Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-11 / 84. szám

1964. ÁPRILIS 11. SZOMBAT «fccrci K/iírttw A lehetőség még nem valóság! Hogyan gyarapodhat Pilisen a háztáji állatállomány, A szamok — tények. A tények cáfolhatatlanok: év­ről évre csökkent Pilisen a háztáji állatállomány. Hite­les adatok szerint az utóbbi három évben a szarvasmarha- létszám 975-ről 257-re, a ko­calétszám pedig 730-ról 21- re csökkent a háztáji gazda­ságokban. S vajon milyen mértékben csappant meg a háztáji gazdaságok tej- és húsáru termelése? Naponta átlag ötven liter tejet visznek a tejcsarnok­ba a háztáji gazdaságok, a Tejipari Vállalat viszont 150 litert szállít a község élel­miszerboltjaiba. Mondani sem kell, hogy a huszonegy 'koca évi szaporulata még a köz­ség vágósertés-ellátásához sem elég. A belső telítetlenség miatt a normálisnál maga­sabbra szöktek az árak. A tejért házhoz járnak a fa­lusiak és örülnek, ha négy forintért kapnak egy litert. Beszéltünk erről a problé­máról a Hunyadi Tsz elnö­kével, elnökhelyettesével, fő­mezőgazdászával, két brigád­vezetőjével, hét különböző beosztású dolgozójával, a köz­ségi tanács vb-elnökhelyet- tesével, a községi állatorvos­sal és ,a tej csarnok vezető­jével. Tizenöt ember nagy­részt egybevágó, s részben ellentmondó nyilatkozata alapján alakítottuk ki véle­ményünket. A Hunyadi Tsz vezetői szerint • nem a takarmány, hanem az Állatforgalmi Vál­lalat és a Tejipari Vállalat közötti egészségtelen verseny miatt csökkent a háztáji te­hénállomány. Ezt egyesek nyíltan, mások óvatosabban mondták, de teljes meggyő­ződéssel. Utaltak arra, hogy a háztáji gazdaságok szá­mára előnyösebb a marha­hizlalás, mint a tejtermelés. A marhahizlalásra fordított beruházás jövedelmezőbb, mint a tejtermelés és a be­fektetés is hamarabb meg­térül. \ Sok igazságot tartalmaz a vélemény, de a kérdésre nem ad teljes választ. Meg­vizsgáltuk azt is, ami meg­egyezik vele és azt is, ami el­lentmond neki. Mellette szól például dr. Fodor János köz­ségi állatorvosnak az a bírá­lata, amely ugyancsak az Ál­latforgalmi Vállalatot illeti. A vállalat ugyanis — saját érdekeit a népgazdasági ér­dek fölé emelve — továbbte- nyésztésre alkalmas nőivarú szarvasmarhákat is felvásárol vágóba. Nem a levegőibe beszélünk, amikor ezt állítjuk. Megtör­tént eset a következő. A Hu­nyadi Tsz vezetősége és tag­sága — megértve a háztáji te­héntartás fontosságát — jutá­nyos áron juttatott tehenet a nagycsaládos Székely Sándor sertésgondozónak. Székely Sándor egy ideig tartotta, fel­javította a tehenet, majd túl­adott rajta. Végül is a tehén (különböző rejtett „kiskapu­kon”) az állatforgalmihoz, il­letve a vágóhídra jutott. Ala­pos a feltevés, hogy azoknak a tenyészállatoknak egy része is í^ jár, amelyeket a? Állat- forgalmi Vállalat maga he­lyez ki „tenyésztésre” a ház­táji gazdaságokba. Nem mi állítjuk élére a pal­lost, hanem a pallos áll élé­vel a háztáji állatállomány fe­lé. Ez az Igazság még akkor is, ha figyelembe vesszük azo­kat az erőfeszítéseket, ame­lyek a veszély elhárítását cé­A Fővárosi Villamosvasút azonnali belépésre keres kaiauzá, váltó őri munkára (17—43 év között) férfi és női dolgozókat, géplakatosokat, lemezlakatoso­kat, lakatosokat, betanított munkásokat, kábelfektetői és pályaszolgálati munkára (18—50 év közötti) férfi segédmunkásokat. Jelentkezés munkanapokon 8—14 óra között (szombat kivételével) Budapest VB., Akácfa u. 15. fszt. 17. lozzák. Ilyenek is vannak, s nemcsak a párt és a kormány jóvoltából, hanem a helyi igyekezet hatására is. Nézzük meg sorjában valamennyit. Két termelőszövetkezet van Pilisen, s nagyjából azonos le­hetőséget biztosít mindkettő a háztáji állattartásra. A tsz-ek vezetősége ismeri a háztáji gazdaságok helyzetét és töb- bé-kevésbé orvosolni igyek­szik. Tavaly már felében-har- madában kaszálták a ^éteket, árokpartokat a tsz tagjai és ötödében gyűjtötték a pillan­gósokat. Aki csak akart, ka­szálhatott, gyűjthetett annyi szénát, amennyi egy-két te­hénnek elég. Ezenkívül a szor­galmasabb tehéntartó tagok­nak bérbe adták azokat az ötszáz-hatszáz négyszögöles parcellákat, amelyeket a tsz nem tudott nagyüzemi módon hasznosítani. Ezeken a terü­leteken egynyári szálas takar­mányt, vagy kukoricát ter­mesztettek a tagok. Van közös legeltetési lehetőségük is a te­héntartó gazdáknak, s mint már említettük, még tehenet is adtak a rászoruló, szorgal­mas embereknek. Egy esztendő alatt hét és fél százalékról tizenhárom száza­lékra növelték a pillangós te­rületet a tsz-ben, tehát jelen­tősen növekedett a háztáji gazdaságok szálas takarmány beszerzési lehetősége. Mind­ehhez számításba kell venni a háztáji földet, amely a tehén- tartáshoz is nyújt bizonyos abrakaíapot. Látszólag tehát a tsz-vezetőség mindent meg­tett a háztáji állattartás tá­mogatására. Mit szálnak eh­hez a tagok? A legtöbben azt róják fel, hogy olyan kaszálókat kap­tak, amelyen kevés és rossz minőségű széna termett. Egye­sek — .mint például Székely Sándor — azt panaszolják, hpgy állandó lekötöttségük mellett nem jut idejük a ka­szálásra. Ebben is van annyi igazság, hogy figyelmet érde­meljen. Lehetne például mun­kaegységre adni takarmányt az ilyeneknek. Ezenkívül: van ugyan legelő, de rossz és egy­általán nincs alomszalma. A sertéseknek azon,ban nincs le­gelőjük. Az is komoly hiba, hogy a tsz ugyan lehetőséget nyújt az állattartásra, de kevés a fel- világosító szó. A sok elked­vetlenítő tapasztalat után ma már nem elegendő csupán ki­nyilatkoztatni, hogy most már lehet, érdemes több állatot tar­tani. Egyénileg kell meggyőz­ni minden tagot a háztáji ál­lattartás egyéni és népgazda­sági hasznosságáról. Ha min­den tsz-taggal külön is meg­vitatják a tsz vezetői, hogy mi­lyen lehetősége van az állat­tartásra és a tsz-vezetők ma­guk is vesznek tehenet az el­adottak helyébe, akkor jelen­tős fordulat várható. A községi tanács vezetői és a község állatorvosa felelőssé­get éreznek a háztáji állatállo­mányért. Mint emberek bírál­nak, panaszkodnak ők is, de tevékenykednek is — fárad­hatatlanul. A többi közt azon vannak, hogy lényegesen meg­javítsák a községi réteket, le­gelőket, ami nem könnyű do­log. Összehívják a községi szakembereket, tervet készíte­nek, trágyát szereznek és foly­ton agitálnák. Nekik köszön­hető például, hogy a község­ben jelentősen nőtt a pillangó­sok területe. Nemcsak hisszük, hanem látjuk is, hogy ebben az igye­kezetükben sokan segítik őket még azok is, akiket bírálat il­let. Ma már látják, hol a hiba, s igyekeznek javítani rajta. De segítséget is várnak olyan dol­gokban, amelyek meghaladják erejüket, hatáskörüket. Így le­het csak eredményes a munka, amelyet Pilisen már megkezd­ték. Nagymikiós István Átadták a Kazinczy-díjat A Művelődésügyi Minisztéri­umban pénteken délelőtt ün­nepélyesen átadták a Kazin­czy-díjat Körmendy László­nak, a magyar rádió bemon­dójának. A Kazinczy-díjjal, amelyet Péchy Blanka színmű­vésznő alapított, olyan színé­szeket. rádió- és televíziós ri­portereket, bemondókat, diá­kokat jutalmaznak, akik ér­demeket szereztek a szép ma­gyar beszéd ápolása' terén. A díjat Aczél György, a művelő­désügyi miniszter első helyet­tese adta át a Kazinczy-díj bi­zottság nevében a kitüntetett­nek. (MTI) Slép tmsii hét végé A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán tájékoztatásul közölték, hogy ma reggel erős párásod,ásra, helyenként ködképződésre, a délutáni órákban azonban 15 —20 fokos felmelegedésre szá­míthatunk, sőt a déli ország­részeken a hőmérők higanya valószínűleg jóvaj 20 fok fölé emelkedik. Mivel! az azori an­ticiklon nyúlványa egész Kö- zép-Európára kiterjedt, előre­láthatólag szombaton és va­sárnap többnyire derült, szép tavaszi időt válhatunk. (MTI) Ötszáz literrel több vért adnak megyénk önkéntes véradói A Vöröskereszt megyei szervezete az eddigi évek eredményei alapján 3000 liter vér gyűjtését tűzte ki cé­♦ Országos és nemzetközi szántóversenyre készülnek a traktorosok Szenegál elnökének köszönő távirata Leopold Sédar Senghor, a Szenegáli Köztársaság elnö­ke táviratban mondott kö­szönetét Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének, or­szága nemzeti ünnepére küldött jókívánságaiért és a maga részéről is jókívánsá­gait fejezte ki felszabadulá­sunk 19. évfordulója alkal­mából. (MTI) A többéves üzemi tapaszta­latok szerint a hagyományos szántóversenyek országszerte nagymértékben hozzájárulnak a talajmunkák minőségi javí­tásához, s így a terméshoza­mok növeléséhez. A verseny­mozgalmat kezdeményező szervek — a KISZ Központi Bizottsága, a MEDOSZ elnök­sége, a Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület és a Földműve­lésügyi Minisztérium képvise­lőiből álló országos szántóver­seny bizottság határozata sze­rint a járási és megyei szán­tóversenyek évenként, az or­szágos szántóverseny pedig kétévenként kerül sorra. A harmadik országos szántóver­senyt ez év június 11—12-én Mosonmagyaróvárott rendezik meg. Az itt legjobb ered­ményt elérő két versenyző képviseli majd Magyarorszá­got a szeptember folyamán Ausztriában megrendezésre kerülő 12. szántó-világverse­nyen. Az üzemi, a járási és a me­gyei s zá ntó versen y ek előké­születei országszerte mégkez­dődtek. Az országos szántó­verseny bizottság felhívással fordult a megyei irányító- szervekhez, hogy június 5-ig mindenütt fejezzék, be a válo­gató versenyeket, s a megyei versenyek legjobbjait június 10-ig nevezzék be az orszá­gos döntőbe. (MTI) lul az idei esztendőre. A Vö­röskereszt II. kongresszusára való felkészüléskor, a mozga­lom aktíváinak jó szervező és felvilágosító munkája ered­ményeként, sok községben a vártnál jóval többen mentek el a véradásra. így például Pencen, Rádon, Lelkesen és Nagybörzsönyben a lakosság­nak több mint tíz százaléka adott vért. Az eddigi eredmények alap­ján arra számítanak, hogy a tervezett 3000 literrel szemben 3500 liter életmentő vért tud­nak megyénk területén gyűj­teni. A legkisebb autó Londonban nemrég bemu­tatták a világ legkisebb au­tótípusát. A kocsiban egyetlen ülőhely van, száz kilométe- renkint három liter benzint fogyaszt, maximális sebes­sége óránként 65 km. Az „orrát” félkézzel fel lehet emelni. Gyorsan, gazdaságosan Tapasztalatcserével egybekötött telepítési bemutató Dánszentmiklóson Dánszentmiklóson a Micsu­rin Termelőszövetkezetben há­rom esztendeje már a korsze­rű agrotechnikai és nagyüzemi követelményeknek megfele­lően új eljárással gyökerézte- tik a szőlövesszőt. Tegnap — a megyei pártbizottság, a me­gyei tanács mezőgazdasági osztálya és az Ültetvényterv Vállalat közös rendezésében — a dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet ugodi üzemegységében helyszíni be­mutatón ismerkedhettek meg a megye szölögyökereztetégé­vel foglalkozó termelőszövet­kezetek szakemberei az módszerrel. Ami a bemutató résztvevői­nek legelőször feltűnt; a negyven hold szőlőiskola telepítésére kijelölt terü­leten viszonylag kevés em­ber dolgozott. Székely István, a Micsurin Ter­melőszövetkezet főagronómusa elmondotta, hogy erre a nagy­fokú gépesítés nyújt lehető­séget. A régi kisüzemi mód­szerrel szemben itt már szinte valamennyi nehéz munkát gép véges. A gépi munkát meg­A szakmunkások képzése itt avatott kezekben van Megkezdődött ipari tanulóink megyei versenye Nagy ünnepük kezdődött tegnap Vácon a megye ipari tanulóinak. Legjobbjaik raj­toltak a szakma kiváló ta­nulója címért A versenyt és a 17 iparitanuló-intézet mintegy kétezer munkada­rabjából készített kiállítást Csillag István, a Munka­ügyi Minisztérium főosztály­vezetője, Szabó Sándor, a megyei tanács vb-elnökhe­lyettese, Tari Kálmán, a Vá­ci Városi Tanács elnökének helyettese és Bakonyi Ká­roly, a KISZ megyei bizott­sága képviselőjének jelenlé­tében nyitották meg. Sorrendben ez a kilen­cedik ilyen kiállítás, ame­lyet ez idén a Vak Boty- tyán Múzeumban rendeztek. Csillag István minisztériumi főosztályvezető megnyitó sza­vaiban többek között a kö­vetkezőket mondotta: — Pest megye az ország iparitanuló-képzésében jelen­tős szerepet játszik. Kilenc­ven szakmában mintegy hat­ezer tanuló ismerkedik szak­mája fortélyaival. Ez a ki­állítás is azt bizonyítja, hogy a szakmunkások képzése és nevelése itt avatott kezek­ben van. Sokra értékeljük a fiatalok munkáját, hiszen aki valaha szerszámot fogott a kezébe, jól tudja, milyen sok odaadás, akaraterő és cél- tudatosság kell a legegysze­rűbb feladat Igényes megol­dásához. Hát még ha ver- senydaráb elkészítéséről van szó! A kiállító ipari tanu­lóknak azt kívánjuk, hogy tekintsék szép munkadarab­jaikat elkötelező kezdetnek. A tetszetős kiállításon a Munkaügyi Minisztériumtól első díjat kaptak a Nagykő­rösi Konzervgyár lakatosta­nulói, akik közül név sze­rint is dicséretet érdemel Bagota József, Várkonyi Bé­la, Magyar Dénes, Bende László és Debreceni János munkája. Ugyancsak első díjban részesültek a Csepel Autógyár, az Érdi Vas- és Fémipari Ktsz és a 204-es intézet tanulói. Mellettük igazán tetszetős munkával álltak ki a 'váci Híradás- technikai Anyagok Gyára­nak fiataljai, akiknek szé­pen kidolgozott szerszám­kollekcióját mindenki di­csérte. A kiállításról elmondhat­juk, hogy a tavalyihoz ké­pest, amelyen még csak a héíyiipari tanulók vettek részt, szinte fordulatot je­lent. Kár azonban, hogy a zsűri nem vette figyelembe eléggé az ipar fejlesztésé­nek mai irányelveit. Például sehol sem láttunk a kiállí­táson műanyagholmikat, s a bemutatott bútorok pedig szinte kivétel nélkül a régi, kispolgári ízlés jegyében szü­lettek, mintha nálunk mo­dem lakberendezés még nem is létezne. A tanulók való­ban szívvel-lélekkel készítet­ték munkadarabjaikat, de a rendezőknek gondolniok kel­lett volna arra, hogy ebben az esetben a kevesebb — több lett volna. Egyetértünk azzal a javaslattal, hogy jövőre, hazánk felszabadulásának hu­szadik évfordulójára olyan kiállítást kellene rendezni, amely szakmánként csopor­tosítva, a megye valamennyi ipari tanulójának fejlődését reprezentálná, s erre az elő­készületeket bizony már az idén szeptemberben jó lenne megkezdeni. A tegnapi napon az asz­talos-, a kőműves-, a laka­tos-, a műszerész-, a női sza­bó, a szobafestő- és mázoló-, valamint a villanyszerelő-ta­nulók mérték össze tudásu­kat. A versenyt ma folytat­ják — többek között nyilvá­nos fodrászversennyel —, s ugyancsak ma lesz az ünne­pélyes eredményhirdetés is. (f. a.) ~.'-y. 'TSyWvíS. iffy ■ A miniatűr konzervgyár. A nagykőrösi fiúk díjnyertes munkája uj könnyíti, hogy nem képeznek bakhátat, hanem vegyszerbe mártják be a vesszők föld- felszíni részét. A vitemólos vegyszeres kezelés — bár szak­körökben még akad ellenzője — Dánszentmiklóson az elmúlt három évben jól bevált. Ne­héz fizikai munkától mente­síti a szőlőiskola dolgozóit. Minthogy a sorok ritkábbak, s nincs bakhát — ekekapával gyomtalaníthatják a talajt. A telepítés előtt itt nem ás­sák vagy fúrják a földet. Gép készíti elő a talajt, az úgyne­vezett réselő. Ez egyszerre há­rom sor helyét húzza meg, — D 4—K 'traktor segítségével — s az árkokba helyezik el a te­lepítők a vesszőket. A föagro- nómus egyébként végigvezette a bemutató részvevőit az egyes munlcafázisokon. A negyven hold szőlőiskolát 70—80 főnyi brigád telepítette. Az eddigi tapasztalatok mindenképpen a vegysze­res módszer mellett szól­nak. Naponta 250 ezfer szőlővesszőt telepítenek el gyökereztetésre. Ez körülbelül 2 és fél kataszte­ri holdnak felel meg, s azt je­lenti, hogy a 40 holdas terü­letet még optimális időben — április végéig eltelepítik. Az itt dolgozó tagok átlagosan 70—100 forintot keresnek na­ponta. Igen kedvezőek az új mód­szer gazdaságossági mutatói. A vermelés, kiszedés, talpaiás, vegyszerezés, ültetés, hétszeri permetezés, majd a kiszedés, osztályozás és az elszállítás holdanként 12 ezer forintjába kerül a termelőszövetkezetnek. Ha ehhez az általános terme­lőszövetkezeti rezsiköltségek­ből még hozzászámítanak 3 ezer forintot, akkor az 50 ezer forintos bruttó bevételből a szövetkezet szerény szá­mítások mellett is 35 ezer forint holdanként! tiszta jövedelemre számíthat. A helyszíni bemutató után a résztvevők a . szövetkezet központjában kicserélték ta­pasztalataikat. Elismeréssel nyilatkoztak a látottakról. Hangoztatták: ha korábban bizonyos aggályok merültek fel a vegyszeres sződőgyökerez- tetéssel szemben, most már bizonyos, hogy ez a módszer a nagyüzemi szőlőiskolázás jö­vőbeni módszere. Bátran ajánlják azoknak a termelő­szövetkezeteknek, amelyek na­gyobb területen foglalkoznak szőlővessző-gyökereztetéssel. — s. p. —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom