Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-12 / 85. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 85. SZÄM ÁRA 80 FILLÉR 1964. ÁPRILIS 12, VASÁRNAP A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány meghívá­sára N. Sz. Hruscsov elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének vezetésével 1964. március 31-től április 10-ig baráti viszontlátogatást tett a Magyar Népköz- társaságban a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége. A szovjet párt- és kormányküldöttség részt vett Ma­gyarország felszabadulása 19. évfordulójának ünnepségein, felkeresett ipari és mezőgazdasági üzemeket, megismerkedett a magyar népnek a szocialista társadalom építésében el­ért legújabb eredményeivel. A forró, testvéri légkörben le­folyt találkozások hozzájárultak népeink barátságának to­vábbi megerősítéséhez. A szovjet párt- és kormányküldöttség forró köszönetét fejezi ki a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának, a Magyar Népköztársaság kormányának és az egész magyar népnek azért a rendkívüli szívélyes, testvéri fogad­tatásért, amelyben mindenütt részesítették. A látogatás idején megbeszélésekre került sor a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a ma­gyar forradalmi munkás-paraszt kormány küldöttsége és a szovjet párt- és kormányküldöttség között. E A felek eszmecserét folytattak a Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió politikai és gazdasági helyzetéről, a két ország pártjainak és kormányainak tevékenységéről, a szocializmust és a kommunizmust építő munka tapasztala­tairól, valamint a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió sokoldalú együttműködésének továbbfejlesztéséről. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége az egész magyar nép nevében őszinte elismerését fejezte ki a szovjet népnek azokért a nagyszerű eredményekért, ame­lyeket a kommunista társadalom építésében a Szovjetunió Kommunista Pártja és annak lenini központi bizottsága vezetésével elért. A Szovjetunió hatalmas ipari állam, amely nagy ered­ményeket ért el a kommunizmus anyagi-technikai bázisá­nak megteremtésében és a dolgozók életszínvonalának eme­lésében. Vezető helyet foglal el a világűr meghódításában, a rakétatechnika és az atomipar létrehozásában, a tudomány és a techni-.a számos más területén. A szovjet népnek a kom­munizmus építésében elért eredményei történelmi jelentő­ségűek, megvilágítják az emberiség fejlődésének útját a boldog jövő felé. A szovjet munkások, kolhozparasztok és értelmiségiek sikerei buzdítóan hatnak a magyar dolgozókra. A Szovjetunió párt- és kbrmányküldöttsége nagy öröm­mel állapította meg, hogy a magyar nép kiemelkedő sike­reket ért el a politikai, a gazdasági és a kulturális élet min­den területén, a jólét növelésében. A Magyar Népköztársa­ság dolgozói, a Magyar Szocialista Munkáspártnak és Köz­ponti Bizottságának tapasztalt vezetésével lelkesen, alkotó kezdeményezőkészséget tanúsítva magabiztosan haladnak a szocializmus maguk választotta útján. A szovjet emberek szívből örülnek azoknak a sikereknek, amelyeket a magyar nép a szocializmus építésében elért. A szovjet küldöttség megállapította, hogy a magyar nép gazdag tapasztalatokat szerzett az állami munka, a párt­építés, valamint a gazdasági és a kulturális élet területén. Ezekkel a tapasztalatokkal, amelyeknek alapja a szocializ­mus általános törvényszerűségeinek és az ország konkrét sajátosságainak helyes összhangja, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar nép értékesen járul hozzá a szo­cialista építés elméletéhez és gyakorlatához. A felek leszögezték, hogy a két ország kapcsolatai minden téren eredményesen fejlődnek. A küldöttségek töb­bek között megállapították, hogy a nemrég létrehozott ma­gyar-szovjet gazdasági és műszaki tudományos együttmű­ködési bizottság máris lényeges eredményeket ért el, és ki­fejezték azt a meggyőződésüket, hogy a bizottság munkája révén tovább fejlődik és szélesedik a testvéri együttmű­ködés a két ország népgazdaságának minden ágában. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti árucsere­forgalom évről évre jelentősen növekszik és az utóbbi hat évben több mint kétszeresére emelkedett. A felek azonos nézetet vallanak abban, hogy tovább kell bővülnie a szocialista országok gazdasági együttműködésé­nek a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretében. Különösen fontosnak tartják távlati terveik egyeztetését és a kétoldalú együttműködés bővítésével egyidejűleg a több oldalú együttműködés hatékonyabb fejlesztését. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy sikeres együttműködés alakult ki a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió tudományos és kulturális intézményei között és nagy jelentőséget tulajdonítanak az együttműködés tovább­fejlesztésének. A magyar—szovjet együttműködés kiszélesítésében nagy szerepük van a társadalmi szervezeteknek, a Szovjet—Ma­gyar és a Magyar—Szovjet Baráti Társaságnak, a két ország megyéi és városai, üzemei, tudományos és kulturális intéz­ménye közötti baráti kapcsolatoknak. A két fél mély megelégedéssel állapította meg, hogy a Magvar Népköztársaság és a Szovjetunió kapcsolatait a rendkívüli melegség és szívélyesség jellemzi. Ezek a kapcso­latok a szocialista nemzetköziség, a szoros együttműködés alapján, az idő megpróbáltatásait kiállt testvéri barátság II. A felek megállapítják, hogy a szocialista világrendszer erejének növekedése, a kapitalizmus mindinkább elmélyülő általános válsága, a nemzeti felszabadító mozgalom fejlődése következtében, továbbá annak eredményeként, hogy erősö­dik a nemzetközi proletariátus osztályharca a tőkés orszá­gokban, az erőviszonyok végérvényesen a szocializmus, a haladás és a béke javára változtak meg. A különböző társadalmi rendszerű államok kapcsolatai­ban a felek változatlanul a békés egymás mellett élés lenini elvét követik. Ez külpolitikájuk alapja, ez a jelen történelmi körülmények között az egyetlen politika, amely megfelel az emberiség, a béke érdekeinek és megkönnyíti a szocializmus hatalmas erőinek további előrehaladását. A szocialista országok kezdeményezéseinek eredménye­ként az elmúlt években kedvezőbbé vált a nemzetközi hely­zet, csökkent a nemzetközi feszültség. A Magyar Népköztár­saság és a Szovjetunió egyetért abban, hogy meg kell szi­lárdítani és tovább kell fejleszteni a már kivívott sikereket, el kell érni, hogy a nemzetközi helyzetben beállott enyhülés fordulópontja legyen a tartós békéért folyó küzdelemnek. E célból tovább kell keresni a megegyezést az erre megérett nemzetközi kérdésekben, olyan határozott intézkedések meg­hozatalára kell törekedni, ame'yek a világháborús veszély elhárítását szolgálják. Minden kormánynak, amely tudatában van a népe sorsáért viselt felelősségének, kötelességé elő­segíteni a nemzetközi feszültség további enyhülését. A magyar nép tudatában van annak, hogy az emberiség békéjének, biztonságának legfőbb őre a Szovjetunió. A szov­jet állam fennállása óta a béke megőrzésének lenini politi­káját folytatja. Történelmi jelentőségű az emberiség számára a Szovjetuniónak a békéért, a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egymás mellett éléséért folytatott küz­delme, e harcban tanúsított állhatatossága. A békéért, a nemzeti függetlenségért, a népek barátságáért világszerte küzdő százmilliók legfőbb támaszukat, legjobb szövetségesü­ket látják a Szovjetunióban. A Szovjetunió a második világ­háború befejezése óta szakadatlanul küzd a háború marad­ványainak felszámolásáért, a legégetőbb nemzetközi kérdé­sek megoldásáért. Elsősorban a Szovjetuniónak köszönhető, hogy az emberiség az utóbbi években az imperialisták ál­tal sorozatosan előidézett, súlyos nemzetközi válságok elle­nére elkerülte a világháborút. A szovjet nép nagyra értékeli a Magyar Népköztársaság erőfeszítéseit a béke biztosításáért, az államok közötti békés egymás mellett élés elveinek elfogadtatásáért és a szocia­lista közösség egységének, összeforrottságának megszilárdí­tásáért vívott harcban. A szovjet emberek őszintén örülnek annak, hogy a Magyar Népköztársaság szüntelenül növeli nemzetközi tekintélyét, jelentősen bővítette külpolitikai kap­csolatait és tevékeny szerepet játszik az Egyesült Nemzetek Szervezetében, valamint máz nemzetközi szervezetekben. A felek megállapítják, hogy a nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából rendkívül jelentőségű az államok általános és teljes leszereléséről szóló szerződés megkötése. Ugyancsak fontos minden olyan részegyezmény, amely e cél felé vezet. A genfi tizennyolchatalmi leszerelési értekezlet munkája mindeddig eredménytelen a nyugati hatalmak, el­sősorban az Egyesült Államok politikája miatt, az általános és teljes leszerelésre vonatkozó szovjet javaslatok jó alapul szolgálnak annak a feladatnak a megoldásához, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagállamai a genfi leszere­lési értekezlet elé tűztek. A magyar fél támogatja a Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak a tizennyolchatalmi bizottságban kifej­tett azon erőfeszítéseit, hogy jöjjön létre szerződés az álta­lános és teljes leszerelésről, szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett és tegyenek olyan intézkedéseket, amelyek lépésről lépésre csökkentenék a fegyverkezési hajszát, elősegítenék a nemzetközi feszültség enyhülését. Mindkét fél kijelenti, hogy továbbra is mindent meg­tesz az államok fegyveres erői létszámának és katonai költ­ségvetésének csökkentésére, a bombázó légierők megsemmisí­tésére, a nukleáris fegyverek további elterjedésének meg­akadályozására, a váratlan támadások megelőzését szolgáló intézkedések meghozatalára és a föld alatti atomkísérletek eltiltására tett szovjet javaslatok elfogadásáért. A felek megerősítik, hogy a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság, valamint a többi szocialista ország állás; pontja szerint részben vagy egészben ki kell vonni és saját nemzeti határaik mögé keil visszavonni a külföldi területe­ken állomásozó csapatokat. Erre vonatkozólag a szocialista országok számos alkalommal terjesztettek elő megfelelő ja­vaslatokat. A szovjet csapatok a Varsói Szerződésből eredő szövet­ségi kötelezettségek alapján tartózkodnak ideiglenesen a Magyar Népköztársaság területén. A szovjet csapatok ideig­lenes magyarországi tartózkodását nem belső okok, ha­nem a jelenlegi nemzetközi helyzet teszi szükségessé. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság, a Varsói Szerződés többi szocialista tagországával együtt újból meg­(Folytatás a 2. oldaloni j AHsztophanész tanulsága Magyar—s&ovßet käsäs nyiiaiko&at szellemében fejlődnek, megfelelnek a két ország népei alapvető érdekeinek, az egész szocialista közösség érdekei­nek. Szükség van a béke- mozgalomra? Miért kell gyűlést tartani* külön- külön beszélni az embe­rekkel, amikor mi vala­mennyien úgyis békét akarunk?! Húszéves vol­tam, amikor kezembe ke­rültek Arisztophanész ko­médiái. Amikor a Békét is elolvastam, akkor ér­zékeltem igazán Ariszto­phanész nagyságát. Trü- gaiosz felmegy az Olüm­poszra. Ö annak az Athénnak a népét testesíti meg, amelyet elgyötört már a Spártával folytatott há­ború. A darabban Trü- gaiosz — barátaira, a pol­gárokra hallgatva és tő­lük segítséget kapva — az Olümposzról magával hozza a földre a fogva tartott Békét. S a Békét, mikor a földre ér, a vá­ros polgárai megvédik. El­zavarják a Dárdakészítőt és annak fegyvergyártó tár- > sait. Boldogok az embe­rek, mert ismét nyugod­tan dolgozhatnak, tervez­hetnek, élhetnek. Erre gondoltam most, amikor a napoRban meg­kezdődött az országos bé­kehónap. Az a megmozdu­lás, amelynek célja, hogy sürgesse, hatékonyan sür­gesse a világméretű lesze­relést. Hazánkban az em­berek többsége természe­tesnek veszi, hogy béké­ben alkot, él. Pedig ez önmagában cseppet sem természetes! Nem is lehet az, mert a Dárdakészítők élnek. A béke olyan valami, amit látszatra egy-két poli­tikus, néhány ország kor­mánya is képes elpusztí­tani — de a béke hallat­lanul .szívós, nem hagyja magát. Megérzi azt, hogy én akarom. Megérzi azt, hogy te akarod, megérzi, ha mi, mindannyian szó­lunk az érdekében. Megér­zi, hogy kormányunk tíz- . millió ember óhaját fo­galmazza meg, amikor őt hirdeti, hogy az emberi­ség a jelenlétét óhajtja. Megérzi a sután kimondott szavakat, és megérzi az atomcsendegyezmény pon­tos fogalmazását. S a po­kol hiába akar elszaba­dulni, ha az emberek mindenütt a világon fel­lépnek ellene. És akkor a béke ereje megnő. És ha erős, ha nagyon erős, ak­kor már elpusztíthatatlan. Békehónap van. A mun­kahelyeken összegyűlnek és otthon is a békéről beszél­getnek az emberek. Dolgo- zusk, élünk, beszélgetünk — erősödik a béke. Dolgo­zunk, élünk, beszélgetünk — erősödik a szocializmus. Béke és szocializmus — édes testvérek ők, egymás nélkül nem tudják elkép­zelni az életüket. Jó Volt olvasni a Békét. És jó dolog nyitott szem­mel járni. Az ember meg­tanulja, hogy a látszatra természetes dolgokkal is sokat kell foglalkoznia. A békével is, amely egyet­len biztosítéka annak, hogy iható legyen a víz, tiszta legyen a levegő és lás­suk, hogyan süt a nap. Murányi József Kádár János köszöneté a kitüntetése alkalmából tolmácsolt jókívánságokért Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke az aláb­biak közlésére kérte fel a Magyar Távirati Irodát. A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége által április 3-án, Budapesten nekem átnyújtott magas és megtisztelő ki­tüntetés alkalmából levél és távirat útján számos üdvözlet és jókívánság érkezett hozzám párt-, társadalmi és állami szer­vek, üzemek, intézmények, állami gazdaságok és termelőszö­vetkezetek vezetőitől és dolgozóitól, valamint magánosoktól. E jókívánságokért ezúton mondok őszinte köszönetét mindenki­nek. (MTI) A látogatás nagy szerepet tölt be az antileninista kínai irányvonal elleni küzdelemben A szovjet párt- és kormányküldöttség útjának visszhangja MOSZKVA Szombaton valamennyi szov­jet napilap vezető helyen szá­mol be a Nyitotta Hruscsov ve­zette szovjet párt- és kor­mányküldöttség magyarországi tartózkodásának utolsó napjá­ról, a delegáció búcsúztatásá­ról. Teljes terjedelmében közli a beszédeket. A Pravda, szom­bati számában a lap címe fö­lött az oldal teljes szélességé­ben vörös címbetűk hirdetik: „A szovjet—magyar barátság — századokra szól.” A Lityeraturnaja Gazetta cí­mű hetilap első oldalán Sugár András budapesti összefogla­lóját közli a szovjet vendégek látogatásáról. VARSÓ Valamennyi lengyel lap ve­zető helyen foglalkozik a szov­jet párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatásának utolsó napi eseményeivel. Is­mertetik Hruscsov és Kádár pályaudvaron elmondott bú­csúbeszédeit. Aláhúzzák azt a mindvégig lelkes és őszinte testvéri hangulatot, amely a szovjet párt- és kormánykül­döttséget és a szovjet kor­mányfőt az egész ott-tartózko- dás alatt körülvette. HAVANNA A havannai lapok feltűnő helyen közük Nyikita Hrus­csov április 9-i budapesti sport­csarnoki beszédét. Nagybetűs címekben emelik ki a szovjet kormányfőnek azt a kijelenté­sét, hogy minél erősebb lesz a szocializmus országainak gaz­dasági potenciálja, annál erő­sebb befolyást gyakorol a szo­cialista világrendszer a fejlő­dés egész történelmi meneté­re. A sajtó hangsúlyozza, hogy a szovjet—magyar tárgyalá­sok a felek teljes nézetazonos­ságát igazolták. PRAGA A pénteki csehszlovák lapok nagybetűs elmekkel közölték Hruscsov beszédét a magyar— szovjet barátsági nagygyűlé­sen. A Rudé Pravó, amely bő kivonatban ismerteti a beszé­det, megjegyzi: kétségtelen, hogy Nyikita Hruscsov látoga­tása és látogatásának ered­ményei nagy szerepet töltenek be a szocialista világrendszer népei és a nemzetközi kom­munista mozgalom összefor­rottságának erősödésében, a kínai vezetők antileninista irányvonala elleni küzdelem­ben. A lap a továbbiakban meg­állapítja: a trockizmus és a nagyhatalmi sovinizmus sarát tapossák a kínai vezetők, akik „balos”, forradalmi frázisokat hangoztatnak. A kínai veze­tők kalandorsága különösen szembetűnik korunk legfonto­sabb kérdése, a háború és a béke kérdése értékelésénél. Hruscsov ma rádióbeszédet mond a magyarországi látogatásról Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy N. Sz. Hrus­csov ma, vasárnap moszkvai idő szerint 17, (magyar idő sze­rint 15) órakor beszédet mond a rádióban és a televízióban a szovjet párt- és kormányküldöttség magyarországi látoga­tásáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom