Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-11 / 84. szám

«ST JfECTEI-/CiHap 1964. ÁPRILIS 11, SZOMBAT A KÖLTÉSZET NAPJA Ma ünnepük szerte az országban a költé­szet napját, amely egybeesik a nagy magyar proletárköltő, József Attila születésnapjával. Ebből az alltalomból állítottunk össze egy csokorravalót a mai magyar költészet jeles képviselőinek verseiből. Benjámin László: Negyvennyolc Látod, nem is vagyok öreg: Számolom még az éveket. Fájt valaha? — már meg se döbbent, úgy mondom: két év múlva ötven. Mondanák is, ha most meghalnék: Többet tud egyre a halálról, mégse hal meg a csodaváró a nagyobb sors hívője bennem, a dolgommal-elcgedetlen. Nem félt a rám-leső gonosztól, inkább újabb portyákra unszol, nem enged kényelemben ülni, buta szoborrá merevülni. Nyolc évekkel a negyvenen túl sem vagyok még a kezdeten túl: az a kevés, ami mögöttem, csak bevezetés lesz a könyvben, az csak az előszó a műhöz, csak a toliforgatás a betűhöz, a lélegzetvétel a hanghoz, meg a virághoz, rügy a lombhoz, Világnyi munka gyűlik itt benn, és én még nem mondtam ki mindent - még mindig nem mondtam ki semmit kínok közt csak készültem eddig, hogy a világot megteremtsem s akit szerelek, megszeressen s akit nem állhatok, ne álljon s aki apátián, rámtaláljon. kassák Lajos: Csillag Bámultam a csillagot mely homlokát díszítette pedig nem is angyal fekete bika volt amilyeneket Picasso varázsol papírjaira. Hamingway rajong értük írásaiban. Bámultam a csillaggal díszített fekete bikát aztán elfordultam a spanyol-szadizmusra gondolva amely holnap vagy holnapután térdrekényszeríti a porondon. Ez a látvány már nem kívülem bennem él. A kiömlő vér rámtalál városok sikátoraiban diadalívek alatt börtönök kapuinál, szerelmeim rózsaligeteíben betűim mocsarában. Nem iszom alkoholt de berúgok egy jó hírtől vagy magához ölel egy festmény amit a nyárspolgár nem ért. Tiszta mezőkön is így kerülök csapdába. Rozoga írógépnél ülve csatangolok tovább idegenek között s mégis váll váll mellett és emlékezve arra a csillagra amely egy fekete bika két szarva közt ragyogott. Garai Gábor: Félóra magány Fölzaklat ez a félóra magány, s meghódít, bár te hiányzol belőle: imbolygók fenn a percek teraszán s játszom: lebukhatnék az utcakőre. Vigyázz: nekem kedves az életem — veled szeretném folytatni halálig —•, s ellened se szívesen mimelem az öngyilkosok ledér mániáit —, hát légy velem a kísértés fölött, húzó mélységek ellen légy kitárt kar; s az ég trapézain se szédülök messzi szerelmed lenge támaszával; mert azt üzented, eljössz, megölelsz, és egy napon végleg nálam maradsz már.. Mondd: otthonunkká épül mind a perc mely nélküled most oly vigasztalan száll. Illyés Gyula: Kunhalmok Csepeli Szabó Béla: Őrzöm a napot A láthatár mély, kavicsos alján tüzet szít a márciusi szél: ülök hűvös makadámok halmán füst-subájú, merengő legény. Messze a kék, szakadozó éjben, mint hatalmas kőszáli madár, megmozdul és rámsuhint keményen öles arany-szárnyával a gyár. Szülőföldem, apró öreg házak, * s új paloták népe. társaim: fellobbanok íme a világnak itt a munka termő tájain... Tudjátok-e? A zajló Dunánál él egy kócos, álmodó legény, a szél füstöt suhogtat a vállán s dalok szállnak élete egén. Hajnalodik. Ég, lobog a máglya, Ceruzám nagy szénfekete bot. Elmerengve nézek a világba, s hű pásztorként őrzöm a Napot. Ladányi Mihály: Ó, szülőföld Időben, jó minőségben Tudnivalók a búsa vegyszeres gyomirtásáról Kunhalmok ti, a sokhalu, bő Obtól e kis Kapósig elfüzérlő dombok, csönd állomások, nyomjelző vakondok — túrások, mesék babszemei, hogy hol fúrt az a Szomj, bújt az az Eh előre — oly mélyen, hogy már a földalatti múlt­ban — mely idehozott bennünket, kifultan tántorgó népet szabadlevegöre: ti vagytok a mi-katedrálisaink! „Márvány-zenék?í” Oh, csak módunk szerint, igy, sárból! — oh ti piramisaink! Mert mégis föltörö vágy s hit nyomát zengitek! Idegen hallja nomád dobotok tompa tam-tamját: tovább! A földművelésügyi minisz­ter február 4-én kiadott 1/1964. FM számú rendeleté­ben kötelezően előírta a kalá­szos- és a kukoricaterületek gyomirtását. A rendelet sze­rint az őszi és tavaszi kalá­szosok területén, ha gyomoso- dás jelentkezik, a gyamokat vegyszerrel kell kiirtani. Országos viszonylatban kb. egymillió hold kenyérga­bonavetést kell vegyszeres gyomirtásban részesíteni. Üzemenként ez a búza vetéste­rületének 50—60 százalékát je­lenti, a gyomosodás mértékétől függően. A kisebb mértékben bokrosodó, tehát a gyomve­szélynek jobban kitett nagy ter­mőképességű búzák terüle­tének mintegy 70—80 százalé­kát, a jobban bokrosodó. a ta­lajt jobban takaró hazai faj­ták területének pedig mintegy 25—30 százalékát kell számí­tásba venni. A vegyszeres gyomirtás meg­szervezésénél a következőket kell figyelembe venni. Sok évi megfigyelések szerint a búza vegyszeres gyomirtására mint­egy 10—14 nap áll rendelke­zésre. Egy-egy Rapidtox—II permetezőgéppel 400 holdon lehet elvégezni a vegyszeres gyomirtást,vha a munkát meg­felelően megszervezik. A munka helyes megszerve­zéséhez tartozik, ha a termelő- szövetkezetek a búza vegysze­res gyomirtását nem külön-kü- lön dolgozó egy-egy géppel végzik, hanem 1—3 gépből gyomirtó brigádokat szervez­nek. Ha a termelőszövetkezet­nek csak egy gépe van. társuljon a szomszédos szövetkezettel és kössön szerződést a növényvédő gépállomással. Ennek a szervezeti formának az a nagy előnye, hogy sokkal egyszerűbb, könnyebb a nö­vényvédőbrigád vízzel, vegy­szerrel való kiszolgálása, jobban megoldható a munka és a gépek rendszeres ellenőr­zése, a gépek karbantartása és a növényvédő-gépállomás be­kapcsolása a nagyobb szaksze­rűséget is hozza magával. Egy-egy Kapidtox—II per­metezőgép 600 literes tar­tályából kb. 30—40 pere alatt négy hold búzát tud lepermetezni. A permetvíz-szükséglet meg­állapításánál és kiszámításá­nál ezt kell figyelembe ven­ni. A gépenként kívánatos 400 holdat ugyanis csak a zavarta­lan, folyamatos üzemeléssel le­het elérni. A búza vegyszeres gyomir­tására a Dikonírt, hormonha­tású gyomirtószert használjuk. A Dikonírt csak a kétszikű gyomokat írtja, az egyszikűek- re, így tehát a gabonára meg­felelően kipermetezve nincs hatással. A hazai fajták gyorn- irtószer-szükséglete holdan­ként 1—1,3 kg, a nagy termőké- pességű fajtáké pedig holdan­ként 1, kg, 150 liter vízben fel­oldva. A permetezés legalkalma­sabb időpontja akkor követke­zik be, amikor a búza elérte Isméi úton Ifanzelka és Zikmund Hanzelka és Zikmund, a két neves csehszlovák világutazó négyhavi otthontartózkodás után folytatja szibériai utazá­sát. A csehszlovák mérnökök repülőgépen érkeztek Kelet- Szibéria központjába, Ir- kutszkba. Előbb Jakutföldet járják be. majd Tátráikon vé­gigmennek az Irkutszk—An- garszk—Tajset útvonalon. A ,,golfozó" holló Chantillyben a jó golfo­zók réme egy holló. Ott ül egy fán, a pálya szélén, fi­gyeli a játékosokat és helyét csak akkor hagyja el, ami-1 kor valamelyik jó golfozó- j nak sikerül nagyon messzi­re ütnie a labdát. Ilyenkor' lecsap a golflabdára és sehki-i sem tudja, hova viszi. Félte-: telezik, hogy már valóságos j „raktára" lehet, de ezt még nem sikerült megtalálni. Háromnapos felvételi vizsga a váci gépipari technikumban utcai fronton 1 millió 700 ezer forintos költséggel ki­egészítő műhely épül. Ha a Pest megyei Építőipari Vál­lalat állja adott szavát, úgy ősszel már ezt a legújabb épületszárnyat is átadhatják rendeltetésének. Papp Rezső MUSZAKVALTAS Ó, szülőföld, nem fogadsz zászlókkal és [üdvözlőbeszédekkel, csak bólintasz köszönésemre és elém tartod sáros utcáidat, csak elém tereled bámész gyerekeidet, öreg­asszonyaidat, alkonyati konyhák füstjét, fűszeres vacsorák szagát, és igy fogadsz. , És megengeded nekem, hogy azt mondjam: haza jöttem, és megengeded, hogy megöleljem elfáradt öregeimet mielőtt újra mennék, hogy megveregessem a lovak tomporát és az ivóban kinyújtsam lábam az asztal alatt, és hadonásszak a füstben a többiekkel, mielőtt újra mennék. Mindig kegyes vagy hozzám, aki csak hűtlen csavargó vagyok, felpattintod a világ fedelét, hogy megmutasd, amit mindenfelé keresek. Holdat gurítsz a főtér fölé az én gyönyörűségemre, és arany tócsákká varázsolod, lám a szekerektől felvert utakat, felém tereled a kutyák elnyújtott énekét és pusztáid szagát, hogy majd a város dzsungelében eltévedt ebként kóboroljak és keserű szájjal rágjam emlékeimet. nálom tovább — s rohan máris az irodába. A mű­helyfőnökkel jön vissza, aki meg­nézi a gépet, az­után helyben hagyja: — Valóban, itt nem takarított senki. — Na látja! — méltatlankodik újra a fiatalem­ber. — De csinál­ja meg az ember ■ a normát, verse­nyezzen! Hát ezért mondtam, hogy helyezzenek el innen. — Ugyan, fiam — csitítja a mű­helyfőnök. — Iga­za van, de ezért áthelyezni? Nyu­godjon meg, nem leszek adósa a másik partinak. Üljön csak le szé­pen dolgozni, a többit meg bízza rám. Még dühösebb a fiú: — Még hogy ül­jek le! Talán ta­karítsam is el, amit itthagytak! — Hát ha dol­gozni akar, ak­kor ... — Takarítson a magasságos atya­úristen! — Nézze kérem. Saját magától ra­bolja az időt. Kia­bálásból nem élünk meg. Se a gyár, se maga. — Mondtam már, hogy en­gem tessék in­nen elhelyezni. A mühelyfőnö- kön látszik, hogy szeretne valami gorombát monda­ni, de türtőzteti magát. A fiú vál­lára teszi a ke* zét és kérleli: — Ne csinálja ezt tovább. Mond­tam már, hogy nem tudom áthe­lyezni sehová. En­nek a gépnek pe­dig menni kell. Az idő meg halad. Meg sem várja, amíg a fiú vá­laszol, megfordul és elmegy. Fiatal barátunk pedig egy darabig füs­tölög még, aztán szépen seprűt fog, igaz, hogy károm­kodva, de össze­takarít a gép kö­rül és leül dolgoz­ni... Megnéztük az óránkat. Fél hár­mat mutatott. Farkas István A Konstantin téri, Lővvy Sándor nevét viselő általá­nos gépipari technikum Vác legfiatalabb, de talán leg­rohamosabban fejlődő kö­zépiskolája. 1950-ben alakult. Másfélszáz diák iratkozott be az első tanévben. Ma már félezernél többen halW gatják délelőttönként az elő- i adásokat. Van ezenkívül tíz-; osztályos esti tagozata és j három levelező osztálya. Ik- \ Iádon egy kihelyezett ésti | tagozatú iskolában taníta- \ nak az iskola nevelői. S az| idei tanévtől a fővárosi; Bánki Donát felsőfokú tech- i nikurn tanárainak előadásait i hallgatja egy 30 felnőttből! álló osztály. Gondoskodás történt az; Í964/65. évi' beiskoláztatások- \ ról is. E héten, csütörtökön, i pénteken és szombaton há-; romszáz nyolcadikos diák: esett át a felvételi vizsgán.: Efső napon a váciak- s a váci járásbeliek, pénteken és szombaton a Pest megye más részében és Nógrátíban lakók oldották meg a fel­vételi vizsga munkaprogram­jával kapcsolatos feladato­kat. A jelentkezőket az isko­lai KISZ-szervezet képvise­lője üdvözölte, majd Pap­házi Tivadar tanár diktált le nekik egy helyesírási kész­séget ellenőrző dolgozatot. Rövid séta következett az iskola tanműhelyében. Ez­után került sor a tíz tétel­ből álló matematikai fel­adat kidolgozására, Újvári István tanári irányításával. Legutoljára, az egyik föld­szinti tanteremben ötös cso­portokban kézügyességi és memóriapróbán estek át a jövő technikusjelöltjei. Pellei Emil igazgatóhelyet­tes elmondta, hogy a jelent­kezőkből 150-et vesznek fel az ősszel induló három első osztályba. Azt is megtud­tuk, hogy a Juhász Gyula Két óra. A dél­előttösök már el­mentek a sajtoló­műhelyből. A dél- utánosok most szállingóznak az öltözőből. Körül­nézik a gépeket, tizsgálgatják az anyagot, azután ülnek le dolgoz­ni. Nem is hal­lani más neszt, csak a gépek kat­togását. Hirtelen indulatos kiabá­lás, káromkodás hasít a monoton zajba: — Az istenit! Már megint úgy hagyták itt a gé­pet, mint a disz­nók az ólat! A fiatalember dühösen magya­ráz: — Látjátok, amikor mi vol­tunk délelőttösök, akkor azt mond­ták, azért hagy­ják ránk a ta­karítást, mert nekünk több időnk van. Most nyilván azt gon­dolják, azért van több időnk, mert délutánosok va­gyunk. Kis szünet után ismét kiabál: — Ebből elég volt! Nem csi­a teljes bokrosodást, a növé­nyek 15—20 cm-es fejlettsé- gűek. a gyomnövények pedig már kikeltek és 2—4 lomble­velűk nőtt. Ennél korábban nem cél­szerű permetezni, mert a gyomok még nem keltek ki, s így a későbben kikelő gyomokra a szer ártalmat­lan. A későbbi permetezés pedig káros. Amikor a búza már szárba indult, s kalászkezde­mény a szárban Van, a Diko­nírt a búzát is károsítja, mert ilyenkor érzékennyé válik a hormonhatású szerekkel szem­ben. A permetezésre a 8—25 C° közötti hőmérséklet alkal­mas. 8 foknál alacsonyabb hőmérsékleten csak akkor szabad a permetezést kez­deni, ha előzőleg nem volt fagy. Ha az idő 24 fok fölé melegszik, a permetezést le kell állítani, mert ilyenkor a hormonhatás fokozódik és a gabonát is károsítja. A vegyszeres gyomirtásra a táblákat tehát akkor kell kijelölni, amikor a permete­zés alkalmas ideje közeledik, s a gyomősodás mértéke már megállapítható. Feltétlenül permetezésre kell kijelölni azokat a táblákat vagy tábla­részeket, ahol erős vagy kö­zepes gyomosodás jelentke­zik. Erősnek nevezhető a gyo­mosodás mértéke akkor, ha négyzetméterenként 20—30 évelő gyomot (acat, útszéli zsázsa, tarack, szulák stb.) és 60—30 egyéves gyomot (vad­repce, repcsényretek, pipacs, konkoly) számolhatunk meg. Közepes a gyomfertőzés, ha egy négyzetméteren 20-nál kevesebb évelő, 60-nál ke­vesebb, de 20-nál több egy­éves gyomnövényt találunk. A búza vegyszeres gyomir­tásának ideje általában áp­rilis második felében, má­jus elején következik el. A ! felkészülést azonban a szükséges berendezések beszerzésével, a vegysze­res gyomirtó brigádok megszervezésével, menet- iránytervük terűiéit be­osztásával már most meg kell kezdeni. Egy hold búzaterület vegy­szeres gyomirtása — a vegy­szeres gyomirtószerek ára 50 százalékkal csökkent — mint­egy 70—80 forintba kerül. Az elérhető terméstöbblet, mivel a gyomok nem pazarolják a talaj nedvességtartalmát és tápanyagkészletét, minden esetben meghaladja az 50— 100 kg kenyérgabonát. Horváth Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom