Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-01 / 101. szám

1964. MÄJT7S 1, PÉNTEK r»anr MECVEi ^JCívlap ITT A FÖLD BESZÉL Három esztendeje foly­nak kísérleti íntersatelláris (csillagközi) rádióadások két viszonylag közeli csillag irá­nyába. A technikai civilizáció bizonyos fokán minden értel­mes lényekből álló közösség igyekszik kozmikus magányá­ból szabadulni és hozzá hasonló élőlényekre, társakra bukkan­ni. A föld jelenlegi adásainak célpontjai az Eridanus csillag­kép „epszilon" csillaga és a Cetus (Cethal) „tau" csillaga. Mindkét — némileg a naphoz hasonló fizikai felépítésű — csillag éppen 11 fényév távol­ságra van a földtől. (Egy fény­év az a távolság, amit a fény­sugár — vagy a rádióhullá­mok — egy év alatt befut; ez kereken 10 billió kilométer.) Mai felfogásunk szerint va­lamennyi naptípusú csillagnak bolygórendszere van. Feltéte­lezhetjük, hogy a két említett csillag sem magányos és a kö­rülötte keringő bolygókon élet is keletkezhetett, sőt van némi valószínűsóg hogy az ott meg­született élet a miémkkel azo­nos szintet ért el. Ezután már csak az szükséges hogy a Tau Ceti vagy az Epszilon Eridani társadalma biztos ura legyen az elektromágneses hullá­moknak (azaz értsen a rádió­záshoz) észrevegyék hívójele­inket válaszoljanak rá s vé­gül: mi is észrevegyük a vá­laszként érkezett rádióhullá­mokat. Az előző gondolatsorban túl sok a feltételezés: ha van „odaát” bolygórendszer, ha vannak értelmes lények, ha tudnak rádiózni stb. Hamar felismerhetjük a lényeget: rendkívül csekély a valószínű­sége, hogy e két csillagról va­laha is életjeleket kapjunk. Miért kísérletezünk hát? A válasz igen egyszerű. Valahol és valamikor el kell kezdeni. A föld társadalma most jutott el odáig, hogy „felsőbb” koz­mikus osztályba léphet s egy­általában képes arra, hogy csillagközi beszélgetéseket kezdeményezzen, vagy felfog­jon. Ma két csillag felé sugá­rozunk jeleket, évtizedek múl­va több száz égitestet veszünk célba s rádiójeleink hatósuga­ra a mainak tízszerese, száz­szorosa lesz. Kérdés azonban, érdemes lesz-e fokozni az erőfeszíté­seket, mi a valószínűsége an­nak, hogy bárhonnan is vá­laszt kapjunk? Mennyi lehet csillagrendszerünkben, a Ga­laxisban a lakott világok szá­ma, mekkora lehet azon koz­mikus „partnerek” száma, akiktől választ kaphatunk (vagy éppen bennünket keres­nek hívójeleikkel?) A Galaxis, magyar nevén Tejútrendszer, ez a 150 mil­liárd csillagból álló és szünte­lenül hullámzó csillagtenger mai felfogásunk szerint 40— 60 milliárd bolygórendszert tartalmaz. (Itt csupán annyit tételezünk fel, hogy a napsze­rű átlagcsillagok életében a bolygók születése hétköznapi — és nem kivételes — jelen­ség.) A magas hőmérsékletű csillagokon élet nem keletkaz- het, csupán bolygók hordoz­hatnak élővilágot. Csak olyan bolygók jöhetnek számításba, amelyek a földhöz hasonlóak s ezekből is csak azok, amelyek csillaguk kedvező sugárzási (hőmérsékletű) zónájában ke­ringenek. Ezek számára már jóval kevesebb, a mi naprend­szerünkben kilenc bolygó kö­zül csak egy ilyen akad. (Ala­csonyabb rendű élet, például állat- és növényvilág ebben a kérdésben érdektelen.) Azt kell tehát mondanunk, ahány földszerű bolygó van a Galaxisban, annyi helyen le­het magasabb rendű élet. Sta­tisztikus számítások szerint ez 15—20 milliárd bolygót jelent­het, de nein velünk egyenran­gú technikai civilizációt! Bennünket csak azok a társa­dalmak érdekelnek, amelyek képesek rádiókapcsolatok fel­vételére. A földön csaknem 3000 év telt el az első nagy gondolkozók, filozófusok szü­letése óta és mégis csupán öt esztendeje számítunk kozmi­kus partnernek, száz évvel ez­előtt még fogalmunk sem volt a rádiózásról. Mennyi lehet a rádiózásra képes civilizációk Beszélgetés bolygók között Öreg és fiatal társadalmak Kapcsolatkeresés - rádióhullámokkal száma? Ha a föld példáját át­lagosnak vesszük, igen kevés. A tudósok többsége azonban a földet nem tekinti átlag eset­nek, inkább elmaradottak va­gyunk, nem tartozunk a koz­mikus „élvonalba”. Ez némi­leg javít a helyzeten. Viszont rendkívüli módon csökkenti esélyeinket egy olyan körül­mény, amire eddig nem gon­doltunk. A Galaxis 10—15 mil­liárd éves képződmény, első generációjú csillagai kiöreged­tek, ezek bolygóin az élet túl­jutott a delelőjén. A nap kö­zépkorú csillag, ugyanakkor a napnál fiatalabb csillagok bolygóin az élet meg sem szü­lethetett. Bennünket a velünk egyidejűleg létező magasabb rendű fajok közössége érdekel. Ezek száma már jelentősen ki­sebb. Az elmondottakat ma­tematikai formulába öntve és számszerűvé téve 2—3 millió­ra tehető a velünk egyidejűleg létező, egyenrangú vagy ná­lunk fejlettebb civilizációik száma. A kapcsolatok megterem­tésének esélyét csökkenti, hogy más lakott világok, ben­nünket megelőzve már évez­redekig hiába kísérleteztek, hí­vójeleik süket fülekre találtak és érdeklődésük lassan elsor­vadt. Ugyanakkor növeli ki­látásainkat, hogy mások is gondolhatnak társkeresésre és jelzéseket kapunk onnan, ahonnan nem is vártuk. Le­hetséges, hogy két másik — egymással már régen érint­kező-civilizáció útjában va­gyunk és egyszerűen elcsípünk olyan rádióadást, amit nem nekünk szántak. Talán így kapcsolódunk bele a kozmosz feltételezetten lakott vilá­gainak sokaságába. Gauser Károly a Planetárium vezetője — Ez magyar citrom, vagy külföldi? — Miért? Beszélgetni akar vele? (Komádi rajza) — Azt hittem, hogy szereti a zenét! A HOLD, MENT ENERGIAFORRÁS Dagály-erőművek — A kísérleti példányok elkészültek Segítség ingyen A St. Malói öbölben, a francia tengerparton vége felé közelednek a világ első ár-apály erőművének építési munkálatai, a Ráncé folyó torkolatát gáttal zárják el, hogy az apály-dagály ener­giáját áramtermelésre hasz­nálhassák fel. A gátba be­épített 24 turbina 240 ezer kilowatt áramot termel majd. A Szovjetunióban, a Kola- öböl partján ugyancsak egy kísérleti ár-apály erőmű épí­tési munkálatai kezdődtek el. Először Murmanszk mellett, közel a tengerhez, a száraz­földön, de a tenger színé­nél alacsonyabbra ki vájt mélyedésben építik fel vas­betonból az erőmű épületét, majd a turbinák felszerelé­sére kerül sor. Ha az épí­tési és szerelési munkálatok befejeződtek, felrobbantják a gátat, amely jelenleg az építés he­lyét a tengertől elválasztja, s a beáramló víz felemeli az úszódokk jellegű erőművet és miután az épület a víz hátán úszik, vontatóhajók segítségével szállítják a Kis­tája öbölbe. Itt az épület alapzatát addig süllyesztik, amíg eléri a tenger fenekét. <4 tenger ár-apályban 40 milliárd kilowatt energia rej­lik, azaz kb negyvenszer annyi, mint amennyi a föld összes folyóiból hasznosít­ható. A tudomány mai fej­lesztése mellett ezen ener­gia nyílt tengeren való fel­használására még nem lehet gondolni, s a közeljövőben csak ott lehet ezzel próbál­kozni, ahol egy öblöt, vagy folyótorkolatot gáttal lehet elzárni és így megfelelő nagyságú tároló medencét te­remthetnek, a dagály által felduzzasztott víztömegek szá­mára. De ezt is csak ott lehet, ahol az apály és da­gály közti szintkülönbség egy bizonyos nagyságot el­ér. Az apályt és dagályt a földre ható vonzóerő (első­sorban a hold) és a centri­fugális erő idézi elő. Ez a hatás azonban nem min­denütt egyforma erős, ezért a dagályhullám nagysága sem mindenütt azonos. Át­lagban két méter magas, de néhány helyen a 16 métert is eléri. Az ár-apály energiá­jának technikai felhasználá­sa naponta csak 15—20 óra hosséat lehetséges és a fo­gyasztási csúcsok nem es­nek össze az ár-apály erő­művek termelési csúcsával. Ennek a kiküszöbölésére két lehetőség van: 1. Az erőművek által ter­melt energiát közös hálózat­ba fogják öséze és így old­ják meg ezt a problémát. ’ 2. Az apály-dagály erőmű a fogyasztók által fel nem használt elektromos energiá­val vizet szivattyúznak egy magasan fekvő tárolóba és csúcsfogyasztás esetén a tá­roló vizét turbinákon keresz- tülengedve hasznosítják az elraktározott energiát. Az ár-apály erőművek épí­tése ma még csak ott kifi­zetődő, ahol a dagálymagas­ság igen nagy. Európában ilyen lehetőségek Anglia, Franciaország és a Szovjet­unió tengerpartján vannak. Tízméteres dagálynagyságot találunk a franciaországi St. Maloi, St. Micheli öbölben, Angliában a Severn torko­(Greskovits rajza) Fűevő halak Magyarországon Az Országos Halászati Fel­ügyelőség tavaly kísérleti célra 40 000 fűevő halat importált a Kínai Népköztársaságból. A fehér Amur és a széleshomlo- kú hal akkor még félgrammos ivadékai júniustól szeptember végéig általában 150 grammos­ra nőttek, de voltuk köztük szép számmal 250 grammos példányok is. A hosszan tantó hideg telet ugyancsak jól vé­szelték át. Ez a két halfaj gyors fejlő­désével, ízletességével tűnik ki. A fehér Amurt másnéven hínárevő halnak, vagy fű­pontynak, a széleshomlokú ha­lat pedig algaevőnek nevezik. Tény azonban, hogy a tavak­ban növő mindenféle fűfélét, sőt a falombot, vagy a külön­böző zöld takarmányokat is jól értékesítik. A Szovjetunió­ban — ahol 1948 óta évente 8 —10 millió ivadékkal szapo­rítják ezt a két értékes halfajt — a kísérletek során kiderült, hogy a fehér Amur 1 kiló súly- gyarapodásához 18—25 kiló hí­nárt, vagy egyéb vízinövényt fogyaszt el. Hároméves kor­ban — kiegészítő takarmányo­zás nélkül — 2,5—3 kilósak, a 6—8 éves ivarérett széleshom- lokú hal 8—10 kilós, a fehér Amur átlagsúlya eléri a 25— 30 kilót is. Ponttyal elegyesen tenyésztve ezek a „legelő ha­lak’* 150—300 kilóval növelik az egy hektárnyi vízterületről nyerhető „haltermést”. A kísérleti tapasztalatok alapján az idén 600 000 fehér Amur és Í00 000 széleshomlokú ivadékot hoznak be a Szovjet­unióból, ahol a legutóbbi évek­ben kidolgozták a fűevő halfa­jok mesterséges szaporítási rendszerét. Az első szállítmá­nyokat április végére várják. Dombok az aszódi kan varban Autózgfttas részegen — IJj divat a tsz-ekben sál bejárta az utakat és megállapította, hová kell megfelelő közlekedésszabá­lyozó táblát felállítani. Ezek­nek, az olyannyira szüksé­ges tábláknak az elhelyezé­séről azonban a legtöbb köz­ségben nem gondoskodtak. Ugyancsak elhanyagolták a kerékpárutak kijelölését, pe­dig itt is sok a probléma. Az aszód-új telepi utak sá­ros időben szinte járhatat­lanok. Ilyen esetben a köz­ségi tanácsoknak jogukban állna a KRESZ tiltó utasí­tásait feloldani és a lakos­sággal megbeszélni a további teendőket. Ez sehol nem tör­tént meg. AZ ASZÖDI ÁLLOMÁS felől jövet a gépkocsiknak meg kell állniuk, mielőtt a 3-as útra ráhajtanának. A v EGY ÉVVEL EZELŐTT vezették be az új KRESZ-t. A szakemberek az aszódi járásban is sokat vártak tő­le. Reményeik azonban csak félig-meddig teljesültek és a végrehajtásban sem voltak mindig következetesek. A járás baleseti statiszti­kája eléggé lehangoló képet mutat. Tavaly 62 baleset történt, s ezeknek tizenegy áldozata halt meg a helyszí­nen! Súlyosan megsérültek huszonkilencen! A hármas számú tő közlekedési úton, de a túra—kartal—galgahé- vízi útvonalon is gyakoriak a kisebb-nagyobb, főleg vi­gyázatlanságból eredő bal­esetek. Miért állítjuk, hogy a KRESZ végrehajtásában az illetékesek nem voltak min­dig következetesek? Azért, mert a közlekedési szabá­lyok megtartásához előzőleg meg kell teremteni a feltéte­leket. Egy évvel ezelőtt á járási rendőrkapitányság a tanácsi megbízottal és az il­letékes közúti szaktechnikus­Elgondolkoztató esetek A vastag vonal az euró­pai tengerpartnak azt a ré­szét jelzi, ahol az ár-apály különbség nagyobb, mint három méter. Később ezek a részek a technika fejlődésé­vel alkalmassá válhatnak ár­apály erőművek építésére. laténál és ötméteres dagály­nagyságot a Szovjetunióban a Mesen öbölben. Európán kívül az Egyesült Államok­ban, Kanadában, Mexikó­ban, Argentínában és Kíná­ban vannak olyan helyek, ahol ilyen erőművek létesít­hetők. A tervezés alatt álló ár­apály erőművek kapacitása néhány milliárd kilowatt óra, tehát jelentős segítsé­get nyújthatnak az emberi­ség előtt álló súlyos ener­giaproblémák megoldásához. Igen, nagy jelentőségű az el­ső ilyen erőmű elkészülése, mert új lehetőségeket te­remthet az elektromosener- gia-termelésben. Hevesi Endre Kiállítás-sorozat ásványkincseinkről Az Ásványok és kőzetek vi­lága című állandó kiállítás kiegészítéseként újabb kiál­lítás-sorozatot tervez a Ter­mészettudományi Múzeum Magyarország hasznosítható ásványkincseinek bemutatá­sára. Az első, rövidesen meg­nyíló kiállítás közérthető for­mában tájékoztatja a közön­séget a bauxit keletkezéséről, hazai előfordulásáról, bá­nyászatának és feldolgozásá­nak fő mozzanatairól. A kö­vetkezőkben hasonló módon mutatják be a kőolaj és a kő­szén történetét, hasznosítását. Az anyagot vándorkiállítás­ként eljuttatják majd a vi­déki múzeumokba és kultu­rális központokba is. (MTI) gépkocsijával. Közben el- i ütött egy embert. Otthagyta i az úton s utána, mint aki i dolgát jól végezte, elment aj kocsmába. Hasonlóan járt el j Laukó Mihály és Juhos ] Kálmán. Amikor Juhos Kál- j mán ittasan a kocsmaabla- j kon észrevette, hogy kinn i áll a rendőr s figyel, megkér- i te a szintén ittas Lankát, I vigye vissza a gépkocsit.! Laukó szívesen vállalkozott! a feladatra, de közben az i árokba vezette a járművet. í Elgondolkoztató esetek ezek.: A JÁRÁSNAK van már! balesetvédelmi tanácsa, azon-! ban a megalakuláson kívül í mást még nemigen tettek. A i járási kapitányság segítsé-; gét nem igénylik, a rendőr- ; séget nem vonják be munká-; jukba. A rendőrség az el-; múlt évben elsősorban meg-; győzéssel és neveléssel pró-; bált hatni, idén azonban; kénytelenek lesznek szigo- '• rúbb eszközökhöz nyúlni, '• hogy a közlekedésrendészeti \ előírásokat mindenki, az il-' letékes szervek, hatóságok, gyalogjárók és gépkocsive­zetők betartsák. K. M. . MŰM tanintézet kerítése el­fogja a kilátást. Ha viszont már megálltak a kocsik, té­len nehezen tudnak újra el­indulni, annyira sikos ez az útszakasz. Márciusban két óra alatt kilenc baleset tör­tént itt, mert nem gondos­kodtak a salakozásról. Ugyan­így, lassan egy éve, hogy a kartali útelágazásnál a fel­fagyásból keletkező dombok még mindig gátolják a közle­kedést. A termelőszövetkezeteknél „új divat” kapott lábra. Vizs- gázatlan, fékezésre képtelen pótkocsikkal vesznek részt a közúti forgalomban. Domony- ban történt, hogy; Sandrea Johan részegen kocsikázga- tott az aszódi termelőszö­vetkezet nagyjavításra váró Az árapály erőmű elve aránylag egyszerű: a ten­gerpart olyan helyein, ahol a dagály és apály közti kü­lönbség igen nagy, a ten­ger egy részét, vagy egy fo­lyó torkolatát gátakkal zár­ják el. Ezekbe a gátakba turbinákat építenek be. Ha a gát előtti vízszintmagasság dagálynál néhány méterrel már magasabb, mint a gát mögött, a turbinák műkö­désbe lépnek és a víz rajtuk keresztül áramolva feltölti a gát mögötti medencét és el­éri a dagály magasságát. Apálynál a tenger szintje van néhány méterrel alacso­nyabban és a medence vize most fordított arányban áramlik keresztül a turbiná­kon és termel energiát. A tíz méternél nagyobb da­gályhullám és a tervezett ár­apály erőművek helyei. A számok a maximális dagály- magasságot adják meg méte­rekben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom