Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-10 / 134. szám

1964. JÚNIUS 10. SZERDA r*#» MidiII kMíHod Accra Magyar bélyegkiállítás Accrái nagykövetségünk ren­dezésében 36 sorozatból álló magyar bélyegkiállítás nyílt meg június 8-án a ghanai fő­város központi könyvtárában. Égszakadás - földindulás... Felhőszakadás zúdult Észak- és Északkehct-Olaszországra és hatalmas orkán száguldott vé­gig, amely fákat csavart ki gyökerestől, háztetőket sodort el és sokhelyütt tönkre tette a termést, nyolc embet\meghalt, hét eltűnt. Az észak-olaszor­szági Cojomo közelében föld­csuszamlás következtében egy épülőfélben levő alagút beom­lott. Ct ember életét vesztette. Hűséga Mrhoi—de Az Ipari Szerelvények Gyá- j ra lapokban hirdeti, hogy mérnökre, szakmunkásra van | szüksége. Jeligésen adták fel t hirdetésüket. Érkezett is vá- J lasz: saját mérnökük jelentke- j zett... Nevettek rajta. A ' ne- 1 vetésbe azonban sok keserű­ség vegyült. Hiszen oly sok gondot okoz a gyárban a munkaerőhiány, a fluktuáció. Most megint egy megbecsült, mérnök mondott a gyárnak búcsút. Családos, két gyerme­ke van — albérletben lakott. A MÁV-nál, ahová hívták, la­kást is ígértek. Mit tehettek? j Az Ipari Szerelvények Gyá- ra semmit sem ígérhet, nincs még munkásszállása sem. A la- j kótelepen nyolcvan százalék- i LIBAFARM Géni tömés Az utánpótlá Kedden a hósport Vállalat í teherautóján elindultak a leg- 2 jobb magyar galopp-telivérek ja müncheni és hamburgi ver- j senyekre. fj A kiváló magyar telivér, az í Imperial június 14-én Mün- í chenben. a Grosser Preis der ? Auto Union főversenyben áll í rajthoz évjárattársával. a j négyéves Rokitnóval egyetem­iben. Ezen a napon a különböző í futamokban még Izsák, Zok- J szó. Csillagom és Ismail kép- í viseli a magyar színeket. | ---------------­^ — Servicator. A legújabb | típusú személygépkocsik f szerelékfalára kis számoló- Í berendezéseket helyeztek el, Í amelyek regisztrálják a mo- Í tor fordulatait és időnként Í figyelmeztetik a vezetőt, Í hogy hány kilométert tett meg .. olajcsere esedékes... í ellenőriztesse a fékeket. A ^ Servica tornak nevezett í „autós lelkiismei-etnek” ha- ^ talmas a sikere. Az etetőben (Foto: Gábor) gasabb beosztásba került vissza. Nem növeli az sem a jó hangulatot, hogy oly­kor az újonnan felvett mér­nököknek nagyobb a fizeté­sük, mint a több éve egy­helyben dolgozó, munkáju­kért dicséretet érdemlő hű­séges munkatársaknak. A gyár ilyen esetben is tehe­tetlen. hiszen új mérnökre szüksége van — a béreket pedig nem emelheti kívánsá­ga szerint. A most érvényben levő ren­delkezések alapján nem to­borozhatnak munkaerőt a környező falvakban sem. Kérték a budai, majd a me­gyei tanács illetékeseit — engedélyezzék. Elutasították őket. ígértek segítséget, ab­ból sem lett semmi. Saját kapujukra pedig hiába tesz­nek ki bármekkora plakátot —. arra nem jár senki, azt ott senki el nem olvassa! A gyár vezetői bejárták a kör­nyék iskoláit, hogy a most végzők közül ipari tanulókat vegyenek fel. I Hatvan fő hiányzik jelen­leg is ahhoz, .hogy megkezd- ! hesisék a tanítást. A sok probléma tetéződik a j gyár mostoha adottságaival. | Ha ez adottságokon nem vál- ! toztatnak, aligha juthatnak előbbre. Mindent önerőből ' természetesen nein valósít- | hatnak meg, szükség van fe­lettes hatóságaik intézkedé­seire is. Valaha félbehagyták a gyár építését és ezzel is magyaráz­ható, hogy korszerűtlenek a mosdók, az öltözők, rosszak a szociális körülmények. Hiá­ba bővítgetik a mosdókat, az öltözőket — ez nem oldja meg a gondokat. Az első negyedév­ben például az energiaüzem­ből nagyon sokan kiléptek. Mi tagadás, része volt ebben a — rossz fűtésnek is ... A legtöbb gondot a nehézkes közlekedés okozza. Hiába hozza-viszi kék busz reggelenként és délutá­nonként a dolgozókat — nap­közben nem lehet megközelí­teni a gyárat. Azonkívül drá­ga is a közlekedés. Biáról az üzemtől három kilométerre például olcsóbban lehet bejut­ni a Kelenföldre, mint bér­lettel kijárni az Ipari Szerel­vények Gyárába. Sok gondot, okozott az el­múlt időszakban az anyagel­látás. A forgácsoló üzemrész­ben például sokan azért nem találták a helyüket, mert nem kaptak rendszeres munkát. A gyár negyedévi tervét is csupán 58 százalékra teljesí­tette, ami jórészt az anyag­hiánynak tudható be. A vándorlás okai között az emberekkel való foglalkozás hiánvát is megtaláljuk. Nem minden veze+ő érzi még fon­tosnak a dolgozók e?véni gondját. baiát. Nem értik, hogv beosztottjaik ma ónkkal hozzák murkahehmkre is envéni problem óikat. Akad olyan vezető, oki poromba, durva a munkásokkal. Néhánv hónannal ezelőtt például fel­mondtak az aovag- és árufor­galmi főosztálv vezetőjének, mert egv év alatt valameny- nyi beosztottja kicserélődött — miatta ... A gvár jelentős feilődés előtt áll. Termelésük ma;d- nem a tízszeresére nő. Azt mondják. tíz esztendő múlva kétszer ekkora lesz az üzem. A számokra, a fejlődés tervei­re a felsőbb szervek még nem ütötték rá a jóváhagvás pe­csétjét. Az azonban bizonyos, az országnak fontos az Ivari Szerelvények Gyára termékei­nek. termelésének feileszté'e. Ehhez azonban több mérnök­re. szakmunkásra van szük­ség. Biztosításukra a gvár ön­magában kéotelen. Nagyobb és hathatósabb támogatásra, segítségre tartanak igényt. Teljes joggal. A támogatásra, a segítésre nemcsak holnapi terveiknél van szükség, ha­nem már most, ma is. • Sági Ágnes Ezrek beszélnek róla el­ítélően. Temperamentumuk szerint vállat rántanak, le­gyintenek, káromkodnak, ha szó esik róla üzemben, családban, barátok között. Úgy vélik, szelleme minde- , nütt ott leng, ahol akár csak két ember sorsáról, két ügyről, vagy két kér­vényről döntenek. Úgy vé­lik, enélkül nem születik döntés sehol, a művezetői irodától egészen a miniszté­riumig. És persze, milyen ez a döntés? A kérdés hangsúlya egyben válasz is: aki a tűz körül van, meleg­szik. Már felesleges a szót le­írni: protekció'. Úgy is ki­találta mindenki. Ez az, amiről annyit és annyian beszélünk, sokszor a való­ság ismerete nélkül. Elítélő véleményt mondunk azok­ról, akik kapják, gúnyosan .,szocialista összeköttetés­ről” szólunk, ha észrevesz- szük, hogy valaki itt-ott ki­váltságokat kap. Arról azonban nem, vagy keveset beszélünk, hogy e kiváltságokat legtöbb eset­ben mások kényszerítik ezekre az emberekre, és ez a szemlélőnél is jobban bántja azokat, akik kapják. És, amíg 'mi néha váloga­tás nélkül szórjuk az elma­rasztaló szankciókat, nem vesszük észre, hogy sokszor a magunk lehetőségei kö­zött mi is hordozói vagyunk ennek az örökségként itt maradt kórnak. A sok magyarázat helyett néhány példát: Nemrég vezető beosztás­ba kinevezett ismerősöm elmondta, hogy éveken át járt egy étterembe ebédel­ni. Éveken át éppen úgy kezelték, mint másokat. Ki­nevezése után mit sem sejtve betért az étterembe. A vezető jött elé. Helyére vezette, virágot kapott az asztalra, kicserélték a térí­tőt és állandóan rendelke­zésére állt egy pincér — pedig ugyanazt a kismenűt fogyasztotta, mint edd ig( pedig meg sem fordult a fejében, hogy kiváltságokat kérjen. De kapott, ki tudja milyen meggondolásból. És akik ezt a fogadtatást lát­ták, a húsleves fölé hajol­va hamarjában véleményt alkottak — a vezető beosz­tású vendégről. Mert az meg sem fordult a lejük­ben, hogy az illető vendég­nek is terhes a megkülön­böztetett bánásmód, amely ellen a továbbiakban úgy védekezett, hogy