Pest Megyei Hirlap, 1964. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-14 / 138. szám

1064. JÚNIUS 14. VASÁRNAP v/íifínp 3 Az utalvány még nem építőanyag Amint a tudományos szo­cializmus megj-ogalmazta a szociaiiista iovr-adaioin céljai, nyomban felvetődött a hozza vezető utak kérdése is. Ezzel kapcsolatban Marx és Engels a kispolgári jobb- és balol­dali nézetekkel folytatott vi­tájukban a társadalmi viszo­nyok és az osztályharcok elemzése alapján először is kimutatták, hogy az utak és a módszerek fetisizálása meg­engedhetetlen, mert azok min­dig az adott helyzettől függ­nek. Másrészt a forradalom tartalmát nem a módszerek szabják meg. A szocialista for­radalom feladata a burzsoázia megdöntése és a proletárdik­tatúra megteremtése, követ­be zásképpen, ha ez megtörté­nik, szocialista forradalom megy végbe, függetlenül a módszerektől. Továbbá, a tár­sadalmi viszonyok és az osz­tályharc vizsgálata azt bizo­nyítja, hogy vannak helyze­tek, amikor a fegyveres fel­kelés elkerülhetetlen, de le­hetnek olyan helyzetek is, amikor lehetőség nyílik békés úton megdonteni a burzsoázi­át. a fegyveres felkelés viszont kudarcra van ítélve. Végül, ha a proletariátusnak mód­jában áll választani a polgár- háború és a békés út között, tennészetsaerűen az utóbbihoz keld ragaszkodnia, mert a leg­kisebb vér- és amya-ii áldoza­tokkal jár, és mert a legszé­lesebb tömegek számára meg­könnyíti a szocialista átalaku­lást. Később Lenin újabb tények­kel bizonyította, hogy ameny- nyiben az erő (a tömegek többsége, a fegyver) a forra­dalom oldalán vain, s ezért a burzsoázia képtelen legyveres ellenállásra, a proletariátus a forradalmi erőszak békés esz­közeivel is megragadhatja a hatalmat. E lehetőség létre­jöttének elősegítése tehát egyenesen feladata a kommu­nista pártnak. Lenin az 1905 —1907-es oroszországi polgári demokratikus forradalomban kidolgozta ■ azt- a politikát, amelynek a proletariátusra rá- kényszeritett fegyveres felke­lés győzelme után biztosítania kellett volna a forradalom bé­kés továbbfejlődését. Az 1917- es februári forradalom után részletesen kifejtette a forra­dalom békés továbbfejleszté­sének programját, amelyben a demokratikus feladatok (bé­ke, föld, nemzeti önrendelke­zés) következetes megoldását összekapcsolta a szocialista forradalom végrehajtásával és kihangsúlyozta a tömegek kö­zötti szívós felvilágosító-szer- vező munka fontosságát, va­lamint a gazdasági és politi­kai előrehaladás fokozatossá­gának elvét. 1917 szeptembe­rében ismételten aláhúzta, hogy ha csak egy százalék re­mén1!) is van rá, meg kell kí­sérelni a fegyveres összecsa­pás elkerülését és békés úton kell megvívni a szocialista forradalmat. A burzsoázián múlott, hogy <a munkásosztály végül is fegyveres harcban döntötte el a hatalom kérdé­sét. A történelem azóta min­den tekintetben igazolta a marxista—leninista politikát. 1919-ben a magyar ural­kodó osztályok saját gyenge­ségüknél a forradalom erejé­nél fogva fegyveres ellenállás nélkül voltak kénytelenek át­engedni a hatalmat a prole­tariátusnak. A második világ­háború után Magyarországon, Csehszlovákiában, Lengyelor­szágban, az NDK-bam és Ro­mániában békés úton győzött a szocialista forradalom, né­hány más országban (Kíná­ban, Jugoszláviában) pedig fegyveres harcokban. Törté­nelmi tény tehát, hogy a szo­cialista világrendszer egyes országai felkelésben, polgár- háborúban, mások viszont békés úton születtek meg. Ma már teljesen nyilvánvaló, hogy korunk leghatalmasabb ereje, a szocialista vilagrend- szér nem jöhetett volna létre, ha a megteremtő forradalmak vezetői hűtlenek lettek volna a marxizmus—leniinizmushoz és kalandor politikát folytat­tak volna. Ha a kommunista pártok csak egyetlen utat is­mertek volna el igaznak, ha nem készültek volna fel mind a fegyveres felkelésre, mind a békés útra. ha a döntő pilla­natban nem tudtak volna a I helyes útra lépni, a forradal- ' mák nem győzhettek volna. Emellett a második világ- I háború után a jobb- és bal- i oldali dogmatizmus gátló ha- ! tásai ellenére egyre világo- ! sabbá vált, hogy az új hely­zetben kiszélesedett a forra­dalom békés útjának lehetősé­ge. A francia és az olasz kom­munisták például e felismerés jegyében hozzáfogtak az újtí­pusú demokrácia programjá­nak kidolgozásához. Az Angol Kommunista Párt 1951-ben programba vette a parlament felhasználását a békés út lehe­tőségének kiaknázásához, 1953. elején hasonlóan cselekedtek a svéd és a norvég kommu­nisták is. 1956. februárban az SZKP XX. kongresszusa kimutatta, hogy a korszak kedvezően megváltozott vi­szonyai között mind több or­szágban kialakul a forradalom békés útjának reális lehető- sége, tehát a kommunista pár­toknak erre a korábbinál na­gyobb figyelmet kell fordítani. A XX. kongresszus e követ­keztetését megerősítette a kommunista pártok 1957. éviy majd az 1960. évi moszkvai ta- I nácskozása is. ' A békés út lehetőségének j valóraválLásáért folyó harc I feladatai az élet követelmé- I nyeinek megfelelően ma már fontos helyet foglalnak el az 1 olasz, a francia, a belga, a j holland, a dán, a svéd, a nor- I vég, a finn, az angol, a kana­dai, az indiai és más kommu- i nista pártok programjaiban. | A rejlett tőkésországok kom­munistái nagy erőfeszítéseket : tesznek, hogy egységbe tömö- j rítsék a legfőbb ellenség ellen, j a monopoltőke valamennyi el- j lenfelét és közös érővel meg- | döntsék a monopoltőkés ha- j talmat. Meg varinak győződve, | hogy a monopoltőkeellenes ; egység objektív feltételei már I kialakultak. Az aktív lakos­ságnak 70—3!) százalékát a | munkából' és bérből élők te- , szik ki, tehát a kizsákmányol- • tak; a tulajdonképpeni * bur- , zsoázia aránya viszont mind- | össze 1—i százalék, de a mo- I nopoltőkések ezen belül is j csupán töredéket képeznek. E I kis csoport érdekei kibékíthe­tetlen ellentmondásban van­nak a lakosság óriási többsé­gének érdekeivel. El kell érni, hogy a tömegek ezt szubjék- tíve felismerjék és kiszabadul- janak a különböző burzsoá hatások alól. A kommunista pártok mindent elkövetnek, hogy ez mielőbb bekövetkez­zék. Munkájukban a hang­súlyt a béke, a demokrácia, | a nemzeti függetlenség és a | szocializmus híveinek közös feladataira helyezik. Szívós harcaik eredményei már meg­mutatkoznak: a tömegek egy­sége érlelődik és a monopoltö­ke államapparátusa egyre ne­hezebben működik. E marxista —leninista politikát ma is támadják a kispolgári elhajlások. Az utóbbi időben e támadások élére a Kínai Kommunista Párt vezetői álltak. Türelmet­lenül követelik, hogy a kom­munista pártok tagadják meg a békés utat és ragadtassanak fegyvert a tömegekkel. A kom­munista világmozgalom azon­ban elutasítja ezt az anti- marxista álláspontot. Egyet­len pártja sem mondott le a fegyveres felkelés jogáról, s élni is fognak vele, ha ez szükséges, de most például a fejlett tőkésországokban mást követel a helyzet, A fegyveres felkelésre szólító felhívás, az azonnali cselekvés, a türel­metlen rögtöni megoldás kí­sérlete csak tönkre tenné a tömegek mozgalmát, elszige­telné és rendkívül súlyos hely­zetbe sodorná a kommunista pártokat. A békés útról való ! lemondás passzivitást, elszi­getelődést és a harc meggyen­gülését eredményezné. Mind­ezért a kommunista világmoz- galom pártjainak döntő több­sége híven követi a marxiz­mus—leninizmus tanításait, alkotó módon alakítja ki a politikát, amelynek alapvető része a forradalom békés út­ján folyó szívós, nem látvá- | nyos, fárasztó, de kétségtele­nül sikeres küzdelem. Sütő Ottó Az állattenyésztés, az állat- állomány növelése kulcskér­dés, a kulcs azonban csak ak­kor illik a zárba, ha egyálta­lán van zár. Vagyis istálló, meg a takarmány elraktározá- l sára szánt épület, ami az eh- ! hez a kulcshoz szükséges zár J igen lényeges alkatrésze. Van ! több tsz-ü ik, ahol nem hiány­zik az állatállomány fejleszté­séhez semmi: van góré, mag­tár, üres istálló is, sőt lehető- j ség az istálló „benépesítésé- ( re”. Másutt a meglevő, vagy j ! beszerzendő jószág „járulékos I beruházás” nélkül nem he- j lyezhető el. Ilyen helyeken építkezni kell. Terv nélkül persze nem le- | 1 hét építkezni, a tervet pedig a i következő évre mindig az eiő- ! ző év derekán kell elkészíteni. | Kész tervrajz, költségvetés j I kell hozzá, s a meglevő vagy : helyben fellelhető építőanyag, j ; továbbá a rendelkezésre nem j álló anyagszükséglet felsoro- [ í lása, valamint az esetleg igé- l ! nyelt hitel összegszerű mégha- j | tározása és még néhány egyéb [ 1 kellék nélkül az illetékes ma- i gasabb szervektől nem is kér- | : hető a terv jóváhagyása. Há j ! azután jóváhagyták a tervet, akkor az év első napján elkez­dődhet az építkezés. Már amennyiben építőanyag is áll rendelkezésre. Erre azonban a terv jóváhagyása még nem biztosíték. Gyakran az építést végző vállalat vagy ktsz miatt csú­szik el a határidő, sokszor pe­dig egyik vagy másik anyag j beszerzésének nehézsége ké- j I pez „objektív akadályt”, amit 1 i az ember megért ugyan, de a Jó a fürt hozam, erőteljes a fejlődés Kár nélkül vészelték át a szőlők a legveszedelmesebb peronoszpórás időszakot A szőlők az idei tavaszon meglepő gyorsan kiheverték a téli fagyási károkat, s jelen­leg igen biztató a fejlődésük. Mint a Földművelésügyi Mi­nisztérium kertészeti főosztá­lyán tájékoztatásul közölték, a május végi, június eleji szá­raz, meleg időjárás különösen kedvezett a szőlőknek: a tő­kék alsó, fertőzésnek legin­kább kitett lombozata egy­két hét alatt kinőtt a pero- noszpóra „foga aló!” és szá­mottevő fertőzést azóta sem jelentettek a gazdaságok. A legutóbbi határszemlék tapasz­I talatái szerjnt a fürthozam ál- | falábán bőséges. A virágzás j ugyancsak jól sikerült, a bo- I gyókötődés kielégítő. A talaj­művelő és ápolási munkák- j kai szinte mindenütt idejében ’ végeztek, többhelyütt máris j megkezdték az ültetvények j harmadik permetezését. Most a legsürgősebb tennivaló, hogy még aratás előtt „tisztába te- I gyek” a szőlőket, s hogy a többhelyütt erős szőlőmoly I (ilonca) fertőzés éllen mielőbb I kezdjék meg a vegyszeres vé- I dekezést. (MTI) Küzdelem a hétfejű sárkánnyal Barátok és haverok Akik maguktól jönnek Alkohol és alkoholisták Szőke, barnára sült, jóképű fiatalember lép a rendelőbe. Félszeg. Zavartan mosolyog. Biztatásra várva néz az or­vos szemébe. Dr. Kiss Ferenc, a ceglédi alkoholelvonókúra ambulancia főorvosa megér­tőén magyaráz. Először vizs­gáltassa ki magát és ha nincs máj-, szív-, tüdő- vagy egyéb szerv'i baja, akkor megkezd­heti a kúrát. Az ember nézi a kis rende­lőt, a szűk várótermet, ahová egymás után érkeznek a hu­szonkét évestől hatvanöt éves korú betegek. Valamennyien „haladók”. Nyújtják a karju­kat, $dja már be Erzsi nő­vér az injekciót. Azután elő­kerül a zsebből a kisüveg. Ki bort, ki sört, ki pálinkát iszik. Veszik a vödröt és leülnek. Várnak. Rosszul lesznek —, előre tudják. A néző nem un­dorodik, nem borzad össze. Mitől is? — hiszen, akik ott ülnek —, betegek. Ki lábado­zó. ki reménytelen eset. Ott a sarokban sápadt, kín­lódó ember fekszik. Be akarta csapni az orvost — és magát csapta be. Letagadta, hogy ivott, mielőtt idejött és most kegyet­lenül szenved, pedig csak kis- adag injekciót kapott. A fiú ott, apjával jár ide. Mind a ketten hamarosan gyógyulnak. A középkorú em­ber a munkából érkezett. Öt már ritkábban rendelik be. Egy ápolt külsejű, értelmes beszédű, tagbaszakadt vendég­lői alkalmazott kúra közben is beszélget: — László napra készülünk. Már megrendeltek kilencven üveg bort és sört. Én nem me­gyek el. Előző nap köszöntöm majd a haverjaimat. Tudom, gúnyolni fognak, hogy micso­da legény vagyok én, mint ahogy gúnyolnak most is, mert tejet reggelizem. Mégsem me­gyek el. Szüksége van magának is erre a biztatásra, mert annyi­ra mégsem erős. Nagyon ne­héz nekik. A „haverok” nem mondanak le egykönnyen az ivócimborákról. Aki már ab­bahagyná a toroköblögetést —, nehezen szabadul. A családok sem egyformák. Hány feleség, anyós nem hisz a férjnek, a vőnek. Szidják, ócsárolják és nehezen értik meg. hogy nem rossz ember a férjük, a rokonuk —. csak beteg. Szidással nem lehet az i alkoholistát sem gyógyítani. Sokan a törvény útján ke­rültek Kiss Ferenc dr. rende­lőjébe, a betegek tíz-tizenöt százaléka azonban magától. Egy esztendeje lesz júliusban, hogy elkezdték. Keserves, he­roikus a küzdelem a kis szo­bában. Sokszor hiába, de a gyógyultak erőt adnak a to­vábbi munkához. Amikor a betegek inné’t eltávoznak, J gyakran meg sem. köszönik [ j amit értük tettek: meggyó- j gyultak és kész. De később, j ha az utcán orvos és betege összetalálkozik, mint régi, jó ismerősök állnak meg beszél­getni. Ilyenkor tudódik ki: behegedt-e a régi seb? Csá­bítják-e az útmenti italbol­tok, vagy sem? Találtak-e iga­zi jó barátra vagv újra a régi cimborák győztek? Az orvos bízik az injekció | hatásában, de lagalább aranyi- ; ra a lelki gyógyításban, Csaló- I di tragédiák, szomorú, re­ménytelen sorsok tárulnak fel egy-egy beteg érkezésével. Hol kezdődött a mértéktelen ivás? Mikor lett a szerény egy-két pohár fröccsből a végzetes, amikor már nincs megállás, elherdálódott a szép ifjúság, tönkrement az élet. B. K.-t kényszer elvonókú­rára hozták. Fiatalkorúakkal erőszakoskodott. Milyen nehéz volt vele! Nagy hangon kezd­te: — Mi ez? — Papír — válaszolt az or­vos csendesen és nézte azt az i értesítést, amivel behívták a beteget. — Mit akarnak velem? — kiabált újra B. K. És a válasz megint csak csendesen hangzott. Egészen addig, amíg B. K. is meggyó­gyult. Ma már rendes családi otthona van. jószág azért fedél néikül ma­rad. A szobi járás termelőszövet­kezeteinek jóváhagyott beru­házási terve ebben az eszten­dőben nem nagy, de úgyszól­ván teljes egészében az állat- állomány fejlesztésével kap­csolatos. Még a Nagybörzsöny­be tervezett gépszín is közvet­ve szintén ezt a célt szolgálja, hiszen a gépek a takarmány­termesztéshez is szükségesek. Közvetlenül az állattenyésztés­sel függ össze viszont lpolytöl- gyesen a 15 vagonos kukorica- góré, Vámosmikolán a száz fé­rőhelyes tehénistálló, valamint Szokolyán és Ipolytölgyesen egyenként 300 juh befogadá­sára alkalmas hodály építése. No meg Peröcsényben, Vámos­mikolán szűz-szűz, Szobon és Szokolyán ötven-ötven férő­helyes növendékmarhaistálló tavaly megkezdett, de be nem fejezett építkezése. Valameny- nyi munkálatnál már az év elején jelentkeztek, és még most, a második negyedév vé­ge felé is mutatkoznak az ..ob­jektív akadályok”. Márpedig az állattenyésztés fejlesztése érdekében legkésőbb a harma­dik évnegyed végefelé okvetle­nül be kell fejezni ezeket az építkezéseket. Építő emberben, sőt bizonyos mértékig anyag­ban sincs hiány; csupán a kiutalásra beszerezhető építőanyaggal vannak bajok. Ha csupán a szobi járás néhány is tálló jórój lenne szó, a nehézségeket közér­dekből akkor is szóvá ten­nénk, csakhogy a helyzet másutt is hasonló, s így a szobi építkezések ügye in­kább példaként szolgál. Már márciusban foglalko­zott a járási tanács végre­hajtó bizottsága a tsz-ek beruházási tervével. Kide­rült, hogy a 65 tonnás ce­mentszükségletre csak tíz tonna, továbbá mészre mind­össze öt tonna vásárlására szolgáló utalvány áll ren­delkezésre. és ez a mennyi­ség az építkezések megkez­déséhez sem elegendő. Tető­fedő hullámpalából pedig ad­dig csak 300 négyzetméterre kapott kiutalást a járás. Ezek után, nehogy az építke­zéseket anyaghiány miatt szüneteltetni kelljen, mező- gazdasági osztályát arra uta­sította a vb, járjon el a fel­sőbb szerveknél, szerezze be a szükséges anyagkiutaláso­kat és eljárása eredményé­ről tegyen jelentést. A me­zőgazdasági osztály a vb A sámamodorú, az ígérgetős ember még több gondot okoz. K. P. idősebb, kevés reményű beteg. Múltkorában a fiát hoz­ta, hogy tanúskodjon az orvos előtt: javulóban az apja. Egy ellenőrizetlen percben az or­vos közelférkőzött a fiúhoz, aki lesütött szemmel azt mondta: — Az apám ellen vallják? Több olyan betegük is volt, akik külön éltek a családjuk­tól. Az egyiknek lezajlott az első válóperes tárgyalása is. A másodikra már nem került sor. Az asszony hitt a férjé­nek és az orvosi biztatásnak. Ma már a Balatonnál nyaral­nak. Életet ment, aki a férje mellé áll, aki együtt bízik, hisz a beteggel! — A család, a környezet is­merete nélkül nem jutnánk előbbre. Ha nem jön magá­tól a család, mi keressük fel őket — magyarázza a főorvos. Prohászka Károlyné, Erzsi nővér, a ki el-ellátogat az-ott­honokba, sok szomorúságot látott már! Volt úgy, hogy ku­tya harapott a lábába — utána engedték. Emeltek már rá kezet is — szerencsére, baj nem történt. S szerencse az is, hogy a legtöbb családnál meg­értik: az ő érdekükben jött. Ilyenkor őszintén elmondja a feleség, az anya, veri-e őt és a gyere két az apjuk. Előfordul azon­ban az is, hogy letagadják, mert megfenyegették őket és most rettenetesen félnek... A statisztika — hogy az el­múlt időben 237 beteget gyó­; i í t í 1 I pénteki ülésén, vagyis csak­nem három hónap múlva, a következő jelentést tette, amelyet szó szerint idézünk: „A mezőgazdasági osztály a vb határozatának értel­mében és szellemében a ki­utalásra kerülő anyagok kö­zül az ütemtervben szereplő anyagmennyiségekre a szük­séges kiutalásokat megsze­rezte. Nehézséget jelent azon­ban azon körülmény, hogy sok esetben a kiutalások el­lenére sem tudunk építési anyagot beszerezni. (Példa­ként kívánjuk megemlíteni, hogy a II. negyedévre 1200 négyzetméter palalemez-ki- utalást szereztünk és ennek ellenére a mai napig sem tudtuk felvásárolni a szüksé­ges mennyiséget, mivel a gyár a TÜZÉP-telepek részére pa­lalemezt még nem szállí­tott.) A górékhoz és a jun- hodályokhoz szükséges vas­mennyiség 90 százalékát tud­tuk csak beszerezni, sajnos a hiányzó 10 százalék aka­dályozza a munka ütemes be­indítását. Felhívjuk a válla­lat figyelmét, hogy amennyi­ben a vasanyagot teljes egé­szében legrövidebb határ­időn belül nem szállítja le, ügy kötbérigényünket fogjuk a vállalat felé benyújtani és érvényesíteni.” Eddig szól a jelentés, mi pedig attól tartunk, hogy akármekkora lesz a kötbér, azzal mégsem lehet befedni télen a juhhodályt. Távol áll tőlünk különben a bírálat szándéka, noha ez esetben kritikánk valóban építő lenne. Mindössze a jövőre nézve egy javaslat­tal állunk elő; mielőtt a be­ruházási terveket jóváhagy­ják. egyeztessék azokat az illetékes szervek az építő­anyag-ipar termelési tervei­vel, helyesebben termelési képességével. Elismerjük, ez a művelet elég bonyolultnak látszik, mégis egyszerűbbé, olcsóbbá és kevésbé münlca- igényessé tenné '• nyomban á tervezést, sőt magát az épí­tést is. Mert a jóváhagyott tervek alapján végzett mun­kát anyaghiány miatt nem kellene félbeszakítani — ami mindig lelesleges költség- többletet jelent —■ követke­zésképp megszűnne a szük­séges, de nem kapható anyag utáni hajtóvadászat is — ami szintén némi költ­séget emészt fel... Szokoly Endre gyítottak és tizenöt-húsz alko­holistát nem kezelhettek szer­vi betegség miatt; hogy a gyó­gyulási arány-szám nem növe­kedett a kívánság szerint; nagy baj, hogy még nincs ki­józanító szoba, ahol az esti garázdálkodókat ápolnák; bogy sajnos jócskára van „le­morzsolódás" — keveset mond. Nem érzékelteti azt az embert mentő, felemelő mun­kát, amit a kisváros pici, rém is egészen korszerű rendelőjé­ben végeznek Sch.-ért, Teri­kéért, T. B.-ért, N. bácsiért, akik többnyire szorgalmas, be­csületes emberek voltak, amíg nem ejtette rabul őket az Ital. Mint a mesebeli hős a hétfe­jű sárkánnyal, úgy vív ádáz harcot dr. Kiss Ferenc főorvos és asszisztense a gombamód szaporodó italboltokkal, ez embert is feláldozó, rosszul értelmezett terviéit esi és -el. Vív a már régóta változtatás­ra váró rendelkezéssel, mis’é- rint a rendőrök csak , akkor avaikozhatnak családi tragé­diákba. ha vér folyik. Küzd a kisvárosi pletykával — a k:s- vórosban minden súlvdsabbi Harcol a cimborák gúnyoló­dásával szemben, az oktalan szégyennel, az értetlenséggel, a bizalmatlansággal. És akár a mesékben, itt is újra és újra kinő a sárkány valamelyik feje. Bármilyen nehéz és hosszú is legyen azonban ez az egyenlőtlen viaskodás — eiőbb-utóbb mév- is legyőzik a sárkányt a társa­dalom nagyobbik és egészsé­gesebb része segítségével. Sági Ágnes A forradalom békés útjának lehetőségéről

Next

/
Oldalképek
Tartalom