Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-07 / 80. szám

1964. ÁPRILIS 7. KEDD H£6»> 3 A szovjet párt- és kormányküldöttség látogatásai (Folytatás a 2. oldalról) kesedéssel köszöntötték N. Sz. Hruscsovof, a szovjet párt- és kormányküldöttsé­get, s a magyar párt- és ál­lami vezetőket. Takács István, a Borsodi Vegyikombinát pártbizottsá­gának titkára nyitotta meg a gyűlést. Ezután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke mondott beszé­det. János elvtárs beszéde Kádár elvtárs köszöntve az üzemi gyűlés résztvevőit, örö­mét fejezte ki, hogy Hrus­csov elvtárs és a többi ked­ves szovjet barátunk társa­ságában látogathatott el a tízéves fennállását most ün­neplő Kazincbarcikára és szo­cialista iparunk büszkeségé­be, a Borsodi Vegyikombi­nátba. — A szocialista útra lé­pett magyar nép felszaba­dult alkotó ereje hozta létre a hatalmas borsodi hőerő­művet is, amely ma már energiát szolgáltat az ország iparának, lakosságának, és magát Kazincbarcikát is. amely három kis település­ből fejlődött s ma már vi­rágzó szocialista város — mondotta a továbbiakban Kádár elvtárs. — Kazincbarcikán tíz év alatt csaknem ötezer mo- -dern lakás épült. A múlt­ban itt mindössze hét álta­lános iskola volt, összegen mintegy 700 tanulóval. Ma már tízszer annyian tanul­nak és a város vegyipari technikumában képezik; a jö­vendő szakembereit. Kazinc­barcika tovább fejlődik, a tervek szerint a harmadik ötéves tervben újabb 3200 I lakás épül. Itt, Kazincbarcikán min­N. SZ. HRUSCSOV: denki tudja, hogy a ma­gyar—szovjet barátság eleven, éltető valóság. Személyesen ismerik a szovjet szakemberek fá­radtságot nem ismerő, se­gítő munkáját, amely je- 1 lentékcnyen hozzájárult | ahhoz, hogy a gyár mielőbb megkezdhette termelését. A szovjet ipar. szállította az igényeknek megfelelő óriás- i kompresszorokat Ugyancsak ! a szovjet ipartól kaptuk és a 1 szovjet szakemberek helyez- i ték üzembe a földgázban tó I berendezéseket. Az innen nem ; messze épülő Tisza vidéki Ve- j gyikombinát, amely ugyancsak ; lényegesen hozzájárul majd az j -ország műtrágyatermelésének | növeléséhez, mezőgazdasága- j maik fejlesztéséhez, teljes égé- j szében szovjet berendezések- ! kel dolgozik majd. A szovjet és a magyar nép I együttműködésének ragyogó példái ezek. Az önzetlen szov­jet segítséget nagyra értékein népünk. A Szovjetunió népeiben nemcsak a munkában se­gítő barátra leltünk, ha­nem megbízható, erős fegyvertársra is, békénk védelmezőjére. Azért lehetett város Kazinc­barcikából, azért épülhetett fel a Borsodi Hőerőmű és a Bor­sodi Vegydkombdinát, azért emelkedhetett fel a nép a régi úri Magyarország elnyomásá­ból, mert van Szovjetunió, amely az új világért harcoló népeit szilárd támasza, a vi- lágbáke rendíthetetlen őre. A megbonthatatlan szovjet —magyar barátság biztos ala­pot ad előrehaladástink leg­fontosabb feltételének me./ie- remtéséhez; a békés alkotó munkához. Feladataink reáli­sak, megvalósíthatók országos méretekben, Borsod megyében, ebben a városban és ebben az üzemben is. Csak rajtunk, a mi munkánkon múlnak az eredmények. Bizonyosak va­gyunk abban, hogy a Borsodi Vegyikombinát és a megye dolgozói a jövőben is az elsők között haladnak az új élet, a szocialista társadalom építői­nek soraiban. Pártunk Központi Bizottsá­ga, kormányunk nevében még egyszer minden jót kívánok. Kívánom, hogy a vegyikombi­nát és a megye dolgozói foly­tassák új sikerekkel alkotó munkájukat szocialista ha­zánk, városuk, üzemük, csa­ládjuk, önmaguk javára. Éljen a kommunizmust épí­tő nagy szovjet nép, a szocia­lizmust építő magyar nép, és népeink megbonthatatlan örök barátsága! Országaink, pártjaink, népeink kapcso­lata a szó igazi értelmében testvéri talom gazdasági és kulturális téren nem adna többet és job­bat az embereknek a kapita­lista rendszernél, akkor jöggal mondhatnák: minek a szocia­lista rendszer, hiszen 'nem jobb a kapitalizmusnál Nyikita Hruscsov bírálta azokat, akik a munkásosztály világméretű győzelmét féltik a szocialista országok jólété­nek emelkedésétől. Hangsú­lyozta. hogy a szocializmust, komnu­Gyalogosok a díszszemlén nizmust építő százmilliók akkor nyújthatják a leg­nagyobb segítséget a kapi­talista országok kizsák­mányolt tömegeinek, ha tovább gyarapítják, gaz­dagítják a szocialista tá­bor országait. Hozzáfűzte, hogy e tábor léte már önmagában is közelebb hozza a kapitalista országok munkásainak, parasztjainak ’győzelmét. Hosszan tartó, lelkes ünnep­lés közben lépett a mikrofon­hoz ezután N. Sz. Hruscsov. — Kedves Kádár János elv­társ! rr. Kedves elvtársak, bará­taim. Mi, a szovjet párt- és kor­mányküldöttség tagjai vala­mennyien örülünk annak, hogy meglátogathattuk a Bor­sodi Vegyikombinátot, felke­reshettük új szocialista váro­sukat. Nagyon köszönöm a meleg fogadtatást, köszönöm azokat a meleg, barátságtól átfűtött szavakat, amelyekkel pártunk­ról, népünkről szóltak. Engedjék meg, hogy mi is tolmácsoljuk önöknek, a szép város lakóinak, a kombinát dicső kollektívájának a Szov­jetunió népeinek forró, test­véri üdvözletét. Az önök sze­mélyében a magyar vegyipari dolgozókat, annak a népgaz­dasági ágnak a dolgozóit kö­szöntjük, amely kimagasló szerepre hivatott a szocializ­mus és a kommunizmus épí­tésében. Elvtársak! Most mi vala­mennyien sokat építünk, a szocialista országok népei bé­kés munkával foglalkoznak. Országainknak a gazdaság és a kultúra fejlesztésében elért sikerei híven mu­tatják, milyen mélysége­sen hisznek a dolgozók a szocialista rendszer fölé­nyében. Népeinknek nem kell háború. Mély meggyőződésünk, hogy a két rendszer békés gazdasági versenyében a szocialista or­szágok új, igen nagy sikereket érnek el. A Szovjetunió Kommunista Pártja és annak Központi Bi­zottsága nagy gondot fordít az anyagi termelés állandó bőví­tésére és korszerűsítésére. Fej­leszti a legfontosabb iparága­kat, amelyek segítségével gyorsan megoldható az ipari termelés emelésének, a dolgo­zók jóléte növelésének fel­adata. A népgazdaság egyik leg­többet ígérő ága a vegyipar. A tudomápy és a technika leg­újabb eredményei rendkívül megnövelték a vegyipar szere­pét a társadalmi termelőerők fejlesztésében. Napjainkban világos, hogy hatalmas vegy­ipar nélkül szinte lehetetlen a szocializmus és a kommuniz­mus építése. Ezért mondjuk ma azt, hogy a kommunizmus egyenlő a szovjet hatalommal, plusz az egész ország villamo­sításával, plusz a népgazdaság komizálásával. Az SZKP Köz­ponti Bizottsága a múlt év decemberében és ez év feb­ruárjában megtartott ülésein megvitatta a népgazdaság ke- mizálásának kérdését és meg- I határozta a vegyipar fejlesz- ; tésének nagyszabású program- j ját ! A kémia ma behatol nép­gazdaságunk minden ágá­ba és a szovjet emberek mindennapi életébe is. Ez lehetővé teszi, hogy előre megadott tulajdonságú szinte­tikus anyagokkal lássuk el a termelés legfiatalabb ágait — az atomenergetikai ipart, az elektronikus ipart, a sugárhaj­tású repülőgép ipart. Ezért úgy tervezzük, hogy 1964-től j 1970-ig a vegyipari termékek ! gyártását több mint háromszo- | rosára növeljük. Ebben az I időszakban az előző hétéves I tervhez képest négyszerannyi ■ vegyipari berendezést állítunk elő, s körülbelül megnégysze- ] reződik a műtrágyagyártás is. E tervek megvalósítása nagy i anyagi ráfordítást követel, de I ma már abban a helyzetben i vagyunk, hogy meg tudunk | birkózni ilyen feladatokkal an­nál is inkább, mert a vegy- j ipart a többi szocialista or­szággal — köztük a Magyar Népköztársasággal — is szóro- I san együttműködve fejieszt­I jük. ■; ............... P ártunk Központi Bizott­i,Ságénak decemberi üjésén i köszönetét mondott a szocia- I lilla országok testvérpártjai- ] nak, munkásainak, szakem­bereinek a vegyiparunk fej- ! lesztéséhez nyújtott segítsé- I gérl. Vegyiparunk fellendítésé­hez jelentős mértékben járultak bozzá a magyar dolgozók is. Az elmúlt öt évben az európai szocia­lista országok körülbe­lül megkiiencszerezték a vegyipari berendezések szállítását hazánkba. Előzetes számítások szerint a KGST-országoknak a Szovjet­unióba irányuló szállításai a következő hét évben körül­belül egymilliárd rubel ér­tékűek lehetnek. Vegyipari üzemeinkben sok olyan gépet, berendezést és műszert használnak, amelye­ket a testvéri Magyarország szállított. A liszicsanszki és a novomoszkovszki vegyipari kombinátban elismerést szer­zett az önök üzemében a korrózió ellent védekezésre kidolgozott új módszer. Ez lehetővé tette, hogy egyes berendezések gyártásánál ne rozsdamentes acélt használ­janak, s így jelentős meg­takarítást érhettünk el. A fő kérdés: a békés egymás mellett élés elvének megvalósítása Az általunk képviselt közös ügy: igaz ügy — Kedves elvtársak! Or­szágaink, pártjaink, népeink kapcsolata igen jó; a szó igazi értelmében testvéri. Mostani találkozásaink és megbeszéléseink az önök or­szágának vezetőivel rendkí­vül szívélyes, baráti légkör­ben folynak. Teljesen egyet­értünk a kommunista és munkásmozgalom minden kér­désében. Marxista—leninista párt­jaink egységesen értéke­lik a jelenlegi nemzet­közi helyzetet. Ez a né­zetazonosság még inkább erősíti azt a meggyőző­désünket, hogy az álta­lunk képviselt közös ügy igaz ügy. Nyikita Szergejevics Hrus­csov ezután néhány közvet­len szóban utalt azokra a friss benyomásokra, élmé­nyekre, amelyeket a gyár ve­zetőivel, dolgozóival történt találkozásai és az üzemláto­gatás során szerzett. A to­vábbiakban hangoztatta, hogy a szocialista országokban a dolgozók szüntették meg a kizsákmányolást, s a most dolgozó embereknek kell megteremteniük azokat az anyagi értékeket is, amelyek további felemelkedésükhöz szükségesek. Elismeréssel beszélt arról, hogy a felszabadult magyar dolgozók az elmúlt 19 év alatt a termelés volumenét ötszö­rösére növelték. Hozzáfűzte, hogy bár ez nagyszerű ered­mény. de nem jelenti azt, hogy megelégedhetünk vele. Az igények gyorsan nőnek, s ter­mészetes, hogy akinek egy szép ruhája van, szeretne má­sikat is. Akinek kettő, az hár­mat, stb. A növekvő igények í mielőbbi kielégítése — ez a ; szocializmus, a kommunizmus ; építőinek célja. Ha a népi ha- í A nagygyűlés részvevőinek tapsa gyakran szakította fél­be N. Sz. Hruscsov beszédét akkor is, amikor a békés egy­más mellett élés jelentőségé­ről szóit. Elmondta: egyesek azzal vádolják a Szovjetuniót, hogy fél a háborútól. Erre azt lehetne válaszolni, hogy a há­borútól csak a gyerek nem fél és az, a.ki elvesztette az eszét. A kínai vezetők azt próbálják elhitetni, hogy nem is olyan rettenetes dolog a háború. Ha kirobban a háború — mond­ják — lehet, hogy az embe­riség egyik fele elpuszt-ul, de a másik fele megmarad. Az­után eltelik bizonyos idő, s az emberiség létszáma ugyan­annyi lesz, mint korábban volt. Olyan érvelés ez, amely­re nem is érdemes sok szót vesztegetni. A szovjet párt- és kormány- küldöttség vezetője ostobaság­nak minősítette a vádaskodást, amely szerint a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet nép békéért „könyörög" az imperialistáknak. Csak a gyen­gék. az erőtlenek folyamod­nak imádsághoz, könyörgés­hez, nekünk nincs szükségünk erre. A Szovjetunió, a szociá­list^ országok nagyon jói tudják: ha gyengék len­nénk, az imperialisták már kirobbantották volna ’ a háborút. Az emberiség történelmében azonban először állnak úgy az ügyek, hogy a szocializmust, a kommunizmust építő népek ereje nagyobb, fegyverei job­bak, mintSaz imperialistáké. Hruscsov utalt az Egyesült Államok példájára. Köztudo­mású, hogy az USA politikája imperialista rablópolitika — mondotta. — Amikor azonban saját bőréről van szó, kény­telen a józan észre hallgatni. Ügy tűnik, hogy az erőviszo­nyokat az elhunyt Kennedy elnökhöz hasonlóan ítéli meg Vyndon Johnson, az USA je­lenlegi elnöke és több más ve­zető amerikai politikus. Ez nem azért van így, mert ro­konszenveznek a szocialista or­szágokkal, hanem mert kény­telenek elismerni létünket, erőnket, fejlődésünket. Ami­kor az imperialista hatalmak erejüket fitogtatják, kijelentik, hogy olyan atomfegyverekkel rendelkeznek, amelyekkel a Szovjetuniót néhányszor meg csendesebben kénytelenek hozzátenni: igaz, a Szovjet­unió is meg tudna bennünket j semmisíteni, N, Hrtrscsoi’j,-aláhúzta; ' hogy a fő kérdés- ü békés egy­más mellett élés elvének meg­valósítása. Háború nélkül aka- j runk élni, nem akarunk mások belügyeibe beavatkozni, s úgy tartjuk: a .üti kit győz le” kérdését gazdasági téren kell el­dönteni. Meggyőződésünk, hogy az a társadalmi rendszér győzedel­meskedik, amely az anyagi és kulturális javak nagyobb bő­ségét adja az embereknek. Ezért győzte le a kapitalista társadalmi rendszer a feuda­lizmust, s ezért győzi le a ka­pitalizmust a szocializmus, a kommunizmus. — Engedjék meg — folytat­ta N. Sz. Hruscsov —, hogy befejezésül még egyszer meg­köszönjem a testvéri fogadta­tást, s igaz szívből köszöntsem mindannyiukat nagy nemzeti ünnepük, hazájuk felszabadu­lásának 19. évfordulója alkal­mából. Ez a nap valameny- nyiünk közös ünnepe, az örök szovjet—magyar barátság ün­nepe. (Taps.) Ezekben az ün­nepi, tavaszi napokban a szovjet emberek forró jókí­vánságaikat küldik önöknek, sok boldogságot, jó egészséget s az új társadalom építésében újabb munkasikereket kíván­nak önöknek. Éljen a magyar nép és nagy­szerű vezetője, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt! (Taps.) Erősödjék és fejlődjék or­szágaink, testvéri.. barátsága! Éljen a béke és a népek ba­rátsága! (Nagy taps.) Percekig zúgott a taps a szovjet part- és kormánykül­döttség vezetőjének szavai után, majd megismétlődött, amikor Nyikita Szergejevics Hruscsov átadta a küldöttség ajándékát a gyár dolgozóinak: Lenin mellszobrát. f Kazincbarcika dolgozói ne­vében Takács István köszön­te meg Nyikita Szergejevics Hruscsov felszólalását és az ajándékot. Az Internacionálé elhang­zása után az egybegyűltek lel­kes tapsaitól kísérve Nyikita Szergejevics „doszvidanje” (viszontlátásra) köszönéssel búcsúzott el. Ebéd a szovjet part­es kormányküldöttség tiszteletére A Kazincbarcikáról visz- szatérő szovjet párt- és kor­mányküldöttség és a társa­ságukban levő magyar ál­lamférfiak gépkocsioszlopa a diósgyőri Hámor Étterem előtt állt meg. A Hámor Ét­teremben a Borsod megyei Pártbizottság és a Borsod me­gyei Tanács végrehajtó bi­zottsága ebédet adott a Szov- jetunió párt- és kormány- küldöttségének tiszteletére. Az ebéden dr. Bodnár Fe­renc, a Borsod megyei Párt­I bizottság első titkára mon­dott pahárköszöntöt, majd átnyújtotta Nyikita Szergeje­vics Hruscsovnak és Kádár j Jánosnak, valamint a szov- ! jet part- és kormányküldött­ség tagjainak a Borsod me- | gyeiek ajándékát. Az ebé­den N. Sz. Hruscsov és Ká­dár János is pohárköszön- i tőt mondott. LátogaSás a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen A szovjet párt- és kor­mányküldöttség hétfőn dél­után a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemre látogatott. A szovjet delegációval érke­zett az egyetemi városba Ká­dár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Kállai Gyu­la, a Minisztertanács elnök- helyettese, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai, Cse- terki Lajos, a Központi Bizott­ság titkára, a Politikai Bi­zottság póttagja. Részt vettek a látogatáson Borsod megye, valamint Mis­kolc város párt- és állami ve­zetői. Az egyetem központi tudnák semmisíteni, azután í épületének bejáratánál dr. Po­linszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes,' dr. Zambó János, az egyetem rektora és dr. Boza József, az egyetemi pártbizottság titkára fogadta a kedves vendégeket. Ezután az egyetemi KlSZ-szervezet tagjai virágcsokrokat nyújtot­tak át a szovjet és a msgyar párt és állami vezetőknek, a vendégeknek. A delegációt és a magyar államférfiakat az auiában vár­ták az egyetemi tanács tagjai, professzorok, docen sek, vala­mint az egyetemi pártbizott­ság és KISZ-bizottság tagjai. A galérián helyezkedtek el az egyetem oktatói, dolgozói és hallgatói. Az egybegyűltek meleg ünneplésben részesítet­(Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom