Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-30 / 151. szám
nsr at testi zJCírltm 1964. JÜXIUS 30. KEDD Tszcs-k és szakcsoportok Anyagi érdekeltség Táblás telepítések Még mintegy félmillió holdon, mezőgazdaságunk terülé- tének 3,7 százalékán alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportok és szakszövetkezetek működnek. A mezőgazdaság szocialista átszervezése idején kilenc megyében — félként Bács, Borsod. Csong- rád, Pest, Szabolcs és Zala megyében — alakultak nagy számmal. Nyolcvanhatezer parasztgazdának — az egész szövetkezeti tagság 8 százalékának — nyújt lehetőséget a szövetkezeti út fokozatos megismerése, gazdaságuk kollektívabb jellegű fejlesztésére. Néhány év alatt a 250 tszcs fel nem osztható alapja 40 millió forintra, a 87 mezőgazdasági és a mintegy 260 egyéb szövetkezet közös alapja 133 millió forintra emelkedett. Az ország összes szőlő- és gyümölcsterü- letének 8,6 százaléka van a kezükön. A KNEB mezőgazdasági osztálya tájékozódást végzett a két területen. Tapasztalatai azt bizonyítják, hogy sokkal jobban ki lehetne használni a lehetőségeket. A szakszövetkezetekben — elsősorban a hatékonyabb központi segítség miatt — a tszcs-kmél nagyobb előrehaladás mutatkozik. Ösztönös tevékenység — eltérő eredmények A tszcs-k ott működnek megfelelően, ahol az irányító tanácsi szervek konkrét segítséget adnak és a Csoportok vezetői élnek az alapszabály által nyújtott lehetőségekkel. A fejlődés egyi'k gátja, hogy kevés kivételtől eltekintve — az elmúlt időben támogatásuk csökkent; így a csoportok gazdasági tevékenysége, szervezeti élete legtöbbször ösztönös. A tszcs-k működése megyénként, sőt járásonként eltérően alakult. A tervszerű gazdálkodást a tagok egyéni tervei alapján kellene megoldani. A dabasi és a kiskőrösi járásban például az egyéni vetéstervek figyelembevételével reális alapokat teremtenek a tszcs céltudatos évi munkájának. A termelőszövetkezeti csoportok többségében azonban a tagok megkérdezése nélkül, „felülről” készült az évi termelési és pénzügyi terv. Képzelhető, mennyire érezhetik ezeket a terveket magukénak a csoportok tagjai. A nagyüzemi közös szántó- területi művelés kialakításának sok helyütt objektív akadálya a területek szétaprózottsága, a beékelődött gyümölcsösök vagy a szétszórt tanyavilág. A táblák átlagos nagysága 10—20 hold között van. Táblás gazdálkodás inkább a csoport kezelésében álló tartalékföldeken, új telepítésű szőlő- és gyümölcsterületeken folyik. Csongrád megyében azonban még a tartalékföldeket is habiztosított nyereségrészesedés. Az ország szakszövetkezeteinek 64 traktoruk van, s a szőlőtelepítéshez szükséges szaporító anyagot is maguk állítják elő. Komoly gondot okoz azonban a facsemeték és a szükséges trágya beszerzése. A közös sertéshizlalás megszervezése többnyire férőhelygondok, a takarmányhiány és a kevés süldő miatt ütközik nehézségekbe. A szakszövetkezetek jelentős szerződéseket kötnek az állami felvásárló szervekkel. Tavaly 310 ezer hektoliter bort — az országosan szerződésben lekötött mennyiség 20 százalékát, saját termésük 80 százalékát — és 1030 vagon gyümölcsöt értékesítettek közösen. A jó jövedelmekből országszerte 45—50 milliós beruházást valósítottak meg. Gépekkel való jobb ellátásuk, s a folyamatos termeléshez és betakarításhoz szükséges technikai-műszaki felszerelés biztosítása révén még jobb eredményre is képesek. REALIZMUS Arthur Schlesinger, a megboldogult Kennedy elnök egyik legközelebbi munkatársa, aki jelenleg professzor a Harvard egyetemen, ezekkel a szavakkal jellemezte a mai francia külpolitikát: „Alapja egy sajátságos realizmus, amelynek jelszava: lábunkat szilárdan megvetni a fellegekben.” A VIZSGALAT CÉLJA: a tisztaság ellenőrzése Korszerűdének, kicsik a kon viták — Jó és rossz példa Egészségügyi felmérés a szobi járásban A Szobi Járási Tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi csoportja az egészségügyi állandó bizottsággal közösen tervszerű vizsgálatot tartott a járás területén működő napközi otthonok, valamint a Vámosmikolai Gépállomás és a szobi kőbánya üzemi konyháiban. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy érvényesülnek-e itt az egészségügyi előírások? A szobi járás területén tíz községben van napközi- otthonos étkeztetés. A vizsgálat során kiderült, hogy két helyen a napközi otthon konyhája egyetlen helyiségből áll, ami szinte lehetetlenné teszi a tisztasági követelmények kielégítését. A legtöbb konyhában nincs folyóvíz. A legsiralmasabb a helyzet Vámosmikolán, Zebe- gényben és Kismaroson. Itt még az egyetlen helyiség is túl kicsi, még egy külön asztal sem fér el benne, amely úgy-ahogy pótolná a hiányzó kiszolgáló helyiséget. Nemegy esetben a rendelkezésre álló hely ésszerűtlen kihasználása még inkább fokozza a nehézségeket. Megállapították a vizsgálat során, hogy az ételek minősége a legtöbb helyen megfelelő és az étrend is elég változatos. A gyermekek állati fenyeknek megfeleltek. A konyhák mai korszerűtlen formáikban már nem felelnek meg a követelményeknek. A kérdést kisebb méretű bővítésekkel sem lehet megoldani, hiszen a szűk helyiségekben arra sincs lehetőség, hogy a konyhai dolgozók megfelelő szociális ellátottságát biztosítsák. A szobi kőbánya üzemi konyhája az ellátott személyek számához viszonyítva szintén túl kicsi, nincs lehetőség az élelmiszerek kellő tisztántartására. A szellőztetést itt ventilátor végzi, amely az utca és a kőbánya finom porát is a konyhába szívja. Az áldatlan helyzetet csak a konyhai dolgozók enyhítik: nekik köszönhető, hogy a nagy nehézségek ellenére is mindig tiszta d konyha. Rendetlen ellenben a Vá- mosmikolai Gépállomás konyhája, pedig méretei megfelelőek. i Az asztalok alatt többnapos konyhai hulladékot találtak a vizsgálat alkalmával, a tűzhelyeken piszkos konyharuhák lógtak és az edények nagy össze-vis&zaságban hevertek szanaszét. Miután a földművesszövetkezet Vámos- mikolán berendezkedett már közétkeztetésre, talán helyénvaló lenne, ha ezt az üzemi konyhát megszüntetnék és a gépállomás dolgozói a szövetkezeti étteremben étkeznének. (in. I.) JULIUS ELSEJEN MEGKEZDI MUNKÁJÁT A PEST MEGYEI BERUHÁZÁSI IRODA — Ugye Jenő, maga egyetlen galerinak sem tagja!? (Greskovits rajza) építéssel összefüggő gépi és technológiai beruházásokat és 100 ezer forinton felüli felújításokat végez. Bekapcsolódik községfejlesztési létesítmények megvalósításába, s részben a megyei tanács központi költségvetésében előirányzott építési felújítások lebonyolításába. A beruházási iroda egyéb feladatai közé tartozik a tsz-ek megbízása esetén a házilagos építkezések műszaki tervezése, tervezői és kivitelezési művezetések ellátása. Javaslatot készít a mezőgazdasági osztály részére; irányítja a járási és városi tanácsok illetékes csoportjait műszaki és szakmai tekintetben. Tórészlet a vácrátóti botanikus kertből hérjével és vitaminnal való ellátottsága azonban nem mindenütt kielégítő. Ennek oka viszont nemcsak a hibásan összeállított étrend, hanem az is, hogy a napközi otthonba kerülő gyermekek a szülői házban megszokták az egyhangú táplálkozást, és ezért idegenkednek a másfajta ételektől. 'Az egészségügyi csoport a Vöröskereszt és a nőtanács helyi szervezeteinek segítségét kéri a szülök felvilágosításához, mert elsősorban őket kellene megtanítani a helyes, változatosabb táplálkozásra. Örvendetes, hogy ma már minden napközi otthonnak van korszerű hűtőszekrénye, az élelmiszereket tehát megfelelően tárolhatják. Különös gonddal ellenőrizték azt is, hogy a napközi konyha dolgozói betartják-e a tisztasági előírásokat? Tisztaság dolgában a kismarost és a kemencei konyha követésre méltó példa lehet ezen a téren. A szobi napközi otthon főzőkonyhája és az óvoda tálalója viszont igen rendetlen. A vizsgálat során szerzett tapasztalatok alapján megállapították, hogy a járás napközi otthonaiban a konyhák helyzete a közegészségügy szempontjából általában nem kielégítő. Ezeket a konyhákat £ nagyobbrészt közvetlenül a í felszabadulás után állították \ fel, amikor a pillanatnyi igéMost légy legény, Berci dongott minden valamire- \ való szabad legény. Mind- \ össze két táncnyi időre jut-j hatott csak hozzá, az is j twist volt mind a kettő —j a falubeli legények nem na- \ gyón bolondultak az új mó- \ dlért. Örült a lelke, hogy', bemutathatta nekik, hogyan i táncol egy pesti orvostan-! hallgató, de bosszankodott is; magában, hogy tánc közben \ egy újjal sem érhetett a lányi derekához. A második tánc\ közben azért odasúgta a fü- ■ lébe: — Hazakísérnélek.. 1 Mire a lány: — Leszel holnap az ara- \ tópárom? — Majd gyorsan\ még hozzátette: — Feltéve,; ha még megébredsz jókor\ hajnalon, mert odafenn Pes-\ ten biztos rég elszoktál már\ a nappal együtt ébredéstől! l Még szerencse, hogy ép-] pen háttal állás figura következeit, így Mari nem láthatta Berci villámokat szóró tekintetét: még hogy ő elpu- hult a városban? A hazakísérés mégsem úgy sikeredett, ahogyan azt jól előre kitervelte. A karját ugyan odaadta a lány, de amikor meg akarta csókolni, csak nevetett: — Majd holnap ... Ha akkor is legény leszel, Berci! És másnap bizonyított. Akkora rendeket vágott a megdőlt búzában, hogy Marinak össze kellett szednie magát, ha követni akarta. Az up ja ugyan figyelmeztette: lassabban a testtel, így délig sem futja az erejéből. Visszafordult, hogy rábólintson apja szavára, mert zsibbadt már a karja és válla is, de szeme megakadt az éppen lehajló lány feszülő gömbölyűségein s már feledte is az apai intelmet, a csodalatosnak ígérkező este reményében még nagyobb sort fogott a kaszával. S hogy mi lett a nóta vége? Berci bizony nem udvarolt azon a csillagfényes júniusi vasárnapon. Él is sson- tyolodott módfelett, átkozva ifjúi dőreségét s csak másnap délben vigasztalódott a lelke, amikor Mari éppen az ő házukba tévedt be egy kanna vízért s az öreg Bodri olyan hűségesen őrizte a kert kapuját, hogy aznap este hálából az egész vacsoráját rátukmálta. Prukner Pál n erei, az öreg Somogyi MJ Tódor egyetlen, későn született fia szombaton délben érkezett haza a faluba. Magas, szemrevaló legény volt az elsőéves orvostanhallgató, már az állomáson megakadt rajta a lányok szeme. Berci tudta ezt, s mert a városban alaposan kiokosították az évfolyamtársak, látszólag nem vett tudomást az utána epekedö tekintetekről; magasra tartott fejjel, hanyag tartással, a kis lakkbőrönd módszeres lóbázásával kanyarodott ki az állomásról s a kerülőt sem sajnálva, a főutcán billegett végig, pedig a kertek alatt rövidebb is, hűsebb is lett volna az út. Mert a falunak tudnia kell, hogy Berci hazaérkezett, de legfőképpen a lányoknak — azok közül is elsősorban Takács Marinak —, hadd mocorogjon a vérük az esti bál előtt. Bár csak hétfőn akart jön- j ni, de mert az öccse meg- i írta, hogy szombaton este : nagy bált rendez a kultúr- : ban a KISZ, inkább lemond- : ta a vasárnapi pesti rande- j vút s jött haza. Itthon • mégis csak a Somogyi Berci • ő, az orvostanhallgató, akit \ néhány év múlva doktor \ úrnak titulál még a tanács- I elnök is, ott fenn, Pesten \ pedig csak egy a sok vé- í konypénzű egyetemista kö- \ zül. I i És persze az is az igaz- ! ságho? tartozik, hogy régóta veszkölődött már a szépségesen kigömbölyödött Takács Mari után, de a lány — amikor karácsonykor utoljára idehaza járt — csak egy fitymáló ajkbiggyesz- téssel nyugtázta széptevését. Ezen már akkor fennakadt, sehogy sem értette, miért más, mint a többi lány, akik szíves-örömest fogadták közeledését s még a csóktól sem riadtak vissza, ka este a sötétben hazakísérte őket. Marit azonban egyszer sem sikerült a karjai közé kapnia, pedig hajtotta a vére, hogy egyszer úgy istenigazából megropogtassa darázs- derekát s a tenyerében érez- \ ze válla, karja gömbölyűsé- : gét. M ari is ott lesz — írta az öccse és igazat mondott. | Az esti bálon nem csak \ hogy megjelent a lány, de ’ pillanatok alatt körülötte szonbérbe, egyéni művelésre adják a tagoknak. A bajok gyökere ’ A jövedelemelosztás módja is változatos. A közös gazdálkodásba vont területeken, elsősorban részesművelést folytatnak vagy napibért fizetnek. Néhány tszcs példáján itt is bebizonyosodott, hogy az anyagi érdekeltség elvének alkalmazása — a sokféle százalékos elosztási mód — kedvezően befolyásolja a közös gazdálkodást. A nagyüzemi gazdálkodás fontos feltétele a közös alapok növelése. A csoportoknak összesen 125 millió forint értékű beruházott vagyona, 18 milliós üzemviteli tartaléka van. Az irányító szervek következetlensége miatt azonban a tszcs-k fele még nem létesített ilyen alapokat. (Borsod megyében 33 csoport zárszámadást sem készített.) A termelőszövetkezeti csoportok gyengeségének két fő oka: a termelőerők alacsony szintje és a termelés kedvezőtlen szerkezete. Az egyik legfontosabb feladat éppen ezért a tszcs-k céltudatosabb irányítása, a vezetés színvonalának emelése. Bács-Kis- kun megyében a könyvelés bevezetése javította a munkát. Csongrád és Pest megyében, az egymáshoz közel eső csoportok újabban közösen alkalmaznak agronó- must, könyvelőt. A szakvezetés erősítése mellett több. gondot kell fordítani a szer-; vezeti élet, a szövetkezeti de-; mokrácia kibontakoztatására.; Az ellenőrző bizottságok mun-: kájának gyengesége miatt sok] tszcs-ben alapszabályellenes, spekulációs tevékenység folyik. Ezt pedig azért sem: lehet tűrni, mert egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni. a célt: a tszcs-k, megbarátkozva a közös gazdálkodás elemeivel, saját elhatározásból lépjenek a társulás magasabb fokára, alakuljanak át termelőszövetkezetté. Gazdagodó ’■ szakszövetkezetek A szakszövetkezetek többsége három éve alakult. A SZŐ VOSZ irányításával működjek; tevékenységükben — főleg a szőlő- és gyümölcstelepítésben valamint a közös értékesítésben — évről évre erősödnek a szocialista elemek. Nagyüzemi szőlő- és gyümölcsterületeiket összesen négyezer holdon alakították ki. (Ez összes szőlő- és gyümölcsterületük 16,6 százaléka.) Az alapszabályban előírt 2— 4 százalék helyett összterületük 5,5 százalékán telepítenek szőlőt és gyümölcsöt. A kiskőrösi járásban két év alatt kétmillió forintról csaknem hatvan millióra emelkedett a közös vagyon. Fejlődik a közös munka. Táblás gazdálkodást a szántó- terület 70 százalékán folytatnak. A tagok tervszerű, folyamatos munkáját lehetővé teszi a rendszeres kész- ] pénzfizetés, és termővé for- I duláskor az alapszabályban A holnapra gondolva A Gazdasági Bizottság ‘határozata alapján — a többi megyékhez hasonlóan — július elsején megkezdi működését a közelmúltban szervezett Pest megyei Beruházási Iroda. Az új szerv a Pest megyei Tanács vb tervosztályának közvetlen irányítása alatt áll és főfelügyeletét az Országos Tervhivatál látja el. Sokrétű és fontos feladatkört kapott az iroda, melynek élére régi, tapasztalt szakembert állítottak Müller Endre személyében. A megyei tanács részére jóváhagyott beruházási tervben előirányzott beruházásokat bonyolítja le a programok alapján. A mező- gazdasági termelőszövetkezetek megbízásai szerint építési,
