Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-28 / 150. szám

vrm.« ivccre« <rJtirlm» 1964. JÚNIUS 28. VASÁRNAP „Félidő“ a makádi Új Élet Tsz-ben Egy brigádvizsgalat tapasztalatai A makádi Üj Élet Termelő­szövetkezetet a ráckevei járás leggyengébb gazdaságának tartják. Tavaly egymillió­nyolcszázezer forint mérleg­hiánnyal zárta az évet. Az állam azonban a makádiak segítségére sietett: a gazdál­kodás folyamatosságának biz­tosítására jelentős pénzössze­get adott. A járás vezetőd is a szövetkezeten tartják a sze­müket, s amikor szükséges­nek látják, segítenek. Ezt cé­lozta a napokban lezajlott vizsgálat is, amelyben a pénzügyi szakembereken kívül a járási tanács elnökhelyette­se, a megyei mezőgazdasági osztály vezetője és főagroaó- musa is részt vett. Hol tart ina, fél évvel a zárszámadás után és fél év­vel a zárszámadás előtt a szövetkezet? A pénzügyiek a tervet, a bevételi és kiadási előirány­zatok teljesítését vizsgálták, a mezőgazdasági szakembe­rek a határt járták végig. Az alapos vizsgálat után a bri­gád tagjai előtt nyitott könyv a szövetkezet gazdálkodása. Mit ígér a határ? A jövedelem alakulásában ma még legnagyobb szerepe a növénytermelésnek van. A közelmúltban tisztázódott csak, hogy tokozottadban fej­lesztik az állattenyésztést. A növénytermelésre a külter- jesség a jellemző: nagy kalá­szos terület, kevés kapás, cse­kély kertészet. Az itteni vi­szonyokat figyelembe véve bíztató, hogy a hétszáztizen- hat hold kenyérgabona „hoz­za" a tervezett átlagot. Ta­valy a gyenge kenyérgabona­termés miatt csaknem egy­millió forinttal csökkent a bevételük. Figyelembe véve a termelési adottságokat — a gyenge talajerőt, a kevés munkaerőt —, jó eredmény- . nek számít az, hogy a ter­mésátlag megközelíti a tíz mázsát. Az őszi árpa — amelyből 150 holdat vetettek — legalább egy mázsával ke­vesebbet ad a tervezettnél. Hogy a terméskiesést pótol­ják, meghagyták — a járás vezetődnek javaslatára — az őszi takarmánykeveréket. így a tervezett mennyiség árpából is meglesz. A kapások közül a 200 hold napraforgó és a hatvan hold cukorrépa rekordtermést ígér. Ösztönző jövedelemelosztás bevezetésével sikerült ezek művelését biztosítani. A ku­korica azonban csak abban az esetben adja meg a ter­vezett 15 mázsás májusi mor­zsolt termést, ha a megkésett kapálásokat elvégzik. Különö­sen fontos a mielőbbi kapá­lás azokon a területeken, ahol tavaly napraforgó voll». A gépállomás kombájnokkal takarította be a termést, s annyi magot elszórtak a gé­pek, hogy inkább a naprafor­gót lehet fő vetésnek tekin­teni. Ha pár napot késleked­nék a kapálással, úgy a bu­ján fejlődő napraforgó „meg­fojtja” a kukoricát. Borsóból, főként a ritka vetés miatt, mintegy hárommázsás ter­méscsökkenéssel kell számol­niuk. Fejlődik az állattenyésztés Egy esztendeje annak — azóta van új vezetőség a szö­vetkezetben —, hogy tervsze­rű munka indult meg az állat- tenyésztésben. Ennek mutat­koznak is az eredményei. Je­lentősen fejlődött a juh-, a szarvasmarha- és a sertésál­lomány. Üj emberek kerültek gondozónak az állattenyész­tésbe, akik becsülettel meg­állják helyüket. Itt is első­sorban az ösztönző jövedelem- elosztásnak köszönhető, hogy javulnak az eredmények. A tehenészetben például túltel­jesítik a tejtermelési tervet. Bár szépen fejlődött az ál­lattenyésztés, a korábbi mu­lasztásokat nem sikerült egyik napról a másikra helyrehozni. Ügy tűnik, hogy a tervézés­nél derűlátók voltak, s ez most nehéz helyzetbe hozza a szövetkezetét. Hatvan szarvas- marhát kívántak meghizlalni, ugyanakkor alapanyag csak ennek felére volt biztosítva. RESZKESS KÁRTEVŐ! múlik, a gabonaféléké pedig ^ azon, hogy idejében sike- ^ rül-e betakarítani. A vizsgá- ^ lat során azonban nyugtaid-j nító jelenségekkel is talál- $ koztak. Az egyik ilyen: sok ^ kívánnivalót hagy maga után ^ a munkaszervezés. A szövet-^ kezet elnöke — Balogh Já-$ nos — rendkívül mozgékony, ^ lelkiisfneretes ember, aki szí- ^ vét adja a tagság boldogu- ^ lásáért. Nincs azonban —^ vagy legalábbis kevés — ^ nagyüzemi tapasztalata. A ^ szakemberektől kevés segít- ^ séget kapott. Most érkezett^ a szövetkezetbe Lemberko- 4 vies Viktor, aki tapasztalt 7 szakember. Tőle sokat vár- ^ nak. ‘j A munka dandárjában egy- ^ re nagyobb probléma a mun- 4 kaerőhiány. Sok az idős tag, j akik nem bírják a zsákot, a $ nehéz fizikai munkát. S a fia- 'j talok közül többen csak im- ^ mel-ámmal vesznek részt a ^ közös munkában. Nagyon ^ sok erőt leköt a családi művelésbe adott szőlők gon­dozása is. A szövetkezet ve­zetői ezekben a napokban az üzemekbe járó munká­sokkal beszélgetnek, segítsé­güket kérik az aratáshoz. Bár ezzel egy kicsit megkés­tek, de minden ember nagy segítséget jelent, akit meg tudnak győzni. A legnagyobb gondot azonban a tagság mozgósítására kellene fordí­tani. Felkeresni a ki-kimara- dozókat, beszélni a tagok­kal, hogy a nyári időszak­ban mindenki vállaljon töb­bet a közös gondokból. Él­jenek az anyagi ösztönzés eszközeivel: tegyék érdekelt­té a tagokat, hogy minél többet és minél jobban dol­gozzanak. A végső tapasztalat A bizottság tagjai össze­gezték tapasztalataikat. Is­merve a makádi tsz korábbi gazdálkodását, szerintük je­lentősen fejlődött a szövet­kezet. A „félidőnél” minden lehetőség megvan ahhoz, hogy kilábaljanak a nehézségekből, s megváltozzon a vélemény a ráckevei járásban a szö­vetkezetről. A bizonyítás idő­szaka azonban még hátra­van, s ez az időszak sem­mivel sem lesz könnyebb, mint az eltelt hat hónap. Mihók Sándor A vezetők igyekeznek besze­rezni a hiányzó huszonnyolc szarvasmarhát, de ez nem sok reménnyel kecsegtet. Ma már előre vetíti árnyékát, hogy a szarvasmarha-hizlalásban mu­tatkozó lemaradás miatt mintegy 60 000 forint károso­dás éri a szövetkezetét. A sertéshizlalásban ugyancsak az alapanyaggal van baj: mintegy nyolcvan süldő hiány­zik a négyszázas hizlalási terv teljesítéséhez. Itt azonban még van remény arra, hogy besze­rezzék a hiányzó süldőket, vagy maguk neveljenek. Az állattenyésztésben mutatkozó nehézségek ellenére is elisme­résre méltó a fejlődés, s he­lyesen cselekszik a szövetke­zet tagsága, amikor a megkez­dett úton kíván tovább ha­ladni. Mit mutatnak a számok? A bevételi és kiadási terv felülvizsgálata során megál­lapították a pénzügyi szak­emberek, hogy mintegy há­romszázezer forint a „mérleg­hiány”. A figyelmeztetés ide­jében jött, mert napjaink­ban még nagyon sokat tehet­nek a szövetkezet vezetői és tagjai azért, hogy „el­tüntessék” a háromszázezer forint hiányt. No, nem va­lami pénzügyi „ügyeskedés­re” gondoltak a brigád tag­jai, amikor ezt javasolták a szövetkezet vezetőségének. Meg kell termelni a három- százezer forint értéket. Erre minden lehetőség meg is van. Húsz hold uborkát — amelyet korábban nem terveztek — a takarmánykeverékek után elvetettek. A vezetőség úgy határozott, hogy negyven hold muhart is vetnek, amelynek a magját értéke­sítik. A napokban munká­ba állnak a traktorok, hogy harmipc hold mustárt vesse­nek ugyancsak magtermelés céljára. A káposztapalántá­kat felnevelték, s a napok­ban elültetik. Ez is jelen­tős jövedelmet hoz, Nem késő még, helyre lehet bil­lenteni az egyensúlyt. A vizsgálat során beha­tóan elemezték a járás szak­emberei a tsz helyzetét. Óva­tosan becsülték a termésát­lagokat, s ez indokolt is. Kint van még a határban a termény. A kapások ter­mése a további művelésen Kezdődik az általános aratás Eddig 70000 holdról vágták le a gabonát ki ISMERETLENSÉG HATARÁNÁL A nagyfrekvenciáj u villa­mostérben való fényképezés módszere, amelyet a szovjet Kirlian feltaláló házaspár dol­gozott ki, csodálatos jelensé­gek feltárását tette lehetővé. A feltételek vizsgálata során kitűnt, hogy a lefényképezett tárgyak, különösen a növé­nyek, villamos szikrákból álló fényes koronával rendelkez­nek. Ez a fény nem függ a légköri viszonyoktól. Minden növénynek sajátos korona-for­mája van. A fény intenzitása a növény állapotától függ. A nagyfrekvenciájú villa­mos térben való fényképezés módszerével sikerűit például a beteg növények levelét meg­különböztetni az egészséges növényétől, noha látszólag a levelek azonosak voltak. A Kirlian-házaspár sokszáz felvételt készítve megállapí­totta, hogy valamennyi nö­vény, a gyermekláncfűtől a fenyőig, ionizáló mechaniz­mussal rendelkezik. Ez a mechanizmus az anyagcseré­vel kapcsolatos. Öntözéses gazdálkodás — tűzoltófecskendővel Ilyenkor, aratás táján meg­vizsgálják mindenütt a tűz­oltószereket, rendben van- nak-e, hogy ha felröppen vala­melyik asztagra, magtárra a vörös kakas, megvédhetik-e tő­le a kenyérnek valót? Annak is most van az ideje, hogy a gazdasági épületek tűzbizton­ságának utána nézzenek. Ez a dolga minden faluban a tűz­védelmi bizottságnak, amely azután néhol épületes dologra jön rá vizsgálat közben. A da- basi járás községeiben pél­dául megállapították, hogy a szerfás istálló épületek közül csak minden másodikat látták el villámhárítóval, a vak vé­letlenre bízva, elkeriili-e a mennykő ezeket az egyébként is gyúlékony építményeket. Sári tűzoltószertára romos, ennek ellenére a szerek egy részét a düledező épületben tartják. De legalább nem használják másra, mint ahogy például a kakucsiak, akik egy Csaknem 7 millió forint kártérítés a gépjármű szavatossági biztosításra hat hónap alatt Esedékes a második félévi biztosítási díj országos viszonylatban azon­ban kedvezőnek lehet ítélni az időjárást. A múlt évben mintegy 10 millió forint kártérítést adott az Állami Biztosító a gép­jármű szavatossági biztosítás alapján. Az idén sajnálatosan növekedett a gépkocsi-balese­tek száma, s már az első hat hónapban csaknem 7 millió forintot fizetett ki a biztosító. A magánautók kötelező sza­vatossági biztosításának má­sodik díjrészlete július else­jén esedékes, s július 31-ig pótlékmentesen fizethető be. Azokat a gépjárműveket, amelyeknek tulajdonosai a díj befizetését nem tudják igazolni, az előírt határidő el­telte után a rendőrség kitilt­hatja a forgalomból. (MTI) háromrészes tűzoltólétrát va­lami építkezéshez kölcsönöztek ki a szertárból, s közben úgy összetörték, hogfí még a da­rabjai sincsenek [sehol. Fels őpakony ban pedig a helybeli tsz a községi tanács­elnök tudta nélkül a lajtfecs- kendőt vette kölcsön. Szintén építkezésnél használták — mészoltásra, és olyan szakér- 1 elemmel bántak a fecskendő­vel, hogy négy szívótömlője közül kettő használhatatlanná vált. Azt pedig, hogy a másik két szívótömlő épen ma­radt-e, nem lehessen tudni. Ugyanis mészoltás után ez a kettő a szűrőkosárral együtt szőrén-szálán eltűnt. Érthető tehát, ha'most, ami­kor a járási tanácsülés a já­rás tűzvédelmi felkészültségé­vel foglalkozott, . vizsgálatot rendelt el annak megállapítá­sára, hogy a történtekért sze­mély szerint ki felelős, mert az okozott kárt annak meg kell téríteni. Addig is figyel­meztetésben részesítette a két község vb-elnökét. Hasonló figyelmeztetést ka­pott az Örkényi tanácselnök. Ott ugyanis a községi tanács titkára a szántóföldre vezé­nyelte az önkéntes tűzoltók egyik fecskendőjét és a krumplivetést locsoltatta vele. igaz, locsolás után a fecskendő épségben visszakerült a szer­tárba, nem esett benne sem­mi kár. A tanácstitkár krump­lijának meg egyenesen hasz­nált az öntözés. A háború elhárításának lehetőségéről a háborúk elkerülhetetlenek, mert az imperializmus raga­dozó természetű, hódításokra törekszik és ezért a háború el­hárításáról beszélni illúziókal szül, lefegyverzi a népeket Másrészt azt állítják, hogy az imperializmus papírtigris és ereje korántsem olyan nagy. mint amilyennek hirdetik Mindkét állítás — azonkívül, hogy egymással ellentétes — egyben hamis is. Az első állí­tás az imperializmus erejét mindenhatónak tekinti, ami el­len nem lehet semmit tenni. Nem veszi figyelembe, hogy jóllehet, az imperializmus ter­mészete valóban nem válto­zott, de radikálisan megválto­zott a helyzete és a világban betöltött szerepe. Amíg az im­perializmus befolyása volt a döntő a világesemények mene­tére, a háborúkat valóban nem lehetett elhárítani. De ma már az imperializmus mindenhatósága a múlté, az ellene harcoló erők tábora nagyobb és ami különösen fontos, ezeknek ereje állandó növekedésben van. Ilyen vi­szonyok közepette azt hirdet­ni, hogy amíg imperializmus van, a háborúk elkerülhetetle­nek, egyértelmű a fő ellenség erejének túlbecsülésével, a szocializmus és a béketábor borúra spekuláló imperialista körök és azok ideológusai egy­részt a szocializmust vádol­ják a nemzetközi feszültségért, másrészt olyan nézeteket is hirdetnek, hogy a háborúk az „örök” emberi természetből fakadnak és amíg ember él á földön, mindig is lesznek. Annál megdöbbentőbb vi­szont, hogy a kommunista mozgalomban is akadnak olyanok, akik a közösen elfo­gadott állásponttól eltérő né­zeteket hirdetnek ebben a kér­désben. A Kínai Kommunista Párt vezetői által hirdetett né­zetekről van szó. Nincs lehe­tőség arra, hogy e szerteágazó és bonyolult probléma vala­mennyi összetevőjét elemez­zük, s így csupán arra szorít­kozhatunk, hogy két fő prob­léma vizsgálatára koncentrál­junk. Az egyik legfontosabb kér­dés a háború elhárítása lehe­tőségének megítélése. A balol­dali, álforradalmi nézetek hir­detői meglehetősen ellentmon­dásos válaszokat adnak a kérdésre. Egyrészt azt állítják, hogy amíg imperializmus van, döntené a civilizáció legfőbb központjait, száz- és százmil­liók halálát okozná. Ezért a termonukleáris katasztrófa el­hárítása nélkülözhetetlen fel­tétele mindennemű haladás­nak és a szocialista világforra­dalom győzelmének olyan for­mában, amely legjobban meg­felel a népek érdekeinek. Másrészt a kommunista pár­tok abból indultak ki, hogy a világban lezajlott történelmi jelentőségű változások ered­ményeképpen az erőviszonyok gyökeresen megváltoztak a szocializmus és a béke javára, ami megteremtette a háború elhárításának lehetőségét. Ez a két körülmény: a háború elhárításának szükségszerűsé­ge és lehetősége szorosan ösz- szefonódik egymással és együttesen alkotja a kérdés helyes megközelítésének alap­ját. A háború elhárításának le­—-----hetőségét hirdető m arxista tétel napjaink leg­fontosabb elméleti, politikai és gyakorlati kérdésévé vált. Az nem meglepő, hogy a há­A második vuagnaborut at­— ----------- élt nemzedék t udatában még elevenen él annak minden szörnyűsége. De a háború réme nemcsak a múltból kísért, hanem még ma. is fejünk felett lebegő ve­szély. Korunk fő kérdése: ké­pes-e az emberiség megszaba­dulni e fenyegetéstől és van-e lehetőség arra, hogy a hábo­rút, a történelem évezredes „útitársát” száműzze az élet­ből. A nemzetközi kommunis­ta mozgalom közösen elfoga­dott dokumentumai egyértel­műen igennel válaszolnak er­re a kérdésre és kimondják: megvan a lehetősége annak, hogy az emberi akarata jó­zan ész győzedelmeskedjék, a rombolás erői felett. Ez a következtetés nem va­lamiféle jóakaratú felbuzdu­lás alapján született, hanem korunk tudományos elemzésé­ből fakad. A kommunista mozgalom e tétel kidolgozása során figyelembe vette a hadi- technikai eszközök területén bekövetkezett mélyreható mi­nőségi változásokat, azt, hogy egy nukleáris háború romba­Az elmúlt másfél-két hé­ten lényegében az ország egész területén megtörtént az idei aratás „főpróbája”: a homokos, szikes, sülévé- j nyes talajokon kasza alá í érett az őszi árpa, helyen- j ként pedig a búza aratá-; sát is meg kellett kezdeni.! A már learatott táblák terű-! letét a Földművelésügyi Mi-! nisztérium illetékes szakem-! béréi körülbelül 70 000 hold-! ra becsülik, ami az aratás-! ra váró gabonának nagyjá-: böl mintegy 2—3 százaléka.; Az „igazi” aratást,' a nagy j munka általános kezdetét; körülbelül szombat-vasárnap- j tói lehet számítani, tehát! nagyjából egybeesik a ha-! gyományos Péter-Pál nap-! pal. Ha az idő kedvező lesz ! ma a kombájnok és aratógé-í pék többsége már a földe-! ken dolgozik. Az őszi árpa \ aratásával — mint a mi-; nisztériumban hangsúlyoz-; Iák — a rendelkezésre állói gépek meg tudnak birkózni, j A kézi kaszát á búza és a! vozs takarítására tanácsos! tartalékolni. Az utóbbi időszak gya- í kori, s legtöbbször viharos! esőzései miatt a közvéle-! mény bizonyos fokú aggó- \ dalommal tekint az idei ara-j tás elé. A Földművelésügyi j Minisztériumban rámutattak;! igaz ugyan, hogy az esők, a; viharok megnehezítették a < munkát, sőt helyenként te-! temes károkat is okoztak, ■ fjj növényvédőszerrel — DL—5-tel — poroz a kiskunlacházi Petőfi Tsz burgonyatábláján Darányi András, a szövetkezet traktorosa. A porozás után néhány órával elpusztul a fa­lánk hernyó és a rajzó bogár

Next

/
Oldalképek
Tartalom