Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-04 / 79. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PES.T MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A A. • *EG-V YEI TA.NACS LAP J Á Vili. ÉVFOL.VAM, 79. SZÁM ÁRA 80 I'll.1.Ót 1954. ÁPRILIS 4, SZOMBAT Éljen április , hazánk felszabadulásának évfordulója Történelmünk sötét korszakai örökre elmúltak, a nép a hatalom, az ország és salát sorsának urává, nemzetté vált ÍPís&ünnepség hasúnk felssabadultísánah 10- évfartiulójái alkalmából as Állami 0p&rahásban Hazánk felszabadulásának 19. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa pénteken este diszünnepséget rendezett a Magyar Állami Operaházban. Az Operaház gyönyörűen feldíszített színpadán az elnökségben foglalt helyet Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Az elnökségben foglalt helyet N. SZ. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a szentjét part- és kormányküldöttség vezetője, s a küldöttség tagjai. Az ünnepség részvevőinek soraiban ott volt az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak, és a Miniszter- tanácsnak számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. Részt vett a díszünnepségen Dobi Istvánné és Kádár Jánosáé társaságában Nyina Petrovna. N. Sz. Hruscsov felesége. Jelen volt az ünnepségen a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A magyar és szovjet himnusz elhangzása után Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Dobi István beszéde ményeit ünnepeljük a mostani alkalommal és azt, ami április 4-e ünnepétől elválaszthatatlan, az örök barátságot, igaz testvéri szövetséget, amely hazánkat a felszabadító Szovjetunióhoz, népünket a szovjet néphez fűzi. Ünnepségünket megnyitom és átadom a szót Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének. Kádár alános ünnepi beszéde Dobi István üdvözlő szavai során hangsúlyozta: — Mostani ünnepünknek rendkívüli öröme, hogy vendégeink között tisztelhetjük a hazánkban tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttséget, élén Nyikita Szerge- jevics Hruscsov elvtárssal, a Szovjetunió Kommunista j Pártja Központi Bizottsága | első titkárával, a Szovjetunió j Minisztertanácsának elnöké- I vei, nagy barátunkkal, aki feleségével érkezett hozzánk j és akiket egész népünk forró ! szeretete és igaz tisztelete | vesz körül. Szeretettel köszöntőm minden kedves szovjet vendégünket. — Felszabadulásunk 19. évfordulóján boldog érzéssel állapítjuk meg — mondotta —, a szocialista építésben hazánk és népünk javára elért sikereket és bizakodással tekintünk a jövő elé. A párt történelmi érdeme, hogy rávezette tömegeinket Marx, Engels és Lenin nagy eszméinek megértésére és befogadására. Kidolgozta az elvek magyar adottságokhoz való alkalmazásának legjobb módszereit. Erre támaszkodva népünk tehetsége, szorgalma és fáradhatatlan munkája eredményeként értük el a szocialista fejlődésnek azt a színvonalát, amely miatt ma már sem barátaink, sem a világ, de önmagunk előtt sem kell szégyenkeznünk, s amely az ország további gyarapodásának, népünk boldogulásának biztosítéka. Szabadságunkat, függetlenségünket, építőmunkánk eredA* *p«nbMi dtsziiaaepség elnöksége (Foto: Kotroczó) kos osztály megbukott, mert nem tudott mást, csak kizsákmányolni, pusztulásba vinni, elárulni és eladni a népet, a hazát, a függetlenséget. Ezután Kádár elvtárs a fehérterror és • a második világháború pusztításairól beszélt, majd így folytatta: Magyarországon már korábban is győzött egyszer a nép, de az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság elbukott, mert fennmaradásának nem kedveztek a történelmi körülmények. A felszabadulással újból lehetővé vált, hogy a nép maga döntsön sorsáról. Az volt a kérdés, akar-e, tud-e élni a nép ezzel a lehetőséggel; lesz-e a fel- szabadulás után porondra lépő új politikai erők, pártok között olyan, amely utat tud mutatni, világos célt tud adni a népnek. A megalakuló demokratikus pártok között újból a nyilvánosság elé léphetett az a párt is, amely negyedszázadon át csak a föld alatt és ezer veszély közepette hirdette az igazságot: a Magyar Kommunista Párt. Ezt a pártot üldözték, számos tagja mártírhalált halt, de makulátlanul lépett a nép elé, mert sohasem cimboráit annak ellenségeivel. Üldözve, a föld alá szorítva sem nézte némán, tétlenül, ölhetett kézzel az ország (Folytatás a 2. oldalon) Tisztelt elvtársak! Kedves elvtársnők, Barátaink! Legnagyobb nemzeti ünnepünk előestéjén, felszabadulásunk 19. évfordulója alkalmából pártűnk Központi Bizottsága és kormányunk nevében szívből, forrón köszöntőm ünnepi gyűlésünk minden résztvevőjét. Köszöntőm ezen a napon minden magyar város, falu és tanya dolgos népét, valameny- nyi honfitársunkat, köszöntőm a szocializmust építő egész magyar népet. Április negyediké annak a napnak évfordulója, -amelyen a felszabadító szovjet hadsereg kiűzte hazánk területéről az utolsó hitlerfasisz- ta megszállót is. Örömünnep ez minden hazánkfia számára, mert ezen a napon lett népünk igazán szabad, ezen a napon nyertük visz- sza nemzeti függetlenségünket és nyílt meg népünk előtt a .társadalmi felszabadulás útja, a szocialista fejlődés lehetősége — mondotta bevezetőben Kádár elvtárs. — E nap jelentőségét méltatva rámutatott: A magyar nép számára nemcsak a háború ért véget 1945. április negyedikén. Ezzel a nappal új korszak is kezdődött történelmében: a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás kora. Az előző társadalmi rendszer önmagát ítélte halálra. A magyar tőkés és földbirto-
