Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-28 / 150. szám
19S4. JÜNIÜS 28, VASÁRNAP iwr me erei zfftrlaD A világon az első Versenyfutás, de hová? — Szándékok 1954. június 27-én este a moszkvai rádió híreiben néhány mondatos közleményt olvastak be: „A Szovjetunióban a szovjet tudósok és mérnökök befejezték az első ipari célokra szolgáló, atomenergiával működtetett villanyerőmű tervezését és megépítését. Az erőmű hasznos teljesítménye: 5000 kilowatt.” és eszközök — Megérdemelt első hely Tíz esztendő ÜD A világon az első atomerőmű üzembe helyezése: történelmi forduló. Az Egyesült Államok azzal „büszkélkedhet”, hogy megalkotta a világ első atombombáját, a Szovjetunió a világ első békés , atomlétesítményét hozta létre. A történet jóval korábban kezdődik. Ott, hogy a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák után az amerikai tudósok és katonai vezetők egy része elvakult gőggel azt hangsúlyozta: a Szovjetuniónak legalább tíz esztendő kell ahhoz, hogy utolérje az Egyesült Álla- molcat 'a nukleáris kutatásban. 1949 augusztusában azon-, ban a Japánban állomásozó amerikai repülőgépegységek egyik távfelderítő gépének műszerei erős radioaktivitást regisztrálnak. A hitetlenkedő tudósok és katonák végül kényszeredetten megállapítják: a Szovjetunió felrobbantotta első atombombáját. A tíz évből mindösz- sze négy lett... A Szovjetunióban 1947-ben kezdődtek meg nagy erővel a nukleáris kutatások, s mindössze két esztendő kellett ahhoz, hogy létrehozzák az atombombát. A szovjet kutatásoknak azonban nemcsak a bomba létrehozása volt a célja, hanem az atomenergia békés felhasználása lehetőségeinek kutatása is. A szovjet kormány az atombomba felrobbantása után javasolta, hogy a két nagyhatalom ne az atomfegyverek létrehozásában, hanem az atomenergia békés fel- használásában versenyezzenek. A felhívás azonban süket fülekre talált... Az Egyesült Államok változatlan erővel folytatta katonai kísérleteit, s semmiféle hajlandóságot nem mutatott, hogy megpróbálkozzék az atomenergia békés felhasználása útjainak keresésével. 00 Az atomenergia, mint békés eszköz sem veszélytelen. Nagyfokú körültekintés, az óvatossági rendszabályok maradéktalan betartása szükséges alkalmazásához. Ennek jelentőségét jól bizonyítják a bekövetkezett szerencsétlenségek. Az angol plutóniumgyárban, Windsca- leban felrobbant az egyik uránkemence, a radioaktív hamu és por belepte az egész környéket, több súlyos megbetegedés történt, s minden mezőgazdasági terményt meg kellett semmisíteni. Az USA- ban, a hanfordi gyár környékén a nádas és a benne levő állatvilág teljesen radioaktív, mivel a kellő szűrést nem tudták megoldani. Nem volt elég tehát a szándék, amely az atomerőmű létrehozására irányult, hanem műszaki problémák solcaságát kellett megoldani. A Moszkva melletti Ob- nyinszkban felépített erőmű egyben annak bizonyáéba is volt, hogy a szocializmus hallatlan tudományos erőforrásokkal rendelkezik, s képes rövid időn belül bonyolult műszaki feladatkomplexusok megoldására. Ma a világon mintegy harminc atomerőmű működik, többségük a Szovjetunióban, g ezzel — de nemcsak ezzel, hanem például a Lenin atom- jégtörő megépítésével is — a Szovjetunió szilárdan tartja vezető helyét. A nyugati hatalmak közül elsőnek Anglia — és nem az Egyesült Államok! — helyezte üzembe atomerőművét. 1956-ban avatták fel Calder Hallban, 92 MW teljesítménnyel. Az Egyesült Államokban csak 1957-ben került sor. az első békés atomteljesílmény üzembe helyezésére. Pittsburg mellett Shippingport- ban avatták fel az atomerőművet. Az atomerőmű elve n?gyon egyszerű: a hökicserélésen alapul. A reaktorban végbemenő magreakciókor hő szabadul fel. Ezt a hűtőfolyadék — legtöbbször víz, ritkábban olvasztott fém — veszi fel, de ezzel radioaktívvá is válik. Éppen azért közvetlen hasznosításra nincs lehetőség. Párhuzamos vezetékrendszerben keringő folyadéknak adja át tehát a hőt, amely így már nem radioaktív, s közvetlenül felhasználható a villamosenergia-termelő berendezések üzemeltetésére. E roppant egyszerű elv gyakorlati megvalósítása azonban korántsem volt egyszerű. A Lenin-díjas Kraszin, aki egyik vezetője volt az első atomerőmű létrehozásának, többek között ezt írja: „Az első atomerőmű szerkezete rendkívül megbízhatónak mutatkozott. Üzemeltetésének egész ideje alatt működésében egyetlen komolyabb zavar sem adódott. Igen biztonságosaknak bizonyultak a reaktor munkavégző csatornái is. amelyekben a nukleáris üzemanyagot helyezték el. Egyes csatornák annyi energiát termeltek, mint amennyi 320 tonna legjobb minőségű kőszén elégetésekor keletkezik — és ez hatszor annyi energia volt, mint amennyit a tervek előirányoztak. Az atomerőmű üzemeltetése továbbá azt is igazolta, hogy az erőmű a személyzet és a közelében élő lakosság egészsége szempontjából teljesen veszélytelen. Az atomerőmű az emberi egészség szempontjából teljesen veszélytelennek bizonyult.” 03 Tíz esztendő telt el az első atomerőmű üzembe helyezése óta. A tíz év hihetetlen fejlődést hozott e tekintetben is, elég utalni arra, hogy ma már néhány szovjet atomerőmű olcsóbban állítja elő az áramot, mint a hagyományos erőművek. A kezdetkor az atomerőművek termelte villamos energia jóval drágább volt, mint a hagyományos erőművekben előállítotté..; Nem véletlen, hanem az új, olcsó energiaforrások kutatásának következménye, hogy a Szovjetunióban ma már sorozatban építik a nagy teljesítményű atomerőműveket. 1964 elején helyezték üzembe a belojarszki és á novo- voronyezsi erőműveket. Előbbi száz, utóbbi 210 ezer kW teljesítménnyel dolgozik, s továbbépülve 200, illetve 365 ezer kW villamos energiát termel majd. Az eltelt tíz esztendő nemcsak az atomerőművek műszaki-technikai tökéletesedésében hozott hallatlan fejlődést, hanem új energiaforrások felfedezésében is. A dub- nai Egyesített Atomkutató Intézetben elmélyült munka eredményeként mind közelebb jutnak ahhoz a ponthoz, amelyet a tudományos világ még nagyobb jelentőségűnek tárt, mint az urán nyújtotta energia felszabadítását; az ellenőrzött termonukleáris reakció létrehozását. Az ellenőrzött termonukleáris reakció hihetetlen távlatokat nyit meg a magenergiák alkalmazásában. Véletlen-e, hogy itt, e területen is Kurcsatov, Szaharov, Tamm, Landau és más szovjet atomfizikusok irányításával a szovjet tudomány vezet? v Az eltelt tíz esztendő nemcsak tudományos eredményeket hozott. Tavaly megkötötték az első egyezményt, amely korlátozza a nukleáris robbantásokat, s a világ reménykedik: további egyezmények következnek. További egyezmények, s további békés sikerek, hűen ahhoz a naphoz, amikor a világon az első atomerőmű, Obnyinszk- ban működni kezdett, s az atomenergia termelte árammal világítani kezdtek az otthonokat meleg fénybe burkoló villanyégők. Kárpáti László Mi A tükör túlsó oldalán az antianyag -)- Van-e tükör világ -j- Létezik-e antigravitáció Az anyagi világ jelenségei örök törvényeknek vannak aláverve. A természet például nem tünteti ki a balt a jobbal szemben. Ennek a szimmetriának egyik érdekes megnyilvánulásával az elemi részecskék világában találkozunk. Nemcsak pozitív töltésű protont ismerünk, létezik ennek atomfizikai tükörképe is: a negatív töltésű proton, röviden antiproton. A negatív elektronnak pozitív töltésű párja a pozitron. Antiproton- ból, pozitronból és a többi anti részecskéből egy másik világot építhetnénk fel, szakasztott ugyanolyant, mint a miénk, de mégsem hasonlót. Ezt a különös világot antivilágnak. tükörvilágnak nevezte George Hamov, az ogyesszai születésű kiváló amerikai fizikus, a princetoni egyetem híres fizikaprofesszora. Alice kalandjai A tükörvilág látszatra hasonlít a miénkhez, csak fordítottja ennek, akár a tükörkép az eredeti tárgynak. Csaknem egy évszázaddal ezelőtt ezt-a témát dolgozna fel Lewis Ca- roll angol író Alice kalandjai és a tükör másik oldalán című fantasztikus regényében. Ha egyszer a tükör mögé juthatnánk, mint Alice, a regény kislány főszereplője, szervezetünk teljesen átalakulna, szívünk a jobboldalra kerülne. Gatnow világa természetesen nem ilyen egyszerű optikai esetet jelent, hanem atomfizikai természetűt. A természet tükörszimmetriája megengedi, hogy negatív protonokból, po- zitívronokból antiatomok épüljenek fel s ebből antianyag jöjjön létre s anti- anyagból csillagok, csillag- rendszerek keletkezhetnék. Egy ilyen tükörvilággal való találkozás a legszörnyűbb katasztrófát jelentené. A kétré’e atomból álló világ az érintkezés pillanatában kölcsönösen megsemmisítené egymást s a (Szegő Gizi rajza) másodperc tört része alatt teljes egészében sugárzássá alakulnának át. Ember és anti- ember kézfogása borzasztó nukleáris dobbanással járna. Anyag és antianyag „keverékkel” működtetett gép hatásfoka száz százalék lehetne, mert a kétféle anyag teljesen — salakmentesen — átalakulna energiává. Eddig a képzelet birodalmát jártuk és most nézzünk körül: lehet-e valóság Gamow világa? Antirészecskék Az 1932-es év érdekes fordulatot hozott az atomfizikában: felfedezték az elmé'eti- leg már régebben megsejtett első antirészecskét, a pozitív töltésű elektront. Először anti- elektronnak, később pozitronnak nevezték el. Több, mint 20 év múltán amerikai atomfizikusok mesterségesen állították elő a negatív töltésű protont, az antiprotont. Azóta valamennyi ismert elemi részecskének megtalálták vagy előállították ellenkező előjelű párját. A felfedezésekben nagy segítséget nyújtott az ismeretlen eredetű kozmikus sugárzás tanulmányozása, valamint az atomfizikai kutató- intézetek úgynevezett gyorsítóberendezései. A világtér jelenleg tanulmányozható részében esetleg létező antianyagról nincsenek bizonyítékaink. Sokáig úgy gondolták, hogy egy^ anticsil- lagot nem is lehetne lelep- j lezni, mert a fénye ugyan- j olyan, mint a rendes csillagoké. Ennek az a magyarázata. hogy a fény legkisebb, egységének a fotonnak nincs ellenkező előjelű párja, nincs antifoton — így egy antiosil- lag is közönséges fényt sugároz. Csak az utóbbi években ismerték fel. hogy a csillagok sugárzásakor keletkező atom- parányok egyikének, a neutrínónak van párja. Az antianyag csillagok antineutrf- nót sugároznak, csak éppen nincsen olyan berendezésünk, amely e rendkívül kis részecskét észlelni tudná. Egy neutrínó úgy szalad át a Föld testén, mint egy vuskagolyó a labdarúgókapu hálóján. Ha vannak is antianyag égitestek, egyelőre felismer- hetetlenek. Ha léteznének, akkor az ott élő anti-élőlények joggal nevezhetnének bennünket különleges anyagból készült világnak, mert csupán nézőpont kérdése, hogy mit nevezünk „rendes” anyagnak és értünk antivilá- gon. ök is joggal mondhatnák, hogy mi élünk a tükör túlsó oldalán. Egy halvaszületett ötlet H. G. Wells angol regényíró Az első emberek a Holdban című fantasztikus regényében szerepel egy cavorit nevű különleges anyag, amely megszünteti a Föld vonzóerejét. A cavorittal bevont űrhajó hajtóanyag nélkül röpíti utasait a holdba. Ebben a Wells-regényben szerepel először az antigravitáció ötlete. Igen sok tudósnak támadt az a gondolata, hogy ha az általunk ismert anyagból felépülő testek vonzzák egymást, akkor a rendes és antianyag között gravitációs taszításnak, kell fellépni. Az E'gyesült Ál- lámokban antigravitációs kutató laboratóriumokat építettek és milliókat költöttek arra, hogy megtalálják az- anti- gravitációval működő űrhajók elvét, megtalálják a vonzóerő árnyékolásának módját. A kísérleteknek csakhamar vége szakadt. Egy fizikus konferencián magyar tudósok hívták fel amerikai kollégáik figyelmét, hogy antigravitá- clóval űrhajózni nem egyéb, mint a délibáb kergetése. Minden idők egyik legnagyobb fizikusa Eötvös Lóránd hatvan esztendővel ezelőtt (nem is sejtve az antianyag ■ötletét) híres torziós ingáival igazolt egy érdekes természet- törvényt, a súlyos és a tehetetlen tömeg azonosságát. Ez a törvény az azóta született általános relativitás elmélet alapját képezi. Ha a súlyos és tehetetlen tömeg nem volna egybilliomod pontossággal .azonos, nem volna igaz a relativitás elmélet, és lehetne antigravitációval kirándulni a világűrbe.. Eötvös méréseit az 1930-as években Renner János, ma is élő Kossuth-díjás geofizikusunk még nagyobb pontossággal igazolta. Ez kizárja a gravitációs taszítás létezését. (Ez csak akkor lenne igaz, ha a súlyos és tehetetlen tömeg nem volna azonos.) Az antigravitáció az örökmozgó hamis ábrándjával együtt a tudomány lomtárába került. i i Gauser Károly „Szivárvány“ a Volgán A Volgán megjelent az első szovjet gyártmányú légpárnás hajó — a Raduga (Szivárvány). A próbaút sikeres volt* A Szivárvány számára ne!,, akadály a sekély víz, átrepül a homokzátonyokon és szükség esetén kilép a partra. Se-, bessége óránként 110 kilométer, de ezt tűi is haladhatja. A Krasznoje Szormovo gyárban épülő 50 férőhelyes, légpárnás hajó még ennél is gyorsabb lesz. MENŰ: szuperfoszfát, kálisalétrom Növénytermesztés tápoldatban csolni, ám a követ hiába locsolja az ember, azon nem él meg a növény. A Gornij szov- hozban külön agronómus és laboráns foglalkozik a kövekre telepített növények „étrendjének” összeállításával. A menü: szuperfoszfát, jcálisa- létrom, magnéziumszulfát... Mást kap az uborka .és mást a paradicsom. Reggelenkint az agronómus és a laboráns mintát vesz. a tápoldaitból, hogy megtudja, milyen anyagot szívott fel a növény, mit kell pótolni. A növény, akárcsak az újszülött, időről időre más-más táplálékot követel. Amikor még kevés a levél, j obijára nitrogén-műtrágyára van szüksége, ha viszont az a cél, hogy a gyökér jobban fejlődjék, a szár gyorsabban növekedjék, akkor foszfor-műtrágyát kell adagolni. Ha kevés a fény, több káliummal lehet segíteni a növényen, amikor megjelennek az első virágok, megint csak nitrogén-műtrágya áll az étrend élén. Minden egyes növény minTápoldatban termelt uborka den egyes fejlődési szakaszában más-más „ménüre” van szükség, s ezt el is lehet készíteni. Sőt, mi több: még a legkényesebb növények számára is olyan kedvező feltételeket lehet teremteni, hogy azok végül bővebben teremnek, mint a természetben. A hidroponikus termelésnek ez az előnye különösen fontos, amikor a mezőgazdaság bel- terjesítésérő! van szó. Ma a Gomij szovhozban a tápoldatok jóvoltából, évi három-négy termést takarítanak be. Ez azt is jelenti, hogy már el tudják látni friss zöldfélével, a környékbeli üdülőket. A Gornij szovhozban a hidroponikus termelést a melegágyakról több ezer négyzet- méternyi területén kiterjesztették a szabad ég alatt termesztett növényekre is. A földet alacsony betonközfalakkal parcellázzák fel, egy-egy jövendő medence alját alaposan ledöhgölik, majd polietilénnel vonják be. A melegházakat teljesen gépesítették: az ügyeletes csak megnyom egy gombot, s a tápoldat már ömlik is a parcellákra. Nemsokára gombnyomásról sem lesz már szó: óramű helyettesíti majd az embert. Az természetesen automatikusan adagolja majd ^ tápoldatot. A berendezés működtetése programozható lesz: ha egyszer a gép megkapja a napi feladatot, bezárhatják a melegházat, újiabb munkáskezek szabadulnak fel. Az ősi krími hegyek nyúlványai a Fekete-tengerig érnek. A keskeny parti sávot üdülők, szanatóriumok foglalják el. Élvezik a déli napot, a tengeri levegőt, az ízletes kosztcf. És persze jóízűen fogyasztják a messziről szállított sok zöldfélét és gyümölcsöt. A keskeny parti sávon ugyanis kevés a művelésre alkalmas terület... Jalta környékén, a hegyoldalban vannak a Gornij szov- hoz földecskéi. Hogy hány hektárnyi területen, azt már csak azért is nehéz lenne megmondani, mert ezeket a földeket csak négyzetméterekben mérik. S jobbára még ezeken a négyzetmétereken is csak kő található, a meleg- házi növényekre kilométerekről kel,lett a földet hozatni. Aztán valakinek eszébe jutott, hogy meg lehetne próbálkozni a hidroponikus termeléssel, a tápoldatokba telepített növények termesztésével. A hagyományos talajon termő növényt elegendő meglő-
