Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-09 / 106. szám

f A 600. születésnapra Fürge lábú paripákon érkez­tek a hírnökök, egyenest Visegrádról, a király' udvará­ból. Becses irattal, örömhírrel, pecsétes papírral. Nagy Lajos méltányolta a ceglédiek kéré­sét. A település ezentúl oppi- dium, mezőváros. Királyi pe­csét és kézjegy tanúsítja, ne­hogy valaki is kételkedjék. És a ranghoz jog is dukált: a vámszedésé és a vásártartásé. Hatszáz esztendeje ennek: 1364. május 8-án kelt az okle­vél. A hagyománytisztelő utó­kor jeles ünneppé avatta e napot. Bár a naptárban nem jelzi vörös betű, a ceglédiek szívébe, agyába szeretett vá­rosuk 600. születése napját mégis az ünnepeknek kijáró vörös betűvel véste be a szü­lőhely iránti tisztelet. A sor­sa iránti érdeklődés, a múlt dicső emlékeinek felidézése és a sok széppel kecsegtető jövő kovácsolja eggyé a jubiláló város apraját-nagyját. Matuzsálem korú metropoli­sok történetében az első hat­száz esztendő legfeljebb a fel­nőtté érés időszaka. Mi, ma­gyarok szerényebb mértével mérünk. Városaink krónikájá­ban — akárcsak Ceglédében — túlontúl sok lapot foglal­nak el a dúlások, háborúsko­dások, mészárlások. A város egykorú „testvérei”, Debrecen, Miskolc sok tekintetben sze­rencsésebb históriával dicse­kedhetnek. Míg azok gyara­podtak, Cegléd elnyomott job­bágyai csak nehezen eszméltek arra, hogy immár szabad pol­gárok. Annál inkább ápolták, őriz­ték az utódok a jobbágysors elleni lázadás szellemét. Nem- véletlen és nem hivalkodás, hogy a jubiláló város Dózsa György és Kossuth Lajos szel­lemében ünnepel. A paraszt- háborúban csak úgy, mint a török hódoltság évtizedeiben, később a 48-as szabadságharc­ban és a Tanácsköztársaság idején a város nevétől retteg­tek az elnyomók. Szabadsá­gáért, igazáért bátran síkra szálló népe ott harcolt Dózsa seregében és Verbélyi Péter kuruc kapitány vitéz huszár­ezredében. És ugyan ki .tudná ma már megállapítani, há­nyán esküdtek fel Kossuth zászlójára, hogy védelmezzék a függetlenséget. Kossuth vá­rosaként emlegetjük Ceglédet. Méltán, joggal: a „turini re­metének” 1877-ben a megüre­sedett képviselői mandátumot ajánlotta fel száz tekintélyes ceglédi polgár, a ,,Független­ségi 48-as párt” küldöttsége. „Mi ott szeretnék látni ha­zánkat, ahol Te vagy, és Té­ged ott, ahol van hazánk” —■ fogalmazta a népóhajt az idős Dobos János a „százak” nevé­ben. Kossuth kívánsága sze­rint történt: bár a mandátu­mot nem fogadta el, „öreg szolgájukat” megtartották jó emlékezetükben a ceglédiek. Ezért repültek magasba a fekete ünneplő kalpagok, amikor Károlyi Mihályt fél évszázaddal ezelőtt képvise­lővé választották, ezért kiál­tottak. éljent Kun Bélának a Tanácsköztársaság idején. És ezért vigyázták kettő­zött figyelemmel Horthy csendőrei a ceglédi utcákat. „Rebellis nép, csínján bán­junk velük!” — adták ki a jelszót. A hatszáz éves város ide­stova húsz esztendeje ú) történelmét írja. A hajdani rebellisek és leszármazott­jaik a város gyarapodásán munkálkodnak. Serényen és áldozatot nem kímélve. Úgy­mond, a város most nyeri el igazi városi arculatát Üzemei tekintélyt, rangot szereztek határainkon innen és túl. Közös gazdaságai­nak múlt évi zárszámadása arról tanúskodik, hogy a tagság szorgalma nem hiá­bavaló. Iskoláiban művelt, szocialista világnézetű ifja­kat nevelnek, akik képessé­geiknek és hivatásuknak meg­felelően lennek majd szü­leik nyomdokába. A város pedig évről évre fiatalodik, szépül, gyarapo­dik. Akadnak, persze hogy vannak türelmetlenek. Re­bellisek kései utódaitól nem is vehetjük zokon, hogv még rohamosabb ütemben diktál­nák a fejlődést. Szívük sze­rint már. öt-tíz esztendővel előbbre járnának, mert nem vetnek számot a valósággal. Azzal, hogy a város, s a nép államának pénztárcája sem kimeríthetetlen. Bár az idén kevés híján 47 millió forintot költenek Cegléd gya­rapítására, kétségtelen, hogy valamennyi terv, minden egyes álom nem valósulhat meg. A jótékony türelmetlenség azonban a fejlődés záloga. Tudjuk jól: a 600 éves vá­ros polgárai nemcsak most, az ünnepi órákban, a jubi­leum évében, hanem a hét­köznapok rengetegében is el­igazodnak tennivalóikat ille­tően. Felesleges is tán fi­gyelmeztetni őket, hogy Ceg­léd krónikájában nem teltek még be a lapok. A dicső űi fejezet alig húsz eszten­dőt örökített meg eddig. A java még hátra van! Hat évszázad tanulsága, a fényes múlt, fiainak nagy­szerű szellemi hagyatéka kö­telez ma mindenkit, aki szí­vén viseli á város sorsát, hogy ne sáfárkodjék szűk- markúan tehetségével, képes­ségeivel, ha Cegléd jövője a tét. A hatszázadik születésnap így válik újabb fényes kor­szak kiindulópontjává, Ceg­léd megújhodásának jelké­pévé, amelyre mindig büsz­kén emlékezhet majd az utókor. Gyapay Dénes PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ma AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A VIII. ÉVFOLYAM, 106. SZÁM 'ÁRA 50 FILLÉR 1964. MÁJUS 8. PÉNTEK Koszorúzás a Hősök terén és a Szabadság téren Német vendégeink meglátogatták a Csepel Vas- és Fémműveket Kádár dános és W'olter tllbrieht mondott beszédet MZ üzemi gyűlésen A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának küldött­sége csütörtökön délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta á ma­gyar hősi emlékművet. Ugyancsak megkoszorúzta a delegá­ció a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet is. Ünnepi díszben a gyáróriás A koszorúzások után a párt- és kormányküldöttség a ma­gyar ipar fellegvárába, a Cse­pel Vas- és Fémműveikbe lá­togatott. Részt vett a látogatáson Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi 1 mun­kás-paraszt kormány elnöke és felesége, Kállai Gyula, a. Minisztertanács elnökhelyette­se, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke és Szépvölgyi Zoltán, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára. A kedves vendégek fogadá­sára ünnepi díszbe öltözött a csepeli gyáróriás. A küldött­séget dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Kovács Antal, a kerületi pártbizottság titkára, Kardos Vilmos, a ke­rületi tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke, Csató László, a Csepel Vas- és Fém­művek vezérigazgatója, vala­mint Molnár Ernő, a Csepel Vas- és Fémművek pártbi­zottságának első titkára és Borbély Sándor, a pártbizott­ság titkára fogadta. KISZ-ista lányok csoportja pedig virág­gal kedveskedett az NDK párt- és állami vezetőinek, valamint Lotte Ulbricht asz- szonynak, Walter Ulbricht fe­leségének, aki ugyancsak részt vett a látogatáson. A pártmunkás könyvtárban rendezett összejövetelen Csató László, a Csepel Vas- és Fém­művek vezérigazgatója bemu­tatta munkatársait, majd is­mertette a gyár fejlődését és jelenlegi helyzetét. Csató László tájékoztatója után Molnár Ernő, a pártbi­zottság első titkára adott ké­pet a pártszervezet munkájá­ról, a társadalmi és tömeg­szervezetek életéről, s átnyúj­tották a vendégeknek a Cse­pel Vas- és Fémművek mun­kásainak ajándékát. A szívélyes baráti hangulat­ban lezajlott összejövetel után a házigazdák üzemlátogatásba hívták a vendégeket. Ennek során a párt- és kor­mányküldöttség tagjai megis­merkedtek a Csepel Vas- és Fémművek munkájával és ta­lálkoztak dolgozóival. Kádcsa* Jáunos beszéd® A vendégek a csőgyár elekt­romos csőhegesztő üzemében gyűlésen találkoztak a Cse­pel Vas- és Fémművek több ezer dolgozójával. Az üzemi gyűlést Molnár Ernő, a Csepel pártunk, kormányunk és né­pünk nagyra becsült vendé­geit. Büszkén mutatjuk meg né-4" met vendégeinknek is eat a hetven évvel ezelőtt alapított 1 Csak akkor emelhető az élet- színvonal, csak akkor fogyaszt­hatunk többet, ha többet és jobban termelünk, ha nem­csak mennyiségi eredmények­re törekszünk, hanem eleget teszünk a minőséig és a gazda­ságos termelés követelményei­nek is. Aki ma lelkiismerete­sen, szocialista öntudattal dol­gozik, az ríemcsak hazánk fel­virágzását szolgálja, nemcsak sajátmaga,, családja boldogu­lását alapozza meg, hanem elősegíti a szocializmus békés győzelmét is a kapitalizmus­sal folyó versenyben. Pártunk, munkásosztálymik, népünk összeforrva és eltö­kélten halad előre történelmi útján, a szocialista társada­lom teljes felépítése, a kom­munizmus távlatai felé. Fej­lesztjük szocialista vívmá­nyainkat, s a világ haladó erőivel együtt védjük az em­beriség békéjét. Ezen az úton járva, elvi szilárdságra, politi­kai következetességre, a A dolgozók őszinte segítségével oldjuk meg feladatainkat Válasz a pedagógusok kérdéseire Tegnap délelőtt Cservenka Ferencné, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Pest megyei Pártbizottság első titkára tájékoztatót tar­tott a pedagógusoknak. Az elnökségben helyet foglalt Dékán Antal, a Pest me­gyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője, vala­mint Székely Ödön, a Pe­dagógus Szakszervezet Pest megyei bizottságának titká­ra. A tájékoztatón a budai, a gödöllői, a monori, a nagy- kátai, a ráckevei, a szent­endrei járás, valamint Szent­endre város pedagógusai vet­tek részt. ' A hallgatók bel- és kül­politikánkra, gazdasági éle­tünkre vonatkozóan ötven- hét kérdést tettek fel. Cser­venka Ferencné elvtársnő a leglényegesebb kérdésekre vá­laszolt a résztvevőknek. Gazdasági életünk fonto­sabb problémái közül első helyen említette az ipar át­szervezését. Mint mondotta, ezt a nagy feladatot megol­dottuk. Sikerült az egy. vagy hasonló profilú vállala­tokat összevonnunk, meg­teremtenünk annak lehe­tőségét, hogy ezután job­ban éljünk technikai adottságainkkal, jobban gazdálkodjunk műszaki gárdánkkal és teljesen kihasználjuk a gépek ka­pacitását. .Arra törekszünk — mon­dotta —, hogy fejlesszük ha­gyományos gyártmányainkat, amelyek népszerűek a nem­zetközi piacon. Több olyan cikket akarunk termelni, amelyek megállják helyüket a világpiacon. így például növeljük a híradástechnikai anyagok gyártását, fejleszt­jük a műszeripart. A nyu­gati piacokon is elismerték a magyar televízió-készülé­kek, színvonalát, nem szól­va a KGST-országokról, amelyek jutalomban részesí­tették televízióiparunkat. Cé­lunk, hogy mielőbb belföldi vásárlóinknak is csak ki­váló minőségű televíziókat adjunk. Ezután Cservenka Ferencné a vegyipar fejlesztésével fog­lalkozott. Különösen a gyógyszergyártás jelentőségét hangsúlyozta, hiszen a magyar gyógyszer hí­res az egész világon. Éppen ezért sok pénzt áldozunk a gyógyszer- ipar fejlesztésére. A műanyagipar már ha­zánkban is sok nyersanya­got pótol, bár a Nyugathoz képest elmaradtunk az olcsó, tartós műanyag felhasználá­sával. Feltárt földgázkészle­teink azonban lehetővé te­szik, hogy belátható időn belül pótoljuk mulasztásain­kat. Cservenka Ferencné elvtárs­nő hosszabban szólott az épí­tőipar jelenlegi helyzetéről. Mint mondotta, az építőipar nagyon elmaradt az elmúlt esztendő terveinek teljesíté­sével. Ha sürgősen nem vál­toztat munkáján: nem szer­vezi meg jobban a tenniva­lókat, nem használja ki gon­dosabban gépei kapacitását, nem szilárdítja meg a mun­(Folytatás az 5. oldalon.) A Waiter Ulbricht és dr. Lothar Bolz vezette párt- és kormányküldöttség látogatása a Cse­pel Vas- és Fémművekben. Képünkön: a vasmű vezérigazgatója. Csató László üdvözli a vendégeket. Balról jobbra Kállai Gyula, Kádár János, Walter Ulbricht, Csató László, Lothar Bolz elvtárs és jobbszélen Lotte Ulbricht elvtársnő (Kertész Emil felvétele) Vas- és Fémművek pártbi­zottságának első titkára nyi­totta meg. Ezután Kádár Já­nos mondott beszédet. Kedves elvtársak, kedves elvtársnők! . Aki a szocialista eszme hí­ve, aki örül a szorgos, szocia­lista építő munkának, az min­dig szívesen jön e nagy, for­radalmi múltú gyárba, a Cse­pel Vas- és Fémművekfce, amely ma is a magyar ipar, a magyar munkásosztály fel­legvára. Nagy örömmel jöt­tem ide, a csepeli dolgozó': közé ma is. A mai látogatás különösen jóleső érzéssel tölt el, mert körünkben üdvözölhetjük Ulbricht elvtársat, a Német Demokratikus Köz­társaság párt- és kormány­küldöttségének többi tagját, üzemet, amely ismert gyár­óriássá növekedett, s most, a szocializmus viszonyai között különösen, szépen fejlődik. Ezt a fejlődést jól jelzik az itt gyártott szerszámgépek, teljes gyárberendezések, az új ter­mékek, amelyeknek java része korszerű és a világpiacon is megállja a helyét. A csepeli dolgozók munkája jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy orszá­gútikban 1963-ban a szocia­lista ipar hét százalékkal, a gépipar nyolc százalékkal ter­melt többet, mint az előző év­ben. Ez azt bizonyítja, dolgozó­ink megértették előrehaladá- -mk egyik alaptörvényét, azt, 'ogy a jobb élet kiharcolásának legfőbb feltétele a munka, az anyagi javak termelése. néphatalom szüntelen erősítésére van szükség. Kedves elvtársnők, ked­ves elvtársak! A njagyar nép nem egye­dül jár útján, hanem egye­síti erőit az immár 14 or­szágból álló szocialista vi­lágrendszer népeinek erői­vel. A szocialista országok együttműködése, egysége nagy erő a nemzetközi helyzet fej­lődésének meghatározásában, de nem kevésbé fontos, hogy összehangoljuk, egyeztessük gazdasági építőmunkánkat is. Különösen fel szeretném hívni a figyelmüket, hegt milyen fontos a szociálist! országok együttműködés! szempontjából az önök terv szerű termelése. A Csepd (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom