Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-26 / 148. szám
1964. JÚNIUS 36. PÉNTEK tfftrei <M£árf«p Tiait4Ícskasik áss orsssággyülés Kádár János fogadta a szovjet pártmunkás-küldöttséget msta«WL-„ ............. S Í > . i f g| Kádár János elvtárs Németh Imre és Bencsik István képviselőkkel beszélget a szünetben (Folytatás a 2. oldalról) bet költött vásárlásra, mint három évvel korábban. Az előadó ezután részletesen foglalkozott az élelmiszerfogyasztás alakulásával, amelynek színvonala — kalóriában számítva — már elérte, sőt, túlhaladta a fejlett országokét. Különösen a korszerű és egészséges táplálkozás szempontjából fontos, valamint az iparilag feldolgozott élelmiszerek, mint például a tej, vaj, vágottbarom- fi, mélyhűtött áruk, konzer- vék, édességáruk stb. értékesítése nőtt. Az egy lakosra jutó évi húsfogyasztás a háború előtti 33 kilogrammról több mint 50 kilogrammra növekedett. Az 1930-as években hazánkban az egy főre jutó évf cukorfogyasztás 10—11 káló volt — és ezen belül a mezőigazdasági cselédek évi fogyasztása alig haladta meg a 2 kilogrammot —, tavaly viszont az átlagos cukorfogyasztás majdnem elérte a huszonkilenc kilogrammot. 1963-ban — főképpen az 1961. évi árleszállítás eredményeként — háromszor több babkávét, 42 százalékkal több csokoládét és 51 százalékkal több déligyümölcsöt adtak el, mint három évvel ezelőtt. A kereskedelmi és az üzemi vendéglátásban naponta egymil- lióan étkeznek. Állandóan szaporodik a városokban, az üdülő- és a kiránduló helyeken p7. olcsó és gyors étkezési lehetőséget nyújtó vendéglátó üzletek száma, s mind több községben működik meleg ételeket árusító kisvendéglő. így érthető, hogy a kereskedelmi vendéglátásban három év alatt 30 százalékkal nőtt a meleg ételek, s 33 százalékkal az egyéb ételek értékesítése. A ruházati cikkeknél az áruellátás színvonalának javulását nem annyira a mennyiségi, mint inkább a minőségi változások jelzik. A nemzetközi fejlődés irányával egyezően a lakosság elsősorban a műszálas kötött — és méterárukat, az új eljárással gyártott textíliákat, a könnyű szöveteket és cipőket vásárolja. A tartós fogyasztási áruk közül számos cikket az utóbbi években kezdtek tömegesen értékesíteni. Három év alatt körülbelül hatszázezer szoba és konyha berendezéséhez elegendő bútort adtak el. Az országban jelenleg 70 000 családnak van személygépkocsija, 130 000 családnak villamos hűtőszekrénye, 900 000-nek mosógépe, több mint félmilliónak televíziókészüléke. A tartós fogyasztási cikkek értékesítése I960 és 1963 között kereken 40 százalékkal növekedett. Az új cikkek további újfajta keresletet is támasztanak: a mosógépekhez például centrifugákra és szintetikus mosószerekre, a modern bútorokhoz korszerű lakástextiliára és dísztárgyakra van szükség. Jellemző például, hogy 1963-ban a lakosság új járművek vásárlására 1400 millió forintot, üzemanyagra, alkatrészre, kerékköpenyre és gumira pedig 800 millió forintot költött Mozira, színházra, rádió- és televízió-előfizetési díjakra, valamint könyvekre és a kulturális fejlődést közvetlenül szolgáló egyéb árukra a lakosság a mű lit évben csaknem négymilliárd forintot, egy családra számítva több mint 1300 forintot adott ki. — Az utóbbi években megnövekedett a lakosság, főként a parasztság kereslete a központi árualapok iránt. Ez ösz- szefügg azzal, hogy a saját termelésből és a természetbeni juttatásokból csökken a fogyasztás, ami a mezőgazdasági nagyüzemek kialakulásának időszakában természetes folyamat. Mértéke azonban a vártnál nagyobb és gyorsabb ütemű volt, s ezért fokozottan terhelte meg a központi árualapokat. A továbbiakban arra kell törekednünk, hogy ez a folyamat összhangban legyen lehetőségeinkkel. Ezért a központi árualapok tehermentesítése és kiegészítése érdekében jobban kell támaszkodni a háztáji gazdaságok termelésére és más helyi források kiaknázására. — Különösen nagy erőfeszítéseket igényel a lakosság ellátása hússal és vajjal. Ezekből a cikkekből a keresletet elsősorban a városokban és az ipari területeken igyekeztünk kielégíteni. összességében a lakosság húsfogyasztása nem alacsony: A múlt évben belföldi felhasznál ásna összesen 5,4 millió darab, egy családra számítva majdnem két sertést vágtak. 1963-bam a belkereskedelem 16 százalékkal több húst és baromfit értékesített, mint 1960-ban, a keresletet mégis csak korlátozottan tudtuk kielégíteni. A vásárlók egyébként nemcsak az árukínálat mennyiségét, hanem a választékot, a friss és a fagyasztott húsok arányát is kifogásoljak. A hús iránti keresletet növeli az emelkedő életszínvonal, az állattartó háztartások számának csökkenése, az üzemi étkezés bővülése, az üdülők, egészségügyi és szociális intézmények nagyobb hússzükséglete, valamint a növekvő idegenforgalom. Csökkenti a bolti forgalomba kerülő tőkehús mennyiségét és választékát a húskészítmények iránti mind nagyobb igény. A megoldás útja az állattenyésztés fejlesztése. — Nem tudtuk teljesen kielégíteni a lakosság tüzelőanyag szükségletét sem, noha ebből a cikkből az elmúlt három év alatt 32 százalékkal, s ezen belül a főként a falvakat ellátó földművesszövetkezeteknél 65 százalékkal nőtt a forgalom. Probléma még így is — főként falun — jelentkezett. A parasztság jelentős része korábban mezőgazdasági hulladékkal tüzelt; most kevesebb is a hulladék, s a meglevőt a nagyüzemek jobban hasznosítják. Fokozta a keresKádár János, az MSZMP KB első titkára csütörtökön fogadta a hazánkban tartózkodó szovjet pártmunkás-küldöttséget, amely V. 1. Pol jakodnak, az SZKP KB titkárának vezetésével tanulmányozza a magyar mezőgazdaságot. Megszüntettek egyes devizagazdálkodási korlátozásokat letet az egymást követő két hideg tél is. A szénbányászat példamutató erőfeszítéseket tett a termelés fokozására, több tüzelőanyagot hoztunk is be, mégis idő kell, amíg a megnövekedett kereslettel egyező szintre lehet emelni a kínálatot. Az előadó a továbbiakban utalt arra, hogy a falun mindennapossá vált az olyan élei miszerek vásárlása, amelyeket ott azelőtt alig fogyasztottak, s általában az egész országban keresettekké válnak a korszerű iparcikkek. Megnövekedett az olyan áruk forgalma is, amelyek a nők háztartási munkáját könnyítik meg. A mély' hűtött áruk és konzervek mellett a vendéglátóipar és a kiskereskedelem mind több előkészített és félkész ételt, valamint tisztított burgonyát és zöldséget árusít, s számos étteremből kész ebédet vagy vacsorát lehet hazavinni. A legnehezebb háztartási munka a mosás megkönnyítését a mosógépeken kívül a korszerű mosószerek s három év alatt csaknem 60 000 centrifuga eladása, valamint a könnyen mosható és tisztítható, vasalásit nem igénylő ruházati cikkek forgalomba hozatala szolgálja. — Az elmúlt esztendőben csaknem 600 000 külföldi kereste fel hazánkat, s arra számítunk — elsősorban a baráti országokkal kötött egyezmények alapján — hogy az idén külföldi vendégeink száma eléri az egymilliót. Ezért a kormány határozatot hozott, hogy a harmadik ötéves tervben további 7500—10 000 szállodai férőhelyet kell Budapesten, a Balaton mellett és a Dunakanyarban létesíteni. — A kereslet sokrétű kielégítését szolgálja a fogyasztási cikkek gyorsan növekvő, a tervezettnél nagyobb mértékű behozatala. Ezt a nemzetközi munkamegosztás és a külkereskedelmi forgalom fejlődése lehetővé, de egyben szükségessé is tette. — A növekvő hazai szükséglet kielégítésére mind több nyersanyagot és gépet kell importálnunk, ennek ellentételeként viszont az exportot gyakran olyan fogyasztási cikkekből kell növelnünk, amelyekből a meglevő ipari kapacitás kevés a kiviteli és a belföldi igények együttes kielégítésére. Ez főként a legkorszerűbb ipari kapacitásokra vonatkozik, ezért nem fejlődik a kívánt mértékben éppen a korszerű cikkek, mint például a gyürtelenílett textília, vagy a modern bútorok árukínálata. — Az ipar és a kereskedelem együttműködésének fejlesztése jelentékenyen hozzájárulhat az áruellátás színvonalának javításához. A tervezési, a szerződéses és az anyagi érdekeltségi rendszert mindinkább alá kell rendelni az alapvető célnak: olyan termelés és árukínálat kialakításának, amely a lakosság keresletének mind teljesebb kielégítését szolgálja. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet adott ki egyes devizagazdálkodási korlátozások megszüntetéséről. A rendelet hatályon kívül helyezi azt a tilalmat, amely szerint személyenként, illetve családonként nem szabad ötszáz grammnál több aranytárgyat birtokban tartani. A rendelet szerint azok ellen sem lehet eljárást indítani, akik korábban ezt a tilalmat megszegték. Az úgynevezett deviza-belföldiek, vagyis a hazánkban lakó magyar állampolgárok és a huzamosabb ideig nálunk tartózkodó külföldiek között megszüntették az aranytárgyak ajándékozásának korlátáit is. Továbbra is fennmarad azonban az a rendelkezés, hogy az aranytárgyak adás-vétele, készíttetése, javítása, zálogbaadása csak az erre a célra kijelölt vállalat útján történhet. Itt is enyhülést jelent azonban, hogy az iparengedéllyel rendelkező órások a. jövőben az arani.i- órák szerkezeti javítását megkötöttség nélkül vállalhatják. A törvényerejű rendelet mentesíti az eljárás következményei alól azokat, akik külföldi fizetőeszközök (valuták, devizák) arany, színarany, rúdarany, aranyérme stb. külföldi követelések, külföldön levő vagyontárgyak bejelentési, illetve felajánlási kötelezettségüknek eddig nem tettek eleget. A mentesítés feltétele az, hogy az érdekeltek a tilalom alá eső értékeket a rendelet megjelenésétől számított 60 napon belül vételre ajánlják, bel-, illetve a külföldi va.evonra és követelésre vonatkozó bejelentési kötelezettségüknek e határidőn be lül pótlólag tegyenek eleget. A rendelet tehát figyelembe veszi azokat a változásokat is, amelyek a külföldre és onnan Magyarországra irányuló utazási forgalom nagy mérvű növekedéséből álltak elő. A külföldre utazó magyarországi lakosok ezentúl külön engedély nélkül, az eddiginél szélesebb körben vihetnek magukkal személyes használatukra szolgáló arany- és egfléb értéktárgyakat, ezeket azonban külföldön eladni nem szabad. Váratlan vízbetörés Tatabányán A tatabányai 15/B aknában — ahol már többször küzdöttek meg a bányászok a karsztvízzel — szerdán reggel váratlanul ismét viz tört be az egyik frontelőkészítő vágatba. Percenként körülbelül 20 köbméter karsztvíz zúdult be a csaknem 200 méter hosszú vágatba. Az üzem vezetőinek intézkedésére nyomban megkezdték a mentést. A betörés színhelyén senki sem tartózkodott, a vágat melletti frontfejtésben — ahová átömlötit a víz — riasztották a bányászokat. A veszélyeztetett területről minden. berendezést kimentettek. A bánya mélypontján levő, napi 30 vagon teljesítményű frontfejtés víz alá került ugyan, az akna többi része azonban már biztonságban van. Félévi prognózis: tervteljesítés műtrágyából[ elmaradás egyes növényvédőszerekből Az első negyedévben nem teljesítették tervüket a műtrágyagyárak, néhány nappal a félév vége előtt azonban már megnyugtató jelentések érkeznek a vegyipari tröszthöz. A nitrogénműtrágya üzemekben a hosszúra nyúlt tél súlyos károkat okozott, de az évi 376 000 tonnás nitrogénműtrágya-gyártási tervből a félév végéig esedékes 185 000 tonnát legyártja az iparág. A szuperfoszfát gyárak az év első három hónapjában szállítási nehézségek miatt nem kaptak elegendő kólái nyersfoszfátot a Szovjetunióból. A rendelkezésre álló marokkói nyersanyagból nem tudtak -kihozni annyi terméket, amennyit a terv előírt, ezért az első negyedévben 37 000 tonnával kevesebb szuperfoszfát műtrágyát gyártottak az előirányzottnál. A második negyedév elejétől kezdve, amikor megérkezett a szovjet foszfát, fokozatosan pótolták az elmaradást, s május végéig 13 000 tonnára olvadt le a hiány. Ezt a számítások szerint júniusban nemcsak eltüntetik, hanem az évi 500 000 tonnás tervből a félévre esedékes 238 000 tonnát körülbelül 5000 tonnával még meg is tetézik. Valamivel kedvezőtlenebb a növényvédőszer-gyártás helyzete, bár a fontosabb termékek nagy részének tervezett mennyiségét a félév végéig kevés hiánnyal legyártják. DDT- ből 50, Dikonirt gyomirtóból 40 tonnás lemaradás várható. — Az együttműködés fej-. lesztésének kulcskérdése, hogy a belkereskedelem jobban ké- j szüljön fel a kereslet felismerésére, a készletek áttekintésére és a megrendeléseik megalapozására. — Az állami és a szövetkezeti kereskedelem — folytatta Tausz János — három év alatt több mint egymil- liárd forintot fordított üzletek, szállodák, éttermek, valamint más kereskedelmi létesítmények építésére és bővítésére. Az öt évre tervezett 2700 kiskereskedelmi és vendéglátó üzletből három év alatt 1900 felépült, s az egész időszakra előirányzott 1450 szállodai szoba már erre az idényre elkészült. A kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek hálózata az utóbbi esztendőkben évenként 600—700. mégpedig zömében korszerű, kultúrált egységgel bővült. Még mindig előfordul azonban, hogy az üzletek nem készülnek el a lakóteleppel egyidejűleg, vagy hogy az építési szervek nem teljesítik az üzletek létesítésére vonatkozó előírásokat. Nem kielégítő a családi házas magánerőből épülő lakótelepek kereskedelmi ellátottsága sem. A jelentős fejlődés mellett joggal kifogásolható, hogy egyes kereskedelmi létesítményeket sokszor kellő megfontolás nélkül átalakítanak, s a kivitelezésnél indokolatlanul pazarolnak. Bár az ilyen jelenségek száma csökken, a jövőben mégis nagyobb figyelmet kell fordítani az előkészítés javítására, a kivitelezés takarékosságára és a beruházási alapok hatékonyabb felhasználására. Az előadó ezután a kiskereskedelem korszerűsítéséről szólt. A városokban tovább fejlesztik az áruházi kereskedelmet, amely a kiskereskedelem leggazdaságosabban működő, korszerű nagyüzemi formája. Az új üzletek létesítésénél, s a meglevők modernizálásánál is irányelv a nagyméretű boltok kialakítása, mert ezekben alkalmazhatók az új kiszolgálási formák, s kulturáltabb körülmények között lehet árusítani. Ehhez azonban — többek között — arra van szükség, hogy a tanácsok és más helyi szervek visszaadják a korábban kereskedelmi célokat szolgált helyiségeket. A belkereskedelmi miniszter ezután utalt arra, hogy bár a vevők jogosan kifogásolják egyes üzletek tevékenységének szervezetlenségét, az eladók egy részének figyelmetlenségét és udvariatlanságát és más hibákat, a több mint negyedmillió kereskedelmi dolgozó túlnyomó többsége becsületesen végzi munkáját — Mindent meg kell tenni — folytatta a miniszter —, hogy a kereskedelmi dolgozók magatartása, erkölcsi felfogása és munkája megfeleljen épülő szocialista társadalmunk követelményeinek, s főképpen a fiatalokat kell hozzáértésre és hivatásszere- tetre nevelni. — Tisztelt országgyűlés! A belkereskedelem fő feladata az áruellátásban még meglevő hiányok fokozatos felszámolása. Ennek programját a belkereskedelem az érdekelt ipari és más szervekkel közösen dolgozza ki. — Fontos feladataink vannak a nők háztartási munkájának megkönnyítése terén, amelyhez a belkereskedelem a vendéglátás kiterjesztésével, a tisztított, félkész és kész ételek kínálatának bővítésével, több háztartási géppel, modern főző- és sütőeszközökkel, korszerű háztartási vegyi cikkekkel, valamint a kereskedelmi szolgáltatások, főleg a kölcsönzésnek és az élelmiszerek házhoz szállításának fejlesztésével járulhat hozzá. — Az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk az üzlethálózat bővítésére — hangoztatta a továbbiakban. — Falun a földművesszövetkezetek a gazdaságosság és az ésszerűség figyelembevételével sűrítsék az elárusító helyek számát, s az áruválasztékot úgy koncentrálják egy-egy kereskedelmi körzetben, hogy a vevőknek vásárlásukhoz minél kisebb területet kelljen bejárniuk. Tovább kell folytatni, még pedig gyorsuló ütemben az új kiszolgálási formák elterjesztését, a kereskedelmi automaták üzembe állítását s a kereskedelem technikai ellátottságának javítását. — Törekedve a kereskedelmi szervezetek mind nagyobb önállóságára, az irányítás egyre hatékonyabb eszközeit kell alkalmazni. A belkereskedelem valóban társadalmi méretekben vegye számba a lakosság keresletét, üzlethálózatával, árukínálatával ehhez alkalmazkodjék, figyelmesen, sokoldalúan szolgálja ki a vevőket, o napi apró munkában is legyen méltó a társadalmunk támasztotta követelményekhez. A miniszter kérte az országgyűlést, hogy a kereskedelem helyzetéről szóló jelentést fogadja el. (Nagy taps.) Ezután megkezdődött a jelentés fölötti vita, amelyben Mokri Pál Komárom megyei, Hegyi Jánosné Veszprém megyei, Papp József Borsod megyei, Szirmai Jenő Somogy megyei. Szapor Kálmán Vas megyei, dr. Révai Zoltán Györ-Sopron megyei, Maczkó Gábor Szabolcs-Szat- már megyei és Leotkay István budapesti képviselő szólalt fel. Ezzel az országgyűlés csütörtöki tanácskozása befejeződött. Ma folytatják a belkereskedelmi miniszter jelentése feletti vitát. A mai ülés napirendjén szerepel ezenkívül a legfőbb ügyész beszámolója és interpellációk.
