Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-26 / 148. szám

VILÄb PkOLEÍAKJAI, EGYESÜLJE! U! PEST MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Csütörtökön összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komó­csin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülésszakot Vass Istvánné, az ország- gyűlés elnöke nyitotta meg. Ezután dr. Pesta László, az országgyűlés jegyzője ismertette az interpellációra jelent­kezett képviselők nevét és az interpellációk tárgyát, majd Vass Istvánné javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysoio- zatát. Ezek szerint a képviselők meghallgatják, illetve megtárgyalják a postáról és a távköz­lésről szóló törvényjavaslatot, a belkereske­delmi miniszter jelentését a kereskedelem helyzetéről, a legfőbb ügyész beszámolóját, majd interpellációkra kerül sor. Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter beszéde Vass Istvánné megnyitója után a postáról és a távköz­lésről szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. Első­ként dr. Csanádi György köz­lekedés- és postaügyi minisz­ter emelkedett szólásra. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a távközlésről szóló tör­vényjavaslat kidolgozását az tette időszerűvé és indokolttá, hogy az ezekre a területekre vonatkozó jogszabályok leg­utoljára 1936-bsn szerepeltek az akkori képviselőház előtt, sőt a hírközlésre vonatkozó jogszabályok 1888-ban voltak a törvényhozó testület napi­rendjén. A törvényjavaslat egyebek közt azt célozza, hogy jelenle­gi társadalmi, gazdasági viszo­nyainknak megfelelően szabályozza a posta és a postát igénybe vevő szer­vek egymáshoz fűződő vi­szonyát, s meghatározza a régi jogszabály megalkotá­sa óta született technikai eszközök üzemeltetésének, használatának, igénybevé­telének jogi vonatkozásait. Dr. Csanádi György a to­vábbiakban ei'Áiondta, hogy ha az országgyűlés jóváhagyja és törvényerőre emeli a javasla­tot, ennek szellemében kíván­ják kidolgozni az új postai szabályzatot, amely egy sor, a lakosságot közvetlenül érintő szolgáltatást — a kézbesítést, a felvevőszolgálatot, stb. — egyszerűbbé, bürokráciamen­tessé tesz. A posta szabályzat- tervezetben helyet kapott pél­dául a küldemények alakjá­nak szabályozása, ami az előbb-utóbb napirendre kerülő természetesen magát a szol­gáltatást is meggyorsítja. Csökkenteni akarják a kézbe­sítés adminisztrációját is, s az elképzelések szerint megváltoztatják a külde­mények személyes átvételi kötelezettségére vonatkozó előírásokat. A jelenleg érvényben levő megkötöttségek sok bosszúsá­got, s nem kevés nehézséget Is okoznak a címzetteknek, hiszen többségük munkában van akkor, amikor á kézbesítő kihordja a küldeményeket. A sok időt rabló utánjárást úgy akarják megszüntetni, hogy részint bizonyos jogi szemé­lyek, részint hivatali szervek — például szövetkezeti köz­pontok, ipari üzemek központ­jai — felhatalmazást kapnak a küldemények átvételére, s a címzettek minden további nél­kül át is vehetik azokat. A csupán rövid múltra visz- szatekintő postai szolgáltatá­sokról szólva a miniszter hangsúlyozta: — A legtöbb bíráló sző, kritikai észrevétel a távbe­szélő szolgáltatás „címére” szól. Elismerem, hogy az ese­tek többségében nem is in­dokolatlan. Jogos a bírálat, mert nem tudjuk kielégíteni a tele­fonkérők igényeit. A kép teljességéhez hozzátar­tozik, hogy a távbeszélő há­lózat az elmúlt években, év­tizedekben rendkívül gyors ütemben fejlődött. Jellemzé­sül megemlítem, hogy 1937 óta a távbeszélő állomások száma három és félszeresére nőtt, jóllehet, a második vi­pontjainknak több, mint 60 százaléka tönkrement. A há­lózat bővítésében, kiépítésé­ben tehát nem kis léptekkel jutottunk előbbre, a követke­ző időszakokban azonban a lehetőségekhez, a népgazda­ság egészének fejlődéséhez mérten az eddiginél gyorsabb ütemben szeretnénk előreha­ladni. Feladataink elsősor­ban a mezőgazdaság terüle­tén sürgetőek, hiszen ma már igénylőkként modern áruter­melő, nagyüzemi gazdaságok jelentkeznek, amelyek joggal mondják, hogy feladataik megoldásához szinte munka­eszközként szükségük van táv­közlő szolgálatra. Az igény jogos, amit szemléletesen bi­zonyít az is, hogy a statisz­tikai adatok szerint hazánk­ban jelenleg 100 mezőgazda- sági munkásra 0.8 távbeszélő állomás jut. Az ipari üzemek ebben a vonatkozásban természetesen jobb helyzetben vannak, bár most, az ipari átszervezések következtében új, s ugyancsak jogos igénylők jelentkeznek, s e kérések teljesítésével ki- sebb-nagyobb mértékben fel­tétlenül hozzájárulhatunk az iparunkra háruló kötelezett­ségek teljesítéséhez. Fontos feladatnak tartjuk a lakos­ság köréből jelentkező tele­fonigénylők kéréseinek telje­sítését is. Ha a felszabadulás előtti és a jelenlegi lakástelefo­nokat számszerűleg pró­báljuk összehasonlítani, a fejlődés rendkívül nagy. Az efféle összehasonlítás azonban nem lehet mérvadó számunkra, s bár azelőtt csu­Ember és gép (Kútvölgyi Mihály felv.) Dolgoznak már a kombájnok Is ifi hét cégére teljes erővel megkezdődik na araiás 4M monori járásban Leginkább egy nyüzsgő han­gyabolyhoz lehet hasonlítani a Monori Gépállomás kör­nyékét. Fürge traktorok vág­táznak a cammogó kombáj­nok között, emitt egy műhely­kocsit járatnak, odébb a cséplőgépeket sorakoztatják a szerelők. Az országúton ka­tonás rendben dübörögnek a földekre induló gépek. Az első kombájn a múlt hét végén állt az árpatáb­lába Üllőn, a Kossuth Ter­melőszövetkezet földjein. Azóta Péterin, Maglódon, Nyáregyházán, Dánszent- miklóson és Pilisen is megkezdődött az aratás. Holnap — ha csak az idő nem szól közbe — szerte a járásban teljes erővel hozzá­láthatnak az őszi árpa beta­karításához. Berzenyi Zoltán igazgató irodája most afféle főhadi­szállásra emlékeztet. Szere­lők, traktorosok, brigádveze­tők adják egymásnak a kilin­cset, jelentve, útra készen áll-e már a gépük, elvégez­ték-e az utolsó simítást is. Mert igaz, hogy a gépszemle megvolt, jól is sikerült, ám a rejtett hibák csak ilyenkor bukkannak elő, amikor kivo­nulás előtt egy-két kört tesz­nek a gépek az udvaron, vagy a gépállomás környékén.. Jobb is a hibát itt észrevenni, mint munkaközben rádöbben­ni: abba kell hagyni az ara­tást. Ettől az igazgató egyéb­ként nem fél, ahogy mondja is, lelkiismeretesen felkészült a gépállomás a legnagyobb nyári munkákra. Sajnos, a már krónikus alkatrész- hiány az elmúlt hetekben is sok nehézséget okozott, de házilag azért pótolták a legszükségesebbeket. Végtére is a szerelők derekas munkája eredményeként mindössze egy kombájnt nem tudtak eddig kijavítani. Ám, ha minden jól megy, rövide­sen ez a gép is elindulhat a gabonaföldekre. Az aratásra való felkészü­lés utolsó aktusaként terme­lési értekezleten tárgyalták meg a gépállomás vezetői és dolgozói, hogyan tudják a rájuk háruló nagy munkát minél gondosabban elvégezni. Többször bebizonyították már, hogy a termelőszövetke­zetek bizton számíthatnak helytállásukra. A múlt év őszén is minden tőlük telhe­tőt elkövettek a gyors beta­karítás és vetés érdekében. A Monori Gépállomás a tava­szi tervét is teljesítette. Most 16 ezer hold kalászos letakarítása vár rájuk és augusztus 31-ig el akarnak vé­gezni minden tarló utáni ta­lajmunkát. Az aratáshoz ké­szen áll ötvenegy kombájn, huszonhárom aratógép, húsz rendrevágó és harminchat cséplőgép. A folyamatos ara­tást két, a határban mozgó javítóbrigád, egy műhelykocsi és egy teherautó biztosítja. Szükség esetén a helyszí­nen kijavítják a hibákat és csak a komolyabb ese­tekben vontatják be a gépet a szerelőműhelybe. A gépállomás vezetői már gondoskodtak a szükséges üzemanyagról is, külön tar­tályokat béreltek az aratás idejére, hogy az üzemanyag- hiány ne késleltethesse a munkát. Minthogy az idén a monori járás közös gazdaságaiban is nagyobb területről kell a sze­met betakarítani, a gépállo­más külön célprémiumot tű­zött ki a legjobban dolgozó kombájnosoknak. Aki pél­dául SZK—3-as, vagy SZK— 4-es kombájnnal szemveszte­ség nélkül, maximálisan 15 centiméteres tarló mellett, hatszáz holdat learat, 1600 fo­rint prémiumot kap. A Bala­ton típusú kombájnnal dol­gozók 300 hold után, ugyan­csak a fenti feltételek mel­lett, 1600 forintra tarthatnak igényt. Ezenkívül minden 400 hold munkát végzett gép ke­zelője 400 forintra számíthat. Miként használják ki az aratás alatt az erő- és mun­kagépeket, szerveznek-e két műszakot? Egyelőre még a Monori Gépállomáson is gon­dot okoz a traktorosok, gép­kezelők hiánya. Mindenesetre a kombájnok „látástól vakulásig” nyújtott mű­szakban dolgoznak, a lánctalpas traktorok pe­dig éjjel-nappal szánta­nak. Pillanatnyilag még 40 trakto­rosra lenne szükség, hogy a rendelkezésre álló gépi erőt teljes mértékben kitudják használni. A napokban már többen is jelentkeztek az üze­mekből, szövetkezetekből. A gyors érés már meghiúsí­totta a gépek egy-egy terület­re való összpontosítását, át­csoportosítását. Most már erre nem is lenne mód, hi­szen a járás legtöbb közsé­gében kezdődik az aratás. Né­hány helyen — mint például Üllőn — a tarló utáni nyári mélyszántást is megkezdték. Csak az érés gyorsulásán mú­lik, hogy valamennyi kom­bájn, aratógép munkába áll­jon. — s. p. — vili. Évfolyam, m szám Áll A 50 FILLÉH 1954. jüniüs 26, péntek Tanácskozik az országgyűlés Elfogadták a postáról és a távközlésről szóló törvényjavaslatot BESZÁMOLÓ A KERESKEDELEM HELYZETÉRŐL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom