Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-09 / 106. szám
f A 600. születésnapra Fürge lábú paripákon érkeztek a hírnökök, egyenest Visegrádról, a király' udvarából. Becses irattal, örömhírrel, pecsétes papírral. Nagy Lajos méltányolta a ceglédiek kérését. A település ezentúl oppi- dium, mezőváros. Királyi pecsét és kézjegy tanúsítja, nehogy valaki is kételkedjék. És a ranghoz jog is dukált: a vámszedésé és a vásártartásé. Hatszáz esztendeje ennek: 1364. május 8-án kelt az oklevél. A hagyománytisztelő utókor jeles ünneppé avatta e napot. Bár a naptárban nem jelzi vörös betű, a ceglédiek szívébe, agyába szeretett városuk 600. születése napját mégis az ünnepeknek kijáró vörös betűvel véste be a szülőhely iránti tisztelet. A sorsa iránti érdeklődés, a múlt dicső emlékeinek felidézése és a sok széppel kecsegtető jövő kovácsolja eggyé a jubiláló város apraját-nagyját. Matuzsálem korú metropolisok történetében az első hatszáz esztendő legfeljebb a felnőtté érés időszaka. Mi, magyarok szerényebb mértével mérünk. Városaink krónikájában — akárcsak Ceglédében — túlontúl sok lapot foglalnak el a dúlások, háborúskodások, mészárlások. A város egykorú „testvérei”, Debrecen, Miskolc sok tekintetben szerencsésebb históriával dicsekedhetnek. Míg azok gyarapodtak, Cegléd elnyomott jobbágyai csak nehezen eszméltek arra, hogy immár szabad polgárok. Annál inkább ápolták, őrizték az utódok a jobbágysors elleni lázadás szellemét. Nem- véletlen és nem hivalkodás, hogy a jubiláló város Dózsa György és Kossuth Lajos szellemében ünnepel. A paraszt- háborúban csak úgy, mint a török hódoltság évtizedeiben, később a 48-as szabadságharcban és a Tanácsköztársaság idején a város nevétől rettegtek az elnyomók. Szabadságáért, igazáért bátran síkra szálló népe ott harcolt Dózsa seregében és Verbélyi Péter kuruc kapitány vitéz huszárezredében. És ugyan ki .tudná ma már megállapítani, hányán esküdtek fel Kossuth zászlójára, hogy védelmezzék a függetlenséget. Kossuth városaként emlegetjük Ceglédet. Méltán, joggal: a „turini remetének” 1877-ben a megüresedett képviselői mandátumot ajánlotta fel száz tekintélyes ceglédi polgár, a ,,Függetlenségi 48-as párt” küldöttsége. „Mi ott szeretnék látni hazánkat, ahol Te vagy, és Téged ott, ahol van hazánk” —■ fogalmazta a népóhajt az idős Dobos János a „százak” nevében. Kossuth kívánsága szerint történt: bár a mandátumot nem fogadta el, „öreg szolgájukat” megtartották jó emlékezetükben a ceglédiek. Ezért repültek magasba a fekete ünneplő kalpagok, amikor Károlyi Mihályt fél évszázaddal ezelőtt képviselővé választották, ezért kiáltottak. éljent Kun Bélának a Tanácsköztársaság idején. És ezért vigyázták kettőzött figyelemmel Horthy csendőrei a ceglédi utcákat. „Rebellis nép, csínján bánjunk velük!” — adták ki a jelszót. A hatszáz éves város idestova húsz esztendeje ú) történelmét írja. A hajdani rebellisek és leszármazottjaik a város gyarapodásán munkálkodnak. Serényen és áldozatot nem kímélve. Úgymond, a város most nyeri el igazi városi arculatát Üzemei tekintélyt, rangot szereztek határainkon innen és túl. Közös gazdaságainak múlt évi zárszámadása arról tanúskodik, hogy a tagság szorgalma nem hiábavaló. Iskoláiban művelt, szocialista világnézetű ifjakat nevelnek, akik képességeiknek és hivatásuknak megfelelően lennek majd szüleik nyomdokába. A város pedig évről évre fiatalodik, szépül, gyarapodik. Akadnak, persze hogy vannak türelmetlenek. Rebellisek kései utódaitól nem is vehetjük zokon, hogv még rohamosabb ütemben diktálnák a fejlődést. Szívük szerint már. öt-tíz esztendővel előbbre járnának, mert nem vetnek számot a valósággal. Azzal, hogy a város, s a nép államának pénztárcája sem kimeríthetetlen. Bár az idén kevés híján 47 millió forintot költenek Cegléd gyarapítására, kétségtelen, hogy valamennyi terv, minden egyes álom nem valósulhat meg. A jótékony türelmetlenség azonban a fejlődés záloga. Tudjuk jól: a 600 éves város polgárai nemcsak most, az ünnepi órákban, a jubileum évében, hanem a hétköznapok rengetegében is eligazodnak tennivalóikat illetően. Felesleges is tán figyelmeztetni őket, hogy Cegléd krónikájában nem teltek még be a lapok. A dicső űi fejezet alig húsz esztendőt örökített meg eddig. A java még hátra van! Hat évszázad tanulsága, a fényes múlt, fiainak nagyszerű szellemi hagyatéka kötelez ma mindenkit, aki szívén viseli á város sorsát, hogy ne sáfárkodjék szűk- markúan tehetségével, képességeivel, ha Cegléd jövője a tét. A hatszázadik születésnap így válik újabb fényes korszak kiindulópontjává, Cegléd megújhodásának jelképévé, amelyre mindig büszkén emlékezhet majd az utókor. Gyapay Dénes PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ma AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A VIII. ÉVFOLYAM, 106. SZÁM 'ÁRA 50 FILLÉR 1964. MÁJUS 8. PÉNTEK Koszorúzás a Hősök terén és a Szabadság téren Német vendégeink meglátogatták a Csepel Vas- és Fémműveket Kádár dános és W'olter tllbrieht mondott beszédet MZ üzemi gyűlésen A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának küldöttsége csütörtökön délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta á magyar hősi emlékművet. Ugyancsak megkoszorúzta a delegáció a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet is. Ünnepi díszben a gyáróriás A koszorúzások után a párt- és kormányküldöttség a magyar ipar fellegvárába, a Csepel Vas- és Fémműveikbe látogatott. Részt vett a látogatáson Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi 1 munkás-paraszt kormány elnöke és felesége, Kállai Gyula, a. Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke és Szépvölgyi Zoltán, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára. A kedves vendégek fogadására ünnepi díszbe öltözött a csepeli gyáróriás. A küldöttséget dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Kovács Antal, a kerületi pártbizottság titkára, Kardos Vilmos, a kerületi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Csató László, a Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgatója, valamint Molnár Ernő, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára és Borbély Sándor, a pártbizottság titkára fogadta. KISZ-ista lányok csoportja pedig virággal kedveskedett az NDK párt- és állami vezetőinek, valamint Lotte Ulbricht asz- szonynak, Walter Ulbricht feleségének, aki ugyancsak részt vett a látogatáson. A pártmunkás könyvtárban rendezett összejövetelen Csató László, a Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgatója bemutatta munkatársait, majd ismertette a gyár fejlődését és jelenlegi helyzetét. Csató László tájékoztatója után Molnár Ernő, a pártbizottság első titkára adott képet a pártszervezet munkájáról, a társadalmi és tömegszervezetek életéről, s átnyújtották a vendégeknek a Csepel Vas- és Fémművek munkásainak ajándékát. A szívélyes baráti hangulatban lezajlott összejövetel után a házigazdák üzemlátogatásba hívták a vendégeket. Ennek során a párt- és kormányküldöttség tagjai megismerkedtek a Csepel Vas- és Fémművek munkájával és találkoztak dolgozóival. Kádcsa* Jáunos beszéd® A vendégek a csőgyár elektromos csőhegesztő üzemében gyűlésen találkoztak a Csepel Vas- és Fémművek több ezer dolgozójával. Az üzemi gyűlést Molnár Ernő, a Csepel pártunk, kormányunk és népünk nagyra becsült vendégeit. Büszkén mutatjuk meg né-4" met vendégeinknek is eat a hetven évvel ezelőtt alapított 1 Csak akkor emelhető az élet- színvonal, csak akkor fogyaszthatunk többet, ha többet és jobban termelünk, ha nemcsak mennyiségi eredményekre törekszünk, hanem eleget teszünk a minőséig és a gazdaságos termelés követelményeinek is. Aki ma lelkiismeretesen, szocialista öntudattal dolgozik, az ríemcsak hazánk felvirágzását szolgálja, nemcsak sajátmaga,, családja boldogulását alapozza meg, hanem elősegíti a szocializmus békés győzelmét is a kapitalizmussal folyó versenyben. Pártunk, munkásosztálymik, népünk összeforrva és eltökélten halad előre történelmi útján, a szocialista társadalom teljes felépítése, a kommunizmus távlatai felé. Fejlesztjük szocialista vívmányainkat, s a világ haladó erőivel együtt védjük az emberiség békéjét. Ezen az úton járva, elvi szilárdságra, politikai következetességre, a A dolgozók őszinte segítségével oldjuk meg feladatainkat Válasz a pedagógusok kérdéseire Tegnap délelőtt Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei Pártbizottság első titkára tájékoztatót tartott a pedagógusoknak. Az elnökségben helyet foglalt Dékán Antal, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője, valamint Székely Ödön, a Pedagógus Szakszervezet Pest megyei bizottságának titkára. A tájékoztatón a budai, a gödöllői, a monori, a nagy- kátai, a ráckevei, a szentendrei járás, valamint Szentendre város pedagógusai vettek részt. ' A hallgatók bel- és külpolitikánkra, gazdasági életünkre vonatkozóan ötven- hét kérdést tettek fel. Cservenka Ferencné elvtársnő a leglényegesebb kérdésekre válaszolt a résztvevőknek. Gazdasági életünk fontosabb problémái közül első helyen említette az ipar átszervezését. Mint mondotta, ezt a nagy feladatot megoldottuk. Sikerült az egy. vagy hasonló profilú vállalatokat összevonnunk, megteremtenünk annak lehetőségét, hogy ezután jobban éljünk technikai adottságainkkal, jobban gazdálkodjunk műszaki gárdánkkal és teljesen kihasználjuk a gépek kapacitását. .Arra törekszünk — mondotta —, hogy fejlesszük hagyományos gyártmányainkat, amelyek népszerűek a nemzetközi piacon. Több olyan cikket akarunk termelni, amelyek megállják helyüket a világpiacon. így például növeljük a híradástechnikai anyagok gyártását, fejlesztjük a műszeripart. A nyugati piacokon is elismerték a magyar televízió-készülékek, színvonalát, nem szólva a KGST-országokról, amelyek jutalomban részesítették televízióiparunkat. Célunk, hogy mielőbb belföldi vásárlóinknak is csak kiváló minőségű televíziókat adjunk. Ezután Cservenka Ferencné a vegyipar fejlesztésével foglalkozott. Különösen a gyógyszergyártás jelentőségét hangsúlyozta, hiszen a magyar gyógyszer híres az egész világon. Éppen ezért sok pénzt áldozunk a gyógyszer- ipar fejlesztésére. A műanyagipar már hazánkban is sok nyersanyagot pótol, bár a Nyugathoz képest elmaradtunk az olcsó, tartós műanyag felhasználásával. Feltárt földgázkészleteink azonban lehetővé teszik, hogy belátható időn belül pótoljuk mulasztásainkat. Cservenka Ferencné elvtársnő hosszabban szólott az építőipar jelenlegi helyzetéről. Mint mondotta, az építőipar nagyon elmaradt az elmúlt esztendő terveinek teljesítésével. Ha sürgősen nem változtat munkáján: nem szervezi meg jobban a tennivalókat, nem használja ki gondosabban gépei kapacitását, nem szilárdítja meg a mun(Folytatás az 5. oldalon.) A Waiter Ulbricht és dr. Lothar Bolz vezette párt- és kormányküldöttség látogatása a Csepel Vas- és Fémművekben. Képünkön: a vasmű vezérigazgatója. Csató László üdvözli a vendégeket. Balról jobbra Kállai Gyula, Kádár János, Walter Ulbricht, Csató László, Lothar Bolz elvtárs és jobbszélen Lotte Ulbricht elvtársnő (Kertész Emil felvétele) Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára nyitotta meg. Ezután Kádár János mondott beszédet. Kedves elvtársak, kedves elvtársnők! . Aki a szocialista eszme híve, aki örül a szorgos, szocialista építő munkának, az mindig szívesen jön e nagy, forradalmi múltú gyárba, a Csepel Vas- és Fémművekfce, amely ma is a magyar ipar, a magyar munkásosztály fellegvára. Nagy örömmel jöttem ide, a csepeli dolgozó': közé ma is. A mai látogatás különösen jóleső érzéssel tölt el, mert körünkben üdvözölhetjük Ulbricht elvtársat, a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségének többi tagját, üzemet, amely ismert gyáróriássá növekedett, s most, a szocializmus viszonyai között különösen, szépen fejlődik. Ezt a fejlődést jól jelzik az itt gyártott szerszámgépek, teljes gyárberendezések, az új termékek, amelyeknek java része korszerű és a világpiacon is megállja a helyét. A csepeli dolgozók munkája jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy országútikban 1963-ban a szocialista ipar hét százalékkal, a gépipar nyolc százalékkal termelt többet, mint az előző évben. Ez azt bizonyítja, dolgozóink megértették előrehaladá- -mk egyik alaptörvényét, azt, 'ogy a jobb élet kiharcolásának legfőbb feltétele a munka, az anyagi javak termelése. néphatalom szüntelen erősítésére van szükség. Kedves elvtársnők, kedves elvtársak! A njagyar nép nem egyedül jár útján, hanem egyesíti erőit az immár 14 országból álló szocialista világrendszer népeinek erőivel. A szocialista országok együttműködése, egysége nagy erő a nemzetközi helyzet fejlődésének meghatározásában, de nem kevésbé fontos, hogy összehangoljuk, egyeztessük gazdasági építőmunkánkat is. Különösen fel szeretném hívni a figyelmüket, hegt milyen fontos a szociálist! országok együttműködés! szempontjából az önök terv szerű termelése. A Csepd (Folytatás a 2. oldalon)
