Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-02 / 127. szám

1984. JÚNIUS 2. KEDD neont A szabad idő: Valóság és egyúttal lehetőség Nagy ká tán a KISZ-esek együtt töltik szabad iaejüaet. Más napokon is, de csütörtö­könként" . egészen bizonyos, hogy összejönnek. Ilyenkor nagy viták keletkeznek, ame­lyekkel ugyan nem váltják meg a világot, de mindeneset­re a maguk világát, látókörét szélesítik, véleményüket he­lyes irányba igazítják. Kis közösségük állandóan bővül, programjuk vonzza a kívülál­lókat is. Tizenöt „pártolói- tagjuk van, akik ugyan még nem léptek be a szerveze.be, de szabad idejüket szívesen töltik a KISZ-esek között. A KISZ-esek a művelődési házban kaptak helyet, így nincs olyan kulturális meg­mozdulás, amelyben ne ven­nének részt. Időnként a mű­velődési ház pénztárcájának terhére négynapos kirándulás­ra utaznak. Jártak már a Du­nántúlon, a Tátrában és most újra Csehszlovákiába készül­nek. Régi gondja valamennyi já­rási, városi KISZ—bizottság­nak, de az egész ifjúsági moz­galomnak: hogyan színesítsék mozgalmi életüket. Hiszen fontos a termelésre való moz­gósítás, a versenyek szervezé­se, a fásítási hónap megrende­zése, a különböző kampány- feladatok elvégzése, de ez, csu­pán ez, nem töltheti be az if­júság napjait. Hány alapszervezetben, töp­rengenek: miért emeüsecLk nehezen taglétszámuk és nem jut eszükbe ott keresni a baj okát, ahol van. Pedig a bajt éppen a sokszor szürke, egy­hangú munkában találhatnák. Az idősebbek is járnak szín­házba, moziba, összeülnek a szomszédokkal, munkatársak­kal vitatkozni. Elegendő le­het-e hát a fiatalságnak, ha a KISZ-vezetök mindig csas: a munka, a hétköznap gondjai­val keresik fel őket? Nem jo­gos-e az a kívánság, hogy nyújtson többet a KISZ? Jelenti-e ez az óhaj azt, hogy hagyjon fel az iljúsági szövetség a munka jobb meg­szervezésének igényével? Vagy szűnjenek meg a különböző termelési versenyek, mond­junk le a brigádok szervezé­siről? Semmiképp. Tudjuk, hogy a KISZ-nek ts elévülhe­tetlen érdemei vannak a ter­melékenység emelésében, hogy sok fiatal épp az ő közbenjá­rásuk nyomán tért vissza a termelőszövetkezetekbe. A Mechanikai Művekben, a Diósdi Csapágygyárban, az ik- radi Ipari Műszergyárban, de másutt is a gyár vezetői sok­szor hivatkoztak már arra, hogy a fiatalság szilárd tá- masiza az üzemeknek. Az abo- nyi Lenin Tsz-ben, a Kerté­szeti és Szőlészeti Főiskola so­roksári tangazdaságában, a dánszentmiklósi tsz-ben, ki­váló brigád és egyéni verse­nyek alakultak ki. S a társa­dalmi munkában kitűntek közül is sok-sok nevet említ­hetnénk. Helytelen azonban az a szemlélet, miszerint a KISZ számára csak az fontos: ki ho­gyan dolgozik. Sőt, mi több. elfogadhatatlan az a véle­mény is, ami külön próbálja választani a munka és a sza­bad idő felhasználásának megszervezését. Akadnak akik azt af nézetet vallják most a kongresszusra készü­lünk, a mozgalmi munka szí­nesítésével csak jövőre érünk rá foglalkozni. Hibás ez a szemlélet, hiszen az ifjúság most és később sem elégszik meg napi munkájával, érdeke­sen, változatosan akar szóra­kozni is. Mint a legutóbb: megyei aktíván a részvevők is állást foglaltakt a szabac idő irányítójának, szervezőjé­nek elsősorban a KlSZ-nel kell lennie! Hol, mikor lehetne legin­kább közelíérkőzni a fiatalok­hoz, ha nem az együtt töltőt estéken, fehér asztal mellett vita vagy játék közben? A KISZ tevékenysége ii hozzájárult ahhoz, hogy m< többet keres az ifjúság, min korábban. Az iparban do!go zó ifjúmunkások havi átlag jövedelme megközelíti - egyes iparágakban, kivált munkások esetében felül i múlja — az országos átlagot A jól dolgozó állami gazda­ságokban, termelőszövetke­zetekben a fiatalok átlagjöve­delme eléri az üzemi munká­sokét. Az önálló keresetű fiatalok igényei is ehhez mérten meg­nőttek, s módjuk van arra, hogy kielégítsék azokat. Bár faiun és a vidéki ■ városokban kisebbek az adottságok a kí­vánságok megvalósítására, mint a fővárosban, de ma is számos olyan feltétele van a szabad idő okos felhaszná.á-á- nak, amelyekkel már nap­jainkban jobban élhetnénk. Elfogadható-e például, hegy amíg korábban megyénkben nyolcezren voltak tagjai az ol- vasómozgalomnak. jelenleg csupán kétezerháromszáz tag van? S megnyugtató-e erre az a magyarázat, hogy valószínű­leg most egyénileg olvasnak? Egy részük minden bizony­nyal — de mégiscsak elgon­dolkodtató a majd hatezres létszámcsökkenés! A könyvtá­rak munkáját is mag kellene javítani, mert elszomorító, hogy Pest és Szabolcs megyé­ben legrosszabb a könyvellá­tottság. Az ifjúság szereti a tele­víziót, a rádiót — miért ne szervezhetné meg a szövetsé­gen belül közös nézésüket, hallgatásukat és utána mind­járt megvitathatnák amit lát­tak, hallottak. Szerencsére már kevesen vannak olyanok, akik rossz­néven veszik, ha a fiatalok táncolnak. Mind többen se­gítenek megteremteni a kul­turált táncolás lehetőségeit. Helyes a KISZ megyei bi­zottságának az a törekvése, hogy az amatőr tánczeneka­rok között vetélkedőket szer­vezzen, a társas táncverse­nyeken díjazzák a legszebben táncolókat. Minél több ének, zenei, irodalmi szakkört hív­janak életre, Tapasztalat sze- ;rí'íU a klubok, a szakkörök a legkedveltebb formái a közös időtöltésnek, épp ezért, ahol lehet, alakítsanak ilyen klu­bokat, szakköröket. A termelésre való mozgósí­tás és a- szabad idő okos fel­használósának szervezése egy­ugyanazon feladat két része. Egyik a másik nélkül nem vezetne célra. Munka nélkül értelmetlenné, haszontalanná válna a szabad idő. S szabad idő, — tanulás, szórakozás, sportolás nélkül — nem me­het jól a munka sem. Nap­jaink bizonyítják ezt, amikor majd ötezren tanulnak mun­kájuk mellett, hogy még hasz­nosabban dolgozhassanak, kulturáltabban élhessenek. Ma már faiun< városban egyaránt tanulhatnak a fiata­lok, az osztálykülönbségek sem befolyásolják kinek-ki- nek a fejlődését. A szórako­zási, a művelődési, a sporto­lási, az utazási igények is ha­sonlóak, legfeljebb anyagi, technikai adottságokban van, még különbség. Épp itt van sok tennivalója a KISZ-nek: kihasználni a meglevő lehető­ségeket és újakat teremteni. Azért, hogy élénkebb, válto­zatosabb legyen a KISZ-élet, hogy mind többen találják meg helyüket az ifjúsági szö­vetségben, ahol színvonalas, sokoldalú elfoglaltságot te­remtenek a fiatalok számára. A jobb munkára való szerve­zés, versenyek rendezése mel­lett az ifjúság szellemi életé­vel, négy-ötórás szabad ide­jének ésszerű kitöltésével is törődni kell. Hiszen az a cél, hogy mindenütt megértsék: akkor lesz a mainál is színe­sebb, tartalmasabb a KISZ- munka, akkor lelik még az utat valamennyi fiatalhoz, ha a kettős feladatot egy pilla­natra sem választják el egy­mástól. Sági Agnes Magyar pártmunkás- küldöttség utazott az NDK-ba A Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságá­nak meghívására Németh Ká­rolynál;. a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága titkárának vezeté­sével vasárnap öttagú ma­gyar pártmunkásküldöttség utazott az NDK-ba. A kül­döttség búcsúztatására a Nyu­gati- pályaudvaron megjelent dr. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára. Dimény Imre, a Központi Bizottság osztály- vezetője, és Gyenes András, a Központi Bizottság osz­tályvezető-helyettese. Jelen volt Siegfried Hienzsch, a Német Demokratikus Köztár­saság budapesti nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője is. (MTI) Békenap Törökmezőn A szobi járási KlSZ-bizottság, a járási tanács művelődés- ügyi osztálya és a járási sporttanács békenapot rendezett va­sárnap Törökmezőn. A program térzenével kezdődött, majd a szokoiyai úttörők adtak műsort. Az ünnepi beszéd után az énekesek és a népi táncosok műsorát figyelte a mintegy kétezer részvevő. Dél­után gazdag sportműsorral ért véget a . jól sikerült békenap. II I ................ ........ MfdMIWIIP'"' lrí "P Hel sinkibe utazott az Operaház bdettegyiittesc A Magyar Állami Operaház 81 tagú balettegyüítese va- i sárnap Nádasdy Kálmánnak, az-Operaház igazgatójának ve­zetésével, repülőgépen Finn­országba utazott. Az együttes június 1-én, 2-án, 3-án Hel­sinkiben lép fel. Műsorukon többek között Csajkovszkij: Hattyúk tava című balettjé­nek második felvonása, és a Poloveci táncok is szerepel. Az együttes Helsinkiből jú­nius 4-én Stockholmba utazik, s 5-én, 6-án és 7-4n a királyi Operaházban vehdégszerepel. (MTI) A szellemi vetélkedő megyei döntője A márianosztrai KISZ-szervezet tánccsoport ja (Gábor felv.) Vasárnap délelőtt Buda­pesten a MOM művelődési ház színpadán rendezte meg a Pest megyei KlSZ-bizott- ság az 1963,64-es évad szel­lemi vetélkedőjének megyei döntőjét. A helyi, valamint a • járási elődöntők Után á ráckevei, a budai, a daba- a cégiéit, , a monori és a váci járás csapatai kerül­tek a megyei zsűri elé. Kovács István, a Pest megyei Pártbizottság munka­társa köszöntötte a résztve­vőket, s utána több mint két és fél órán át folyt a küzdelem az elsőségért. Varga Ernő játékvezetőnek ezúttal bőven akadt dolga, amíg a politikai, földrajzi, kultúr­történeti, irodalmi, valamint Pest megye életéből váloga­tott kérdésekből végigkér­dezte a csapatokat. A ren­Központi kísérleti telepet kap Szentendrén az építőipar A hazai építőipar korszerű, nagyüzemi módszereinek ki­dolgozására és kipróbálására az Építéstudományi Intézet és az Építőanyagipari Központi Kutató Intézet nagy kísérleti telepet kap Szentendrén. A 25-ös Építőipari Vállalat dolgozói most kezdték meg a munkát. Ezúttal próbálják ki először a sorozatban gyártha­tó üzemépületek három min­tapéldányát is. Az üzemcsar­nokokat 9x12 méteres alap- területű épületrészekből rak­ják őösze, de mindhárom csar­nok vázát másfajta anyagból, vékony acélszerkezetből, köny- nyűfémbőí és betoneleimből építik fel. A kísérleti központ helyén több földszintes házat még le kell bontani. A régi házak lakóinak most három­emeletes modern lakóházat építenek, de ezt az épületet is kísérleti szerkezetből, üregek­kel könnyített nagy falelemek­ből szerelik össze. A vállalat dolgozói még az idén átadják az újfajta lakóházat és előre­láthatóan 1966-ban fejezik be a központi kísérleti telep épí­tését. (MTI) \\\\\\\\\\\\\\\\v\x\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\v\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\x\\x\\\\\\\\\\w.\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ — Természetesen megeskü­szünk. A tanácsnál és a plé­bánián mindent elintéztem, várnak bennünket. Sándor megpróbált tiltakoz­ni. — De én református vagyok! Sándor nem ellenkezett to­vább. — Ha így áll a helyzet, azt hiszem indulhatunk. Megtisz- telésnek érzem, hogy ennyi férj közül egyedül én vagyok szalonképes az oltár előtt. Na gyerünk! — Előbb átöltözöl drágám. Csak nem képzeled, hogy eb­ben a ruhában megjelenhetsz Isten színe előtt? — Vedd úgy mintha nem volna, a papnak meg úgyis mindegy. — Isten előtt mindenki egyforma. — Te tudod, te álltái a szí­ne előtt már négyszer is... — Csak három férjem volt! — hívta fel az asszony Sándor figyelmét a tévedésre. — Az első és a harmadik izraelita, a középső pedig pártfunkcio­nárius volt, s így templomi esküvőre nem kerülhetett sor. Természetesen átöltözött, s azután elindultak, hogy örök hűséget esküdjenek egymás­nak Isten és ember előtt, egy szerencsés kimenetelű autó­baleset különös következmé­nyeként. A Mercedes ünnepélyes las­súsággal gördült végig a Váci utcán, az elegáns kirakatok díszes sorfala között. Sándor egykedvű beletörődéssel ült a volánnál, kiáltó ellentéte­ként Lizának, aki úgy érezte, hogy negyvenöt viharos év után végre révbe jutott. A hátsó ülésen vidáman csaholt Muki, az öleb, igy mutatva ki boldogságát a közelgő nász miatt. A hangulatosan feldíszített házasságkötő teremben intim félhomály uralkodott, ezzel is hangsúlyozva az elkövetkező aktus bensőségességét. A há­zasságok megkötésére kijelölt tanácsi alkalmazott — egy jo­viálisán mosolygó, kiegyensúr lyozott agglegény nemrég fo­gyasztotta el ebédjét és ami­kor Sándorék beléptek, éppen a fogait piszkálta elégedetten. A ceremónia mindazonáltal emlékezetesen szép volt. Az Anyakönyvvezető olyan ékes­szólással ecsetelte a házasság fennkölt örömeit, mintha leg­alábbis öt gyermek apja len­ne. tanulságául egy érzelmek­ben gazdag törvényes szere­lemnek. A szertartás egész ideje alatt ünnepélyes zene szólt; de a magnetofont oly boszorkányos ügyességgel rej­tették el, hogy Sándor bár­mennyire fülelt, nem volt ké­pes felfedezni a hangforrás irányát. A szükséges formasá­gok után Liza kifizette a két alkalmi tanút, s busás borra­valóval jutalmazta a példás igyekezető hatósági férfiút is, aki méltánylásképpen lekisér- te őket a kapuig, noha ez már nem tartozott hivatali kötel­me: közé. (Folytatjuk) (36) — Ha már a viccnél tar­tunk, mit szólnál hozzá, ha azt kérném tőled, hogy vegyél feleségül? — Boldogan drágám! — ki­áltott fel Sándor a könnyű győzelemtől megittasulva. A kulcs megcsikordult a zárban és a sarkig kitárult aj­tóban ott állt Liza diszkréten ünnepélyes fekete kosztüm­ben, mesterien kikozmetikáz­va, ráncok nélkül, bűbájosán mosolyogva. — Indulhatunk Mukikám — csicseregte és vigyázva, ne­hogy elkenődjön a rúzs. csó­kot lehelt a fiú arcára. Sándorral fordult egyet a világ. A látvány teljesen le­sújtotta. — Isteni vicceid vannak — motyogta döbbenten. Felkayné* egész megjelené­se finom szarkazmust sugár­zott. — Csak nem hagyott el a humorérzéked? — kérdezte. — Csodálom, mennyire nem i érzed az egész házassági balhé : mélységes komikumát. Elisme- i re . hogy ekkora képtelenség ; c ak a viccekben létezik, de i én szeretem a viccet és mivel I töi'vényesen kiutalt lakásom is ; van, miért ne viccelődjünk? ; Remélem, nem akarod lelőni i a poént? ! Sándor bevánszorgott a szo­bába és leroskadt az első fo­telbe. Amint meglátta Lizát, tudta, hogy a játszmát elvesz­tette. Az asszony idejekorán átlátott a szitán és kész hely­zet elé állította. Azzal, hogy a kocsmából hazatelefonált, meggondolatlanul felfedte kár­tyáit és kiszolgáltatta magát Lizának. S Liza nem ismer kíméletet: vagy Kökény Sán- dorné lesz azonnal, vagy véget vet mindennek, ami eddig egymáshoz kötötte kettőjüket. Itt már nem számít az üzlet, csak az öregedő asszony önző szerelme, ámbár ki tudhatja b :onvosan, lehet, hogy fordít­va igaz és a szerelem is üzle- . _rdek? Lélektelenül meredt maga elé. Gondolatai kuszán, össze­függéstelenül szüköltek a fejé­ben, hol lázadozva a megalá­zó kényszer ellen, hol rémül­dözve az Apostolok körül, ahová rövidesen megérkezik Mari és a galeri. Soha nem gondolt a lányra olyan őszinte szerelemmel, mint most, hogy rájött, a mai napra kitűzött eljegyzés előre nem látott saj­nálatos események miatt el­marad. A vőlegény ugyanis házasságot és üzletet köt, mert így kívánja egy magasabb ér­dek. — Mit kívánsz tőlem? — kérdezte, kihűlt hangon. Az asszony élénken vála­szolt. dezőséget, valamint a ver­senyzők- jó felkészültségét dicséret illeti, s a vetélkedő mindvégig izgalmas, színvo­nalas, jó hangulatú volt. Az egyes kérdéscsoportokat jól válogatott ügyességi já­tékok is tarkítottak. Ugyan­csak jól sikerült ezúttal is ,a' círp és szerző megjelölése nélkül elmondott versek ver­senybe iktatása is. A hangulatos légkörben le­zajlott vetélkedő eredménye a monoriak 27, a ceglédiek 25 es a ráckeveiek 21 pon­tos győzelmével végződött. A versenyzőknek Nyerky Pi­roska, a Pest megyei KISZ- bizottság kulturális felelőse nyújtotta át a kulturális szemle jelvényeit, okleveleit, s a KISZ-bizottság külön ju­talmát. 1. 1.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom