Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-14 / 138. szám

4 1564. JÜNIUS 14, VASÁRNAP \fCh-hm NAPIRENDEN A HOLD OSTROMA A föld első követei - A tudományos lehetőségek kincsestára Az utolsó előtti roham 1882-ben Gruithuinen né­met csillagász részletesen le­írt egy holdvárost, amelyet ál­lítólag műszereivel látott. A híres Herschelt pedig egy íz­ben egy újságíró hozta kelle­metlen helyzetbe, aki elkísér­te őt dél-afrikai megfigyelő útjára és egyik cikkében azt állította, hogy a népszerű csillagász a holdon az élet jeleit találta meg. Nem sok­kal ezután valaki könyvet is írt a témáról. Ismeretes Picke­ring-nek, a századforduló ne­ves csillagászának tévedése is, aki a hold sötét foltjairól feltételezte, hogy azok vala­milyen élőlény tömeges előfor­dulásával magyarázhatók. De még a legutóbbi időkben is akadt híve a holdbéli élet el­méletének Moore személyé­ben, aki égi kísérőnk változó fé­nyességű foltjait próbálta visszavezetni valamiféle vegetációra. Az igazság az, hogy az efféle elgondolásoknak nincsen alap­juk és az elmúlt korok vas­kos tévedései pusztán azzal magyarázhatók, hogy már ak­kor is erősen élt az emberiség­ben a -hold meghódításának gondolata. Korunk a hold ostromának korszaka. Az űrhajózás elér­hető közelségbe hozta szá­munkra hű égi kísérőnket. Már ott vannak a felszínén a föld első követei. Becsapódott rakéták, felségjelvények jelzik, hogy száz évvel a fent említett fűrcsa elképzelések után megvalósul az álom: az ember készül a hold meghódítására. Ma már azonban lényegesen mások a holddal kapcsolatos elkézeléseink. Az optikai meg­figyelések nagyfokú pontos­sága, a jelenleg használt óriás távcsövek holdra vonatkozta­tott felbontó képességének fi­gyelembe vétele mellett (40 métert elérő tárgy különválva látszik környezetétől), már önmagában is elegendő alapot szolgáltat arra, hogy a hold­béli élet lehetőségeit kizárjuk. Soha senki nem látott ugyanis megfigyelései során életre em­lékeztető jelenséget felszínén. Ha. van is valamiféle egé­szen egyszerű növényi élet, az csupán egyes mély krá­terekre korlátozódhat és időszakos jelenség lehet. A holdon ugyanis nincsenek meg az élet alapfeltételei. Ezek: a víz, a megfelelő se­bességű tengelyforgás, a kellő tömeg, kedvező hőmérséklet és a légkör. Éppen a sajátos fizikai kö­rülmények miatt számos prob­léma vetődik fel a holdra lépő ember esetében is. Ma faként az e problémák megoldására való törekvés jelenti a hold ostromát, az egyidejűleg, foly­tatott rakétakísérletekkel együtt. _ . Napjaink feladatköréhez ér­ve, az elmúlt századok speku­lációkon alapuló holddal kap-' csolatos elképzeléseit nyugod­tan mellőzhetjük. Számunk­ra a hold ma a tudományos lehetőségek kincsestára. Első­sorban a csillagászati kutatá­sok szempontjából. A légkör nélküli holdon ugyanis elma­radnak a légkör okozta torzu­lások, az égitestek minden su- gárzástartománybari észlelhe­tők lesznek, a nap kutatása folyamatossá válik, de számít­hatunk a rádiócsillagászat nagyfokú fejlődésére is. Kísé­rőnk felszínéről majd figyelemmel kísérhetjük a föld felhőzetének moz­gását, eloszlását. A legbiz­tosabb prognózist majd éppen a holdról adhatjuk földi időjárásunkra. Ám addig is számos egyéb probléma vár még megoldás­ra. Ismernünk kellene például a hold szerkezeti felépítését. A IV. és V. Ranger*-rakétába ezért földrengésjelző készülé­ket helyeztek el, amellyel le­hetőség nyílt volna az esetle­ges holdrengések tanulmányo- | zására. De amint Angéla Croome neves szakíró közli, tervezik olyan, mesterséges égitestekre' szerelhető ágyú el­készítését is, amellyel mester­séges robbantásokat okozhat­nak a hold felszínén. A hold kőzeteinek ismerete elsőrendű fontosságú az első űrexpedí­ciók leszállási helyének' kije­lölése szempontjából. Igen sok problémát oldottak meg a lunyiktík is. Tudjuk már, hogy kísérőnk igen kicsi mágneses térrel rendelkezik és sikerült lefényképezni a hold eddig ismeretlen oldalát is. Az utóbbi évek érdekes eredményei között említhetjük meg, hogy észleltek vulkáni tevékenységre emlékeztető je­leket a hold felszínén. Talán mégsem egészen hideg és ha­lott égitest a hold? E jelenség feltehetően a kései vulkáni tevékenységgel lehet összefüg­gésben. Megkezdődött a hold ostro­ma korunk legjelentősebb ta­lálmánya, a laser alkalmazá­sával is. Sikerült olyan fény­felvillanást küldeni felszíné­re, amely mintegy 2—3 . kilo­méter körzetben megvilágítot­ta. A visszavert fény intenzi­tását, a kibocsátott és vissza­vert fény megérkezése közt eltelt időt mérve, rendkívül pontos távolságmeghatározás­ra nyűt alkalom. Mérhetők voltak harminc kilométeren belül tszmé- teres hibával a holdfel­szín szintkülönbségei is. Minden bizonnyal a hold ostromának utolsó előtti nagy rohamát jelentik majd azok a kísérletek, amelyek során mesterséges égitestek segítsé­gével önműködő laboratóriu­mokat juttatnak felszínére. A további feladatok már az em­ber holdutazásának körébe tartoznak. Megvalósul az em­beriség évezredes álma: az el­ső ember kilép a hold felszí­nére. Ha késik még néhány évet a világtörténelmi jelen­tőségű esemény, annak oka, hogy csak akkor juttathatunk embert kísérőnk felszíné­re, ha maximális személyi biztonságát szavatolni tud­juk. E téren, mint eddig is láttuk, | vannak még problémák. Egy azonban bizonyos: na­gyon csodálkoznának az el- j múlt idők derék polgárai, akik j mindenáron be akarták, népe-: síteni a holdat, ha korunk le- j hetőségeibe bepillanthatnának. ! Ök is megállapíthatnák: e kor a hold ostromának korszaka. Schalk Gyula Véget ért az iskolaév. Itt a vakáció. Hurrá! Az év végi hajrában kifáradt diáksereg hozzákezd a nyár eleji hajrá- hoz, hogy kipihenje az iskola fáradalmait. A boldog pihenés korszaka ez, mely azonban annyi fáradsággal jár, hogy direkt jól jön, ha újra elkez­dődik az iskola, ahol végre ki­pihenhetik a pihenés fáradal­mait. •k N Az év vége jellemzője, hogy az iskolában mindennap gyűj­tenek. Pedagógusnapra, balla­gásra, bankettre, ajándékokra a távozó osztályoknak, nyári táborozásra és ki tudná fel­sorolni, hogy még mi min­denre. Rövidke történetünk hőse, a 8 éves Pisti is nap mint nap szülőatyja elé já­rult és kategorikusan közölte, hogy holnapra milyen címen, mennyi pénzt kell bevinnie az iskolába. A papa — bár nem volt fukar — egy napon, midőn egy szem gyermeke újabb húszasra jelentette be igényét, mellyel állítólag a laoszi árva gyerekeket óhajt­ják megsegíteni, fellázadt és kijelentette, hogy egy vasat sem ad. Másnap bement az is­kolába és protestált az óriá­sivá nőtt gyűjtési láz ellen. Csak ott tudta meg, hogy fia hosszú ideje magának gyűj­tött. Felismerve a konjunktú­rát, a jól jövedelmező üzletet maszekosította... ★ Sok diáknak kellemetlen a bizonyítvány-kiosztás. Zolit bizony megbuktatták szám­tanból. Zoli első gimnazista, tehát jószerével már majd­nem férfi, mégis izgult. Atyja, aki nem a modern pedagógia híve, néhányszor alaposan el- agyabugyálta. Zoli tudta, hogy ha soha nem, de most biztos egy alapos verés vár rá. Óva­tosan adta be a tényt gond­terhelt atyjának, aki szórako­zottan hallgatta, majd néhány dorgáló szó után útjára en­VAKÁCIÓ gedte. Zoli nem értette a dol­got. Ű nem tudhatta, hogy a papa engedékenységének fur­csa oka van: őt is megbuk­tatták az általános iskola VII. osztályában. Még szerencse, hogy a papáknak nem leéli aláíratni a bizonyítványt... ★ .Laci Vili. általános iskolá­ba jár. Aggódó mamája a bi­zonyítványosztás előtt több­ször érdeklődött a várható esé­lyek felől. Laci hümmögött, jelezve, hogy nem lesz az ok­tatásügy kiváló diákja, A mama kicsit korszerűtle­nül így ijesztgette: — Ha nem tanulsz, inasnak adlak. Mire Laci, aki már lénye­gesen jobban tájékozott: — Nyugi mama! Ahhoz is érettségi kell... ★ Mindkettőjük hóna alatt is­kolatáska. A fiú átöleli a lányt. — Most két hónapig nem megyünk iskolába. Rengeteg szabad időnk lesz — örven­dezik a lány. — Mennyivel többet lehe­tünk együtt — realizálja a fiú. — örülsz neki? — Kis buta — hangzik a fiú ajkáról a vélemény és a lány ajka is szóra nyűik, de hang már nem hallható. Egy­perces, tizennyolc éven aluli­aknak nem ajánlott csók lesz a folytatás. — A vakációt ma este meg­ünnepeljük. Elmegyünk egy kis bárba! — javasolja a fiú. Olvasóim ne nagyon hábo- rogjanak a felrúgott iskolai rendtartás miatt, pedig a lány beleegyezett a tervbe. Egy aggálya ugyan volt: — És mit csinálunk a gye­rekkel? — Elhívjuk estére hozzánk a mamádat... Hiába, nincs szebb, mint a diákszerelem . .. ★ Naponta találkoztam vele. Kék iskolai köpenyt viselt és harsány kezitcsókolommal kö­szönt. Kicsit idegesített, mert még nem vagyok abban a korban, hogy egy 17 éves lány előre és lcezitcsókolom- mal köszönjön. A vakáció első napján újra találkoztunk. Divatos bö szoknyát, kivágott blúzt és kontyot viselt. Vártam a szo­kásos, nekem kijáró „csöklo- mol”, de a lány nem szólt egy szót sem. Rúzsos száját enyhe mosolyra húzta és igézőén né­zett. Zavarba jöttem, vissza­mosolyogtam. Ettől ő is meg­zavarodott, így egyszerre kö­szöntünk, mondván: — Scsóklom... ★ Látva a bizonyítványosztási lázat, egy kis megkönnyebbü­léssel gondolok arra, milyen szerencséjük a felnőtteknek, hogy nálunk nincs év végi vizsga és bizonyítvány. Min­ket nem osztályoznak maga­tartásból, szorgalomból, mun­kafegyelemből, hűségből és a többi, az élet iskolájában le­vő tantárgyakból. Bizony né­ha mi is megbuknánk, nekünk is kellene osztályt ismételni és sokunknak írnák be a bi­zonyítványába:' felsőbb ősz- 1 tályba nem léphet. Persze, mint minden jóban, ebben is van valami rossz: néha bizony jó lenne, ha egy- egy bukást intővel megúsz­hatnánk, ha némely baklövé­sünk után nerr, fegyelmit kap­nánk, hanem a vezérigazgató bácsi behivatná a mamát és elbeszélgetne vele. Az sem lenne rossz, ha a bírósági el­járások helyett megdádáznák a tettest és ilyenkor mi is kapnánk két hónap vaká­ciót ... ősz Ferenc (Foto: Kotroczó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom