Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-12 / 85. szám

2 ""^MírlaD 1964. ÁPRILIS 12, VASÄRNAP MAGYAR-SZOVJET KÖZÖS NYILATKOZAT (Folytatás az 1. oldalról) erősíti azokat a javaslatait, hogy valamennyi külföldi csapa­tot vonjanak vissza más országok területéről nemzeti hatá­raik mögé. A felek állást foglalnak a csapatoknak az idegen terü­letekről való teljes vagy részleges kivonása mellett, beleért­ve Magyarországot is, ha azok a NATO-tagállamok, amelyek­nek csapatai idegen területen állomásoznak, megfelelő köte­lezettségeket vállalnak és egészen vagy részben visszavon­ják csapataikat nemzeti határaik mögé. Mindkét fél szükségesnek tartja hangsúlyozni annak nagy jelentőségét, hogy létrejött a légkörben, a világűrben és a víz alatt végzett atomfegyver-kísérletek megtiltásáról szóló szerződés, továbbá annak, hogy létrejött a Szovjet­uniónak és az Egyesült Államoknak az Egyesült Nemzetek Szervezete által megerősített megállapodása, amely szerint nem juttatnak a világűrbe nukleáris fegyvereket. A magyar fél rendkívül jelentősnek tartja N. Sz. Hruscsovnak, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnökének a világ állam- és kor­mányfőihez 1963. december 31-én intézett üzenetét a határ- és területi viták békés rendezéséről. A felek kijelentik: el kell érni, hogy az atomenergiát már a mai nemzedék életében csak békés célokra használják fel. Ehhez jó kezdetül szolgálna atomfegyvermentes övezetek létesítése Közép- és Észak-Európában. a Balkán és a Föld­közi tenger térségében, Afrikában és a világ más részein, valamint az atom- és hidrogénfegyverek további elterjedé­sének megakadályozása. Ennek fő akadálya a NATO sokol­dalú atomhaderejének létrehozása, mert ez megnyitja az atomfegyverhez vezető utat a nyugatnémet revansisták előtt. A felek támogatják a Német Demokratikus Köztársaság kormányának azt a javaslatát, hogy a két német állam. — a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság — vállaljon kötelezettséget, hogy nem gyárt, nem használ fel, nem szerez be és nem helyez el területén atomfegyvert, és a Lengyel Népköztársaságnak azt a javas­latát, hogy írjanak alá megállapodást a Közép-Európában elhelyezett atomfegyverkészletek további növelésének eltiltá­sáról. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió — mint korábban, most is úgy véli, hogy a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai közötti megnemtámadási szerződés meg­kötése jelentősen csökkentené az új háború veszélyét, hoz­zájárulna a világon uralkodó feszültség további enyhülésé­hez és a bizalom megteremtéséhez az államközi *kapcsola­tokban. Jelenleg a legfontosabb a nemzetközi feszültség legve­szélyesebb gócainak megszüntetése. Sürgető kérdés ezzel kapcsolatban a második világháború maradványainak fel­számolása és a német békeszerződés megkötése mindkét szu­verén német állammal: a Német Demokratikus Köztársa­sággal és a Német Szövetségi Köztársasággal. így lehet megbízható módon pontot tenni a második világháború vé­gére és .megfékezni a Nyugat-Németországban újjáéledő militarizmust, hogy Európa népei biztonságban érezhessék magukat. A Német Demokratikus Köztársaság területén fek­vő Nyugat-Berlin a szerződés megkötésével váljék demiliiari- zált szabad várossá. A felek kijelentik, hogy teljes eltökéltséggel állnak a szocializmus építésének útjára lépett hős kubai nép oldalán és teljes mértékben támogatják a Kubai Köztársaság kor­mányának öt ismert pontját, amelyek a helyzet normalizálá­sának alapját képezik a Karib-tenger térségében. Mindkét félnek eltökélt szándéka, hogy a többi szocialista állammal, valamennyi békeszerető erővel együtt segítséget és támoga­tást nyújt a kubai népnek a szabadságáért és nemzeti füg­getlensége megszilárdításáért vívott igazságos harcához. A Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége most és a jövőben is messzemenő se­gítséget nyújt a szabadságukért és függetlenségükért harcoló népeknek. A felek kifejezik szolidaritásukat Dél-Vietnam népével és mélységesen elítélik az amerikai imperialistáknak a sza­badságáért és nemzeti függetlenségéért küzdő dél-vietnami lakosság ellen folytatott háborúját. Felháborodással álla­pítják meg, hogy az Egyesült Államok agresszív köreinek cselekedetei azzal a veszéllyel járnak, hogy a föld e térségé­ben tovább terjed a háború. A felek támogatják Vietnam né­pének azt a követelését, hogy vessenek véget a külföldi im­perialista beavatkozásnak Dél-Vietnam belügyeibe, űzzék ki a betolokodókat és ezzel Dél-Vietnam lakossága kapjon le­hetőséget belügyeinek önálló intézésére. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió elítéli, az imperialista hatalmaknak azt a politikáját, amely akadályoz­za a gyűlöletes gvarmati rendszer teljes felszámolását Af­rika földjén. A felek nagy jelentőségűnek tartják az afrikai államok külügyminisztereinek laoszi értekezletén elfogadott közös nyilatkozatot, amely hozzájárul az afrikai országok együttműködéséhez függetlenségük védelmében. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió támogatásá­ról biztosítja a ciprusi népet abban a jogos törekvésében, hogy biztosítsa szuverenitását és területi épségét, síkra száll a Ciprusi Köztársaság belügyeibe való minden beavatkozási kísérlet ellen, mert úgy véli, hogy egyedül a ciprusi nép il­letékes dönteni országa továbbfejlődése kérdéseiben. A felek reálpolitikai lépésként értékelik és mint ilyet üdvözlik a Kínai Népköztársaság és a Francia Köztársaság diplomáciai kapcsolatainak létrejöttét. A magyar és a szov­jet fél ismételten kijelenti, hogy határozottan síkraszáü a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak helyreállításáért az Egyesült Nemzetek Szervezetében, az amerikai fegyve­res erők kivonásáért Tajvan szigetéről, hogy ezzel vége sza­kadjon az Egyesült Államok agressziójának ez ellen az ősi kínai terület ellen. A felek támogatják a koreai népnek és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának az amerikai meg­szállás beszüntetésére, az Egyesült Államok csapatainak Déí-Koreából való kivonására, Koreának demokratikus és békés alapon történő újraegyesítésére vonatkozó jogos köve­telését. A félek nagy jelentőséget tulajdonítanak a szocialista országok kezdeményezésére, az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének megfelelő határozata alapján összehívott kereskedelmi és fejlesztési konferenciának és remélik, hogy a konferencia hozzájárul a különböző fejlettségi fokú és a különféle társa­dalmi rendszerű országok között az egyenlőség, a kölcsönös előnyök és a legnagyobb kedvezmény elvein alapuló keres­kedelem fejlesztéséhez és ahhoz, hogy a nemzetközi keres­kedelem mentesüljön a megkülönböztetés minden formájá­tól. Ez elősegítené a népfek közötti barátságot és együttmű­ködést és megkönnyítené a fejlődő országok gazdasági prob­lémáinak megoldását. HL A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetünk’ íom- munista Pártja képviselői tájékoztatták egymást pártjaik te­vékenységéről, megvizsgálták a két párt testvéri kapcsolj tai további bővítésének és elmélyítésének lehetőségeit. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja képviselői megelégedéssel állapították meg, hogy a két pártnak a marxizmus—leninizmus magasz­tos eszméin alapuló kapcsolatai a magyar párt- és kormány- küldöttség 1963. évi szovjetunióbeli látogatása óta tovább bővültek és fejlődtek. Mindkét párt változatlanul fontos fel­adatának tartja a magyar nép és a Szovjetunió népei test­véri barátságának további erősítését. A két párt képviselői véleménycserét folytattak a nem­zetközi kommunista és munkásmozgalom jelenlegi helyze­téről és megállapították, hogy a két párt nézetei a nemzet­közi kommunista és munkásmozgalom minden fontos kér­désében teljesen megegyeznek. A két párt újból leszögezi, hogy az élet, a gyakorlat igazolta a kommunista és munkás­pártok képviselőinek 1957. és 1960. évi moszkvai értekezle­tein elfogadott okmányokban foglalt elemzés és következteté­sek helyességét és kijelentik, hogy ezeket a dokumentumokat egész tevékenységük vezérfonalának tekintik. Korunk alapvető tartalma a kapitalizmusból a szocia­lizmusba való átmenet, a két ellentétes rendszer harcának korszaka, a szocialista és nemzeti felszabadító forradalmak korszaka, az imperializmus összeomlásának és a gyarmati rendszer felszámolásának korszaka- Az a korszak, amelyben mind újabb és újabb népek lépnek a szocializmus építésének útjára, amelyben a szocializmus és a kommunizmus világ­méretekben «vőzedelmeskedik. A történelmi fejlődés teljes egészében bebizonyította, hogy korunk fő megkülönböztető vonása az, hogy a szocialista világrendszer a társadalom fej­lődésének döntő tényezőjévé válik. A szocialista országok mindenekelőtt gazdasági sikereik­kel gyakorolnak alapvető befolyást a világtörténelem mene­tére. A szocialista közösség gazdasági és katonai erejének növekedése, a nemzeti felszabadító harc, valamint a nem­zetközi munkás- és kommunista mozgalom sikerei a nemzetközi küzdőtéren mindinkább a szocializmus javára változtatják meg az erőviszonyokat. Az élet igazolta a kom­munista és munkáspártok azon következtetésének helyessé­gét, hogy a jelen körülmények között a világháború nem végzetszerűen elkerülhetetlen és a szocialista országok, a munkásosztály nemzetközi forradalmi mozgalma, a népek felszabadító mozgalma, valamennyi békeszerető erő egye­sült erőfeszítéseivel meg lehet akadályozni az új világhá­borút, meg lehet védeni és szilárdítani a békét. Mindkét párt képviselői megállapítják, hogy a békés egymás mellett élés politikája kedvező körülményeket te­remt a kapitalista országok dolgozó tömegeinek osztályharca, a népek nemzeti felszabadító mozgalma számára. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja nagyra értékeli azoknak a kommunista pártoknak aktív te­vékenységét, amelyek a kapitalizmus bonyolult körülményei között vívják hősi harcukat a munkásosztály és valamennyi dolgozó egységéért és kü’önböző — békés és nem békés, par­lamenti és parlamenten kívüli — harci formákat alkalmazva küzdenek a munkásmozgalom céljainak valóra váltásáért. A szocialista világrendszer létezésének és államdó erősöd désének időszakában az imperialisták nem képesek a régi módon fellépni a népek, az egyre nagyobb sikereket e’érő nemzeti felszabadító mozgalmak ellen. A gyarmatosítók a népek harca által kényszerítve sok esetben elismerték volt gyarmataik függetlenségét, de mindent megtesznek, hogy pozícióikat megtartsák, s nem riadnak vissza attól, hogy imperialista rabló módszerekkel számoljanak le a törvényes nemzeti jogaikat védelmező népekkel. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja ismételten kijelenti, hogy határozottan .támogatja a nemzeti független­ségükért, szabadságukért és a haladásért küzdő ázsiai, af­rikai és IMin-amerikai népeket igazságos harcukban. Az imperialisták minden lehetőséget igyekeznek fel­használni, hogy bomlasztó munkát végezzenek a szocialista országokban, megkísérlik gyengíteni a szocialista országok társadalmi rendjét és a szocialista országok testvéri közös­ségét. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja szent kötelességének tartja, hogy küzd­jön ez ellen a bomlasztó tevékenység ellen, és felhívja a figyelmet mindenféle ellenséges ideológia elleni következe­tes harc fontosságára. A két párt képviselői kijelentik, hogy nem lehetséges az ellenséges ideológiák békés egymás mel­lett élése. A nemzetközi kommunista mozgalom alapvető elveivel összhangban mindkét párt a továbbiakban is megalkuvás nélkül harcol a revizionizmüs, a dogmatizmus és a szek- tásság ellen, amelyek összeegyeztethetetlenek a marxizmus— leninizmussal, veszélyeztetik a kommunista és munkásmoz­galom egységét, akadályozzák annak forradalmi harcát. A két párt képviselői egyetértenek abban, hogy meg kell véde­ni a szocialista országók és a nemzetközi kommunista moz­galom egységét minden bomlasztó kísérlettel szemben, bár­mely oldalról is eredjen az. Mindkét párt úgy véli, hogy a jelen viszonyok között a marxista—leninista pártok egyik legfontosabb feladata: harc a nemzetközi kommunista moz­galom egységének megszilárdításáért, a Kínai Kommunista Párt vezetőinek szakadár tevékenysége ellen, amely nagy kárt okoz a szocializmusért és a kommunizmusért folyó küz­delemnek. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kom­munista Pártja a leghatározottabban elítéli a frakciós tevé­kenységet folytató kínai vezetőket, akik a marxizmus—le­ninizmus iránti hűségre hivatkozó szólamokkal, baloldali, ultraforradalmi frázisokkal takarózva támadást intéztek a kommunista világmozgalom jelenlegi alapvető elméleti és politikai irányvonala ellen. A kínai vezetők a stratégia és a taktika valamennyi alapvető kérdésében eltávolodtak a kommunista világmozgalomnak a kommunista és munkás­pártok moszkvai tanácskozásain közösen kidolgozott lenini irányvonalától és meghirdették saját vonalukat, amelyben a kispolgári, kalandorpolitika a nagyhatalmi sovinizmussal párosul. Számos kérdésben lényegében trockista álláspontra csúsznak. Beavatkozva más pártok belügyeibe, frakciókat szerveznek és saját külön álláspontjukat igyekeznek rákény­szeríteni az. egész szocialista táborra, a kommunista világ­mozgalomra. A Magyar Szocialista Munkáspárt megelégedéssel álla­pítja meg, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja maximális türelmet és önfegyelmet tanúsított, s minden lehetőt megtett, hogy beszüntesse a nvílt vitát, erősítse a szocialista közösség a nemzetközi munkásmozgalom összeforrottságát. A Kínai Kommunista Párt vezetői mégis elutasították a Szovjetunió Kommunista Pártja kezdeményezését és a többi testvérpárt baráti figyelmeztetését. Eleinte saját külön ideológiai és politikai álláspontjukkal jelentkeztek, maid szüntelenül mé­lyítették és szélesítették a nézeteltérések körét, kiterjesztet­ték azokat az ál'amközi kapcsolatokra, a «zocia'i'ta közössé­gen belül, maid mnlt politikai harcot a Szo^te+unió Kommunista P*rt*n és a Szovjetunió, a többi testvéri or­szág és párt ellen. A Szovjetunió Kommunista Pártja nagyra értékeli a \ A kínaiak szakadártevékenységének világvisszhangja DELHI Az Indiai KP elméleti fo­lyóirata a New Age melléklete közölte az SZKP Központi Bi­zottságának februári plénu- máh hozott határozatát és a Szuszlov-referátum teljes szö­vegét. A referátum — írja a lap — világos figyelmeztetés a világ valamennyi kommunistája szá­mára, hogy napjainkban a kí­nai vezetők politikája és te­vékenysége veszélyezteti első­sorban a kommunista világ- mozgalom egységét. SANTIAGO A Chilei Kommunista Párt lapja, a Siglo vezércikkében bírálja a Kínai KP vezetősé­gét, amely lényegében tagadja a kommunista irányvonalat és ellenzi a test vér pártok egysé­gét. A kínai vezetők — írja á lap — támogatják azokat a frakciósokat és szakadárokat, akik beszennyezik a kommu­nista pártokat, aknamunkát folytatnak a kommunisták és az antiimperialista erők el­len. ROMA Az Unttá pénteki számában közölte Togliatti „Elfogadjuk a kihívást” című cikkét, ame­lyet az Olasz KP főtitkára a Rinas Cita című hetilap szá­mára írt. sekre, amelyek ennek követ­keztében a nagy és munkasze- rető kínai népet érik. ULAN BATOR A Mongol KP lapja pénteki vezércikkében hangoztatja, hogy Mongólia valamennyi kommunistája és dolgozója egy emberként helyesli ad SZKP februári plénumáin ho­zott határozatot és a Szuszlov- referátumot, mert világosan le­szögezik az SZKP marxista— leninista állásfoglalását ko­runk nemzetközi kommunista mozgalmának minden alapve­tő kérdésében. SZÓFIA A Bolgár KP lapja, a Rabot- nicseszko Delo szombati szá­mában nagy cikket közölt a kínai szakadárpárt egységbon­tó tevékenységéről. A cikk megállapítja: a nemzetközi kommunista mozgalom egysé­gét féltő marxista leninista gondolkodású kommunisták egy emberként elítélik a pe­kingi vezérek antileninista és neotrockista elméletét. A cikk a továbbiakban így folytatódik: a rágalmazók és szakadárok arra számítanak, hogy lejáratják a Szovjetuniót és pártját, befeketítik az SZKP lenini politikáját. Kísérletük azonban kudarcba fulladt. MOSZKVA Togliatti bírálja a Kínai Kommunista Párt vezetőit, azért a vitáért és harcért, ame­lyet a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban in­dítottak. MINSZK A Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának Minszkben tartott plénumán Petrusz Brovka belorusz költő a -következőket mon­dotta: mi, akik átéltük a sztálini személyi kultusz idő­szakát és ismerjük annak min­den rossz oldalát, nem feled­keztünk meg a velejáró ön­kényről és erőszakról. Mao Ce-tung személyi kultuszának eredményeként hasonló hely­zet alakult ki a kínai pártban és Kínában. Fájdalommal gondolunk azokra a szenvedé­A szombati Pravda kivona­tosan ismerteti a Haiti Népi Egységpárt Központi Bizott­ságának nyilatkozatát, amely elítéli a kínai párt vezetőinek azt a kísérletét, hogy meg­bontsa a nemzetközi kommu­nista mozgalmat. FEDORENKO LEVELE Fedorenko, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselöje le- j velet intézett Jiri Hajekhez (Csehszlovákia), a Biztonsági Tanács elnökéhez, amelyben felhívja az ENSZ figyelmét a dél-afrikai fajgyűlölőknek az apartheid-politika elleni moz­galom vezetői és résztvevői ellen elkövetett bűncselekmé­nyeire. Magyar Szocialista Munkáspárt szilárd és következetes állás­pontját a marxizmus—leninizmus elveinek védelmében, a kommunista világmozgalom egységének megszilárdításáért, a kommunista és munkáspártok 1957-es és 1960-as moszkvai tanácskozásán közösen kidolgozott fő irányvbnal érvényesí­téséért vívott harcban. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja úgy véli, hogy az adott helyzetben a leghatározottabban vissza kell utasítani a kí­nai vezetők antileninistá koncepcióit és aknamunkáját, a kommunista- és munkásmozgalom egységének és a szocialis­ta közösségnek érdekei, valamennyi marxista—leninista párt internacionalista kötelezettségei azt parancsolják, hogy nyílt, elvi harcot folytassunk azok ellen, akik az egységről szóló demagóg frázisokkal álcázzák opportunizmusukat, kispolgári, nacionalista mivoltukat és a forradalmi világmozgalom, va­lamint a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiben val­lott, lényegileg trockista nézeteiket. A Magyar Szocialista Munkáspárt és'a Szovjetunió Kom­munista Pártja a marxizmus—leninizmus és a proletár nem­zetköziség elvei alapján továbbra is fáradhatatlanul harcol a szocialista országok összeforrottságáért és a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdításáért. A Magyar Szocialista Munkáspárt nagyra értékeli a Szovjetunió Kommunista Pártjának a szocializmus és a kommunizmus felépítéséért vívott forradalmi harcában szerzett tapasztalatait és úgy véli, hogy e tapasztalatok ta­nulmányozása, alkalmazása nagy jelentőségű a Magyar Szocialista *Munkáspárt és a magyar nép számára. A nem­zetközi munkásmozgalomban az elmúlt esztendőkben végbe­ment óriási fellendülés bizonysága annak, hogy a Szovjet­unió Kommunista Pártjának elméleti munkássága, azt ösz- szefoglaló XX. és XXII. kongresszusa valamennyi kommu­nista párt számára nagy jelentőségű, mert általános érvé­nyű. A világ kommunista és munkáspártjainak 1960-as tör­ténelmi jelentőségű tanácskozása megerősítette és okmányai­ban rögzítette a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kong­resszusának valamennyi nemzetközi érvényű megállapítását. A Szovjetunió Kommunista Pártjának képviselői meg­elégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt jelentősen hozzájárul az államok szocialista kö­zösségének megszilárdításáért, a marxizmus—leninizmus győzelméért, a tartói békéért folyó harchoz az egész vi­lágon A Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének látoga­tása és a látogatás alkalmával folytatott eszmecsere ered­ményeként tovább erősödött a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége népeinek baráti kapcsolata, testvéri együttműködése. Tovább szilár­dult a Magyar Szocialista Munkáspártnak és a Szovjetunió Kommunista Pártjának a marxizmus—leninizmus, a prole­tár nemzetköziség megingathatatlan elvein alapuló egy­sége és összeforrottsága. Kelt Budapesten, 1964. év április 9 napján Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának első titkára, a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormányának elnöke. N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának első titkára, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom