Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-11 / 108. szám
H0N0B°7ID£EZ HEGEDŰS GÉZA: anau mm VI. ÉVFOLYAM, 108. SZÁM 1964. MÁJUS 10, VASÁRNAP A MONORI ISKOLA Péntek délelőtt tartotta Gyömrő község tanácsa május havi ülését. Napirend előtt Klics Gyuláné vb-elnök ismertette a lejárt határidejű határozatok végrehajtását, illetve válaszolt Dunai Istvánná, Prekler Györgyné, Kotora Mihály, Zsíros Lajos, Ádámlca János, Kohuth József, Péterfy József kérdéseire, hozzászólásaira. Első napirendi pontként a mezőgazdasági állandó bizottság beszámolóját tárgyalta meg a tanácsülés. Ádámka János ismertette a tavaszi munkák eredményeit a tsz-ben. örömmel állapította meg, hogy a tsz-tagság aktívan dolgozik és nekik köszönhető a terv teljesítése. Május 1-re a tavaszi magvak a földbe kerültek, elvégezték a rét- és legelőjavítást. Az előírt trágyamennyiségnél jóval többet juttattak ki a földekre. Tóth István a házikertek és gyümölcsösök védelméről beszélt. Kérdést intézett Péterfy József áb-elnökhöz, hogy a magánosok hogy jutnak vegyszerekhez, hogyan permetezhetnek? Gondos István, Kohuth József tett fel kérdéseket, amelyre Péterfy elvtárs válaszolt. A tanácsülés elismerésben részesítette a Petőfi Tsz tagságát a tavaszi munkák jó elvégzéséért. Szuppán Mária gazdálkodási előadó az 1964. évi költség- vetést ismertette, majd a tanácsülés 2 138 900 forint beVálasz az olvasónak: Mi is az a „három vasárnap akció“ Kedves gyömrői olvasónk! Kérésének megfelelően, megpróbálom röviden summázni ennek a kezdeményezésnek a lényegét, tartalmát, ön is tudja bizonyára, hogy a helyi társadalmi szervek három nagy feladat — részbeni vagy teljes — megoldását tűzték ki célul a fel- szabadulás huszadik esztendejében. Az első: a belvízveszély elhárítása. Ez sok időt és pénzt igénylő feladat, megoldása épp ezért több év munkája lesz. De már most, az idén hozzá kell kezdeni — az ügy halasztást nem túróén sürgős. Már készül — társadalmi munkában — a vízelvezetési terv és az ezzel kapcsolatos felmérés. Amint meglesz, rögtön hozzá kell látni a kivitelezéséhez, s még az őszi esőzések beállta előtt meg kell oldani belőle annyit, amennyire a rendelkezésünkre álló 200 ezer forintból, s a hozzáadott társadalmi munkából futja. A másik: falumúzeumunk évek óta otthontalan. Kallódnak eddig felhalmozott értékei, nem folyik a gyűjtőmunka. A helyi lehetőségeket felmérve nem mutatkozik más megoldás: építeni kell egy speciálisan múzeumi célt szolgáló helyiséget. Ennek munkálatai — ön is láthatta utár, bizonyára — el is kezdődtek a Sarkadi-féle telken. Ez a munka sehol sem szerepel a költségvetésben, csak igén nagy társadalmi összefogással végezhető el. Társadalmi munkával kell előteremteni az építőanyagot, ugyancsak társadalmi erő kell a felépítéséhez is. Kultúrált, barátságos napközi otthont akarnak létesíteni a községben — napi egyszeri étkezéssel — az egyedülálló, közsegélyes vagy kis- nyugdíjú öregek számára. Ennek a berendezése is közös áldozatvállalásokat kíván a lakosságtól. A községi pártszervezet vezetősége úgy vélte, hogy ezek mind olyan nemes célkitűzések, amelyért a község társadalma készséggel fog össze, szívesen munkálkodik. Ezért javasolta a tanácstagoknak és a Hazafias Népfront aktivistáinak, hogy amikor körzetük lakosságát felkeresik a huszadik évfordulóval kapcsolatos vállalási lapokkal, kérjék őket: e mozgalom keretében — egyebek mellett — vállaljanak egy-egy vasárnapra társadalmi munkát a három nemes cél megvalósítása érdekében. Egyet a belvízrendezés, egyet a falumúzeum, egyet az öregek napközi otthona javára. Természetesen, akinek e három közül valamelyik célkitűzés különösen a szívéhez nőtt, felajánlhatja mindhárom vasárnapját ugyanarra a célra. Es az sem baj, természetesen, ha valaki nem három, de négy vagy öt vasárnapra tesz vállalást. Ha valakinek a munkarendje úgy adódik — vagy éppen nyugdíjas — megteheti a vállalást szombati vagy más hétközbeni napra is. Az akció szervezése még most kezdődött, de már az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, hogy az emberek megértéssel fogadják, támogatják. Példának megemlítem, hogy az Apafi utca egyik tanácstagi körzetében 17-en tettek „három vasárnapos” vállalást... Írja fel hát bátran kedves olvasó, az önnél hagyott felajánlási lapra: vállalok három vasárnapi társadalmi miinkát ... Szívélyesen köszöntöm addig is, míg személyesen találkozunk a belvízi munkáknál, a falumúzeumnál vagy az öregek otthonánál! Radványi Barna vételi, illetve kiadási összeggel a költségvetést elfogadta. Nagy érdeklődés várta a járási művelődési ház munkájáról szóló vitát. Elsőként Kürti József né vetett fel néhány vitás kérdést: miért nincsenek fiatalok a dalárdában? A háború előtti nehéz időkben sokkal élénkebben dolgoztak a művészeti csoportok, mint ma, mi ennek az oka? Radványi Barna a pártszervezet véleményét mondta el: nagyobb gondot kell fordítani a közönség- szervezésre. A felnőtt lakosság művelődési igényeit elégítse ki elsősorban a művelődési ház. Sokkal többet foglalkozzanak a ház vezetői az ismeretterjesztés szervezésével is. Az eredmények elismerése mellett is, még sokat kell javítani a munkájukon. A dalárda feloszlott és ezt több tanácstag, is szóvá tette. Ádámka János, Kohuth József és a többi hozzászóló is egyetértett abban, hogy ezt nem szabad hagyni. Gyömrőn hagyománya van az énekkari mozgalomnak. A szocialista kultúrának szerves része a dalkultúra is — hangsúlyozták a hozzászólók. Furuglyás Géza és Sárospataki Lajos hozzászólása után Fodor Péter művelődési házigazgató válaszolt a kérdésekre és hozzászólásokra. Ezután került sor a tanácstagok bejelentéseire, interpellációira. (Gyarmati) — A vecsési művelődési otthon aranyokleveles leánykórusa meghívást kapott a május 24-i szentendrei városi dalostalálkozóra. — Anyák napját ünnepelnek ma délután 4 órakor Gyömrőn, az ifjúsági otthonban. (Kútvölgyi Mihály felvétele) TÍZ ÉVVEL EZELŐTT — 1954-ben — volt Monoron egy közgazdasági technikum, amelyet oktatásra alkalmatlan intézménynek tekintettek. Megfelelő épülete sem volt, az osztálytermek különböző házakban kaptak ideiglenes otthont, tanfelszerelése mindösz- sze egy földgömb és négy falitérkép, oktatási színvonala siralmas. fegyelme semmilyen. A szülőknek egyre kevesebb kedvük volt oda járatni gyermekeiket. Az illetékesek tehát, nagyon is indokoltan, megszüntetésre szánták a rosszul sikerült iskolát. És akkor vállalkozott Oláh István, aki onnét, Mo- norról indult el pedagógusi útjára, hogy hazamegy, átveszi az iskolát és kísérletezni kezd vele. Aki pedig most — tíz év múltán — ellátogat Monorra, ámuló gyönyörűséggel járkál a napfényes és csillogóan tiszta, növények zöldjével ékes iskolafolyosón, nézegeti az otthonosan meghitt osztályokat, elgyönyörködi-k a virágágyakban és a kitűnően felszerelt sporttéren, meglepődve szemléli a műhelyeket, a varrodát, a konyhát... És a dolgok derűjénél is többet mond a szemlélőnek a diákok arcáról tükröződő derű. Sok diáJk van itt. Mintegy 600 rendes tanuló jár a gimnázium összesen 17 osztályába, ezek közül 400 az iskolában étkezik az iskola saját konyhájának főzt- jéből. (Magam is tanúskodha- tom: kitűnően főznek!) Ezeken kívül van még 420 levelezőhallgatójuk is. Tíz évvel ezelőtt, amikor Oláh István gimnáziummá szervezte át a haldokló technikumot, azonnal létrehozta a levelezőtagozatot is, amelynek a kezdetek kezdetén 4 (négy!) hallgatója volt. Persze, hiába képzelte volna el mindezt Oláh István, ha nem áll mögötte nemcsak megértéssel, hanem erkölcsi és anyagi támogatással az egész új Magyarország. A párt pedagógiai szándékának, állam, megye és járás megértő segítségének kellett találkoznia Oláh István pedagógiai fantáziájával és rendkívüli szervezőkészségével ahhoz, hogy mindez létrejöhessen. De a párt célkitűzéséhez, a konkrét állami feladatokhoz Oláh Ist- ván-vágású emberekre van szükség... minél nagyobb számban. Vele kell kezdeni a monori iskoláról szóló hősi éneket. (Biz’isten kedvem volna hexaméterekben írni ezt az egész beszámolót.) Leültem hát Oláh Istvánnal, hogy kikérdezzem. Előbb borával koccintottunk, de azután — régóta ismerve ízlésemet — asztalra tette a törkölyt. KÖZÖS EMLÉKEKET IDÉZGETVE ellenőriztem, hogy mit is tudok egész életút- járól. Ugyanahhoz a korosztályhoz tartozunk (ő egy évvel fiatalabb), világéletünkben kultúrában utaztunk, tehát jó régóta tudunk egymásról, s majdnem két évtizede tudjuk jó barátnak egymást. Úgy hiszem tehát, meg tudom rajzolni egyéniségének körvonalait. Hiszen enélkül vajmi nehéz lenne beszélni a monori iskoláról. Hanem amikor ezt említettem neki, tiltakozni kezdett: — Ne bolondozz! Nem én rólam van szó, hanem - az iskoláról. Ezt valamennyien együtt csináltuk: párt, megye, járás, a munkatársaim, a diákok ... Újra töltött, hogy nyomatékosabban Lebeszéljen. Nemcsak az arckifejezése, de egész testének mozgása is alátámasztani igyekezett szavait. Nekem pedig az jutott eszembe, • hogy milyen jó színpadi szerep lehetne ebből az Oláh Pistából. Nagy testű, kerek arcú, kis bajuszú férfi; beszédében vonzó egységre lép a mondanivalók intellektualitása, a szöveg csevegő közvetlensége a hanglejtés enyhén népi árnyalatával. Ezt az Oláh Pistát, úgy, ahogy van, életstílusával és pedagógiai megszállottságával, tiszta, haladó emberségével és szel(Hósköltemény helyett riport) lemi frisseségével, gondolatgazdagságával és jó ízű beszédmodorával egy dráma szereplőjévé kellene formálni. Micsoda szerep lenne Bessenyei számára! Ezt azonban nem mertem mondani neki, mert nem adott volna több törkölyt. Elég, ha itt most elolvassa és csak azután gorombáskodik majd velem. De azért lebeszélni sem engedtem magamat. Végül annyit mégis engedélyezett, hogy az iskolával kapcsolatban — de az egészhez képest igen-igen röviden — közölhetem életútjának legfőbb állomásait, amíg tíz évvel ezelőtt elkezdte kiépíteni a monori gimnáziumot. ÍME, HAT LEXIKÁLIS SZÖFUKARSÁGGAL a na- cionálé: 1913-ban született Monoron, falusi kisiparos család fia. 19 éves korában — 1932-ben — néptanítói oklevelet szerzett, majd tanyai tanító lett Mezőtúron. A harmincas évek végétől erőteljesen részt vett a népfőiskola megszervezésében. Nagy lehetőségei azonban nem voltaic, mert hamarosan „destruktív” hírbe került. A Horthy-kor- szakban ez volt a hivatalos beceneve a baloldali érzelmű embereknek. Arra mondották, hogy „destruktív”, akiről nem tudták, vajon kommunista-e vagy csak szimpatizáns, vagy esetleg még az sem, de megvan a lehetősége, hogy azzá legyen. Vagyis: kommunistának lenni — ez bűnösséget jelentett, destruktívnak lenni — ez gyanússágot jelentett. Állástalan is volt vagy 6 esztendeig. A fel- szabadulás után ‘ azonnal ő lett a Pest megyei szabadművelődési' felügyelő. Ez az azóta rég megszűnt hivatal fogta össze az iskolánkívüli egész népművelést. Arra már személyes tanú vagyok, hogy milyen kitűnően csinálta. Ezután lett a Diafilmgyár fő- szerkesztője. 1954-ben ment haza Monorra iskolát csinálni. És tegyük hozzá életrajzi adataihoz, hogy 1957- ben kapta meg a „kiváló tanár” címet. Arról azonnal meg voltam győződve, hogy Oláh Pista sohasem habozott, ha magyarázni, rábeszélni kellett. S azt is azonnal elképzeltem, hogy minden vitában ő bírta tovább a szusszal. Most nekem magyarázza ... nem azt, hogy mivel érvelt, hanem, hogy miképpen értették meg a céljait: — Néha könnyebben, ment, néha nehezebben; legnehezebb a pénzügyi hatóságoknak elmagyarázni, miért kérek újabb hiteleket. De végül a pénzt is meg lehet kapni. Láthatod. Ezt az iskolát nem ingyen építették, habár mi magunk is sokat dolgoztunk hozzá. Azonban minden ott dőlt el, hogy a párt eleve értette, mi készül itt. Értette és érti itt a községben is, a járásban és a megyében is. És értik odafönt is, ahol egész országban gondolkoznak. És ha ők értik, akkor végül mag a pénzügyiekkel is meg lehet értetni mindent. ÚJRA TÖLTÖTT. Összekoccintottuk a pohánkákat. Én eltettem jegyzetfüzetemet és indulni készültem. Nem ismerem az ország valamennyi gimnáziumát, nem tudom, van-e hasonló. A kapuban megkérdeztem Oláh Pistától, hogy véleménye szerint hol állnak a színvonal ranglistáján. Széttárta karjait. Pontosan látszott, hogy küzd benne a maga személyére vonatkozó szerénység és az iskoláját illető öntudat. Aztán nevetve ezt mondta: — Mindenesetre a jobbak közé tartozunk. * Részletek az Uj írás májusi számában megjelent cikkből. RÓKÁK . Sok a szarka meg a róka — pa- naszkodnak a bé- *r*~^*' nyelek. A szarkák ljY* a kiscsirkéket, a jZ, rókák a tyúkokat V dézsmálják, mi pen dig csak folyton bosszankodunk a m gonosz kártevők garázdálkodása f, miatt — mondta fCr felháborodva Gaa lambos István, akinek kiscsirkéi- ■m bői már jónéhány, éppen az iménti okok miatt hiányzik. Majd így folytattá: — A vadászok talán csak olyan vadakat ejtenek el, melyeknek hasznát a lábasból kivéve élvezik?! Ezt azért merem feltételezni, mert a múltkor láttam a Fácán Vadásztársaságot „munka közben”, de bíz a róka után nem nagyon törték magukat! Kár, hogy annak a húsát nem lehet megenni! (—a—s)- ••• *».• . ~ rs , f-rs, 11 h -?$SHÍ — * Ügyeletes orvos -ma Gyömrőn és Mendén dr. Túri Mária Gyömrő, Imreh u., Gombán és Úriban dr. Szilágyi Sándor Úri, tanácsháza. Monoron dr. Balogh József, Üllőn dr. Leyrer Lóránt, Vecsésen dr. Imreh Pál. — Túllépte a megengedett sebességet az általa vezetett tehergépkocsival Babos Ernő (Tápiósáp, Rákóczi u. 11.) és 50—55 kilométeres sebességgel közlekedett Budapesten a Hungária körúton. 500 forintra bírságolták. — Kiss Károly, a gyömrői Építőipari Ktsz kőművestanulója hetedik helyezést ért el az ipari tanulók országos versenyében, s ennek eredményeként 3 hónappal tanulmányi idejének befejezése előtt felszabadult. — Besötétedés után kivilá- gítatlan lovaskocsival vett részt közúti forgalomban Budapesten Váradi János (Ve- csés, Malom u. 22.), 150 forintra bírságolták. MAI MŰSOR MOZIK Ecser: Előzés. Gomba: Szerencse a szerelemben. Gyömrő A harmadik félidő. Matiné: Sombrero. Maglód: Jánosik I. (széles.1 Matiné: Hófehérke és a hét törne. Monor: Lerombolt híd (szélest. Matiné: Elmentem a nap után. H.: T.áns az utcákon (széles.: Nyáregyháza: Hófehérke és a hét törpe. Pilis: Elektra. Tápiósáp: A rendőrfelüByelő. Tápiósüly: Dunai kirándulás. Úri: Fériek. Üllő: Négy szerzetes (szélest. Matiné: Sárga cipő története. Vasad: Szórakozott professzor. Vecsés: Esv taxisofőr halála. Matiné: Kis búvár. H.: Dühöngő ifjúság (szélest. HOLNAPTÓL VECSSSEN játsszák a Dühöngő ifjúság című kit áió angol filmet. Képünkön a film egyik jelenete. Fontos kérdések a gyömrői tanácsülés napirendjén: a mezőgazdaság, a költségvetés, a kulturális tevékenység A vasárnap fotója: MAGÁNOS FA
