Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-30 / 151. szám

1W4. JŰNIUS 30, KEDD 3 Jobb későn, mint soha? Egy elhúzódó fegyelmi - Mikor lesz nyugalom Suttogásokkal kezdődött, névtelen feljelentéseikkel foly­tatódott, aztán, a januári köz­gyűlésen már nyíltan elhang­zottak különböző állítások Dé­kány Lajossal, a tatárszent- györgyi Gábor Áron Tszcs el­nökével szemben. Több olyan állítás, amelyek közül, ha csak egy is valónak bizonyul, nem lehet egyéb következte­tést levonni, minthogy a tszcs elnöke nem hű sáfára a tszcs közös vagyonának. Januártól május végéig mégsem történt semmi, senki sem vizsgálta meg, helytállóak-e a vádak, vagy csupán alaptalan vádas­kodás mindaz, amit tszcs-ta­gok a tszcs elnöke ellen fel­hoznak. Akkor végre közgyű­lést hívtak egybe, annak pedig egyetlen napirendi pontja, fe­gyelmi ybizottság megválasz­tása volt. — Kérem, nekem a tagok között van néhány irigyem, ellenségem — hangoztatja Dé- kány Lajos, az elnök. — A közgyűlésen közülük egyik ja­vasolta a másikat a fegyelmi bizottságba. A megjelentek pedig nem szóltak ellene sem­mit, csak hallgattak, mint mindig, ha valamiről dönteni kell. Hát így választották meg a fegyelmi bizottságot. — Dehogy vagyok haragosa én Dékánynak — tiltakozik határozottan Magrik József, a fegyelmi bizottság elnöke. — Az sem felel meg a valóság­nak, mintha mi hárman, bi­zottsági tagok, egymást Java­soltuk volna. Aztán elmondja, hogy szá­mos tszcs-tagot hallgattak meg, s amit azok 'mondottak, írásba foglalták. Aztán az egész papír paksamétát fel­terjesztették a járási tanács­hoz; fegyelmi eljárás megin­dítását javasolják, mert sok a terhelő adat az elnök ellen. A januári közgyűlésen töb­bek között háromszáz kereszt gabona eltűnt szalmáját ke­resték a felszólalók. — Több szérű volt, nem mindenki tudott erről, de fel­soroltam hol, merre vannak — és így kiderült, nem hiány­zik szalma — jelenti ki az el­nök. — Az egyik szérűn, Lan­tos Mihály tanyáján 150 ke­reszt szalma volt Abból vet­tem ki a magam szalmajá­randóságát és adtam át trágya fejében Lantosnak, de a tagok is kaptak ugyanonnan. — A Lakatos-tanyán még mindig ván öt-hat mázsa szalma, onnan azonban Lan­toson kívül egy szálat sem kapott egyetlen tag se, ez a vizsgálat megállapítása Tatárszentgyörgyön ? közli Kajdácsi György fe­gyelmi bizottsági tag. — Előszőj az elnök azt mondta, hogy a Lantos-tanyán nincs szalma. Odamentünk, I Lantos éppen akkor rakott meg egy szekeret vele. Erre Dékány elnök elismerte, hogy a sajátjából adott Lantosnak — közli Tóth Jenő, az ellen­őrző bizottság elnöke Dékány jelenlétében. További vádpont negyven szál fa engedély nélküli kivá­gása. Továbbá a tszcs nyájá­ból 18 juh eladása. Ez nem szerepelt a könyvekben, csak jóval később vezették be azokba. Más szabálytalansá­gokról is szó esett a vizsgá­lat során. Szabó Mihály, a tszcs párt- titkára mondja: — A vizsgálat sem tisztáz­ta teljesen a dolgokat, első­sorban azért, mert a fegyelmi bizottság tagjai — csupa ma­gamfajta egyszerű parasztem­ber —, nem jártas az admi­nisztrációban. Sürgősen nyug­vópontra kellene pedig hozni ezt az ügyet, amely már csak­nem tíz hónapja nyugtalanít­ja a tagokat. Valóban pontot kellene már tenni egy ilyen régen húzódó ügy után .és elég sajnálatos, hogy a járás már nem előbb kezdeményezte a vizsgálatot. Aztán, amikor végre megkez­dődött, abban nem vett részt a törvényes rendelkezéseknek megfelelően a járási tanács mezőgazdasági osztálya. A leg­nagyobb dologidőben nem ért rá az osztályról senki megje­lenni a hosszadalmas vizsgá­laton. Ezért képviseletében eleinte a tszcs főkönyvelője, Szenttamási Frigyes vett részt a vizsgálatban. Róla azonban mindjárt a vizsgálat elején kiderült, hogy öt-hat rako­mány különböző terméket és egyéb holmit szállítatott bu­dapesti lakására. Ha a gyanúsítások elhang­zása után nyomban — még a télen — megindul a vizsgálat, könnyebben fény derülhetett volna arra, történt-e kárt okozó szabálytalanság. A végső szót a tagság mond­ja majd ki, de a ta társ zen t- györgyi Gábor Áron Tszcs ügyét azért tesszük szóvá, hogy rámutassunk, mennyire fontos a törvényesen előírt, szakszerű irányítás mellett sürgősen lefolytatni a legki­sebb vád esetén is a vizsgála­tot. Mégpedig három okiból: először is, hogy ártatlan ne álljon hosszú időn keresztül gyanú alatt, másodszor pedig azért, nehogy akik szabályta­lanságokat követtek él, azok nyomait eltüntethessék, de legfőképpen azért, hogy az ilyen esetek által érthetően kiváltott nyugtalanság, egye­netlenség, a közös munka menetét sem gyakorlatilag, sem hangulatilag ne zavarja. Szokoly Endre — Tessek. Ebben a három­ban van. — Ez mind Cegléd város csatornázásáról, vízvezeték re­konstrukciójáról szól? — Igen — válaszolnak a megyei tanács tervosztályán. Nézzük a három vaskos dossziét, amit kezünkbe nyomtak. Testvérek között is több, mint öt kiló. Kilóra kell mérni, mert bennük az akták szinte megszámlálhatatlanok. Különösen, ha hozzátesszük, ami az Építésügyi Miniszté­riumban, a Mélyépítő Válla­latnál, a Csatorna- és Vízve­zetéképítő Vállalátnál, a ter­vezőknél, -a Központ/ Döntő Bizottságnál és ki tudja még hói gyűlt össze. Az első irat még 1961-ben kelt... Cegléd, megyénk ősi, híres városa. Hatszáz esztendő pati­nája vonja be, régi házai tör­ténelmi idők, nagy magyarok emlékeit őrzik. A város szere­tettel védi emlékeit, de nem­csak megváltozott életével, külsőségeiben is halad a kor­ral. Egymásután épülnek a modern lakóházak, a gimná­zium, tervezik már a szép, új kórházat. Van azonban ne­hány olyan dolog, amelyre nem büszke a város. A lakó­épületek, az üzletek szennyvi­ze nyílt csatornán folyik el. A város nagyarányú tovább­fejlődése elképzelhetetlen a megfelelő közművesítés nél­kül. Mindennek előfeltétele a csatornázás, majd a vízmű megépítése. A jelenlegi álla­pot az elemi egészségügyi kö­vetelményeknek sem felel meg. Ezért született olyan határo­zat, hogy rendbe kell tenni Cegléd csatornahálózatát és az egész lakosságot egészsé­ges vízzel kell ellátni. A csa­tornaépítéshez 1961-ben kezd­tek hozzá. Azt szerették vol­na, ha 1963-ra befejezik az első szakasz munkáját, össze­sen mintegy tizennyolcmillió forint beruházásról volt szó. Mondani sem keli: az akták gyűlnek, a viták tartanak — sem a vízvezetékek rekpnst- rukciója, sem a csatornaépítés nem fejeződött be. Vegyük azonban sorjában. A csatornaépítést két sza­kaszra bontották. Az első sza­kaszra tizenegymillió forint beruházás jutott, ennek kivi­telezéséhez 1961-ben hozzá is kezdtek. Akkor a Csatorna- és Vízvezetéképítő Vállalat vé­gezte a munkát. A műszaki átadásnál derült ki: rengeteg a hiba. A döntő bizottság úgy határozott: a Csatorna- és Vízvezetéképítő Vállalatnak helyre kell hoznia a mulasz­tását. Épp a napokban (!) le­hettünk tanúi, még ma is tol- dozzák-foldozzák az elrontott csatornát. Állandóan szivárog a víz, koncentrált vízbetörések vannak. Nem lenne teljes a kép, ha nem fűznénk hozzá: kez­detben csupán 6.2 millió fo­rintot irányoztak elő erre a munkára. Á tervezési hibák miatt azonban a milliók ke- I vésnek bizonyultak. Magas (Foto: Gábor) U, nyár, .. L / / uj fürdőruha . Nylon és bonion fürdőruha egy és kétrészes 160—310 Ft-ig Karton fürdőruha egy és kétrészes 86—120 Ft-ig Pamut kötött fürdőruho egy és kétrészes 60— 80 Ft-ig Szimfónia Értesítjük a megyei tn esógasdaság i felhassná lókat* hogy kirendeltségünkön az aratás és cséplés ideje alatt ügyeleti szolgálatot tartunk. Az ügyelet minden olyan''sürgős alkatrészt kiszolgáltat, amely az aratásban részt vevő meghibásodott gépek üzembe helyezéséhez szükséges. Az ügyeleti szolgálatot az alábbiak szerint tartjuk s 1964. VI. 29—VHI. 10. munkanapokon: 7 órától 19 óráig % ünnepnapokon: 7 órától 13 óráig Pest-Nógrád-Komárom megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat Pest megyei Kirendeltsége Budapest Vili., Kerepesi út 57. volt a talajvíz, a víztelenítés pedig vittervitte a pénzt. A második ütem tervdo­kumentációja 1963 első fél­évében készült el. A mi­nisztérium a Mélyépítő Vál­lalatot jelölte ki a csator­názásra. A pénzügyi fede­zet is rendelkezésre állt, kez­dődhetett volna a munka. Közben azonban a miniszté­rium a Bács megyei magas­építő vállalatot jelölte ki a mélyépítés elvégzésére, ami­hez a vállalat hozzá sem kezdhetett, hiszen sem mély­építő szakembere, sem esz­köze nem volt a csatornázás­hoz. Nem is szólva arról, hogy a mélyépítő már fel­vonult Ceglédre. Azóta vi.ta vitát követ, tárgyalás tár­gyalást, szaporodik a mé­reg, az akta — a munka pe­dig áll. A beruházó me­gyei tanács szerint a mi­nisztérium már korrigálta korábbi megállapítását. Far­kas József, a mélyépítő vál­lalat főmérnöke azonban ma is állítja: még nem kaptak utasítást a minisztériumtól, hogy munkához kezdjenek! A mélyépítő vállalat ettől füg­getlenül számít a munkára. Tárgyaltak a Bács megyei magasépítőkkel, esetleg se­gédmunkásokat adnának. A városi tanács vezetői is ígér­ték: munkásokat toboroznak. Mindent összevetve azonban az 1964-re kijelölt ötmilliós építkezés veszélyben van! A ceglédiek joggal panasz­kodnak. Hevennégy lakást akarnak átadni új lakóik­nak decemberben. Amíg azon­ban nincsenek bekötve a csa­tornahálózatba — addig szó sem lehet róla. A KÖJÁL nem egyezik bele. Jövőre a Rákóczi út nyolcvan lakása kerül hasonló helyzetbe. A kertészeti telepnél 150 lakás szennyvízelvezetője — ez nem megyei tanács beruházása — szintén hiányzik. A vízvezetékhálózat fel­újításával, a víztorony meg­építésével is hasonló bajok vannak. A tervezők nem számoltak a talajvízzel. Az általuk ja­vasolt kötésmódszert a kivi­telező vállalat kifogásolja, nem alkalmazza.' Szerintük a Simplex kötési módszerrel víztisztítók, üzemzavar ese­tén fertőzést okoznak, mert átszivárog majd a víz. Ra­gaszkodnak a Gibault kötés­hez, ami ugyan drágább, de biztosabb. A vita tart — a munka húzódik, a tervezők makacskodnak —, a lakos­ságnak nincs megfelelő vize. A- hatszáz köbméteres, épü­lő víztoronnyal az egés2 vá­rosban megjavul majd a víz­ellátás. Hiába épül azonban a víztorony, az új vízveze­ték nélkül nem használható, mert a régi vezetékeket a nagy nyomás szétfeszíti. Nem kell azonban túlságosan ag­gódni, hiszen a víztorony építése is húzódik, két hó­napja semmilyen munkát nem végeztek rajta. A mély­építő vállalat szerint a na­pokban visszaérkeznek a helyszínre a munkások és ak­kor teljes ütemben megin­dul az abbahagyott építés. Most jó lenne ideírni: a csatornázás első szakaszának hibáit a vétkesek ekkor- és ekkorra kijavítják. A má­sodik szakasz munkái már holnap megkezdődnek és a ceglédiek el sem hiszik, ha­táridő előtt befejeződnek. Decemberben az új lakáso­kat már ügy adják át, hogy bekötik az elkészült csator­narendszerbe és szó sincs arról; veszélyben lennének a Rákóczi út lakosai... Jó lenne azt is ideírni: rövi­desen elég és egészséges vi­zet ihat mindenki Ceglé­den. Sajnos, semmit nem írha­tunk. ígéret sincs sehonnan. Különösen a csatorna máso­dik szakaszáról hallgatnak az illetékesek. Mi pedig képte­lenek voltunk arra, hogy kiderítsük, vajon a minus- térium végre kijelölte-e a kivitelezőt, utasította-e a munkára — vagy Várjunk további hónapokat, elvégre olyan mindegy már: az ösz- szegyűlt akták tíz vagy ti­zenöt kilóra szaporodnak?! Az meg igazán nem érdekes, hogy miközben 1961 óta az érdekeltek hol az olló, ko- mámasszonyt játszanak, meny­nyi pénz, idő ment pocsék­ba, s egyáltalán érthetetlen az is, miért nem mindegy a ceglédieknek: van-e elég ivó­víz és mikor lesz csatorna? Sági Ágnes Országos borverseny: július 8,9,10-én Nemzetközi borvetélkedő: augusztus 15 Színhely: Budapest Lezajlottak a megyei borve­télkedők, s néhány nap múl­va, július 8, 9 és 10-én kerül sor Budapesten az idei orszá­gos borversenyre. A Pest me­gyei Tanács mezőgazdasági osztályától nyert értesüléseink szerint az országos versenyen a legutóbb Cegléden megtar­tott megyei borverseny 28 győztes bora vesz részt. Megkezdődtek már az elő­készületek, tegnap és ma szál­lították el a verseny színhe­lyére a Pest megyei borokat. Közülük tizenkilencet állami gazdaság és a Borforgalmi Vállalat telepei, kilenc bor­mintát pedig a termelőszövet­kezetek és az egyéni termelők küldenek. Remény van rá, hogy a megyei borok az or­szágos vetélkedőn is megállják a helyüket, sőt előfordulhat, hogy továbbjutva a nemzetkö­zi borversenyen is képviselhe­tik a megyét A nemzetközi borversenyt egyébként augusz­tus 15-én rendezik meg ugyancsak Budapesten. A mezőgazdasági osztályon az idei szőlőtermés-kilátások­ról szólva elmondották, hogy ÚJ SEZLON 1 í ,. rendelésre 1050,— Ft-tól '250,— Ft-ig, lavítóst is vái <oi a Pest megyei Ruhatiszti tó és Szolgáltató Vállalat Budapest XI., Bartók Béla u 115. Telefon: 267-642 , azok igen reménytkeltőek. A fagy nem tett kárt a szőlők­ben, jó a fürtképződés, bőséges termésre lehet számítani. Minthogy az utóbbi hetek idő­járása elég csapadékos volt* fenyeget a peronoszpóra. A szőlőtermesztő gazdaságokba^ de a háztáji területeken is tel­jes erővel végzik a szőlők per­metezését. A legtöbb helyen a porozógépeket is átalakították a permetezéshez. Bekapcsoló­dott a munkába a megyei nö­vényvédő gépállomás is. Nem feledkeznek meg az új szőlő- telepítések ápolásáról sem. SZÖVOSZ-küldöttség utazott az NDK-ba Nánási Lászlónak, az El­nöki Tanács tagjának, a SZÖVOSZ felügyelő bizott­sága elnökének vezetésével vasárnap SZÖVOSZ-küldött­ség utazott az NDK-ba, a markkleebergi. mezőgazdasági kiállítás megtekintésére. (MTI) AUTÓ KÜLSŐ-BELSŐ TAKARÓT méretre készítünk, hozott és saját anyagból. Külső taka­rót kiváló minőségű, köny- nyö ponyvaanyagbóí készí­tünk. Vidékre utánvéttel szállítunk. Elkészítési határ­idő: 8 nap. Pest megyei Ruhatisztító és Szolgáltató Vállalat, Budapest XI., Bartók Béla út 115. Telefon: 267-642. i KOMÁMASSZONV, HOL AZ OLLÓ...?

Next

/
Oldalképek
Tartalom