Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-04 / 79. szám

2 TÄirtw 1964. Április 4. szombat Díszünnepség hazánk felszabadulásának 19. évfordulója alkalmából az Állami Operaházban (Folytatás az 1. oldalról) függetlenségének nyílt eladá­sát, a fasiszta, szovjet elle­nes háborúhoz való csatla­kozást, az illegalitásban is szervezte és vezette a har­cot, tömörítette a demokra­tikus és hazafias erőket. A kommunista párt a fel- szabadulás után, a 25 éves ellenforradalom, a háború, a nyilas világ után joggal hir­dette, hogy nincs többé visz- szaút a kapitalizmus felé, nincs helye többé alkunak, félmegoldásnak. Meg kell szabadulni attól a társadal­mi rendtől, amely annyi szenvedést hozott. Az egyesült népi erők ki­vívták a proletárdiktatúrát, a munkásosztály és annak párt­ja hosszú harc után átvette a politikai vezetést. A győztes proletárdiktatúra folytatójává lett minden jó nemzeti ügy­nek. Sorra megoldotta az év­századok óta megoldatlan tör­ténelmi kérdéseket és így lett a proletárdiktatúra győzelme a földért, a kenyérért, és a szabadságért vívott évszázados harcok betetőzése. A felszaba­dulás végleg lezárja a magyar nép számára a nemzeti és tár­sadalmi elnyomatás századait és új fejezetet nyit történel­mében : a szocializmus korá­nak fejezetét. Ezért legna­gyobb ünnepünk április ne­gyediké. Tisztelt ünneplő közönség! Közel két évtizede, hogy népünk felszabadult Törté­nelmileg nem hosszú idő ez a 19 év. Azonban ez olyan 19 esztendő volt amely alatt a világon is és Magyarországon is óriási események történtek, az egész világ átformálódott. Kialakult a 14 országból áUó, a föld területének egynegyedére, Európára, Ázsiára és Latin -Ameriká­ra kiterjedő szocialista vi­lágrendszer. A szocialista forradalom úttörője, a vi­lág első szocialista orszá­ga, a hatalmas Szovjet­unió már a kommunizmus építésével mutatja a pél­dát és az utat az emberi­ségnek. A szocialista világrendszer kialakulásának és az erőviszo­nyok megváltozásának hatásá­ra széthullott az imperializ­mus gyarmati rendszere és ma fiatal, független országok­ból álló új Ázsiát, és Afrikát Látunk magiunk előtt. E majdnem két évtizedben valóságos forradalom zajlott le a technikában és az emberi elme szinte mindennap új cso­dákat tesz. Ember alkotta égi­testek és emberrel a fedélze­tükön űrhajók röpködnek a világűrben. A nagyszerű ebben az, hogy miként a társadalmi haladásban, a világűr meghó­dításában is a Szovjetunió az úttörő; vitathatatlan elsőbbsé­get szerzett a rakétatechniká­ban, az űrhajózásban és a tu­domány sok más, korunkban igen fontos ágazatában. És végül, de nem utolsósor­ban e majdnem húsz év alatt korunk uralkodó gondolatává lett a szocializmus. A népek rokonszenwel tekintenek a szocialista országokra, követ­ni akarják példájukat és mind több fiatal, független ország kormánya vallja programja­ként a szocializmust. Óriási, szinte felmérhetetlen változá­sok ezek. Ez alatt az idő alatt a mun­kásosztály vezette magyar dol­gozó nép sikerrel megvívta harcát a hatalomért. Erre az időre esnek a szocialista át­alakulás és építés első évei. A nép kezébe kerülnek a terme­lési eszközök. Létrejön a szo­cialista ipar, a szocialista bank- | rendszer, bel- és külkereske­delem. Megszületik a Magyar Népköztársaság és létrejönnek a tanácsok. Kialakult a prole­tárdiktatúra államapparátusa és új emberek kerülnek a hi­vatalokba. Megindul a kultúr- íorradalom, a nép addig min­den y művelődésből kirekesz­tett nagy tömegei végre eljut­nak a közép- és főiskolákba; (negtöltik a színházakat, a mo­ttet és a hangversenyterme­ket és megismerkednek a kul­túra szépségeivel. Meghozza első eredmé­nyeit a szocialista terv­gazdálkodás, a szocialista iparosítás. Lelkesedés, for­radalmi tűz és sikerek jel­lemzik ezeket az első éve­ket, mindnyájunkban lo­bog a hit és a tettvágy. Ez úton azonban hibák és tra­gédiák is várnak ránk. A hi­bák okozta csalódások miatt talajra talál az ellenséges pro­paganda és réseket talál né­pünk egységén az ellenséges aknamunka. Így válik lehetsé­gessé, hogy a volt uralkodó osztályok külföldi támogatás­sal még egyszer ellenforrada­lommal próbálkoznak, hogy még egy kísérletet tegyenek ha­talmuk visszaszerzésére. De 1919 augusztusa nem ismétlőd­hetett meg többé, mert meg­változott a világ, a szocializ­mus javára változtak meg az erőviszonyok. Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársak! Immár majdnem nyolc éVe, ! hogy békés, nyugodt, egyen­letes építőmunka folyik az or­szágban. Történelmünk száza­dai során osztályelnyomás, há­ború, nyorhor, nélkülözés, és terror sújtotta,- faji és nemzeti gyűlölködés osztotta meg né­pünket. A proletárdiktatúra ' győzfelme utáni első évek nem voltak zavartalanok:, a szemé­lyi kultusz, a törvénytelensé­gek sok keserűséget okoztak a 'szociálizmust őhajtó és abban bízó tömegeknek. Ezért úgy érezzük, jogunk van azt mon­dani, hogy nem volt és nem is lehetett olyan idő eddigi tör­ténelmünkben, amikor az egész magyar nép, minden munkás, minden paraszt, min­den értelmiségi és minden jó szándékú, munkájából élő em­ber a maihoz hasonló béké­ben. nyugalomban, és bizton- í ságban élt, élhetett volna. Mindez a kedvező belső és ugyancsak kedvező nemzetkö­zi körülményeknek Köszönhe­tő. A párt politikája töretlen vonalú, következetes, szi­lárd és a jövőben sem vál- i hwik. Gondosan szem előtt tartja a tanulságokat, szá­mol múltunkkal, hagyomá­nyainkkal, népünk tapasz­talataival: egyszóval mar­xista—leninista, interna­cionalista politika. | Bátran elmondhatjuk, hogy a : magyar dolgozó tömegek ér­tük, helyeslik és követik pár- ; tunk politikáját. Szilárd a néphatalom és erős a Magyar Népköztársa- • ság, mert erősek és egészsége- : sek politikai és gazdasági j I alapjai. Fejlődő szocialista ! j iparunk ma már ötszörösét termeli a felszabadulás előt­tinek és évről évre többet tér- ; mel fiatal, de a benne rejlő lehetőségeket évről évre biz­tatóbban mutató szocialista mezőgazdaságunk is. A magyar nép, amely élvez­te harcában a Szovjetunió, az egész szocialista világ, s min­den haladó erő támogatását, a néphatalom megvédése és megszilárdítása után a mező­gazdaság szocialista átszerve­zésével, a szocialista társada­lom alapjai lerakásának befe­jezésével újabb történelmi je­lentőségű győzelmet aratott. Ezzel uralkodóvá váltak ha­zánkban a szocialista terme­lési viszonyok. A néphatalom szilárd és rendíthetetlen, e fölött őrkö­dik pártunk, munkásosztá­lyunk, egész népünk. A min­dennapi munkában most elő­térbe kerültek az építés fel­adatai, ma ez nálunk az osz­tályharc döntő területe. A forradalmárok, a kom­munisták ma azt hirdetik: dolgozz jobban, add tudá­sod. tehetséged legjavát a szocializmusért. Annyit érsz, amennyit a társada­lomnak nyújtasz. Az em­berek megítélésének alap­vető mércéje ma a szocia­lista hazához való viszony, j a végzett munka. Megvannak tehát az alapok és-a legdöntőbb feltételek ah­hoz, hogy végre az egész dol­gozó népre kiterjedő egység, szocialista némzeti egység ala- j kuljon ki. Igazi, zavartalan és ! végleges egység lesz ez, mert ' véglegesen fog össze olyan 1 osztályokat és rétegeket, ame­lyeknek érdekei immár mara­déktalanul egybeesnek. Ennek áz egységnek ma a szocializ­mus az alapja és magában foglalja mindazokat a célokat, amelyekért történelmünk so­rán a nemzet haladó erői va­laha összefogtak: a nemzeti függetlenséget, a népszabad­ságot, az antifasizmust és a békét. Megtalálja tehát helyét e nemzeti összefogásban min­den hazafi, az országépítés, a nemzeti függetlenség, minden híve, minden antifasiszta és békeharcos. Az eredményekre büszke lehet népünk. Nemzeti jöve­delmünk mintegy háromszoro­sa a felszabadulás előttinek. A munkások és alkalmazottak reáljövedelme 1949 óta több mint 80 százalékkal, a parasz­tok egy főre jutó fogyasztásá­nak reálértéke ugyanezen idő alatt mintegy 70 százalékkal nőtt. A lakosság fogyasztása az elmúlt esztendőkben több mint kétszerese volt az 1949. évinek. Az emelkedést nagy­részt az elmúlt hét évben ér­tük el. Hét év alatt több mint 400 ezer lakást építettünk. A társadalombiztosítás gyakorla­tilag az egész lakosságra ki­terjed. A szilárd alapok lehetővé teszik, hogy jó ütemben foly­tassuk a szocialista építőmun­kát és tovább emeljük népünk jólétét. Nem kell egyebet ten­nünk, csak gondosan, fegyel­mezetten, szervezetten és ta­karékosan dolgoznunk. Úgy kell munkálkodnuník, hogy mindig végrehajtsuk felada­tainkat, megvalósítsuk kitű­zött terveinket, az idei tervet, az ötéves tervet és távlati fejlesztési elgondolásainkat egyaránt. Nem beszélhetnénk ezek­ről az eredményekről, ha nem küzdöttünk volna meg a baloldali kalandor­kodással, a revizionista árulással és nem vertük volna vissza az osztály- ellenség különböző oszta­gainak rohamait. Továbbra is megmaradunk ezen a bevált úton, se jobbra, sem pedig balra nem enged­jük húzni a párt, az ország szekerét. Megvannak békénk és biz­tonságunk külső feltételei is. A Szovjetunió erejének növe­kedése, népeinek önzetlen ál­dozatvállalása, a szovjet kor­mány kezdeményezései,, erő­feszítései és a béke erőinek közös lankadatlan harca lehet­ségessé teszi, hogy elkerül­jük a világháborút. Továbbiakban Kádár elv­társ ismertette a békeharc eredményeit, majd rámuta­tott: Az elmúlt években ismé­telten bebizonyosodott, hogy a burzsoázia számára a szo­cializmus, a kommunizmus igazán alkkor veszélyes, ha szélesebb demokráciát, na­gyobb anyagi jólétet, maga­sabb műveltséget nyújt, mint a kapitalizmus. .Akkor veszélyes, ha a tömegek a bé­ke megbízható támaszát, a népek szabadságának erős védelmezőjét látják benne. Ezt a politikát támadják a kínai vezetők. Dogmatikus torzításaikkal és szakadár tevékenységükkel szemben Központi Bizottságunk feb­ruár 20—22-i ülésén ismé­telten teljes egységben, ha­tározottan állást foglalt, el­ítélte és elutasította azokat. A magyar dolgozók tudatá­ban vannak annak, hogy ered­ményeik elválaszthatatlanok a szocialista országokkal va­ló testvén, összefogástól, az egységben rejlő erőtől. Külö­nösen drága számunkra a Szovjetunióhoz . fűződő test­véri barátság. A magyar nép soha el nem múló hálát érez felszabadítója, a Szovjet- , unió, a szovjet hadsereg iránt. De hálás a Szovjet­uniónak, a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a szovjet népnek azért is, mert szocialista fejlő­désünk elmúlt éveiben po­litikailag és gazdaságilag j f mindenben segítőnk és támaszunk volt. Reá támaszkodtunk függet­lenségünk védelmében, mind­végig legfőbb támogatónk volt és ma is a szocialista építőmunkánkban, építőmun- kánk zavartalanságának biz­tosításálban. Ma inkább, mint valaha, ■ eszmei és politikai segítőtár­sunk a Szovjetunió Kommu­nista Pártja. Mai eredmé­nyeink egyik forrása éppen a Szovjetunió Kommunista Pártjának marxista-leninis­ta tudományos munkássága, az. hogy ebből a munkás­ságból mi is meríteni tudunk. Tisztelt ünneplő közönség! Büszkeség tölt el minden forradalmárt annak láttán, mekkora erővé lett Marx, Engels és Lenin műve, a kommunista eszme. Ez az ! eszme a győztes szocializ- | raus 14 országában, a vi- ! lág kommunista pártjaiban már anyagi erővé vált. De bátran mondhatjuk, hogy az egész világon minden politi­kai, világnézeti küzdelem a kommunizmusért vagy a kommunizmus ellen folyó harc jegyében áll, minden küzdelerfi ekörül forog. Ma mindenki állást foglal a marxizmus, a szocializmus kérdésében, igenli vagy ta­gadja. de állást foglal. Ál­lást foglalnak <tz egyházak, a filozófusok, a politikusok, az írók, a művészek, mert ezt az eszmét figyelmen kívül hagyni, tudomásul nem ven­ni nem lehat. Nem volt még ekkora erejű és hatású esz­me a világon. Természetes ez, mert a mar­xizmus—leninizmus a társa­dalmi fejlődés senki tetszésé­től nem függő, objektív törvé­nyeinek felismerésén alapuló tudomány. Természetes ez, mert a kommunizmus igaz eszme, népi eszme, a jövő esz­méje. Győzött a világ egyne­gyedén, győzött nálunk, Ma­gyarországon-és győzni fog az egész világon. Eszménk ereje abban van, hogy a tényekből, a való életből indttl ki, látja a mozgást és a változást és megtalálja a választ az élet, a fejlődés új kérdé­seire. Híz az eszme, a marxizmus —leniniizmus vezérli politiká­jában pártunkat, a Magyar Szocialista Munkáspártot és a pártunkat követő magyar né­pet. Ez egyesít bennünket a forradalmi erőkkel, a kommu­nista világmozgalommal, a szocializmust építő népekkel. A magyar dolgozó népet a hatalom egykori bitorlói, ki­rályok, főnemesek, földbirto­kosok, a kapitalisták évszáza­dokon át kizárták a. jogból, az országot idegen zsoldosok dúl­ták, fosztogatták. Történel­münk e sötét korszakai örökre elmúltak, a nép a hatalom, az ország és saját sorsának urá­vá, nemzetté vedt. Társadal­munkat munkásosztályunk, an­nak forradalmi pártja, a szo­cialista eszme, korunknak ez az új, mind magasabbra emel­kedő és mind fényesebben ra­gyogó csillaga vezérli. Ma. fel- szabadulásunk napján, körül­tekintve, látjuk, népünk sza­badon, békében, biztonságban él, dolgozik, és összefogva a haladás legyőzhetetlen nem­zetközi erőivel, bizakodva to­kint a jövőbe. Biztos léptekkel halad előre a maga válasz­totta útján, a munka szabad szocialista világának betelje­sülése felé. Éljen április negyediké, leg­nagyobb nemzeti ünnepünk! Éljen dolgos, szocializmust építő népünk, szeretett ha­zánk, a Magyar Népköztársa­ság! Éljen felszabadítónk, a Szov­jetunió, a Szovjetunió Kom­munista Pártja, annak Nyikita Szergejemcs Hruscsov vezette Központi Bizottsága! Éljenek a szocializmust épí­tő népek! Éljen a béke és a népek ba­átsága! Kádár János ünnepi beszé- le után a díszünnepség rész- jvőinek tapsa közben N. Sz. (Folytatás a 3. oldalon) N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió legmagasabb kitüntetését nyújtotta át Kádár Jánosnak Kitüntetések Hazánk felszabadulásának 19. évfordulója alkalmából ki­váló munkájuk elismeréséül a Népköztársaság Elnöki Taná­csé a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta, Péter János külügyminiszter­nek, Balázs Józsefnének, a Parfiutnyomóipari Vállalat soproni gyára tűzőnőjének, dr. Biczó Györgynek, a Szegedi Városi Tanács végrehajtó bi­zottsága elnökének, dr Dishka Győzőnek, a Textilipari Kuta­tó Intézet osztályvezetőjének, Eri Jánosnak, az Oroszlányi Szénbányászati Vállalat vá­járának, Farkas Tibornak, a Balaton-vidék és a Dunaka­nyar főépítészének, Füves Jó­zsefnek. a tamási Széchenyi Termelőszövetkezet elnökének, Haiman Györgynek, a Nyom­daipari Tröszt vezérigazgató­jának. Kroszner Lászlónak, a Komárom megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága elnökének, Marjai József rendkívüli és meghatálmazott nagykövetnek, a Külügyminisztérium főosz­tályvezetőjének, Márton Já­nosnak, a KGM Ganz Villa­mossági Művek gyártásfejlesz­tési osztályvezetőjének, Me­gyeri Gyulának, a 45. sz. Ál­lami Építőipari Vállalat fő­mérnökének, dr. Móré And­rásnak. a Könnyűipari Mi­nisztérium igazgatási főosztá­lya vezetőjének, Petrovics Já- nosnénak, a Könnyűipari Mi­nisztérium személyzeti és ok­tatási főosztálya vezetőjének, Tóth Károlynak, a Miniszter- tanács titkársága osztályveze­tőjének, dr. Ubrizsy Gábornak, a Növényvédelmi Kutató Inté­zet igazgatójának, dr. Varga Jenőnek, a Bács-Kiskun me­gyei Tanács végrehajtó bizott­sága elnökének, Vass István­nak, a Csemői Állami Gaz­daság igazgatójának. Harminchétén kapták a Munka Érdemrend ezüst foko­zatát, köztük Till Imre, la­punk kiadójának, a Hírlapki­adó Vállalat főkönyvelője. Negyvenhét kiváló dolgozót a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntettek ki. / címet adományozta, s ezzel egyidejűleg a Lenin-renddel, valamint az ,Arany csillag’ éremmel tünteti ki.” Kádár János elv-társ ki­tüntetése a Szovjetunió hőse címmel kimagasló forradal­mi érdemeinek elismeréséi jelenti. Kádár János elvtárs a kommunista párt tagjaként a Horthy-reakció uralmának idején önfeláldozó harcot ví­vott a munkásosztály ügyé­ért, Magyarországnak a fa­siszta diktatúra alóli felsza­badításáért. A népi Magyar- ország nehéz napjaiban a párt és a nép akaratából Kádár János elvtárs állt a párt és az ország vezetésé­nek élére, bátorságot és po­litikai előrelátást tanúsított a magyar forradalom ellen­ségeivel vívott harcban. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, Kádár János elvtárssal hatal­mas munkát végzett azért, hogy a Magyar Szocialista Munkáspártot a marxizmus— leninizmus elveinek és a pro­letár internacionalizmusnak az alapján szervezzék újjá. Köz­ponti bizottságának vezetésé­vel a párt a magyar nép min­den erejét arra összpontosí­totta, hogy befejezze a szocia­lizmus felépítését Magyaror­szágon. A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségének Leg­felsőbb Tanácsa azzal, hogy Kádár János elvtársnak a Szovjetunió legmagasabb ki­tüntetését adományozza, is­mét kifejezésre juttatja a szovjet nép mélységes, hálás elismerését a magyar kom­munisták pártjának vezetője, a Magyar Népköztársaság for­radalmi kormányának elnöke iránt, azért az állandó figye­lemért, amelyet a szovjet— magyar barátság megszilárdí­tása, országaink testvéri együttműködésének fejleszté­se, a szocializmus és a kom­munizmus építésének nagy ügye iránt tanúsít Kádár János elvtárs szemé­lyében a magyar nép hű Hát, a Szovjetunió nagy barátját, s nemzetközi kommunista moz­galom kiváló harcosát kö­szöntjük. Jó egészséget, erőt, sok ki­magasló sikert kívánunk Ká­dár János elvtársnak, hazája, a marxizmus—leninizmu* nagy ügye, a kommunizmus világméretű győzelme szolgá­latában. Nagy örömmel nyújtom át Kádár János elvtársnak, / a Lenin-rendet és a Szovjetunió Hősének arany csillagát. N. Sz. Hruscsov nagy taps­sal fogadott beszéde után fel­tűzte a kitüntetéseket Kádár János mellére, s a két állam­férfi barátian megölelte egy­mást. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke, megha­tott szavakkal köszönte meg a magas elismerést. Bensőséges ünnepség színhe­lye volt péntek délben az Or- izágház Munkácsy-terme: Syikíta Szergejevics Hruscsov, i Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának ílsö titkára, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, a szovjet párt- és ' kormánykül- iöttség vezetője kitüntetést gyújtott át Kádár Jánosnak. Az ünnepségen részt vett Apró Antal, Biszku Béla, Fe­jér. Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komó­csin Zoltán, dr. Münnich Fe­renc, Nemes Dezső, Rónai Sán- lor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai 3izottságának tagjai, vala- nint a Politikai Bizottság pót- agjai, a Központi Bizottság -itkárai. Ott volt az MSZMP központi Bizottságának, az ülnöki Tanácsnak, a forradal- ni munkás-paraszt kormány- tak számos tagja, a politikai siet több más vezető személyi­sége. Jelen voltak az ünnepségen i szovjet párt- és kormánykül­iöttség tagjai. Ott volt az ünnepségen Ká- lár Jánosné és Nyina Petrov­na, N. Sz. Hruscsov felesége. Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke íöszöntötte a megjelenteket, najd N. Sz. Hruscsov, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első átkára, a Szovjetunió Minisz- ertanácsának elnöke a szöv­et párt- és kormányküldött­ség vezetője mondott beszé­lek Kedves magyar barátaim! Nagyon nagy örömömre szolgál, hogy teljesíthetem a Szovjetunió Kommunista Párt- a Központi Bizottságának és i Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének megbízá­ssát — felolvashatom azt az >kmányt, amelyben pártja- nk és népeink megbonthatat- an testvéri barátsága jut ki- 'ejezésre. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának, elnöksége tör­vényerejű rendeletet alko­tott arról, hogy a Szovjet­unió Hőse címet adományoz­na Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Magyar Mépköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormánya el­nökének. A törvényerejű rendelet szövege a következő: „Figyelembe véve Kádár János elvtárs kimagasló sze­repét a szovjet és a magyar nép közös ellensége — a Horthy-rendszer és a kit­éri fasizmus — ellen ví­vott harcban; nagy érde­meit a béke és a szocia- 'izmus ügyének, a szovjet is a magyar nép barátságá­nak és együttműködésének megszilárdításában; Kádár Já­nos elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titká­rának. a magyar forradalmi nunkás-paraszt kormány el­nökének, a Szovjetunió hőse

Next

/
Oldalképek
Tartalom