Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-10 / 134. szám
1964. JÚNIUS 10. SZERDA r*#» MidiII kMíHod Accra Magyar bélyegkiállítás Accrái nagykövetségünk rendezésében 36 sorozatból álló magyar bélyegkiállítás nyílt meg június 8-án a ghanai főváros központi könyvtárában. Égszakadás - földindulás... Felhőszakadás zúdult Észak- és Északkehct-Olaszországra és hatalmas orkán száguldott végig, amely fákat csavart ki gyökerestől, háztetőket sodort el és sokhelyütt tönkre tette a termést, nyolc embet\meghalt, hét eltűnt. Az észak-olaszországi Cojomo közelében földcsuszamlás következtében egy épülőfélben levő alagút beomlott. Ct ember életét vesztette. Hűséga Mrhoi—de Az Ipari Szerelvények Gyá- j ra lapokban hirdeti, hogy mérnökre, szakmunkásra van | szüksége. Jeligésen adták fel t hirdetésüket. Érkezett is vá- J lasz: saját mérnökük jelentke- j zett... Nevettek rajta. A ' ne- 1 vetésbe azonban sok keserűség vegyült. Hiszen oly sok gondot okoz a gyárban a munkaerőhiány, a fluktuáció. Most megint egy megbecsült, mérnök mondott a gyárnak búcsút. Családos, két gyermeke van — albérletben lakott. A MÁV-nál, ahová hívták, lakást is ígértek. Mit tehettek? j Az Ipari Szerelvények Gyá- ra semmit sem ígérhet, nincs még munkásszállása sem. A la- j kótelepen nyolcvan százalék- i LIBAFARM Géni tömés Az utánpótlá Kedden a hósport Vállalat í teherautóján elindultak a leg- 2 jobb magyar galopp-telivérek ja müncheni és hamburgi ver- j senyekre. fj A kiváló magyar telivér, az í Imperial június 14-én Mün- í chenben. a Grosser Preis der ? Auto Union főversenyben áll í rajthoz évjárattársával. a j négyéves Rokitnóval egyetemiben. Ezen a napon a különböző í futamokban még Izsák, Zok- J szó. Csillagom és Ismail kép- í viseli a magyar színeket. | ---------------^ — Servicator. A legújabb | típusú személygépkocsik f szerelékfalára kis számoló- Í berendezéseket helyeztek el, Í amelyek regisztrálják a mo- Í tor fordulatait és időnként Í figyelmeztetik a vezetőt, Í hogy hány kilométert tett meg .. olajcsere esedékes... í ellenőriztesse a fékeket. A ^ Servica tornak nevezett í „autós lelkiismei-etnek” ha- ^ talmas a sikere. Az etetőben (Foto: Gábor) gasabb beosztásba került vissza. Nem növeli az sem a jó hangulatot, hogy olykor az újonnan felvett mérnököknek nagyobb a fizetésük, mint a több éve egyhelyben dolgozó, munkájukért dicséretet érdemlő hűséges munkatársaknak. A gyár ilyen esetben is tehetetlen. hiszen új mérnökre szüksége van — a béreket pedig nem emelheti kívánsága szerint. A most érvényben levő rendelkezések alapján nem toborozhatnak munkaerőt a környező falvakban sem. Kérték a budai, majd a megyei tanács illetékeseit — engedélyezzék. Elutasították őket. ígértek segítséget, abból sem lett semmi. Saját kapujukra pedig hiába tesznek ki bármekkora plakátot —. arra nem jár senki, azt ott senki el nem olvassa! A gyár vezetői bejárták a környék iskoláit, hogy a most végzők közül ipari tanulókat vegyenek fel. I Hatvan fő hiányzik jelenleg is ahhoz, .hogy megkezd- ! hesisék a tanítást. A sok probléma tetéződik a j gyár mostoha adottságaival. | Ha ez adottságokon nem vál- ! toztatnak, aligha juthatnak előbbre. Mindent önerőből ' természetesen nein valósít- | hatnak meg, szükség van felettes hatóságaik intézkedéseire is. Valaha félbehagyták a gyár építését és ezzel is magyarázható, hogy korszerűtlenek a mosdók, az öltözők, rosszak a szociális körülmények. Hiába bővítgetik a mosdókat, az öltözőket — ez nem oldja meg a gondokat. Az első negyedévben például az energiaüzemből nagyon sokan kiléptek. Mi tagadás, része volt ebben a — rossz fűtésnek is ... A legtöbb gondot a nehézkes közlekedés okozza. Hiába hozza-viszi kék busz reggelenként és délutánonként a dolgozókat — napközben nem lehet megközelíteni a gyárat. Azonkívül drága is a közlekedés. Biáról az üzemtől három kilométerre például olcsóbban lehet bejutni a Kelenföldre, mint bérlettel kijárni az Ipari Szerelvények Gyárába. Sok gondot, okozott az elmúlt időszakban az anyagellátás. A forgácsoló üzemrészben például sokan azért nem találták a helyüket, mert nem kaptak rendszeres munkát. A gyár negyedévi tervét is csupán 58 százalékra teljesítette, ami jórészt az anyaghiánynak tudható be. A vándorlás okai között az emberekkel való foglalkozás hiánvát is megtaláljuk. Nem minden veze+ő érzi még fontosnak a dolgozók e?véni gondját. baiát. Nem értik, hogv beosztottjaik ma ónkkal hozzák murkahehmkre is envéni problem óikat. Akad olyan vezető, oki poromba, durva a munkásokkal. Néhánv hónannal ezelőtt például felmondtak az aovag- és áruforgalmi főosztálv vezetőjének, mert egv év alatt valameny- nyi beosztottja kicserélődött — miatta ... A gvár jelentős feilődés előtt áll. Termelésük ma;d- nem a tízszeresére nő. Azt mondják. tíz esztendő múlva kétszer ekkora lesz az üzem. A számokra, a fejlődés terveire a felsőbb szervek még nem ütötték rá a jóváhagvás pecsétjét. Az azonban bizonyos, az országnak fontos az Ivari Szerelvények Gyára termékeinek. termelésének feileszté'e. Ehhez azonban több mérnökre. szakmunkásra van szükség. Biztosításukra a gvár önmagában kéotelen. Nagyobb és hathatósabb támogatásra, segítségre tartanak igényt. Teljes joggal. A támogatásra, a segítésre nemcsak holnapi terveiknél van szükség, hanem már most, ma is. • Sági Ágnes Ezrek beszélnek róla elítélően. Temperamentumuk szerint vállat rántanak, legyintenek, káromkodnak, ha szó esik róla üzemben, családban, barátok között. Úgy vélik, szelleme minde- , nütt ott leng, ahol akár csak két ember sorsáról, két ügyről, vagy két kérvényről döntenek. Úgy vélik, enélkül nem születik döntés sehol, a művezetői irodától egészen a minisztériumig. És persze, milyen ez a döntés? A kérdés hangsúlya egyben válasz is: aki a tűz körül van, melegszik. Már felesleges a szót leírni: protekció'. Úgy is kitalálta mindenki. Ez az, amiről annyit és annyian beszélünk, sokszor a valóság ismerete nélkül. Elítélő véleményt mondunk azokról, akik kapják, gúnyosan .,szocialista összeköttetésről” szólunk, ha észrevesz- szük, hogy valaki itt-ott kiváltságokat kap. Arról azonban nem, vagy keveset beszélünk, hogy e kiváltságokat legtöbb esetben mások kényszerítik ezekre az emberekre, és ez a szemlélőnél is jobban bántja azokat, akik kapják. És, amíg 'mi néha válogatás nélkül szórjuk az elmarasztaló szankciókat, nem vesszük észre, hogy sokszor a magunk lehetőségei között mi is hordozói vagyunk ennek az örökségként itt maradt kórnak. A sok magyarázat helyett néhány példát: Nemrég vezető beosztásba kinevezett ismerősöm elmondta, hogy éveken át járt egy étterembe ebédelni. Éveken át éppen úgy kezelték, mint másokat. Kinevezése után mit sem sejtve betért az étterembe. A vezető jött elé. Helyére vezette, virágot kapott az asztalra, kicserélték a térítőt és állandóan rendelkezésére állt egy pincér — pedig ugyanazt a kismenűt fogyasztotta, mint edd ig( pedig meg sem fordult a fejében, hogy kiváltságokat kérjen. De kapott, ki tudja milyen meggondolásból. És akik ezt a fogadtatást látták, a húsleves fölé hajolva hamarjában véleményt alkottak — a vezető beosztású vendégről. Mert az meg sem fordult a lejükben, hogy az illető vendégnek is terhes a megkülönböztetett bánásmód, amely ellen a továbbiakban úgy védekezett, hogy többé nem lépte át az étterem küszöbét. Vagy: újságíró kollégám elmondja, hogy az egyik város szolgáltató vállalatával volt dolga. Annak, rendje- módja szerint a hivatalos szolgálati utat választotta. De mert tíz napig semmi sem történt, és mert nem nézhette tovább, hogy a víz öblítőben percenként 8—10 liter víz megy veszendőbe, telefonon felkereste a vállalatot és- bemutatkozott. Negyvenöt percen belül két szerelő dolgozóit a lakásán. Olyan vezfető beosztású embert is ismerek, akinek végeredményben jogos panasza volna, de nem jelenti, mert már van némi tapasztalata panaszainak visszataszító elintézési módjáról. Azzal az emberrel is egyetértek, aki a télen egy fontos* szinte nélkülözhe- tet'.en közszükségleti cikket visszaküldött lakása ajtajából a feladónak, csak azért, mert tudta, nem hivatalosan, hanem kéretlen, keresetlen összeköttetés, másképpen kedvébejárás útján jutott el küszöbéig a kérdéses hiánycikk. És rajon, miért akarnak kedveskedni, kedvében járni eQyesek néhány vezetőnek? Százféle magyarázata lehet, mint ahogy száz példa vár még felsorolásra. A másét mindenki tudja, a magáét azonban mélységesen és módszeresen elhallgatja, ha társaságban a protekcióról, összeköttetésről esik szó. Szemrebbenés nélkül szidja azt. akinek másnap minden kérés nélkül, valami szubjektív, hátsó gondolattal előbbre teszi az aktáját, házhoz küldi a hiánycikket, expressz szerelőt küld a lakására, külön pincért rendel a háta mögé; egyszóval rákényszeríti azt, amit másoktól elvon. Miskolczi Miklós Teljesítette évi tojásexporttervét a baromfiipar Bőséges a hazai ellátás Az idén, hosszú évek óta először, nincs tojáshiány. A Baromfiipari Országos Vállalatnál elmondották, hogy ebben az évben „megtört a jég”. Míg 1960—63. között a baromfiállomány, illetve a forgalom megkétszereződött, a tojásmennyiség 1958—63 között változatlan szinten maradt. Az idén örvendetes a javulás. Az év első öt hónapjában másfélszer anriyi tojást vásároltak fel, mint tavaly ebben az időszakban. Az élelmiszeripar május végéig már annyi tojást hozott' forgalomba, illetve tárolt, mint 1962- ben egész évben, s várhatóan június közepéig — tehát nem egészen fél év alatt — felvásárolják a tavalyi mennyiséget. A baromfiipar már most teljesítette, sőt, túlteljesítette egész évi tojásexoort tervét s kitűnő a hasai ellátás is. „A temetés után jelentkezem... Letartóztatták a nagykőrösi menyasszonygyiikost Június 4-én hajnalban Nagykőrös külvároséban fiatal lány holttestére talált a rendőrség. A lányt a nyakában levő mylomsállal megfojtották. A nyomoizás során hamarosan megállapították, hogy az áldozat Sinkó Mária tizennyolc éves gyári munkás. Hétfőn a nagykőrösi rendőrkapitányságon jelentkezett a gyilkos: Hegedűs György huszonegy éves mázolósegéd, nagykőrösi lakos: a meggyilkolt leány vőlegénye. A rendőrségen Hegedűs a következőket vallotta: menyasszonyával este moziban volt, majd elkísérte a lányt. Útközben erőszakoskodni kezdett, a lány azonban kétségbeesetten védekezett. Az elvetemült fiatalember — a rendőrségem sem tanúsított megbánást —, földre teperte áldozatát, majd letépte a lány nylonkendőjét és megfojtotta. A gyikosság után Hegedűs felkereste egy ismerősét, 300 forintot kért kölcsön, majd még aznap éjjel Kecskemétre utazott- Másnap reggel Kecskemétről expressz levelet írt nővérének, amelyben megírta, | hogy megölte menyasszonyát. Megfojtottam Máriát — írta levelében —. ne haragudjatok, nem tehettem mást. A temetés után jelentkezni fogok ... A tények azt bizonyítják, hogy Hegedűsnek nem- állt szándékában jelentkezni. Kecskemétről Szegedre utazott, innét tért vissza két nap ynúlva Nagykörösre. Amikor meghallotta, hogy a rendőrség keresi, jelentkezett a járási rendőrkapitányságon. A Pest megyei Rendőrfőkapitányság emberölés bűntette miatt a menyasszonygyilkost előzetes letartóztatásba helyezte. (b. I.) Imperial és társai elindultak / 1 ban már nem is saját dolgo- ; zóik laknak ... I A közelmúltban pent el Ba- I lázs György mérnök. Okos, I ügyes ember. Amikor az ei- I múlt évben megváltozott a j gyár profilja, > nem találta a helyet. Diesel-motorokkal akart foglalkozni — arra itt nem volt J lehetősége. A területi egyez- í tető bizottságig ment ügyével, j Igaz, új helyén sem Diesel- ; motorokkal foglalkozik, de ! azt mondja, — kedvére való munkát kapott. El akart menni Szántó Róbert, a tmk-szerkesztés vezetője is. Ügy érezte, kinőtte muhkskörét. Szerinte hibá- \ sak a gyár vezetői, mert sok ; embert nem a képzettségének j megfelelő munkakörben al- \ kalmaznak. Szántó Róbert jö- \ vő re szerzi meg mérnöki ok- ! levelét és akkor aspiran túrára \ jelentkezik. A tmk-ban nem ; tud erre felkészülni. azért ; akart elmenni. A gyár főmér- ; nőké beszélt vele és vésői 'maradt. Tudásának megfelelő \ beosztást kapott. I Visszatartották Hultai Fe- \ rencet, aki hét éve dolgozik a í gyárban. Maradt Németh Jő- í zsef villanyszerelő, Barakovyi I János esztergályos — az első ! évnegyedben összesen húszán, : akik másutt akartak szerení csét próbálni. • \ Húsz dolgozót lebeszéltek j szándékáról, de nyolcvanné- \gyen elmentek s csak har- : mincöt új jött helyettük. Az | elmúlt, esztendőben 236 mun- ! kás és 57 műszaki, adminiszt- : ratív alkalmazott hagyta el a ; gyárat. A változások jelentős anyagi kárt okoztak a gyárnak. Az újakat be kell tanítani, sokszor hónaookig tart, amíg,elérik azt a teljesítményt, amit várnak tőlük. Két hétig óra- és nem teljesítménybérben dolgoznak, s amíg megszokják az új helyet, a környezetet, amire megfelelő munkát végeznek — addig a „nvár terű tejesítését nehezítik,-, összegszerűleg senki nem tudja megállapítani a kárt, amit a vándorlók okoznak, de hogy súlyos ezresekről van szó. az bizonyos. Az Ipari Szerelvények Gyárában sok száz régi munkás, mérnök is dolgozik, hutár Imre. Papp Gábor 1951-ben lépte át először a gyár kapuját, Glatz Zoltán, Csányi István 1952-ben jött, Kocsor Jánosról nem is beszélve, aki 1950-ben kezdte a Prékónál. Kétszázan lehetnek, akik nyolc-tíz esztendeje hűek munkahelyükhöz. Miért nem il^en hűséges mindenki a gyárhoz? Miért kell — például — egy jegyzőkönyv felvételéhez lámpással keresni gyorsírói? Miért kell olykor elvtelen engedményeket tenni, indok nélkül emelni a bért, ha egv-egy szakmunkás menni akar? Miért kell oly nagyon tiltakozni. ha * valamelyik mérnök bejelenti távozását? Miért hiányzik most is hat mérnök, hat adminisztratív, ötven fizikai dolgozó? A bajok okát részben napjaink ellentmondásában, másrészt a gyár helyzetében kell keresnünk. Hazánkban gyors ütemben fejlődik a technika, a tudomány. Minden mérnökre tárt karokkal vár az ipar. Soha nem látott távlatok nyíltak a mérnökök előtt. S ez az öröm egyben gond is. Sok mérnök csak saját anyagi lehetőségeivel törődik, közömbös a vándorlásból származó népgazdasági nehézségek iránt. Él, s hányszor visszaél a konjunktúra adta lehetőségekkel. ■ A szakmunkásoknál hasonló a helyzet: lépjenek ki akár önkényesen is a gyárból, nem kell félniök, hogy másnapra ne találnának kedvükre való munkát. Hozzátehetjük: néha több fizetésért. Megtörtént már az is e gyárban, hogy valaki eltávozott, majd néhány hónap múltán több fizetésért, maAmiről beszélünk és hallgatunk