Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-03 / 78. szám

t PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EilLSUUllU! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Vm. ÉVFOLYAM. 78. SZÁM ÁRA 50 FUJ.ÉR 1961. ÁPRILIS 3, PÉNTEK n szovjet párt- és kormány küldöttség látogatása Komárom megyében Nyikita Szergejevics Hruscsov, a hazánkban tar­tózkodó szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője és felesége, továbbá a szovjet delegáció tagjai csütörtö­kön Komárom megyébe látogattak. Ütjukon elkísérte Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke és felesége, továbbá Nemes Dezső, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a KB titkára, és Németh Ká­roly a Központi Bizottság titkára. A kedves vendégek érkezé­sének hírére a komáromi pá­lyaudvaron és környékén már a kora délelőtti órákban sok ezren gyűllek össze. Ott vol­tak a város üzemeinek, intéz­ményeinek képviselői, a kör­nyékbeli termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és gépállo­mások dolgozói. A nemzetiszí­nű, szovjet és vörös zászlókkal díszített pályaudvarra ponto­san 11 órakor gördült be a vendegek különvonata. Nagy taps köszöntötte a vonatból el­sőként kilépő N. Sz. Hruscso- vot és Kádár Jánost, vala­mint a szovjet párt- és kor­mányküldöttség tagjait. Ne­meslaki Tivadar, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Komárom megyei Pártbi­zottság első titkára Kroszner László, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke és Havasi Ferenc, a megyei pártbizottság titkára, továbbá a megye és a járás más ve­zetői üdvözölték a látogató­kat. Ezután a megye fiataljai­nak nevében KlSZ-egyenru- hás lányok, középiskolások és | ifjúmunkások nyújtották át virágaikat a vendégeknek, aki­ket hosszan, melegen ünne­pelt a sok ezres tömeg. Nemeslaki Tivadar rövid beszédben tolmácsolta a ko­máromiak örömét, hogy szov­jet vendégeinket körükben üdvözölhetik, s alkalmuk nyí­lik közelebbről is megismer­kedni a megye munkásainak, parasztjainak életével. Ez­után Kádár János üdvözölte a Magyar Szocialista Munkás- I párt Központi Bizottsága és I a kormány nevében az egybe- ! gyűlteket, majd N. Sz. Hrus­csov keresetlen szavakkal kö­szönte meg a baráti, testvéri fogadtatást és sok sikert kí­vánt Komárom megye dolgo­zóinak további munkájukhoz. Szavai után sokáig zúgott a taps, s a szovjet párt- és kor­mányküldöttség vezetője mo­solyogva viszonozta az üd­vözlést. „Éljen a dicső szovjet nép!” — „Éljen a magyar— szovjet barátság!” — hangzott a kiáltás, amikor a vendégek búcsút vettek a pályaudvaron egybegyűltektől. Verőfényes tavaszi napsütés­ben, nyitott, gépkocsin folytat­ta útját N. Sz. Hruscsov és Kádár János. Komárom utcái zászlódíszben pompáztak, ez­rek és ezrek álltak az utak mentén, zászlókkal, virággal integettek, forró szeretettel köszöntötték a vendégeket. Kisigmándon, Nagyigmándon — amerre a gépkocsioszlop ha­ladt — piros nyakkendős úttö­rők, munkásőrök álltak dísz­sorfalat s a községek apraja- nagyja az utcán volt, hogy ha csak néhány pillanatra is, láthassa a vendégeket. Minde­nütt üdvözlő feliratok, nemze- tíszínű és vörös zászlók díszí­tették a házakat. Nagyigmánd határában kisdobosolftfjntettek búcsút a delegációnál?' A MINISZTERTANÁCS ELÉSE A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A napirend tárgyalása előtt Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese meg­emlékezett dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter ri- hunytáröl, s javaslatára a Minisztertanács úgy határozott, hogy jegyzőkönyvben megörökíti dr. Doleschall Frigyes elévül­hetetlen érdemeit. Ezután a földművelésügyi miniszter előterjesztette a mező- gazdaság fejlesztésének további feladatait megjelölő határozat végrehajtására irányuló intézkedések tervét. A kormány a ter­vezetet megvitatta és elfogadta, majd tudomásul vette a föld­művelésügyi miniszternek a vetések állapotáról és a tavaszi mezőgazdasági munkákra történt előkészületekről szóló tájé­koztatóját. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta a munka­ügyi miniszternek a munkaerő-gazdálkodás helyzetét és fel­adatait tartalmazó jelentését. A pénzügyminiszter a földadóról intézkedő sok régebbi és többször módosított jogszabály helyett új összefoglaló, egysze­rűsített rendelettervezetét terjesztette elő. A kormány a ter­vezetet elfogadta, az új rende-let a földadó-fizetési kötelezett­ség mértékét, a fizetés módozatait nem változtatja meg. A Minisztertanács ezután napi ügyeket tárgyalt. (MTI) A KORMÁNY FELHÍVÁSA A MEZŐGAZDASÁG DOLGOZÓIHOZ! A Bábolnai Állami Gazdaságban Bábolnán, a község bejára­tánál díszkapu fogadta a láto­gatókat. „Üdvözöljük a kom­munizmust építő szovjet nép küldötteit” — hirdette a fel­irat. Testvéri szeretette] fo­gadták a vendégeket az álla­mi gazdaság művelődési há­za előtt, ahol mér jóval az érkezés előtt sok százan gyűl­tek össze. A gépkocsiból derű- sen, mosolyogva kilépő Nyi­kita Szergejevics Hruscsovot j és a többi vendéget, valamint a társaságukban levő magyar | állami és pártvezetőket Lo- j sonczi Pál földművelésügyi [ miniszter. Cécs Pál, a Ko­márom megyei Állami Gaz­dasagok Igazgatóságának ve­zetője, Burgert Róbert. a Bábolnai Állami Gazdaság igazgatója és Sárközi Já­nos, a gazdaság pártbizottsá­gának titkára üdvözölte. Út­törők virágcsokrokkal ked­veskedtek a küldöttség tag­jainak, akik ezután a műve­lődési ház nagytermébe mentek, in Burgert Róbert bemutatta a látogatóknak a község és az állami gazda­ság vezetőit, majd beszámolt a gazdaság fejlődéséről, ered­ményeiről és jövő tervei­ről. Elmondta. hogy a gazda-1 ságot 175 évvel ezelőtt 1789- ben alapították, mint lóte­nyésztő állami birtokot. A felszabadulás után általános gazdálkodásra tértek át, majd három év óta fokozato­san kialakították a gaz­daság új fő profilját, a baromfitenyésztést. A gazdaságban jelenleg 320 ezer baromfit gondoznak. A népgazdaság részére az idén öt és fél millió naposcsibét adnak át, a jövő évben ezt a számot 15 millióra kell a terv szerint növelni. Pilla­natnyilag 120 000 a gazdaság törzsállománya, amely lehe­tővé teszi ennek a célkitű­zésnek az elérését. A gazda­ság jelentősen hozzájárul a baromfihús- és tojásterme­léshez, a hízócsirkéknél 63 nap alatt érik el az egy : kiló 40 dekás súlyt. lényeges eredményeket | értek el a gazdaságos ta i karmány felhasználásban j is. Jelenleg egy kilogramm élő húst 2.7 kilogramm takar­mányból állítanak elő, az egy tojásra jutó takarmányfelhasználás pedig 195 gramm. Korábban 270—300 grammot kellett egy tojás előállítására for­dítani. A további terv az, hogy minél hamarabb elér­jék a legfejlettebb kapita­lista üzemek eredményeit. Erre minden lehetőség meg­van. A másik fontos cél, hogy a Bábolnai Állami Gaz­daságban elért termelési szRnvonalat országosan általánossá tegyék. Ezen a téren szintén van-1 nak szép eredmények, ma már több állami gazdaság és termelőszövetkezet termel a bábolnaiak szintjén. A fő profilhoz igazodik a gazdaság többi termelési ága is. Megemlékezett a gazdaság klasszikus üzemágáról, a nagyhírű telivértenyésztésről is; 320 angol teli vér és 70 arab telivérkanca alkotja a gazdaság törzsállományát. Sárközi János, a pártszerve­zet munkáját ismertette. El­mondotta, hogy az alapszerve­zetek üzemáganként működ­nek és a pártszervezet törekvései- nek központjában a gazda­sági munka támogatása áll. Jelentős része volt a párt- szervezet tagjainak abban, hogy legyőzték az újtól való idegenkedést^ és a baromfite­nyésztésre váló áttérés sikere­sen, aránylag kevés zökkenő­vel mehetett végbe. N. Sz. Hruscsov köszönetét mondott a szakszerű és részle­tes tájékoztatásért és elisme­réssel állapította meg, hogy a számszerű adatok tanúsága szerint a Bábolnai Állami Gazdaság a hasonló típusú szovjet mezőgazdasági üze­mekhez viszonyítva is igen jó eredményeket mutathat fel. Amilyen jóleső érzéssel hallgatták a dicsérő szavakat a gazdaság szakemberei, olyan feszült figyelemmel kí­sérték Nyikita Szergejevics szavait, amikor arról beszélt, hogy a Szovjetunióban milyen behatóan tanulmányozzák a mezőgazdaság fejleszté­sének ^ehetőségeit, feltéte- * tót. Mosolyogva fűzte hozzá, hogy nemrégiben Nyecsajev szov- hozigazgató, aki személyesen járt Bábolnán, levélben hívta fel figyelmét az itt alkalma­zott termelési módszerekre. Utalt afra, hogy a Szovjet­unióban sokhelyütt — ugyan­úgy, mint nálunk — lebecsül­ték a baromfitenyésztés je­lentőségét. Ebben persze ludas az a „férfiszemlélet" is, amely azt tartotta: a baromfi- tenyésztés az asszonyok dol­ga. A teremben — élénken he­lyeselnek, amikor Hruscsov el­avultnak nevezte ezt a felfo­gást és azzal is. teljesen egyet­értettek, hogy ma már a baromfitenyész­tés intenzitásának növe­lése éppen olyan fontos, mint a többi mezőgazdasá­gi ág termelésének fejlesz­tése. Hruscsov hangsúlyozta: jól­lehet a bábolnai gazdaság eredményei igen szépek — de a legjobb szovjet szovhozok- hoz hasonlóan — még mindig elmaradnak a legfejlettebb tőkés mezőgazdasági nagyüze­mek eredményei mögött. Hoz­záfűzte: világos a feladat, mielőbb el kell érnünk, sőt, túl kell szárnyalnunk a legjobb nyugati terme­lési mutatókat. Ehhez azonban meg kell te­remteni a megfelelő körülmé­nyeket. Széles körben meg kell ismertetni dolgozó pa­rasztjainkkal a helyes gazdál­kodás legjobb módszereit, az agro- és zootechnika legújabb eredményeit, biztosítani kell a munkafe­gyelmet. N. Sz. Hruscsov elmondotta, a Szovjetunióban a tapaszta­latok szerint a gazdálkodás kellő feltételeinek biztosítása a legidőszerűbb feladat. Tré­fákkal fűszerezve ugyan, de pontos adatokkal mutatott rá, hogy I a fejlődést rendkívül meg lehet gyorsítani, ha helye­sen gazdálkodunk a mun­kaerővel és a takarmány­nyal. A példák egész sorával bizo­nyította, hogy a kapitalista országok gazdaságainak re­kordjai is túlszárnyalhatok, tehát a legjobb gazdaságok sem elégedhetnek nteg az ed­digi eredményekkel. Ezután arról beszélt, a szo­cialista mezőgazdaság adott­ságai minden reményt megad­nak arra, hogy ezt a célt el­érjük. Megszüntettük a ki­zsákmányolást, megteremtet­tük a nép hatalmát, győze­lemre vittük a szocializmus ügyét. Bizonyos, hogy gazda­sági téren is győzelmet ara­tunk a kapitalizmus felett. El­sősorban a szakembereken, az agronómusokon, a nemesítő­kön stb. múlik, hogyan aknáz­zuk ki a minden eddiginél nagyobb lehetőségeket — j mondotta. Nagy derültséget keltett, j amikor N. Sz. Hruscsov arról i beszélt, hogy a bábolnai gazda- ) ságban a tojáshozam igen jó, de ha a tyúkok beszélni tud- j nának, alighanem azt monda­nák: az évi 262 helyett szí­vesen tojnánk akár 305-öt, ha még jobban gondoznának, ta- karmányoznának bennüket. Hrtiscsov kitért a hústerme­lés másik fotos területére, a A földművelésügyi mi­niszternek a Miniszterta­nács ülésén elhangzott tá­jékoztatója beszámolt ar­ról, hogy az őszi kalászo­sok számottevő károsodás nélkül jól teleltek, s a márciusi csapadék. elősegí­tette a növényzet fejlődé­sét. A beszámoló kiemelte, hogy a kései kitavaszodás miatt összetorlódott tava­szi munkák a mezőgazda­ság dolgozóira a követke­ző napokban és hetekben sok feladatot hárítanak. Szükséges, hogy mindenütt a legnagyobb figyelmet fordítsák a kézi, a fogat és a gépi erő teljes hasznosí­tására, a termelőszövetke­zetekben a családtagoknak a munkába való bevonásá­ra. Az üzemek vezetőinek elsőrendű kötelezettsége, hogy gondoskodjanak a munkaeszközök körültekin­tő előkészítéséről, minél több erőgépnek két mű­szakban történő üzemelte­téséről. Most a legfontosabb te­endők: az őszi kalászosok további ápolása, a vegysze­res gyomirtás, a népgazda­ság szükséglete szerinti te­rületen cukorrépa termelé­sére történő szerződéskö­tésnek és a tavaszi növé­nyek vetésének mielőbbi befejezése, valamint annak biztosítása, hogy a kuko­ricát a legtöbb helyen már április végéig elvessék. A kormány felkéri, illet­ve felhívja a mezőgazdasá­gi üzemek és a szakigazga­tás dolgozóit, hogy erejük teljes latbavetésével, a ren­delkezésre álló lehetőségek legjobb felhasználásával, a következő néhány hétben vasárnapi munka szervezé­sével is, a tavaszi munkák igen gondos elvégzésével tegyenek meg mindent a jó termés biztosításáért. ! sertéstenyésztésre is. Tréfál­kozva beszélt azokról, akik a hizlalás tudományos módszereit lebecsülik és azt mondogatják, nem kényúr az a hízó, hogy tálcán hordjuk eléje az ételt. Meglesz anélkül is. Komolyra fordítva a szót, megjegyezte: abban igazuk van, hogy nem pusztul el a sertés ilyen bá­násmód mellett sem, de nem is gyarapszik, vagy ha igen, sokkal lassabban. N. Sz. Hruscsov rendkívül közvetlen hangú beszédét az­zal zárta, hogy a Bábolnai Ál­lami Gazdaságban szerzett ta­pasztalatokat magukkal vi­szik és átadják a szovjet szakembereknek. Most azzal a baráti tanáccsal búcsúzott, hogy a gazdaság dolgozói a jó eredmény ellenére se bízzák el magukat, ne elégedjenek meg az eddigi sikerekkel. A vendégek ezután az ál­lami gazdaság vezetőinek ka­lauzolásával a nagy baromfi- tenyésztő gazdaság két üzem­egységébe látogattak, először a farkaskuti baromfihizlaló­telepet, a broilerüzemet te­kintették meg, majd a lo­sonci tojóüzemet látogatták meg. Valóságos tojásgyár tá­rult a szemük elé: nem kevesebb mint ti­zenhatezer nagy tojás­hozamú hibrid tyúkot gon­doznak itt. » N. Sz. Hruscsov arról érdek­lődött: milyen fajtákat ne­velnek ebben az üzemrész­ben. — Nick chick tyúkot — hangzott a válasz. A jó eredményben azon­ban „részes” a korszerű be­rendezés is, amely teljes egészében házilag, helyben készült. A vendégek nem fukarkod­tak az elismerő szavakkal és sok sikert kívántak az üzemnek további munkájá­hoz. A nagy múltú gazdaság ne­ve, 175 éves fennállása óta, elválaszthatatlanul egybefonó­dott a magyar lótenyésztés történetével. Ezek a tradí­ciók ma is elevenen élnek Bábolnán. Ezt bizonyította az állami gazdaság ménes­udvarán rendezett pazar lo­vasbemutató, amikor a ven­dégek az udvfarra érkeztek, j megszólaltak a harsonák, s | pattogó induló hangjaira, magyaros díszruhába öl­tözve felvonultak a bá­bolnai általános iskola i lovas úttörőszakkörének tagjai. I A legifjabb lovasok bemu­tatója után felvonultak a gazdaság legértékesebb törzs- ménéi, köztük a híres, 13 éves Obaján, Ezután a fiatal tenyészkancák és a magyar fél vér sportlovak bemutatója következett. Végül a vendé­gek megismerkedhették az összes magyar fogatolási mó­dokkal. Végül a díszes- ötösfogat vonult el a vendégek előtt, öt, vakítóan fehér szőrű arab tenyészkancát fogtak be, fekete csipkés magyar szerszámmal egy magyaros cseklészi kocsi elé. A szov­jet és magyar vendégek el­ragadtatással figyelték a pom­pás látványt nyújtó foga­tot, sőt N. Sz. Hruscsov és Kádár János a „gyakorlat­ban” is kipróbálták: beszáll­tak a kocsiba és egy kört tettek a ménesudvarban. Kedves jelenet következett ezután: Burgert Róbert arra kérte N. Sz. Hruscsovot, hogy a bábolnai látogatás emlé­kéül fogadja el a gazda­ság dolgozóinak ajándékát, az ötös fogatot. A szovjet párt- és kormány- küldöttség vezetője meleg sza­vakkal köszönte meg az aján­dékot. A ménesudvarról Nyikita Szergejevics Hruscsov és Ká­dár János, továbbá a szovjet párt- és kormányküldöttség tagjai átsétáltak a bábolnai gazdaság üzemi étkezdéjébe. Útközben sokan köszöntötték testvéri szeretette] a vendége­ket és N. Sz. Hruscsov moso­lyogva, derűsen viszonozta az üdvözlést. Két munkásőrrel, Németh Károllyal és Török (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom