Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-11 / 135. szám

1964. JŰNIÜS 11. CSÜTÖRTÖK arccrei K/Círlap AZ ÖNTÖZŐK DD Manapság már a végelát­hatatlan testű, vizokádó ezüs­tös kígyók jóformán senki­nek sem tűnnek fel a ha­tárban. Elszaporodtak, úgy­szólván részévé váltak a táj­nak, akár a vetés, ami véget­tük zöldebb, dúsabb és bő­ségesebben termő. De a szentendrei Duna- ág szigeti partján Tahitót- falu határában, jó néhány kilométerre a lakott helyek­től vert kiesi sátor, meg az előtte füstölgő primitív tűz­hely már mégiscsak felkelti a kíváncsiságot Talán va­lami tilos helyen létesült titkos camping? Dehogy. Hi­szen mellette ott áll és pö­fög a nagy teljesítményű j szívó-nyomó motor, amely táplálója a kígyózó csövek­nek. Duna-vizzel itatja azo­kat. A három kőből összeesz- kábált tűzhelyen pedig ebéd fő. A mezőgazdaság még eléggé ritka, de számra egyre növekvő öntöző szak­munkásaié ez a „nyári” kony­ha. Hárman vannak a part- menti hordozható szivattyú mellett. Honnan és hogyan kerültek ide? f földdel lépett be. Két fia meg ■ 1 itt van, távol a szülői ház­tól. Török István, a bátyjá­val együtt a sátorlakó, az idősebbik Török-fiú éppen a lefektetett csövek ellenőrzésé­re indult a táborhelyről. Felesleges zaklatás lenne a kérdés, miért szakadt el gye- rekfővel a földtől, ami után ki tudja, hány nincstelen ! előde áhítozott. Most már 6 i is visszatalált. Panaszkodik : ugyan a sok szúnyogra, meg hogy nehéz a falutól távol­levő munkahelyen az élelem- ! beszerzés, de alapjában véve , elégedett. — Szakmunkás vagyok, ön- j tözőmester — mondja és a hangiából öntudat, sőt, némi büszkeség csendül ki. El DD Hirtelenszőke, harminc év körüli fiatalember Balga György. Rangja szerint gép­kezelő, feladata tehát fon­tos, az öntözőberendezés lel­két, a motorosgépet kezeli. Szigetmonostori születésű és ottani lakos. Családos. Szü­lei a szakszövetkezet tagjai,, azelőtt is a földeoskéjükből éltek. Fiúk azonban legfel­jebb nyári hétvégeken segí­tett nekik munkájúkban af­féle műkedvelő földműves­ként, mert kora fiatalsága óta ipari munkás, itt — dolgozott utóbbi években a — Később, ha tanul, gépke­zelő is lehet belőle — szólal meg Márton Ferenc, a víz­hasznosító társulat műszaki vezetője és azok számára, akik nem tudnák, elújságol­hatjuk, ahogy tőle hallottuk, az öntözők rangsorát: öntöző­mester, ez a legkisebb, utána a gépkezelő következik, an­nál még nagyobb rang az ön- föző-gépszerelőszakmunkás át­lagos 10—12 forintnyi órabér­rel, de 15 forintot is elérhet. Pillanatnyilag még gyorstan­folyamokon maga a társulat képezi a szakembereket, ro­hamosan terjed az öntözéses gazdálkodás, napról napra több szakmunkás kell. — Idén tizenöt tanulót szer­ződtetünk, még nem telt be a létszám. Talán a főváros közelsége az oka ennek. A sziget négy községének gyere­keit még. mindig jobban vonz­za a gyár — ez Márton Fe­renc véleménye. Pedig a társulat egészéven át biztosít munkát, még kubi­kosainak is, akik legfeljebb a ott, a leg- nagy fagyok ideién mennek Szentend- , haza, Gyomára . kényszersza­Dolgozott Az öntözők táborhelye (Foto: Gábor) rei Cementárugyárban volt gépkezelő. Egy éve állt be a szigeti vízhasznosító társu­lathoz, azóta a mezőgazda­ságot közvetlenül szolgáló ipari munkás. Egyszerűbben kifejezve, hazatért a földhöz. — A keresetem nem több, ugyanannyi, mint Szentend­rén a gyárban volt, de az útiköltséget, meg az utazás fáradalmait megspórolom — így beszél munkahely-változ­tatásáról. Pedig hajnali négykor in­dul és jóval sötétedés után ér haza, legalábbis ősztől tavaszig. A munkája sem könnyű, és a vándorlás a parton aszerint, hol kell gé­pével vizet adni a földek­nek. Tűz rá a nap, veri az eső közben. — Mindegy. Nekem nagyon tetszik a munka. Török István az ételt ka- vargatja. Jászfényszaruról in­dult három éve, kacskaringós utat tett meg ezalatt. Volt gyári segédmunkás, meg töb­bek között parkosító a rákos­csabai tanácsnál, amíg Szent­endre szigetére ért. Tizenki­lenc esztendős. Apja tsz-nyug- dijas, három hold juttatott badságra. A szakmunkásokat azonban télen a szigetmonos­tori műhelyben foglalkoztat­ják a berendezések karban­tartásánál, javításánál. És té­len van a továbbképzés is s új tanfolyamokat is akkor tar­tanak. — Nem jönne nekem sem rosszul, ha többet kereshet­nék. Lehetne belőlem is gép­szerelő? — fordul Balga György kicsit bátortalanul Márton Ferenchez. Annál bol­dogabb mosollyal fogadja az­tán az igenlő választ. Olyan szakma ez az öntö­zési, ahol van ..perspektíva”, legalábbis még jónéhány éven át lehetőség a gyors előre- menetelre. Persze, csak an­nak, aki tanul. De nézük meg már, mi fő a vasfazékban? Hát bizony furcsa étel: idei zöldborsó és tavalyi szemesbab. Együtt. A borsó péppé fő, mire a bab megpuhul. — Nem baj. Leves helyett legalább főzeléket eszünk, zöldborsó rántással készült babcsuszpájszt — nevet a sza- kácskodó Török István. Már­ton Ferenc azonban elgondol­kodik. — Munkásszállásunk már van, az üzemi konyha kérdé­sét pedig valahogy meg kel­lene oldani. Csakhogy e percben mind­össze huszonkét öntöző szak­munkás dolgozik szerteszét a szigeten. Még egyszer ennyi kell és lesz is két héten be- j lül, egj’eiőre az erre a mun- | kára jelentkezett kubikosok : közül. Ez a létszám azonban még mindig kevés üzemi 1 konyha nyitáshoz. Talán jö- ! vőre, amikor még többen lesznek a társulatnál. Balga ! meg Török is lemondhat a | bab-borsó egyvelegről. Ma jó- I í/.űen ezt ebédelik, aztán itat­ják tovább a szomjas földet. ! Június 13-án életbe lép az új balatoni menetrend Tapasztalatok szerint a Ba­laton partján június közepén kezdődik a főszezon. A MÁV is felkészülten várja a hazai és külföldi kirándulókat, nya­ralni utazó közönséget. Az új balatoni menetrend­ben június 13-tól 28-ig lép­csőzetesem forgalomba álló nyári vonatok többsége szep­tember 13-ág közlekedik. A szezomidőszakban mintegy negyven vonatpár szállítja az utasakat a Velencei tó és a Balaton irányába és vissza a fővárosba. Így naponta átla­gosan mindkét irányba csak­nem harmincezer utasra szá­mítanak. megnyílt az Utasellátó új, kombinált pavilonépülete. Egy részében többek között édes­ségféléket, trafikáruit, aján­déktárgyakat, gyermekjátéko­kat árusítanak. A pavilon na­gyobb területét bisztrónak rendezték be. A MÁV az idén 12 000 bala­toni menetrend-füzetet bocsá­tott ki. Árusításukat a pálya­udvarokon és állomásokon Üj vonatként közlekedik a nyári idényben Tapolcáról Balatoniüreden át a Déli pá­lyaudvarra 7.56 órakor érkező gyorsvonat. A balatoni vasúti közlekedés további javítására egy-egy hétvégi kiránduló vo­nat közlekedik Szombathely­ről Keszthelyre, illetve Bala- tonfüredre. A Keszthely irá- PőCfe «.yzbe:: vonalok Kai juthatnak el Báía- lonszentgyörgyre. majd onnan Hévízre új autóbuszjáratok­kal utazhatnak. Több járat­nak csökkent a menetideje, nőtt a sabesvonatok száma. Az idén több étkező- és bü­fékocsit közlekedtetnek a ba­latoni vonalom. Az Utasellátó 3500 hektoliter bárral, 7200 hektó sörrel, több minit két­millió palack szénsavas üdítő itallal és gyümölcslével látta el a pályaudvarok éttermeit, étkező- és büfékocsikat és sé­táira jó-büféket. ’ Nyers húsból 580 mázsát, feldolgozott hús­áruból öt vagonnal, műanyag­zacskóba csomagolt gyümölcs­ből pedig nyolcszázezer cso­magot szereznek be. A Déli pályaudvaron már ^efenházzunh logarléccel! Ma már nagyon helyesen minden foglalkozási ágban követelményeket támasztanak a jelentkezőkkel szemben, így például az úgynevezett egészségi középkádereknél jó­néven veszik az érettségi bizonyítványt. Ez is nagyon he­lyes, végtére ha borbély tanulónak szintén már érettségi­zett ifjakat verbuválnak. Még szerencse, hogy az egész­ségügyi középkáderképzö iskolákban az általánost jeles és jó tanulmányi eredménnyel végzett nők is figyelembe vehetők, amint az lapunkban Pest megye nagykőrösi egészségügyi szakiskolájának kétéves csecsemő- és gyer- mekgondozónöi tanfolyamára szóló jelentkezési felhívás­ból kiderül. Kiderül még ebből a felhívásból az is, hogy a jelent­kezőknek felvételi vizsgát kell tenniük. Ez is helyes, hiszen a felvételin a pályára való alkalmasságot, ráter­mettséget vizsgálják. A szakiskola nyilván ezért öt tárgy­nál nem kevesebből vizsgáztatja a jelölteket. Nincs ugyan olyan egyetemi fakultás egy sem, amelyik ilyen bőre szabná a felvételi vizsgát, de éppen ez a hiányosság.' Ve­gyük csak, hogy az egészségügynél maradjunk, az orvos­egyetemet. Felvételi vizsgája érthetetlen módon beéri mindössze két tárggyal, a fizikával, meg a biológiával. Ezzel szemben orvosi irányítás mellett dolgozó gondozónő csak az lehet, aki ezen a két tárgyon felül még a kémiá­ban, matematikában és a helyesírásban való jártasságá­ról felvétele előtt tanúbizonyságot tesz. Természetesen nem hiba, ha a gondozónő helyesírást is tud, éppen azt hiányoljuk mi is, hogy az egyetem az orvosjelöltekkel szemben nem támaszt ilyen felvételi feltételt. Sőt kémia tudásukra sem kíváncsi, holott a gyógyszerek, amit majdan rendelnek, tudvalevőleg vegyi úton készülnek. És a matematika? Hát az pedig teljesen felesleges egy orvosnak, ha a beosztottja, a gondozónő amúgyis tud szá­molni, mondjuk még integrálszámításra is képes. Feltét­lenül szükséges különben is a matematika tudománya a csecsemő- és gyermekgondozónőnek. Csakis ekként tud­juk felszámolni azt a régi nagy hiányosságot, hogy a cse­csemőket sem az anyák, sem a bölcsődei gondozónők ed­dig nem pelenkázták a matematika szabályai szerint. Majd másképp lesz ezentúl! Pelenkázzunk logarléccel!... Szokoly Endre A szomszéd bányája olcsóbb Ellnnik 10 hold búza — Kertészetre nincs, hányára van beruházás — Kinek lesz igaza Délegyházán ? uetegynaza meuett az egy­kori Duna-meder helyén üze­mel az ÉM Kavicsbánya Vál­lalat telephelye. A bánya kö­rülötti földterület gazdája egyik oldalon a Soroksári Kí­sérleti Tangazdaság, másik ol­dalt pedig a délegyházi Egye­sült Törekvés Termelőszövet­kezeti . A két mezSgaiüdasági üzem és a 'kavicsbányái között ál­landó a súrlódás. Ennek oka könnyűszerrel magyarázható, de már . lényegesen nehezeb­ben érthető. A bánya egy szerződés ér­telmében, még a vetés előtt jelzi a tangazdaságnak, mek­kora földterületre terjeszti ki üzemét. Ezt a területet kora tavasszal ki Is karózzák. így történt ez az idén is, a tan­gazdaság ennek ellenére a ki­jelölt területet bevetette bú­zával. Ott jártunkkor a bánya hatalmas markolói a kavics feletti földréteget emelték le a már kalászba szökkent búzával együtt. A bányaművelésre szánt és búzával bevetett terület A Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlésének kül­döttsége, amely Anton Moi- sescunak, a nagy nemzetgyű­lés alelnökének vezetéséve az országgyűlés elnökségénél meghívására látogatott ha­zánkba, szerdán délelőtt el­utazott Budapestről. A de­legációt a Ferihegyi-repülő­téren ünnepélyesen búcsúz­tatták. Anton Moisescu, a kül­döttség nevében mondott bú­csúbeszédében megköszönte azt a figyelmet, amellyel lépten-nyomon találkoztak ha­zánkban. A küldöttség vezetőjének búcsúszavaira Vass Istvánná. az országgyűlés elnöke vála­szolt, hangsúlyozva: a ma­gyar nép barátját, azonos célért küzdő fegyvertársát tiszteli a román népben. Kérte tolmácsolják népüknek, román testvéreinknek a ma­gyar dolgozók szeretetteljes üdvözletét és legjobb kí­vánságait. (MTI) Elutazott a szovjet pártmunkásküldöttség Szerdán elutazott hazánkból a szovjet párlmunk sküldött- ség, amelyet N. R. Mitronov, a Szovjetunió Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága mellett működő pártfőiskola rektora vezetett. laposabb, nyárias idó Felmelegedés kezdődik A Medárd-hozta kiadós esők kisebb megszakításokkal — hétfőn reggeltől szerda reg­gelig tartottak, a zivatarfront az ország keleti vidékein meg­rekedt, majd teljesen felosz­lott. A Meteorológiai Intéze; központi előrejelző osztályá­nak tájékoztatása szerint a két nap alatt lehullott csa­padékból legtöbbet kapott a Duna—Tisza köze. A régóta ,»szomjazó” tiszántúli terü­letek déli felére sajnos, csak a megrekedt esőfront széléből jutott valami. Valószínűnek látszik, hogy csütörtökön már .csak szórvá­nyosan lesznek záporok, zi­vatarok, főleg a délutáni az élénk északi szél fordul. A több napsütés révén nyárias felme­legedés kezdődik, s a nappali hőmérséklet már országszerte eléri a 24—28 fokot. j órákban i északkeletire meghaladja a 10 holdat. Mi­után a kavicsra nagy szükség van. nincs idő megvárni az aratást. Kárba vész tehát a búza. Megoldás még lenne: le Icellene kaszálni a búzát takarmánynak. A bánya fi­gyelmeztetése ellenére a gaz­daság ezt is elmulasztotta. Igaz, a gazdaság nem károso­dik, mert a bányának ki kell fizetnie a zöldkárt. Éppen ezért nem kaszálja le az érin­tett területet, mert ezzel csök­kenne a bánya által fizetett kártérítési összeg. Így a So­roksári Kísérleti Tangazdaság nem károsul. „Csak” a nép­gazdaság. De úgy látszik, ez nem szempont! Lényegesen bonyolultabb a Törekvés Tsz problémája. A szövetkezet a tavalyi évben igen közepesen dolgozott, 20 forint 18 fillért osztottak egy munkaegységre. Hogy a gaz­dálkodás zökkenői miatti ke­vés jövedelmet növeljék, te­rületükön kavicsbányát nyi­tottak. Előbb kézi erővel, majd egy vásárolt kotrógép segítségével megkezdték a ka­vics kitermelését. Ha egyéb szempontok nem lennének, el kellene utasíta­nunk a kavicsbánya bánya­mesterének háborgását, aki sérelmezi, hogy a tsz bá­nyája napi 10—15 vájjon! elvesz tőlük. Ez érzékeny veszteség szá­mukra, mert a MÄV. annak ellenére, hogy a bánya alig győzi a megrendelők igényét kielégíteni, rendszerint nem tudja a kért mennyiségű va­gont biztosítani. Marosi Zoltán, a szövetke­zet agronómusa, így indokol­ja a bánya fenntartásának szükségességét: — A tsz-ünk gyenge, kény­telenek vagyunk valamilyen úton növelni a jövedelmet. — Miért gyenge a tsz? — Elsősorban a munkaerő- hiány miatt — feleli. — Hány ember kellene, hogy a tsz ne érezze a mun­káskezek hiányát? — Minimum negyven — hangzik a válasz. — És hány ember dolgozik a tsz kavicsbányájában? — Körülbelül harminc. A továbbiakban az agronó- mus elmondja, hogy itt azelőtt virágzó, híres kertészeti kultú­ra volt. A talaj, a korlátlan öntözési lehetőség szinte meg­követeli ennek a fontos és jö­vedelmező üzemágnak a be­vezetését. Ehhez azonban be­ruházás és munkaerő kellene. Mint láttuk, a munkaerő nem hiányozna. Mi a hely­zet a beruházással? A tsz már vett egy kotrógépet és tovább akarja fejleszteni a bányát, tehát a beruházási alapokban sincs hiány. A bá­nya további fejlesztése ellen szól az a tény, hogy ez min­denképpen hátráltatja a tsz fejlődését, amelynek elsősor­ban mégis csak a földművelés lenne a feladata. A bányában dolgozók napi 120—140 forin­tot keresnek, érthető tehát, i.ogy a tsz-ben csak azok az öregek és asszonyok dolgoz­nak, akik nem bírják a kavics­kitermelés nehéz munkáját. A bányaművelés azonban nem is gazdaságos. Az össze­hasonlítás könnyű, hisz’ a szomszédban működik az ÉM - nvicsbánya Vállalat. Náluk egy köbméter kavics önköltsé­ge 13 forint, már vagonba rak­va. A bánya iparvasúttal ren­delkezik és a helyszínen szál­lítószalagok rakják a vago­nokat. A tsz a kitermelés helyéről a gépállomástól bérelt vontató­kon szállítja az állomásra a kavicsot, ahol a berakodás kézi erővel történik. Egy köb­méter kavics vagonbaraká- -áért 14 forintot fizet. Ehhez ■önnek a kitermelés költsé­gei, a szállítási költségek és egyéb jelentős kiadások. A pontos összeget sajnos nem tudjuk, mert a szövetkezetben még nem számítolták ki, hogy mennyibe kerül náluk egy köbméter kitermelt ka­vics. Csak körülbelüli száml­ás szerint ez az összeg el­éri a 40 forintot. A bánya a megrendelőknek 17 forint 30 fillérért szállítja a kavics köbméterét. A tsz ez­zel szemben 87 forintért. Mi­után kavicshiány van és a tsz csak mezőgazdasági üzem­nek szállít, a megrendelők a kényszerhelyzet miatt ezt az árat -is kifizetik. A tsz-ek melléküzemági te­vékenysége csak akkor fenn- t.vtható, ha nem veszélyezteti a nezőgazdasági termelést és ha ez a melléküzemág kor­szerűen és °:->7daságosan ter­mel. Azt persze nem állítjuk, hogy a szövetkezet ráfizet a kavicsra. De ráfizetnek azok, akik nem 17,50-ért, hanem 87 forintért vásároljak. Hogy megengedhető-e? Kiíi- z tődő-e? Adják meg erre a választ az illetékesek Ősz Ferenc i Eiutazott a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlésének küldöttsége 110 millió forint Néhány napja fejeződött be az 19G3—64-es tanév, s az OTP máris megközelítő mér­leget készített a takarékos is­kolások takarékossági ered­ményéről. Az elmúlt tanév­ben mintegy 1.4 millió diák gyűjtötte rendszeresen fillé­reit — harmincezerrel töb­ben mint az előző tanévben. A megtakarított összeg meg­haladta a 110 millió forintot a múlt évi csaknem 100 mil­lióval szemben. A budapesti diákok 18 millió forintért vá­sároltak takarékbélyeget, a vidéki iskolások pedig 92 mil­lió forintot tettek félre nyári kirándulásra, üdülésre, sport- és játékszerekre. Az iskolák közötti takarékossági versenyt most értékelik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom