Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-16 / 113. szám

1964. MÁJUS 16, SZOMBAT iiccrci kKÍvIup 3 Építőipori ankét A Kisipari Szövetkezetek Pest megyei Szövetsége teg­nap délelőtt a fővárosban épí­tőipari ankétot tartott, ame­lyen a megyei építőipari szö­vetkezetek szakemberei vettek részt. Megtárgyalták a szövet­kezeti építőipar tavaly vég­zett munkáját és az idei fel­adatokat. Az elnöki megnyitót Boross Gyuláné, a Pest megyei KlSZÖV-elnöke, a vitaindító referátumot Németh Károly, a Pest megyei KISZÖV elnök- helyettese tartotta. Ezt kö­vetően szakmai vitára került sor. Felrobbant egy „Atlas" Földalatti tárolóhelyén fel­robbant egy Atlas típusú in­terkontinentális rakéta — kö­zölte az amerikai hadügymi­nisztérium. A robbanás idő­pontjában a rakétának nem volt atomtöltete. A jelenté­sek szerint nem történt sebe­sülés. A tegnap helyett a holnapot! Ne hátra, előre nézzenek a vámosmikolai Vörös Csillag Tsz-ben Tizenkét évvel ezelőtt ala­kult meg a vámosmikolai Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zet. Példamutatóan dolgoztak a szövetkezeti tagok, s ennek megfelelően szép jövedelmük is volt. A falu átszervezése után a tsz területe több mint két és félezer holdra növeke­dett, de a gazdálkodás vissza­esett. Évek óta nem jutottak ötről hatra, sőt, a tavalyi évet kilencszázezer forint mérleg­hiánnyal zárták. A tervezett 23.60 forint helyett, csak 20.60 forintot osztottak munkaegy­ségenként. Az egy tagra jutó átlagjövedelem mindössze 5170 forint volt. Mi volt az oka a szövetkezet rossz gazdálkodásának? Nem kis része volt ebben, Világító jelzőtábla a labirintusban Nagyüzemi gépesített szervezéssel állítják'össze a szállítmányokat a FŰSZERT váci raktárában Egészen más elképzelése van az embernek a nagy vállalatok raktárairól, mint az a kép, amely a Pest— Nógrád—Komárom megyei FÜSZÉRT Nagykereskedelmi Vállalat váci raktárában fo­gadja a látogatót. Csend és nyugalom. Nem látni nagy terheket hurcoló embereket. A hatalmas rak­tárakban mór áttértek az úgynevezett rakodólapos szál­lításra és tárolásra. A be­érkezett árut rakodólapokra teszik és ettől kezdve ügyes kis gépek eme­lik be a raktárak vas­vázas polcaira. Több gyárból így érkezik már az áru és a többi szál­lítókkal is tárgyalnak, hogy térjenek át erre a módszer­re. Ezzel szinte teljesen ki­küszöbölik a raktárakra ed­dig oly jellemző nehéz fi­zikai munkát A váci * raktár — mond­hatjuk bátran — országos nevezetessége mégsem ez. Több száz cikk — cukorka, cso­koládé számtalan fajtája, fűszerek, liszt, cukor, gyufa és ki tudná felsorolni, még hányféle áru várja a rak­tárakban a kiszállítást. Innen látják el három megye ke­reskedelmi hálózatát. A rak­tári adminisztráció, a szál­lítmányok összeállítása, a számlázás és revízió eddig kpmplikált és nehézkes mun­kafolyamat volt. Külföldi tapasztalatok alapján itt tértek át először az ismétlődő fo­lyamatok nagyüzemi, gé­pesített szervezésére. Az eljárás lényege: a rak­tár vezetője bármelyik pil­lanatban tisztán lássa, hogy egy szállítmány a feldolgo­zás melyik stádiumánál tart? Az eddigi bonyolult, le­pedő nagyságú raktárívek helyett új, könnyen áttekint­hető és járatokra bontott íveket szerkesztettek. A rak­tárvezető irodájában hatal­mas, elektromos tábla áll. Ezen feltüntették az egyes járatokat, valamint a szál­lítmányok összeállításá­nak szakaszait, a meg­rendelések kigyűjtésétől a számlázáson át a re­vízióig. A számla és az áru járja a maga útját, közben a ve­zető tábláján az elvégzett munkafolyamatokat a kigyul­ladó lámpák jelzik. Ha va­lahol elakad a munka, ha valamelyik részleghez nem jut el időben a szinte „me­netrendszerűen” közlekedő számla, vagy továbbítandó áru, akkor kis piros lámpa jelzi, hogy az egyenletes Inunkét valamilyen gátló té­nyező akadályozza. Az új szervezés most lé­pett át — a mono rí kisebb raktárban lefolytatott kísér­letek után — a gyakorlat­ba, de az eltelt három hó­nap már észlelhető eredmé­nyeket mutat. Jelentősen csökkent a túlóra, egy-egy szállítmány összeállításápak ideje másfél órával megrö­vidült. Az egyszerűsített pa­pírmunka, a fegyelmezett szervezés következtében csök­kentek a hibalehetőségek is. A kísérlet tehát jó ered­ményt hozott. Felkeresték már a váci raktárt az or­szág valamennyi hasonló vál­lalatától és hamarosan min­denütt be is vezetik ezt a módszert, ami az ötletet ho­zó Kókai Mihály igazgató, a tervezést és szervezést vég­ző Kelemen Ferenc főköny­velő és az első vezénylő táblát elkészítő Fazekas Ká­roly gondnok szakavatott munkáját dicséri. (ö. f.) hogy a szövetkezet vezetői nem előre néztek, hanem mindig a múltat emlegették. Szabó Tibor termelőszövetke­zeti elnök ezt így fogalmazta meg: — Egy nagy szövetkezet nem érhet el olyan eredményt mint egy kicsi? Nincs igaza ennék az érvelésnek, mert az­zal, hogy megnövekedett a tsz határa, s mintegy négyszázra emelkedett a tagság létszáma, megnövekedtek a lehetősé­gek is. Vámosmikolán ugyanis min­den feltétel megvan ahhoz, hogy rövid idő alatt kilábal­janak a bajból, s a szövetke­zetét ismét a legjobbak kö­zött emlegessék. A földek mi­nősége jobb, mint ’S környező termelőszövetkezeteké. Tekin­télyes gépparkkal rendelkez­nek. Állatállományuk ugyan­csak jelentős. Mi hiányzott akkor Vámosmikolán a Vörös Csillag Tsz-ben? Elsősorban a bátor kezde­ményezés, a céltudatos veze­tés. A nagyobb föld, a több tag, a szerteágazó gazdaság nagyobb felélősséget ró a szö­vetkezeti vezetőkre, amikor a szövetkezet mostani vezetői el­vállalták az egész falut magá­ban foglaló szövetkezet veze­tését, akkor ezt tudták is. Mégis, mit láthatott az elmúlt évben a tagság? Azt, hogy a szövetkezeti vezetők nem ér­tették meg egymást. Noha napjában többször is összejöt­tek, a megbeszélések vitába fulladtak. Ugyanakkor: meg­feledkeztek a tagságról. Köz­gyűlést egész évben nem hív­tak össze, így kirekesztették a tagokat a szövetkezet ügyeinek inté­zéséből. A vezetőség széthúzá­sa miatt megromlott a mun­kafegyelem, s a tagok más úton keresték boldogulásukat. Az asszonyok az állami gazda­ságba jártak dolgozni, s a ta­gok egy része távolabb kere­sett munkát. Megyei tanácstagok fogadóórái és beszámolói órakor), Pintér Gy. Mihály (beszá­moló, Valkó). Május 25, hétfő: Bíró Béla (foga­dóóra, Kösd, 18 órától). Most mi a helyzet a szö­vetkezetben ? A járás vezetői figyelmez­tették a szövetkezet vezetőit a köztük levő ellentétek rossz hatására, akik határozott ígé­retet tettek a helyzet meg­változtatására. összehívták a szövetkezet tagságát, ahol megtárgyalták a szövetkezet idei termelési és pénzügyi tervét. Igaa, a közgyűlésen kevesen vettek részt és a tag­ság bizalmatlansága megmu­tatkozott abban is, hogy nem vállalták el valamennyi kapás területét művelésre. Ezért csökkentették a kukorica ve­tésterületét, s helyette tavaszi árpát vetettek. A szövetkezet termelési tervét a meglevő munkaerőhöz mérten késztet­ték el. Az idén többet várnak a traktorosoktól és a gépállo­mástól. A tagság munkaked­vének növelése érdekében a növénytermesztésben olyan jövedelemelosztásit vezettek be, amely mellett, aki jól dol­gozik, megtalálja a számítá­sát. Az állattenyésztésben ugyancsak a termék alapján bérezik a gondozókat. , A felsorolt intézkedések el­lenére meg mindig munkaerő- hiánnyal küzd a termelőszö­vetkezet. Céltudatos munkát kell végeznie a vezetőségnek ahhoz, hogy hitet öntsön a ta­gokba, s megmagyarázzák: az eredményes gazdálkodás fel­tétele a jó munka. A ma is sokat emlegetett kicsi szövet­kezetben is azért éltek jól a tagok, mert leükesen dolgoz­tak. Az állam az új gazdasági év kezdetén jelentős anyagi támogatást nyújtott a szövet­kezetnek, szinte „tiszta lap­pal” kezdhették az új eszten­dőt. A munkafegyelem megszi­lárdításában a szövetkezet ve­zetőségének kell. példát mu­tatnia, s ne visszafelé, hanem előre nézzenek. A szövetke­zet tagjai közül többen meg­említették azt is: „Könnyű a vezetőknek, azok mindenkép­pen megkapják fizetésüket”. Helyes lenne a vezetők jöve­delmét is az elért eredmé­nyekhez mérten megállapítani — legyenek ők is anyagilag érdekelve abban, hogy a szö­vetkezet gazdálkodása miha­marabb megjavuljon. Komáromi Magda Több felelősséget! Megdöbbentő hír érkezett Püspökszilágyról: halálos baleset ért egy traktorost. Demény Ferenc, az Arany­kalász Termelőszövetkezet 22 esztendős tagja februárban szerezte meg a traktorveze­tői jogosítványt, csütörtökön este indult el utolsó útjára. A dimbes-dombos területen ugyanis felborult vele a traktor, s a pótkocsi agyon­nyomta. Pénteken Veresegy­házon ugyancsak súlyos trak­torosbaleset történt. Ritkán múlik el olyan hét, amikor — sa jnos — hirt ne adhatnánk végzetes, vagy könnyebb kimenetelű mező- gazdasági balesetről. Hogy kit terhel a felelősség a két legfrissebb baleset ügyében, most vizsgálják. Bármilyen vélemény is alakul azonban ki, egy biztos: sokkal több felelősséget, nagyobb körül­tekintést, ellenőrzést kíván az egyre gyarapodó mezőgazda- sági géppark. Sok helyütt illetéktelenek, vezetői igazolvánnyal és gya­korlattal nem rendelkezők ülnek traktorra. Vannak ter­melőszövetkezetek, gépállo­mások, ahol a minimális mű­szaki feltételeket sem bizto­sítják a munkában, vagy a szállításban részvevő erőgé­peknek. A balesetek túlnyo­mó része — ezt bizonyltja a statisztika — a kellő ellenőr­zés hiánya miatt következik be. Még mindig első helyen szerepel az okok között az ittasság. Több gondot kelle­ne fordítaniok a mezőgazda- sági üzemek vezetőinek a balesetvédelemmel kapcsola­tos felvilágosító munkára, A megdöbbentő hírek erre figyelmeztetnek! (s. p.) Harminc darab zsibókötés 600 HOLD szép darab föld, sok minden megterem rajta, egy és más meg különösen nagy bőség­ben, főképpen, ha öntözik is. Ekkora darab földön, még ha a Szentendrei-szigeten, a Duna közepén terül is el, nagy és költséges öntözőmű szükséges az öntözéses gaz­dálkodáshoz. Nos, az öntöző­mű ott is van, beszerezték minden kellékével még a télen közösen a tahitőtfalui, meg a pócsmegyeri szakszö­vetkezeték, hogy már ezen a nyáron megöntözhessék mind a 600 holdat. Minden kellékével? Nem, ezt nem mondhatni minden túlzás nélkül. Ám az is túlzás, hogy az ilyen sok hasznot hozó drága berende­zés működtetése azon múl­jék, lesz-e hozzá napokon be­lül 30 darab — egyébként kel­lő időben igényelt és meg­rendelt — 300-as zsibókötés, ami ez idő szerint beszerez- hetetlen. Legalábbis Ma­gyarországon. Megvan rá a pénz, 30 ezer forint kell hoz­zá, mert darabonként ezerbe kerül, — azaz kerülne, ha lenne! De nincs. Ezért aztán könnyen meglehet, ez évben — vagy talán még később is? — kamatozatlan marad az öntözőműbe fektetett sok százezer forint. Ha csak az utolsó pillanatban le nem kerül a zsibókötés a hiány­cikk listáról. Megkértek minket az ér­dekelt szákszövetkezetek, to­vábbítsuk kérésüket vállas­latokhoz, gazdaságokhoz, néz­zenek körül elfekvő készle­teik között, hátha akad ná­luk 300-as zsibókötés, és ha igen, küldjék el gyorsan ne­kik. Azonnal megfizetik be­csülettel az árát. Még egy darabot is hálásan vesznek. A kérést, íme teljesítjük. Közben azonban afelett el­mélkedünk; az öntözéses gaz­dálkodás propagálásával egy­idejűleg nem kellene-e a hoz­zá való szerelékek gyártásá­ra utasítani az ilyesmik elő­állítására képes gyárakat? Avagy hz illetékes impexet, hogyha itthon hiánycikk, im­portáljon legalább annyit be­lőle, amennyi a már egyéb­ként üzemképes öntözőmű­vek megindításához szüksé­ges. — ly — e CIKKÜNK NYOMÁN: Szolga József teljes kártérítést kap kiszántott szőlőjéért A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottságának mező- gazdasági osztálya most hozott határozatot Szolga József kó­kai dolgozó kiszántott szőlője Nyári örömök Nyaraláskor, ugye­bár, mindig érik kel­lemes meglepetések az embert. Engem az első akkor ért, ami­kor észrevettem, hogy néhány aprósá­got otthon felejtet­tem: hálóümögöt, fürdőruhát, miegy­mást. Sebaj — gon­doltam —, zofort ve­szek magamnak, egy lastexet, úgyis régi vágyam. Sajnos, a földművesszövetke­zeti vegyesboltban csak bükini volt. Gondoltam — az is jó: legalább az oldal­fűzőkkel tágítani le­het. Másnap kiderült, hogy bikini helyett gyapjú plédet kellett volna vennem. Úgy derült ki, hogy Ba- latonbödögén be bo­rult. Méghozzá tartó­san. Skandinávia fe­löl hűvös légtöme­gek törtek védtelen meteorológiánkra, néhány helyen jég esett, a Balaton hi­deg és nedves lett. Délelőttönként jöger- alsóban üldögéltünk a társalgóban, a be­ázás ellen naper­nyőkkel védekeztünk és gőgösen kikacag­tuk az elemeik dü­höngését. Unaloműzőnek te­remsportokkal szóra­koztunk. A férfiak főleg a kétpárevezős ultibajnokságot ked­velték, mi pedig a lepkevadászatnak hódoltunk. Szivacs­ütővel — és tenyér­rel, mert a naftálin már meg se kottyant az átkozott molyok­nak: immunisak vol­tak. Hét végére meg­szoktuk a szobafog­ságot, és a hangle­mezeket. Mind az ötöt. Közköltségen kvarclámpát bérel­tünk és a padlóra terített gumimatra­cokon névsor szerint napoztunk. Két nap alatt olyan hólyagok nőttek rajtunk, mint az igaziak! Egyszer voltunk a szabadtéri színházban is. Saj­nos, valami szervezé­si hiba történt, mert az ŐRI a Leányvá­sárt ígérte, de he­lyette Az esőcsináló jött — és elmosta az előadást. Esténként gőzfürdőbe jártunk. Az intézményt a helybeliek Hableány Eszpresszónak hív­ják, és évek óta osz­tatlan sikerrel tölti be a zenés gőzfürdő szerepét Balatonbö- dögén. Május 17, vasárnap: Bala Gyula (beszámoló, Perőcsény, 16 óra). Május 18, hétfő: Krizsán Ferenc (Csömör, fogadóóra 15—17 óráig, beszámoló 19 órakor). Guba Pál (fogadóórák: 9—12 óráig Tápió- sülyön, 14—16 óráig Táplóságon), Bencsik István (fogadóóra, Szlget- szentmiklós, 14 órától), M/*rv Já- nosné (beszámoló, Felsőgöd, 17 órakor). Csomós József (beszá­moló, Plllsszentiván, 18 órakor). Május 19, kedd: Csordás János- né (fogadóóra 19 órától Ráckevén, beszámoló 20 órakor Szigetbecsén), Solymosi Jalcabné (beszámoló, Maglód, 13 órakor), Forgács György (fogadóóra. Újlengyel, 9— 12 óráig). Pappert Ádám (fogadó­óra, Solymár, 18—20 óráig), Orvos Istvánná (fogadóóra, Tápióblcske), Solymári Béláné (fogadóóra, Al- sónémedl, 10—13 óráig). Május 20, szerda: Arató András (beszámoló és fogadóóra Szentend­rén a papírgyárban), Pappert Adám (fogadóóra, Üröm, 17—19 óráig), Balogh György (fogadóóra. Cegléd, 19 órától), Stelczer Rezső (fogadóóra, Bugyi 8—12 óráig), dr. Mátyás Boldizsár (fogadóóra, Kis­maros), özv. Urbán Kálmánná (fo­gadóóra, Kocsér, a községi klub- helyiségben, 10 órától), Kiss Tibor- né (beszámoló, Táborfalva, 18 óra­kor). Május 21, csütörtök: Németh Ve­ronika tSzobon fogadóóra 9—11 óráig, Ipolydamásdon fogadóóra 14—16 óráig, Letkésen fogadóóra 17 —19 óráig. Nagybörzsönyben be­számoló 19 órakor). Liptai László (fogadóóra. Kerepes, 8 órától), Pappert Adám (fogadóóra, Pilisbo- rosjenő. 17—19 óráig). Sári Hona (fogadóóra, Kiskunlacháza, 9—10 óráig) Csomós József (beszámoló, Piliscsaba, 17 órakor), Forgács György (beszámoló, Kakues, 19 órakor), R. Mészáros Sándor (be­számoló, Nyáregyháza, 16 órakor). Május 22, péntek: Varga Péter, a megyei tanács vb. elnöke (Bu- daöns, fogadóóra 14 órától, beszá­moló 17 órakor), U. Budai János (Szigetmonostor, fogadóóra 18 órá­tól, beszámoló 28 órakor). Báthory Ferenc (Szokolya, fogadóóra 8 órá­tól, beszámoló 19 órakor). Seregé­lyes Jánosné (beszámoló, Iklad, 18 órakor), Fazekas Ernő (beszá­moló, Mende, 16 órakor). Bányai Pál (beszámoló, Dunaharaszti. 19 órakor). Kőfalvi János (fogadóóra, Albertirsa), Házi Árpád (fogadó­óra, Pomázon, a háziipari szövet­kezetben, 15 órától). Május 23. szombat: Sziráki Jó­zsef (Kartal, fogadóóra, 15—17 óráig és beszámoló), Seregélyes Jánosné (beszámoló, Domony, 18 és gyümölcsöse régóta húzó­dó ügyében, amelyről annak­idején részletesen beszámol­tunk. Megírtuk, hogy a Nagy- kátai Állami Gazdaság min­den előzetes figyelmeztetés nélkül szőlőtelepítési prog­ramja végrehajtása során szántotta ki Szolga József négyszáz négyszögölnyi érté­kes szőlő- és gyümölcsültetvé­nyét, amikor pedig kártérítési igényével jelentkezett, elutasí­tották. Hiába fordult azután jogorvoslatért előbb a Kókai Községi Tanácshoz, majd a já­rási tanács mezőgazdasági osz­tályához, igazát nem ismerték el. Sérelmével később a me­gyei tanács panaszirodájában jelentkezett és így került az ügy végül fellebbezés formá­jában a megyei tanács mező­gazdasági osztályához. A mezőgazdasági osztály a panasz alapján vizsgálatot rendelt el, és annak eredmé­nyeként most hozott határo­zatában megsemmisítve a já­rási tanács határozatát, utasí­totta a Nagykátai Járási Ta­nács mezőgazdasági osztályát, hogy a jogellenesen kiszántott szőlő- és gyümölcsös ellenérté­két szakértők közreműködésé­vel és tanúk meghallgatása után állapítsa meg. A határod zat kötelezi a Nagykátái Ál­lami Gazdaságot, hogy a járá­si tanács által megállapítandó kárösszeget fizesse meg Szol­ga Józsefnek. A jogerős hatá­rozat indokolása szerint Szol­ga József ugyan mulasztást kö­vetett el, amikor nem jelent meg a földrendező bizottság -lőtt és nem közölte, hogy földingr ' ■ nán szőlő és gyü­mölcse van, de ezért anya­gi károsodás mégsem érheti. Napjaink amúgy kellemesen teltek. Az étkezések közötti rövid szünetben Ship-szóda kúrát tar­tottunk. Gyomor­égés ellen. Mert — hol vannak már a régi szép idők, ami­kor az ember úgy érezte magát az üdü­lőben, mint egy vir- tigli vegeteáriánus? Amikor az örökös parajfőzeléktől meg a kapormártástól két hét alatt olyan üde lett, mint egy bim­bó?! Mint egy kel­bimbó?! Az a világ elmúlt! Manapság a séf örül, ha olcsó Wellington bélszínt, j meg párizsi szűzér- \ méket tálalhat. Reg- \ gelire pedig kiadja ' a jelszót, hogy „csü­lökre, magyar!” Már­mint füstöltcsülökre. Én persze fogadni mertem volna, hogy , ennek nem lesz jó; vége. Tudtam, hogy \ a zenés gőzfürdő mit j sem von le kalóriáim ; értékéből. Nyertem!' Tíz kilót, netto: me­zítláb, éhgyomorral, bikiniben. A nagy- j díjat viszont, amit a % hulahopverseny ^ győztesének ígért az ^ üdülő gondnoka, el- f vesztettem, í í* Ugyanis — kihíz­tam a karikát. ? Nyíri Éva Tetszik tudni, én már akkor sejtettem, hogy nem lesz en­nek jó vége, amikor Mártír Maca, a bi­zalmi sírva könyör- gött, hogy fogadjam el a balatoni beuta­lót. Azt mondta, másképp nem tudja teljesíteni harmadik negyedévi üdülési terixünket. Világéle­temben gyenge kis madárszívem volt, most sem tudtam ne­met mondani. így kerültem egy szép napon a Roggyan- tott Árugyár bala- tonbödögei üdülőjé­be. A bajok már a vonaton kezdődtek. A fülkében szépen fejlett, ötvenes úri­ember szerénykedett mellettem, dupla ülőhelyen, öltözéke a legutolsó divatot követte: gyümölcs­mintás shortnadrág — megszólalásig olyan volt, mint egy csendélet! —, bán­ion trikó — és mo­hair lábszár. Valami súlyos bánat érhette szegényt, amiből — minden kétséget ki­záróan — az alko­holhoz menekült. ■Ebből kifolyólag fe­jét a váltamra hajt­va szendergett, s pi­pi-piros ajakén 18 maligánt sóhajtott a képembe.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom