Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-02 / 77. szám

VIII. ÉVFOLYAM. 77. SZÁM 1964. Április 2, csütörtök HALLOTTUK ÍRUNK RÓLA ÁPRILIS 4-1 ÜNNEPSÉG Hazánk felszabadulásának 19. évfordulóján, április 4-én, reggel 9 órakor a hagyományos váltófutóverseny nyitja meg a nap eseményeit. A központi ünnepség a szovjet emlékmű­nél lesz délelőtt 10 órakor. Ün­nepi beszédet Szűcs Zoltán ta­nácselnök mond. A beszéd után koszorúzás következik, majd a művelődési házban megnyit­ják az MHS kiállítását. Este 7 órakor szovjet vendégművé­szek adnak műsort a művelő­dési ház színháztermében. ■k Ütat javítanak a társadalmi munkások. A konzervgyár dolgozói elhatározták, hogy április 11-én, szombaton a Pálfája és a vasútvonal szaka­sza között húzódó járdát fel­töltik salakkal. A salakot a Ttonzervgyár biztosítja, a szük­séges kocsikat a Hunyadi Ter­melőszövetkezet adja, és a hengert a Ládaipari Vállalat bocsátotta az önkéntes dolgo­zók rendelkezésére. ★ Tízezer forintos pályázati díjat kap a Ládaipari Válla­lat „A balesetelhárítás mód­szerei” című pályamunkáért ★ Harminckét hízott marhát adott le az Arany János Ter­melőszövetkezet március utol­só napjaiban. k Tangóharmonika-tanfolyam kezdődött április 1-én a műve­lődési házban. * Tahi László: Most majd el­válik című 3 felvonásos víg­játékát a kecskeméti Katona József Színház mutatja be áp­rilis 11-én este fél nyolc óra­kor a művelődési házban. k A zöldségfélék vegyszeres gyomirtásáról tart előadást Csongrádi Miklósné a TIT ér­telmiségi klubjában április közepén. k Ismét egy négyes találat van városunkban. A 13. játékhét szerencsét hozott az 5 775 140 számú ikerszelvény-tulajdonos­nak. Négyes találatára 89 778 forintot fizetnek. ★ Csírázik a burgonya az Arany János Termelőszövetke­zetben. 34 holdon termelnek újburgonyát a tervek szerint. k Üj mezőgazdasági mérnök­kel gazdagodott, a Szabadság Termelőszövetkezet. Kakuk János agrármérnök április el­sejével lépett be a termelőszö­vetkezet kollektívájába, k Üzemi stúdió segítségével népszerűsítik a jó dolgozókat a Ládaipari Vállalatnál. k Itatásos borjúnevelőt alakíta­nak ki a régi istállókból a Sza­badság Termelőszövetkezet­ben, 200 ezer forint költség­gel. k Tízezer férőhelyes tojóházat épít az idén a Dózsa Termelő- szövetkezet. ★ Negyven hold készen áll a vetésre a Rákóczi Termelőszö­vetkezetben. * Nyolcvan hold szőlőt és 60 hold gyümölcsöst telepít az idén a Petőfi Termelőszövet­kezet * Újból előadja a zeneiskola a „Kék szőnyeg" című gyermek­operát. k Mit latunk ma a mozi­ban? Egy ember aki nincs. Széles- t'ásznú, magyar bűnügyi film. 10 éven alul nem ajánlott. Fő­szereplők: Gábor Miklós és Vass Éva. Kísérőműsor: Találkozás. VÁRJUK A MEZŐGAZDASÁG JÖVŐ SZAKEMBEREIT Irta: Zilahi Lajos, a gimnázium igazgatója A társadalom mind több polgárától megköveteli az ál­talános iskolánál magasabb szintű műveltséget. Az ál­talános iskolát végzett fia­talok mind nagyobb töme­ge jelentkezik középiskolába. Az _ eddigi ilyen irányú fej­lődést és a jelenlegi helyze­tet figyelembe véve reális az a terv, hogy 1970-ig az általános iskolát végzett ta­nulók 60 százaléka, 1980-ig pedig 80 százaléka, sőt en­nél is több kerül be kö­zépiskolába. Az elkövetkező években te­hát jogosan beszélünk a kö­zépiskola általánossá válá­sáról. Ha pedig a középis­kola általánossá lesz, termé­szetszerűleg jellegének is meg kell változnia, tehát nemcsak felsőfokú tanul­mányokra készíthet elő, hanem az élet minden területére. Ezért a középfokú isko­lák olyan sorát kell létre­hozni, amelyek az általá­nos műveltség megszerzésé­vel együtt szakképzést is biztosítanak a tanulók ré­szére. Mindjárt elöljáróban azon­ban azt is hangsúlyozni kell, hogy hibás az a Nagy­kőrösön sokszor hangozta­tott vélemény, hogy a gim­názium elavult, ezért nincs is rá szükség. Az iskolare­form során megreformált gimnázium éppen nem el­avult iskolája lesz a ma­gyar oktatásügynek, hiszen leikből lehetne a jövő ma­tematikusa, fizikusa, atomtu­dósa. mérnöke, ha nem el­sősorban a gimnázium ma­tematika-fizika tagozatú osz­tályának tervszerűen erre ké­szülő tanulóiból; kikből le­hetnének a fordítók, tolmá­csok, a külkereskedelem ide­gen nyelvű levelezői, a nyelv­tanárok stb., ha nem a gim­názium nyelvi tagozatú osz­tályának tanulóiból. A jö­vő pedagógusai, orvosai, jo­gászai nagy részben a gim­názium osztályaiból kerül­nek felsőfokú iskolára. Az itt felsorolt pályákon kívül azonban nagyon sok olyan munkaterület van, amelyhez a gimnázium nem tud megfelelő előképzést ad­ni, még kevésbé szakkép­zést, de amely pályákon ma már feltétlenül szükséges a szakismeret mellett az ál­talános műveltség is. Ezért hozta létre kormányzatunk a szakközépiskolát. A szakközépiskolák szá­ma az elkövetkező évek­ben rohamosan nő, és néhány éven belül az összes középiskolák két­harmada lesz szakközép- iskola és csak egyhar- mada gimnázium. A szakközépiskola a szak­emberképzés iskolája közép­fokon. A fejlett technika számára képez szakembere­ket, akik nemcsak kezelni tudják a bonyolult gépeket, hanem értik is azok műkö­dési elvét. A fejlett és mind rohamosabban fejlődő társa­dalom számára képez pol­gárokat, akik magas szintű általános műveltséggel is rendelkeznek. Elsősorban tehát — a szakjellegének megfele­lően — az ipar és a mezőgazdaság számára képez szakmunkásokat, de lehetősége van minden érettségizett szakközépis­kolás ifjúnak arra, hogy az ország bármely egye­temére, főiskolájára kér­je felvételét. Tehát nincs semmi akadálya annak, hogy az a tanuló, akit 14 éves korában szak- középiskolába felvettek, de négyéves tanulmányai során más pálya, munkaterület fe­lé fordult az érdeklődése, érettségi után a választott felsőfokú iskolába kerüljön. Természetesen még több le­hetőség van arra, hogy a szakközépiskola elvégzése, esetleg néhány éves szak­mai gyakorlat után a szak- képesítésének megfelelő fő­iskolán növelje szaktudását. Nagy előnye a szakközép- iskolának (a kisebb számú technikummal szemben), hogy a gyakorlati képzés az is­kolával kapcsolatos úgyne­vezett „bázisüzemben” törté­nik. A tanuló tehát első osztályos korától kezdve részt vesz a tényleges ter­melésben, az üzem szakem­berei vezetik, oktatják, ta­nítják a szakterületen. Nálunk most szinte példa nélkül álló hatalmas szőlő- és gyümölcstelepítés folyik. Az új telepítés nagyüzemi jellegű. Mezőgazdasági üzemeink­nek tehát nagyon sok olyan szakemberre van szüksége, akiknek meg­van az a gyakorlati és elméleti felkészültségük, amellyel meg tudják ol­dani a rájuk váró fel­adatokat. Sőt, továbbfejlesztői lehetnek a mezőgazdasági kultúrának, technikának, és így nagy lépésekkel vihetik előre gaz­dasági megerősödésünket, né­pünk életszínvonalának eme­lését. A szakmunkásképzésben nagy szerepe van a mező- gazdaságban működő szak­embereknek: agrármérnökök­nek, technikusoknak és szak­munkásoknak. A gyakorlati képzésnek szinte teljes mér­tékben ők a letéteményesei. Mikor a mezőgazdasági szak­emberek újabb, nem könnyű feladataira utalunk, tudjuk határozottan, hogy a nagy ügy: a jövő szakemberei­nek alapos képzése érdeké­ben szívesen vállalják a többletmunkát Ez év szeptemberében — mint már erről többször je­lent meg híradás — a nagy­kőrösi gimnáziumban is nyí­lik szakközépiskolai osztály, amelyben szőlőtermelő és borkezelő szakmát tanulnak a felvett tanulók. Újabb lehetőség nyílik te­hát arra, hogy azok az ál­talános iskolát végzett ifjak, akik gyakorlati pályára ké­szülnek, vagy akiket nem vettek fel a különböző tech­nikumokba, itt helyben foly­tathassák tanulmányaikat. Mérlegeljék a szülők az el­mondottakat és biztassák gyermeküket a szakközépis­kolába! Mi szeretettel vár­juk a fiatalokat! NEM MAGÁNÜGY A gimnázium színjátszóinak előadása Iszajev—Galics: Nem ma­gánügy című vígjátékát mu­tatta be a gimnázium március 28-án. Az immár hagyomány- nyá vált gimnáziumi színját­szás most az utánpótlás neve­lését tűzte ki célul. A szerep­lő fiatalok kivétel nélkül alig voltak még színpadon. A ren­dezés nagyon jól választotta ki a darabot. A sok, fordula­tos konfliktus és helyzetkomi­kum szinte magával ragadta a szereplőket, pergővé tette az előadási, ez pedig alapfeltéte­le a Tgjátéknak. A darabról annak idején a kritika sokat írt. A szereplők kultúráltan, jól beszéltek, mozogtak a színpa­don. A kísérlet sikerült, az érettségi után távozó diákszín­játszóknak megfelelő az után­pótlásuk. A szereplők mind megálltak a helyüket. A szereposztás jól meggondolt, az egyéniséghez szabott volt. Helyszűke miatt a sok szereplőt külön-külön megemlíteni nem áll módom­ban, pedig megérdemelnék, de Szarka Anikó Lizenkája, Daj­ka Balázs Gyuzsikovja, Szé­kely András Kirpicsnyikovja, Hanusz Klára Dunyája, Land- hoffer Agnes Popovája, Kecs­kémén Gábor Griskója, Szűcs Eszter Ljubája már a szerepek pozitívumából eredően is ki­tűnt. A rendezőt: Tóth Tibor ta­nárt nem kell külön bemutat­ni. Sok sikeres darabnak volt ő a spiritus rektora, jelen esetben még játékmestere is. Király Béla Javul a közlekedés: Egymillió hetvenötezer forint útépítésre A gépjárművek számának rohamos növekedése következ­tében az utcák közlekedési je­lentősége megnőtt. Éppen ezért a városi tanács építési és köz­lekedési osztálya legfontosabb feladatának tekinti a város belterületén levő utak gya­logburkolattal való ellátását, a meglevő járdák karbantartá­sát és felújítását. E munkála­tokat az 1964. évi járda- és útépítési program három fő csoportra osztja: járdaépítés útkixi lakítással a tormási sző­lőskertekben, új járdakészítés a már kialakított utcarészeken és a járdák felújítása. A tormási szőlőskertek he­lyén épülő új városrészben 3100 négyzetméter járda elké­szítése szükséges. A járdák a lakóházakhoz vezető részeken 120 centiméter, a középületek­hez vezető helyen 200 centimé­ter szélességben készülnek. A talaj minősége ezen a terüle­ten előregyártott elemekből ké­szített betonjárdát igényelj. Szerepel a tervben az aszfalt gyalogjárók javítása is. El­engedhetetlenül fontos a főté­ren levő járda javítása, mint­egy 500 négyzetméternyi te­rületen. A járda építési, felújítási és karbantartási munkálatokra 280 800 forint áll rendelkezés­re. Cságolyrendszerű hidegasz­faltjárda épül a József Attila és utcában, az Encsi utcában és az Ady Endre utcában. A téglajárda felújításra el­sősorban olyan helyeken ke­rül sor, ahol a bontásból ki­került téglát is fel tudják hasz­nálni. A különböző utcákban 2000 négyzetméter téglajárda kerül felújításra. összesítve: az 1964. évi terv szerint 8000 négyzetméter új és felújított járda készül el. A járdaépítési munkálatokhoz tartozik még a járdaszegélyek készítése is. Ebből házi ke­zelésben 3000 folyómétert kí­vánnák lefektetni. Nagyon fontos — talán még a járdaépítésnél is fontosabb — az építési és közlekedési osztály útépítési programja. Az utak felújítására, új utak építésére 1 075 000 forrni áll rendelkezésre. Ebből az ösz- szegből felújítják az Encsi ut­cát, a Damjanich utcát és a Hétvezér utcát. Az utak meg­javításával a város központ­jának forgalmát tehermentesí­tik. A Rákóczi és Encsi út meg­levő makadám burkolatát portalanítják, o Damjanich és Hétvezér utcákban öt centi­méter széles, felületi kezelés­sel ellátott makadámburkolat készül. A tervek szépek és meg­valósításukhoz a szükséges építési anyagok részben már rendelkezésre állnak. Barta Lajos A „jóizívű“ diszpécser Budai Imre konzervgyári munkás derék, szorgalmas ember. Ennek megfelelően szé­pen is keres és a kis család megtakarított pénzéből már házépítésre is gondolhatott. A Dankó Pista utcában levő telken neki is fogtak a családi ház építéséneit és az építkezés már nagyon előrehaladott, amikor Budai Imre OTP-köl- csönt vett fel, hogy a házat két hónap alatt tető alá hozza, az építkezést befejezze. Hátráltatta azonban a mun­kát, hogy nem tudott cementet szerezni. Egy alkalommal összetalál­kozott a vasútállomással szem­ben levő italboltban Hatvani Ferenccel, aki abban az idő­ben a DÁV diszpécsere volt. Hatvani megértéssel hallgat­ta és miután anyagkezeléssel is foglalkozott, megígérte is­merősének, hogy majd szerez a DÁV-tól cementet. Szavának is állt és még májusban ki­adott Budai Imrének hét má­zsa cementet. A városi ügyészség a megté­vedt diszpécsert társadalmi tulajdont károsító lopással, az építtető Budai Imrét társa­dalmi tulajdont károsító or­gazdasággal vádolja. Zamárdiban bérelt üdülőt a konzervgyár Egyszerre huszonötén — Napi két forint Balatonzamárdiban villát vettek bérbe a konzervgyár dolgozói számára. Itt pihen­hetik ki az évi fáradalmakat, SPORT KOSÁRLABDA Női NB II. Kinizsi—Békési VM 68:17 (28:14). A mérkőzést Békésen ját­szották. A Kinizsi nagy lendü­lettel kezdett, vezetéshez ju­tott és jó játékkal előnyét ál­landóan növelni tudta. A ha­zaiak viszont sokat bizonyta­lankodtak, távoli dobásokkal kísérletezték, mivel a körösi védelem mellett nemigen tud­tak betörni. Félidő végéig a Szórakozottság A szórakozott­ság emberi tu lajdonság. ami sok furcsaságot produkál. Bizo­nyára hallottunk arról a professzor­ról, aki a folyó­partján a béka légzését vizsgál­ta, s annak be­fejezése után szó­rakozottságában a békát zsebre vág­ta, az órát pedig bedobta a vízbe. így járt az a lottózó is, aki a napokban bedo­bott szelvényé­hez a kellemes húsvéti ünnepe­ket kívánó lap­ját is mellékelte. Nem nézte, hogy postaláda vagy lottóláda van-e előtte, csak láda legyen, amelybe bedob­hatja az üdvözlő sorokat, s tálán még azt is bele­suttogta, hogy sürgős. A Verbó Sán­dor részére Ka­nadába, Lymi- Lake lox 184. szám alatti cím­re bedobott nyu­szis lap Maca, Mara, Bözsi, Sa­nyi, Pali, Gál- és Kökény-családok aláírásával így került a sok lot­tószelvény közé, for­varva sorsa dulását. A lottóiroda ládájában buk­kant rá Schmidt Frici bácsi, aki azonnal továbbí­totta a postára, s azóta már a tengeren hajózik a húsvéti üdvöz­let. Az ismeretlen aláírókat tehát ezúton megnyug­tatja, s arra kéri, hogy szórako­zottságukban el ne felejtkezzenek a jövő heti szel­vényeik bedobá­sáról: Rácz József Kinizsi még egyszer annyi pontot szerzett, mint a VM. Abszolút Kinizsi-fölény je­gyében telt a második félidő. A Kinizsi 40 pontjával szem­ben a nagyon rossz napot ki­fogó békési csapat csak 3 pontot tudott „összeszedni" ebben a játékrészben. Semmi komoly ellenállást nem tud­tak kifejteni a rendre kosár­ral végződő tervszerű Kinizsi­támadások megakadályozása érdekében. A Kinizsi határozottan jól játszott. Kíváncsian várjuk itthoni, Eger elleni szereplé­süket április 4-én. Békésen minden játékos tudása javát nyújtotta, kivétel nélkül di­cséret illeti őket. Kosárdobók: Komáromi 34, Jándi 11, Szarka 10, Molnárné 6, 'istári 4, Varga 2, Paul 1. birközAs Veszprémben a Vegyipari Egyetem tornacsarnokában tartották az 1964. évi vidéki szabadfogású bajnokságot. A nagykőrösi birkózók a következő helyezéseket érték el az ország második legna­gyobb versenyén. Két birkózó nyert jogot a Magyarország bajnokságon való részvételre. 70 kilogramm súlyban Papp László a máso­dik helyet szerezte meg. 87 kilogramm súlyban Tóth-Szal- kay István a harmadik helyen végzett. Április 4-én Nagykörösön a Kinizsi Sportotthonban tart­ják meg az ifjúsági korcso­portban Magyarország kötött­fogású vidék bajnokságát. A küzdelmek április 4-én délután 4 órakor kezdődnek, április 5-én délelőtt fél tíz­kor folytatódnak. olcsón és kényelmes, korsze­rű körülmények között. A nyaraló udvarán két ví- kendházat is elhelyeztek, hogy a nyár örömeit minél többen tudják szakszervezeti beutaló segítségével kiélvezni. Egy-cgy alkalommal hu­szonötén pihenhetnek a villában és a két' víkend- házban. Már az egész nyárra betelt az üdülő, a jelentkezések sze­rint telt ház lesz Zamárdiban, a Nagykőrösi Konzervgyár nyaralójában. Az üzem öt évre bérli az üdülőt, a két víkendház pedig saját tulajdonúk. Az ez évi költségek több mint 193 ezer forintot tesznek ki. Ebbe bele­tartozik az egy évi bérlet díja, a berendezések, a gondnok fi­zetése és a víkendházak ára. Modem, korszerű berende­zéssel látták el az üdülőt, ahol a dolgozók önellátóként nyaralhatnak, családostól. A konyhákban gáztűzhely, vízvezeték, különböző főzőbe­rendezések állnak rendelke­zésre. Az üdülőknek külön társal­gótermet is berendeztek, ahol nem hiányzik majd a rádió sem, sőt a könyvek is a kultu­rált pihenést segítik elő. És ami a legfontosabb, közvetle­nül a Balaton mellett fekszik a villa, közel az étteremhez, bolthoz. Végül szóljunk arról, hogy mennyit kell a dolgozóknak fizetni ezért a szép, kellemes üdülési lehetőségért. Naponta két forintot, azt is csak a helybérért. Az üzem dolgozója eltartott családtagjáért nem fizet sem­mit, ha pedig önálló kereset­tel rendelkező hozzátartozójá­val megy együtt üdülni, ak­kor az naponta hét forintot fi­zet. Ez bizony nagyon meg­éri, hogy együtt, olcsón ei- tölthessók a nyár egy részét a családok hazánk egyik leg­szebb pontján, a Balaton part­ján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom