Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-26 / 148. szám

Jtl n fr ti i k, a PANCSOLÓ „Pancsolót ké­szített a Gyom­rot Építőipari Ktsz a helyi böl­csödének __’’ — ad tuk hírül la­punkban. Öröm ez a gyermekeknek — de sajnos, üröm is vegyült bele. A pancso­lóba a pincéből vezették ki a vi­zet, de a frissen lefektetett csö­vekre csak rá­szórták a földta­karót, s nem döngölték le kel­lően. A földhányás meg­süppedt, s a cső körül olyan hézag támadt, amelyen ke­resztül vígan kikandikálhat­tak a pincéből, s amelyen át a nagy esők után bezú­dult a víz, elöntötte a pin­cét, tönkretette az ott tá­rolt burgonyát, zöldséget. Ennek a pincében berende­zett külön pancsolónak a bölcsődések egyáltalán nem örülnek. Ám a vezetőnő hiába megy panaszra az építőkhöz, ígéreten és hi­tegetésen kívül egyebet nem kap... <k. g.) — Ünnepélyes összevont évzárót tart ma délután a járási pártbizottságon az egy­éves marxista—leninista esti iskola monori és gyömrői csoportja. — A Magyar Testneve­lési és Sportszövetség Mo­nori Járási Tanácsa szomba­ton teljes ülést tart — ahol a sportmozgalom tömegesíté­sét célzó néhány intézkedést vitatnak meg. — Majdnem halálos bal­esetet okozott a játék. A Földvári-tanya közelében — társai biztatására, fogadás­ból — a villamosvezeték vasoszlopára mászott Har­minc Pál 14 éves tanuló. A vezetéket meg akarta fogni, de az áram még a vezeték érintése előtt átszaladt a gyermek testén, aki az osz­lopról lezuhant. Súlyos égési és zúzódási sebekkel a Sza­bolcs úti kórházba szállítot­ták. — Termelői igazolvány nélkül kukoricát árult. a monori piacon Plesovszky Sándor (Monor, Cinka Panna u. 1.). 150 forintra bírságol­ták. M0N0R«VD)ÍD Pl S T MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM 1964. JÜNIUS 26, PÉNTEK Aratnak a Vecsési Állami Gazdaságban A monori Új Élet Tsz-ben a jövő héten kezdik hírünk AZ ORSZÁGBAN „Üllőn is aratnak” cím­mel képriport jelent meg a Népszabadság tegnapi számának első oldalán. — Villám csapott 23-án éjjel a 10-es számú vasúti őrházba. A megsebesült Ma­szel Pál vasúti őrt súlyos állapotban vitték kórházba a mentők. — Fogarasi József járási tanácstag szombaton este 6 órakor tartja első félévi be­számolóját Vecsésen, a felső­telepi iskolában. MAI MŰSOR Mozik Monor: Hogyan lettem vezér- igazgató (széles). Vecsés: Vigyázat, feltaláló (széles). Az elmúlt hét péntekjén megkezdték az aratást a Ve- csési Állami Gazdaságban. — A gazdaság területén 1030 hold gabona vár beta­karításra, ebből búza 180, ár­pa 298, rozs 424, tavaszi ár­pa, zab pedig 128 hold — tá­jékoztat bennünket Pekári elvtárs, az üzemegység veze­tője. — A kalászosok betakarí­tása teljes egészében kom­bájnnal történik. Az év elején nagy gondot fordítottunk a gépek rendbehozására. Ez megmu­tatkozik a mostani munkák­nál: minden gép üzemképes! — mondja Babály Vilmos, a gazdaság gépműhelyének ve­zetője. Most fejezték be a szalmalehúzó készülék elké­szítését, amelyet két szuper Zetorral fognak vontatni, hogy minél könnyebb és gazdasá­gosabb legyen a kombájnszal­ma betakarítása. — Medárd meghozta a bő­séges esőt, amely most már nagyon akadályozza az aratá­si munkálatokat. Eső miatt naponta 3—4 órát kell állani, amíg az árpa- és a lucerna­betakarítást ismét folytatni tudjuk. Most már elég az esőből! — mondják a gazdaság veze­tői. Befejezték a bonsó szedé­sét, a 110 holdnyi területen most folyik a tarló hántása. Szedik az újburgonyát 50 holdon. A burgonya egy ré­sze exportra megy, más ré­sze pedig hazai eladásra. Nagy problémát okoz a gaz­daságnak, hogy a kereskede­lem nem veszi át a parázs burgonyát és így a piacokon kell kisebb tételekben el­adni. ★ A monori Űj Élet Tsz ve­zetősége gyakorlatban is rá­tér a nagyüzemi gazdálkodás módszereire és ahol csak le­hetséges, gépesíti a munkát. A gépesítés természetesen pontos munkaszervezést és fegyelmet követel, hogy sem a gépek, sem az emberek se­hol feleslegesen időt és ener­giát ne fecséreljenek. A cél­tudatos munka eredménye, hogy a tsz 350 hold kukori­cája, valamint a háztáji ku­koricaültetvényeket már kétszer ekekapázták, kétszer kultivátorozták (tavaly ilyenkor még 300 hold volt kapálatlan). Valamennyi rét, továbbá a lucerna második kaszálása megtörtént; a begyűjtés, szál­lítás, kazalozás az aratás megkezdéséig be is fejeződik. Ez a munka is — a kaszálás­tól, a rendgyűjtésen, felra­káson és szállításon át — tel­mától vecsésen vetítik a vigyázat, feltaláló! című filmet, amelynek egy jelenetét mutatja be képünk KÉT EMBER VESZEKSZIK. Teherautó kellene. A vecsési kirendeltségvezető fiatalasz- szony nem vitatkozik. Kocsit kértek, s nem magyarázatot. Nem ők az egyetlenek, akiknek kell a szállító jár­mű. Milyen helyzetjelentést adhatunk ma az Autóközle­kedési Vállalat működéséről? Maradjunk az iménti hely­színen. — Nincs elég kocsi? — Hét Csepele van Vecsős­nek — ennyi az egész! S ké­ri a gazdaság, az ipar. Az Autóközlekedési Válla­lat Pest megyei forgalmi fő­nöke is megállt itt, Vecsésen — harmadmagával. Kapóra ahhoz, hogy az asszonynak jó hírt mondjon: — Most már elárulhatom: tán a jövő hónap elején, vagy a következő elsején tizenöt kocsit idevezénylünk. — Honnan? — kérdem most már én. — Vannak telepeink, mint ez is, s több helyre kocsi­oszlopot vezényeltünk. Így állomásozik egyik Taksony vidékén. Őket csatoljuk ide. A fiatal diszpécsernő ez­után könnyebben sakkozhat több járművel. Nem mond­hatni mindegynek, hogy az új starthelyet talált kocsik kisjavításával, esetleges szemléjével nem kell Pestre és visszagurulni, teher nél­kül, haszontalanul. Itt van ember és készül a hozzávaló hely... A vecsési kis szerelő na­gyon fiatalnak látszik, de a műszak megyei üzemfőnöke, a hatvanat közelítő Zsugán Antal igen becsüli. Ez pedig oly biztos és pontos mérce, mint a borfokoló. * A FÖNÖKI TRUPP tovább­tart Monor felé. Közben sem telik hiába az idő. — Hány kocsi fut? — A megyében? Ezerhar­minc. Na, de javításra, vizs­gálatra mindig számolni kell. Vegyük hozzá az autók átlag­korát: túl vannak életük de­lén. — Már pedig sok múlik azon. mennyire működésbiz­tosak. — Ezért akarjuk most dű­lőre vinni az „egy kocsi, egy pilótát”. Egyazon ember a na­pi 12—16 órát a maga „jó­szágával” járja. Így majd ügyel rá, hogy baj ne legyen vele, mert ha áll a kocsi, nincs pénz! Biztos, hogy hosszabb éle- 'ű és megbízhatóbb járású !esz így a „TEFU”-park. * ŐSZ ASSZONY nagy agili­tással kiabál a telefonba: — Egyperegyes jelentkezem az egyperkilencnek, az ötös frekvencián! Az URH-lánc jól működik és már jegyzi is Budapest a monori szöveget. — A napi jelentést diktá­lom. Tizenhat kocsiból tizenöt szerződéssel lekötött, egy ese­tenkénti. Három gumikerék hiányzik... — Mi újság, Tűróczi mama, nincs kerék? — Egy pótkocsi maradt benn javításon. Arról le­szedtünk hármat, s felraktuk a többire, hogy legalább azok fussanak. Végszóra jelzik a monori diszpécser-asszonynak, hogy az egyik gépes kocsi is leáll. Rossz a külső gumija, csere nincs. Ez már a társaságban álló anyaggazdálkodási cso­portfőnök reszortja. Haár Bé­la idős és gyakorlott főköny­velő-típus, nagyon nyugodt és nagyon halkszavú ember. — Egy héten kétszer jár a kocsi, amivel a rossz hol­mikat összeszedjük, a javí- tottat visszaszállítjuk. — Késik? — Nem, a járat pontos. Holnapra itt lesz a javított gumi is. Azért kiderül, hogy az eset­nek nagyonis konkrét oka van. Régebben megengedték, hogy a környékbeli gépállo­mási, vagy ktsz-beli vulkani- zálóban hozzák helyre az esett hibát. Egy-két nap alatt meg is voltak. Most, hogy megalakították az AKÖV köz­ponti javítóüzemét, megvon­ták ezt az engedélyt. Bizony 8—10 napba telik, míg vi­szontlátják a pneumatikot. Cserére adható tartalék nincs elegendő, s így a letiltás ép­penséggel káros! Tóth György A „Ki minek a mestere?“ kiállításon láttuk ezt a második díjat nyert akkumulátortöltőt, minia­tűr tv-antennát és a gépkocsi első hídjának modelljét (Foto: Péterffy) A kultúra hete Gyömrőn Vasárnap: megnyitó Mányaréten — Két kiállítás Opereltest Jelenleg a sürgető mezőgaz­dasági munkákon kívül — amelyeket bizony nem a leg­kedvezőbben befolyásol az időjárás — talán a legtöbb szó községünkben a gyömrői kulturális napokról esik. A halványzöld plakátok előtt emberek állnak, válogatják: mit érdemes megnézni a hét dús programjából. Ez az első ilyen jellegű rendezvény a községben és így bizonyos mértékig vizs­ga jellegű. Egy héten keresz­tül vizsgázunk szervezésből, propagandamunkából, vendég­szeretetből; abból, hogy meny­nyire vagyunk képesek ilyen nem kis feladat kultúrált megoldására. Ez nem lehet egyetlen intézmény, szerv munkája, mint ahogy nem is az. A befejezése mutatja majd meg, mennyiben sikerült köz­ségi üggyé tenni a kultúra he­tének megrendezését; de any- nyit máris elmondhatunk, hogy a művelődési ház ebben a munkában több segítséget kapott a község intézményei­től, társadalmi szervezeteitől mint eddig. Vasárnap a mányaréti meg­nyitó ünnepélyt megelőzően a vecsési tűzoltóegyesület nép­szerű zenekara köszönti köz­ségünk lakóit és a községi tanács épülete előtt térzenét szolgáltat­nak az ott gépkocsira szállók szá­mára. A Mányarétre kilenc órától viszik ki a gépkocsik az ér­deklődőket. Az ünnepély be­fejezése után gondoskodás tör­ténik arról, hogy mindenkit haza is szállítsanak. Kinn a rendezvény helyén büfét állí­tanak fel. A várnapi napon még két igen érdekes programra kiváltjuk fel­hívni a figyelmet. Délután két kiállítás is nyí­lik a községben. Az ifjúsági otthonban nyílik a múzeum­baráti kör régészeti kiállítása, amely hosszú hallgatás után ismét bizonyítéka lesz annak, hogy a gyűjtőmunka nem szűnt meg községünkben, új leletekkel gazdagodott a régé­szeti anyag. A művelődési házban megnyíló képzőművé­szeti kiállítás Pál Mihály és Szabó Edit munkáiból mutat be. A nap méltó befejezése lesz az Egyesített Tiszti Iskola ze­nekarának operettestje, ame­lyen a községünkben már is­mert és első bemutatkozásán nagy szeretettel fogadott zene­kar ismét szeretné a legjob­bat nyújtani. Furuglyás Géza Sülyi mozaik Sok boldogságot Takács Lajosné sülyi tsz- tagnák több mint egy éve el­hunyt a házastársa. A mindig vidám, életrevaló és még nem idős asszony egyszeriben egye­dül maradt. A bánat és a ma­gánosság hetei, hónapjai után most új élettársra és új ott­honra talált. Takács Lajosné csaknem tizenöt évig volt tagja a ter­melőszövetkezetnek. Ez idő alatt mindig becsülettel helyt­állóit, bármilyen posztra tet­ték. Most, hogy távozik kö­rünkből, megérdemli, hogy ön­feláldozó munkásságáról, sze­mélyéről elismerőleg nyilat­kozzunk. Három évig — viszontagsá­gos időben — párttitkára volt a tsz-nek. Mint vezetőségi tag gyakran bátran felszólalt az üléseken és véleményét soha­sem rejtette véka alá. Akkor sem hagyta el nyugalma, amikor könyörtélen igazmon­dásáért és törhetetlen akara­táért üldözni kezdték. A tsz újjászervezése után a szövetkezet mindenese lett. Állandóan látott-futott a kö­zösség érdekében. Gyűlésekre, kampánymunkákra ő hívta, toborozta a tagokat. Munká­jában fáradhatatlan volt. Pi­henni nemigen látta őt senki. Végtelenül egyszerű, maga­tartásával és közvetlenségével kiérdemelte tagtársai megbe­csülését. Valamennyien szere­tettel búcsúzunk most Takács Lajosnétól és kívánunk neki továbbra is erőt, egészséget és sok-sok boldogságot! Fagylaltot tessék Orvoslásra vár az ecseriek orvos panasza Megszoktuk már,, mi ecse- riek, hogy kisebb-nagycbb ba­jainkkal szaladunk orvosunk­hoz, a kedves, barátságos, tü­relmes Szabolcsi Sándor dok­torhoz. Az ő munkáját most tudjuk igazán értékelni, ami­kor nincs a községünkben, megérdemelt szabadságát tölt­ve. Ecser orvos nélkül van, s ennek hiányát nagyon érez­zük! Betegeinket pár napig Maglódon látták el. Közbejött okok miatt ez a lehetőség is megszűnt. Most Gyömrőre kell mennie betegeinknek. Ez a kö­rülmény a beteg embertől uta­zást, kiadást, időt, fáradságot és sok-sok türelmet kíván. Ta­lán többet, árt, mint használ! Mindezen túl: mi történik akkor, ha súlyos megbéfsgedés vagy baleset fordul elő? Hová szaladnak akkor segítségért a hozzátartozók? Vagy képzeljük el, hogy épp estére fcelázaso- dik egy gyermek, vagy egy fel­nőtt, mit csinálnak vele? Meg­várják a reggelt, hogy utaz­hassanak a fekvő beteggel? Megoldást, orvoslást kell ke­resni erre a bajra! Talán úgy, hogy gyakorlóéves orvosokat osztanának be nyári helyette­sítésre az ilyen községekbe a jövőben. Parázsó Gézámé Május elseje óta Tápiósüly és Táp iásáp utcáin naponta megjelenik Berta Györgyné a földmüvesszövetkezet tricikli­jén és csilingelve hívja fel a figyelmet friss, hűvös cseme­géjére. A gyerekek már mesz- sziről lesik, majd amikor a tricikli megáll, ujjongva sza­ladnak oda és örömükben megráncigálják a fagylaltos- asszony szoknyáját. A felnőttek is sok fagyit vásárolnák, azonban szóvá teszik, hogy szívesebben fo­gyasztanák a tejes készítmé- nyű fagylaltokat. Ezt sajnos egészségügyi szempontból megvalósítani nem lehet, mi­vel a tej a nagy melegben gyorsan romlik. Ám kánikulá­ban jobban is hűsít a narancs, a citrom és az őszibarack ízű fagylalt. Ebből azután korlát­lan mennyiség áll a hűsülni kivánók rendelkezésére. Van is nagy keletje! Mi sem bi­zonyítja ezt jobban, mint az, hogy Berta Györgyné tricikli­jén egyszerre 20 kiló fagylal­tot szállít és naponta három­szor is fordulnia kell! A kiváló minőségű és ízle­tes fagylaltot — nagyforgalmú üzletének ellátása mellett — Horvát Lajosné, a sülyi cuk­rászda vezetője készíti. Krátfcy László Teherautók nyomában Mérges emberek — Sok az „eszkimó", kevés a kocsi Autó, gumikerék nélkül a közepesnél jobb termé­sünk lesz. — Szólnom kell — folytat­ta az elnök — az iskolások szorgalmas munkájáról. Ko­moly segítséget jelent a tsz számára a gyerekek munká­ja. Ma már hetvenen gyom­lálják a hagymavetéseket a Károlyi-tanyán. Reggel 7 órakor gyülekeznek a gyere­kek a Jókai utcai irodánál, innen kocsin visszük ki őket a munkahelyre és délután ide hozzuk őket vissza. En­nél a munkánál három, há­rom és fél forint munkadí­jat kapnak a tanulók és a keresetüket hetenként fizet­jük ki. Vadonatúj Zetor fordul be a tsz udvarára, bejáratás alatt van a tsz tizedik sa­ját erőgépe. Nem kis büsz­keséggel szemlélik a tsz-ta- gok vagyonuk újabb gyara­podását! Drabek—Huszty jesen gépesítve van, csupán a kazlak tetején dolgozik 4—5 kazalrakó szakember. A gé­pek 40—50 ember munkáját végzik, amellett az egész munkafolyamat alatt lófoga­tot nem kellett igénybe ven­ni, azok más munkára vol­tak beoszthatok. A tsz máris elérte, hogy a téli lucerna és széna szükséglete biztosítva van. Az aratási munkákat is tel­jesen gépesítve tervezi a tsz vezetősége lebonyolítani. Elő­reláthatólag a jövő hét kö­zepén lehet megkezdeni az őszi árpa aratását a Forrás­dűlőben. — Felkészültünk arra is — mondotta Nagy András tsz- elnök —, hogy esetleg meg­dőlt gabonát kell aratni, eb­ben az esetben a kombájno­kat emelő szerkezettel látjuk el. Az előjelek azt mutatják, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom