Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-07 / 80. szám

fI5T MEGTBt kMhjgp 1964. Április i, kedd Színes francia film Magyarországról Michele Blaise világjáró francia filmes „Négy évszak Magyaroxszágorí’ címmel szí­nes néprajzi dokumentum- filmet készít hazánkban. A filmben még hátralevő, a ta­vaszi időszakot bemutató ké­pekhez Tolna megyében is felvett érdekes jeleneteket: Síóagárdon a népviseletet, á keleti Mecsek tövében levő Váralján a húsvéti szokáso­kat és a festői női visele­tét filmezte; megörökítette az ünnepre felöltőit pompa­dús pártákat, szoknyákat, a szőtteseket, a himestojásfes- tést és ajándékozást, a vár­aljai gyerekek húsvéti to- jásütő játékát. Az egész es­tét betöltő színes filmen sze­repel többek között a bol­dog! lakodalmas is. (MTI) — Megtörtént az első ka­pavágás a 18 és fél milliós péceli törpe vízmű építésénél. Megkezdődött a csatornahá­lózat helyének kiásása. Egy év alatt huszonnégy hónap! Az építés, — korunk leg­főbb motívuma. Jelképesen is, gyakorlatilag is. Hallunk vasbe tonköl temetekről, épí­tészeti csodákról, de legtöb­bet a lakásokról. A hatalmas igénynövekedést lassú tem­póban követi az építőipar. A közelmúltban napvilágot lá­tott, építőiparról szóló párt- határozat o korszerűsítést, a gyorsabb építést segíti. Ez adja témánk időszerűségét: milyen esztendőnek néz elé­be a megyénkben leggyak­rabban építő vállalat, a 25- ös építőipari tröszt? Az igazgatóval, Simon Sán­dorral folytattunk beszélge­tést az idei fejlődésről: — Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy munkánk felerészét végezzük a megye határai között, másik részét viszont a fővárosban — mon­.NEM FORMASÁG! A földművesszövetkezetek évzáró közgyűlésein az ellenőrző bizottságoknak is számot kell adniok tevé­kenységükről. A legtöbb helyen ez rendben meg is történik, ez a „rendben” azonban csak annyit jelent, ho(jy formailag eleget tesznek az előírásoknak, a dolog lényegét tekintve — nem. Az ellenőrző bizottságok egy része ugyanis az év folyamán nem végzett lényegi te­vékenységet, s így nincs is miről beszámolniuk. Mint minden választott szervnek, a földművesszö­vetkezetek ellenőrző bizottságainak szerepe sem lehet formális, sőt: nagyon is mély tartalommal rendelke­zik. Az ellenőrző bizottságnak mindenen rajta kell tar­tania a figyelmét, mindenről tudnia kell, s bárhol is történik szabálytalanság, azt az ellenőrző bizottság­nak kell felfednie. A tagság ezért választja az ellen­őrző bizottságot, s ezért jogos az az igénye is, hogy dolgozzon, s arról adjon számot. A múlt év hibáin okulni kell. Nagyobb figyelmet kell fordítani a választott szervek, tehát az ellenőrző bizottságok tevékenységére is, s a felsőbb szerveknek a figyelmen kívül á kelló támogatást is meg kell ad­niok ehhez. Kassai bábosok Pesf megyében A héten kedves vendégeket üdvözölnek Dabason, a járási művelődési házban, A műve­lődési ház bábcsoportjánaik meghívására ugyanis Dabasra érkezik a kassai Zdravotnik bábegyüttes, Egy hétig tartóz­kodnak majd megyénkben. Az eddigi program szerint elő­adást tartanak majd április 10-én Sáriban, április 12-én pedig Dabason. Ezertlyvül lá­togatást tesznek a kakucsi Le­nin Termelőszövetkezetben. A kassai bábegyüttes szín­vonalát jelzi, hogy a csehszlo­vák bábjátszást ők képvise­lik majd az idei nemzetközi bábfesztiválon, Karlovy Vary- ban, ahogy erről Fábián Mik­lóstól, a dabasi bábegyüttes vezetőjétől értesültünk. Éppen ezért úgy tervezik, hogy a kas­sai bábjátszók részt vesznek Budakeszin a megyei bábjáté­kos stúdió egy előadásán is, hogy a megye bábjátékosainak tapasztalatcserére legyen lehe­tőségük. A Zdravotnik bábegyüttes Szőke István: Cirfcus Humbug című bábpantamimját adja majd elő, a Pest megyei ven­dégszereplés alkalmával. Ké­pünk is ebből a darabból való. A dabasi bábosok különben a kassai vendégek fogadásával egy időben még mást is ün­nepelnek; csoportjuk fennállá­sának 15 éves évfordulóját, 3,5 millió forint Pest megye gyógyszertárainak korszerűsítésére Pest megyében 113 gyógy­szertár működik. Közülük több már nem felel meg a követelményeknek, s ezért az idén mintegy 3,5 millió fo­rintos költséggel fejlesztik, korszerűsítik a hálózatot. 1,6 millió forintos beruházással új, korszerűen berendezett patikát létesítenek. Újjáépí­tik a budakeszi és a szobi gyógyszertárakat is. Az utób­bi községben két szolgálati lakás is készül. Ugyancsak ebben az évben korszerűsítik Páty, Tápiógyörgye, Veres­egyház és Váchartyán gyógy­szertárait. (MTI) dotta elöljáróban Simon Sán­dor. — Ebbőíj eleve adódik, hogy egy időben sok helyen kell építeni? — Nem feltétlenül logikus ez a következtetés. A felemás helyzet nem jelent szükség­szerűen sok munkahelyet. Ré­gi betegségünk maradéka, hogy még mindig több felé kell osztani erőinket, mint amennyire ésszerű lenne. Bár ezt most már könnyebb szív­vel mondom. — A várható gyógyulás reményében? — Annak ismeretében, hogy az idén már csak feleannyi helyre kell kivonulni, mint egy esztendeje! Feladataink 80 százaléka a kiemelt ál­lami létesítmények építése. — Sikerül-e ellátni prog­ramszerűen a legfontosabb munkahelyeket? — Nem egyedül rajtunk múlik. Ha azt mondom, hogy tavaly csak négyedét, az idén több mint felét ismerjük pontosan tennivalóinknak, ak­kor ez már ok lehet az örömre. Egészen más a hely­zet, Jra hozzáteszem, hogy ép­pen a kisebb tételű munkák tervei állnak rendelkezésre. Ahol valóban van min törni a fejünket a jobb szervezés és géphasznosítás érdekében, ott még most sem ismerjük kellően az 1964-es feladato­kat. i — Az építőipari határozat egyik fontos megállapítása, hogy az egy-egy nagy mun­kánál összeszokott gárdát nem viszik tovább hasonló munkahelyre. így elvesz a jó „összjáték”, több hónap, esetleg esztendő közös gya­korlata. Ez magában is nagy veszteség. ír; ,y, — A legnagyobb öröm­mel folytatnánk a jó gya­korlatot, de ehhez éppen a' tervek időbeni ismerete szük­séges. Ha eljuthatnánk addig, hogy ősszel, vagy év végén megkaphatnánk a terveket, már ez is érezhető válto­zást hozna az építőiparban; jól gazdálkodhatnánk a be­rendezésekkel, tudnánk mi­kor, hol, mennyi szakiparos kellene. » — Ez azt jelenti, hogy ez az év már elveszett a korszerű­sítés, a jobb szervezés számá­ra? — Nem. A kiindulópont ná­lunk is a munkástoborzás, hogy enyhítsük a munkaerőhiányt, de legalább ilyen fontosak a technikai lépések is. A föld­munkát sok helyütt ma is ku­bikosok végzik. Nagyobb tel­jesítményű földmarónkat csak akkor érdemes és kifizetődő a helyszínre vezényelni, ha ott ezer köbméternél többet kell kiemelni. Most kaptunk egy fürge, könnyen és gyorsan helyszínre vezényelhető kis markolót. Ez a rohamkocsi felszabadít máshol hiányzó munkáskezeket a kisebb épít­kezéseken. — A gépesítésnél milyen el­gondolásokról adhatunk szá­mot? — Elsősorban épületszerke­RENDŐRSÉGI KRÓNIKA A börtönből tavaly jött ki íaffael Józsefné 39 éves fog- ilkozás nélkül gyöngyösi asz- zony, ahol csalás és lopás liatt ült. Az elmúlt napok­én Cegléden betört Hamza stván 62 éves tsz-taghoz és ülöníéle holmikat vitt ma- ával. Ismét börtönbe került. Ittasan akartak beállítani «ismerősükhöz Vecsésen a minap este Rojik Ferenc 22 éves és Dardos Nándor 22 éves falubeli legények. A hí­vatlan vendégek ellen a nő tiltakozott és nem akarta be- ereszteni őket a házba a nő házigazdája sem. A két felhe- vült legény erre baltát raga­dott és megütötték a házi­gazdát. Súlyos testi sértés bűntette miatt mindkettőt őrizetbe vették. zeti és befejező munkálatok­nál szeretnénk eljutni a komp- f lex, tehát teljes gépesítésig. \ Ez meglehetősen hosszú táv- j latra szóló téma, de már el­kezdtük a gyakorlati megva­lósítást is. Három gépi mesze- | lőberendezést állítunk szolgá-' latba. A gépi vakolást sem alkalmaztuk kielégítő mó­don. Vakolószerkezetünk meg­lehetősen nehézkes, egyik ■ helyről a másikra csak sok ne- , hézség árán lehet átvinni. A í most beszerzett magyar va- ; kölógépek könnyűek, prakti-j kusak. Minden bizonnyal rö- \ videsen megkedvelik és nél- \ külözhetetlennek tekintik: majd ezeket mestereink. Ez újabb ember- és időnyereség.: — Ha egy évvel később ■ ülünk le beszélgetni, remél­hető, hogy nemcsak tizenkét \ naptári hónappal jutunk előbbre? — Legalább kétszeres se­bességgel kell igyekezni, hogy utolérjük önmagunkat. Min­dig szégyenkezem, amikor a magyar építőipar elmaradott­sága, sok-sok hibája szóba kerül. Vállalatunk is azon lesz, hogy mindannak sikeres megvalósítója legyen, amit a párthatározat az építőipar szá­mára előírt (t- gy.) Az ünnepelt a hozzátartozók körében (MTI Foto — Fényes Tamás íelv.) Túl a kezdeti gondokon A Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat telephe­lyei Budakeszitől Abonyig —. szerte a megyében — sok he­lyen vannak. Kötöttárut, fe­hérneműt, bőrdíszmű- és di­vatcikkeket, töltő- és golyós­tollat, műanyagféleséget — és ki győzné felsorolni, még mi mindent gyártanak. Cikkeidet hazai és külföldi piacokon ér­tékesítik. Az elmúlt öt esztendőben sokat fejlődött a vállalat. Ki­nőttek a pincékből. Akik is­merik a vállalatot, jól emlé­keznek rá, hány budapesti pincében dolgoztak az egyes részlegek. A vidéki telephelyek hely­zete sem- volt a legrózsá- sabb. Az még hagyján, hogy nem volt öltözőjük, fürdőjük, de az egészségtelen üzemépületek a munkát is nehézzé tették. Hosszú ideig nem tudtak jobb körülményeket teremteni. Mégis termeltek. Nemcsak azért, mert elsősorban a csa­lád«» anyákat kívánták meg­kímélni a távoli munkahe­lyekre való utazástól és hely­ben biztosítani számukra mun­kalehetőséget, hanem azért is, Korszerűsítés, megtakarítás ■ Új árn- cikkek — A holnap tervei mert gyártmányaikkal hiány­cikkeket szüntettek meg. A megtermelt értékből év­ről évre több új üzemet épí­tettek és mára már minde­nütt kikerültek a korábbi mostoha körülmények közül. Bizonyíthatják ezt a szent­endrei töltőtollasok, az érdi műanyagiparosok, a kistarcsai bődíszművesek, a monori kon- fekciósok, a budakeszi kötők, a gyömrői vegyiparosok, sőt az abonyi szőnyegszövők is. Erről .tanúskodik az idei műszaki fejlesztési tervük is. Ebben már nem a penészes odú megszüntetése, a robba­násveszély elhárítása a fő gond, hanem az, hogy meny­nyivel lehet növelni a terme­lékenységet, csökkenteni az önköltséget és hogyan lehet még jobban megkímélni az embereket a nehéz fizikai munkától! Ebben az esztendőben a ter­melés mennyiségét nem növe­lik. Ezzel szemben a gépek Korszerűsítik u Váci Kötöttárugyárat Vác négy textilüzemé kö­zül a 78 éve működő kö­töttárugyár a legnagyobb. Ter­mékei, a tréningruhák és a meleg, bolyhos fehérneműk Április 4-én ünnepélyes keretek között Takács Gyűld, a községi tanács vb-elnöke adta át a korszerűsített, szabad- polcos könyvtárat Túrán nemcsak hazánkban, hanem határainkon túl is kedveltek. Az öreg gyár azonban már nem tud lépést tartani a növekvő igényekkel, festő- részlegének berendezései el­avultak, s új körhurkoló-, szárító- és bolyhozógépekre van szükség. A nagyszabású korszerűsítési munkákat már megkezdték. Felújítják az elektromos hálózatot, 45 gé­pet helyeznek üzembe és 5,2 millió forintos költséggel, ha­marosan új festődét építe­nek. A jövő évben bővítik a konfekciórészleget és nagy­méretű raktárt építenek. A fejlesztéssel egy időben megváltozik a gyár terme­lési profilja is. A napok­ban megszüntették a kesz­tyűgyártást és helyette nö­velik a tréningruhák, kötött holmik készítését. A Váci Kötöttárugyár az idén már több tízezer melegítővel és bolyhozott fehérneművel ké­szít többet mint az elmúlt évben. (MTI) produktumának nagyarányú ja­vításával, a munka jobb meg­szervezésével, a gyártási tech­nológiák fejlesztésével, anußi- kavédelem javításával akar­ják megszilárdítani az eddigi eredményeket. Ezért írhatták elő, hogy az éves terv kereten belül tízmillió forint értékkel túl kell teljesíteniük aiz exporttervet. A termelékenységet hét szá­zalékkal javítják. Ez azt je­lenti, hogy a vállalat minden dolgozója ebben az esztendő­ben 104 és fél ezer forint ér­téket termeljen összesen. E cél elérése kilenc és fél millió forint terven felüli haszonhoz juttatná a népgaz­daságot. A minőségnél félszázalé­kos javulást tűztek célul, Másfél millióra rúg az az összeg, amelyet normaóra­megtakarításból érnek el. Hir­telen nehéz lenne megszá­molni, hány új gépet állíta­nak munkába és mennyit korszerűsítenek. A gyártási technológiák fejlesztésére is kellő utasításuk van már. Ezekből kerekedik majd ki az említett normaóra-megta­karítás. Megszervezik a munkásvé­delmi őrségeket. Ezeknek azonban már nem a korsze­rű világítás és szellőztetés megoldása a gondjuk, hanem az elektromos berendezések további veszélytelenítése, s hogy hol kell még javítani az üzemorvosi ellátást. Ezentúl már nem üzemépületeket, hanem ahol erre szükség van, új fürdőt, mosdót épí­tenek. Hogy az emberek mennyire egyetértenek az új célokkal, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy például a modellezők egyik nap­ról a másikra új áruk özönével jelentkeznek. A termelő üzemek dolgozói alig várták, hogy megnyíljon a vállalat kiállítása. Ott is bi­zonyítani kívánták: még több­re képesek, mint eddig, s a megváltozott körülmények között még magasabb szín­vonalon tudják és akarják kielégíteni a bel- és külke­reskedelem igényeit. Farkas István A századik születésnap Hazánk felszabadulásának 19. évfordulóján töltötte be századik életévét özv. Balogh Ferencné gyömrői lakos. A nagy ünnepen gyermekei, unokái és dédunokái köszöntötték, a községi tanács díszpolgárává avatta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom