Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-11 / 108. szám
A vasárnap fotója: BARÁTKOZÁS A PEST MÍG Vei HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 108. SZÁM 1964. MÁJUS 10. VASÁRNAP HALLOTTUK ÍRUNK RÓLA TŐZEGKITERMELÉS Van-e jogunk hallgatni róla? Ötvenötmilliárd dollár évente fegyverkezésre — A tudósok hetven százaléka háborús célokra feesérli erejét Hékenagygyúlés városunkban A Hunyadi Termelőszövetkezetben megkezdődött a talajjavító tőzeg kitermelése. A négytagú brigád naponta negyvennyolc köbmétert termel ki, előtte azonban megzsírozzák a csillék tengelyét (Foto: Fehér) ■k HAMLET Shaltespeare tragédiáját három. részben és tizennyolc színben az Állami Déryné Színház adja elő a kultúrotthon színháztermében. A tragédiát Arany János fordításában először 12-én, kedden délután 3 órakor az ifjúság láthatja, majd május 15-én, pénteken este fél nyolc órakor a felnőtt közönségnek mutatják be. A tragédiát Kertész László Já- szai-díjas rendezte. MA: TŰZOLTÓ VERSENY Ma reggel 9 órakor a sporttelepen a városi tűzoltók rendezésében nagyszabású tűzoltóverseny kezdődik, amelyen körülbelül ötven csapat vesz részt. ★ Május 24-én, vasárnap különvonat indul Debrecenbe. Ez a vonat le- és felszállás céljából megáll Hajdúszoboszlón is. A kirándulás részvételi díja 53 forint. Május 18-ig lehet jelentkezni a művelődési ház előcsarnokában Kisvár- daiéknál. ★ A konzervgyár Il-es telepének nőtanácsa május 15—16— 17-én kirándulást rendez Csehszlovákiába. Az útirány: Kassa—Eperjes—Lőcse—Ótát- rafüred—Horny—Csorba-tó— Losonc. A kiránduláson negy- venketten vesznek részt a nőtanács tagjai közül, és a II-es telep nő tanácsa fejenként kétszáz-kétszáz forinttal „kipró- tolja" az utazási költségeket. Levelet kaptunk ismét egyik olvasóinktól, aki a tisztasági mozgalomról írt. Még most is sokan vannak, akik nem tartják be a „Tiszta város, virágos város” címért küzdő intézkedéseket. Például a gyermek- kórház melletti udvaron embermagasságú trágyadomb emelkedik, amely napról napra nagyobb lesz. Hogyan lehet akkor tiszta a város, — kérdezi olvasónk —, ha ilyen felelőtlen emberek nem törődnek mások egészségével, de a magukéval sem, és ősz óta gyűjtik itt a trágyát. Már most is rengeteg a környéken a légy, mi lesz később, a nagy melegben?! ★ MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Dumas: Korzikai testvérek című regényének olasz—francia filmváltozatát játssza filmszínházunk, színes. szélesvásznú változatban. Matiné Ha süt a napocska. A kultúrotthon színháztermében megtartott békenagy- gyülésen Németi Irén, a Nők ! Lapja főszerkesztője tartott ■ előadást, amit nagy figyelem- 1 mei hallgattak a megjelentek. Lesz-e erőnk, hogy az atomkatasztrófát megakadályoz- i zuk? Van-e jogunk hallgatni j róla? Van-e remény, hogy a világbéke létre jöhessen? Mi- j ért fegyverkezik állandóan Amerika és más imperialista államok? Ehhez hasonló, a béke kérdésével foglalkozó 1 kérdésekre felelt az előadó. Van erőnk, hogy az atomkatasztrófát megakadályozzuk, van reményünk, hogy a világbéke létrejöhessen, de az atomfegyverkezésről,- az atomveszélyről nincs jogunk hallgatni, és nem is szabad. Nincs, hiszen minden békét szerető embernek meg kell ismerni, hogy milyen nagy veszélyt rejt magában az atom, ha nem békés célokra használják fel. Nagy veszélyt jelentene egy esetleges harmadik világháború, mert ez, a statisztikusok számításai szerint, az emberiség kétharmadát elpusztítaná, a háború áldozatainak kilenctizedé polgári személy lenne. Egy száz megatonnás bomba hetven kilométeres körzetben minden élőlényt kipusztít, és mellette még többszörösen ekkora területen hullanának romba az emberiség által évszázadok alatt alkotott, a tudomány, a művészet szülte nagy művek, amelyeket any- nyira féltünk, őrzünk. Miért fegyverkezik Amerika, miért költenek az amerikaiak évente ötvenötmilliárd dollárt fegyverkezésre, amely összegből körülbelül tizenkétmillió lakást lehetne felépíteni? — hangzottak az előadó további kérdései, és rögtön rájuk a feleletek is. Mert érdekük. Mert a monopolisták arra építik fel az életüket, hogy gyáraikban a háborúhoz szükséges fegyvereket készítsék, mert ezekből óriási hasznot húznak. A békeszerető szocialista országokat is rákényszerítik a fegyverkezésre, hogy ezáltal a pénz egy részét elvonják az életszínvonal emelésétől, a technikára, a tudományra való fordításától. Az a céljuk, hogy gyengítsék a szocialista tábort. Pedig azokban a gyárakban, ahol a fegyverek készülnek, lehetne más, a kultúrát, a tudományt szolgáló cikkeket is előállítani, de azok nem hoznának talán annyi hasznot. És végül; lesz-e ereje a szocialista országoknak ahhoz, hogy az atomkatasztrófát megakadályozzák, van-e remény a világbéke létrehozására? Lesz. Mert a béketábor hatalmas. Minden államban harcolnak a béke megvédéséért, közöttük híres tudósok, művészek. Sokan vannak, akik tüntetésekkel, békemozgalmakkal harcolnak a világbékéért. De az. imperialisták is tudják, hogy az atombomba nemcsak az ^ellenséget, hanem a bará- kat is elpusztítja, kíméletlenül, nem válogatva. Ez a hatalmas békeharc azonban nem megy önmagától, nem megy máról holnapra. Küzdeni kell, hogy az atomkísérleteket szüntessék be, hiszen már ezek magukban is felmérhetetlen károkat tudnak okozni. A tudományt, a technikát el kell fordítani a háborús célokra való felhasználástól, de nem ezt teszik sokan, a tudósok közül. A világ tudósainak hetven százaléka a háborús célokra feesérli erejét, tudományát. — végh — ,Kulturális Kiállítás a múzeumban Idős asszonyt gázolt a motoros Bundik Károly kiszálláson volt Kocséron és a késő esti órákban indult hazafelé. A filmszínházakban, közkívánatra ismét bemutatásra kerül a premieren óriási közönségsikert aratott Esőcsináló című amerikai film. A film érdekes, romantikus meseszövésű, fordulatokban gazdag. A filmet 12. és 13-án, csak két napig láthatja a közönség. Május 14—17-ig kerül bemutatásra a Láng az utcákon című, magyarul beszélő, színes szélesvásznú angol filmdráma. A legjobb filmek egyike azok közül, amelyek a faji problémákkal foglalkoznak. A film, amely teljes bonyolultságában veti fel a faji megkülönböztetés kérdését, az angol realista filmgyártás talaján áll. A prpblémák egy fehér és néger vegyes házasság történetében vetődnek fel. Igen jók a színészi alakítások, különösen John Mills játéka, aki jelenleg Anglia egyik legnépszerűbb színésze. Itt említjük meg, hogy kísérőfilmként, a bélyeggyűjtők kérésére a Bélyegek beszélnek Afrikáról című kisfilm kerül műsorra. — barta — Nagykőrösön át a szabályoknak megfelelően tompított fénnyel vezette Pannónia motorját. A Szolnoki út 46. szám előtt a jobb oldalról Dúzs Albertné hetvenhatéves asszony az úttest baloldalára akart átmenni, amikor észrevette a közeledő, tőle még mintegy harminc méterre levő motorost. Dúzsné ekkor hirtelen megfordult, majd váratlanul ismét elindult. Bundik Károly ezt látva, először balról, majd ! jobbról próbálta kikerülni az \ idős asszonyt. Sajnos, a kerü- I lés nem sikerült. Bundik el- ütötte Dúzsnét, akinek alsólábszára eltört. Súlyos testi sértést okozó gondatlan veszélyeztetés vádjával kerül Bundik Károly a bíróság elé. A kiállítás látogatója néhány pillanatig zavarban van, hogy mit is nézzen a színes foltokon, esetleg elrajzolt, torzított alakokon, amelyekkel éppen szembe kerül. Az ábrázolásnak csak néhány valószerű példáját láthatja, a többi furcsa alakban ábrázolja a mondanivaló jellemzőjét, vagy szereplőit, A plakátnak az a célja, hogy a mondanivaló jellemző részéEgy plakát a 31 közül bői kiragadva bemutasson valamit, legtöbbször a főszereplőt, illetve a főszereplőket, valószerű, vagy valószerűtlen ábrázolásban. A kiállításnak az a célja, hogy érdeklődést keltsen a mondanivaló tárgya iránt. Felfokozza a figyelmet a mondanivalóra, Az a jó plakát, amely a szemlélőben kívánságot ébreszt a hirdetett film, színielőadás, kiállítás iránt, vagy kereskedelmi vonatkozásban a kérdéses cikk megszerzésére. A plakátkiállításon film- és színielőadások és képzőművészeti kiállítások plakátjaival találkozunk. Színes nagybetűk, sötét színfoltokból kivillogó ábrák vonják magukra a figyelme!. Sötétzöld, fekete, sárga és fehér alapokról néznek ránk a formák. Az élénk vörös, a világosszöld és fekete a leggyakoribb szín a plakátokon. Húsz művész harmincegy plakátja látható a kiállításon. Az alkotók között nem kisebb neveket találunk, mint Ko- necsni György és Kass János. Vannak olyanok, akiktől több plakátot is láthatunk, ilyenek Katona László, Darvas Árpád, iSzilvási Nándor, Zala Tibor, • Zalenák Crescencia. : Másodszor rendeznek pla- : kátikiállítást városunkban. Ed- I dig is már sokan megnézték, |az érdeklődők köre egyre nő. ; A kiállítást május 24-ig lehet I megtekinteni a múzeumban. : Hatezerháromszáz mázsa ; új burgonyára kötött szerző- ! dést a M£k Nagykőrös, ; Nyársapát, Kőcser és Jász- : karajenő termelőszövetkeze- ! teivel. ! * j Az idén öt VE—28-as és egy j Szuper Zetort vásárolnak vá- í rosunk termelőszövetkezetei \ gépparkjuk növelésére. * j A gépállomás tavaszi meg- : munkálási terve (szántás, ve- : tés, fogasolás és egyéb mun- i kálatok) 16 300 normálhold ; volt, amelyet április 30-ig 96 : százalékra teljesítettek. ★ TÁRSAST ÁNCVERSENY Ma Cegléden tartják a i Sziklai Sándor Kulturális Szemle részét képező területi ; társastáncbajnokságot, amelyen városunkból négy pár \ vesz részt. Sokat foglalkoztak már a magyar tanyákkal. Köteteket tesznek ki azok az írások, melyek hasznukról és hátrányaikról szólnak. Ez a különös jelenség, mely a Nagy Magt/ar Alföld képéhez hozzátartozott és ma is hozzátartozik, városunk határának is jellegzetessége. Nem valami csoda idézte elő keletkezésüket, hanem a mohácsi vész utáni háborúk pusztítása. Elpusztultak a falvak, területük szántatlan pusztasággá vált. Mint legeltető puszták, a megmaradt városok bérletébe kerültek. Ezek a városok népességük szaporodásával arányban, mindig több helyen osztottak ki szántóterületeket lakosaik- nalk, melyeket „mezei leérteknek” neveztek a XVII. és XVIII. századi jegyzőkönyvek adatai szerint. Nagy darabokat nem adtak, mert az volt a cél. hogy mindenki annyit kapjon, amennyit meg tud művelni, vagy művelteim. Legnagyobb részben húsz-huszonöt katasztrá- lis hold volt a kertek nagysága. A különleges esetek közé tartozott hatvan-nyolcvan hold. így volt ez a három városban, tehát Nagykőrösön is. Aki a város levéltárának őrzésében levő Somogyi-féle térképre tekint, mely a város külterületét 1852 előtti állapotában ábrázolja, tanyát még alig lát rajta, csak a Barátszilosban és Feketén. 1818 előtt, amíg a város határához tartozó földeket meg nem vette a földesuraktól, addig csak az említett területeken volt a föld magán- tulajdonban, mert ezek a területek már a város tulajdonában voltak ismeretlen időtől fogva. A Barátszilos és Fekete kivételével a város határát nyolc földesúri család tartotta magáénak különböző arányban. A város mint köztestület, bérbe vette a földjeiket, sőt a határon kívüli Lajos, Kara, Törtei, Kocsér pusztákat is bérelte. A bért is a város fizette évente két alkalommal, Szent György és Szent Dömötör napján. A lakosok a haszonbért a városnak adóba fizették be. Megjegyzendő, hogy földet a várostól csak az kaphatott, akinek háza volt a városban és a föld megműveléséhez elegendő igaerővel rendelkezett. A ház szabad adás-vétel tárgya volt már a XVII században. Szorgalmas ember házat szerezhetett, vagy építhetett és földhöz is juthatott. Ez az ideális állapot ,a kun területek megváltása után megszűnt. (Jász és kun községek 1742—45 között az egykori kun területeket négy- százezer aranyért visszaváltották, melyeket a király a török alóli felszabadító háborúk miatt elzálogosított.) A kun pusztákról lassan kiszorult a város népe, mert azokat a jászság vette birtokába. A „városadománya kertek” elnevezés mind kevesebbet fordul elő, mert ez az elnevezés eredeti birtokszerzést jelentett. A „pénzen, vett kertek” elnevezés a gyakoribb, később csak „kertek” elnevezéssel találkozunk. Kerteket. említenek a forráshelyek a Nyilasban, 8 vesz részt. A HÉT FILMJEI Besnyőben, Tetétlenen, Karán, Kocséron és Lajoson. A „legelő” földek és „élő” földek elnevezés is gyakori. A legelő szó a legeltető területet, az élőföld a szántás-vetésre használt földet jelentette. Később már csak a föld és tanyásföld maradt a szóhasználatban. A távoli, tizenöt-harmincöt kilométer távolságra fekvő föld használata, illetve megművelése úgy történt, hogy vasárnap délután kisze- kerezett a körösi parasztember a mezei kertbe családjával, vagy a család más férfitagjával és kint dolgozott a hét végéig. Szombat délután indult haza a városba. A mezei kertben legelőször az embernek készült födél, a heverő marhának akol és fődé les szín. Később készültek az istállók. Mennyezet nélküli épületek voltak nád és zsúpfedéllel, vályog- vagy sövény- fallal. Ezek nem azonosak a pásztor szállásokkal (cserény, szárnyék, szélvédő). A tanyák ma is látható alakban zömmel a XIX. század hetvenes évei után épültek. Az osztatlan közlegelőket 1870- ben felosztották azok között, akik egekor a megváltási árat kifizették. (Folytatjuk.) Dr. Balanyi Béla: A nagykőrösi tanyák múltjából /.
