlt napok szinte mindegyikén átlagosan 3400 köbméter vi­zet fogyasztottak a városban- A tárolók az izbégit is bele­értve, 750 köbméter befoga­dására alkalmasak, így a gépegységeknek szinte meg­állás nélkül üzemelniük kell, hogy a vizet folyamatosan biztosítsák. A gépek teljesít­ménye óránként 340 köbmé­ter. Nagyobb leterheltség esetén a város magasabb fek­vésű pontjain a vízellátás ne­hézségekbe ütközik. Kerül­jük a nagyobb arányú kert­locsolásokat, hogy a fogyasz­tás biztosítható legyen­A MŰVELŐDÉSI OTTHON JELENTI Július 24-én este 20 órakor a művelődési otthon kerthe­lyiségében az „Egy asszony meg a lánya” című olasz film kerül bemutatásra. HÍREK A 1ÁRÁS ÉS A VÁROS ÉLETÉBŐL

Next

/
Oldalképek
Tartalom