Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-26 / 148. szám

2 "“átírta» 1964. JÜN1US 26, PÉNTEK Tanáeskasik as arssággyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) pán az úgynevezett jólszi- tuált családok otthonaiban csöröghetett a telefon, arra törekszünk, hogy az életszín­vonal, a kulturális igények növekedésével párhuzamosan minél gyorsabban eleget te­gyünk a lakosság igényeinek. — Meg kell azonban je­gyeznem, hogy az új táv­beszélő-állomások bekapcso­lásának határt szab a tele­fonközpontok fejlesztésének üteme. Ebből következőleg a távbeszélő-szolgáltatás szé­lesítése függvénye híradás- technikai iparunk fejlődé­sének. Az előrehaladást ezen a téren igyekszünk azzal is gyorsítani, hogy szoros, gyü­mölcsöző együttműködést ala­kítunk ki a KGST-n belüli országokkal, s jó kooperá­cióra törekszünk más orszá­gokkal is. A miniszter megemlítette, hogy a posta távírószolgálta­tása .világszínvonalon áll, s például a rendelkezés­re álló automatikus gép­távírók, telexgépek szá­mottevően segítik a kül­kereskedelmi és egyéb szerveket nemzetközi kapcsolataik fenntartásá­ban és bővítésében. Rátérve a rádióműsor-továb­bítás, a rádióval kapcsolatos szolgáltatások kérdéseire, el­mondta, hogy a rádióelőfi­zetők számaránya eléri az európai országokét — 100 lakosi-a 25 előfizető jut — s így a közeljövőben min­den bizonnyal elérjük, hogy hazánkban minden család­nak lesz rádiója. Korántsem lehetünk azonban elégedet­tek a vételi lehetőségekkel, s még sok tennivaló vár ránk, míg az egész ország területén jó műsorszórást biztosíthatunk. A helyzeten javítanunk kell a hullámsá­vok koordinálásával, a frek­venciaszolgálat összhangjá­nak megteremtésével is. Dr. Csanádi György szólt a tv-műsorok továbbításának kérdéseiről is. Elöljáróban megjegyezte, hogy hazánk­ban ma már 1000 lakosra 52 televízió-előfizető jut, s bár nálunk jó néhány évvel ké­sőbb kezdődtek meg az adá­sok, mint más európai orszá­gokban, az elmaradást lé­nyegében behoztuk. — A vételi lehetőségek ja­vításával \ már a mostani ötéves terv időszakában szeret­nénk elérni, hogy a tv műsorait az egész or­szág területén tökéletesen vehessék. Tartalékadók létesítésével biztosítani kívánjuk az adá­sok zavarmentességét, biz­tonságát, a kis adók építé­sével meg akarjuk szüntetni az árnyékolt helyeket. Az elképzelések között termé­szetesen szerepel második televízióadás bevezetése is. Erre azonban csak a hosszú távra szóló tervek valóra váltása idején kerülhet sor. A Szovjetunióval létesített mikrohullámú összeköttetés megteremtése után a fejlődés következő állomása a lánc ki­építése Románia és Nyugat felé. A mikrohullámú lánc a külföldi tv-adások átvételét sokkal biztonságosabbá, za­vartalanabbá teszi majd. A posta fejleszteni kívánja a rádió ultrarövidhullámú mű­sorának továbbítását: a jó hangminőségű URH-adások vételi körének bővítése el­sősorban a komoly zene ked­velőinek szerez majd sok örömet A közlekedés- és postaügyi miniszter refonmátuma végén hangsúlyozta: — A felvevőszoltgáilait kor­szerűsítése, az automata tele­fonközpontok számának gya­rapítása, a legkülönbözőbb te­rületeken előirányzott gépesí­tése, a rádió- és tv-műsorok továbbításában tervbevett je- letékeny fejlesztése nagyban hozzájárul majd a panaszok számának csökkentéséhez, laz igények teljesebb kielégíté­séhez. Az ígéretes tervek meg­valósításának legfőbb elő­feltétele azonban, hogy a posta dolgozói továbbra is hivatásszeretettel, fegyel­mezettséggel dolgozzanak. Eddigi elismerére méltó, jó munkájuk biztosítéka annak, hogy kötelezettségeiknek ele­get tesznek, s az új törvény biztosította lehetőségek fel- használásával megoldják a rájuk háruló feladatokat. Ké­rem, hogy az országgyűlés a postáról és a távközlésről szóló törvényjavaslatot fogad­ja el. Ezután Bondor József, az országgyűlés ipari bizottságá­nak elnöke, a törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra. Hangsúlyozta, a jelenlegi tör­vények már nem felelnek meg társadalmi életünk követelmé­nyeinek, a posta tevékenysé­gében lezajlott változásoknak. Elmondotta, hogy az ipari bizottság vitáinak során is ki­derült: nagy szükség van a távbeszélő-hálózat fejleszté­sére. A bizottság ezért nagy örömmel üdvözölte azt a javaslatot, amely szerint a jövőben a beruházásokkal egyidejűleg meg kell va­lósítani a postai beruházá­sokat is. Befejezésül bejelentette, hogy az országgyűlés ipari bi­zottsága a törvényjavaslatot változtatás nélkül elfogadja és az országgyűlésnek elfoga­dásra ajánlja. A törvényjavaslat vitájában dr. Hargitai Katalin Vas me­gyei, Klujber László Fejér megyei, Galló Ernő budapes­ti és Lőrincz Pálné Csongrád megyei képviselő szólalt fel. A vitában elhangzottakra dr. Csanádi György közleke­dés- és postaügyi miniszter válaszolt. Bejelentette, hogy egyetért a vitában előterjesz­tett két konkrét módosító ja­vaslattal. Az országgyűlés ez­után a postáról és a távközlés­ről szóló törvényjavaslatot, a módosító javaslatokkal együtt, egyhangúlag elfogadta. Ezután ebédszünet követke­zett, majd a szünet után Pó­lyák Jánosnak, az országgyű­lés alelnökének elnökletével folytatódott az ülés. Tausz Já­nos belkereskedelmi miniszter terjesztette elő jelentésiét a kereskedelem helyzetéről. Tausz János belkereskedelmi miniszter jelentése Beszéde elején a miniszter rámutatott: a második ötéves tervről szóló 1961. évi 2-es törvény célul tűzte ki a lakosság anyagi és kulturális jólé­tének emelését. Ennek megvalósításában jelen­tős szerep hárul a belkereske­delemre, minthogy a lakosság pénzjövedelmének hetvenöt­nyolcvan százalékát költi az idetartozó árucikkek vásárlá­sára, s iparunk termelésének csaknem a felét a belkereske­delem értékesíti. A kormány időszerűnek tartotta, hogy szá­mot adjon az országgyűlésnek a belkereskedelmi terv telje­sítéséről és a lakosság ellá­tása érdekében végzett tevé­kenységéről. — A kiskereskedelmi áru­forgalom a tervtörvény előírá­sai szerint fejlődik; a lakosság áruellátásának, a kiszolgálás kultúrájának és általában a kereskedelmi munkának a fejlesztésére vonatkozó irány­elvek teljesítése is jó úton ha­lad. A lakosság áruellátására és a kereskedelem fejlesztésé­re a párt és a kormány gazda­ságpolitikája alapján kialakí­tott irányelvek a gyakorlat­ban helyesnek bizonyultak. A vásárlóerő és az árualapok egyensúlyának biztosítására, az árukínálat korszerűségének fejlesztésére, a falusi lakos­ság ellátásának javítására, va­lamint az új kereskedelmi módszerek szélesebb körű al­kalmazására irányuló intézke­dések eredményesek voltak. Elősegíiette a fejlődést az állami és a szövetkezeti kereskedelem működési területének elhatárolása, s különböző irányítású ke­reskedelmi szervezetek kö­zött kialakult szocialista verseny. — A lakosság vásárlóerejé­nek növekedése, valamint a társadalmi, gazdasági és kul­turális fejlődés következté­ben a belkereskedelmi for­galom 196Ú—1963 között 16 százalékkal emelkedett. 1963- ban egy-egy család havonta átlagosan 300 forinttal töb­(Folytatás a 3. oldalon.) Dr. Wild Frigyes, Turjánszky Mihály és Pál Károly Pest megyei képviselők Ma: szovjet­közös közlemény Hruscsov az oxelösundi vasművekben — Látogatás egy mintafarmon Nyíkita Hruscsov tegnapi programja igen zsúfolt volt. Délelőtt a világhírű svéd acél­gyártással ismerkedett az oxelösundi kohászati kombi­nátban. Hruscsov Erlander svéd miniszterelnök társasá­gában repülőgépen indut a Stockholmtól mintegy 120 ki­lométerre délnyugatra fekvő Oxelösund városába. A vá­ros acélműve, amely a nagy svéd vállalat, a Grängesberg tulajdonában van, jelentős rendeléseket szállít a Szovjet­uniónak. Hruscsov kíséretéből ezúttal hiányzott Gromilto kül­ügyminiszter, aki a csütörtöki napon a szovjet—svéd közös közlemény előkészítésével fog­lalkozott. A közleményt előre­láthatólag ma délután hozzák nyilvánosságra. Hruscsovot és kíséretének tagjait a vállalat vezetői a be­járatnál fogadták, s tájékoztat­ták a kohászati üzem munká­járól. A szovjet kormányfő megtekintette a svéd sza­badalom alapján készített gyorsacél-olvasztó beren­dezéseket, az úgynevezett Kaldo-kemen- céket. A forgó kemencékben oxigénbefúvásos eljárással két óra alatt lehet száz tonna acélt előállítani. Hruscsov ér­deklődött az eljárás részletei iránt, s elismeréssel szólt a lá­tottakról. A szovjet kormány­fő ezt követően a gyár korsze­rű meleghengerművét kereste fel s itt is megismerkedett a termelési folyamattal. Végül az úgynevezett szivacsos vas előállítását tanulmányozta. Ez a porózus szerkezetű vasanyag közvetlenül a vasércből készül, alagútkemencékben. Jelenleg mindössze három olyan gyár van a világon, amely ilyen el­járással állítja elő a különle­ges acélokhoz szükséges po­rózus szerkezetű vasat. Hruscsov köszönetét mon­dott a fogadtatásért, majd megtekintette az üzemrésze­ket. A szovjet miniszterelnök számos konkrét kérdést tett fel a gyár vezetőinek. Meg­kérdezte például, milyen vas­A tegnapi lengyel lapokban közzétették a LEMP IV. kong­resszusának határozatát. A ha­tározat megállapítja, hogy a kongresszus teljes egészében jóváhagyta a központi bizott­ság politikai irányvonalát és Béremelés Romániában A Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a Román Népköztársaság Miniszterta­nácsa elrendelte, hogy Romá­niában 1964. augusztus 1-től kezdődően 1965. év negyedik negyedéig lépcsőzetesen emel­jék a munkabéreket, csök­kentsék a munkabérre kive­tett adókat bizonyos mér­tékben ép emeljék a munka­bérnek azokat a felső hatá­rait, amelyek alapján a csa­ládi pótlékot fizetik. A rendelet a munkások és alkalmazottak jövedelmének átlagosan tíz százalékos eme­lését irányozza elő. A bonni esküdtszék elnöke csütörtökön hirdetett ítéletet az oknak a horváth usztasa terroristáknak a bűnperében, akik 1962. november 29-én bombamerényletet követtek el a Bad-Godesberg-i jugoszláv kereskedelmi misszió ellen, felgyújtották az épületet és megölték a misszió házgond­nokát. A több hónapos tárgya­lás után 15 évi fegyházra ítél­ték a terrorista banda vezető­jét, Franjo Percsicset. Medics- Skoko lelkész, a „kereszt-test­vériségé nevű titkos terrorista szervezet alapítója, a merény­tartalmú a gyárban feldolgo­zott érc, mennyi időre ele­gendőek az érctartalékok. Az üzem vezető közölték, hogy a közeli bányák mélyén. Az üzem vezetősége ebéden látta vendégül Nyikita Hrus­csovot és kíséretének tagjait. A szovjet kormányfő rövid válaszában köszönetét mon­dott a szíves vendéglátásért, majd röviden szólt arról, hogy a Szovjetunióban is gyors ütemben növekszik az ipari termelés, fejlődik a kü­lönböző iparágak technológiá- j ja. Ismételten utalt arra a le- j he tőségre, hogy a Szovjetunió megfelelő árak esetén ismét jelentős mennyiségű acélcsövet rendelhet Svédországtól. Joszip Broz Tito, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, féleségé­vel és kíséretével tegnap dél­előtt hivatalos látogatásra a lengyel fővárosiba érkezedé. A repülőgépből kiszálló Ti- tót és feleségét Gomulka kö­szöntötte. Üdvözlő beszédében emlékeztetett a két nép közötti hagyományos barátságra, amely a háború után új tártál- I mat kapott és az utóbbi évek- I Kedden Olaszország összes építőmunkásai sztrájkba lép­tek. Kedden és szerdán sztrájkba lépett 45 00 cement­ipari munkás, szerdán pedig 135 000 cipőgyári dolgozó hagy­ta abba a munkát. Csütörtö­tevékenységét, valamint Wla- dyslaw Gomulkának, a párt első titkárának kongresszusi beszámolóját. A határozat a nemzetközi munkásmozgalom kérdéseit taglalva megállapítja: a LEMP teljes határozottsággal a kom­munista és munkáspártok 1957. és 1960-as tanácskozásain elfogadott alapelveket vallja magáénak és e platformon állva, elutasítja a Kínai Kom­munista Párt frakciós, a nem­zetközi munkásmozgalomban szakítást előidézni akaró poli­tikáját. A Kínai Kommunista Párt álláspontját a nacionaliz­mus és a nagyhatalmi törek­vések jellemzik. A kommunis­ta mozgalom egységének visz- szaállítása, az imperialistael­lenes tevékenység közös vona­lának kidolgozása valamint az államközi kapcsolatoknak biz­tosítása, az egység és szolida­ritás megteremtése az összes kommunista és munkáspártok­nak, az egész szocialista tábor­nak legnagyobb érdeke — hangsúlyozza a határozat. let szervezője négyévi fegy­házbüntetést kapott, 23 vád­lottat pedig 1—3 és fél évig terjedő börtön- és fegyházbün­tetésekkel sújtottak. Repülőkatasztrófa Egy amerikai katonai szál­lítórepülőgép szerda este fel­szállása után — eddig Is­meretlen okokból — lezu­hant. öt személy életét vesz­tette, tizenöten túlélték a sze­rencsétlenséget. Hruscsov ezután egy farm­ra látogatott el. A farm tu­lajdonosa Bengt Weiberg 1700 acre felett rendelkezik, ebből több mint 800 acre megmű­kön és pénteken 450 000 textil­ipari dolgozó, 350 000 ruha­gyári munkás, továbbá az Or­szágos Atomerő Bizottság al­kalmazottai kezdenek sztráj­kot. Ezen a héten összesen több mint kétmillió olasz dol­gozó lép sztrájkba, míg a jö­vő héten hárommillió mező- gazdasági munkás, íelesbérlő és kisbirtokos hagyja abba a munkát. Az olasz dolgozók küzdelme a kollektív szerződések meg­kötésével függ össze: a külön­böző kategóriák magasabb bé­reket követelnek, hogy így el­lensúlyozzák az áremelkedé­seket. Az összes szakszerveze­tek ugyanakkor követelik szerződéskötési joguk biztosí­tását a tőkés profit korlátozá­sát. A dolgozók így adnak választ a kormány politikájá­ra, amelynek célja a bérek befagyasztása. Mozgó atom-villany telep Tíz évvel ezelőtt kezdte meg működését a világ első atom- villanytelepe Moszkvától dél­re, Obnyinszk városában. Az évforduló alkalmából szovjet és külföldi újságírók nagy csoportja tekintette meg az erőművet. A villanytelep megtekintése előtt Mihail Rodionov közöl­te, hogy intézetének tagjai ké­szítettek egy 1500 kilowattos mozgó atomvillanytelepet. A ■még tökéletesítésre váró vil­lanytelep hernyótalpas szállí­tóeszközökön bárhová elvihe­tő és villarriosenergia-szolgál- tatásra bárhol felhasználható. UJ SEZIOM rendelésre 1050,— Ff-tó! •2f>0,— Ft-ig, iovitást is vál­lal a Pest megyei Ruhatisztí­tó és Szolgáltató Vállalat. Budapest XI., Bartók Béla u 115. Telefon: 267—642. A LEMP-kongresszus határozata 15 évet kapott az emigráns terrorista legalább száz évre elegen­dő, mintegy 69 százalékos vastartalmú érc szuny- nyad vélhető szántóföld és legelő. Mintegy 200 állatot is tarta­nak a farmon. Svédországi viszonyok szerint ez közép­birtoknak számít, a tulajdonos persze, nem maga műveli meg föld­jét, hanem nyolc-tíz munkást fog­lalkoztat, s időről-időre me­zőgazdasági szakiskolások is dolgoznak a birtokon. Hruscsovnak először bemu­tatták a különböző mezőgaz­dasági terményeket. A szov­jet kormányfő érdeklődéssel tekintette meg a gazdaságot, érdeklődött a vetésforgó, va­lamint az állattartás körül­ményei iránt. Ezt követően szénakaszálási bemutatót is rendeztek gépek segítségével. A kölcsönös bizalom jegyében Tito Varsóba érkezett Kétwnilliá ofatss rálássa a kormánynak: sstrájk! ben a kölcsönös bizalom jegyé­ben erősödött. Joszip Broz Tito válaszbe- szédében emlékeztetett aura, hogy közvetlenül a második világháború befejezése után járt Lengyelországban és most nagy öröm számára, hogy a felszabadulás 20. évében ismét láthatja az országot. A repülőtérről Tito G emui­kéval és Zawadzk'ival a var­sóinak tízezreinek sorfala kö­zött nyitott gépkocsin a Bel­vedere kastélyba hajtatott,

Next

/
Oldalképek
Tartalom