Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-10 / 134. szám

AfL&VEf JCiriap 1964. JÚNIUS 10, SZERDA TÁJAK, EMBEREK szerogyott. A jóságos szív megszűnt többé dobogni... Nagy sírásba kezdett a me­nyecske, miért is nem érkez­hettek meg kottesten a csúcs­ra ... A hegyet akkor nevezték el Menyecske-hegynek. A me­nyecske pedig büszkén szegte fel a fejét még nagymama ko­rában is, mivel nem esett eré­nyén csorba. A hegy nevét becsben tart­ják Pencen, de külföldön is. Valamikor fél Európában it­ták a Menyecske-hegy borát. Az ügyes kereskedők még ak­kor is árusították, mikor Pen­cen már a venyigék is kipusz­tultak. A tsz is a Menyecske nevet viseli. Kapják is az elcímzett leveleket, például: Menyecske Hegyaljai Tsz, Menyecskevöl­gyi Szövetkezet stb. Jelenleg pénzügyi és gaz­dasági szakemberek azon fá­radoznak, hogy a hegyet tera­szosan újra szőlővel telepít­sék be. — Ismét szüret lesz Pencen. A bortól csillogó sze­mekben táncra kél a Menyecs­ke-hegy ... Az erdész lánya Az egyik penci ház kapujá­ban levelet, meg egy Pest me­gyei Hírlapot ad át a postás bácsi egy szőke copfos kicsi lánynak. A kislány nyomban lapozza az újságot. — Érdekel téged az újság? — kérdezem a leánykát. Tágra! nyílik kék szeme és rávágja: — Nagyon. — És mi az érdekes ben­ne? — faggatom tovább. — A rádióműsor — feleli. — A rádióban mit szeretsz? — A tánczenei kaidéit — neveti el magát. Aztán bein­vitál: — Kerüljön beljebb a bácsi, nem harapjuk le az or­rát. Tágas, tiszta, kétszobás er­dészlakásba vezet a hétéves Rrcsik Zsuzsika. A szülők nincsenek otthon, csak a négy fiútestvér, azok viszont a kis­lánytól "alig jutnak szóhoz, de azért annyit megtudtam Gyur­kától, hogy ők mind erdészek lesznek, mert szeretik a ter­mészetet, az őzeket, szarvaso­kat és szeretnének sok fát te­lepíteni^ — Én fogorvosnő leszek — vágott a beszélgetésbe Zsu­zsika —, mert most mindenki a fogára kényes, mindenki ar­ra vigyáz, hogy szép legyen a szája. — Honnan tudsz te ilyene­ket? — kérdezem a csöppsé­get. — Hallom a faluban — fe­leli, amíg gyönyörködöm a szép, meghitt otthonban, a 38 éves erdész öt piros arcú gyer­mekében. Zsuzsika közben fényképe­kéit vesz elő. Nézegetem a képről is a fiatal, boldog csa­ládot. Közben Zsuzsika egf kis fényképre mutat: — Ebből kettő van, egyiket a bácsinak adom. Én vagyok rajta, a babámmal ... A képet aláírattam vele, fogorvosnő korában majd megmutatom neki... Galgóczy Imre V ízvezetékrendszer tölgyfából l A kielcei vajdaság területén j fekvő Nowy Korczynban épít- ( i kezesek során Bálhori István korából származó, tölgyfából . készített vízvezstékrer.dszei t tártak fel. Eddig csak régi okmányainkban szerepelt, hogy Báthori engedélyt adott a korczypiaknak az akkori új találmány bevezetésére. A ré­gi csatornamaradványokat két j méter mélységben a föld ! alatt fedezték fel és az a XIV. századbéli lengyel csatorna- ] építkezési rendszer fejlettsé- I géről tanúskodik. Tanácskozás az új munkavédelmi törvényről A szociális és egészségügyi létesítmények más célra nem használhatók fel! A Szövetkezeteit Peat' me­gyei Központja a KPVDSZ megyei bizottságával karöltve tanácskozásra hívta össze a földművesszövetkezetek ein ö - keit és szb-titkárait az új munkavédelmi törvénnyel kapcsolatos teendők megvita­tására. A tanácskozáson részt vett a SZÖVOSZ, valamint a KPVDSZ országos központja képviselője is. Dr. Farkas Mihály, a MÉ­SZÖV elnökhelyettese meg­nyitó szavai után Bodnár Mik­lós, a megyei szakszervezeti bizottság titkára méltatta az új munkavédelmi törvény je­lentőségét, amely tartalmazza mindazon intézkedéseket, amelyek az egészséges és biz­tonságos munkakörülményeket biztosítják. A törvény értelmében kibő­vült a gazdasági vezetés és a szakszervezet önálló hatáskö­melegítő ital, hanem nyári időszakban — amennyire az egységekben vagy az irodák­ban a hőmérséklet tarlósán 28 C fok fölött van —, a sző-, vetkezet köteles naponta 1 li­ter szénsavas hűsítőt juttatni a dolgozóknak. Az új törvény kiterjesztette a munkavédelmi felügyelek büntetési és felelősségrevenási hatáskörét is. Az ország legnagyobb Öntözőcsa tor na nyitó gépe A Kiskunsági Állami Gazdaság apajpusztai telepén mutat­ták be az ország első és egyben legnagyobb öntözőcsatorna-nyi- tó, -ásó gépének működését. A'hatalmas gépkolosszus óránként 1 vm-es sebességgel ássa az öntözőcsatomát. a munka költsé­ge a korábbi köbméterenkénti 14 forint helyett 4—5 forint. A csatornanyitó gépet a Budapesti Vízügyi Igazgatóság mun­katársai tervezték, Munkában az őrs ág első és egyben legnagyobb öntöző- esatorna-nyitó gépe (MTI Foto — Kácsor László felv.) re, amely mar abban is meg­nyilvánul, hogy az egységek átépítése, vagy új építkezés előtt a törvényben előírt kö­vetelményeket már a terve­zésnél ellenőrzik s jóváhagyá­suk nélkül a kivitelezésre nem is kerülhet sor. A régi szövetkezeti egységeket .ennek megfelelően 1965. december 31-ig a szociális és egészség- ügyi előírások figyelembevéte­lével rendbe kell hozni. A törvény azt is kimondja, hogy a szociális létesítménye­ket más célra — raktár, tá­rolás — használni nem sza­bad, a dolgozókat nemcsak ki keli oktatni a biztonságos munkavégzésre, de az ismere­tek elsajátítását számon is kell kérni tőlük. Azokat a fe­lelőtlen dolgozókat, akik fi­gyelmeztetés ellenére sem használják a munkavédelmi eszközöket és felszerelésekét, eltiltják a munkától s az el­tiltás idejére nem kapnak munkabért. A régi rendelkezésekkel el­lentétben nemcsak a hideg­ben dolgozók részére jár a A pálinkafőzőnő Penc, Penc! Ezt a községne­vet ha kiejtem, fülemnek úgy tetszik, mintha acélhúr pen­gene. öt éve, hogy a művelődési házban színdarabot játszot­tunk. Akkoriban még megye- szerte keveset adtak az öltö­zők tisztaságára, rendjére. Pencen azonban olyan meg­hitt, tiszta, kellemesen fű­tött, függönyökkel díszített öltöző várta a sok elfáradt színészt, hogy szegény jó Tarnay Jóska (akkor még élt) felkiáltott: — Gyerekek ma a Vigszinházban érzem magam. Hogy Pencet megszerettük, az a művelődési ház igazgató­jának, dr. Rajos Györgynének érdeme, akinek tisztaságigé­nye, természetes modora és a falu iránti kötelességtudata példamutató. Most öt év után a penci fő utca elején egy idős favágótól érdeklődtem iránta. — A kultúr-igazgatónő? — kérdez vissza a bácsi, majd kis fejvakarás után -rájön, hogy az a pálinkafőzőnő. — Menjen csak, az iskolánál majd megmondják ... Ott két felnőtt leányzóhoz fordultam, hogy a pálinka- főzdés hol lakik. Azt felelték: — Ismerjük, Aki a Vörös- keresztben is dolgozik. Itt bal­ra föl tessék... — igazítottak el a lányok. (De kár, hogy nem hosszabb a főutca, kiderült volna még egy-két társadalmi „állása”.) Éppen megebédeltek, mikor betoppantam otthonába. Bár a fia —, a mezőgazdasági technikum tanulója — kért még repetát az ínycsiklandó babgulyásból. Nagyot derült a család, mi­kor elmondtam miként kala­uzoltak hozzájuk'. A derű fel­oldotta a beszélgetést és egy- csaDásra a falu életére és dr. Kalos Györgvné szerepére te­relődött a szó. Vöröskeresztesként rend­szeresen látogatja a házakat, ellenőrzi a kutak, udvarok, tisztaságát. Sok hálátlan fel­adatot megoldott, mint vörös­keresztes társadalmi munkás és mint kiiltúrigazgató is. Tíz évvel ezelőtt még azt tartották Pencen, hogy a szín­ház: gyerekeknek való. Ma már irodalmi estéken tapsol a közönség. Évekkel ezelőtt még kalapban nézték végig az elő­adást, úgy is táncoltak. Akkor dr. Rajos Györgyné táncmu­latságot rendezett belépődíj nélkül és kijelentette: csak annyit kér a férfiaktól, hogy ■ vegyék le a kalapot. Kezdet­ben még nyakaskodtak a legé­nyek, de a nők helyeselték a kezdeményezést — és győztek. — Hogy lett pálinkafőzdés? — kérdeztem meg az igazgató­nőt. — Élni is keli valamiből — hangzott a válasz. — Ha hiszi, ha nem, tízezer liter pálinkát főztem egy-egy évben, de egy gyűszűnyif meg nem ittam. Nincs is hiányom. Meg is lehet élni belőle. — Persze ezt nem azért mondom el — jegyzi meg. tréfásan —, hogy a npk most az ország összes páhnkafőzdé- jéből kiszorítsák a férfiakat. A Menyecske-hegy Történetét minden penci la­kos úgy fújja, akár a tihanyi polgárok a kecskekörmök me­séjét. Évszázadokkal ezelőtt élt egy csodaszép menyecske Pen­cen. Szemet vetett reá egy lel­kiatya.' A menyecske kosarat adott, mondván: Törődjön csak az isten szolgája a hit­élettel. A lelkipásztor továbbra sem tudta leküzdeni magában az ördög kísértését, újabb és újabb vallomást súgott a me­nyecske fülébe. — A menyecs­ke megkönyörült rajta és egy vasárnap délután az egész fa­lu hallatáira ezt mondta: — Jól van pap! Tiéd leszek, ha a hátadon felviszel ennek a magas hegynek a csúcsára. A pap nekiveselkedett. Bá­multa, biztatta az egész falu népe, ő meg cipelte a terme­tes menyecskét. A félúton azonban megtorpant, csak szusszant egyet-kettőt és ösz­: Kévés művész van hazánk- : ban, kinek munkássága any- \ nyira újat tudott volna tarem- í teni az építészet anyagoktól ! szigorúan meghatározott mű- \ fajában, s talán épp ezért, l annyi vihart váltott volna ki, \ annyi ellenérzést, annyi vitát \ s meg nem értést, mint Lech- l ner Ödön alkotásai. Mindenki elismeri, hogy vitathatatlan képességű, kiemelkedő tehet- í ségű alkoJ' egyéniség volt. A \ cél, amit maga elé tűzött, l méltó tehetségéhez: a törté- \ nelmi stílusok letűnése után, ; azok ekletikus felújításának \ korában, a „neok”-k virágzá- \ sa idején új magyar építőstí- £ lust kívánt teremteni. Sokan í még ma is pusztán a majolika í felhasználásában látják jelen- í tőségét: pedig ennél sokkal többről van szó. % Lechner Berlinben, a Schin- j kel akadémián tanult építésze- % tét; már itt feltűnik bámula- $ tos érzéke a formák iránt és £ nagy fantáziája. A német is- < kólát olasz tanulmányút kö- í veti, majd 1S70. körül tér ha- ^ za. Ez a kor az, melyben Pest $ —Buda—Öbuda széttagolt ^ hármasából a rohamosan fej- % lődd magyar polgárság létre- í hozza Budapestet, az ország fővárosát. Rengeteg az építe­ni való — s Lechner hazaté­rése után nyomban építési irodát alapít. Első házai még az akkor uralkodó neórene- szánsz elveket mutatják (Baj- csy-Zsilinszky út Í3., Veres Pálné u. 9.). De — mint írja — már 1 ekkor is „mint távoli ideál, mindig egy magyar nem­zeti stílus megalkotása lebe­gett előttem”. Európa- s Eszak-Amerika-szerte ekkor indul hódító útjára a vasbe­tonvázas technilM — Lechner ezzel is megismerkedik; mikor feleségének korai halála után a hetvenes évek végén három­éves párizsi tanulmányutat tesz. Itt érik meg benne a gondolat, hogy az új magyar stílust a francia reneszánsz építészet korai fázisából pró­bálja kivirágoztatni. Ezt látjuk az Operával szemben épült IV épköztársaság útja 25. sz. há­zon (egykor a MÁV nyugdíj- palotája), ahol tehát már sza­kít Lechner az akkoriban itt­hon divatos neoreneszánsz és neobarokk stílussal. Ugyanez az elv jelentkezik a Váci utcai Thonet-házon is: itt jelenik meg először díszítő elemként a majolika, A sikertelenség új útra vezeti őt: amit a francia korareneszánszra alapozva nem lehetett megcsinálni, most a helyi hagyományokhoz fordulva próbálja meg. A pri­mitív népművészeti elemeket vele rokon fokon álló építé­szeti formákkal igyekszik pá­rosítani: így jut el a perzsa és indiai építészetig, s próbál monumentálisát alkotni. Saját útján jut el oda, ahova a nyugati építészetet a vasbeton alkalmazása vezette el: a pár­kányok, oszlopok és más fal- díszítő elemek teljes kiveté­séig, a puszta sima falig — s e díszítetlen felületen biztosít teret a népies eredetű formák­nak. Elgondolását az Iparmű­vészeti Múzeum épületén való­sítja meg először. A hatalmas épület dísze a színes szőnyeg- sátorra emlékeztető, mozgal­mas tető-architektura, közép­tengelyben a hatalmas kupolá­val, melyet egy harsány sárga, gazdag tagozású majolika lan- terna koronáz. Még tovább jut Lechner a Postatakarékpénz­tár építésénél. Itt nincs már tagozat vagy dísz, mely vala­mely ismert stílus utánélésé- ből származna: a fal teljesen sima, mint a kor színvonalán álló vasbeton építészet is kí­vánja, a homlokzat anyaga majolika, finom gyöngyház- í mázzal. A megszokott párká- j nyok teljesen eltűntek, a hóm- \ lokzatot felül az Észak-Ma- ; gyarországról jól ismert párta \ zárja le, s az ajtó-ablak kő- rül magyar ornamentummal \ i~ *íti. E müvében Lechner \ olyat alkotott, mely — to- • vábbfejlesztve — az új ma- j gyár építészeti stílus megte- \ remtéséhez vezethetett volna. \ Az a heves ehttétikai háború- j ság, mely már az Iparművé- j szeti Múzeum körül is kirob- j bant, s most ez új művel is j fogadta, megakadályozta ezt j ■*— s azt is, hogy Lechner éle- : tének hátralevő csaknem más- ! fél évtizedében újabb megbi- \ zást kaphasson, így gátolta \ meg a szakmai meg nem értés i és féltékenység e jelentős mű- \ vész pályájának kiteljesedését. [ Lechner Ödön messze ki­magaslik a XIX. század vé­gének a XX. század elejének i építészei közül. Korszerű épi- : tészet megteremtésére töreke- : dett, hogy felszámolja azt az i építészeti hazugságot, mely a : régi formákat az új anya- ; gokkal utánozta. Méltán ne- \ vezte öt Lyka Károly „a leg- j vgyobb magyar építésznek”, • mert célkitűzése: új magyar \ építészeti stílust teremteni. j magasratörö volt, s amit ebből : meg tudott valósítani, az a j magyar építészet történetének \ egyik legragyogóbb fejezete. \ Láncz Sándor l ről ad átfogó képet szűk ke­retei ellenére is a könyv. Szá­mos szerző foglalkozott Kemp- ler élőit is ezzel a témával, sokat írtak már orvosságok­ról és a legjelentősebb gyógy­szerek felfedezőiről. Aki azon­ban ilyesfajta olvasmányok­kal már gyarapította isme­reteit. részleteiben még an­nak is sok újat tud nyújtani a szerző. Legfőbb érdeme kétségkí- ■vül. hogy alig 300 nyomtatott oldalra sűrítve bemutatja az ; őskor varázslópapjának kez- de(leges szereitől kezdve az : ókor gyógyszerkészítő orvosá- i nak, a középkor alkimista or- ; vos-gyógyszerészének és a leg- ! újabbkor kutató gyógyszsrész- | kémikusának a gyógyító tu- | domány vaskos kötetében | egy-egy új fejezetet nyitó leg- : fontosabb találmányát. A nagy i gyógyszerek felfedezőinek iz- ; galmas kutatómunkáját és ! életét pedig szintén ismerteti. ! A szerző, aki különben a : Pest megyei Tanács Gyógy- ! szertári Központjának fő- i gyógyszerésze, tehát szakem- j bér, könyve megírásával nem ■ szépirodalmi babérok meg­■ szerzésére tör. de nem is a ! kifejezetten tudományos iro- ; dal mat kívánja művével szol- ígálni. Az érdeklődő laikussal (akarja megismertetni hivata­lsa fejlődését és írásmodorát (nagyon megfelelően igazítja ■ ehhez a célhoz. Egyáltalán ! nem törekszik izgalmassá ten- j ni az olvasmányt, amely í mondanivalójánál fogva (amúgyis az. Izgalmas, mintáz \ emberi kultúra történetének ■ bármely más szektoráról szá­lló könyv és mindenkit leköt,, i hiszén az egészséget helvreál- 1 Utó gyógyszerekről beszél. 1 Dr. Kemnler Kiír* könyvét | bő illusztrációval és széo ki- ; állításban adta ki a Gondolat ! Könyvkiadó. '■ (Sz. E.) A gyógyítás tudományának, a betegség és a halál elleni harcnak története kétségkívül egyik legeslegszebb fejezete az emberiség történetének. Erről a sok-sok évezredes, nagy győ­zelmekkel büszkélkedő, de a végső és teljes diadalt kivív­ni sohasem képes küzdelem­KÖNYVESPOLC Dr. Kempler Kurt: A gyógyszerek története Sírnak a francia játékkaszinók ? Franciaországban: Deauvil- leben, Le Touguetben, kivált pedig Cannesban és Monte Carlóban sírnak és jajgatnák a játékkaszinók igazgatói, mert a bevétel negyven szá- ! zalékkal csökkent. Ennek az a fő oka, hogy Angliában tör- i vényesítették a játékkaszinók | működését. Míg a franciák jajgatnak. — az angol kincs- i tár nevet a markába! Az angol font ugyanis jó­val stabilabb lett, hiszen kö­rülbelül 11 millió font maradt az országban, amit eddig a szerencsejátékosok a csator­na túlsó oldalán költöttek el. Képzőművészeti kiállítás — kamarahangversennyel egybekötve • meleg hangú bevezetőt a feata- j lógushoz. A kiállítást Szabó : Sándor: a Pest megyei Tanács vb-elnökhelyell.ese nyitja meg. | A kiállítás megnyitóját ka­marahangversennyel kötik | egybe. Ennek műsorában Co- i réilí; Bach. Händel. Debussy, ■ Haydn, Schubert és Liszt-mű- l vek szerepelnek. Közremüköd- j nek: Dénes László, Komáromi ; Zoltán, Szabóky Judit. Száry ! Mihály, Kárpáti Péter. Kibó i József és Varsányi László, a helyi zeneiskola tanárai. Cs. Nagy Tamás igazgató két | Schubert-daltr énekel. A zene- ; dei kaqnarakórust Bogányi Ti- ! bor vezényli. Napjaink fontos művelődés- politikai feladata a vidék kul­turáltságának, művészeti ér- deklődéscnek erőteljes fejlesz­tése. Ezt a célt kívánják szol­gálni a váci és Vác környéki festőművészek időszakonként megrendezett kiállításukkal. Az idén is a Vak Bottyán Mú­zeum biztosít bemutató helyi­ségeket a tárlat részére. A kö­zelmúltban szépen rendbeho­zott négy teremben helyezik el a közönség élé kerülő alko­tásokat. a zsűrizés megtörtént; a bíráló bizottság — mint már jelentettük >—, 17 művésznek összesen 50 alkotását érdeme­sítette bemutatásra. Bornemisza Géza, a helyi képzőművészek doyenje há­rom akvarellel és egy olaj­festménnyel szerepel a kata­lógusban. A másik .,nagy öreg”, Peukert Károly — a megbetegedése előtt alkotott — „Váci utca” és „Hajnali fé­nyek” című műveivel szerepel. Dániel Kornél, Lipovniczky László, Végh Dezső s mások neve fémjelzi a váci tárlatot- S ott lesznek a fiatalok is; Ml- zser Pál négy, Gaál Imre hat új alkotásával. • A hétvégi megnyitón dr. Végvári Lajos, a Képzőművé­szeti Főiskgja tahszíkvezető tanára mond beszédet. Ő írt „A legnagyobb magyar építész“ •• Emlékezés Lechner Ödönre *

Next

/
Oldalképek
Tartalom