Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-02 / 127. szám
Mccrci /t/ríop 1984. JÚNIUS 2, KEDJ1 Fellendül a szobi járás idegenforgalma >4 vízierőmü és a magyar—csehszlovák turistaegyezmény várható hatása NAPSÜTÉSBEN Az ország tájegységeinek idegenforgalmi ranglistáján a Dunakanyar a harmadik helyet foglalja el. (Budapest a lista első, a Balaton a második helyzettje.) Ha tovább bontanánk a rangsort, kiderülne, hogy a Dunakanyaron belül is vannak rangfokozatok. A visegrádi oldal kétségtelenül nagyobb sarzsit visel, mint a váci, ami különben természetesnek látszik, hiszen Visegrád már régen világhírű nevezetessége az országnak. A túlsó part sorsa mégis mostohább a kelleténél, természeti adottságai kihasználatlanabbak, felkészültsége, ellátottsága szegényesebb és hiányosabb a kelletének Különösen a szobi járásnak van oka panaszra. Az orvoslás sürgősségét a szinte minden külső támogatás nélkül kialakult helyzet is bizonyítja. A járás területén jelenleg már közel harminc vállalati és szakszervezeti üdülő működik, közülük Zebegényben nyolc, Nagymaroson és Nógrádverőcén hat-hat, Szokolyán öt. Verőcén van az Express ifjúsági tábor is, amely egyszerre kilencszáz fiatalnak tud szállást adni, Zebe- gény gyermeküdülője pedig száz gyereknek. A járásban van hat turistaház is és sok- száz vikendház, amelyek száma évről évre tovább nő. A legtöbb Nógrádverőcén, Nagymaroson és Zebegényben épült az utóbbi években, de jóné- hány a nemkevésbé vadregényes környékű Szokolyán és Börzsönyligeten is. Az üdülők kulturáltsága kielégítőnek mondható. A járásban levő turistaházaké azonban kevésbé. Egészségügyi ellátottságuk, belső rendjük, tisztaságuk igen sok kívánnivalót hagy hátra. A járás Duna menti községei közül néhány már hosszú évtizedek óta közkedvelt kiránduló- és nyaralóhelye a fővárosi közönségnek. Idegenforgalmuk az elmúlt években még gyorsabb ütemben növekedett. A forgalom növekedésével arányosan azonban sűrűsödik a panasz is, különösen a kereskedelmi ellátottság fogyatékosságai miatt. A kirándulók , psak a legnagyobb nehézségek j árán juthatnak pékáruhoz, tej- j termékekhez, friss gyümölcs- 1 hoz. Vasárnaponként nem találnak egyetlen nyitvatartó élelmiszerüzletet sem. Ha nem j vinnének magukkal a kirán- | dulásra hazulról elemózsiát, I korgó gyomruk alaposan meg- 1 rontaná vikendjüket. Egyre ! jobban bebizonyosodik az is, j hogy sok bajt okoz a megfelelő strandfürdők hiánya. Igen kezdetlegesek, kevés bennük a kabin, a vetkőzőhely. I Sokan ezért íürdenek tiltott helyeken, aminek elég gyakran halálos szerencsétlenség a következménye. Az épülő nagymarosi vízierőmű kétségtelenül erősen növeli a terület idegenforgalmi jelentőségét is és ugyanakkor jelentős feladatokat hárít az érdekelt községekre. A vízierőmű emelni fogja a partszakaszon a Duna szintjét és így eltűnik Zebegény, valamint Szob régi strandja. A két községnek idejében gondoskodnia kell új strandfürdő létesítéséről, nemcsak a kirándulók, hanem az állandó la- j kosság érdekében is. A kirándulók hétvégi sáto- ' rozásai egészen ötletszerűek. j Úgyszólván minden alkalommal más és más helyen nő ki i a földből egy-egy ideiglenes I sátortábor. Sátrát mindenki ott állítja fel, ahol éppen eszé- i be jut. Ugyanígy tesznek az ország különböző részéből ér- j kező úttörő- és diákcsapatok I is. A szervezetlenségnek az az I oka, hogy a községek nem je- ] löitek ki sátorozásra alkalmas I területeket. A szobi járás kiránduló- és üdülőhelyeinek forgalmát a máris észlelhető jelek szerint igen jelentősen növeli a magyar—csehszlovák turistaforgalmi megállapodás. Ebből a szempontból nagy jelentősége lesz a most épülő 121-es számú, új, korszerű autóútnak, amely Letkésnél csatlakozik a tsehszlovákiai úthoz. Előbb- utóbb sor kerül a letkési határátlépő megnyitására, ami viszont szükségessé teszi Szo- bon egy olyan idegenforgalmi hivatal vagy kirendeltség felállítását, amely a valutabeváltás terén is segítséget nyújt a hazánkba érkező csehszlovák turistáknak. Az autós és motoros turisták különben joggal panaszolják, hogy a szobi járás egész területén egyetlen ÁFOR- telep sincs, ahol üzemanyagot vásárolhatnának és nem találnak egyetlen gépjárműjavítással foglalkozó műhelyt sem. A felsőbb szervek különben már felismerték a szobi járás idegenforgalmi jelentőségét. Ennek köszönhető, hogy idegenforgalmi igényeinek fokozottabb kielégítésére a múlt évben közel másfél millió forintot kapott az Országos Tervhivataltól, az idén pedig a Pénzügyminisztériumtól egymillió 580 ezer forintot. Ebből rendezi Kismaros a kisvasút környékét, Nagymaros a hajóállomás környékét parkosítja és támfalat épít a Duna-partra. Verőce a magyarkúti forrás vidékét rendezi, korszerűsíti közvilágítását, Szob a Duna partján teremt rendet és új strandkabi- nokat épít, Zebegény pedig védőfalat emel és korlátot állít fel a Duna partján, ezenkívül parkot és játszóteret épít. Nagymaroson megkezdték két és fél millió forintos költséggel egy korszerű sátortábor építését, Zebegényben pedig jövőre elkészül egy száz ágyas turistaszálló. Magyar Eás®ló Ausztriában nem kell tanulni ? (Gábor felv.) A harmadik ötéves terv közepére befejeződik a mezőgazdaság villamosítása Mintagépesítésre jelölnek ki öt-hat özemet — Mit tervez a mezőgazdasági tárcaközi bizottság? ^\\\\\\\\\\\\V^\\\\\\\\\\\\\\\\\^ í A CÉDULA 1 A cédulát a zsebemben találtam. A cédulán egyetlen szó, piros tintával: Este! Elolvasom egyszer, kétszer, aztán ötödször is — fogalmam sincs, miért, mikor írtam fel ezt a szót. Este.:: Hová kell nekem mennem és miért pont este? Ahá, biztos valami értekezlet .; í Nézzük csak, milyen értekezlet is lehet, s különösen este. Végigveszem emlékezetemben az ösz- szes szerveket, intézményeket, társaságokat, cégeket, de a közeljövőben sehol semmiféle értekezlet, még nappal sem. Ez ugyan meglepő, de egyben örvendetes is, csak azt tudnám miért írtam fel egy cédulára azt, hogy: este? Moziba menni? Nevetséges lenne. Soha nem járok matinéra, így tehát nyilvánvaló, hogy a mozi számomra estét jelent és nem délutánt, vagy reggelt, vagy éjszakát. A mozi tehát nem jöhet számításba. Színház? Általában ugyebár a színházi este is este van, mert ki hallott olyan színházi estét, amely pont délben tizenkettőkor kezdődik ... Tehát, színházról sem lehet szó..: Randevú. Nő. Csinos. Engem vár.;. Ez sem jő. Nem vagyok Casanova, hogy egy ilyen találkozásra külön emlékeztetni kellene magam. Ha lenne, mindenféle cédula nélkül is tudnám, a világért sem felejteném el és még kevésbé írnám fel. Az ember ne csináljon írásos feljegyzéseket a házi kémszolgálat dolgának megkönnyítésére..; Különben is, a randevú kimondottan esti dolog, amely ugyan átnyúlhat a késő éjszakai órákba, de semmiképpen sem reggeli ügy, ami átnyúlhat az estébe, mert az nem '*andevú, hanem házasság. S hogy házas vagyok reggel, délben, sőt este is, arról nem feledkeztetnek el sem reggel, sem délben, de még este sem; .; Kezemben a cédula, rajta a felírás, s úgy érzem, hogy szétpattan a fejem: mi a mennydörgős menny- kőnek írtam én ezt fel külön egy tiszta papírra, hogy: este. Este előtt fél órával mondja a feleségem: — Borotválkozz már meg, jönnek a Szuromiék! És mintha reflektor gyúlna agyamban, már tudom, mit jelent az „este”, s utána a három felkiáltójel..; Este nem hazajönni, kifogást találni, menekülni... Utálom a Szuromiékat. Buta, fecsegő népség. S már jönnek is, s már kezdi is az asszony az ismert refrént: — Ó, milyen kellemes este lesz nálatok ..: Én is, magamban: Ö, egy esti értekezletet a Szu- romiékért...! Fennhangon: — Igen. valóban kellemes esténk lesz ;:; — és zsebemben titkon, magamat szidva, összegyűröm a cédulát;:. Két veresegyházi ipari tanuló, a 17 éves P. A. és a 16 j éves T. J. kedden azzal a szán- j dókkal indult el falujából, j hogy Ausztriába szökik. Ami- kor a Déli pályaudvaron fel- | ültek, a Győr felé haladó vonatra, már megvolt a határozott tervük, miként kezdenek új életet. A tervből azonban nem lett semmi, mert a két legénykét Komárom után „leszedték” a vonatról. Kihallgatásuk során először vonakodtak beismerni utazásuk valódi célját, aztán mégis bevallották, hogy disszidálni akartak. Meg is indokolták, miért. Az indok: mindketten bukásra álltak és féltek, hogy ebből otthon kellemetlenségeik támadnak. A Minisztertanács tanácsszervek osztálya, az Országos Tervhivatal,- a Földművelés- ügyi, a Nehézipari és az Építésügyi Minisztérium részvételével néhány éve alakult mezőgazdasági tárcaközi bizottság legutóbbi tanácskozásán számba vette a mezőgazdaság villamosításának eddigi eredményeit és meghatározta további feladatait. A beszámolókból megállapították, hogy az állami gazdaságok és üzemegységeik 98.2 százalékát már villamosították. Az állami gazdaságok villamosítása ezzel gyakorlatilag befejeződött, mert ami még az idén hátravan, lényegében már nem egyéb a villamos- energia-ellátás bővítésénél. A termelőszövetkezetek és üzemegységeik 58 százalékába vezették be eddig, az elektromos energiát. Ezzel a bekapcsolt tsz-ek mindegyikében megteremtették a lehetőséget a mezőgazdasági munkák gépesítésének. Az összes mezőgazdasági üzemeknek — beleértve a már száz százalékig villamosított gépállomásokat is — 64.2 százaléka van ellátva villamos energiával. Mindez túlnyomó- részt az utóbbi három-négy évben történt. A Földműve- \ daságosabb lésügyi Minisztérium, a Magyar Villamosművek és az Országos Villamosenergia Felügyelet, amely a munkát szakmailag összefogja, irányítja, úgy számítja, hogy az eddigihez hasonló ütemben Füzet és ceruza y ceu'UíciL . : . Gyurkó Géza j 1 eljesen kitárult már a tavasz. Olyan a liget, mint egy mesebeli hímzett szőnyeg. Színes-pompás virágok az ágyásokban. Ékesen díszelegnek a fák is. Kevélyen állnak, mint a menyasszony, akinek fejére ráillesztették már a koszorút. A pádon ketten ülnek. Két idősebb asszony. Hajuk őszbe- borult, mint amikor harmat csókolja meg a rét rozsdabarna füvét. Hátuk hajlott már kissé, mintha a mestergerendát nézném házunk padlásán. Hiába, a sok-sok év során megroppan a teher alatt a legerősebb anyag is. Ülnek és beszélgetnek. Kedves öregek. Mi mindenről eshet szó? A régi fiatalságról, udvarlókról, a számtalan daliás kérőről, s a végén aztán mindig kiderül, hogy mégis az a vékony- dongájú, keskenyarcú szemüveges férfi volt a legkedvesebb. De most felkapják a fejüket. Vérpezsdítő zene száll feléjük. S a hang egyre erősödik. Amott a bokorsor mögül egy fiatalember bukkan elő. Aktatáska a hóna alatt, bal karján esőkabát, s tenyerében pöttömnyi rádió. Innen hát ez a hangos zene. Leül, pontosan a két öregasszonynyal szemben levő padra. A két padot csak a sárga murvával felhintett keskeny út választja el. A fiú leteszi a padra a rádiót, beállítja Lakihegy felé, s a cipője orrát bámulja. Az aktatáskát nekidön- ti a deszkafogó kőnek. A zene most is szól: „Vagy mindent, vagy semmit, így akarom én..." A két asszony egymásra néz. Ajkuk gúnyosan lebigy- gyed. Bólogatnak. Egyet gondolnak, s következik a gondolatközlés. — Mindenük a zene. — Ilyenek ezek. Űjabb bólintás, s végigmérik tekintetükkel a fiút, aki talán tizenhét éves lehet. Magas, nyurga növésű, haja rövid, félrefésült. Nadrágja feszesen simul kisportolt combjaira, cipőjének orra hegyes. Tekintete meleg, nyílt. A táskájába nyúl. Füzet, ceruza kerül a kézbe, aztán lehelyezi maga mellé. — Fogadni mernék, hogy a szöveget írja le magának. Istenem, pedig mennyi más sok szép dal, költemény, szonett létezik. S neki csak ez kell. — Az én unokám is ilyen. Négy éve tanul zongorázni, de jobban ismeri ezeket a hula- hoppokat, meg, a twisteket, mint például Lisztet vagy Mozartot. — Azért, hallom, az új szavakat te is ismered, drágám. Emez hallgat, füle kipirosodik, s hallgat. A fiú közben óráját nézi. Lábával kissé idegesen kalapál. Észreveszi, hogy róla beszélnek. S ez nem kellemes. — Biztosan várja a kislányt. Leül majd melléje, egyre közelebb kerülnek egymáshoz, s a vége mindig az, hogy világos nappal csókolóznak. Szörnyű ... — Huligánok ezek, nem mások. Hónuk alatt a rádió, sétálnak, még talán bennünket is leszólítanának sötétben. Egyszer hallottam: kislány — mondta a fiú —, nem jössz egyet csurglizni? Bezzeg azelőtt! Odaállt az ember elé a fiatalember, meghajolt illedelmesen, kalapját levette a fejéről, sétapálcáját a hóna alá tette: nagysádkám, nem unalmas ily egyesegyedül? Emlékszel? Bezzeg ma! — Ügy látom, te is hajlottól az ilyen bemutatkozásra. Most emez pirul el. És ő is hallgat piros füllel. Kicsivel később: — Ma csak a tánc, a szórakozás. Ez kell ezeknek a tak- nyosoknak. Ebben a pillanatban elhallgat a zene, a bemondó jelentkezik: „Kedves hallgatóink! Most orosz nyelvlecke következik haladóknak.” Gyorsan nyúl a fiú a ceruza, füzet után: Kissé hátradől hogy kényelmesebb legyen az ülés. A tanárnő már köszörűi hallgatóit, majd elkezdi a magyarázatot. A fiú sebesen rója a betűket. ' Ismét egymásra néz a két asszony. Aztán mintha összebeszéltek volna, felállnak. Még egyszer visszanéznek, de a fiú nem vesz észre semmit. Pedig a virágok most is illatosak, olyan illatfelhő száll a, ligetben az enyhe fuvallat nyomán, hogy megrészegiil tőle az ember... Orsovai Tibor a mezőgazdaság villamosítása körülbelül a harmadik ötéves terv közepére teljesen befejeződik. A tárcaközi bizottság az erre az időre való felkészülés feladatai között az elsők közé sorolta a gépesítés mértékének, a munkagépek és meghajtógépeik számának, fajtájának meghatározását. A következő időszakban eldöntik, hogy milyen munkához gaz- a Diesel nyersolajmotor, milyenhez az elektromos gép. A Földművelésügyi Minisztérium és az illetékes villamosenergiaipari szervek hozzáfognak a jövőbeni villamosgép-szükséglet megállapításához. Bekapcsolódik ebbe a munkába az országos műszaki fejlesztési bizottság is, amely máris készít erre vonatkozó tanulmányokat. A következő fontos feladat a villamosgépeket kezelő, karbantartó és javító szakmunkások kiképzése. A földművelésügyi tárca szakmunkástanuló-intézetei képeznek ki villanyszerelőket, ennél azonban előreláthatólag többre lesz majdy szükség. Az Országos Villamosenergia Felügyelet bejelentette, hogy támogatja a mezőgazdasági üzemek rendszeres villamos szakmunkás tanfolyamait és tananyagot állít össze részükre. Nagy lépéssel viszi előre a jövőbeni teljes mechartizálást, hogy az FM javaslatára néhány állami gazdaságot ér tsz-t mintagépesítésre jelölnek ki. Ezeket a gazdaságokat te - melési profiljuk szerint fel szerelik va'amennyi szüksér-r géppel. A többi gazdaságo' ezekben tanulmányozhatja!: majd az állattartás, a növénytermesztés, a majori munkák gépi eljárásait és az így szerzett tapasztalatokbó' kiindulva, kezdhetik meg va'-í fejleszthetik a maguk üzemei' nek gépesítését. A mintage pesítéshez az idén hozzáfog nak, egyelőre öt-hat gazdasá' got jelölnek ki mintagépesi' lésre.- (MTI)
