Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-11 / 135. szám
» ras v MSBYBI ZfŰrlap 1964. JÜNIUS 11, CSÜTÖRTÖK Az egyesülés szimbóluma: az új iskola Kiskunlacháziak és peregtek — A régi határon — Új községközponf Tizennégy évvel ezelőtt, 1950-ben egyesült a két szomszédos község, a ráckevei járásban levő Kiskun- lacháza és Pereg. Közöttük a határ már régebben is «zinte csak jelképes volt, mert a tájékozatlan látogató nem állapíthatta meg, hol végződik Lacháza és hol kezdődik Pereg, annyira egymáshoz simultak. Ez a jelképes határ mégis élesen szétválasztotta őket; lévén Lacháza lakossága túlnyomó nagy többségében református, Peregé pedig katolikus — ez elegendő volt a vetélkedésre. A két falu két temploma szinte az engesztelhetetlenséget jelképezte hosszú évtizedeken át, egészen a felszabadulásig, jobban mondva a közigazgatási egyesítésig. Csökevényes nyomai máig sem tűntek el teljesen, igaz, jelentőségük már szinte semmivé zsugorodott. Az egyesült két hajdani nagyközség közös neve Kis- kunlacháza, amit a peregi rátartiság sérelmesnek tart. A peregi rész idősebb korosztályokhoz tartozó lakói következetesen ma is peregieknek mondják magukat Sérelmezik azt is, hogy az egyesített községek tanácsának a volt lacházi községháza a székháza, amely valóban elég messzire van Pereg túlsó oldalától, közel négy kilométernyire. Ahol lehet, ott még mindig tartják a különállóságot. Erre leginkább a mindkét településen igen élénk sportélet nyújt lehetőséget. Van külön lacházi és külön peregi sportkör és az erők egyesítését célzó minden eddigi törekvés hajótörést szenvedett. Most mégis megindult az a folyamat, amelynek eredményeképpen előbb-utóbb, végérvényesen megszűnnek az ellentétek és lelkileg is összeolvad Kiskunlacháza közel tízezer lélekszámú népe. Megkezdték ugyanis az egyesített község új, tizenkét tantermes, korszerű iskolájának építését. Mégpedig ott, ahol valamikor a két község közös határa volt, tehát egyforma távolságban Lacháza és Pereg hajdani központjától. Erre az új iskolára természetesen elsősorban nem érzelmi okok miatt van szükség, hanem azért, mert Kiskunlacházának, eddig igazi iskolája tulajdonképpen nem is volt. A község közel kétezer tanulóját tizenkét különböző helyen, szűk, korszerűtlen épületekben és helyiségekben tanítják, ami nemcsak a gyerekekre, hanem a pedagógusokra is súlyos terhet ró. A 23. számú Építőipari Vállalat, amely megbízást kapott az új iskola emeletes hajlékának felépítésére, megkezdte a kijelölt széles, szabad területen a felvonulást. Szállitják az építőanyagot, kitűzték az iskolaépület pontos helyét és a napokban hozzálátnak az alapozás földmunkáihoz is. Karmacsi Gáspár építészmérnök, a megyei tanács tervosztályának műszaki ellenőre szerint már minden Budapesti vendégszereplésre készül a Szlovák Nemzeti Színház A Szlovák Nemzeti Színház 270 tagú operatársulata október 27-én, 28-án és 29-én a Vígszínházban mutatkozik be a magyar főváros közönségének. Műsorukon a neves cseh zeneszerző, Janacek: Svatop- luk című történelmi operája, továbbá Verdi: Trubadúr és Wagner: Tannhäuser című műve szerepel. >1 tiltott bányászás vége : rázuhant egy mészkőszikla Tragikus végű baleset történt június 8-án Diósd mellett, a régi mészkőbányában. Itt fejtett követ Ecker Ferenc 33 éves Nagytétényben működő gombatenyésztő iparos, amikor a bánya meny- nyezetéről egy 14—15 mázsa súlyú kő levált és rázuhant. A szerencsétlen ember azonnal meghalt. A nyomozás megállapította, hogy Écker néhány évvel ezelőtt kőfejtő iparengedéllyel rendelkezett és a diósdi bányából kőport termelt ki. Engedélyét azonban megvonták 1960-ban, amikor a bánya kitermelését annak életveszélyessége miatt hivatalosan megtiltották. Ecker ennek ellenére már hónapok óta engedély nélkül bányászta a mészkövet és így következett be a szerencsétlenség. A mozdony összeütközött a személyvonattal Szerencsés baleset az aszódi állomáson előkészület megtörtént; a terveket is, a költségvetést is jóváhagyták, biztosították a pénzügyi fedezetet és a közeli napokban megtörténik az utolsó formalitás, a szerződés aláírása is. Az új iskola 1965 szeptemberéig elkészül és elkezdhetik falai között a lacházi és a peregi gyerekek együttes tanítását. Az új iskola hatalmas, üres területen épül fel, amely állami tulajdonban lévén, sem kisajátítási, sem épületszana- iási komplikációka t nem okozhat. A távlati tervekben ez a terület mint a község új központja szerepel. Itt jelölik ki az új tanácsnáza helyét is. Itt kap helyet az orvosi rendelő, valamint még több más köz- intézmény hajléka is. A hely mindenféle szempontból igen alkalmas a tervezett új köz- ségközpom kialakítására azért is, mert valóban az egyesült községek mértani középpontjában terül él, de azért is, mert a Ráckeve felé vezető nagyforgalmú mű út mellett fekszik. A községi tanács vb-elnöke tanulmányi szabadságon van, munkakörét Káiai András elnökhelyettes tölti be. leplezetlen örömmel beszél a megvalósulás küszöbéig került nagyszabású községíej lesztési tervekről. — Nagy dolog lesz ez az új iskola — mondja —, valóságos jelképe a két testvérközség végleges egyesülésének. Csak elkészüljön időre. A községi tanács közben mindent elkövet, hogy előbbre hozza az új községközpont kialakítására vonatkozó távlati tervek megvalósítását is. A jelek szerint a 23-as Építőipari Vállalatinak is szívügye a kiskumlacházi iskola, mégpedig azért, mert jelenleg is a község területén, az állami gazdaságban építkezik. A gazdaság hatalmas raktárait építi, a munka már befejezéshez közeledik. Néhány héten belül felszabadul itt az egész apparátus, felszabadulnak az építkezésnél használt modern gépek. Nagy előnyt jelent a vállalat számára, hogy nem kell elvonulnia, hanem helyben jut más, nagyszabású, közel hétmillió forint értékű munkáihoz. Fiatal ember, Farkas István az építésvezető. — Az iskolaépítéshez már minden előkészület megtörtént — mondja —, eddig egyetlen perc késedelem sincs. Ha itt, az állami gazdaságban befejezzük a munkát, azonnal átvonulhatunk az iskoláihoz. Munkaerőproblémánk sincs, az anyag is rendelkezésünkre áll. Ha az alvállalatok, amelyek a különböző szakipari munkálatok elvégzésére szerződték, ugyanúgy szívügyüknek tekintik feladatukat, mint mi, akkor nem lesz zökkenő az iskolánál sem. A hétmillió forintos költségből a tervek szerint az idén két és fél millió forintot kell beépítenünk. Olyan munkatempóra törekszünk, hogy az iskolánál a téli hónapok alatt is foglalkoztathassuk munkásgárdánkat. Magyar László Hangszórótrafó — mint büntető eszköz Érdekes módot választott 18 éves felesége megíenyítésére a napokban Domonyban egy fiatalember, a 20 éves Rács Elek. Otthon összeveszett élettársával, Jónás Maliiddal és féltékenységi jelenetet rendezett. A veszekedés hevében éppen a kezében levő hangszórótekercselő mágneses trafóval a fiatalasszonyt fejbevágta, akit emiatt nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel a Költői Anna baleseti kórházba kellett szállítani. A hevesvérű ifjú férjet őrizetbe vették. Felrobbant a löszei* — két kisfiú az áldozat Károlyi Mihály válogatott írásai Az idei könyvnapokon már csak kevesen jutottak hozzá a két szép kiállítású kötethez, amely pedig nem sokkal előbb jelent meg, mindössze ötezer példányban, a Gondolat Kiadó gondozásában. Érthető a nagy figyelem és érdeklődés, amely Károlyi Mihály 1920—1946 között írott cikkeit, beszédeit és levelezését tartalmazó köteteket fogadta: hiszen először kap összefoglalóan hű képet a magyar olvasó erről a nagy hazafiról és forradalmárról, aki úgyszólván egész életét a magyar nemzet függetlenségének, népe szabadságánalk szentelte. Azt az utat főként az idősebbek közül sokan ismerik, amelyet a 45 ezer holdas földbirtokos gróf Károlyi Mihály a fóti kastélytól, a feudális arisztokrácia külön, zárt világától megtett a polgári demokrácia igenléséig, a Habsburg-ellenes- ségig és végül, az 1918-as őszirózsás forradalom által létrehozott első magyar népköztársaság elnöki székéig. Két évvel ezelőtt, hamvainak hazatérése, s itthoni temetése alkalmából, az egész ország nyilvánossága előtt először került sor történelmünk nagy alakjának valósághű értékelésére. A párt és a kormány nevében Kállai Gyula méltatta akkor Károlyi Mihály nagyszerű emberi magatartását és kimagasló érdemeit. A most megjelent két kötet, — ha nem is a teljesség igényével, — megismertet bennünket egy valóban fantasztikusnak mondható életpálya második részével, annak legfontosabb politikai és erkölcsi vonatkozásaival. Beszédei, cikkei, amelyeket Károlyi Mihály hosszú, több évtizedes emigrációjában irt, egy olyan nagy gondolkodó nézeteit tükrözik, aki felismerve. hogy a történelem osztályharcok története, szakított osztályával és a proletariátus, a dolgozó parasztság ügyének következetes támogatója, internacionalista harcosa lett. O maga, saját politikai tévedései. a rokonszenvét bíró Tanácsköztársaság hibái és az ellenforradalmi íehérterror kegyetlenkedései nyomán, már 1920-ban levonta azt a következtetést, hogy az országot a polgári demokrácia módszereivel nem lehel a szocialista fejlődés útjára vinni. Világossá vált előtte: a néphatalmat tö- megforradalómmal, a munkások és parasztok diktatúrájával kell megvalósítani. Rájött arra is, hogy ezt a harcot csak a kommunistákical együtt lehet vállalni. Ettől kezdve szorosan együttműködött a Kommunisták Magyarországi Pártháború alatt ő szervezte meg az „Uj demokratikus Magyarországért” mozgalmat, amelyhez a kapitalista világban élő magyarok mindenütt csatlakoztak Amikor a felszabadulás után 1946-ban hazatért, életének 27 éves álma vált valóra. Az országgyűlés törvénybe iktatta történelmi érdemeit, a nagy hazafinak kijáró tisztelettel, megbecsüléssel övezte. Sajnos, Károlyi Mihály afeletti öröme, hogy megvalósulni látja, amiért oly sokat küzdött — nem volt zavartalan. 1949-ben, a Rajk-per idején többször is felemelte szavát Rákosi és klikkjének törvénysértései ellen. Szembekerülve az akkori vezetőkkel, súlyos lelki megrázkódtatások után, ismét az emigrációt választotta, nem volt hajlandó osztozni a bűnökért való felelősségen. De hitét a szocializmusban nem vesztette el: soha egyetlen egyszer sem fordult szembe a párttal, a mozgalommal, amelynek elkötelezte magát. Ezt írta 1952-ben: „Világnézetem nem változott. Ma is, még erősebben mini valaha* a jövőt, a kommunista elvek megvalósításában látom. De mert kívánom ezt, Sztálin politikáját nemcsak hogy embertelennek tarlóm, de a legnagyobb mértékben ártalmasnak, éppen a kommunizmus szempontjából. Az a tény, hogy a kommunizmus legmeggyőzödésesebb híveit üldözőbe veszi és vallomásokra kényszeríti, hogy magúkat a kapitalista országok kémjeivé adják ki, árt a legjobban annak, amit el akarunk érni. Sztálin nem tanulta meg Lenintől, hogy számolni k tll az erőviszonyokkal, és ha ezek nem kedvezők, változtatni kell a taktikán. A mai erőviszonyok mellett keresni kell egy módot arra, hogy a Nyugattal legalább egy modus vivendire jussunk.” Ha Károlyi Mihály ma élne, elégedetten látná, hogy a modus vivendi, a békés egymás mellett élés politikája, a lenini tanításokat hűen követő, Hruscsov vezette szovjet kormány kezdeményezései nyomán, milyen nagy, jelentős eredményeket ért el. Válogatott írásainak köteteihez írott visszaemlékezésében özvegye a következőket mondja: „A sors legkegyetlenebb játéka az, hogy a mai Magyarországot, ahol nem élnek többé vissza a hatalommal és tiszteletben tartják az emberi méltóságot, ahol a nép . életszínvonala emelkedőben van — férjem nem tudta már megérni. Mert tu- | dóm, ha élne, ma itt boldog \ volna __ Ez szerintem a legj fájdalmasabb és ez Károlyi ;Mihály igazi tragédiája.” : A makulátlan jellemű, tisz- ; ta életű forradalmár és ha- : zafl életművének csak egy ! részét ölelik fel a közel- : múltban napvilágot látott ; kötetek. Hagyatékának ren- í dezésével jelenleg a Legújabb- ! kori Történeti Múzeum és a ! Párttörténeti Intézet l'oglal- ; kozik. Reméljük, többi írása ! is — különösen halála előtt í befejezett, sajátkezűleg írott \ életrajza — napvilágot lát : majd. Hctesi Ferenc Pál (Gábor felv.) a mozdony kis sebességgel haladt. A vizsgálat tovább tart. A i felelősök ellen eljárás indult. £ SZÉNAHORDÁS A Rákoshegyi Állami Gazdaság isaszegi üzemegységében í 60 hold területen megkezdték a somkóró gyűjtését. Kedden délután szerencsés kimenetelű összeütközés történt az aszódi pályaudvaron. Az állomás negyedik vágd- j nyán veszteglő személyvonat utolsó kocsijába ütközött egy' kalauzkocsit maga előtt tolató : mozdony. Az összeütközés kö- ; vetkeztében a személyvonaton j ülő öt személy közül Laczka József nódrádkövesdi lakos í súlyosan megsérült, Kovács : András ikladi, Mega István: galgamácsai, Remenár János-; né s Váczi Andrásné domonyi í lakosok pedig könnyebben j megsebesültek. A vizsgálat azonnal megkez- : dődött. Eddig megállapították, ; hogy az összeütközésért fele- ! lősség terheli Zólyom János; 28 éves mozdonyvezetőt és! Faklen Mihály 40 éves gépki- sérőt, akik annak ellenére, hogy a váltókezelő figyelmeztette őket a vágányon álló személyvonatra, elmulasztották a kellő óvatosságot. Hogy súlyosabb, tömegesebb szerencsétlenséget okozó, nagyobb áldozatokat követelő katasztrófa nem következett be, az annak volt köszönhető, hogy ! meretlen körülmények között — feltehetően a háborúból visszamaradt — robbanóanyag került, s az robbant fel. A két csöppséget, akik közül az egyiknek a kezét is leszakította a felrobbant lövedék, életveszélyes sérülésekkel szállították a fővárosi Heim Pál Gyermekkórházba. A rendőrség azonnal értesítette a tűzszerészeket, és megindította a nyomozást a baleset kőiül ményeinek kiderítésére és a felelősök megállapítására. Már közel két évtizede vé- ! get ért a háború, de egyes felnőttek elővigyázatlansága, gondatlansága miatt még mindig szedi áldozatait. Ezt | bizonyítja az a békés játszadozás is, amelynek részvevői Örkény községben az ötéves Schulz Ferenc és kétéves Mihály nevű öccse voltak. A gyermekek otthonuk udvarán, az Arany János utca 54. szám alatt játszadoztak, amikor a környéket nagyerejű robbanás rázkódlatta meg. A kisfiúk kezébe eddig még is-