többé nem lépte át az étterem küszö­bét. Vagy: újságíró kollégám elmondja, hogy az egyik város szolgáltató vállalatá­val volt dolga. Annak, rend­je- módja szerint a hivata­los szolgálati utat válasz­totta. De mert tíz napig semmi sem történt, és mert nem nézhette tovább, hogy a víz öblítőben percenként 8—10 liter víz megy ve­szendőbe, telefonon felke­reste a vállalatot és- bemu­tatkozott. Negyvenöt per­cen belül két szerelő dolgo­zóit a lakásán. Olyan vezfető beosztású embert is ismerek, akinek végeredményben jogos pa­nasza volna, de nem jelen­ti, mert már van némi ta­pasztalata panaszainak visszataszító elintézési módjáról. Azzal az emberrel is egyetértek, aki a télen egy fontos* szinte nélkülözhe- tet'.en közszükségleti cikket visszaküldött lakása ajtajá­ból a feladónak, csak azért, mert tudta, nem hivatalo­san, hanem kéretlen, kere­setlen összeköttetés, más­képpen kedvébejárás útján jutott el küszöbéig a kérdé­ses hiánycikk. És rajon, miért akarnak kedveskedni, kedvében jár­ni eQyesek néhány vezető­nek? Százféle magyarázata lehet, mint ahogy száz pél­da vár még felsorolásra. A másét mindenki tudja, a magáét azonban mélysége­sen és módszeresen elhall­gatja, ha társaságban a protekcióról, összeköttetés­ről esik szó. Szemrebbenés nélkül szidja azt. akinek másnap minden kérés nél­kül, valami szubjektív, hát­só gondolattal előbbre teszi az aktáját, házhoz küldi a hiánycikket, expressz szere­lőt küld a lakására, külön pincért rendel a háta mö­gé; egyszóval rákényszeríti azt, amit másoktól elvon. Miskolczi Miklós Teljesítette évi tojásexporttervét a baromfiipar Bőséges a hazai ellátás Az idén, hosszú évek óta először, nincs tojáshiány. A Baromfiipari Országos Válla­latnál elmondották, hogy ebben az évben „megtört a jég”. Míg 1960—63. között a baromfiállomány, illetve a forgalom megkétszereződött, a tojásmennyiség 1958—63 kö­zött változatlan szinten ma­radt. Az idén örvendetes a javulás. Az év első öt hónap­jában másfélszer anriyi tojást vásároltak fel, mint tavaly ebben az időszakban. Az élel­miszeripar május végéig már annyi tojást hozott' forgalom­ba, illetve tárolt, mint 1962- ben egész évben, s várhatóan június közepéig — tehát nem egészen fél év alatt — felvá­sárolják a tavalyi mennyisé­get. A baromfiipar már most teljesítette, sőt, túlteljesítette egész évi tojásexoort tervét s kitűnő a hasai ellátás is. „A temetés után jelentkezem... Letartóztatták a nagykőrösi menyasszonygyiikost Június 4-én hajnalban Nagykőrös külvároséban fiatal lány holttestére talált a rend­őrség. A lányt a nyakában levő mylomsállal megfojtották. A nyomoizás során hamarosan megállapították, hogy az ál­dozat Sinkó Mária tizennyolc éves gyári munkás. Hétfőn a nagykőrösi rendőrkapitánysá­gon jelentkezett a gyilkos: Hegedűs György huszonegy éves mázolósegéd, nagykőrösi lakos: a meggyilkolt leány vőlegénye. A rendőrségen Hegedűs a következőket vallotta: meny­asszonyával este moziban volt, majd elkísérte a lányt. Út­közben erőszakoskodni kez­dett, a lány azonban kétségbe­esetten védekezett. Az elvete­mült fiatalember — a rendőr­ségem sem tanúsított megbá­nást —, földre teperte áldo­zatát, majd letépte a lány nylonkendőjét és megfojtotta. A gyikosság után Hegedűs fel­kereste egy ismerősét, 300 fo­rintot kért kölcsön, majd még aznap éjjel Kecskemétre uta­zott- Másnap reggel Kecske­métről expressz levelet írt nő­vérének, amelyben megírta, | hogy megölte menyasszonyát. Megfojtottam Máriát — ír­ta levelében —. ne haragud­jatok, nem tehettem mást. A temetés után jelentkezni fo­gok ... A tények azt bizonyítják, hogy Hegedűsnek nem- állt szándékában jelentkezni. Kecskemétről Szegedre uta­zott, innét tért vissza két nap ynúlva Nagykörösre. Amikor meghallotta, hogy a rendőrség keresi, jelentkezett a járási rendőrkapitányságon. A Pest megyei Rendőrfőka­pitányság emberölés bűntette miatt a menyasszonygyilkost előzetes letartóztatásba he­lyezte. (b. I.) Imperial és társai elindultak / 1 ban már nem is saját dolgo- ; zóik laknak ... I A közelmúltban pent el Ba- I lázs György mérnök. Okos, I ügyes ember. Amikor az ei- I múlt évben megváltozott a j gyár profilja, > nem találta a helyet. Diesel-motorokkal akart fog­lalkozni — arra itt nem volt J lehetősége. A területi egyez- í tető bizottságig ment ügyével, j Igaz, új helyén sem Diesel- ; motorokkal foglalkozik, de ! azt mondja, — kedvére való munkát kapott. El akart menni Szántó Ró­bert, a tmk-szerkesztés ve­zetője is. Ügy érezte, kinőt­te muhkskörét. Szerinte hibá- \ sak a gyár vezetői, mert sok ; embert nem a képzettségének j megfelelő munkakörben al- \ kalmaznak. Szántó Róbert jö- \ vő re szerzi meg mérnöki ok- ! levelét és akkor aspiran túrára \ jelentkezik. A tmk-ban nem ; tud erre felkészülni. azért ; akart elmenni. A gyár főmér- ; nőké beszélt vele és vésői 'maradt. Tudásának megfelelő \ beosztást kapott. I Visszatartották Hultai Fe- \ rencet, aki hét éve dolgozik a í gyárban. Maradt Németh Jő- í zsef villanyszerelő, Barakovyi I János esztergályos — az első ! évnegyedben összesen húszán, : akik másutt akartak szeren­í csét próbálni. • \ Húsz dolgozót lebeszéltek j szándékáról, de nyolcvanné- \gyen elmentek s csak har- : mincöt új jött helyettük. Az | elmúlt, esztendőben 236 mun- ! kás és 57 műszaki, adminiszt- : ratív alkalmazott hagyta el a ; gyárat. A változások jelentős anyagi kárt okoztak a gyár­nak. Az újakat be kell taníta­ni, sokszor hónaookig tart, amíg,elérik azt a teljesítményt, amit várnak tőlük. Két hétig óra- és nem teljesítménybér­ben dolgoznak, s amíg meg­szokják az új helyet, a kör­nyezetet, amire megfelelő munkát végeznek — addig a „nvár terű tejesítését nehezítik,-, összegszerűleg senki nem tud­ja megállapítani a kárt, amit a vándorlók okoznak, de hogy súlyos ezresekről van szó. az bizonyos. Az Ipari Szerelvények Gyá­rában sok száz régi munkás, mérnök is dolgozik, hutár Imre. Papp Gábor 1951-ben lépte át először a gyár ka­puját, Glatz Zoltán, Csányi István 1952-ben jött, Kocsor Jánosról nem is beszélve, aki 1950-ben kezdte a Prékónál. Kétszázan lehetnek, akik nyolc-tíz esztendeje hűek munkahelyükhöz. Miért nem il^en hűséges mindenki a gyárhoz? Miért kell — például — egy jegy­zőkönyv felvételéhez lám­pással keresni gyorsírói? Miért kell olykor elvtelen engedményeket tenni, indok nélkül emelni a bért, ha egv-egy szakmunkás menni akar? Miért kell oly nagyon tiltakozni. ha * valamelyik mérnök bejelenti távozását? Miért hiányzik most is hat mérnök, hat adminisztratív, ötven fizikai dolgozó? A bajok okát részben nap­jaink ellentmondásában, más­részt a gyár helyzetében kell keresnünk. Hazánkban gyors ütemben fejlődik a technika, a tudomány. Min­den mérnökre tárt karokkal vár az ipar. Soha nem látott távlatok nyíltak a mérnö­kök előtt. S ez az öröm egy­ben gond is. Sok mérnök csak saját anyagi lehető­ségeivel törődik, közömbös a vándorlásból származó népgazdasági nehézségek iránt. Él, s hányszor visszaél a konjunktúra adta lehető­ségekkel. ■ A szakmunkásoknál hason­ló a helyzet: lépjenek ki akár önkényesen is a gyár­ból, nem kell félniök, hogy másnapra ne találnának ked­vükre való munkát. Hozzáte­hetjük: néha több fizetésért. Megtörtént már az is e gyárban, hogy valaki eltávo­zott, majd néhány hónap múltán több fizetésért, ma­Amiről beszélünk és hallgatunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom